Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-10 / 29. szám

t955 április 10. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Egy hónap alatt 156 taggal szaporodott a hevesi járás tsz-einek tagsága A hevesi járás termelőszö­vetkezetei sok új belépővel gya­rapodtak az idén. Márciusban 158 dolgozó paraszt 284 hold földdel választotta a nagyüze­mi gazdálkodás útját. A gaz­dag, jómódú életet biztosító csoportokba, ahol az elmúlt években szép eredményeket ér­tek e\ különösen sokan kérték felvételüket. A Uszanánai Pe­tőfi TSZ-ben tavaly 40 forin­tot ért egy munkaegység. Ezt az idén 50 forintra akarják emelni A szövetkezet bizako­dó eredményes munkáját lát­va, egy hónap alatt 28 dolgozó — közöttük számos középpa­raszt — 173 hold földdel Irta alá a belépési nyilatkozatot. Sokan felkeresték a tiszanánai Vörös Csillag TSZ-1 is, itt is napról napra gyarapodnak a tagok. Az elmúlt héten 24 dol­gozó 86 hold földdel lépett be. Itt dolgozik már Kovács Ist­ván hétholdas. Török Lajos 12 holdas dolgozó paraszt is, akiknek könyvükbe eddig már jónéhány munkaegységet írtak be. A gyöngyösi járás vezet a begyűjtési versenyben — Megyénk a kilencedik Megyénk a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére in­dított élőállat- és állatitermé­kek begyűjtési versenyében egy hét alatt a 16. helyről a kilencedik helyre került or­szágos értékelésben. Ezt az eredményt sokban annak kö­szönhetjük, hogy a begyűjtési dolgozók a községi tanácsok­kal szorosan együttműködve végzik a begyűjtést. Persze hozzájárult ehhez a termelő- szövetkezetek és a dolgozó pa­rasztok lendületes begyűjtése is. Megyénk járásai között ser­tésbegyűjtésben legjobban a gyöngyösi és a péter vásári já­rás halad. Tejbegyűjtésben az országos versenyben — példát mutat a pétervásári és a hatvani, a tojásbeadás telje­sítésében a gyöngyösi és az egri, a baromfibeadási kötele­zettség teljesítésében pedig a pétervásári és a gyöngyösi já­rás. Ha az összes állati és ál­latitermékek beadását értékel­jük, megyénk hat járása közül legjobb helyezést a gyöngyösi járásnak biztosíthatunk és az értékelés azt mutatja, hogy utolsó a füzesabonyi járás. Begyűjtési dolgozóinknak, tanácsainknak, maguknak a dolgozó parasztoknak is arra kell törekedniük, hogy május 1 tiszteletére megyénk az or­szágos versenyben az első he­lyekre kerüljön. o Az anyák országos konferenciája előtt... Az anyák országos konfe­renciájára készülnek megyénk MNDSZ asszonyai. Megyeszer- te anyák gyűlésén ismertetik az MNDSZ Központi Vezető­ségének felhívását, s ezeken a gyűléseken megválasztják küldötteiket is, akik a megyei, majd az országos konferencián képviselik őket. A megyei kül­döttértekezletet április 25-én tartják. 83rtól( emlékhangverseny Gyöngyösön „Mutassa meg a magyar if­júság felszabadulási kulturális seregszemléje az új élet, a szo­cialista kultúra, a béke ügye iránti rendíthetetlen ragaszko­dását, erősítse, mélyítse Ben­netek a Haza olthatatlan sze- retetét." — Ez az idézet volt a mot­tója a gyöngyösi Zenepedagó­gusok Munkacsoportja 1955. március 30-án rendezett nö­vendékhangversenyének. A városi tanács népművelési előadójának megnyitója után a munkacsoport egyik tanára emlékezett meg Bartók Béla halálának 