Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-01 / 35. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955 május 1. vasárnap AKIM BECSÜLETTEL TELJESÍTETTÉK VALLALASEKAT... Miklósik László, az Egri Bútorgyárban dolgozik. Április második dekádjában 162 százalékot ért el. Május 1-én ő is megkapta a Szakma Kiváló Dolgozója címet Csanádi János, a Heves megyei Építőipari Vállalatnál dolgozik, kétszeres sztahanovista, a szakma kiváló dolgozója. Átlageredménye 185 százalék. Minőségi munkát végez Veres Sándor, az Egri Bntor- . gyár dolgozója, 12 hónapon át teljesítette tervét, a sztahanovista feltételeknek megfelelően. Ezért május 1-cn a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. i / Molnár István, kőműves a ' Heves megyei Építőipari Vállalatnál, ahol 1950-től do'go- zik. Jelenleg az Egri Gépállomás építkezésénél van. Átlageredménye pedig 185 százalék, kétszeres sztahanovista, a szakma kiváló dolgozója Szabó Kálmánt, Petőfibánya gépműhelyének fiatal villanyszerelőjét eddig is jó munkájáról ismerték. A május 1-i versenyben a jó tervteljesítés mellett sok gyengébb társának adta át tapasztalatait Azt csak a : bányász tudja igazán, menynyi kellemetlenséget okoz a gépkezelő, ha figyelmetlenségből nem idejében érkezik | rendeltetési he- lyére a bányafa. Azt pedig mi is valameny- nyien tudjuk, hogy ez a termelésben milyen nagy lemaradást okozhat, kevesebb szén jut a felszínre — az üzemekbe. háztartásokba. Ezért is mondják: ha valaki a gép mellett dolgozik, lássa el feladatát becsületesen, figyelmes és pontos legyen. Olyan, mint Petőfi altárón Petrik Erzsiké. Első időben, úgy három évvel ezelőtt nála sem ment karikacsapásra a munka. Sokat kellett ahhoz tanulni és nagy igyekezettel dolgozni, hogy ma már az elsők között említhessék nevét. Munkájáról így beszél: Legfontosabb feladatomnak a fa és az egyéb anyag pontos, zavartalan szállítását tartom. Hozzám a 12-es front és a déli gyűjtő tartozik, mindkét helyen legtöbbször túlteljesítjük tervünket. Lelki- ismeretlenség lenne hát tőlem, ha az én hanyagságomból, a fahiány miatt néhány órát késlekedne az ácsolás. Mindig figyelek arra is, hogy nem szakadt-e el a drótszál, amelyet javítani kell, mert ha ezt figyelmen kívül hagyom, egyetlen csillével az egész kötelet elszakíthatom. Ez pedig többórás üzemzavart okoz.“ Petri Erzsiké munkájával még mindig meg voltak elégedve. De legjobban most, a május I-e tiszteletére indított versenyben dolgozott Jobban ügyelt a csillék továbbítására és soha nem mulasztotta el a gép kenését sem, nehogy beégjen a csapágy. Így aztán nyugodtan mondhatjuk, hogy a bányászok jó eredményeinek az ő segítő munkája is részese. • És most, hogy ez a verseny végétért, már augusztus 20-ra készíti vállalását. • amelyben egyik ígéret ez lesz: sokat foglalkozom munkámban a fiatal gépkezelőkkel. Ma boldogan ünnepel Nagy József is Keménykötésű, zömök, napbarnított arcú férfi Nagy József. a gyön- gyösoroszi ércelőkészítőmű munkása Nem régen dolgozik az üzemben. Az az ember, aki ma biztonsággal mozog a félelmetesen zakatoló gépóriások között, pár éve még földműves volt Nagyfügeden. Most 28 éves, de tízéves korában már megismerkedett a nehéz munkával, hajnali négy órától éjjel 12-ig dolgozott, Bobálc Sándor nagyftigedi kuláknúl. — Nem volt az emberi élet — emlékezik a múltra. A felszabadulás után szülei földet kaptak, ott dolgozott ő is, de vonzotta a mozgalmas élet, a város, a gyár. Pestre ment a Rákosi Művekhez, ahol hamar géphez került, megszerette a gyári munkát. Egyszer, amikor itthon járt, meghallotta, hogy Nagy fügédről gz autóbusz minden reggel szállítja a munkásokat a gyöngyösoro- szi ércelőmúbe. Jelentkezett ő is a gyárba. Felesége