Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-10 / 29. szám

2 NÉPÚJSÁG IS55 április 10. vasárnap (9 u­A DISZ II. kongresszusára készülünk A DISZ-tagság létszámemelésének lehetőségeiről és módszereiről Nemrégiben résztvettem a poroszlói Béke TSZ közgyűlé­sén. Jó későre járt már az idő, talán éjfél is lehetett, amikor az elnök javasolta, hogy a tsz- asszonyai és lányai csatlakoz­zanak a „200 munkaegység”- mozgalomhoz. Alig hangzottak el szavai, mintegy 10 kéz emel­kedett a magasba: mind fiatal lányok voltak, s vállalták, hogy résztvesznek a mozgalomban. Egy másik eset. Amikor megjelent a DISZ KV felhívá­sa a fiatal traktorosokhoz, röpgyűlést tartottunk a Pusz­taszikszói Gépállomásán. A röpgyűlés után mintegy 30 fiatal jelentette be csatlakozá­sát, s később, amikor a nyom­tatványok megérkeztek, 35 fiatal tett vállalást. Miért írtam le ezt a két ese­ményt minden bevezető nél­kül? A tanulság okáért Ugyanis a poroszlói Béke TSZ- ben egyáltalán nincs DISZ- szervezet, a Pusztaszikszói Gépállomáson csupán 25 DISZ-tag van. De mind a két helyen van lelkesedés a mun­ka, a terméshozam emelése iránt. Vagy Poroszló község példája: A 9000 lakosú köz­ségben mintegy 600 fiatal él. Ennek 30 százaléka dolgozik az állami gazdaságban és üze­mekben, tehát több mint 400 fatal otthon él s dolgozik, a községben a DISZ-szervezet taglétszáma mégis mindössze csak 70. Ezek a példák azt mutat­ják, hogy megvan a lehetősége annak, hogy járásunkban a DISZ II. kongresszusáig jó né­hány százzal növeljük a tag­létszámot. E tanulságok alap­ján tűzte bizottságunk napi­rendre a napokban a tagszer­vezést és ezzel egyidejűleg a DISZ-szervezetek megerősíté­sét. mert e kettő elválasztha­tatlan egymástól: ha nem erő­sítjük az aiapszervezeteket, ak­kor a tagszervezés önmagáért folyó munka lenne. Ezek alap­ján határoztuk el, hogy járá­sunk területén a DISZ II. kongresszusáig legalább 600- zal növeljük a taglétszámot. Hogy ez a terv reális, mutat­ja az. hogy az elmúlt héten 109 fiatallal erősödött a DISZ, járásunk területén. A tagösszeírás is adott né­hány tapasztalatot munkánk­hoz. Az elmúlt évben 1250 ta­gunk volt, ezzel szemben most 1330-at' írtunk össze, s mikor az összeírás után ala­posabban szétnéztünk, csupán három nagyközségben csaknem 110 olyan fiatalt találtunk, akik tagsági könyvvel rendel­keznek. Ez azt mutatja, hogy sem az elmúlt évi, sem a mostani tagösszeírás nem reá­lis. Az új tagok szervezése mellett tehát az a feladatunk, hogy a DISZ II. kongresszu­sáig felkutassuk azokat a fia­talokat, akik tagsági könyv­vel rendelkeznek. Igen fontos — mint már az előbb említettem — hogy a tagszervezés ne önmagáért folyó munka legyen. Mi a tag- szervezést társadalmi üggyé akarjuk tenni, azt akarjuk, hogy ezzel a hatalmas mun­kával egyidejűleg alapszerve­zeteink erősödjenek. Éppen ezért olyan javaslatot terjesz­tettünk a párt járási végre­hajtóbizottságához, hogy a pártalapszervezetek is segít­sék ezt a munkát javaslatuk­kal, módszereikkel, s nem utolsó sorban fiatal kommu­nista aktívákkal. Elhatároztuk azt is, hogy április második felében minden községben és szocialista