Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-15 / 39. szám

2

NÉPÚJSÁG

1955 májas 15. vasárnap

Minden kommunista vegye ki részét & a párt politikájának megvalósításáért folyó munkából

TARNAORSI T APASZT ALAT OK

DEME JÓZSEF elvtársnak — a tarnaőrsi párttitkárnak — felesége nem szemrehányóan, inkább panaszosan mondja, hogy soha nem tudja, mikor jön haza esténként a férje. Egyik nap taggyűlés, másik nap pártvezetőségi ülés. szövetkezeti, vagy MNDSZ-gyűlés, Dl&Z-gyűlés, tanácsülés, ilyen vagy olyan értekezlet, s ez bizony így megy hétről hétre, és Deme elvtárs későn jár haza, sokat fárad.

Két éve lesz, hogy Deme elvtárs párttitkár, azóta sokat tett azért, hogy a pártélet fellendüljön. Nem eredménytelenül. A pártvezetőséggel, a párttagsággal együtt szervezetileg rendezett, erős alapszervezetet hoztak létre. Munkájuk eredményességét mi sem bizonyítja jobban —- és ez egyik legszebb jutalma is munkájuknak —. hogy tekintélyt szereztek a községben a pártszervezetnek. hogy a falu elismert vezetőjévé lett a pártszervezet Tarnaőrsön. Nem volt hát felesleges a fáradság. S egy párttagnak semmi sem lehet megnyugtatóbb, mint azt látni, hogy- alapszervezete, amelyben dolgozik, amelyhez tartozik, eredményesen segíti elő a párt politikájának megvalósulását.

DEME ELVTÁRS esete azonban néhány kérdésre választ követel. Vajon Tarnaőrsön valamennyi párttag fáradje, dolgozik-e azért, hogy eredményesebb munkát végezzen a párt- szervezet? Vajon minden párttag érzi-e, hogy milyen felelősséggel tartozik a pártnak, a népnek?

Deme elvtárs mellett számos ilyen tagja van az alapszervezetnek. Bolyós Vince. Bakos Sándorné. Tóth Béla, Nagy József pártvezetőségi tagok. Tóth Pál. Gonda Miklós. Esvég György, Bolyós Vincéné párttagok mellett még számos olyan egyszerű párttagja van ^ az alapszervezetnek, aki feltűnés nélkül dolgozik, de akinek munkája nélkül nem lenne eredmény. A község életének minden eredményében benne van a párttagok közvetlen, vagy közvetett tevékenysége. Ben'n van abban, hogy Tarna- őrs a begyűjtési versenyben állandóan az elsők között van, benne van a mezőgazdasági munka sikereiben — a kommunisták példamutatásuk

mellett meggyőző szóval is serkentik a pártonkívülieket, a jobb, az eredményes munkára, a párt politikájának megvalósítására. A kommunisták munkájának visszahatása tükröződik a pár- tonkívüliek egyre jobban megmutatkozó politikai tevékenységében is.

MÉGSEM LEHET megelégedve a tarnaőrsi pártszervezet azokkal az eredményekkel, amelyeket a párttagság aktivizálásában elértek. Nem lehetnek megelégedve, mert több olyan párttag van még, aki nem veszi ki részét a párt határozatainak végrehajtásáért folyó munkából. Egyes párttagok eljárnak ugyan a taggyűlésre, egyetértenek és támogatják a felsőbb határozatokat, a taggyűlés határozatát, de utána nem segítik elő munkájukkal, hogy ezek a határozatok xneg is valósuljanak. S vannak olyanok is, mint Néda Györgyné, Szekeres János és Nyula Dezső, akik még a taggyűléseket sem látogatják, a két utóbbi elvtárs pedig hónapok óta párttagsági díját sem fizeti.

A III. pártkongresszus határozata, s az ezt követő határozatok. szinte kivétel nélkül — a márciusi határozat különösképpen — hangsúlyozzák, hogy a párt politikájának a népjélét emelésének megvalósításához elengedhetetlen valamennyi párttag egységes cselekvése. odaadása a párt, a nép ügye iránt. A tarnaőrsi kommunisták között van még néhány, aki nem mindig segíti előrevinni a párt, a nép ügyét, s olyan is akadt, mint Nagy p Bálint, idős Agócs József, akiket spekulálásért .távolított el soraiból a párttagság. akik nem hogy elősegítették volna, de akadályozták a párt politikájának megvalósítását.

MIT TEGYEN az alapszervezet tagsága, vezetősége azért, hogy minden párttag cselekvőén segítse a párt politikáját, hogy az alapszervezet tagjai kivétel nélkül kivegyék részüket a munkából?

Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a jó szándék megvan a párttagságban, csak helyesen kell nevelni. vezetni őket.

Az első és a legfontosabb feladat a párttagság eszmei, politikai színvonalának emelése. A marxizmushoz, leninizmus- hoz való hűségre, ennek helyes alkalmazására, a helytelen nézetek elleni harcra kell nevelni íf párttagságot. Elsősorban azt kell elérni, hogy a párt célját, minden egyes párttag helyesen értelmezze. Ez a pártegység alapja. Ahogy gondolkodnak az emberek, úgy is cselekednek. Számos példa igazolja ezt a tarnaőrsi pártszervezetben is. Kerek László és Szakács István párttagok, az idei gazdasági évben léptek a termelőszövetkezetbe. Most újabb csoport àlakult, s az új tagok között négy párttag van. Ezek az elvtársak már megértették. hogy falun a felemelkedéshez ez az út vezet. De mintegy 25—30 párttag van még, aki nem lépett a szövetkezés útjára, akik nem értették meg, hogy elsősorban a párttagoknak kell példát mutatniok ebben is. Ha ezek az elvtársak elindulnának a szövetkezet felé, számos pártonkivüli követné őket. mert a márciusi határozat után a szövetkezés gondolatának gyökere még mé- lyebbre'hatolt. Ezeknek a párttagoknak kell legelőször megérteniük a szocialista mezőgazdaság célját, jelentőségét, ha ezt megértették, megismerték, tudják mit kell tenniök.

A MÁSIK FONTOS feladat, gyorsítani a pártdemokrácia fejlődését. Tovább bontakoztatni a bírálatot, önbírálatot, valamennyi párttagot be kell vonni az irányításba, a határozatok hozatalába, ekkor magáénak érzi és jobban harcol i határozatok végrehajtásáért. 4 pártdemokrácia teljes érvényesítése, az aktivitás, a cselekvési egység fő feltétele. A pártszervezet már ért el eredményt a kollektív vezetés megteremtésében, mind több azoknak a párttagoknak a száma, akik részt vesznek a pártszervezet irányításában, s ha továbbra is helyes^ elvek, módszerek alapján nevelik a párttagokat, biztosítva lesz, a szavak és a tettek egységé.

Helyes lenne, ha a pártszervezet vezetősége, a párttagság aktivizálása érdekében tervet készítene arról, hogy ki milyen pártmegbizatást végezzen. A tervkészítésbe vonják be a pártbizalmiakat is. Beszélgessenek a párttagokkal, mérjék fel, ki, milyen pártmunka végzésére alkalmas, melyik pártrag mire képes. A legfejlettebb olvtársakat a pártbizalmi munkával bízzák meg. mások alkalmasak népnevelő munkára, kisgyűlési előadóknak. Vizsgálják meg azt is, hogy az MNDSZ, a DISZ patronálásá- val kiket lehet megbízni. A népfront-bizottságokban is fontos pártmunka vár a kommunistákra. Minden párttag kötelessége a párt politikáját, elferdítő nézetek elleni harc, a termelésben, az állampolgári fegyelemben való élenjárás, a tsz fejlesztéséért és erősítéséért folyó politikai munka végzése, s az egyénileg dolgozó parasztok felvilágosítása a párt

helyes politikájáról. De mindenekelőtt a párt erősítése az, .ami az egésznek a motorja. Fontos feladata és kötelessége minden párttagnak, a tag- és tagjelölt-felvétellel való szüntelen törődés. Ebben az évben még nem vett fel tagjelöltet a pártszervezet, pedig több olyan dolgozó van e községben, aki munkájával is kiérdemelte ezt.

AHHOZ, HOGY a párttagság aktivitását előbbrevigyék Tarnaőrsön is. arra van szükség, hogy túljussanak a pártbizalmiak azon a sablonos tevékenységen. hogy csak a taggyűlésre hívogatnak ,és a tagdijbélyege- ket hordják ki a párttagoknak. Nem elég csak szervezetileg megteremteni a pártcsoportokat. tartalmat is kell adni ezeknek. A pártbízalmiaknak fontos szerepük van a párttagság mozgósításában, nevelésében. Tartsanak rendszeresen pártcsoport-értekezletet, minden párttagot bízzanak meg pártmunkával, s értékeljék időnként munkájukat. A pártbizalmiak segítsék, ellenőrizzék a pártmegbizatások végrehajtását, akkor minden párttag végez majd pártmunkát.

