Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-10 / 29. szám
t955 április 10. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Egy hónap alatt 156 taggal szaporodott a hevesi járás tsz-einek tagsága A hevesi járás termelőszövetkezetei sok új belépővel gyarapodtak az idén. Márciusban 158 dolgozó paraszt 284 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A gazdag, jómódú életet biztosító csoportokba, ahol az elmúlt években szép eredményeket értek e\ különösen sokan kérték felvételüket. A Uszanánai Petőfi TSZ-ben tavaly 40 forintot ért egy munkaegység. Ezt az idén 50 forintra akarják emelni A szövetkezet bizakodó eredményes munkáját látva, egy hónap alatt 28 dolgozó — közöttük számos középparaszt — 173 hold földdel Irta alá a belépési nyilatkozatot. Sokan felkeresték a tiszanánai Vörös Csillag TSZ-1 is, itt is napról napra gyarapodnak a tagok. Az elmúlt héten 24 dolgozó 86 hold földdel lépett be. Itt dolgozik már Kovács István hétholdas. Török Lajos 12 holdas dolgozó paraszt is, akiknek könyvükbe eddig már jónéhány munkaegységet írtak be. A gyöngyösi járás vezet a begyűjtési versenyben — Megyénk a kilencedik Megyénk a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére indított élőállat- és állatitermékek begyűjtési versenyében egy hét alatt a 16. helyről a kilencedik helyre került országos értékelésben. Ezt az eredményt sokban annak köszönhetjük, hogy a begyűjtési dolgozók a községi tanácsokkal szorosan együttműködve végzik a begyűjtést. Persze hozzájárult ehhez a termelő- szövetkezetek és a dolgozó parasztok lendületes begyűjtése is. Megyénk járásai között sertésbegyűjtésben legjobban a gyöngyösi és a péter vásári járás halad. Tejbegyűjtésben az országos versenyben — példát mutat a pétervásári és a hatvani, a tojásbeadás teljesítésében a gyöngyösi és az egri, a baromfibeadási kötelezettség teljesítésében pedig a pétervásári és a gyöngyösi járás. Ha az összes állati és állatitermékek beadását értékeljük, megyénk hat járása közül legjobb helyezést a gyöngyösi járásnak biztosíthatunk és az értékelés azt mutatja, hogy utolsó a füzesabonyi járás. Begyűjtési dolgozóinknak, tanácsainknak, maguknak a dolgozó parasztoknak is arra kell törekedniük, hogy május 1 tiszteletére megyénk az országos versenyben az első helyekre kerüljön. o Az anyák országos konferenciája előtt... Az anyák országos konferenciájára készülnek megyénk MNDSZ asszonyai. Megyeszer- te anyák gyűlésén ismertetik az MNDSZ Központi Vezetőségének felhívását, s ezeken a gyűléseken megválasztják küldötteiket is, akik a megyei, majd az országos konferencián képviselik őket. A megyei küldöttértekezletet április 25-én tartják. 83rtól( emlékhangverseny Gyöngyösön „Mutassa meg a magyar ifjúság felszabadulási kulturális seregszemléje az új élet, a szocialista kultúra, a béke ügye iránti rendíthetetlen ragaszkodását, erősítse, mélyítse Bennetek a Haza olthatatlan sze- retetét." — Ez az idézet volt a mottója a gyöngyösi Zenepedagógusok Munkacsoportja 1955. március 30-án rendezett növendékhangversenyének. A városi tanács népművelési előadójának megnyitója után a munkacsoport egyik tanára emlékezett meg Bartók Béla halálának 10. évfordulójáról, s röviden méltatta Bartók művészetét. A növendékek műsorában nagy számban szerepeltek fartők népdalfeldolgozásai. Este a székelyeknél, Medvetánc stb., de képviselve volt minden neves klasszikus és romantikus zeneszerző is. A műsor összeállítása, a szerzők egymásutánja kissé rapszódikus volt, s inkább a növendékek fejlődési fokát próbálta követni, de ezt menti az a körülmény, hogy a munkacsoport minden tanára adott 2—3 növendéket, s így nehéz is lett volna egy- neműbb, vagy stilustörténeti- leg megfelelőbb műsort összeállítani. Viszont — s ezt mindjárt elöljáróban meg kell mondani, bekerült a műsorba egy-két igen gyenge szám, mely egyaránt sértette Bartók Béla emlékét, s a munkacsoport idáig kivívott jó hírnevét. örvendetes volt hallanunk a sokat ígérő Hánn Misót, Bajkay Katalint, a karácsondi Bakó Irént, a hegedűs Hegedűst, a nagyobbak közül Juza Ilit, Újvári Ibolyát, Dér Bélát, Horváth Évát, Zilahy Imrét. A hétköznap ellenére is szép számmal összegyűlt közönség fegyelmezetten végigülte a háromórás műsort, a karácsondi, adáesi és mátrafüredi növendékek s érdeklődők is ott ültek a hallgatóság soraiban. Szeretnénk minél gyakrabban hallani őket. Ezen a hangversenyen is megmutatkozott a gyöngyösi zenei élet, s az utánpótlás-nevelés nagy kérdése: a vonósnövendékek gyér száma s a fúvósok teljes hiánya. Az illetékes szerveknek a legkomolyabban közbe kell lépniök a vonós- és fúvóshangszerek népszerűsítéséért, különben Gyöngyösnek intenzív zenei élete vagy zenekara sohasem lesz. ►H Biztosítást lehet kötni a pestis és orbánc ellen beoltott sertésekre A földművelésügyi miniszter 131/1954. sz. utasítása értelmében sertéspestis és sertésorbánc elleni védőoltások után az Állami Biztosítónál köthető biztosítás. Ez az esetleg előforduló áilatel- hullások után kárpótlást fizet. Az utasítás kimondja, hogy a beteg, vagy a betegségre gyanús állatot, csak gyógyító oltásban szabad részesíteni —* ezekre az állatokra nem köthető biztosítás. Egyéni állattartók, földmüvesszö- vetkezetek. kisipari szövetkezesek. vagy társadalmi szervezetek egészséges sertéseire csak abban az esetben köthetnek biztosítást. ha az állattartó a biztosítás díját az oltássá! egyldöben kifizeti az állatorvosnak. Ha a lószág elpusztul az oltás után. jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, akinek kötelessége elmenni a helyszínre és felboncolni a hullát, hogy az elhullás okát megállapíthassa. Ha az állatorvos valamilyen akadály miatt, nem tud kiszállni, vagy a boncolást elvégezni, az Igazolást a községi, vagy Járási tanács állítja ki.A kártérítés összege a sertés oltáskor! élősúlyának kilogrammonként 10 forinttal számított értéke. Levonást ebből semmiféle címen nem lehet eszközölni. A biztosítás dija a sertés súlyára és korára való tekintet nélkül sertéspestis elleni védőoltás esetében. oltásonként 9. sertésorbánc elleni védőoltás esetében ol. fásonként 2 forint. A hevesi postahivatal teljesítette vállalását Papp László Székely József A hevesi postahivatal dolgozói vállalták, hogy felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére 40 dolgozóhoz juttatják el pártunk sajtóját. Vállalásukat teljesítették. A kézbesítők felszabadulásunk tiszteletére 142 dolgozóhoz juttatták el {jártunk lapját. Dicséretet érdemel a hevesi postahivatal minden egyes dolgozója, de különösen Papp László kézbesítő elvtárs, aki 51 előfizetőt gyűjtött. Hasonló jó munkát végzett Székely József kézbesítő elvtárs is, aki 42 pártsajtó előfizetőt szervezett. A végzett jó munkájukért a Népújság kiadóhivatala könyvjutalomban részesítette az elvtársakat. Tóth József, kiadóhivatal-vezető. * Uj rizstelepek a Tisza mentén A Tisza menti részen az elmúlt évben közel másfélezer holdon termeltek rizst a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. Az idén a mintegy négy kilométer hosszú kiskörei öntözőcsatoma bővítési munkálatainak elkészítésével újaDb terméketlen talajt hasznosítanak rizstermelésre. Kisköre, Tiszanána és Sarud környékén 649 holddal nagyobb területen vetnek rizst az idén, mint az 1954-es évben. Az új telepek gátépítési munkálatait már nagyrészt elvégezték. Ti- szanánán a Vörös Csillag TSZ tagjai — akik elsőnek valósították meg a rizstermelést — 35 hold új rizstelepet létesítenek; Ezen a munkán közel egy hete 39 tagú brigád dolgozik, amelynek tagjai csaknem 3000 köbméter földet mozgattak meg. Gulyás László, Ballók Józsdf és társai 490 folyóméter gátat