a nagy- fügedi tanács begyűjtési előadója — Boldogan élünk, sohasem álmodtam volna, hogy négy öltöny ruhám sorakozzon a szekrényben, nem hittem volna, hogy feleségem 1500 forintos kosztümben járhat — mondja. Fel teszek egy kérdést, talán furcsán hangzik, nehéz is rá a válasz. De megkérdem: miért szereti Nagy elvtára a mai életét? Nem sokat gondolkozik: azért, mert mindenkit felemel, mindenki előtt nyitott a boldogulás útja. Nagy József az egykori cseléd, ma munkás egy nagyjö- vőjű üzemben, felesége a tanács dolgozója. Tanulni akar. Szakmunkásnak készül. Ha gyermekük születik, az talán mérnök, orvos vagy katonatiszt lesz. Ahhoz, hogy ezt az utat megtehesse, nagyon sok munka, áldozat kellett, melynek mérföldkövei a május elsejék. Bányász - vezető aknász - termelési osztályvezető Kőműves, akit a párta megbecsülés ylegmagasabb fokára emelt Fiatalon került a bányába, — 1918-ban. Évekig, sőt évtizedekig ő is, mint a többiek, hajnalban fogta a karbidlámpát és néha fél éjszakáig is fejtette a szenet. De micsoda fejtés volt az! Csákánnyal, teljes erőből, amíg csak fel bírta emelni a karját. 15 év után — lőmesternek léptették elő, majd aknásznak. Közel 2500 méter hosszú vágatok felelősségét bízták rá. és ezért csak a kisebb fizetésű, napidíjcs aknász volt. És a felszabadulás után? Újra munka, de érezte, tudta már, a saját osztályáért küzd. S most — idős Papp István a Petőfibánya termelési osztályának vezetője, egyike a legmegbecsültebb műszaki dolgozóknak. Kiváló munkája mellett gyakorlati tapasztalataiért. állandó jó tanácsaiért és segítségre készségéért is nagyon megszerették, ö, aki ott volt az altáró első fúrásainál, résztvett az első szén felszínre hozatalánál, ismeri a bánya minden „porcikáját“. Ezért is választották 45-ben vezető aknásznak, az elmúlt évben pedig a termelési osztály vezetőjének. Hogy valójában mindig segít?. .. erre csak egy példát a sok közül. Most, a május 1-i versenyben 1850 tonna szenet ígértek Petőfibánya dolgozói terven felül. És amióta ez ígéret teljesítésén fáradoznak, naponta lejár a bányába, ahol mindig talál javítanivalót. Egyik alkalommal észrevette, hogy a 23-as fronton hosszúra szerelték a kaparót. Veszélyes ez, mert így több szenét dobálnak rá és a nagyobb teher könnyen idézhet elő láncszakadást. Mint már ezt a két üzemzavar be is bizonyította. — Hogy is gondoltok ilyesmije. 78 méter hosszan... Ez okozta a géphibát — magyarázta nekik. S alig, hogy innés továbblépett, elakasztották' útjában. Perlaki János fő- aknász mutatta az új ácsolásokat, mert a legutóbbit ferdének, életveszélyesnek találta Papp elvtárs. — Ez már jó, így nyugodtan dolgozhattok. Ha csak egy szóval, vágj’ egv figyelmeztető mozdulattal is, de idős Papp Istvánnak része van minden 150—200 százalékban. minden tervtúlteljesítésben és minden hősies munkában. A május 1-i versenyben sem dolgozhattak volna ilyen eredményesen — és a jövőben is nehezebben menne — ha az anyagellátás rend- szertelenül, vontatottan haladna. Vagy ha az ellenőrzések nem olyan alaposak lennének. mint eddig is. Kevés szoba falát díszíti országunkban olyan értékes okmány, mint Egerben, a Vé- csey völgy 27. szám alatti lakásban. Vastag, aranyozott keretben a következőket olvasli at- juk: „A Magyar Népliöz- lársaság Minisztertanácsa a szocialista építőmunka, az építőipar terén kifejtett munkájának elismeréseképpen Pálók Ferenc részére Kcssuth-díjat, az ezüst jelvénnyel adományozta. Erről ezúton örömmel értesítem. Dobi István, a Minisztertanács elnöke.“ S alatta a keltezés: Budapest, 1952, március 15. Igen, Pálok Ferenc kőműves 29 éves korában Kossuth-dijat kapott. Alig akart hinni a szemének, mikor a táviratot elolvasta. És másnap feleségével együtt boldogan utazott Budapestre, ahol pompás ünnepségen átvette a soha nem remélt kitüntetést. Mivel érdemelte ki ezt? — Jó munkával. Azért kapta, mert a mi országunkban a munka — becsület és dicsőség dolga. Azért kapta, mert Heves és Nógrád megye építkezésein sikeresen alkalmazta és társainak is eredményesen átadta a Maximenkó gyorsfalazási módszert, amelyet 1950-ben is* mert meg. Azért kapta, mert mióta megalakultak az építőipari vállalatok, bárhol dolgozott — Salgótarjánban vagy Egerben — mindenütt becsülettel helytállt. Jó munkára kötelezte a párttagsági könyve, melyet 1950-től hord a szíve fölött — erre ösztökélte a családi tradíció: nagyapja, bátyja is kőművesek voltak. Addig is tudta, érezte, államunk értékeli a becsülettel végzett munkát. A kitüntetés átvételekor szíve még jobban megtelt a hála, a szeretet érzésével a párt, a nép iránt, mely a megbecsülés legmagasabb fokára emelte fel. Azóta ez az érzés hevíti szívét. Így nem csodálkozunk azon, hogy jelenlegi munkahelyén is — munkavezető a 63/5 Építőipari Vállalatnál — példásan eleget tesz munkájának. Az ő irányításának, szervezésének is köszönhető, hogy a vezetése alatt két brigád is sztahanovista szintet ért el a május elsejére indított munkaversenyben. Lelkesedéssel, becsülettel készült a mai napra, nagy nemzetközi ünnepünkre. ÜNNEP LENINGRADBAN Elmondta: Tamás László elvtárs Nehéz szavakba önteni szovjetunióbeli élményeimet. Négy évet töltöttem Leningrádban. egy évet pedig a krasznodari területen. De talán az összes élményeim között legmaradandóbbak a május 1-i ünnepségek, amelyek teljes valójában, hatalmasságában megmutatják a munkásosztály, a Szovjetunió hadseregének nagyszerű erejét. Már a május elseje előtti napokban nagy a készülődés. Az ünnep előtti estére a Politikai Bizottság tagjainak képét feldíszítik, de feldíszítik a házakat, hidakat, utcákat. Mire este kigyúl a fény, mint ezernyi kis csillag világítanak a képeket díszítő színes villanykörték. A leningrádi Téli Palota előtti téren állítják fel a tribünt, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom leningrádi hősei, az akkori munkások. most mint tábornokok, pártfunkcionáriusok, tanácséi társadalmi szervezetek vezetői fogadják a felvonuló tömeget. Nehéz elmondani azt, hogy micsoda hatalmas áradata a dolgozó népnek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, öregeknek és fiataloknak, amely május elseje reggelén a Téli Palota felé hömpölyög. Áradatuk szinte megszégyeníti az óriási folyamot, a Névát. A vörös selyemlobogók ezrei, a virágcsokrok színei, a nők s férfiak színpompás viseletéi tarkítják a felvonulást. Az élen a kommunisták, az üzemek legjobbjai haladnak, mögöttük a fiatalok, piros és fehér virágokat dobálva a tribün felé. Néha-néha megáll az áradat, ilyenkor az útközépre pattannak a táncosok és harmonika-kíséret mellett lendületes orosz táncokat mutatnak be. S egyre ömlenek a város különböző pontjairól a dolgozók a Téli Palota felé, ahol egykor a forradalom sorsa dőlt el, Özönlenek, hogy kifejezzék hálájukat mostani nagyszerű és szép életükért. 1954. május 1-én az a megtiszteltetés ért, hogy én is részt- vehettem a felvonuláson. Közel négy méter magas Sztáli képet vittünk, amely köré i- ros virágokat fontak a kom szomolkák. Utánunk a pionírok, majd a komszomolkák jöttek. 9 pionírok közül többen felszaladtak a tribünre, hogy szeretetük és hálájuk jeléül virágot adjanak át a vezetőknek. A hatalmas tömeg türelmesen várakozott a Téli Palota előtt, mert tudta, hogy nemsokára megláthatja a szovjet hadsereg alakulatait. És valóban, déltájban megérkeztek a „katyusák“, tankok, utána a haditengerészek, repülők. tüzérség alakulatai. Fölöttük ezernyi repülőgép mintegy kísérv a nagyszerű felvonulást. A katonaság büszkesége a szovjet népnek, ezért várakoztak rájuk olyan türelemmel, s ezért tapsolják és éljenezik olyan viharosan, a szinte órák hosszáig tartó katonai felvonulást A felvonulás után kezdődtek a kultúrműsorok, sportműsorok. Este tovább folyik az ünnepség, a kivilágított utcákon. A Néván állomásozó hadihajókat kivilágították, a hatalmas folyam visszatükrözte az ezernyi színt. Láthatjuk az Aurórát is. amely (most már múzeum) kivilágítva hirdeti május 1-i ünnepségek minden szépségét. Beszélhetnék még nagyon hosszan és nagyon sokat. hiszen öt május 1-ét láttam a Szovjetunióban, de nem tudnék választani, hogy melyik volt a legszebb. Mindegyik a Szovjetunió, a munkásosztály hatalmát, erejét, megváltozott életének szépségét hirdeti. Igazgató, a párt bizalmából Hartman István. az Egri Kézműipari Vállalat igazgatója. Értelmet sugárzó szeme most nem az iratok, tervek, számok között kutat — életének fontosabb eseményeire, állomásaira gondol. Arról beszélgetünk, hogyan lett belőle, az egyszerű villanyszerelő gyermekéből vállalati igazgató; — A pártnak, a párt bizalmának köszönhetem. Tizenhét éves voltam, szabótanuló, mikor a műhelyben olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik felnyitották a szemem. Tőlük, Zbiskó, Ankli, Barócsi, Balázs elvtársaktól hallottam először arról, hogy lehet másképp is élni. Szavaikból azt is megtudtam, van egy ország, mely megmutatja, hogyan lehet más életet teremteni. 1945 januárjában már a párt soraiban meneteltem.- Munkát kértem. A párt bízott bennem, s én, az eddig lenézett kisiparos gyermeke, vezető helyre kerültem, felelősség- teljes munkát kaptam. Két évig a rendőrség politikai osztályán, mint főhadnagy dolgoztam, majd az SZTK-nál voltam párttitkár. 1950 májusában az MSZT városi titkára lettem. Megválasztottak a városi párt-végrehajtóbizottság tagjának, majd 1952-ben a városi tanács mezőgazdasági osztályára kerültem. A felelősséget követelő munka, s az a tudat. hogy bíznak bennem, szárnyakat adott. Jó munkával válaszoltam a bizalomra; Elértük, hogy Eger, mely országosan az utolsók között kullogott a begyűjtésben, két hónap múlva az ötödik, a november 7-i verseny során pedig a második lett az országban. A párt újra az MSZT-hez, majd az MTH-iskolához küldött, ahol politikai igazgató voltam. Sok kedves emlék fűz a fiatalokhoz. Közös akarattal színvonalas kultúréletet teremtettünk. s elsők lettünk az országos fémgyűjtési versenyben is. Az elmúlt év októberében az Egri Kézműipari Vállalathoz szólított a párt, mely akkor 30 százalékra teljesítette a tervét. Ezt a számot egy hónap alatt sikerült 98-ra emelni. majd 124—154 százalékkal dicsekedhettünk. Ez évben a tervet két ízben 114, illetve 119 százalékra teljesítettük; Jelenleg elég nehéz helyzetben vagyunk. A bedolgozók 50 százaléka a tavaszi munkák megkezdése óta nem vesz részt a munkánkban, így eredményünk 101 százalékra esett.., Ezeket mondva, ráncok rajzolódnak homlokára, pedig ő maga is érzi, bízik is benne, nincs veszélyben vállalata jó hírneve. Erről beszél az a tény, hogy egyre több megrendelést kapnak az üzletektől; Legutóbb a budapesti RÖLTEX 2000 női ruhát kért tőlük. És a vállalat célja, terve, további jó munkára kötelez. Elárulhatjuk: fehérnemű javító részleget hoznak létre, mely a termelésben résztvevő nők házimunkáját könnyíti majd. Szerepel tervünkben egy üzlet létrehozása is, mely az általunk készített, s más üzletekben keresett cikkek árusításával foglalkozik. Szép tervek ezek. S hogy e tervek megvalósulnak, arra Hartman István igazgató eddigi jó munkája, a párt iránti hűsége is biztosíték. Sz. Z.-né A gépkezelőnő
