Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-07 / 28. szám
4 NÉPÚJSÁG 1955 április 7. csütörtök (a 3. oldal folytatása) A béke, demokrácia és szocializmus táborának országai közötti szoros együttműködés igen fontos eszköze a biztonság ■megszilárdításának, nagy hozzájárulás az egész világ egyszerű embereinek közös harcához, az új háború kirobbantása ellen. Az országaink közötti baráti kapcsolatok alapja maguknak a népeknek mély érdekközössége, a nemzetközi szolidaritás. A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság és a népi demokratikus országok változatlanul békepolitikát folytattak és folytatnak, építik kapcsolataikat minden állammal, nagy és kis államokkal egyaránt, a népek szuverenitásának és valódi nemzeti függetlenségének tiszteletben tartása alapján, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a belső ügyekbe való be nem avatkozás alapján. Mindez lehetőséget biztosít az államok békés egymás mellett élésére, függetlenül társadalmi és politikai berendezésüktől. Az országok közötti kapcsolatok terén egyenesen ellentétes politikát folytatnak az imperialista államok uralkodó körei, élükön az Északamerikai Egyesült Államokkal. Ezek minden erővel arra törekszenek, hogy ne engedjék meg a nemzetközi feszültség enyhülését, és nyíltan új háborút készítenek elő. Fokozzák a fegyverkezési hajszát és az atomfegyverek gyártását, soha nem látott méretekre duzzasztják a hadiköltségvetéseket, folytatják a haditámaszpontok felállítását, a Szovjetunió, Kína és a béke és szocializmus táborának többi országa elleni támadásra agresszív tömböket tákolnak ösz- sze. I Európában a német milita- rizmus felélesztésére törekednek, és belőle akarják megteremteni az általuk előkészített agresszió ütőerejét. Ázsiában katonai csoportosulásokat és tömböket hoznak létre, amelyek a nagy kínai nép és a többi, a demokratikus fejlődés útjára tért népek ellen irányulnak. Támogatják Csang Kaj-sek klikkjét, provokációkat szerveznék a Kínai Nép- köztársaság ellen az általuk törvénytelenül megszállt Taj- van-sziget térségében, és beavatkoznak Kína belügyeibe. Az imperialista reakciónak nincsen ínyére a népi demokratikus rend, amely egy sor európai és ázsiai országban létrejött. Arról álmodoznak, hogy itt a népi demokrácia rendje helyett kapitalista rendszert teremtenek, és az elnyomás és kizsákmányolás jármát akasztják a dolgozók nyakába. A népek azonban nem akarják az átkozott kapitalista múlthoz való visszatérést, és szükség esetén meg fogják tudni védeni magukat és az általuk létrehozott népi demokratikus rendszert ezektől az alávaló kísérletektől. Tékintettel arra a megnövekedett veszélyre, amely egy sor állam imperialista köreinek a német militarizmus feltámasztására irányuló makacs törekvéseivel kapcsolatban fenyegeti biztonságunkat, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába tartozó országok népei kénytelenek voltak meghozni a szükséges rendszabályőkat vé- I deImük megerősítésére, hogy I az agresszív erőkkel saját egye- I sítMtt erejüket állítsák szembe. Ebből a célból nyolc európai állam képviselői a múlt év decemberében a moszkvai értekezleten megállapodtak a szükséges rendszabályokban fegyveres erőik megszervezését és ezek egyesített parancsnokságát illetően. A párizsi egyezmények ratifikálása lényegesen megváltoztatta a nemzetközi helyzetet. Igaz, hogy a béke ügyét ve- 'szélyeztető párizsi egyezmények ratifikálását az angol alsóházban és a francia nemzetgyűlésben csak a képviselők kisebbsége szavazta meg. Köztudomású, hogy emez országok és más országok népei igazságos, aktív ellenállást tanúsítanak az agresszív, revanséhes német Wehrmacht felállítására irányuló politikával szemben. Csak az Északamerikai Egyesült Államok agresszív köreinek és azok cinkosainak nyomására sikerült — a népek akarata ellenére — elérni a párizsi egyezmények parlamenti jóváhagyását. Vitathatatlan, hogy a párizsi egyezményék ratifikálásával kapcsolatban fokozódott a nemzetközi feszültség, megnőtt az új háború veszélye. A Szovjetunió és a népi demdkratikus országaik népei ebből levonják az összes szükséges következtetéseket és mozgósítják erőiket országaik gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdítaná. j. A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznák saját erejükben, kimeríthetetlen erőforrásaikban. A béke és a szocializmus tábora még soha sem volt olyan erős, egységes és összeforrott, mint jelenleg. Népeink minden szükséges lépést megtesznek és meg fognak tenni annak érdekében, hogy meggátolják az új háborút. De tudják meg a háborús gyújtogatok, hogyha mégis rákényszerítik az emberiségre az új háborút, pórul fognak járni. A demokratikus országok népei újra