készítenek naponta. A gát építését még ezen a héten szeretnék befejezni. ,AZ ADOTT VILÁG VARÁZSAINAK MÉRNÖKÉ' Emlékezés József Attilára, születésének 50. évfordulóján TA olgozó népünk ország- szerte ünnepli József Attilát, aki nemcsak a XX. század huszas éveinek elején megindult lírai realizmus be- tetőzője a magyar irodalomban, hanem sokkal több ennél, a világirodalom egyik legnagyobb költő egyénisége, a ma- g5rar proletárköltészet megteremtője, a magyar munkásosztály legnagyobb költője. Születésének éve a fellendülő és egyre jobban tüzesedő munkásmozgalmak időszakát, halála pedig a fasiszta Németország szolgálatában az új szovjetellenes háború előkészítésének idejét jelzi. E két korhatár közé feszülő történelmi és társadalmi valóság ellentmondásai szabják meg életművének törhetetlenül harcos, forradalmi jellegét, amely az „édes nép“ iránti olthatatlan szerelmével, a győzelem rendíthetetlen optimizmusával, tiszta emberségével, a kizsákmányolt dolgozók szenvedéseinek, harci vágyainak, politikai törekvéseinek és forradalmi elszántságának művészi megszólaltatásával, nemcsak a maga korában töltött be hatalmas társadalmi szerepet, hanem ma is tündöklő példa és messzire szóló eszmény., Életműve ma már nemcsak költészet, hanem cselekvés ér, történelem. A kor, amelyben élt és alkotott, az ellenforradalom legsúlyosabb esztendei, a „nemzeti nyomor“, a példátlan elnyomás kétségekkel terhes évei voltak, de egyúttal a törhetetlen harc és kemény helytállás kora is. A magyar munkásosztálynak az adott társadalmi helyzetben, a vesztett szép ügy, az elbukott forradalom után is volt ereje ahhoz, hogy a nemzet élére álljon, s ,.a bankárok és tábornokok1' szorító gyűrűjében életérzésének, harcainak és céljainak művészileg is kifejezést adjon s megteremtse „mint szénből a gyémántot“, a maga költészetét, mintegy igazolva a költő egyik tézisét: „aki a jövőt megidézi, annak a jelent Ikell megismernie és kifejeznie. Ha egy osztály a maga sajátos életérzését nem képes társadalmilag, azaz művészileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az emberiség nevében lépjen fel a történelem dobogójáraEnnek az életérzésnek pártos tükörképe, egész eszmei és emberi teliességében, József Attila költészete. Származása, ifjúsága, neveltetése távoli kietlen és szomorú tájakra mutat: a család, amelyből elindul, „a nyomor egykedvű csendjében’’ és „tömény bánatában” él, anyagi gondokkal küszködő tipikus proletársorsot idéz. Innen indul el a suhanó nagy álmok közé, a halhatatlanság felé, ebből a környezetből, ahol ez „egész emberi világ készül”, de a proletársors mennyi buktatóját és kaptatóiát idézi fel ez az út a ferencvárosi kis szobakonyhás proletárlakás küszöbétől, az öcsödi menhelyi gyermek megaláztatásain keresztül. a kultúra legmagasabb ormain át, a balatonszár- szói temető kapujáig. jV/| indössze harminckét évet élt, de rövid költői pályafutása csupa gazdag tanulság, a magyar irodalom egyik legérdekesebb és legpélda- adóbb fejezete. Első versei még az egyéni útkeresés, a világban való tájékozódás korát jelzik. Biztos ízléssel vállalja néhány nagy mester tudatos követését, formai hatását és utánérzését, de a költői technika, az eltanult modor külsőségein már áttör cs felcsillan az új mondanivaló; az élet szépségeiből kisemmizettek lázongása, a proletár gyermekkor emléke, a dolgozó ember sorsa és a népdalok hangján a forradalmi költészet ígérete is. Ez a harcos érzés és humanizmus a hatások leküzdésével tovább sarjad és magasan kiemeli a fiatal József Attilát a polgári dekadencia hullámaiból. így szakad el az öncélú formai szépségek varázslatától, így formálódik ki a kezdeti költői program, amely már komoly fogadkozás, mert intenzív közösségi vágyat és írói felelősségérzetet fogalmaz meg: „Én- nem azért jöttem, hogy bőgjek, hanem hogy tegyek... Hogy ez nem „művészet“? Hát, akkor fütyülök a művészetre, én többet akarok, én azt akarom, ami kell“. És József Attila, a magányos lázadó, a nyugtalan, kereső, kutató szellem formai és tartalmi kísérletezései után rálép arra az útra. amely őt osztályához, a forradalmi költészethez vezeti. Bár sokat olvas, tanul és művelődik s nemcsak a magyar nép nyomorát és elnyomatását, hanem bécsi és párizsi tartózkodása alatt a csalárd látszat mögött a nyugati kapitalista világ embertelenségét, kiáltó ellentmondásait is felismeri, mégis pályafutásában a proletariátus pártjával és annak világnézetével, a marxizmus—leniniz- mussal való megismerkedése a leglényegesebb és legdöntőbb élmény. í' létének legtevékenyebb ^ korszaka volt ez, s talán sohasem volt boldogabb, mint akkor, amikor az illegális mozgalomban pártmunkát végzett, és a nyári ifjúmunkás táborokban fénylő, ragyogó arccal a történelmi materializmusról tarthatott előadást. Ekkor születnek meg igazán nagy versei, amikor felismeri a dialektikus materializmus igazságát: „csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra“. Ettől kezdve rendíthetetlen meggyőződése a munkásosztály történelmi elhivatottsága. Ekkor bontakozik ki tüneményes tehetsége teljes egészében, ettől kezdve „tudatos szava“ van a fasiszta társadalomra. megvitágosul előtte „gyönyörű képességünk, a rend“, vággyá és akarattá válik benne „az emberi méltóság ügye“: a szocializmus. József Attila ezt a bensőséges átélést követeli meg, a formai szempontok mellett elsősorban saját magától, de minden szocialista igénnyel fellépő költőtől is: „A szocializmus érdekében elsősorban azt kell megvizsgál ni, hogy menynyiben élte át fa költő) a szocializmust, mint költészetet, vagy pontosabban szólván, eszmei tartalmát mennyire sikerült lelkivé váltania, mert ez egy tömegmozgalom emberi mélységét méri“. Az eszmei és művészi átéltségnek ez a tudatos igénye, a társadalmi és művészi igazságnak ez a pártos egysége emeli József Attila témáit világirodalmi méretekben is magasrendű költészetté. V! égigéli a proletárscrs ’ minden szakaszát, benne él osztályában, egy ütemre lélegzik vele, s nem felülről leereszkedve, hanem az emberi közösség forró áramából, a proletár életformából kitekintve mutatja fel osztálya sebeit és elviselhetetlen helyzetét a „szorgos időnek“. A proletár költő szemével nézi, figyeli és tartja számon az imperialista világ komor szárnycsapásait, és rajzolja meg hitelesen, illúziómentesen osztályának rideg nyomorúságát, de legtisztább tudatát, hősi erőfeszítéseinek és szervezett harcainak nagyszerű pillanatait is, amelynek villanásnyi résén át „a megszerkesztett szép, szilárd jövőt“ fürkészi. Tudományos, szocialista iskolázottsága, dialektikán edzett szelleme az emberi értelem finom műszerével akarta megérteni a reális világ adott rendjét a maga teljességében „a fúvó szél, meg a hajlékony lombozat összetetten egységes tevékenységétől“ a szellemi és materiális jelenségek nagy összefüggéséig, hogy messzebbre és mélyebbre lásson a felszínnél, hogy formálhassa és átélhesse s az igazat és a szépet, az emberit mondja, hogy osztályát a kispolgári eszmék zűrzavarában az emberi méltóság és öntudat útjára vezesse. Ezt a felkészültségét egész életművében hasznosította. Lírájában az egész marxista társadalomszemlélet költészetté oldódik. Olyan tudományos tételek és fogalmak nyernek kifejezést és polgárjogot s válnak művészileg konkréttá költészetében, amelyek eddig száműzve voltak az irodalom területéről. Ennek esztétikai jogosultságát elméletileg is kifejti, okulásul mindazoknak, akik a „mozgalmi jelszavakat“ kifogásolták költészetében: ,A társadalmi osztályok minősége szerint más lelki (művészi és érzelmi) tartalmú maga a szó is A „burzsoá“ fogalma egy és ugyanaz logikailag mindenki számára. Azonban