Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-03 / 27. szám
W55 április S. vasárnap NÉPÚJSÁG 5 A mezőgazdaság dolgozói köszöntik április 4-ét ■ ......---—————ÊÊmÊÊmÊÊÊÊm++mmmÊmammmmmn . A hatvani járásban befejezték a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetését A hatvani járás termelőszövetkezeti tagjai, dolgozó parasztjai is a tavaszi munka jó elvégzésével köszöntik fel- szabadulásunk ünnepét. A tavaszi vetések alá készítik a talajt, s ebben a munkában Zagyvaszántó. Boldog és Csány községek érték el a legjobb eredményeket. Ezzel egyidóben vetik a kora tavasziakat is. Befejezték a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetését. A kerek- haraszti Béke, Oj Élet, a heré- di Micsurin, a nagykökényesi Táncsics tsz-ek elvetették a tavaszi árpán és búzán kívül a cukorrépát és a mákot is. ★ Ezen a tavaszon még fokozottabb gondot fordítottak a járásban az őszi vetések ápolására. Kétszeresére emelkedett a műtrágya-vásárlás. Csak Horton 550, Ecséden 450 mázsa műtrágyát használtak fel főleg fejtrágyázásra. Érthető ez, (hiszen az elmúlt esztendőben is igen nagy hasznát látták a műtrágyázásnak. Lőrinciben az elmúlt évben 10,4 mázsás átlagtermést takarítottak be a műtrágyázás eredményeként. Nehezen várják már a dolgozó parasztok, hogy megkezdje működését a kazincbarcikai műtrágyagyár, hogy kellő mennyiségű műtrágyához jussanak. ¥ A tavaszi munkák gyors elvégzése azon is múlik, milyen segítséget ad a járás dolgozóinak a gépállomás. Mind a két gépállomás alaposan felkészült a nagy munkára. Az erő- és munkagépek kint vannak a földeken és két műszakban dolgoznak, annak érdekében, hogy mielőbb földbe kerüljön minden mag. ★ A hatvani járásban igen jól jövedelmező üzemág az öntözéses termelés, a kertészet. A hatvani Petőfi TSZ-ből mór viszik a korai melegágyi salátát eladásra, s két-három hét múlva friss zöldpaprikája is lesz a szövetkezetnek. A melegágyakban már erősödnek a kiültetni való palánták is. Ebben az esztendőben majdnem kétszeresére emelkedik az öntözéses területek nagysága. Körülbelül 1500 holdat öntözA gyöngyösi járás dolgozóinak kezdeményezésére begyűjtési versenyre léptek megyénk járásai a felszabadulás nagy ünnepének tiszteletére. A versenyben az első helyet a versenykihívó gyöngyösi járás dolgozói biztosították maguknak évi tervük 22,6 százalékos teljesítésével. A második helyre Tamaméra dolgozóinak nagy része becsületesen teljesítette első negyedévi kötelezettségét. Példát mutatott Barna Sándor tanácstag, aki már régen beadta az első három. hónap járandóságát. Vannak dolgozók, akik a fél évre rendezték beadásukat. Ilyen: Kariczki Ferenc és Özs- * nek az idén. A kertészeti növényeken kívül kísérleteznek a szántóföldi öntözéssel. A bol- dogi termelőszövetkezetben kukoricát, cukorrépát és lucernát is öntöznek az idén. ★ A termelési kedv növekedését mi sem bizonyítja jobban, hogy olyan üzemágakat létesítenek, ami csak néhány év múlva jövedelmez. A termelőszövetkezetek 40 hold gyümölcsöst létesítenek, s 17 holdon szőlőt telepítenek. Ez bizonyítja, nemcsak a jelenre gondolnak, hanem arra is, hogy a következő esztendőkben is egyre nagyobb legyen a jövedelem. az egri járás került 18,5 százalékkal. A járások sorrendje a továbbiakban a következő: 3, hatvani járás 18, 4. a pétervásári járás 16.6, 5. a füzesabonyi járás 14,9 százalékos teljesítéssel. A legutolsó helyre a hevesi járás került, tervének 14,7 százalékos teljesítésével. vetkezet vezetősége is élenjár a beadás teljesítésében, hiszen Tiliczki István ügyvezető félévi baromfi- és tojás-. Francziszki Ignác és ifj. Tari József igazgatósági tagok negyedévi baromfi-, és tojásbeadásukat