10. évfordulójáról, s röviden méltatta Bartók mű­vészetét. A növendékek műsorában nagy számban szerepeltek far­tők népdalfeldolgozásai. Este a székelyeknél, Medvetánc stb., de képviselve volt minden neves klasszikus és romantikus zeneszerző is. A műsor össze­állítása, a szerzők egymás­utánja kissé rapszódikus volt, s inkább a növendékek fejlő­dési fokát próbálta követni, de ezt menti az a körülmény, hogy a munkacsoport minden tanára adott 2—3 növendéket, s így nehéz is lett volna egy- neműbb, vagy stilustörténeti- leg megfelelőbb műsort össze­állítani. Viszont — s ezt mind­járt elöljáróban meg kell mondani, bekerült a műsorba egy-két igen gyenge szám, mely egyaránt sértette Bartók Béla emlékét, s a munkacso­port idáig kivívott jó hírnevét. örvendetes volt hallanunk a sokat ígérő Hánn Misót, Bajkay Katalint, a karácsondi Bakó Irént, a hegedűs Hegedűst, a nagyobbak közül Juza Ilit, Új­vári Ibolyát, Dér Bélát, Hor­váth Évát, Zilahy Imrét. A hétköznap ellenére is szép számmal összegyűlt közönség fegyelmezetten végigülte a há­romórás műsort, a karácsondi, adáesi és mátrafüredi növen­dékek s érdeklődők is ott ül­tek a hallgatóság soraiban. Szeretnénk minél gyakrabban hallani őket. Ezen a hangversenyen is megmutatkozott a gyöngyösi zenei élet, s az utánpótlás-ne­velés nagy kérdése: a vonós­növendékek gyér száma s a fú­vósok teljes hiánya. Az illeté­kes szerveknek a legkomo­lyabban közbe kell lépniök a vonós- és fúvóshangszerek nép­szerűsítéséért, különben Gyön­gyösnek intenzív zenei élete vagy zenekara sohasem lesz. ►H Biztosítást lehet kötni a pestis és orbánc ellen beoltott sertésekre A földművelésügyi miniszter 131/1954. sz. utasítása értelmé­ben sertéspestis és sertésorbánc elleni védőoltások után az Álla­mi Biztosítónál köthető biztosítás. Ez az esetleg előforduló áilatel- hullások után kárpótlást fizet. Az utasítás kimondja, hogy a beteg, vagy a betegségre gyanús állatot, csak gyógyító oltásban szabad részesíteni —* ezekre az állatokra nem köthető biztosítás. Egyéni állattartók, földmüvesszö- vetkezetek. kisipari szövetkeze­sek. vagy társadalmi szervezetek egészséges sertéseire csak ab­ban az esetben köthetnek bizto­sítást. ha az állattartó a biztosí­tás díját az oltássá! egyldöben kifizeti az állatorvosnak. Ha a lószág elpusztul az oltás után. jelenteni kell az illetékes állat­orvosnak, akinek kötelessége el­menni a helyszínre és felboncolni a hullát, hogy az elhullás okát megállapíthassa. Ha az állator­vos valamilyen akadály miatt, nem tud kiszállni, vagy a bonco­lást elvégezni, az Igazolást a községi, vagy Járási tanács állít­ja ki.­A kártérítés összege a sertés oltáskor! élősúlyának kilogram­monként 10 forinttal számított értéke. Levonást ebből semmifé­le címen nem lehet eszközölni. A biztosítás dija a sertés súlyára és korára való tekintet nélkül sertéspestis elleni védőoltás ese­tében. oltásonként 9. sertésor­bánc elleni védőoltás esetében ol. fásonként 2 forint. A hevesi postahivatal teljesítette vállalását Papp László Székely József A hevesi postahivatal dolgo­zói vállalták, hogy felszabadu­lásunk tizedik évfordulójának tiszteletére 40 dolgozóhoz jut­tatják el pártunk sajtóját. Vállalásukat teljesítették. A kézbesítők felszabadulásunk