a „burzsoá“ szó művészi alkalmazása más a proletár számára és más a burzsoá számára. Az utóbbi valószínűleg még művészi létjogosultságát is megtagadja. Az ő fülében nem hangzik költemény gyanánt, mert nem tud proletárul és nem tud szocialistául..,“ J ózsef Attila a kommunista öntudat költője, aki a „dolgozó nép okos gyülekezetéért“, a szocializmusért. harcolt Ezért jelennek meg költészetében a munkás- osztály szövetségesei, a dolgozó parasztság és az egész dolgozó magyar nép, ezért válhatott az elnyomottak, a nemzet költőjévé. Sokhúrú költészet az ő lírája, politikai hevülete és forr ósága nem teszi egyoldalúvá. Költői arculatához nemcsak a tudatos, szervezett harc hirdetésé, hanem a szerelem, a barátság nemes és szép emberi érzései, a természeti világ szépéégeinek derűs áramlásai is hozzátartoznak. Aki elmerült költészetében, kivonhatja-e magát bűvköréből és varáasából, feledheti-e forma- és témakincsének gazdagságát, ritka nyelvi leleteit, meglepő, merész Jel- / zős szerkezeteit, szabatos és finom képeit: a nyírlevélen „ringó szellócskét", a csillagra akasztott homályt“, a „fo- dorleveske vigaszát“, a „fém~ kebelű dinamókat“, a „szel* lőcske járású szüzet“ s a valósáig finom és rejtett szépségeit, szabad szemmel szinte nem is látható vonásait, amelyeket értelmi és érzelmi világának egészével egy ragyogó költői képzelet és ihlet hálója merít napvilágra ha- sonlati, hangulati és érzelmi összetettségükben. /"’sodálatos művésze volt a nyelvnek, költészetében „a magyar szóból — valóban — csodálatos műszer lett, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatta“ az édes szerelem sóhaját, a törvény tiszta szavát, az eszme tündén lebegését és a „vas- világ rendje ellen“ „sikló pengét“ is kovácsolhatott a győzelemre. József Attila „gyönyörű szenvedélye“, nagy fegyvere az értelem, mely mindenben tudatosan keresi a reális világ rendiét, még a vers belső formájában, a vers világában, a gondo'atfej- lesztés művészetében is, mert képtelen volt elviselni a szellemi tisztázatlanságot. Emlékszem, órák hosszát, éjszakába nyúlóan milyen szenvedéllyel fejlett esztétikai érzékkel és tudatossággal elemezte és bontotta szét részeire verseinek kompozícióját, fejtette fel költői képeinek értelmét és jelentését s tette a nyelv finom patikamérlegére a szavak, jelzők, hasonlatok és metafórák fogalmi, hangulalti értékét és szerepét a vers szinte racionálisan felépített szerkezetében. S közben fel-felcsillan- totta egy-egy motívum különféle változatát, célozva a megformálás egyéb lehetőségeire is, hogy annál meggyőzőbben emelhesse magasra az egyetlen lehetséges és helyes művészi megoldást, a teljesség érzését, a vers világának lezárt és összetett egységét. Büszkén vallotta mindig, hogy „az ember életében az értelemé a formaalkotás szerepe“, s versei nem az ihletett önkívület eredményei, „nem a képzelet csapongásá- nak végső képletei“, mert a költemény „soha nem folyik magától, mint valami kerge patak“, hanem „készül tudatosan, az ízlés és elme éles vésői vágják ki a formátlan anyagból“. 1/ gy mérnök pontosságá- val és szigorával, egy nagy műveltségű költő elméleti felkészültségével írt és alkotott. Ez a tudatos formáló elv dönti el egész életművének legjellemzőbb sajátságát, a külső és belső forma dialektikus felépí tét Légét: „az alak ragyogását és az eszme tündöklését”. Ez a tudatosság jellemezte az „édes néphez“ való hűségében, alkotó módszerében még betegségében is. S ő, akinek számára „a szép szó testet öltött érvet jelentett, ő, akinek szíve és elméje „a csillagokhoz igazítva járt“, ezért válhatott a kommunista öntudat költőjévé, „az adott világ varázsainak mérnökévé" egy embertelen, és kaotikus korban s ma is ezért mindnyájunk tanítója, útmutatója értelemben, szépségben és emberségben. Berzy A; ri« főiskolai a