szektorban közös taggyűlést tartunk a sportkö­rök és a MÖHSZ alapseerve- zetek tagjainak részvételével. Szeretnénk elérni, hogy e szervekben dolgozó fiatalok DISZ-tagok legyenek. Emel­lett a VIII. osztályos pajtásak­kal való foglalkozást is meg­kezdtük. Füzesabonyban a községi DlSZ-titkár előadást tartott a VIII. osztályosoknak a DISZ munkájáról, nyolc ter­melőszövetkezetben is előké­születeket tettünk a DISZ- szervezet, illetve a DISZ-cso- portok megalakulására. Né­hány nagyobb községben, mint Poroszló és Besenyőtelek, ösz- szehívjuk azokat az idősebb elvtársakat, akik a régi ifjú­sági szervezetekben dolgoz­tak és bevonjuk őket a tag- szervezés munkájába. A DISZ-szervezetek vonzób­bá tételéért a DISZ II. kong­resszusáig megrendezzük a DISZ-szervezetek között a labdarúgó-, asztalitenisz- és a sakkversenyt. A legjobbakat értékes díjakkal jutalmazzuk. Májusban körzetenként tava­szi vasárnapot rendezünk, melynek az a célja, hogy a fiatalok megismerjék egy­mást, összemérjék tudásukat a kultúréletben és sportban. Hiba volt hogy eddig a tagkönyvet nem megfelelő ke­retek között adtuk át a fiata­loknak. Nem egyszer előfor­dult. hogy az alapszervezetek vezetői az utcán vagy más al­kalommal adták át a tagsági könyvet, mely nem növelte a DISZ-tagság tekintélyét. Ép­pen ezért májusban minde­nütt ünnepélyes taggyűlést szervezünk, ahol a járási pártvégrehajtó bizottság tit­kárai, tagjai és a DTSZ-bizott- ság tagjai, idős kommunista elvtársak nyújtják át az új tagoknak tagpágj könyvüket. Ezt a néhány gondolatot ta­nulságként írtam le. Termé­szetesen sokat lehetne még e fontos kérdésről írni. Járási bizottságunk, a taglétszám nö­velésére s a jelenlegi DISZ- tagok aktivizálására még több olyan módszer szerint dolgo­zik, mely bizonyára meghoz­za gyümölcsét. Ilyen például, hogy a kongresszusig minden DISZ-tag rendezi tagsági dí­ját. Mi, a füzesabonyi járás diszistái, azt akarjuk, hogy a kongresszusig tevékenyen hoz­zájáruljunk a DISZ • többszáz­ezres tábora növeléséhez. P. Török Péter járási DISZ-titkár, Füzesabony Április 4-én, hazánk felszabadulásának tízéves évfordulóján 400 úttörőt avatlak Egerben. Néphadseregünk egyik tisztje fel­tűzi a jelvényt az örömtől sugárzó arcú kis úttörőlány mellére Hálatűz a Kékesen Vasárnap délután vidám daltól, tánctól volt hangos a tavaszban ébredező Mátra. Az ország, a megye fiatajai- nak képviselői — több mint 300-an — találkoztak e na­pon hazánk egyik legszebb táján, hogy kifejezzék forró szeretetüket, hálájukat a nagy szovjet népnek, a szov­jet nép bátor fiainak, a dicső­séges szovjet hadseregnek szabadságunkért, az ifjúság megváltozott, boldog életéért. Délután a Mátra gyönyörű tájait, az üdülőket látogatták a fiatalok. Munkás, paraszt, értelmiségi ifjak, néphadse­regünk harcosai és tisztjei, fiúk, lányok a Mátrában üdülőkikel együtt énekkel, tánccal köszöntötték a sza­badság születése évfordulójá­nak előestéjét. Este fél 8-kor a magyar és szovjet himnusz elhangzása után magasra csapott Kéke­sen, hazánk legmagasabb he­gyének csúcsán a hála tüzé­A köztisztasági rendelet ** előírja, hogy „a köztisz­taság