tiszteletére 142 dolgozóhoz jut­tatták el {jártunk lapját. Di­cséretet érdemel a hevesi pos­tahivatal minden egyes dolgo­zója, de különösen Papp László kézbesítő elvtárs, aki 51 előfizetőt gyűjtött. Hasonló jó munkát végzett Székely Jó­zsef kézbesítő elvtárs is, aki 42 pártsajtó előfizetőt szerve­zett. A végzett jó munkájukért a Népújság kiadóhivatala könyvjutalomban részesítette az elvtársakat. Tóth József, kiadóhivatal-vezető. * Uj rizstelepek a Tisza mentén A Tisza menti részen az el­múlt évben közel másfélezer holdon termeltek rizst a ter­melőszövetkezetek és az egyé­ni gazdák. Az idén a mintegy négy kilométer hosszú kiskörei öntözőcsatoma bővítési mun­kálatainak elkészítésével újaDb terméketlen talajt hasznosíta­nak rizstermelésre. Kisköre, Tiszanána és Sarud környé­kén 649 holddal nagyobb terü­leten vetnek rizst az idén, mint az 1954-es évben. Az új telepek gátépítési munkálatait már nagyrészt elvégezték. Ti- szanánán a Vörös Csillag TSZ tagjai — akik elsőnek valósí­tották meg a rizstermelést — 35 hold új rizstelepet létesítenek; Ezen a munkán közel egy he­te 39 tagú brigád dolgozik, amelynek tagjai csaknem 3000 köbméter földet mozgattak meg. Gulyás László, Ballók Józsdf és társai 490 folyóméter gátat készítenek naponta. A gát építését még ezen a héten szeretnék befejezni. ,AZ ADOTT VILÁG VARÁZSAINAK MÉRNÖKÉ' Emlékezés József Attilára, születésének 50. évfordulóján TA olgozó népünk ország- szerte ünnepli József Attilát, aki nemcsak a XX. század huszas éveinek elején megindult lírai realizmus be- tetőzője a magyar irodalom­ban, hanem sokkal több ennél, a világirodalom egyik legna­gyobb költő egyénisége, a ma- g5rar proletárköltészet megte­remtője, a magyar munkásosz­tály legnagyobb költője. Születésének éve a fellendü­lő és egyre jobban tüzesedő munkásmozgalmak időszakát, halála pedig a fasiszta Német­ország szolgálatában az új szovjetellenes háború előké­szítésének idejét jelzi. E két korhatár közé feszülő törté­nelmi és társadalmi valóság ellentmondásai szabják meg életművének törhetetlenül har­cos, forradalmi jellegét, amely az „édes nép“ iránti olthatat­lan szerelmével, a győzelem rendíthetetlen optimizmusával, tiszta emberségével, a kizsák­mányolt dolgozók szenvedései­nek, harci vágyainak, politikai törekvéseinek és forradalmi elszántságának művészi meg­szólaltatásával, nemcsak a ma­ga korában töltött be hatalmas társadalmi szerepet, hanem ma is tündöklő példa és messzire szóló eszmény., Életműve ma már nemcsak költészet, hanem cselekvés ér, történelem. A kor, amelyben élt és al­kotott, az ellenforrada­lom legsúlyosabb esztendei, a „nemzeti nyomor“, a példátlan elnyomás kétségekkel terhes évei voltak, de egyúttal a tör­hetetlen harc és kemény helyt­állás kora is. A magyar mun­kásosztálynak az adott társa­dalmi helyzetben, a vesztett szép ügy, az elbukott forrada­lom után is volt ereje ahhoz, hogy a nemzet élére álljon, s ,.a bankárok és tábornokok1' szorító gyűrűjében életérzésé­nek, harcainak és céljainak művészileg is kifejezést adjon s megteremtse „mint szénből a gyémántot“, a maga költé­szetét, mintegy igazolva a köl­tő egyik tézisét: „aki a jö­vőt megidézi, annak a je­lent Ikell megismernie és ki­fejeznie. Ha egy osztály a ma­ga sajátos életérzését nem ké­pes társadalmilag, azaz művé­szileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az emberiség ne­vében lépjen fel a történelem dobogójáraEnnek az életér­zésnek pártos tükörképe, egész eszmei és emberi teliességé­ben, József Attila költészete. Származása, ifjúsága, nevelte­tése távoli kietlen és szomorú tájakra mutat: a család, amelyből elindul, „a nyomor egykedvű csendjében’’ és „tö­mény bánatában” él, anyagi gondokkal küszködő tipikus proletársorsot idéz. Innen in­dul el a suhanó nagy álmok közé, a halhatatlanság felé, ebből a környezetből, ahol ez „egész emberi világ készül”, de a proletársors mennyi buktatóját és kaptatóiát idézi fel ez az út a ferencvárosi kis szobakonyhás proletárlakás küszöbétől, az öcsödi menhelyi gyermek megaláztatásain ke­resztül. a kultúra legmaga­sabb ormain át, a balatonszár- szói temető kapujáig. jV/| indössze harminckét évet élt, de rövid költői pá­lyafutása csupa gazdag tanul­ság, a magyar irodalom egyik legérdekesebb és legpélda- adóbb fejezete. Első versei még az egyéni útkeresés, a világban való tájékozódás ko­rát jelzik. Biztos ízléssel vál­lalja néhány nagy mester tu­datos követését, formai hatá­sát és utánérzését, de a köl­tői technika, az eltanult mo­dor külsőségein már áttör cs felcsillan az új mondanivaló; az élet szépségeiből kisemmi­zettek lázongása, a proletár gyermekkor emléke, a dolgozó ember sorsa és a népdalok hangján a forradalmi költé­szet ígérete is. Ez a harcos érzés és humanizmus a hatá­sok leküzdésével tovább sar­jad és magasan kiemeli a fia­tal József Attilát a polgári dekadencia hullámaiból. így szakad el az öncélú formai szépségek varázslatától, így formálódik ki a kezdeti költői program, amely már komoly fogadkozás, mert intenzív kö­zösségi vágyat és írói felelős­ségérzetet fogalmaz meg: „Én- nem azért jöttem, hogy bőgjek, hanem hogy tegyek... Hogy ez nem „művészet“? Hát, ak­kor fütyülök a művészetre, én többet akarok, én azt aka­rom, ami kell“. És József Attila, a magányos lázadó, a nyugtalan, kereső, kutató szellem formai és tartalmi kísérletezései után rálép arra az útra. amely őt osztályához, a forradalmi költészethez ve­zeti. Bár sokat olvas, tanul és művelődik s nemcsak a ma­gyar nép nyomorát és elnyo­matását, hanem bécsi és pá­rizsi tartózkodása alatt a csa­lárd látszat mögött a nyu­gati kapitalista világ ember­telenségét, kiáltó ellentmon­dásait is felismeri, mégis pá­lyafutásában a proletariátus pártjával és annak világnéze­tével, a marxizmus—leniniz- mussal való megismerkedése a leglényegesebb és legdön­tőbb élmény. í' létének legtevékenyebb ^ korszaka volt ez, s ta­lán sohasem volt boldogabb, mint akkor, amikor az illegá­lis mozgalomban pártmunkát végzett, és a nyári ifjúmun­kás táborokban fénylő, ra­gyogó arccal a történelmi materializmusról tarthatott előadást. Ekkor születnek meg igazán nagy versei, amikor felismeri a dialektikus mate­rializmus igazságát: „csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra“. Ettől kezdve rendíthetetlen meggyőződése a munkásosz­tály történelmi elhivatottsá­ga. Ekkor bontakozik ki tü­neményes tehetsége teljes egészében, ettől kezdve „tu­datos szava“ van a fasiszta társadalomra. megvitágosul előtte „gyönyörű képességünk, a rend“, vággyá és akarattá válik benne „az emberi mél­tóság ügye“: a szocializmus. József Attila ezt a bensőséges átélést követeli meg, a for­mai szempontok mellett első­sorban saját magától, de min­den szocialista igénnyel fel­lépő költőtől is: „A szocializ­mus érdekében elsősorban azt kell megvizsgál ni, hogy meny­nyiben élte át fa költő) a szo­cializmust, mint költészetet, vagy pontosabban szólván, eszmei tartalmát mennyire sikerült lelkivé váltania, mert ez egy tömegmozgalom em­beri mélységét méri“. Az eszmei és művészi átéltségnek ez a tudatos igénye, a társa­dalmi és művészi igazságnak ez a pártos egysége emeli Jó­zsef Attila témáit világirodal­mi méretekben is magasren­dű költészetté. V! égigéli a proletárscrs ’ minden szakaszát, ben­ne él osztályában, egy ütemre lélegzik vele, s nem felülről leereszkedve, hanem az emberi közösség forró áramából, a proletár életformából kite­kintve mutatja fel osztálya sebeit és elviselhetetlen hely­zetét a „szorgos időnek“. A proletár költő szemével nézi, figyeli és tartja számon az imperialista világ komor szárnycsapásait, és rajzolja meg hitelesen, illúziómentesen osztályának rideg nyomorúsá­gát, de legtisztább tudatát, hősi erőfeszítéseinek és szer­vezett harcainak nagyszerű pillanatait is, amelynek vil­lanásnyi résén át „a meg­szerkesztett szép, szilárd jö­vőt“ fürkészi. Tudományos, szocialista is­kolázottsága, dialektikán ed­zett szelleme az emberi érte­lem finom műszerével akarta megérteni a reális világ adott rendjét a maga teljességében „a fúvó szél, meg a hajlé­kony lombozat összetetten egységes tevékenységétől“ a szellemi és materiális jelen­ségek nagy összefüggéséig, hogy messzebbre és mélyebb­re lásson a felszínnél, hogy formálhassa és átélhesse s az igazat és a szépet, az em­berit mondja, hogy osztályát a kispolgári eszmék zűrzava­rában az emberi méltóság és öntudat útjára vezesse. Ezt a felkészültségét egész életmű­vében hasznosította. Lírájá­ban az egész marxista társa­dalomszemlélet költészetté ol­dódik. Olyan tudományos té­telek és fogalmak nyernek kifejezést és polgárjogot s válnak művészileg konkréttá költészetében, amelyek eddig száműzve voltak az irodalom területéről. Ennek esztétikai jogosultságát elméletileg is kifejti, okulásul mindazoknak, akik a „mozgalmi jelszava­kat“ kifogásolták költészeté­ben: ,A társadalmi osztályok minősége szerint más lelki (művészi és érzelmi) tartal­mú maga a szó is A „burzsoá“ fogalma egy és ugyanaz logikailag mindenki számára. Azonban a „bur­zsoá“ szó művészi alkalmazá­sa más a proletár számára és más a burzsoá számára. Az utóbbi valószínűleg még mű­vészi létjogosultságát is meg­tagadja. Az ő fülében nem hangzik költemény gyanánt, mert nem tud proletárul és nem tud szocialistául..,“ J ózsef Attila a kommu­nista öntudat költője, aki a „dolgozó nép okos gyü­lekezetéért“, a szocializmu­sért. harcolt Ezért jelennek meg költészetében a munkás- osztály szövetségesei, a dol­gozó parasztság és az egész dolgozó magyar nép, ezért válhatott az elnyomottak, a nemzet költőjévé. Sokhúrú költészet az ő lí­rája, politikai hevülete és forr ósága nem teszi egyolda­lúvá. Költői arculatához nem­csak a