Azok az eredmények, amelyek a tarnaőrsi pártszervezetben találhatók a párttagság áldozatos munkáját dicsérik. S azokért a hibákért, amelyek megmutatkoznak — a párttagokon túl — jórészt a járási pártbizottság a fplelős, mert nem tanította az alapszervezetek vezetőségét, arra. hogyan kell harcba vinni a párttagokat a párt célkitűzéséért. Sokszor még hátráltatta is a járási pártbizottság a pártszervezet fejlődését, mert nem reagált azokra a problémákra,

amelyekkel az alapszervezet a járási pártbizottsághoz fordult.

AZ ELMÚLT HÉTEN vezetőségválasztásra készültek a tarnaőrsi kommunisták. Az legyen a most választott vezetőség egyik legfontosabb feladata. hogy minden párttagot mozgósítson a párt politikájáért folyó harcra, s ehhez adjon »segítséget a járási pártbizottság is. Ha elérik, hogy nemcsak a párttagok fele, hanem az egész párttagság dolgozik, kevesebb munka jut egy-egy párttagra, és nagyabb lesz az eredmény. Papp János

Harminc mozgóbolt a földeken

Megyénkben az elmúlt évben is nagy. sikeré volt a földművesszövetkezeti mozgóboltoknak. A nyári mezőgazdasági munkák idején több mint 20 000 forint értékű árucikket értékesítettek a mezőn

dolgozó parasztok között. A földművesszövetkezetek az idén 30 mozgóbolttal — csaknem kétszerannyival, mint tavaly — keresik fel a földeken ddlgozó falusi lakosságot.

Heves megye békeharcusai készülnek a helsinki békevilágkongresszusra

Megyénk békebizottságai, melyek az utóbbi időben számban is gyarapodtak, a városokban, falvakban karöltve a Hazafias Népfront-bizottságokkal, áz MNDSZ-szel, az ifjúsági szervezetekkel mindenütt békegyűléseken, békebeszélgetéseken vitatják meg a legfrissebb külpolitikai fejleményeket és a közelgő helsinki békevilágkongresszus nagy történelmi jelentőségét. Több községben, mint például Sírokon esténként különböző parasztházakhoz látogatnak el a békebizottságok tagjai. ahol diafilm-vetítéssel egybekötve beszélik meg a békemozgalom eredményeit és tennivalóit.

Egy-egy háznál tizenöt-húsz békeharcos: dolgozó parasztok, parasztasszonyok, családtagok jönnek össze és sokáig elbeszélgetnek a múltról, a jelenről és a jövőről. Mindenütt elítélik az amerikai imperialisták újabb háborúra törő mesterkedéseit és megfogadják, hogy a jó felvilágosító munka mellett a terméseredmények növelésével és az állampolgári fegyelem megszilárdításával is erősítik államunkat. Mindenütt helyeselik, hogy a moszkvai nyilatkozat aláírói újabb értekezletre ültek össze Varsóban, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek és gátat emeljenek a nyugati imperialisták háborús törekvéseinek.

Új műút a péter vásári járásban

Ki a részeg'eskedésről, a kortes ivásról. ki a csendőrszuronyokról. de emlékezik a 30-as és 40-es évek képviselőválasztásaira. A pétervásáriak és környékbeliek emellett Beniczky Miklós méltóságos úr „beszédeire” is jól emlékeznek. Beniczky földbirtokos, a péter- vásári járás állandó képviselőjelöltje volt. A választás agi- tációjának hajrájában sorra járta a községeket, s nagy ígéretekkel igyekezett szavazatokat gyűjteni. Fő mondanivalója, legfőbb ígérete a portalanítás — vagy ahogy ő mondta „pojtajanítás“ — volt Ezalatt jó, portalan műutat értett Az ígéret elhangzott a választás megtörtént. Beniczky képviselő lett, A pétervásári járás útjai pedig — az esős időtől eltekintve — maradtak olyan porosak, amilyenek azelőtt voltak. Újabb választáskor, újra szó esett a portalanításról, a jámbor képviselő ajkáról. de azután is maradt minden a régiben.

Sokat emlegetik ma is ezeket a választási fogásokat, ígéreteket, a portalanítást; a pétervásáriak és környékbeliek. Jókat nevetnek az egykori méltóságos úr furcsa kiejtésen. A Beniczky által ígért portalanítás mégis csak megvalósul. Igaz, nem a 30-as, mégcsak nem is a 40-es években. haneçi az 50-es évek derekán, 1955-ben. Az is igaz, hogy Beniczkynek ehhez semmi köze, de mégis megvalósul a műút. Több millió forintos költséggel már Pétervására községben épül a széles, hosz- szú portalan út. Ott visz el báró Ivády, gróf Keglevich és a méltóságos Beniczky volt kastélya mellett, a munkásosztály lij, nagyszerű alkotása a Salgótarján—ózdi műút. Ott visz el a dolgozó parasztok háza előtt, élő bizonyítékául annak: lehetséges a portalanítás, lehetséges a jó műút építése. de nem a méltóságos képviselők ígérgetéseiből, hanem a munkás-paraszt szövetség legyőzhetetlen erejéből.

Egy nap alatt egy holdat

A kerekharaszti Béke Termelőszövetkezet tagsága még a télen elhatározta, hogy a tavalyi 45 forinttal szemben az idén 55 forintra emelik az egy munkaegységre jutó részesedés értékét Ugyanakkor emelik a közös vagyoni alapot is. Mindezt jobb munkával, a föld terméshozamának elérésével akarják elérni. A tavaszi szántás, vetés után éppen ezért most minden erőt a növényápolás gyors elvégzésére fordítanak. Nagyon vigyáznak, hogy egész évben tiszta és gyommentes legyen minden kapásféleségük.

Tavasszal 15 hold cukorrépát vetettek el — a megye téri melöszövetkezetei közül elsőnek —, amely igen szépen kelt. A termelőszövetkezet tagjai a családtagok segítségével két nap alatt végeztek a cukorrépa sarabolásával, Matula Mihályné és Sándor András például a kiosztott cukorrépát egy nap alatt sarabolták meg. Hogy a tavalyi 200 mázsával szemben az idén 250 mázsát takaríthassanak be, a cukorrépát a kapálás után hengerelték, s 30 kiló pétisót szórtak ki holdanként

âbdâzâs 300000 forint értékű anyázni

(Tudósítónktól.)

A DOLOG úgy történt, hogy a két ember késő délután érkezett haza a járásból. A munkatársak már várták, lesték őket és mikor befutott a MÁVAUT, igyekeztek az arcukról leolvasni, amit tudni szeretnének.

A két ember, akit annyira vártak, nem volt más, mint Tari József tanácselnök és Csombok József népművelési ügyvezető. A járásnál voltak, hogy végképp eldöntsék a visznek) kultúrház sorsát. Amikor elindultak, úgy gondolták, ha szükséges, még az asztalt is megütik. De erre nem került sor. mert Túri Elemér népművelési csoportvezető közölte, hogy a megye 100 000 forintot biztosított a kultúrotthon felépítésére. Ezért ment a két ember haza örömtől kipirult arccal, és még meg sem pihentek a fáradságos út után, máris összeült a tanács és a pártvezetőség, mert ahogy à megye mondta, az anyagot gyorsan biztosítani kell;

A VISZNEKIEK másnap kisebb-nagyobb csoportokban, gyalogosan és kocsikon igyekeztek a négy kilométer távolságban lévő volt Kenyérvá- ri-kastélyhoz. és megindult a bontás. Kocsi kocsit ért. Még az öregek sem nyugodtak otthon, ők is részt kértek a közös munkából, az iskolás gyermekek is derekasan dolgoztak a bontáson.

Alig telt el röpke két hét. az anyag bent volt a faluban, szépen összerakva.

Történt pedig mindez 1952. végén. A 300 000 forint értékű épületanyaggal pedig azóta is labdáznak.

★

DE VEGYÜK SORJÁBAN. Amikor 1952-ben a 100 000 forintot a megyei tanács népművelési osztályán megígérték, az volt a kikötés, hogy a viszneki VB hozzon határozatot a kultúrotthon felépítésére, a határozatba foglalja bele a 100 000 forint iránti kérelmét. Ez meg is történt. Azóta se pénz. se válasz nem érkezett. Amikor látták hoev nincs mit várni. Csombok József népművelési ügyvezető és Tari József tanácselnök felutaztak Budapestre, a Népművelési

Minisztériumba. Elhívták magukkal Túri Elemér népművelési csoportvezetőt is. A küldöttek előadták töviről hegyire a viszneki helyzetet, a társadalmi segítséget, lelkesedést, megtakarítást. De a minisztériumban a tervcsoportnál az egyik munkatárs csak ezt hangoztatta: „Nagyon sajnálom, de nem tehetek sem- auit. Értsék meg, kérem. A keret ebben az évben kimerült. Most már egyetlen kultúrott- honom sincs. De biztosítom, hogy a jövő évben elsők lesznek, csak menjenek haza nyugodtan.”

