Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-24 / 24. szám

1955 március 24. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Szép tervekkel várja a tavaszt az egri Városgondozási Vállalat Éger város utcáinak, park­jainak rend behozására szép tervet dolgozott ki a Város- gondozási Vállalat. Az április 4-i ünnepségek előtt a város, parkosított területeit felge­reblyézik, s eltávolítják azok­ról a szemetet. A Sztálin úton tovább folytatják a sövénybok­rok ültetését — ezt a munkát tavaly a Tanítóképző Intézet növendékei kezdték meg. Rendbehozzák a Tárkányi Béla utca sarkán lévő kis teret is, ahol nyugodtan játszhat­nak majd a környék gyerme­kei. Április 4—15-ig mintegy 6 mázsa fűmagot vetnek el a fel ásott területekre, s körül­belül 200—250 ezer rózsa, ká- na, cinia, s egyéb virágot ül­tetnek ki május 10—15-ig. A vállalat nagyarányú fásí­tást is tervez. Eddig 280 hárs­fa, 300 jegenyenyár, 120 ja­pánakác, 160 bignónia nevű díszfa került földbe, s várja ——■— a rügyfakadást. Folyamatban van 6000 fekete fenyő ülteté­se is, melyeket a Vécsey ut­ca, s a vár területére ültet­nék ki. Az úttestek tisztántartására is nagy gondot fordítanak. Ti­zennégy utcaseprő versenyzik egymással. Kormos Ferenc, Bárdos Bertalan, Keskeny Bernáth, Pál János vált ki ed­dig jó munkájával. A vátrosszépítési munkák­ból, a parkosításból kiveszi részét Eger lakossága is — a városi tanács kezdeményezé­sére. Társadalmi munkával járulnak hozzá a Városgondo­zási Vállalat terveinek meg­valósításához. Helyes lenne, ha a vállalatok dolgozói, az is­kolák növendékei is részt kér­nének a feladatok elvégzésé­ből. A fák hete alatt, a tisz­tasági hónap idején bebizo­nyíthatják, hogy nekik is szívügyük Eger város szépí­tése, tisztasága. Serényen dolgoznak az új tagok is a mezőtárkányi Szabadság TSZ-ben Mezőtárkányon az idén több mint ötven egyéni gazda lé­pett be a község termelőszö­vetkezeteibe. A megnöveke­dett taglétszámmal sikeresen láttak hozzá a t6z-ek a tava­szi mezőgazdasági munkához. Legjobban a Szabadság TSZ- ben érezhető az új belépők segítsége, akik között szép számmal vannak példamuta­tóan gazdálkodó középpa­rasztok. Jancsó Pál tizennégy holdas középparaszt egyéni gazdálkodó korában is a jó gazda hírében állt. A terme­lőszövetkezetben is gyümöl- csözteti sok évtizedes tapasz­talatait. Két-lovas fogatával elsőnek indult ki a földekre, hogy azon a részen, ahol még a traktor nem bír dolgozni, fogatos erővel végezzék a •szántást. Jancsó Pál kezde­ményezésére a néhány nap alatt több mint 20 hold földet szántottak fel. A szántással egy időben se­rényen folyik a tavaszi kalá­szosok vetése, valamint az őszi vetések ápolása is. A ter­méshozam növelése érdeké­ben 160 katasztrális holdon — holdanként 40 kiló péti sóval — fejtrágyázták az őszi bú­zát. Meggyorsított ütemben folyik a kalászosok vetése is. A szövetkezet tagjai az új belépők segítségével a tava­szi kalászosok közel felét már elvetették és végeztek a szán­tás háromnegyed részévek Szakszerű, lelkiismeretes mun­kával biztosítják, hogy az idén legalább egy mázsával növel­jék a gabona holdankénti ter­méshozamát. MOLNÁR ISTVÁN postai kézbesítő fáradságot nem kí­mélve juttatja el pártunk saj­tóját a detki dolgozókhoz. Példányszámtervét teljesíti, sőt túlteljesíti. A felszabadu­lási versenyben is jó munkát végez. Német békeliarcosok levele a Mátravidéki Erőmű dolgozóihoz A Mátravidéki Erőmű béke­harcosai a napokban kedves levelet kaptak a hallei erőmű békeharcosaitól. A levél válasz volt a Mátravidéki Erőmű pár héttel ezelőtt írt levelére. „Mint a német békemozga­lom lapjában értesültünk. Ti több német üzemmel levelezé­si kapcsolatban álltok. Mi, a Rudolf Breitscheid Erőmű dol­gozói, felhasználjuk az alkal­mat arra, hogy levelezésbe lép­jünk veletek. Ügy gondoltuk, a kölcsönös levelezés erőműveink között kapcsolatot létesít kö­zöttünk és ezzel is elősegítjük a béke fennmaradását az egész világon. Eddig már igen sokat épít­keztünk. A második világhábo­rú szörnyű hatása, a bombatá­madások, a városainkat súlyo­san érintették. Nem szeretnénk, ha újjáépítésünket és eredmé­nyeinket egy harmadik világ­háború lerombolná... Békebizottság is működik az üzemünkben. Eddig még nem sikerült más nemzetekkel kap­csolatba lépni és ezt most sze­retnénk pótolni a kölcsönös megértés érdekében. Mert meg kell értenie mindenkinek, hogy a kapitalista hatalmak ismét háborút készítenek elő, ami az emberiség tömeges pusztulását hozná magával. Az atomfegy­vereket a német militaristák kezébe akarják adni, hogy ez­zel is a békeszerető emberek millióit pusztítsák. Ezt akar­juk veletek együtt mi is meg­akadályozni. Kedves magyar békeharcos barátaink! Kemény, elszánt harcot vívunk a háborús uszí­tok ellen, hazánk egységéért. Biztosítunk benneteket arról, hogy minden erőnkkel igyek­szünk a párizsi egyezmények végrehajtását megakadályozni, hogy így hozzájárulhassunk a béke fennmaradásához az egész világon. Nagyon örülnénk, ha vála­szolnátok levelünkre, beszá­molnátok munkátokról. Test­véri harcos üdvözlettel: A (NDK) hallei Rudolf Breitscheid Erőmű békeharcosai.“ ——-— Versenyben a mezőgazdaság dolgozói Nem sok idő telt el azóta, amióta a Rákosi Művek dolgo­zói versenyre hívták az ország üzemeinek dolgozóit. Ehhez a versenyhez több üzem csatla­kozott megyénkből is. A ver­senymozgalom lendülete ki­terjedt a mezőgazdaság terüle­tére is. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi hatá­rozata újabb lendületet adott a versenyhez. Az egri Balázs Ignác TSZ, a járás összes tsz-eit hívta versenyre és pá­rosversenyre szólította az egri Nagy József csoportot. Az egri Állami Borforgalmi Vállalat célgazdasága ugyancsak ver­senyre hívta a megyei kórház gazdaságát, az egri Állami Gazdaságot, az egri Tangazda­ságot és két önálló termelő­szövetkezetet. Élénk versenymozgalom fej­lődött ki az egyénileg dolgozó parasztok között is. Ígéreteket tettek a talaj termőerejének pótlására, a növény, gyümölcs, szölővédekezések betartására, a jó tavaszi és nyári mun­kákra. A versenyt havonta értékelik. Az első értékelés április ele­jén lesz. Nagy Béla mezőgazdasági oszt. vez. Eger Munkás—paraszt—értelmiségi találkozó Hatvanban (Tudósítónktól). A városi pártbizottság javas­latára a Hazafias Népfront bizottsága március 13-án dél­után munkás-paraszt-értelmi- ségi találkozót rendezett a hatvani gazdakör helyiségé­ben. Nagy Albert, a gazdakör elnöke nyitotta meg a találko­zót, majd Lini István igazgató, a népfront-bizottság elnöke tartotta meg beszédét. Beveze­tőben a Központi Vezetőség március 2—4 ülésén hozott határozatával foglalkozott, majd részletesen beszélt a műnk ások-parasztok, s külö­nösen az értelmiségi dolgo­zók jövőbeni feladatáról. A beszámoló után, s a va­csora alatt a találkozó részve­vői baráti beszélgetést foly­tattak. Pogonyi Lajos Amikor a mezők virágoznak Az Amikor a mezők virágoznak című svéd film egy fiatal szerelmespár történetét és egy földmunkáscsoport sztrájkhar­cát mutatja be a nézőknek. A filmet március 24-től 27-ig az egri Vörös Csillag Filmszínház tűzte műsorára. Egri Vörös Csillag Film­színház: március 24—27-ig: Amikor a mezők virágoznak (svéd), március 27-én vasár­nap d. e. matiné: Csuk és Gek (szovjet). Egri Dózsa Filmszínház: március 24—29-ig: Rózsa és csavargó (finn), március 27-én vasárnap d. e. matiné: Bátrak arénája. Gyöngyösi Szabadság: már­cius 24—25-ig: Pilótaszerelem (szovjet), 26—30-ig: Riadó a cirkuszban, március 27-én vasárnap d. e. matiné: Támadás 6.25-kor. * Gyöngyösi Puskin: március 25—30-ig: Taxi úr (francia), március 27-én vasárnap d. e. matiné: A város alatt. Hatvan: március 24—29-ig: 2X2 néha 5 (magyar), március 27-én vasárnap d. e. matiné: A boldogság madara. Füzesabony: március 24-én: Nevess velünk (magyar), 26— 27-ig: Angyallal nyaraltam (cseh). Betegágyán tüntették ki Veréb Jánost, a BELSPED kiváló dolgozóját A BELSPED kultúrcsoport- jának néhány tagja március 15-én meglátogatta az I-es számú kórházban betegen fek­vő Veréb János, belspedi ki­váló dolgozót. A vállalat nevé­ben Komári Endréné üdvözölte Veréb elvtársat, majd átadta neki az oklevelet az eddigi jó munkája elismeréséül. A kul- túrcsoport megjelent képvise­lője virággal köszöntötte és gyors gyógyulást kívánt neki. A kis ünnepségen a beteg hozzátartozói is resztvettek. Uj kultúrcsoport alakult Petőfibányán Petőfibányán egy évvel ez­előtt adták át rendeltetésének a kétmillió forintos költséggel épített, gyönyörű, új, modern egyemeletes kultúrházat. Az­óta sokat változott és fejlődött a bányatelep kultúrélete. A kultúrházban ma már tervsze­rű folyamatos kultúráiét fo­lyik. Az eddigi tánczenekar és színjátszó csoport mellett egy új színjátszó csoport ala­kult. Először április 4-én, ha­liánk felszabadulásának 10. év­fordulóján lépnek a színre sa­lit maguk által összeállított fcztrád műsorral, április 17-én pedig a Eujócska című három- felvonásos vígjátékkal mutat­koznak be a bányászoknak. Koroskorul mindenütt sző­lő, gyümölcsös, s a közepén a fiatal bánya. Az egész kép jellemző hazánkra. Az úton parasztszekerek, minden má­sodik’ lignitet szállít, autó, minden második bányászokat visz vagy hoz a XII-es akná­hoz. A Karácsondra vezető műút az elmúlt, alig három év alatt — legalább is ezen a szakaszán, nagyobb forgalmat bonyolított le, mint három év­tized alatt. Érdekes vidék ez, kívül is belül is. Kívül: a vi­lághírű gyöngyösvidéki boro­kat érleli a föld, s belül: a föld szívében, a tőkék gyöke­rei alatt vastag rétegben hul­lámzik a barna szén. Vajon a széntől kapta-e tü- zét az itteni bor, vagy fordít­va? Nehéz volna eldönteni, de mindkettő nagy kincse Gyön­gyösnek, a hazának. Most azonban csak az egyik­ről, a szénről lesz szó, amely szinte kiaknázhatatlan meny- nyiségben húzódik végig a völgyek, dombok, a város, a földek alatt. Nem is gondolná az ember, hogy ahol most óvatosan lépegeti át az ország­út gödreiben meggyűlt sarat — szén van. Hogy ott, ahol hajladozó derekak gondozzák a tőkéket — szén van, drága értékes szén. Nagy kincs, de nagy szen­vedés is volt visszahozni a vi­lágra a valamikor napfényben pompázó fák múmiáját. Nem volt gyerekjáték a bányász­mesterség a múltban, mint ahogy nem az ma sem. De amíg a múltban vajmi keveset törődtek azzal, aki felszínre hozta a föld mélyének kincsét, amíg a múltban csak a szén Ember helyett — gépek volt érték, az ember azonban csak „meddő” — ma minden tisztelet az emberé. S ez a tisztelet nem üres frázis: min­dent megtesz államunk, hogy könnyebbé, s eredményesebbé váljon a bányász munkája. Itt, a gyöngyösi XII-es ak­nában különösen megmutat­kozik az állam segítsége, kü­lönösen megmutatkozik, mit jelent az itteni bányászoknak a szovjet tapasztalatok fel- használása. Nem mindenki tudja az itt dolgozók közül, hogy az egész bánya a szovjet tapasztalatokat tük­rözi, hogy úton, útfélen, az állam minden támo­gatásában lényegében a szov­jet bányaművelés tapaszta­latai jutnak kifejezésre. A XII-es aknán — mint már annyiszor elmondottuk — Kö- zép-Európa legmodernebb bá­nyájában, teljes egészében szovjet mintára szervezték meg a szállítást — a bánya- művelés egyik legnehezebb, ugyanakkor leghosszadalma- sabb munkáját. Az úgynevezett főszállító gumiszalag, amely a frontok „széléről” egyenest a vagonok­ba hordja a szenet, emberi kéz érintése nélkül — 1017 méter hosszú. Ezenkívül még négy, összesen 1100 méter hosszú gumiszalag járja a ren­díthetetlen. s végtelen útját, hátán cipelve a főszállító sza­lagra szapora terhét. A fron­tokon tizenhárom kaparósza­lag dolgozik, összhosszúságuk megközelíti a 600 métert. Egy­szóval majd három kilométer hosszan emberi kéz, az ember fizikai erejének igénybevétele né'kül halad a szén a fejté­sekről, a vagonokba. Ezer csil­lét, megszámlálhatatlan meny- nyiségű munkaórát, hihetet­len mennyiségű — ha egyálta­lán mérni lehet — emberi energiát takarítanak meg a gépek — egyedül a szállítás­nál! íme a szovjet nép segít­sége! De menjünk tovább, egy másik munkafolyamatra: a biztosításra. Drága pénzen, külföldről hozzuk be a bánya­fát. A fa azonban korhad, hosszú ideig nem tud ellenáll­ni a földkéreg nyomásának — újabb munka, újabb fameny- nyiség — s ez így ismétlődik, amíg csak szükség van az ál­landó, vagy fővágatra; esetleg évtizedekig. A XII-es aknán kevesebb fa kell, s kevesebb munka — a vágatokat vasbe­tonnal, téglával biztosítják. Biztonságosabb is ez mint a fa és bányaviszonylatban szinte örökéletű. És ha végig követjük a szén útját, de visszafelé, a fron­tokig. ott is találkozunk, a föld mélyébe is elkísér a ta­lán ezer kilométerekre dolgozó szovjet bányászok tapasztala­ta, a szovjet nép segítsége. Az egyik fronton éppen fúrnak. A villamos fúrógépen köny- nyen el lehet olvasni, hol is született ez a nagyteljesítmé­nyű gép: CCCP — Szovjet­unió. S másutt is, a bánya majd minden területén talál­kozunk ezzel a négy betűvel, mely szerényen, minden külö­nösebb hivalkodás nélkül, egy­szerűen, gyors, biztos munká­jával hirdeti a szovjet nép se- ' gítségét. A szállítás korszerűsége, a villanyvonat, a szovjet szakem­berek állandó szakmai taná­csa az ittenieknek, a nemrég bevezetett ciklusos munka- szervezés mellett, több más is bizonyítja a bányászok iránti tiszteletet, bizonyítja, hogy e mély érzés, kifejezésre jutta­tásához módszert, tapasztala­tot, nem egyszer eszközt, a szovjet nép adott. Azelőtt nem volt védőruhája a bányásznak — most van. Azelőtt piszko­san baktatott haza kilométere­ken át — ma fürdő után autó­buszok szállítják a munka­helyről a családhoz a szén hő­seit. Nehéz volna mind felsorolni, de hogy az itt dolgozók több­sége érzi és tudja, mit jelent a szovjet nép segítsége, mit jelent április 4. a bányász szá­mára is — arra íme egy-két példa: A múlt esztendőt 105,6 szá­zalékkal fejezték be. A felsza­badulási verseny kezdetén — méltóan az egész megyét ver­senyre hívó félhez — 110,3 százalékot értek el. Február­ban ugyan kicsit visszaesett a termelés, de márciusban ismét nem lesz baj, teljesítik az első negyedéves tervet, sőt 2000 tonnával több szenet hoznak fel a szőlőtőkék alól — ennyi­vel teljesítik túl tervüket. A bányászvirtus, a bányász­becsület követeli így, mert válaszolni kell a párt szavára, s mivel lehetne méltóbb vá­laszt adni, mint a munkával? Mint a példa igazolja: vá­laszolnak is! Gyurkó Géza KÖZLEMÉNY A Minisztertanács elnöke 1—26/1955. (TK. 20) M. T. E. számú utasítása foglalkozik dolgozó népünk, hazánk fel- szabadulása évfordulójának, április 4 megünneplésének előkészületeivel. Az utasítás felhívja a figyelmet, hogy leg­nagyobb nemzeti ünnepünk előtti napokban a szokásosnál több figyelmet kell fordítani az utak, terek, utcák, parkok tisztántartására és renbehoza- talára. A tanácsi vállalatok­nál és az iskolákban a felsza­badulási emlékünnepségeket április 2-án tartják meg. Gon­doskodni kell az ünnep előtti nanokban, az emlékművek, hősi sírok rendbehozataláról, javításukról, feldíszítésükről. Ebben a munkában a helyi tanácsokat az MNDSZ-szerve- zetek is segítik. ÁLLAMI FALUSZINHÁZ MŰSORA Az Állami Faluszínház a következő hetekben Jókai: Az aranyember című színművével szerepel megyénk községeiben. Március 24-én csütörtökön Hevesaranyoson, március 25-én pénteken Tódebrőn, március 26-án szombaton Hevesen, március 27-én vasárnap este az egri Dózsa filmszínházban* Helyreigazítás Lapunk március 17-i számá­ban, az „Erdőtelken. Tarna- bodon, Kálban vetik a tavaszi búzát“ című cikkben elírás történt. A versenyben első Sály-brigád nem a füzesabo­nyi, hanem a pétervásári gép­állomáson dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents