Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-05 / 45. szám

1955 június 5. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 '■ Fennállásuk tizedik évfordulójára készülnek megyénk lUSZI-szervezetei 10 évvel ezelőtt alakultak meg megyénkben is az első MSZT-szervezetek. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban kultúrhét keretében ünnepük az évfordulót. A járási szék­helyeken egy-két napos ünnep­ség keretében emlékeznek meg a 10 éves évfordulóról. Egerben június 5-én nyílik a kultúrhét és este 7 órakor a tisztiklubban Kerek Gábor elv­társ, a Kultúrkapcsolatok In­tézetének főtitkára tart elő­adást „Magyar kultúra a Szov­jetunióban” címmel Eger város íkuitúrcsoportjai, kultúrfelelő” sei és kuítúraktívái részére. A jubileumi ünnepség 8-án este 7 órakor lesz a Dózsa színházban, ahol az ünnepi be­szédet Suha Andor elvtárs a Heves megyei Népújság szer­kesztőbizottságának vezetője tartja. Az ünnepi műsorban fel­lépnék a járási kultúrház mű­vészegyüttesének ének- és ze­nekara, a Pedagógiai Főisko­la és a II. sz. gyakorló iskola tánccsoportja, a Suha—Cser- niczky együttes és Varga And­rás operaénekes. Június 11-én, szombaton es­te színpadavató ünnepséggel záródik az egri kultúrhét. Az ünnepséget az MSZT-székház udvarán tartják. Gyöngyösön is 5-én nyitják a kultúrhetet, majd 8-án tart­ják a Magyar Szovjet Ba­rátsági estet, ahol dr. Némedi Lajos, az egri Pedagógiai Fő­iskola igazgatója a Magyar— Szovjet Társaság Heves me­gyei Szervezetének elnöke tartja az ünnepi beszédet. Utána az MSZT színjátszó cso­portja színes műsor kereté­ben bemutatja az elmúlt 10 év munkáját. A műsor keretében föllép a honvédség zenekara és tánccsoportja és a járási kultúrház színjátszói. A kultúrhét keretében két kiállítás is nyílik Gyöngyösön. A járási kultúrházban nyitják meg a „10 év a Szovjetunió­val•< című nagy kiállítást, az MSZT-székházban az MSZT és a színjátszó' csoport mun­káját bemutató kiállítást nyit­ják meg. 11-én élménybeszámoló lesz az MSZT-székházban, ame­lyet Bíró Lívia elvtársnő, a Budapesti Pártbizottság Tudo­mányos és Művészeti osztá­lyának vezetője, a Szovjet­unióban járt kultúrdelegáció tagja fog tartani. A kultúrhét 12-én Gyöngyö­sön kultúrműsorral, Métraíü- reden pedig nagy kirándulás­sal fejeződik be, amelyre kü- lönvonaton kb. 1000 MSZT- tag jön Budapestről. Hatvanban a könyv ünne­pével rendezik meg a kultúr­hetet, amely 4-én irodaimi est­tel kezdődött. A Magyar—Szov­jet Barátsági Estet június 9-én tartják a városi kultúrházban, ahol Csömör József elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára tartja az ünnepi beszédet A kultúrműsorban fellép a MÁV szimfonikus zenekar, a hatva­ni színjátszócsoport és az üzemek, iskolák legjobb együt. tesei. Június 11-én Magyar—Szov­jet zeneest lesz a kultúrház­ban, majd 12-én nagyszabású vidám vasárnappal záródik a kultúrhét. Lőrinciben 11-én tartják az ünnepséget, ahol Hatvani György elvtárs, az MSZT hat­vani titkára tartja az ünnepi beszédet. Utána honvédségi kultúrcsoport ad műsort. Rózsaszentmártonban 5-én majálissal egybekötve rende­zik meg az ünnepséget. Bél­apátfalván és Felsőtárkányon ugyancsak nagyobbszábású ki­rándulással kötik össze az év­forduló megünneplését. Az alapszervezetek is készük nek a 10 éves évfordulóra. Üzemekben, községekben ün­nepségek, megemlékezések lesznek az évfordulók alkalmá­ból. A gyöngyösi alapszerveze­tek tagszervezési versennyel is készülnek az évfordulóra, a MÁV Kitérőgyár MSZT-szer- vezete versenyre hívta ki a gyöngyösi alapszervezeteket és vállalták, hogy a 10 éves év­forduló tiszteletére 200 új ta­got szerveznek be az MSZT- be. A gyöngyösi üzemek már válaszoltak a kihívásra, a gyöngyösi Vegyianyag válla­latnak mind a 40 dolgozója belépett az MSZT-be. A tag- szervezési munkában Glocsek Bálintné, aki 10 éve MSZT-tag, jár az élen. Egerben június 9-én tagszervezési napot tar­tanak. A Dohánygyár verseny­re hívta az egri alapszerveze­teket és már hozzáfogtak a 9-i tagszervezési nap előkészítésé­hez. Gyöngyösön az évforduló előkészítését felhasználják az Üj Világ előfizetés gyűjtésére is. Héber Ernő elvtárs, aki 10 éves MSZT-tag, az elmúlt napokban 40 Új Világ és 10 Szovjet Kultúra előfizetőt szer­vezett. Más szervek is bekapcsolód­nak a 10 éves évforduló elő­készítésébe. A népművelési osztály kultúrműsorokhoz, a DISZ a kirándulások, a ma­jálisok megszervezéséhez ad segítséget. Hatvanban a Me­zőgazdasági osztállyal karölt­ve kertészeti ankétot is ren­deznek. Az üzemekben a szak- szervezet ad segítséget az ün­nepségekhez. Márkusz László MSZT megyei kult. prop. ÍUt­A Bajcsy-Zsi- linszky utcában megnyitandó Népbüfével szemben van a MÉH Vállalat limlom bolt­ja, amely előtt általában csont- és rongyhalma­zokat tárolnak. Jóétvágyat! A pedagógusnap ünnepségei megyénkben À tanév utolsó napjaiban az egri Dobó-gimnázium falai között Úgy hiszem, érdemes bepil­lantani az iskola földrajz szak­körébe, annak munkájába, éle­tébe, legalább e cikk kereté­ben. Megemlítésre méltó, hogy ez a szakkör foglalkoztat a leg­több tagot. Mintegy 25-en dol­goznak itt, Estók Bertalan szaktanár vezetésével. A belépő azt se tudja, mit nézzen meg először. Az otthon - mert így hívják a tanulók a szakkört — ízlésesen van fel­díszítve, berendezve. A falon rajzok szemléltetik az őskortól napjainkig való földrajzi vo­natkozású fejlődést. Serény’ munka folyik. Az idén a Bükk-hegység karszt jelentőségéből modelleket ké­szítenek, melyek már majd­nem elkészültek. Azonkívül érdekes kimutatások, például: erdei melléktermékek szám­szerű feldolgozása. Népgazda­sági jelentősége egy-egy hely­nek, terménynek, stb... ; Mindezeket először egyénen­ként és csoportosan helyszíni tanulmányozások alapján vég­zik. Kirándulásaik élménysze- rűek, mindemellett tanulságo­sak. Molnár M:klós és Kocsis Já­nos III. osztályú tanulók így nyilatkoznak: „A szakkör rendkívül érdekes. Sok lehető­séget nyújt nekünk arra, hogy betekintsünk a természet tit­kaiba. Hazánk földrajzi adott­ságait elmélyültebben vizsgál­juk. Kirándulásaink célja ter­mészeti szépségeink meglátá­sa. Elérjük a tankönyv anya­gának könnyebb megértését is. A természetet szakszerűen megismerjük