fenntartása az ország la­kosságának elsőrendű köz­egészségügyi érdeke, ezért an­nak előmozdításában minden­ki hathatósan közreműködni köteles“. A szocialista fejlődés, meg­növekedett iparunk, az üzlet- hálózat bővülése, de nem utol­sósorban lakóházaink zsúfolt­sága sokkal nagyobb teendőket ró a köztisztaság kérdésével foglalkozó szerveinkre, mint a múltban. Megyénk városainak tiszta­sága nem kielégítő. Utcáink, tereink még a belváros terüle­tén is porosak, sárosak. Az ut­cák burkolatai elhanyagoltak. A gyalogjárók piszkosak, csak a legritkább esetben vannak letakarítva. Esős időben még a belváros területén is a rossz esőcsatornákból a gyalogjárón közlekedő nyakába ömlik az esővíz. Sáros időben még a fő útvonalakon is a sebesen köz­lekedő gépkocsik sárral fröcs­kölik tele a gyalogjárók ru­háit, száraz időben pedig való­ságos porköd fedi az utcákat. \ közös udvarok piszkosak, ** az üzletek, vagy vállala­tok ezeket a szűk udvarokat láda, bála raktározására hasz­nálják, kényelmetlenséget okozva az ott lakóknak. Eze­ket a ládaraktárakat elfelejtik takarítani is. A belváros eme­letes épületeinek beépített szűk udvaraiban is találhatók sertésólak, baromfit, nyulat, kecskét majdnem minden ház­ban — a közegészségügyi kö­vetelmények be nem tartásá­val — tartanak. Az illetékes szervek az elmúlt évben nagy erőfeszítéssel igyekeztek Eger egyes széles útjait (Sztálin út. Vörös Hadsereg útja stb.) par­kosítani, virágositani. Némely helyen vandál módon letapos­ták a gyepet, letépték a virá­gokat, több helyen a parkosí­tott területen háziállatok le­geltek. A fenti jelenségeket minden­ei észrevette. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy városunk elha­A KÖZTISZTASÁG KÉRDÉSE \J Irta: Kőrffy Lóránd érdemes orvos, a Heves megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás igazgatója nyagolt köztisztasága igen gya­kori beszédtémája volt a la­kosságnak. Az illetékes szer­vek is számtalan ankétot, ér­tekezletet, ülést és gyűlést tar­tottak a köztisztaság megjaví­tása érdekében. Dolgozóink azonban értekezletek helyett több tettet és eredményt vár­nak. Vannak kezdeményezé­sek, próbálkozások, de az ered­mény kevés, úgyszólván észre sem vehető. TIFol a hiba? — Mi az oka ennek a tarthatatlan helyzetnek? — Miket kell fel­számolni, mi a teendő? Az első kérdésre sem egy­szerű a felelet. A köztisztasá­gi kérdés komplex kérdés, mert a köztisztaság kérdésével nemcsak a városi tanács ille­tékes osztályainak feladata foglalkozni, nemcsak a Város- gondozási Vállalatnak, a KIK- nek, a rendőrségnek, az egész­ségügyi hatóságnak kell tö­rődni, de a köztisztaság meg­teremtésében minden üzem­nek, kereskedésnek, vállalat­nak, továbbmenően a gépko­csivezetőknek, kocsisoknak, szállítóknak és minden lakos­nak is ki kell venni a részét. Példákat sorolhatnánk fel arra vonatkozóan, hogy hely­telen szokások, a kiadott ren­deletek be nem tartása, o nem­törődömség milyen ártalmára van városaink tisztaságának. Példa: a közelmúltban igen elterjedt szokás volt a napra­forgó- és tökmag árusítása az utcákon. Volt idő, mikor a mozgóképszínházainkból na­ponta kiló számra takarították ki a földre köpködött maghé­jakat, amikor a járókelők örülhettek, ha csak ruhájuk forgott veszélyben a rossz irányban köpött héjaktól. Bár a városi tanács határozattal tiltotta el a mag árusítását, néha még napjainkban is lát­hatunk, különösen vasárna­ponként a Líceum előtt, a Dó­zsa mozgó előtt, a Népstadion előtt ilyen zugmagárusokat. Sajnos legtöbb esetben nincs, aki észrevegye és érvényt sze­rezzen a határozatnak. \ köztisztasági rendelet és a Kresz is előírja, hogy a szállítást úgy kell eszközöl­ni, hogy az utcákat, tereket ne szennyezze be. Mégis a Sztálin út, a Széchenyi utca, a Vörös Hadsereg útja, Eger legszebb utcái szén, mész, építkezési törmelékkel, szénával, szalmá­val szennyezettek. Ellenőrzi-e valaki hatásosan a rendeletek végrehajtását? Nagyon helyesen a Kossuth térről kitelepítették a piacot. Ezáltal a város belterületén tá­gas, szép teret létesítettek. De, vajon kiknek a hibája, hogy a TEFU és más vállalatok hatal­mas pótkocsik tehergépkocsi­jai most garázsnak és éjjeli szállásnak használják azt? Ta­lán lehetne segíteni ezen a fo­nák helyzeten egy „parkolni tilos“ jelzőtábla ottani elhelye­zésével. De az sem volna meg­engedhető, bár ezt az irány­tábla is mutatja, hogy egyes gépkocsik, sőt szekerek is nem az úttesten, hanem a Kossuth tér felemelt gyalogjáró részén közlekedjenek. Az is megszokott kép, ami­kor a Törvényháza előtti téren a szovjet hősi emlékmű előtt, vagy a Rózsa utca gyepesített és parkosított területén legel­tetik a környék lakói háziálla­taikat, ahol békésen együtt le­gel sertés, kecske, baromfi, sőt néha egy-egy tehenecske is. A z egészségügyi hatóság­** hoz is igen sok feljelen­tés érkezik, mert a lakók egy része előszeretettel épít szom­szédjának ablaka elé engedély V nélkül sertés-, vagy baromfi­ólat. Néha egy-egy udvaron egész sertéstenyészetet létesí­tenek a belváros területén. A fent említett hiányosságok csak töredékei azoknak, mik­kel nap nap után találkozunk városainkban. Ha meggondol­juk, hogy hogyan jöhetnek létre ezek a hiányosságok, lát­hatjuk, hogy részben a hiányos rendeletek, a rendelet nem is­merése, a nemtörődömség, de legfőképpen a hibák semmibe­vevése, a megfelelő ellenőrzés hiánya az ösztönzői ezeknek. ' avaslatunkra városaink most készítik a városi köztisztasági szabályrendele­tet, melyben meg fogják hatá­rozni a város azon területeit, ahol az állattartás megenged­hető, illetve nem megengedhe­tő. A rendelet szabályozni fog­ja a szemétkezelést, a gyalog­járók tisztántartását, a házi­gazdák és lakók, a KIK, álta­lában az egyének szerepét és köte’p"f-'r"”t a köztisztaság megtartásában. Az Egészségügyi Miniszté­rium szokásosan évente meg­rendezi a tisztasági hónapot, de ez nem jelenthet kampány­szerűséget. A télen felgyülem­lett háziszemetet, salakot, a ta­vaszi nagytakarítást el kell vé­gezni és ez csak beindítás le­gyen a tisztaság fenntartásá­ban. Az állandó takarítás té­nye még nem zárja ki a nagy- takarítás szükségességét. Eger város tanácsa Egert üdülővárossá akarja szervezni. Ma még igen távol állunk at­tól, hogy mindezen kívánal­makkal rendelkezzünk. 1^ ger fekvése, történelmi •*-' hagyományai, építési re­mekei, fürdővize megadják az alapot arra, csak rajtunk: a tisztaság és rend kérdésén mú­lik, hogy a jövőben úgy a vá­ros lakói, mint az idegenből jövő látogatók jól érezzék itt magukat. Gyöngyös, Hatvan városaink, a megyénk látoga­tott üdülőhelyei, falvaink és községeink is vegyék ki ■ két e tisztásáéi mozgalp ti>< nck lángja, s válaszul a gyön­gyösi Sárhegyen, a pétervá- sári járás hegyein is fellob­bantak a hála tüzel. A fiatalok lelkes örömmel köszöntötték a szovjet nagy- követség tagjait, akik közül ketten résztvettek hazánk felszabadításában és a Prav­da magyarországi tudósítóit. Nagy Sándor elvtárs, a DISZ megyebizottság titkára meg­emlékezésében, a megye ifjú­sága nevében köszöntötte a szovjet népet és hősi hadse­regét, akik szabadságot hoz­tak népünknek, akik az el­múlt 10 év alatt megtaní­tottak bennünket a szabad­ság ápolására. — Nektek köszönhetjük szovjet emberek 'az életet, gyermekeink napsugaras éle­tét, népünk felemelkedését, hazánk szabadságát. Köszön­jük, hogy tíz esztendővel ez­előtt mint idősebb testvér az ifjabbat segítettek küzdel­meinkben, az új honfogla­lásban. A ti katonáitok se­gítettek felépíteni a Kossuth- hidat, a fővárost. Legjobb munkásaitokat, mérnökeite­ket, művészeiteket küldi étek el hozzánk a béke, a szabad­ság, a munka követeiként. Nektek köszönhetjük a mun- kásüdüiövel teli Mátrát, melyben 10 évvel ezelőtt né­pünk és ifjúságunk elnyomói, gyárosok, bankárok és föl­desurak páváskodtak... Kö­szönjük, hogy erősek va­gyunk, hogy a ti meg nem szűnő segítségtekkel építjük hazánkban a szocializmust, köszönjük, hogy népünik szik­la szilárdan áll a 900 milliós testvéri népek táborában — mondotta többek között Nagy elvtárs. Ezután a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetsége helyettes vezetője szólt a fiatalokhoz. Beszélt a szov­jet ifjúság boldog jelenéről, s a magyar fiatalok megvál­tozott életéről. Hatalmas uj- jongás fogadta, mikor az el­ső szavak után arra kérte a fiatalokat, engedjék meg, hogy magyarul szóljon hoz­zájuk. S ezután a mi népünk nyelvén csengtek szavai a munkás-, parasztfiataldkról, akik egyetemen, főiskolán tanulnak, akik elfoglalták he­lyüket az ország vezetésében. Felhívta a figyelmet, az im­perialisták fokozódó háborús törekvéseire és biztosította ifjúságunkat, hogy a szovjet nép, a szovjet ifjúság, a Kom- szomollal az élen, a testvéri népi demokráciák ifjúságával együtt felkészül a béke meg­védésére. Az üdvözlő szavak elhang­zása után tűzijáték, színes kultúrműsor szórakoztatta a részvevőket, majd a mátra­házi sportüdülőben folytatták ünneplésüket a fiatalok. A kékesi hálatűz már el­hamvadt. De megyénk ifjúsá­gának szívében örökké lángol a szeretet, a hála tüze, felsza­badítónk, a Szovjetunió iránt, ínelv szabad, boldog élettel idékozta meg hazánk né- hazánk ifjúságát.. HÍREK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL — A GYÖNGYÖSI KISIPA­RI SZÖVETKEZETEK április 16-tól 18-ig a gyöngyösi járási kultúrházban árubemutatót rendeznek kézműipari készít­ményeikből. A bemutató meg­ismerteti a látogatóval azt a fejlődést, melyet a kisipari szövetkezetek dolgozói a fel- szabadulás óta elértek. — AZ ÚTTÖRŐCSAPA­TOK közötti országos sport­verseny keretében az egri Üt- törőház futballcsapata meg­nyerte a középdöntőt Sáros­patak ellen. Eredmény 2:1. — NOVAJ KÖZSÉG dolgozói is bensőséges ünnepségen em­lékeztek meg hazánk felszabad dulásáról. Az ünnepségen vi­dám sport- és kultúrműsor szórakoztatta a község dolgo­zóit. — A HATVANI városi kul­túrotthon népi zenekara ápri­lis 12-én kedden este fél 8 órai kezdettel hangversenyt rendez a városi kultúrotthon- ban. A hangverseny után tánc lesz. A tánczenét a városi kul­túrotthon népi zenekara szol­gáltatja. Belépődíj 6 forint. — BÉLAPÂTFALVÂN s Heves megyei Kiskereskedel­mi Vállalat április 1-én új fű­szer- és csemegeözletet nyi­tott. Három nappal a vállalt határidő előtt eleget tettek ez­zel április 4-re tett felajánlá­suknak. — A GYÖNGYÖSI JÁRÁS községeiben az április 4-i ün­nepségek alkalmával mintegy 1000 pajtást avattak úttörővé. Ezeken az ünnepségeken vet­ték fel az I. osztályosokat is a pajtáscsaládba. — UJ ÁRUDA létesítését vette tervbe a Kiskereskedel­mi Vállalat Monosbél község­ben, melynek megnyitására előreláthatólag május 1-én ke­rül sor. — TARNALELESZ község­ben 320 ezer forintos beruhá­zással új áruda épül. Az új üz­letet november 7-én adják át a vásárló közönségnek. — A KÖZÉPISKOLÁSOK takarékossági versenyében szép eredménnyel dicseked­hetnek a Gyöngyösi Mezőgaz­dasági Technikum tanulói. A hallgatók március végéig 18 000 forintért vásároltak takarék­bélyeget. Jelenleg ők állnak az első helyen a középiskolák kö­zött folyó országos takarékos- sági versenyben. — A HATVANI II. sz. Álta­lános Iskola április 4 alkalmá­ból orosz és magyar nyelvű iskolai ünnepélyt tartott. Szak­köri kiállítást is rendeztek az iskola tanulói. Az ének- és ze­nekar pedig az ifjúsági sereg­szemlén Kodály népdalfeldol­gozásaival szerepelt. — KÖMLŐN bensőséges ün­nepségen emlékeztek meg fel- szabadulásunk 10. évforduló­járól. Az ünnepi beszédet Faj- csák Sándor elvtárs tartotta. Délután sport- és kultúrmű­sorral szórakoztatták az ün­neplőket. — NAGY MEGLEPETÉS érte Varbai Pál csányi apaál­latgondozót. Egyik tervköl- csön kötvényét 5000 forint értékben — már két éve kisor­solták, s a pénzt az utolsó sor­solásnál felvette. — A 32. SZÁMÚ Autóköz­lekedési Vállalat április 2-án tartotta az egri tiszti klubban felszabadulási ünnepségét. Az ünnepségen több dolgozónak kiosztották a sztahanovista-ok­levelet és a vállalat több ki­váló munkását pénzjutalom­ban részesítették. Ugyanekkor ünnepélyesen adta át a BM Heves megyei kiküldöttje a főosztály díszes zászlaját a vállalat dolgozóinak, a baleset- mentes közlekedés terén eléri kiváló eredményeik jutalmául. — A SZAKSZERVEZETI SZÉKHÁZ földszintjén április 3 án új büfé nyílt. A büfé egyben a Petőfi Sportkör klubja, ahol állandóan hideg, meleg ételek, cukrászsütemé- Ayek, fekete és italok állnak a látogatók rendelkezésére. A klub délután 2-től este 11-ig tart nyitva. Vasáru apónkén! zenekar szórakoztatja az otl megjelent dolgozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents