Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-27 / 25. szám

Vilas proletárjai egyesüljetekí népújság AZMDP H EVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM 25. SZÁM. Ära 50 fillér 1955 március 27. vasárnap. Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép megbonthatatlan örök barátsága ^-vvvw^rvvv^i-M^rwwi0i,««>‘VV*V7rKNat«00000ttX30000Cl00000000000COX)0000000000000000000000<X10C)000C EEY HÉTTEL ÁPRILIS 4 ELŐTT Fokozódik a tempó: gyorsabban halad a gumiszalag a bányában, élesebben sivítanak a harántgyaluk a Váltógyárban, még a látszólag lomha klinkerkemen- cék is serényebben forgatják izzó testüket, szaporáb­ban pöfög a traktor a határban. Fokozódik a tempó: befejezte negyedévi tervét a rózsaszentmártoni IX-es akna, a Bélapátfalvi Mészmű, a Heves megyei Tej­ipari Vállalat. Már csak hat nap van hátra, hat mun­kanap, legnagyobb nemzeti ünnepünkig, népünk éle­tének legszebb és legnagyobb évfordulójáig; ápri­lis 4-ig. A nagyszerű verseny nagyszerű győzelmeinek hírét vastag betűkkel hozza az újság, az egész világon szét­sugározza a rádió: az ország, a megye munkásosztá­lyának, a falvak dolgos népének magasra lobogó munkatempóját hátára vette az éter minden hulláma: „így dolgozik, így ünnepel a szabad magyar nép“. Tíz esztendővel ezelőtt alig több mint kétezer mun­kás volt a megyében, számuk ma megközelíti a har­mincezret. Tíz esztendővel ezelőtt az érseki téglagyá­rak mellett az egercsehi bánya pokla, két időszakos cementgyár fullasztó levegője: ez volt Heves megye ipara. Ma: a Váltógyár, az Ércelőkészítőmű, Petőfi- bánya, a Gyöngyösi Xn-es akna, a Bélapátfalvi Mész­mű, a kibővült, hatalmas Mátravidéki Erőmű — las­san megszámlálhatatlan az új ipari létesítmények száma. Tíz esztendővel ezelőtt a háború pusztításai nem előidézték, csak elmélyítették a nyomort, a szen­vedést, amely ezer esztendőn keresztül kísérte a Mátra, Bükk népét. Ma? — útépítés, új lakások, kom­bájnok és termelőszövetkezetek, munkás- és paraszt­képviselők, hevesi tüdőbeteg-kórház: tíz évvel ezelőtt nyomor, ma derűs jelen, biztató jövő. Hát, hogyne köszöntené a nagy napot, hogyne üdvözölné mély há­lával a szovjet népet a boconádi Petőfi TSZ tagsága éppenúgy, mint a rózsaszentmártoni akna bányásza. Fokozódik a tempó: megjelent a Központi Vezető­ség határozata. Még tisztább mindenki előtt, merre tartunk, még világosabb: csak rajtunk, két kezünk munkáján múlik, hogy gazdagabb legyen életünk. A felszabadulási műszak, a Központi Vezetőség hatá­rozatának megvalósításáért indult harc lenyűgöző erejű, „startjává“ vált. Ezért is fontos, hogjr a ver­seny finise teljes győzelmet hozzon, hogy mint új ház­hoz, jövő munkánkhoz is megteremtsük, lerakjuk a biztos alapot. A felszabadulási verseny eddigi eredménye, első­sorban a nagy műszak, bíztató képet nyújt. Általában emelkedik a termelékenység, csökken az önköltség, szilárdabb a munkafegyelem. A dolgozók áldozatos munkája, őszinte, s mély egyetértése a KV határoza­tával máris érezteti a hatását. A munkahőstettek egész sora születik most üzemben, falun egyaránt. Nem egyedülálló példa a Bélapátfalvi Cementgyár Sas-brigádjának hőstette, amely két napos javítási munkát a kemencék fullasztó hőségében öt és fél óra alatt végzett el, — hogy minél kevesebb idő essen ki a termelésből. Nem egyedülálló példa a boconádi Petőfi termelőszövetkezeté, ahol már elvetették az árpát és a cukorrépát, s fejtrágyázták az őszi vetése­ket. Ezek a példák most egyaránt jellemzőek az üze­mek munkásaira, a falvak dolgozó népére. De most arra van szükség, hogy minél több ilyen „példa“ legyen, hogy az egész felszabadulási műszak követendő és emlékeztető példája legyen a megye dolgozói további munkájához. A rózsaszentmártoni IX-es aknában igen jó a fizikai és műszaki dolgozók kapcsolata, igen jók a műszaki feltételek: a tervét március 23-án befejező bánya további nyolc és félezer tonna szenet