nevelőtanárunk irányításával. Ismereteink nem felszínesek. — Baráti lég­kör és hangulat uralkodik kö­zöttünk. — Az elméleti tanu­lást kiegészíti a gyakorlati élet. Mindent magunk készítünk el. Módunk van hozzá, mert esz­tergapadja, gépe és sok szer­száma van szakkörünknek. Könyvtárunk a megfelelő szakirodalmat tartalmazza. A sokoldalúan felszerelt munka­helyen szívesen és örömmel dolgozunk. Bizonyára érvénye­sítjük érettségi után is az itt szerzett tapasztalatokat." Szilánk Olivér Megyénk minden városában és községében szeretettel ün­nepelték pedagógusainkat. Megyénk legkiválóbb pedagó­gusai Budapesten, az Ország- házban vették át kitüntetései­ket s a vele járó 3000 forint pénzjutalmat. Megyénkből a „Kiváló tanár‘< kitüntetést a következők kapták: Kádár Gé­za erdőtelki általános iskolai igazgató és Lini István, a Hat­vani Vegyipari Technikum igazgatója. Vásárhelyi József egri tanítóképző intézeti gya­korló intézeti tanító. ..Kiváló tanító” kitüntetésben része­sült. Egerben a pedagógusok tisz­teletére egész napos ünnepsé­geket rendeztek. Reggel 7— fél 10-ig a Bástya sportegye- sület feldíszített klubjában fo­gadták a vidékről érkező ne­velőket. Fél 10-től 11-ig a ki­tüntetett nevelők részére fo­gadást rendeztek a klubban. 11 órakor a pedagógusok kivo­nultak és megkoszorúzták a Felszabadulási emlékművet, a mártírok emlékművét és a Pe- tőfi-szobrot. Egy órakor a me­gyei tanács vb. elnöke foga­dást adott a kitüntetett peda­gógusok tiszteletére a tanács dísztermében, A pedagógus­napi ünnepség délután három órakor kezdődött a Dózsa színházban. Az ünnepi beszé­det Papp Sándorné elvtársnő, a megyei tanács vb. elnök- helyettese tartotta. Ezután Antonyi Istvánná egri vezető óvónőt, Bartha Béla szarvas­kői igazgató-tanítót, Dankó Sarolta parádi nevelőt, Egyed Antal gyöngyösi gimnáziumi nevelőt, Fehér József vámos­Téglagyáramk negyven házhoz szükséges ^téglát égettek terven felül Megyénk tégla faárainak dől. gozói nagy szorgalommal dol­goznak éves tervük határidő előtti teljesítésén. A gyárak­ban vidámabban, könnyebben halad a munka, mint az el­múlt évben. A gyöngyösi, az egri Homok utcai és a mátra- derecsílei téglagyárakban le­kapcsolták a sok bajt okozó régi gőzgépeket és villamosí­tották az üzemet. Ezzel gaz­daságosabbá és gyorsabbá vált a tégla gyártása. A gyöngyösi téglagyárban hétfőn új prés­ház kezdi meg működését, amelynek segítségével havon­ta kétszázezerrel több nyers­téglát állítanak elő, mint az elmúlt hónapokban. A tégla'-’várak korszerűsíté­se, valamint a dolgozók nagy­szerű munkalendülete komoly eredményre vezetett. Május 1­től június 3-án reggelig me­gyénk téglagyáraiban negy­ven családiház felépítéséhez elegendő téglát égettek elő­irányzott tervükön felül. Emel­lett 50 000 forinttal csökken­tették az önköltséget, amely­ből szintén egy kétszoba-kony- hás családiházat lehetne fel­építeni. györki ált. isk. igazgatóhelyet­test, Ferenczfalvi Kálmánnét, a gyöngyösi I. sz. ált. isk. igaz­gatóját, Gáspárovics József feldebrői ált. isk. igazgatót, Gábori Lajos egri siketnéma intézet igazgatóhelyettesét, Lóska