rendezték. * Másfél nap alatt 10 holdon vetették el a cukorrépát a komlói Kossuth ÍSZ tagjai Kömlő község dolgozó parasztjai a tavaszi munka első napjaiban megfogadtak, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére befejezik a szántást-vetést. Az ígéret valóraváltásáért a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok versenyre keltek egymással: ki végzi el előbb az időszerű munkákat, ki szerzi meg a versenyben a legjobb munkát végző tsz-nek és egyénileg dolgozó parasztoknak járó versenyzászlót. Munkakedvben, szorgalomban nincs hiány. A Kossuth TSZ földjén március közepe óta szinte megállás nélkül dolgoznak a fogatok és a vetőgépek. Erről tanúskodik a szövetkezet szépen zöldülő. gondosan ápolt őszi vetése, a 70 hold tavasziárpa és a 20 hold elvetett borsó. Kikeltek már a 90 négyzetméteres melegágyban a dohánypalánták is. A szövetkezetben a gabonavetés után sem szünetei a munka. A tsz vezetősége hétfőn megvizsgálta a kapásoknak szánt földet, s megállapította, hogy kedden reggel kezdhetik a cukorrépa vetését. Kedden a kora reggeli órákban egy 15 tagú munkarsaoat indult ki a cukorrépa földre, s megkezdte a cukorrépa vetését. Török Gáspár munkacsapat-vezető irányításával szerdán délig a tervezett 20 hold cukorrépából 10 holdat vetettek be. A Kossuth TSZ tagjai az eddig elért eredményeikkel az első helyet vívták ki a község tsz-einek versenyében. A felszabadulási begyűjtési verseny élén a gyöngyösi járás halad Példamutatók a bea dásban vári Ferenc. A földművesszöTáviratok a tavaszi munkáról A kompolti kísérleti gazdaság vezetői helyszínen segíti! í'''a termelőszövetkezetek dolgozóit Több távirat érkezett a megyei pártbizottsághoz, a mező- gazdaság dolgozóitól. A községi tanácsok szinte egymásután jelentették: befejeztük a tavaszi kalászosok vetését, teljesítettük adófizetési tervünket stb. Ezekből a táviratokból közlünk néhányat. — Vámosgyörk község dolgozó parasztsága felszabadulásunk 10. évfordulójára vállalásait teljesítve, tavaszibúza-ve- tését befejezte, és az árpa vetéstervét is 100 százalékra teljesítette március 30-án. Adófizetésben az első három hónap alatt 106 százalékot, begyűjtésben az éves tervhez viszonyítva 33 százalékot értünk el. Példát mutatott a Haladás Termelőszövetkezet, melynek tagjai a vetesek teljesítése mellett a sertésbeadás 106, a tojás és a baromfi évi tervelőirányzat 70 százalékos teljesítésével is köszöntik április 4-ét. — Közöljük az elvtársakkal, hogy Ludas község dolgozói a mai napon befejezték a tavaszi kalászosok vetését. — Adács községi tanácsa jelenti, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára befejezték a tavaszi búza és tavaszi árpa vetésüket. — Gyöngyöshalász község dolgozói március 29-én Végeztek a tavaszi kalászosok vetésével. A komPaJti kísérleti gazdaság dolgozói sem maradtak el adott szavuk teljesítésétől. Szá_ mos felajánlás született a tavaszi munkák gyors elvégzésére, az állattenyésztés hozamának növelésére. A talajelőkészítésnél Bata János és Bata József traktoristák DT—413 lánctalpas traktorukkal 350 százalékot teljesítettek, 16 hold helyett 60 holdat tárcsáztak meg egy nap alatt. Zele Boldizsár és Juhász János zetorosok 150 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoztak. Keksz Sándor fejőgulyás, a vállalt 9 literes istállóátlag helyéit 11.4 litert ért el. Juni Ferenc és Földi József a hízó- marháknál a tervszerinti 32 kilogrammos súlygyarapodás helyett 42 kilogrammot értek el. A gazdaság komoly segítséget adott a környéken lévő termelőszövetkezeteknek is a munkához. Leilei János elvtárs a kömlői, Vizer Jakab elvtárs a kápolnai szövetkezeteknek adott a helyszínen