Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-07 / 28. szám

1955 április 7. csütörtök.

nípujsZg

5

dott népünk a szabadsággal, mert először a történelem során volt egy olyan következetes, céltudatos vezetőerő — a kommunisták pártja, mely a nehézségek legyőzésére vezette országunk népét.

Az ezeréves perben a magyar munkásosztály, a kommunisták kimondták a nép ítéletét, a legfelsőbb bírói szót, átadva a földet annak, ki verítékével, vérével olyan hosz- szú ideig nem a maga javára öntözte, a magyar parasztnak. A felszabadító szovjet testvér segítséget adott a talpraálláshoz. Üj és régi birtokosok ezrei és ezrei szovjet földről kapott vetőmaggal termelték az első szabad kenyeret;

A romokból újjáépített gyárakban a munkásosztály megtermelte az új gazdaságok te lpra állásához szükséges

szerszámokat, gépeket, az élet nehézségeit kiküszöbölő iparcikkeket. Ezután Komócsin elvtárs munkásosztályunk nagyszerű erejét, országunk egyre iparosodó jellegét ismertette. Majd rátért megyénk üzemei munkájának ismertetésére — elmondotta, hogy megyénkben az iparvállalatok száma az ötéves terv alatt 3,5-szeresére emelkedett. Az ipari termelés több mint négyszeresére, a munkáslétszám háromszorosára. Olyan kis falvakban — mondotta Komócsin elvtárs — mint Gyöngyösoroszi, Felnémet. Sírok, Ápc, korszerű, új, hatalmas üzemek létesültek. Ma már alig van olyan falusi család, ahonnan ne került volna ki egy-két bányász, ipari munkás. Ez munkásosztályunk számbeli növekedése mellett a parasztság általános előrehaladását. kulturálódását, a szűk falu határába való zárkó- zásának felszámolását eredményezte.

‘ Az éltető villanyfény ma már majdnem minden községünkben állandó lakos. Csak az ötéves terv alatt 50 százalékkal emelkedett a villany- hálózatba bekapcsolt lakások száma. A felszabadulás előtt az egymás melletti községek is messze voltak, csak az öteves terv alatt több mint 50 községet kapcsoltunk be autóbuszhálózatba. Csak az ötéves terv alatt 3700 családiház és lakás épült, amelybe beköltözőitek száma megközelíti Hatvan város lakosságának létszámát. Negyven százalékkal bővült a községek járdahálózata. s Eger vízvezeté kháló- zata. Kétszeresére emelkedett a bölcsődék, napközik, óvodák száma, 60 százalékkal szaporodott az orvosok száma, másfélszeresére emelkedett a középiskolai tanulók száma — mindez első ötéves tervünk alatt.

Községeink túlnyomó többségében a felszabadulás előtt a kocsma jelentette az, egyedüli szórakozási lehetőséget. Ahol azelőtt azt sem tudták, mi a film, ma hetenként színvonalas filmelőadásokat látnak. Rendszeres időközönként hivatásos színészeink, s tehetséges népi művészegyütteseink műsoraiban gyönyörködhetnek. Ahol azelőtt könyvként csak a bibliát és a kalendáriumot ismerték, ott most a világirodalom klasszikusait, a régi és új magyar, valamint szovjet irodalom kiválóságainak müveit olvassák. Száz községünkre 120 könyvtár, ezer lakosra 337 kötet könyv jut.

A szellemi munka dolgozói egy szűk. kiváltságos réteg helyett ma a néptömegeket szolgálják. Laboratóriumainkban új anyagokat, mezőgazdasági kutatóintézeteinkben új növényfajtákat kísérleteznek ki dolgozó népünk gazdagítására. A népet szolgáló régi értelmiség mellett tapasztalataik- gal gazdagodva, vele összeforrva sorakozik fel a munkásokból és parasztokból lett új értelmiség.

Az elért eredmények azonban nemcsak jogos büszkeséget váltanak ki belőlük, hanem erős kötelességérzetet is. Köteleznek bennünket vívmányaink megvédésére s továbbfejlesztésére. Meg kell Védenünk dolgozó parasztságunkat, hogy a kulák ne tudja földiéből kiforgatni, újra szolgájává tenni. Segíteni kell az egyénileg gazdálkodó

Í

iarasztságot termelésének fej- esztésében. Ehhez nagyszerű

alapot ad szocialista iparunk,

korszerűen felszerelt nehéziparunk. Tovább kell fejlesztenünk minden ellenséges ármánykodás ellenére a parasztság új, virágzóbb életét jelentő termelőszövetkezeteinket. Az új út szilárd alapjainak megteremtését fejlett szocialista iparunk teszi lehetővé. A továbbfejlődést elősegíti a mind több traktor, korszerű mezőgazdasági gépet gyártó nehéziparunk fejlesztése. Gondosabb, fegyelmezettebb munkával, az államunk iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésével kell még biztosabb alapot teremtenünk az életszínvonal emelkedéséhez.

Meg kell védenünk minden külső és belső ellenség ellen népünk hatalmát, hazánk függetlenségét, szabadságunkat és a békénket. Biztos alapját képezi ennek pártunk és népünk sziklaszilárd egysége, I amelyen minden ellenséges ár- I mánykodás megtörik.

Komócsin elvtárs ezután I

azoknak a júdáspénzen élő uraknak üzen, akik a nép haragja elől nyugatra menekültek. Rosszul számítanak ezek az urak — mondotta —, hiába próbálják röplapokon keresztül. az éter hullámain rágalmazni, félrevezetni dolgozó népünket. Amiért dicső őseink évszázadokon át annyi vért és verejtéket hullattak, a szovjet testvéri nép segítségével megszerzett szabadságunkat nem engedjük többet elvenni. Rajtunk nem fog sem úri csalfaság. sem erőszak.

Ű tünkön — fejezte be beszédét Komócsin elvtárs —, melyen 1945. április 4-én elindultunk, nem tudnak feltartóztatni. Mi már nem azok vagyunk, akiknek ők régi tapasztalataik alapján hisznek, már nem görnyedtem hanem egyenes derékkal járunk, messzire előre látunk, mert felszabadultunk.

*

Kamócsim elvtáre beszédének elhangzása után kezdetét vette az ünnepi kultúrműsor,

A műsorból messze kiemelkedett Kodály Zoltán: Kállai kettősének nagyszerű előadása, melyet a Heves megyei népi zene- és énekegyüttes kitűnő összeforrottsággal

adott elő. A mű tartalma jelképe volt az elnyomott jobbágyok. zsellérek felszabadulásának és a mű befejező részéből már a mai boldog életünk bőségesen zengő vidámsága tör elő. Külön meg kell dicsérnünk Darázs Árpád Liszt-díjas karnagyot, kit a közönség a népi zenekarral és énekkarral együtt méltán ünnepelt. Igazi, ünnephez méltó műsorszám volt ez. A műsoron énekelt Szecsődy Irén, Bencze Miklós, Kenéz Endre, az Operaház művészei. A Rádió kisegyüttese művészi teljesítményt nyújtott a Hunyadi László nyitánya és a Traviata imtermezzójával. Az Operaház balettművészei kedvesen egészítették ki az ünnepi műsort, melyet a zsúfolásig megtöltött városi színház közönsége lelkesen tapsolt végig.

Április 4-én Egerben

Eger népe felvonul a Kossá th térre, a

diszemelvény elé

Az ünnepi díszbe öltözött Eger városát pattogó indulók ébresztették április 4-ének reggelén. Korán benépesültek az utcák, felnőttek, diákok — nem egyszer egy egész család együtt — igyekeztek munkahelyükre, iskolájukba. Kilenc óra előtt röviddel egy pillanatra, mintha megállt volna az élet Eger utcáin: a gyülekezőhelyeken már mindenki ott volt, de a felvonulás még nem kezdődött meg.

A Kossuth téren díszes emelvény, a háttérben a vár sok küzdelmet látott ódon falai — jelképszerű, sokat mondó háttér ez. A tér még üres, csak a piros karszalagos rendezők járkálnak izgatottan jobbra-balra. S alig, hogy elütik az órák a kilencet, három irányból, mint lassan mozgó, izzó tűzfolyam, jönnek a vörös zászlók, a nemzetiszínű lobogók, valósággal úsznak a kellemesen tavaszias levegőben. Dal harson innen is, onnan is — megérkezik a térre a megyei kórház, a megyei tanács, majd az állami gazdaság. Jönnek az iskolák, vidáman éneklő lányok és fiúk, azután a vasutasok, postások, a lakatosárugyár — jönnek szinte megszámlálhatatlan tömegben, harsogva, zárt egységben, táblákkal, jelszavakkal, ünnepi ruhában a megyeszékhely dolgozói. Nincs még 10 óra, amikorra megtelik a hatalmas tér, majd 12 ezer ember áll a díszemelvény előtt, várva az ünnepi beszédet;

A díszemelvényen ott ülnek a megye párt, állami, kulturális életének vezetői. Ott ül Herczeg Ferenc elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Komócsin Mihály elvtárs, a Heves megyei párt- bizottság első titkára, Vincze- pap Ferenc elvtàrs, a városi pártbizottság titkára, Kocsmát János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottság elnöke, Jenei Artúr, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága titkára, Csirmaz Dezső 19-es kommunista, dr. Némedi Lajos, a Ped. Főiskola igazgatója, Csizik Istvánná, az egri Dohánygyár dolgozója.

Az ünnepséget Kocsmár János elv társ, a városi tanács VB elnöke nyitotta meg, majd Herczeg Ferenc miniszterhelyettes emelkedett szólásra.

A Népkertben a szovjet katona szobra előtt Eger város népe a hála és kegyelet koszorúját helyezi el

A Szovjetunió segítségén kívül fejlődésünk döntő tényezője, motorja szeretett pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja

— mondotta Hercaeg Ferenc minisaterhelyettes

— Ma 10 éve, hogy a hős szovjet hadsereg csapása nyomán eltűnt az országból az utolsó fasiszta katona, elhallgattak a fegyverek. A 10 évvel ezelőtti április 4-e kezdete Magyarország újjászületésének, kiindulópontja a 10 év alatt elért hatalmas fejlődésünknek — mondotta a bevezetőben.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a szabadságért folytatott harcnak Heves megyében, Egerben hősi hagyományai vannak. Az egri vár védelmében, a Rákóczi szabadságharcban, az 1048—49-es szabadságharc küzdelmeiben, dicső Tanácsköztársaság harcaiban mindenütt ott voltak, ott küzdöttek az egri, Heves megyei dolgozók.

Majd így folytatta:

— Amikor a magyar nép legnagyobp ünnepén emlékezetünkbe idézzük a magyar nép hősies harcait a szabadságért, ne felejtsük el, hogy igazi felszabadulásunkat, a világtörténelemben első szabad Magyarországot, a Szovjetuniónak köszönhetjük. Hála és dicsőség ezért a felszabadító Vörös Hadseregnek, a világ békeszerető százmillióit maga köré tömörítő Szovjetuniónak.

Ezután rövid visszapillantást tett a Horthy-korszak utolsó esztendejére, a Szálasi rémuralom napjaira, s megdöbbentő számadatokkal illusztrálta, milyen rettenetes pusztítást végzett hazánkban a fasiszta háború. 1945-ben a fasiszta pusztítás után minden igaz magyar ember aggódva nézett szét az országban. A magyar nép nagy része akkor kiábrándult, fáradt, csüggedt volt, a jövő helyett a múltba nézett.

— De voltak a magyar társadalomnak olyan erői, akiktől a volt uralkodó osztály, az ország vezetői féltek, akiket állandóan üldöztek, s azok most erőt és bátorságot adtak a magyar népnek, harcaink élére álltak — folytatta Herczeg Ferenc miniszterhelyettes. Ezek voltak a magyar kommunisták, akik évtizedeken keresztül, minden üldözés ellenére az illegal! tásban harcoltak és küzdöttek, akiket Marx. Engels, Lenin és Sztálin pártja nevelt, akik bíztak a magyar nép jövőjében, s akik élére tudtak állni az újjászületésért vívott harcnak.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a kommunisták vezette magyar nép, milyen nehéz, de eredményes harcot vívott a földosztástól kezdve, az újjáépítésen keresztül, nemzeti újjászületésünk első napjaitól mostanáig, a haza építéséért, szabadságunk, függetlenségünk védelméért. Rámutatott arra, hogy a munkások és a dolgozó parasztok összefogásának, a munkásosztály vezető erejének köszönhető népi demokráciánk vívmányainak megőrzése, ipari és mezőgazdasági termelésünk 10 esztendős minden eredménye.

Ezután azokról a nagyszerű eredményekről beszélt, amelyeket dolgozó népünk elért, építésünk 10 esztendeje, azon belül is ötéves tervünk ideje alatt.

Hazánk szocialista iparosítása felbecsülhetetlen segítséget jelentett a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására. Parasztságunk előtt megnyílt a korszerű gazdálkodás igazi útja, gépállomási hálózatunk, a korszerű mezőgazda- sági gépek ezrei, új növény- kultúrák, nem utolsó sorban termelőszövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődése jelzi a mezőgazdaságban végbement hatalmas változásokat.

ötéves tervünk ragyogó sikereit — állapította meg Herczeg Ferenc miniszterhelyettes — mindenekelőtt a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé. A szovjet nép nemcsak felszabadította a hazánkat, hanem az eltelt 10 év alatt, számtalan más módon is kinyilvánította segítségét.

A Szovjetunió 10 éves segítsége nélkül nem tekinthetnénk büszkén vissza hatalmas eredményeinkre.

— A Szovjetunió segítségén kívül fejlődésünk döntő tényezője, motorja szeretett pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja... Pártunk erős, mert tevékenységét Marx, Engels, Lenin és Sztálin forradalmi tanítása vezérli. Erős, mert a társadalom legöntudatosabb osztályának, a szocializmus eddigi építése során számbam meggyarapodott és öntudatában megerősödött munkásosztálynak a pártja. Pártunk egyesíti soraiban a magyar nép leghaladotta-bb erejét, a

munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait

Egyik legfőbb erőssége a Magyar Dolgozók Pártjának — mondatta —, hogy nyíltan szembenéz a valósággal, mindig őszintén feltárja a nehézségeket Tudja, hogy a nép szereti az igazságot, és ha a nép ismeri a nehézségeket s ezek okait mindig kész segíteni és közreműködni e nehézségek leküzdésében.

Ezután Herczeg elvtárs, a párt 1953. júniusi határozatával, valamint a pártkongresz- szus határozataival foglalkozva rámutatott az e téren elért eredményekre és arra, hogy e határozatok végrehajtásában az utóbbi időben jobboldali elhajlások mutatkoztak. A határozatok végrehajtásában elkövetett fő hibák lényege, hogy egyesek tagadták a nehézipar állandó fejlesztésének szükségességét. Ez pedig azt jelenti, hogy az ilyen nézetek nemcsak az ipart akarják elsorvasztani, hanem ez egyértelmű a mezőgazdaság lezüllesztésével. a dolgozók életszínvonalának csökkentésével. A Központi Vezetőség márciusi határozata leleplezte ezeket az alapjaikban helytelen antimarxista nézeteket, újból félreérthetetlenül hangsúlyozta: a szocializmus' építése, a mezőjazdaság fejlesztése, dolgozt népünk élet- színvonalának következetes emelése és védelmi erőnk növelése érdekében folytatnunk kell a szocialista iparosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsődlegességét.

Ezután hangsúlyozta, hogy változatlanul legfontosabb feladatunk: dolgozni az önköltség csökkentéséért, a termelékenység emeléséért, amely az elmúlt esztendőben korántsem mutatott biztató képet; Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelése, állandó javítása, terveink fegyelmezett teljesítése: az életszínvonal

emelésének, a szocializmus építésének egyetlen szilárd alapja.

Befejezésül arról az egységről beszélt, amely most országszerte megmutatkozik a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásában, az abból fakadó feladatok negol- dásában.

— Amikor az elmúlt '0 esztendőre visszatekintőm gondoljunk hálával és sze etettel nagy Szovjetunióra, amely lehetővé tette ezt a fejlődést, sorakozzunk fel még szilárdabban a munkásosztály és élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja mögé . ;. Éljen a magyar dolgozó nép, nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja ; ;. Éljen a magyar nép. s a Szovjetunió népeinek közös barátsága! fejezte be viharos tapssal fogadott beszédét Herczeg Ferenc miniszterhelyettes.

Hatvanban Erdélyi Ferenc elvtárs az MDP megyebizottságának másodtitkára mondott ünnepi beszédet

A Rákosi-kertben többezer ember gyűlt össze, hogy részt- vegyen hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján megrendezett nagygyűlésen. A nagygyűlésen Erdélyi Ferenc elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Beszéde elején visszatekintett a múltra. Hangsúlyozta. „a háborúk borzalmait, rombolásait nem kerülte el Hatvan város dolgozó népe sem. A pusztító második világháború következményeként Hatvannak közel 400 volt a vesztesége emberéletben. Bizonyára ünnepélyünkön is vannak olyan dolgozók, akiktől szeretteiket vette el az imperialisták által kirobbantott II. világháború, az 1944. évi szeptemberi bombázás. A Hatvant ért barbár légitámadás nemcsak legdrágább kincsünket — az életet — gyermekeink, ifjaink, lányaink, apáink, anyáink vérét ontotta ki, emellett több száz ház dőlt romba és többezer rongálódott meg a ké(folytatás a 6, oldalon)