Nem volt mit tenni, megint vártak türelmesen, illetve türelmetlenül, mert eljött a következő év is. de az Ígért keret sehol, az anyag pedig kopik. pusztul. Ekkor Csombok József egyet gondolt, újra felmegy a népművelésibe, hátha van keret? Legnagyobb meglepetésére azonban nemhogy a keret nem volt meg. de még az 55-ös évre sem volt tervezve a falu részére kultúrház. „Tanácsolok magának valamit — jelentette ki Bsínóczi tervcsoportvezető. — Visszamenet utazzanak a megyéhez, és kérjenek annyi pénzt, hogy legalább tető alá kerüljön az épület, aztán majd csak lesz valahogy.

Pár nappal később Csombok és a tanácselnök futott Egerbe. Eredmény semmi. Kaptak egy újabb tanácsot: egy küldöttség siessen Pestre a minisztériumba. Hogy a fáradságtól-e, megtakarításból-e, már nem tudni, a küldöttség még se ment Pestre, hanem csak egy levelet írtak. Ebben leírtak mindent, amit szívük, eszük diktált. Pár nap múlva a válasz meg is érkezett, amiben ez. állt:

„Varjasné kartársnő a megyében tartózkodik, az ügyet ismeri, forduljanak hozzá bizalommal.” — „Öh, ismerem én a kérdést, né izgassa ez magukat, mert egyszer úgyis felépül a kultúrház — mondotta Varjasné. mikor előadták panaszukat az egyik gyöngyösi találkozáson.

EZUTÁN MEGINT Egerbe mentek a keret miatt. „Javasolok maguknak valamit — mondta Szalai elvtárs. az akkori népművelési osztályveze- iő mikor előadták naphazukat. — Építsenek iskolát.” Mert iskolaépítésre van pénz bőségesen,

— Lehet, lehet — bólogattak amazok. így legalább két legyet ütünk egy csapásra. Megépítjük .egybenyíló ajtóval, és ha kell, iskola lesz, ha kell, kultúrház. Pár perc múlva meg is kapták a kiutalást 150 000 forintról, amihez már csak a költségvetés és annak jóváhagyására volt szükség.

Nem akarom tovább bontogatni a bürokrácia fonalát, csak még annyit, a költségvetést a jászárokszállási KTSZ készítette el és Egerben 1954. október 4-én hagyták jóvá. Most azonban kapaszkodjunk meg, mert jön a következő meglepetés, szószerint idézve: „Az Országos Kisipari Szövetség az 1954. évi november hó 27-én keit A. 190F/XI. sz. megkeresésében nem járult hozzá ahhoz, hogy a viszneki iskola kivitelezési munkáját a jászárokszállási Építőipari Szövetkezettel végeztesse. A fennálló rendelkezések szerint ugyanis építkezési munkát a szövetkezet a megyei KI- SZÖV engedélyével csak 50 000 forint értékhatárig végezhet.” Az állami vállalatok nem vállalták az építkezést, a KTSZ nem végezhette, mert nem járultak hozzá a felsőbb szervek. Pedig nagyon fontos lenne Viszneknek a kultúrház. A visznekiek határtalan lelkesedésével már fel is épülhetett volna. Nyilvánvaló, hogy az anyag elvész; Persze, nem a

visznekiek hanyagságából, hanem a bürokrácia útvesztőjében.

NEM TUDOM, kinek mi a véleménye, de nekem az, hogy a falu a felszabadulás óta mindig a gyöngyösi járás sze- mefénye volt. Szorgalmasan dolgozó parasztsága állandóan az élenhaladók között jár. Most alakult egy III. típusú termelőszövetkezet a meglévő Béke TSZ példája nyomán. A tanácsháza falát a Révai József elvtárs által adományozott oklevél díszíti, mert a viszneki színjátszók már 52- ben megnyerték a megyei kul- túrversenyt.

Pártunk és kormányzatunk mindenkor nagyrabecsülte a jó munkát. így van . ez Visznek községben Is, mert még nincs egy falu a járásban, ahol any- nyi embernek jutott volna megbecsülés és elismerés, mint Viszneken. A dolgozók egységesek a termelésben, az állam- polgári kötelezettségek teljesítésében. vagy éppen a kulturális rendezvényekben, s éppen ilyen egységesek akartak lenni a kultúrotthon felépítésében is. De az.eddiei erőfeszítésekkel mindeddig felelőtlenül labdáztak, ahelyett hogy az illetékesek kinvúúották volna ségítőkezíiket is. mert már lassan-lassan a nagymértékű épületanyag teljesen elkopik;

Erki János