Károly egri közgazda- sági technikumi igazgatót, Nagy Istvánt, a pétervásárai járási oktatási osztály tanul­mányi felügyelőjét, Nádorfi Géza herédi ált. isk. igazgatót, Papp Zoltánná hatvani gimná­ziumi nevelőt, Radich Jolán egri Dobó gimnáziumi nevelőt, Simon Zoltán gyöngyösi járási pedagógus szakszervezeti el­nököt. Somodi József egri kö­zépiskolás diákotthoni igazga­tót, Szakkai Róza gyöngyösi IV-es számú ált. isk. nevelőt, Szilvást Ferencné egri III-as számú iskola vezető tanítót, Takács János hevesi járási okt. osztály csoportvezetőt, és Vas Andrásáé kápolnai ált. isk. nevelőt. Gömböce József és Oldal Vincéivé Eger I. sz. általános iskolai nevelőt. „Az oktatásügy kiváló dolgozója’1 kitüntetésben részesítették. Fábián István hatvani gimná­ziumi hivatalsegédet „Kiváló dolgozó“ kitüntetésben részesí­tették. A népművelési minisz­ter Zakupszki László mátra- szentimrei pedagógusnak a „néoművelés kiváló dolgozója“ címet, Maros Lajos zagyva- szántói pedagógusnak a „szo­cialista kultúráért’* kitüntető érmet adományozta. Vala­mennyi kitüntetett pénzjuta­lomban is részesült. Ezután magasszínvonalú kultúrműsor következett, melyben felléptek az egri járási kultúrház mű­vészegyüttesei. Gyöngyösön a járási kultúr­házban a pedagógusok tiszte­letére hangversenyt rendez­tek, melyen közreműködött Mihály Ferenc cssllóművész és Vásári Tamás zongoraművész. A neovedik országos peda­gógusnap alkalmával megyénk területén, jó munkájuk elis­meréseként, 280 általános is­kolai, középiskolai, óvodai, diákotthoni és egyéb oktatási vonalon működő nevelő része­sült pénzjutalomban. A kiosz­tott pénzjutalom összege 100 000 forint. A Népújság elintézte Molnár Gyuláné poroszlói lakos szerkesztőségünkhöz írt levelében elpanaszolta, hogy a járási tanács vonakodik kifi­zetni a neki jogosan járó be- csüsi napidíjat. Közbenjárá­sunkra Molnár Gyuláné ré­szére a füzesabonyi járási ta­nács a kérdéses napidíjat ki­utalta. István Egri Bútor­Balázs gyári dolgozó panasszal for­dult hozzánk, hogy lakásába az AVESZ szerelői huzamo­sabb idő óta nem kapcsolják be a villanyt. Közbenjárá­sunkra Balázs elvtárs villanv- beszerelési ügye elintézést nyert. (Tudósítónktól.) EGY TEREMTETT lelket sem lehet látni a tanyában. Az istálló is olyan üres, mintha a szövetkezet jószágai elpártol­tak volna gazdagabb legelőre. Az iroda is zárva. — Már azt gondoltam, hogy dolgom vége­zetlenül indulhatok vissza, amikor észrevettem Kotró Mi­hály sertésgondozót, éppen a malacokat etette. A többiek merre vannak — kérdeztem tőle. — Ki erre, ki arra — hang­zott a válasz. A fogatosok ló- kapázzák a háztáji kukoricát, a lányok egy része a napraforgót sarabolja, a kertészeti munka­csoport pedig a palántázást végzi. — Kertészetük is van? — Van bizony, öt hold, még pedig öntözéses — válaszolja Mihály bácsi büszkén, s int, hogy tartsak vele. A vámosgyörki Haladás TSZ-ben hosszabb ideje húzó­dik a kertészet ügye, nem volt év, hogy valaki szóba ne hoz­ta volna; de így érveltek: kell ahhoz munkaerő is, meg víz is. Az pedig hiányzik. Most azon­ban más a helyzet. Igaz, mun­kaerővel