meg újra kijelentik, hogy nem akarnak háborút, amely mérhetetlen szenvedéseket és fájdalmat hozna az emberek milliói számára az egész világon. Céljuk az, hogy megvédjék a békét, elérjék, hogy minden nép élvezhesse a békés, nyugodt, emberi élet előnyeit. A párizsi egyezményeket ratifikálták, de még nem tolna késő megállítani azok megvalósítását, megakadályozni a német militarizmus újjáélesztését, egy új világháború kirobbantásának eme legveszélyesebb tényezőjét. Ezt követeli valamennyi nép, köztük magának a német népnek érdeke is. A német népnek békére, egységes, békeszerető Németországra van szüle, sége és nem olyan Wehrmacht- ra, amelynek élén hitlerista rabló tábornokok állanak. A szovjet kormány nem egyszer tett olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések békés megoldására irányult. A szovjet kormány ezen békés kezdeményezése lelkes támogatásra és helyeslésre talál a haladó nemzetközi közvé. lemény részéről. A mi oldalunkon áll a széles népi tömegek együttérzése minden országban. A béke erői napról napra növekszenek és már most is jóval hatalmasabbak a háború és az agresszió erőinél. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a szilárd meggyőződésemet, hogy a hősi magyar nép, amely ma felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli, méltó módon fog hozzájárulni a béke és a szocializmus erői további megerősödésének közös ügyéhez. Elvtársak! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy a következő üdvözletét adja át önöknek és önökön keresztül az egész magyar népnek: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségénekr Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — felszabadulásának tizedik évfordulója — alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívből jövő jókívánságait küldi önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek. A szovjet nép örömmel látja azokat a sikereket, amelyeket a magyar nép a szocialista gazdaság alapjainak építése, a nemzeti kultúra fejlesztése és a dolgozók anyagi jólétének emelése terén elért. Kifejezzük azon szilárd meggyőződésünket, hogy a magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya vezetése alatt a jövőben is állhatatosan és fáradhatatlanul fog küzdeni új sikerekért a népgazdaság és a kultúra felemelése terén, és a népi demokratikus rendszer további megerősítéséért. Erősödjék és fejlődjék a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság népeink javára, az európai béke és biztonság megerősítése érdekében! A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÄCSÄNAK ELNÖKSÉGE A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Vorosilov elvtárs hosszan- I ünnepségekre hazánkba érketartó, viharos tapssal fogadott ^tí kühöldi kormányküldöttségek vezetői is felszólaltak beszéde után a felszabadulási * a diszünnepségen. Megyénk dolgozóinak szívében forrón izzik a szeretet és a hála a Szovjetunió iránt Díszünnepség az egri Dózsa filmszínházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Szabad országunk dolgozóinak milliói legnagyobb nemzeti ünnepünket, hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját ünnepeIté'k. Sohasem ünnepelt még népünk ilyen felemelő, hálatelt érzéssel. Forró hálával a nagy Szovjetunió iránt, melynek katonái vérrel áztatták földünket, hogy hazánkat az ő vérükkel,- segítségükkel, s a mi munkánkkal a rongyosok, éhezők, nyomorgók, s megalázottak országát virágzó, gazdag szabad országgá tegyük. Mély hálával pártunk iránt, mely szilárdan és erősen állt az első pillanattól kezdve az építőmunka élére, hogy szebbé, boldogabbá, erősebbé tegye életünket. Tíz szabad esztendő ezernyi nagyszerű tette, a dolgozó népünk egyre szépülő élete, minden öröme sűrűsödött ezen a napon a magyar nép szívében. Méltóan, a jó munka után megérdemelt jó érzéssel ünnepeltek megyénk dolgozói is az élre- jutott üzemekben, egyre szépülő városainkban, s megváltozott falvainkban egyaránt. Tízezrek vonultak fel, hogy leróják hálájukat a megyénkben hősi halált halt szovjet katonák emléke előtt. Szabad szél lengette a munkáskezek által magasra tartott zászlók vörös selymét, az ünneplőbe öltözött városok, falvak ezernyi nemzetisein lobogóját, s az egykori zsellérek, summátok lányainak színes szoknyáit. Soha még történelmünk folyamán így nem ünnepelt megyénk népe. ★ ¥ * Egerben a Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottsága, a Megyei Tanács, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a Magyar—Szovjet Társaság vasárnap este az egri városi színházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával ünnepi estet rendezett. A színpadot ez alkalommal gyönyörűen feldíszítették, nemzetiszín, s piros zászlók előterében szovjet katona alakja emelkedett, amint segítő kezét egy gyermeknek nyújtja. Tíz év aranyos betűi ragyogtak a babérkoszorún. A szovjet és magyar himnusz elhangzása után Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke tartott megnyitó beszédet, majd Komócsin Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának első titkára mondta el ünnepi beszédét. Komócsin Mihály elvtárs ünnepi beszéde 1945. április 4-én valami egészen új kezdődött népünk életében — kezdte beszédét Komócsin elvtárs. Történelmünkben e nap szinte új időszámítás kezdeteként vonult be. Talán nagynak tűnnek e szavak, de most tíz év távlatából visszatekintve, olyan érzés fog el bennünket, hogy ezek a szavak nem is fejezik ki A díszünnepi elnökségben Komócsin Mihály elvtárs a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Such János elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára, Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke, Papp Sándorné elvtársnő, a megyei tanács elnökhelyettese, Furucz János elvtárs, az SZMT elnöke, Kocsmár János elvtárs, Eger város tanácsának elnöke, Árvái Dezsővé elvtársnő, az MNDSZ megyei titkára, dr. Némedi Lajos elvtárs, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, Jenei Artúr elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Bittner János elvtárs, a Magyar—Szovjet Társaság megyei titkára, Bérezési Emil alezredes elvtárs, Müller Gyula elvtárs, belügyi főosztály megyei vezetője, Bata Józsefné, a Dohánygyár sztahanovistája, Pálok Ferenc Kossuth-díjas kőműves, Balázs Sándor, Vinczepap Ferenc, dr, Bócz Sándor kórházigazgató foglaltak helyet. mindazt a nagy változást, ami életünkben történt. Felszabadultunk ! E szó sok mindent jelent. Egy régi, elavult, rossz aluli felszabadulás, sivár kilátásta- lanság helyett új életet, gazdag távlatokat nyitó jövőt fejez ki. E szó valóságos értelmét, jelentőségét akkor látjuk igazán, ha nemcsak a mát nézzük, hanem a múltat is. Emlékezzünk vissza! A mi népünk története nagyon gazdag forradalmi és szabadságharcokban. Tatárok, törökök, németek és magyar főurak dúlásai ellen számtalanszor fogott fegyvert dolgozó népünk földjének, szabadságának védelmében. A mi megyénk földje — mint drága hazánk része — sűrűn volt küzdőtere e harcoknak. Komócsin elvtárs megyénk történelmi múltját ismertetve, beszélt az egri hősökről, Rákóczi kurucairól, az 1848—49-es kápolnai csata hőseiről, az 1919-es — a mi földünkről, megyénkből elindult dicső emlékű vörös hadseregről, 1945. februárjában a hitleri fasizmus elleni harcra toborzott tízezer Heves megyei fiatalról. A testvéri szovjet nép tett történelmi, igazságot országunkban. Elhozta 1945 tavaszán a szabadságot — folytatta beszédét Komócsin Mihály elvtárs — az 1848—49-es hősök unokáinak, a 19-es fegyver- társaknak, megvalósult nemzeti történeknünk legkivá- lóibbnak álma: szabad lett a drága haza földje, s népe. Emlékezzünk vissza! Országunkat a felszabadulás előtti évtizedekben, évszázadokban a gazdasági elmaradottság, a kulturálatlanság, a politikai jogtalanság jellemezte. Megyénk területén mező- gazdasággal foglalkozó lakosság nem egészen egy százaléka birtokolta a művelt földterület több mint felét. Hetven kiváltságos személy tulajdonában volt a mezőgazda- sági művelés alatt álló terület közel egynegyede. A kis- és középparasztok, bár a mező- gazdasági népesség 96 százalékát tették ki, mégis a földterületnek csak egyhanmadát vallhatták magukénak. A mezőgazdasági népesség közel 40 százaléka nincstelenként, kubikos-talicskával, vagy kapával rótta a megyét, nem egyszer az ország távoli útjait. A munkásság, a kapitalista kizsákmányolás alatt nyögött, éhbér és munkanélküliség volt osztályrésze. A szellemi munka dolgozói, ha egyáltalán volt munkájuk, a kiváltságos kisebbségnek voltak kiszolgáltatva. Sivárság és ki- látástalanság volt mindenfelé, mely vándorútra, idegen országokba kényszerítette a magyarság ezreit. Ezt a múltat semmisítette meg a dicsőséges szovjet hadsereg. Szétverte a népelnyomó reakciós rendszert. A mi életünk üres, nyomasztó tíz év előtti időszaka már csak rossz, kellemetlen emlék — elmúlt. De ne feledjük, hogy ez az emlék arra is ösztönöz bennünket a múlt gyűlölete mellett, hogy becsüljük és védjük ma a munkával, ha kell, hát harccal a kapott szabadságot. Vigyázzunk tiszta jelenünkre, hogy ne térhessen vissza a régi rend, hogy gyerekeink ne ismerjék meg azt, amit mi is szívesen felejtünk. Komócsin elvtárs ezután hangsúlyozta, — felszabadult népünk élni tudott a szabadsággal. Élni, mert először a történelem során olyan nemzet hadserege lépett földjére, mely barátként jött, mely nem újabb igát, hanem a szabadságot hozta népünknek. Élni tu(folytatás az 5, oldalon)