tudatos, szervezett harc hirdetésé, hanem a sze­relem, a barátság nemes és szép emberi érzései, a termé­szeti világ szépéégeinek de­rűs áramlásai is hozzátartoz­nak. Aki elmerült költészeté­ben, kivonhatja-e magát bűv­köréből és varáasából, feled­heti-e forma- és témakincsé­nek gazdagságát, ritka nyelvi leleteit, meglepő, merész Jel- / zős szerkezeteit, szabatos és finom képeit: a nyírlevélen „ringó szellócskét", a csillag­ra akasztott homályt“, a „fo- dorleveske vigaszát“, a „fém~ kebelű dinamókat“, a „szel* lőcske járású szüzet“ s a va­lósáig finom és rejtett szép­ségeit, szabad szemmel szin­te nem is látható vonásait, amelyeket értelmi és érzelmi világának egészével egy ra­gyogó költői képzelet és ihlet hálója merít napvilágra ha- sonlati, hangulati és érzelmi összetettségükben. /"’sodálatos művésze volt a nyelvnek, költészeté­ben „a magyar szóból — va­lóban — csodálatos műszer lett, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatta“ az édes szerelem sóhaját, a tör­vény tiszta szavát, az eszme tündén lebegését és a „vas- világ rendje ellen“ „sikló pengét“ is kovácsolhatott a győzelemre. József Attila „gyönyörű szenvedélye“, nagy fegyvere az értelem, mely mindenben tudatosan keresi a reális világ rendiét, még a vers belső formájában, a vers világában, a gondo'atfej- lesztés művészetében is, mert képtelen volt elviselni a szel­lemi tisztázatlanságot. Emlékszem, órák hosszát, éjszakába nyúlóan milyen szenvedéllyel fejlett esztétikai érzékkel és tudatossággal elemezte és bontotta szét ré­szeire verseinek kompozíció­ját, fejtette fel költői képei­nek értelmét és jelentését s tette a nyelv finom patika­mérlegére a szavak, jelzők, hasonlatok és metafórák fo­galmi, hangulalti értékét és szerepét a vers szinte racio­nálisan felépített szerkezeté­ben. S közben fel-felcsillan- totta egy-egy motívum kü­lönféle változatát, célozva a megformálás egyéb lehetősé­geire is, hogy annál meg­győzőbben emelhesse magasra az egyetlen lehetséges és he­lyes művészi megoldást, a teljesség érzését, a vers vilá­gának lezárt és összetett egy­ségét. Büszkén vallotta min­dig, hogy „az ember életében az értelemé a formaalkotás szerepe“, s versei nem az ih­letett önkívület eredményei, „nem a képzelet csapongásá- nak végső képletei“, mert a költemény „soha nem folyik magától, mint valami kerge patak“, hanem „készül tuda­tosan, az ízlés és elme éles vésői vágják ki a formátlan anyagból“. 1/ gy mérnök pontosságá- val és szigorával, egy nagy műveltségű költő elmé­leti felkészültségével írt és alkotott. Ez a tudatos for­máló elv dönti el egész élet­művének legjellemzőbb sa­játságát, a külső és belső for­ma dialektikus felépí tét Légét: „az alak ragyogását és az eszme tündöklését”. Ez a tu­datosság jellemezte az „édes néphez“ való hűségében, al­kotó módszerében még beteg­ségében is. S ő, akinek szá­mára „a szép szó testet öltött érvet jelentett, ő, akinek szí­ve és elméje „a csillagokhoz igazítva járt“, ezért válhatott a kommunista öntudat költő­jévé, „az adott világ vará­zsainak mérnökévé" egy em­bertelen, és kaotikus korban s ma is ezért mindnyájunk tanítója, útmutatója értelem­ben, szépségben és emberség­ben. Berzy A; ri« főiskolai a

Next

/
Thumbnails
Contents