ad a negyedév végéig. De kell a szén! A rózsái, a gyöngyösi, az egercsehi szén is. Még szo­rosabb kapcsolatot, még alkotóbb kapcsolatot tehát minden bányánkban, de minden üzemünkben is. Le­gyen anyag, munkahely, hogy tudjon mivel és hol dolgozni a vállalása teljesítéséért harcoló munkás. Ez egyik fő biztosítéka a termelékenység fokozásának. Ugyanakkor, összefogva a fizikai és műszaki dolgo­zók, őrködjenek még éberebben a munkafegyelem szilárdsága felett. Szégyene lenne a versenynek, hogy szabad hazánk nagy évfordulójának üdvözlését a fe­gyelmezetlenség, a lógás homályosítaná el. A pártszervezetek, a kommunisták járjanak min­denütt a lendületes munka élén. Az ő kezükben fo­rogjon legjobban a szerszám, az ő szavuk jusson el legmesszebbre és legmélyebbre: az emberi szívekhez. A szakszervezet, a bizalmiak gondosan, lelkiismerete­sen, ha lehet egy műszak alatt kétszer is értékeljék a versenyt, állítsák példaképül a legjobbakat. A poli­tikai munka, a verseny gondos értékelése és nyilván­tartása döntő segítség a műszak sikerében. Hat nap van hátra, fokozódik a tempó. Fokozódjon is! Arra van szükség, hogy a tervek teljesítésével, a termelékenység fokozásával, az önköltség csökkenté­sével, szilárd fegyelemmel, a tavasziak gyors elveté­sével, a begyűjtési kötelezettségek teljesítésével, vá­roson és falun egyaránt, győzelemre vigyük a nagy ünnep műszakját. Most van igazán rajtunk a sor, hogy ország, világ előtt bebizonyítsuk: élni tudunk a szabadsággal, van erőnk, tudásunk és becsületünk, liogy építsük hazánkat, hogy gazdagítsuk életünket. Rajtunk a sor, ne tétovázzunk, kövessük a leg- iobbakat! A KV határozatainak végrehajtásáért Vetnek a kerecsendi határban i Benépesült a kerecsendi ha­tár. A tavaszi idő beálltával Kerecsenden is forgalmasab­bak lettek az utcák, paraszt­szekerek ekékkel, boronákkal igyekeznek a dűlők felé. Rég­óta vártak erre a kerecsendi parasztok, hisz minden akara­tukkal azon vannak, hogy a mag mielőbb a földbe kerül­jön. Már az első tavaszi na­pon 30 holdon végezték el a tavaszi búza vetését, s elvetet­tek 45 hold árpát, 20 hold bor­sót és hét hold angolperjét. Megindult a peronoszpóra és a pajzstetű elleni védekezés is, mintegy 100 hold szőlőterüle­ten már elvégezték a perme­tezést. A munkálatokban a Kossuth Termelőszövetkezet jár az élen, ahol a kalászosok elvetése után, már előkészítet­ték a talajt a melegágyban lévő káposzta- és paprikapa­lánták kiültetéséhez is. Szoro­san felzárkóznak a tsz mögé az élenjáró dolgozó parasztok is: Kecsmár János 11 holdas középparaszt, Knikli József és Vojtojóczki István dolgozó pa­rasztok, akik a tavaszi vetések elvégzésével egyidőben az őszi­ek gondozására is nagy gondot fordítanak. Mindenütt megkezdték a tavaszi munkát a gyöngyösi járásban Az első tavaszi meleg na­pokon teljes erővel megkezd­ték a tavaszi munkát a gyön­gyösi járás dolgozói is min­denütt, ahol a talaj megfelelő. Vasárnap sok tsz-ben vetet­tek, köztük az atkáiri Micsu­rin, a detki Szabadság, a visznek! Béke. a vámosgyör- ki Haladás TSZ-nél. Brunszlik József traktoros vasárnap délben kezdett munkához és este hét óráig Zetorral 16 holdon vetette el a tavaszi I búzát. A járásban eddig ösz- szesen 273 holdon vetették el a tavaszi búzát, de ez az eredmény szinte óráról órárjj változik. Tavaszi árpát eddig közel 500 holdon vetettek. A vetés gyors befejezésé­nek feltétele a vetőmagvak idejében való biztosítása. A járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai 8,5 vagon tavaszi búzát és 15 vagon tavaszi árpát cse­réltek. Az állami vetőmag­cserén kívül igyekeztek a he­lyi tartalékokból biztosítani a vetőmagot. Az atkári Micsu­rin TSZ 60 mázsa tavaszi I búza vetőmagot adott át ter- ! melőszövetkezeteknek és egyé­nileg dolgozó parasztoknak. A vetések mellett fontos az ősziek tavaszi ápolása is. A gyöngyösi járás területén 500 holdon kiszórták már a fejtrá­gyát az őszi kalászosokra. Visontán az egyénileg dol­gozó parasztok közel 100 hol­don végezték el ezt a mun­kát. a járás termelőszövetke­zetei közül az atkári Micsu­rin, a detki Szabadság, és a viszneki Béke TSZ-ek végzik legjobban ezt a munkát. A tavaszi szántás-vetés , ryor« elvégzése mellett meg- nízdíék a gyöngyösi járás­ban a szőlőmunkákat is. A direkttermő szőlők 80 százalé­kán elvégezték a metszést. összesen, a nemesített szőlő­ket is beleszámítva, a járás szőlőterületének eddig mint­egy 30 százalékán végezték el ezt a munkát. Ezzel egy­időben halad a trágyázás is. Évek óta nem volt példa ar­ra, hogy ilyen nagy területen pótolták volna a talajerőt. Eddig 3500 holdra vitték ki a trágyát, az ossz szőlőterü­letnek több mint 25 százalé­kára. Brigádértekezlsten beszélték meg a KV határozatát Olga-majorban A domoszlói Állami Gaz­daság Olga-majori növény- termelési brigádja március 14-én ünnepi brigádértekezle­tet tartott. Ezen az értekez­leten Varga Ferenc brigád­vezető, agronómus ismertette pártunk Központi Vezetősé­gének március 2—4-i határo­zatát, s legfontosabb felada­tainkat. A határozat ismerte­tése után sokan hozzászóltak. Török Vendel arról beszélt, hogyan kell a gazdaság tag­jainak dolgozni ahhoz, hogy a párt segítségéve] a határo­zatokat mielőbb megvalósít­sák. Major Balázs elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy mennyire várta ezt a határozatot, látva a kulákok mesterkedéseit, tervezgetéseit. Stadler János fogatos a pa­rasztember múltjáról beszélt, arról, az időről, amikor ő is cseléd volt Olga-majorban és amikor az uraság az egész­napi munka után még az is­tállóban sem adott szállást. A Központi Vezetőség be­számolójához még sokan hoz­zászóltak. Ezt a brigádértekezletet március 15-e megünneplésé­vel kapcsolták össze. Varga elvtárs méltatta a nap jelen­tőségét, azután Kiss István Petőfi Sándor versét mondta el. A dolgozók az értekezlet végén megígérték, hogy már­cius 15-től kezdve felszabadu­lási műszakot tartanak. Bőgős István Termelőszövetkezeteink egyre több jószágra kötnek nevelési-hizlalást szerződést Az egyre jobban fejlődő ter­melőszövetkezeti mozgalom visszatükröződik a szerződéses állatnevelés és hizlalás ered­ményeiben is. Míg ezelőtt csak kisebb mértékben mutatkozott érdeklődés a szövetkezeti tag­ság részéről a hízlaíási szerző­dések iránt és csak akkor, ha takarmányjuttatást is jelen­tett, addig most egyre na­gyobb tételben kötnek szerző­dést. Ismerik, hogv kormány­zatunk olyan árat fizet a szer­ződött jószágért, hogy minden­ki megtalálhatja számítását a szerződéses hizlalásban. A szerződéskötés elősegíti a hús­ellátás biztosítását. A sertéshizlalási akcióban — többek között — résztvesz a kerecsendi Kossuth TSZ 20. a tódebrői Uj Élet TSZ 25. a komlói Szabadság TSZ 10, a hatvani Kossuth TSZ 5, a visz­neki Béke TSZ 25 bacon ser­téssel, az adácsi Előre TSZ 5, a boldogi Béke TSZ 5, a mező- tárkányi Győzelem TSZ pedig 27 sertéssel. Határidő előtt teljesítették első negyedévi tervüket A rózsaszentmártoni IX. ak­naüzem március 23-án teljesí­tette első negyedévi tervét. Terven felül a hónap végén 8500 tonna szenet termelnek. Március hónapban a tröszt leg­jobb üzeme volt a rózsái IX. akna üzem, 104,9 százalékos átlagteljesítménnyel. A Gyöngyösvidéki Malom dolgozói is teljesítették már­cius 15-re első negyedévi ter­vüket. A jó eredményt ió munkaszervezéssel, lelkes munkaversennyel érték el. A gyöngyösi Építőipari KTSZ vezetősége és dolgozói örömmel jelentik, hogy 1955. évi első negyedévi tervüket március 17-én befejezték. Március 23-án jelentették a Tejipari Vállalat dolgozói is, hogy első negyedévi tervüket 100,6 százalékra teljesítették. Az Északi Fűrészek igazga­tósága jelenti, hogy a felné­meti és a gyöngyösi üzemegy­ségek dolgozói február 24-én teljesítették negyedévi ter­vüket. Közel félmillió forinttal csökkentették az önköltséget a Recski Ércbányában ötéves tervünk utolsó évé­ben a Recski Ércelőkészítőmű új épületekkel, modern gé­pekkel gazdagodott. A bánya dolgozói részére pedig kor­szerű fürdőt és lakásokat épí­tettek. Az új üzemrészben a nagyszerű gépek segítségével gyorsabban, vidámabban megy a munka. A felszabadulási műszak kezdete óta az érc­bánya és ércelőkészítőmű dol­gozói versenyben végzik napi feladatukat. Többet, jobbat, olcsóbban termelnek, hogy ez­zel viszonozzák az állam se­gítségét. A recski ércbányászok a mi­nőségi munka s a 100 százalé­kos tervteljesítés mellett az év eleje óta közel félmillió forinttal csökkentették a ter­melési költségeket. A felsza­badulási műszakban újabb si­kerek elérésére törekszenek. A szinpor-szállító brigádok úgy határoztak, hogy havi ter­vüket négy nappal a határidő előtt teljesítik. A Heves megyei Gépjavító Vállalat jelenti... A felszabadulási verseny kezdetének lendülete a Heves megyei Gépjavító Vállalatnál is meghozta a várt eredmé­nyeket. Naponta egyre jobb teljesítmények születnek. Nagy István és kilenc tagú brigádja azt ajánlotta fel, hogy elvégzi 100 főtengely szerelő állvány munkáit. Március 24-én, a ko­ra reggeli órákban jelentet­ték, hogy a vállalás határideje előtt hét nappal elkészült 100 darab állvány. Vállalásukhoz újabb Ígéretet csatoltak: még tíz főtengely szerelő állvány­munkákat végeznek. Gyetvai József hegesztő, alapszervi párttitkár és segítő társa, Farkas Sándor, szavu­kat adták, hogy a felszabadu­lás tiszteletére március 31-ig az addig elkészített 110 állvá­nyon elvégzik a hegesztő­munkákat. E terv teljesítésé­ben már túlhaladták a 60 szá­zalékot. A felszabadulási versenyben igen szép eredményeket ért el még Mészáros András szerelő is. Építő munkások a nagy műszak versenyében A Hevesmegyei Építőipari Vállalat legjobb dolgozói és a műszaki vezetők összevont műszaki-sztahanovista érte­kezleten beszélték meg a fel- szabadulási hét teendőit. A fő­mérnök beszámolójához sokan hozzászóltak. Majd elhatároz­ták, hogy a felszabadulásra tett felajánlásaikat a legrövi­debb idő alatt teljesítik és so­kan azok közül, akik már tel­jesítették, új felajánlást is tet­tek. A versenyben igen szép eredményt ért el eddig Bo- dócs János építésvezető, aki az első helyre került. Jól dolgo­zott a Csanádi—Molnár- és Harangozó-brigád, akik meg­ígérték, hogy a Teiüzem épít­kezéseit március 31-ig elvég­zik. Ezt a munkát 25-ére be­fejezték. A versenyben élenjár Hajdú József szerelő 158 százalékkal, a Némethi kőművesbrigád, a bélapátfalvi Rácz Sándor szta­hanovista kőművesbrigádja, a Sebestyén ácsbrigád, Petőfi- bányán Tóth Sándor brigádja, Selypen Lehőcz Sándor kőmű­ves csoportja, az Erőműnél Oldal Sándor, Gyöngyösön Szepesi Imre brigádja. Kiemel­kednek még: Kiss Mihály áll­ványozó és társai, Dobróka Já­nos és Martyán György párcs- versenyben lévők és Dobróka Tibor technikus. Nők közül Si­pos Erzsébet és Nagy Rózái ér­ték el a legjobb teljesítményt. Építőipari Vállalat üzemi bizottsága A felszabadulási műszak eredményei a hatvani vasútnál (Tudósítónktól.) A hatvani vasúti csomópont szép eredményeket ért el eb­ben az évben. A januárit 98,4. re, de már a februárit 108,2 százalékra teljesítette. A mun­ka eredménye sokban az igaz­gatóságtól és a minisztérium­tól kapott segítségnek köszön­hető, de hozzájárult ehhez a munkaverseny szervezésének, irányításának, s nyilvánosságá­nak megjavítása is. S nem utolsósorban a dolgozók mun­kakedvének fokozása. A felszabadulási műszakban számos kiváló teljesítmény született. Fehér Ferenc ren­delkező forgalmi szolgálattevő a felszabadulási műszak első napián a tehervonatok menet­rendszerinti indítását a terv­hez viszonyítva 126 százalékra teljesítette. Fülöp János, for-1 galmi szolgálattevő oedig 134 százalékot ért el. Példát mu'* tat Juhász Ferenc kocsimester^ Pelle Béla tolatásvezető éi brigádja és Gulyás László vo* natvezető brigádja is.

Next

/
Thumbnails
Contents