segítséget a munka megszervezéséhez, a vetés jó elvégzéséhez. Terven felül 12 mázsa tavaszbúzával és 18 mázsa elit F-kukorica vetőmaggal is segítették a vetőmag ellátást. A kommunista munkás ,\>c 1935-BEN, húsz évvel ezelőtt egy fiatal menekült érkezett Magyarországra. Erdei Ferenc megelégelte a román tőkések, bojárok elnyomását, boldogabb életet keresett. Nem talált. A Horthy-fasiszta Magyarországon sem volt jobb az élet, mint a szomszédos Romániában. Évekig kínlódott munka nélkül, rendőri felügyelet alatt, fiatal erejét, mesterségét időnként tudta csak egy-egy jó falatért áruba bocsátani. 1939-ben megnősült. Élete annyival lett könnyebb, hogy most már nem egyedül, hanem ketten viselték a terhet. Később a Görömbölvi Téglagyárban kapott munkát, és ezután már szűkösen, de csak jutott valami a kis családnak. A felszabadító harcok ágyúdöreje közelgett a Görömbölyi Téglagyárhoz. Erdei Ferenc és néhány társa, hogy megakadályozzák az üzem leszerelését, elrejtik a németek elől a gépalkatrészeket. Ekkor még nem tudják, hogy a hatalmas kemencébe falazott értékeket magúknak őrzik meg. 1944. november 19-én érkezett a faluba az első szovjet csapat. Erdei Ferenc hamar megbarátkozott a szovjet harcosokkal, mert azok a szebb életről, a szovjet munkások életéről, és a magyar munkás jövőjéről beszéltek. A faluban nem volt kovács, Erdei Ferenc éjjel-nappal dolgozott, egy hét alatt 400 lovat patkóit meg, ezzel segítette, hogy a felszabadító harcosok előrehaladhassanak. BEKÖSZÖNTÖTT 1945. A téglagyárat 72 találat érte, el kellett takarítani a romokat, hogy megindulhasson az élet. Erdei Ferenc újból a gyárban van, segít, hogy újra termelhessen az üzem. Pártok alakulnak a községben, az üzemben, Erdei Ferenc a szociáldemokrata pártba lép. Két hónap után azonban hátat fordít a szociáldemokratáknak, mert látja, hogy a vezetők nem a munkások, hanem egymás érdekeit tartják előbbrevalónak. A kommunistáknak ad igazat, akik azt hirdetik, hogy azé legyen a föld, aki megműveli, és nem a szociáldemokrata vezetőknek. akik maguknak akarják a föld javát. S ezután, Pár még nem lagja a kommunista pártnak, a kommunisták közö't van, azokkal dolgozik. Segítik a faluban az újjáépítést, zárakat javítanak, rendbehozzák * mezőgazdasági gépeket, hogy megindulhasson a munka a földeken. A párt szakszervezeti munkával bízza meg. Az infláció alatt harcol az üzem vezetőségével szemben, hogy élelmet tudjanak biztosítani a gyár munkásainak. Szervezik a harcot az államosításért, s 1947-ben a gyár munkásai egységesen követelik: adják a nép kezébe a gyárat. A választásoknál a kommunisták oldalán áll és segít felnyitni azoknak a szemét, akiket a különDÖző pártok demagógiája félrevezetett. 1947-BEN BELÉP a kommunista pártba, a két év alatt végzett munkájával kiérdemli, hogy a munkásosztály élcsapata tagjai közé tartozhasson. Ezután még nagyobb lendülettel, még nagyobb szívvel dolgozik. 1949-ben Egerbe kerül. Munkájában arra törekszik, hogy előrevigye az üzem termelését, az építést. Több újítást dolgozik ki, hogy könnyebbé tegye a munkát, hogy emelkedhessen a termelés. Később függetlenített ÜB-titkár lesz, a szak- szervezetben dolgozik. 1951- ben egyhónapos pártiskolára, 1953-ban hathetes szakszervezeti iskolára megy. Ahogy tanul, egyre jobban látja azt a felelősséget, amely a munkás- osztályra hárul a szocializmus építésében, arra törekszik hát, hogy minél több dolgozóval megértesse ezt a felelősséget. Tanítja a fiatalabb munkásokat, eljár a környező üzemekbe, hogy átadja tapasztalatát: Két évvel ezelőtt a pártszervezet tagsága az alapszervezet titkárának választja meg. Azóta igyekszik még jobban megállni a helyét, igyekszik úgy dolgozni, hogy a Homok úti téglagyárban is sikeresen harcoljanak a párt politikájának megvalósításáért. Szabad idejének nagy részét is az üzemben tölti, mint párttitkár és mint munkás is, egyet akar: haladjon a munka, minél több tégla és cserép jusson országunk építéséhez. + Erdei Ferenc egyszerű ember: munkás — kommunista munkás. De az elmúlt tíz ev alatt az ilyen egyszerű, hétköznapi emberek segítettek újjáformálni életünket, és az ilyen emberek munkája viszi eiőre fejlődésünket. Papp János il— .................. H dlatüz a Kékesen A Heves megyei DISZ-bi- zottság hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére, hazánk legmagasabb hegycsúcsán, Kékestetőn hála- tüzet gyújt. A hálatüzet április 3-án este 8 órakor gyújtja meg a DISZ KV Intéző Bizottságának egy tagja. Az ünnepségen a megye küldöttei is résztvesznek, valamint szov- jet tiszt és komszomolista elvtársak. A tűznél a DISZ műsort rendez, melynek keretében a Ped. Főiskola énekkara és szavalói szerepeinek. Az ünnepség után a mátraházi Sportüdülőben rendezendő vidám táncestélyen szórakoznak a fiatalok. Annyira tálán sohasem várta a tavaszt a falu népe. mint 1945-ben. A háború éveiben a megművelt terület egyre csökkent — minden évben nehezebben tartott ki a kenyér és egyre hamarabb fogyott a lopva hizlalt süldő. A falunkbeliek ellenségesen nézték a makacs hótakarót, amely nem akarta átadni a helyét az enyhülést hozó tavasznak. A felszabadulás első hónapjai találgatásokkal — nagy bizonytalansásban teltek el. A legvadabb rémhírek, feltevések riasztgatták a népet, hogy „Szibériába visznek dolgozni mindenkit, az oroszok meg ide jönnek lakni“ — meg hogy — „akinek jó háza van, bur- zsujnak nézik és kitelepítik“. csak a legfontosabb dolgokról, az annyira óhajtott földről — a földosztásról nem tudott senVi bîznnv'-'sat. A falut körülölelve ott kínálkozott a szunnyadó föld. csak ki kellett volna nvúhani utána kezüket — mán'« övék lett volna. övék, a munkásoké, béreseké a meredek domboldalakat művelő embereké. A falu földesurának ezer holdja ott hevert műveletlenül. A háborúból visszaszál- lingózott emberekben pedig ott tombolt a békés munka utáni vágy. Hiába érezték szivük mélyén, hogy övék a föld, hisz az ő verejtékes munkájuk tette évről évre termővé, mégse merték rátenni kezüket. Féltek a jövőtől, féltek, hogy a patakparti csendőrlaktanyába újra visszatérnek a vastag- nyakú. kakastollas pribékek és újra kezdődik a meghurco- lás. verés, börtön, mint 1919- ben a Tanácsköztársaság bukása után. A félelem, úgy látszik. hiábavaló volt. a csendőrök helyét a piros—fehér— zöld karszalagos „policárok“ foglalták el. A tél VCgfifßlc megalakult a kommunista párt bátori szervezete is. Igaz. ho°v csak néhány ember — főleg idős. ..19-es“ kezdte meg a pártmunkát. mégis egvre több reményt öntöttek a csüggedt emberekbe Tőlük hallották először elhangzani, amit olyan régen szívükön melengettek — „a föld azé. aki megműveli" — Tehát a miénk is — mondták a falubeliek. — De nem lesz-e baj belőle? — aggályoskodtak sokan közülük. Mintegy válaszképpen újabb rémhírek mérgezték a falu levegőjét: „Aki földet igényel, attól még a sajátját is elveszik“ ... „Nagy ára lesz a földosztásnak, ha visszaáll a régi remdszer. duplán kell megfizetni a föld árát“ — mondogatták, terjesztették a hírt a „jólértesült“ gazdák, akik maguk is féltették jó néhány hold földjüket. így akarták gálád módon még csírájában halálra ítélni a földosztás gondolatát. A természet pedig mitsem törődve a forrongó falu bajával — nem várta meg a nagy vita végét. Az erdők déli oldalában a szétszórt aknák közt — kibújtak a hóvirágok. Kiengedett a föld fagya is. de a faluban még mindig vártak. Vártak ... s közben nyugtalanul tekintettek az ébredező földek felé. A Wagner földbirtok óriási táblája ott kínál- gatta magát, s a falu nem merte birtokába venni jogos jussát. Tízéves voltam akkor, gve- rekésszel nem nagyon tudtam felfogni — miért suttognak olyan izgatottan az emberek, ha a földről van szó. S miért emlegetik annyira a falu feletti dűlő nevét, ahol a múlt évben még Wagner béresei ütötték a jámbor, fehér ökröket. Már szinte minden másnap összegyűltek az emberek — ilyenkor aztán majd hajba- kaptak. A „kanadaiak“* vagyis az újtelepen lakó földnélküli vagy egy-két holdas emberek követelték, hogy minél előbb mérjék szét az urasági földet. A falubeliek pedig tartottak a földesúrtól, hogyha „ellene szegülnek“, nem ad többé feles, harmados földet. ricskélni — tehát a földosztáshoz kell a „kétlábú bot“ — forgattam fejemben a szokatlan gondolatokat — s tovább faggattam édesapámat: — Aztán mi is kapunk a földből? — Kapunk ... másfél holdat igényeltem — válaszolt és máris fogta a fura szerszámot s indult Csonkás-dűlő felé, ahol már várták a „kanadaiak“ s néhány kíváncsiskodó falubeli. Ezek félős borzongással nézték, hogy kajtat az öl. s milyen sietős igyekezettel szalad az éles akáckaró a porha- nyós földbe. ásót hoztak — nekem is iutott egy. Mivel is „szántottuk“ volna me? hiszen az egész faluban nem volt egy hefogható jószág. A Csonkás-oldalt, benépesítették az ásó. igyekvő emberek. A Wagner-birtokon megindult az élet. Az a néhány család, amely először kapott földet, megmozdította a falut. Most már nem féltek a földtől. Sorra osztották irt a Sarkgödör. Vénszőlő és Nagyasszó dűlőkön lévő uradalmi földet. Az első ..fecskéket“ százak követték. Az első szabad tavaszon ásónyomba vetették el a kölcsön- roagot. Mégsem maradt gazdátlanul. műveletlenül a hatalmas birtok. Íí 3 tavasz mást is termett — bizalmat a kommunista Dárt iránt, amelv hozzásegítette az embereket, az életet adó földhöz. Az első április 4-én lépett a párt zászlaja alá az a húsz ember, aki először kapott fö1 det. Május elsején már száza meneteltek alatta, hogv hála iukat és hozzátartozásuka ezzel is kifejezzék. így „tört meg a jég“ Bátorban az első szabad tavaszon. így került a nén birtokába a föld. íev vált 'el.lessé a jelszó: „Föld. ken vér szabadság". Kovács Endre \ mi falunkba nem futott el az Ideiglenes Kormány rendeleté a földosztásról, olyan eldugott helyen laktunk. Nem volt. ami előbbre vigye a földosztás ügyét, csak a föld utáni sóvár vágyakozás. amely évszázadok óta ott éledt az emberekben. Az esti vitákban lassan a „kanadaiak“ győztek s egy reggel furcsa kétlábú szerszámot láttam a falhoz támasztva. Szaladtam édesapámhoz. — Mi ez a furcsa, nyeles bot? — kérdeztem kíváncsian, s ő komolyan, szinte ünnepélyesen eitve ki a szavakat — válaszolt: — Ez ...? Ez egy öl... — aztán magvarázólag hozzáfűzte — ... ezzel mérjük a földet. Gondoltam, hogy a mi fél hold földünket nem kell mé\ füld pillái cserélt. Uj tulajdonosok a szomszédok, ismerősök ott álltak a tábla szélén, mintha rá se mernének lépni. Csak nézték, gyönyörködtek a karók által határolt földben. Én egyre csak a mi táblánk körül forgolódtam. Kiigazítottam a karón az írást, vesszőt húztam az .,a“ betű fölé, mert a nagy sietségben megfeledkeztek róla. Hozzákezdtem a földünkön reilő gazdaság felfedezéséhez. Volt azon vad- szilvabokor. éledező, oirosháú’ bogár. vadhagvma — s minden, ami érdekes egy gyereknek. Nekem ezek voltak a legfontosabbak. Észre sem vettem, hor- édesapám — mikor befejezte a földosztást — hazasietett. Jó ideie vártam már. mire megláttam édesanyámmal jött.