még mindig nem áll­nak valami jól, mert 340 hold­hoz, 40 szarvasmarhához, 40 anyakocához, s négy pár ló­hoz nem valami sok 27 tag. De aki ismeri a Haladás TSZ tag­jait, szorgalmukat, az bízik bennük. Kutat is fúrtak, így aztán a kertészetet megépít­hették a kút szomszédságában. — Nagyon sokat dolgoztunk Hatodik vele — magyarázta Mihály bá­csi, amikor a kertészetet néz­zük. Az öt holdas földterületet vízvezető csatorna öleli körül. — Kapnak belőle vagy 80 ez­ret, ugye? — kérdezem hozzá­vetőlegesen. — Mennyit? — 6zól vissza már az elnök, aki­vel útközben találkoztunk. — Az elvtárs akkor most lát elő­ször öntözéses kertészetet. Leg­alább 120 ezer forintra számí­tunk. EGY ÉVVEL ezelőtt még csak beszéltek róla, és most itt van, megvalósult a tervük. így vannak a gyümölcsössel is. A tanyájuk észak-keleti részén már cseresznyefa-csemeték so­rakoznak. Egy év óta létesítet­tek 40 férőhelyes sertésfiazta- tót, s nemsokára befejezik kor­szerű magtáruk építését is. Sokra haladtak a csoport tag­jai. A déli órákban körülülik a tüzet, és hamarosan pirított szalonna illata tölti be a leve­gőt. Az ebéd alatt megindul a beszélgetés is, és megtudom tőlük, ho<*v a tavaszi munkák­ban majdnem a járás első tsz-e lettek. A növényápolásról is érdeklődöm ; hogyan készül érre a csoport, mennyit ültet­tek négyzetesen, szerződtek-e gáDi kapálásra az atkári gép­állomással. Söregi Gergely és Szedmák Lajos egymásra néz­nek. hallgatnak. Ezt. teszi Kot­ró Mihály is. Nehezen hallom tavasz a vámosgyörki Haladás TSZ-ben az egy mondatban sűrített vá­laszt. — Majd kiadjuk részibe, ki győzné ezt a sokat megka­pálni. Igazuk van, 27 ember, akik­nek egy része állatgondozó, négy ember fogatos, van köny­velő, és elnök is, meg a kerté­szetbe is járnak, valóban nem győzhet minden munkát. De elszámították magukat. Egyet­len ölet sem vetettek négyze­tesen, nem kötöttek szerződést gépi kapálásra. A legutóbbi közgyűlésen volt ugyan szó a gépi kapálásról, de egyesek úgy vélekedtek, közöttük a párt­titkár is, hogy a gépállomás traktorai három évvel ezelőtt sem végeztek jó munkát. Nem vették figyelembe, ho— azóta sok minden történt, a géoállo- mások is megfelelő gépeket kaptak és a tsz-ek munkáját szinte minden területen meg­könnyíthetik. A kukoricát és a cukorrépát már ki is adta a csoport részes művelésre. A 30 holdas tábla végein ott sora­koznak a határkarók. És néz­zük a neveket. A föld részes művelőinek legtöbbje ismeret­len, egyéni gazda, de akad köz­te ilyen név is: Simon Emá- nuel tsz-tag két hold harma­dos kukorica, ifj. Kotró Gyula egy hold stb. A kiosztott kuko­ricához minden részesművelő k»oott 500 néwszöeöl cukorré­pád is. részes művelésre. A KAPÄLÄS így sincs biz­tosítva. Egyszerűen azért, mert a részesek csak akkor hajlan­dók a növényápolást megkez­deni, ha a MEDOSZ megköti velük a szerződést. Gép nem tudja kapálni, mert az agronó- mus szerint sűrűre vetették; a csoporttagok nem győzik, mert kevesen vannak; a harmadosok pedig nem csinálják, mert a MEDOSZ még nem hagyta jó­vá szerződésüket. A négyzetes vetés és a gépi művelés lett volna tehát módja a növény- ápolás biztosításának. A másik hibát azzal követ­ték el, hogy nagy háztáji föl­deket adtak. A vezetőség nyil­ván számolt előre azzal, hogy a növényápoláshoz kevesen vannak, s ezért helytelenül, a tagoknak annyi hold háztájit adott ki, ahányan a csoport­ban vannak. Az alapszabály azt teszi lehetővé, hogy egy holdat adjanak. Az viszont már helytelen, hogy például Far­kas Ignác, aki negyedmagával van bent, négv holdat kapott, így vagy a háztáji, vagy a kö­zös megsínyli a kapálást. Vagy úgy. jár a föld, mint Simon Emánuel esetében, aki a cso­portból bérelt két hold kukori­cáját tovább adta fiának, aki az iparban dolgozik. Az ember ilyenkor önkén­telenül is ceruzát fog és szá­mol. Valahogy így. Ha a Hala­dás TSZ alkalmazta volna a korszerű termelési eljárásokat, akkor hasonló időjárás esetén 540 mázsa kukoricával termelt volna többet 30 holdon. Ezzel a többlettel pedig 90 sertést ki- hízlalhattak volna 130 kilós át­lagsúlyra. Surányi László könyvelőnek az a véleménye; számolni kell azzal is, hogy a sok termést valakinek be kell majd takarítani — tehát félnek a soktól. Nem akarnak még gazdagabbak, erősebbek lenni? NÉZZÜK MEG végül, kit terhel a felelősség a mulasztá­sokért. Szabó Gyula, a tsz agronó- musa nem sokat tett azért, hogy megteremtse a gépi mű­velés feltételeit. Pedig ezt a tagság alacsony létszáma indo­kolta volna. És így nem kel­lett volna részes művelésre ad­ni a kukoricát, cukorrépát, amellett, hogy több is termett volna. A növényápolást idejé­ben végezhetnék. De ki is ez a Szabó Gyula? Féltve nevelt pvöngyösi kulák-gverek. Apja borkereskedő volt, mellesleg üzlettel, nagy házzal, szőlőbir­tokkal, pvümölcsössel és még egy kastéllyal is rendelkeztek, így aztán már inkább érthető, hogy neki nem szívügye a cso­port dolga. Ha a Haladás TSZ-ben be­csületes, szorgalmas agronó- mus van, akkor nem így állnak a növényápolással. Akkor most a munkákat gépekkel végez­nék, és az a termény, amit fe­les műveléssel eldobnak ma­guktól, csoportjuk tagjait gaz­dagítja. Ha a termelőszövetkezet ve­zetősége ez évben is eredmé­nyes zárszámadásra számít, akkor helyes lenne idejében kijavítani ezeket a hibákat. A részesben kivett föld ugyan­olyan növényápolást kíván, mint közös művelés esetén; Ezért, ha a TSZ-tagok részes­ben meg tudják kapálni a ve- teményt, akkor nyilvánvaló megkapálhatják azt a közös­ben is. A növény ápolási mun­kákban sokat segíthetne az asszonyok, a családtagok bevo­nása is. Az egy holdnál nagyobb ház­táji kiosztását tiltja a termelő, szövetkezetek alapszabálya. Nem engedhető meg tehát, ho'-'v ebben a csono.tban még négy holdat is engedélyezze­nek. hisz megművelése renge­teg időt vesz igénybe és a kö­zösből ez is elvonja a munka­erőt. Ezen minél előbb változ- tatniok kell. Ha a jövőben körültekintőb­bek lesznek, nagyobb előrelá­tással és alapossággal végzik az őSzi-tavaszi vetési munká­kat és jobban alkalmazzák az agrotechnikai eljárásokat, ak­kor a növényápolásoknál nem lesznek fennakadva. Erki János tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents