Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-24 / 24. szám
1955 március 24. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Szép tervekkel várja a tavaszt az egri Városgondozási Vállalat Éger város utcáinak, parkjainak rend behozására szép tervet dolgozott ki a Város- gondozási Vállalat. Az április 4-i ünnepségek előtt a város, parkosított területeit felgereblyézik, s eltávolítják azokról a szemetet. A Sztálin úton tovább folytatják a sövénybokrok ültetését — ezt a munkát tavaly a Tanítóképző Intézet növendékei kezdték meg. Rendbehozzák a Tárkányi Béla utca sarkán lévő kis teret is, ahol nyugodtan játszhatnak majd a környék gyermekei. Április 4—15-ig mintegy 6 mázsa fűmagot vetnek el a fel ásott területekre, s körülbelül 200—250 ezer rózsa, ká- na, cinia, s egyéb virágot ültetnek ki május 10—15-ig. A vállalat nagyarányú fásítást is tervez. Eddig 280 hársfa, 300 jegenyenyár, 120 japánakác, 160 bignónia nevű díszfa került földbe, s várja ——■— a rügyfakadást. Folyamatban van 6000 fekete fenyő ültetése is, melyeket a Vécsey utca, s a vár területére ültetnék ki. Az úttestek tisztántartására is nagy gondot fordítanak. Tizennégy utcaseprő versenyzik egymással. Kormos Ferenc, Bárdos Bertalan, Keskeny Bernáth, Pál János vált ki eddig jó munkájával. A vátrosszépítési munkákból, a parkosításból kiveszi részét Eger lakossága is — a városi tanács kezdeményezésére. Társadalmi munkával járulnak hozzá a Városgondozási Vállalat terveinek megvalósításához. Helyes lenne, ha a vállalatok dolgozói, az iskolák növendékei is részt kérnének a feladatok elvégzéséből. A fák hete alatt, a tisztasági hónap idején bebizonyíthatják, hogy nekik is szívügyük Eger város szépítése, tisztasága. Serényen dolgoznak az új tagok is a mezőtárkányi Szabadság TSZ-ben Mezőtárkányon az idén több mint ötven egyéni gazda lépett be a község termelőszövetkezeteibe. A megnövekedett taglétszámmal sikeresen láttak hozzá a t6z-ek a tavaszi mezőgazdasági munkához. Legjobban a Szabadság TSZ- ben érezhető az új belépők segítsége, akik között szép számmal vannak példamutatóan gazdálkodó középparasztok. Jancsó Pál tizennégy holdas középparaszt egyéni gazdálkodó korában is a jó gazda hírében állt. A termelőszövetkezetben is gyümöl- csözteti sok évtizedes tapasztalatait. Két-lovas fogatával elsőnek indult ki a földekre, hogy azon a részen, ahol még a traktor nem bír dolgozni, fogatos erővel végezzék a •szántást. Jancsó Pál kezdeményezésére a néhány nap alatt több mint 20 hold földet szántottak fel. A szántással egy időben serényen folyik a tavaszi kalászosok vetése, valamint az őszi vetések ápolása is. A terméshozam növelése érdekében 160 katasztrális holdon — holdanként 40 kiló péti sóval — fejtrágyázták az őszi búzát. Meggyorsított ütemben folyik a kalászosok vetése is. A szövetkezet tagjai az új belépők segítségével a tavaszi kalászosok közel felét már elvetették és végeztek a szántás háromnegyed részévek Szakszerű, lelkiismeretes munkával biztosítják, hogy az idén legalább egy mázsával növeljék a gabona holdankénti terméshozamát. MOLNÁR ISTVÁN postai kézbesítő fáradságot nem kímélve juttatja el pártunk sajtóját a detki dolgozókhoz. Példányszámtervét teljesíti, sőt túlteljesíti. A felszabadulási versenyben is jó munkát végez. Német békeliarcosok levele a Mátravidéki Erőmű dolgozóihoz A Mátravidéki Erőmű békeharcosai a napokban kedves levelet kaptak a hallei erőmű békeharcosaitól. A levél válasz volt a Mátravidéki Erőmű pár héttel ezelőtt írt levelére. „Mint a német békemozgalom lapjában értesültünk. Ti több német üzemmel levelezési kapcsolatban álltok. Mi, a Rudolf Breitscheid Erőmű dolgozói, felhasználjuk az alkalmat arra, hogy levelezésbe lépjünk veletek. Ügy gondoltuk, a kölcsönös levelezés erőműveink között kapcsolatot létesít közöttünk és ezzel is elősegítjük a béke fennmaradását az egész világon. Eddig már igen sokat építkeztünk. A második világháború szörnyű hatása, a bombatámadások, a városainkat súlyosan érintették. Nem szeretnénk, ha újjáépítésünket és eredményeinket egy harmadik világháború lerombolná... Békebizottság is működik az üzemünkben. Eddig még nem sikerült más nemzetekkel kapcsolatba lépni és ezt most szeretnénk pótolni a kölcsönös megértés érdekében. Mert meg kell értenie mindenkinek, hogy a kapitalista hatalmak ismét háborút készítenek elő, ami az emberiség tömeges pusztulását hozná magával. Az atomfegyvereket a német militaristák kezébe akarják adni, hogy ezzel is a békeszerető emberek millióit pusztítsák. Ezt akarjuk veletek együtt mi is megakadályozni. Kedves magyar békeharcos barátaink! Kemény, elszánt harcot vívunk a háborús uszítok ellen, hazánk egységéért. Biztosítunk benneteket arról, hogy minden erőnkkel igyekszünk a párizsi egyezmények végrehajtását megakadályozni, hogy így hozzájárulhassunk a béke fennmaradásához az egész világon. Nagyon örülnénk, ha válaszolnátok levelünkre, beszámolnátok munkátokról. Testvéri harcos üdvözlettel: A (NDK) hallei Rudolf Breitscheid Erőmű békeharcosai.“ ——-— Versenyben a mezőgazdaság dolgozói Nem sok idő telt el azóta, amióta a Rákosi Művek dolgozói versenyre hívták az ország üzemeinek dolgozóit. Ehhez a versenyhez több üzem csatlakozott megyénkből is. A versenymozgalom lendülete kiterjedt a mezőgazdaság területére is. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata újabb lendületet adott a versenyhez. Az egri Balázs Ignác TSZ, a járás összes tsz-eit hívta versenyre és párosversenyre szólította az egri Nagy József csoportot. Az egri Állami Borforgalmi Vállalat célgazdasága ugyancsak versenyre hívta a megyei kórház gazdaságát, az egri Állami Gazdaságot, az egri Tangazdaságot és két önálló termelőszövetkezetet. Élénk versenymozgalom fejlődött ki az egyénileg dolgozó parasztok között is. Ígéreteket tettek a talaj termőerejének pótlására, a növény, gyümölcs, szölővédekezések betartására, a jó tavaszi és nyári munkákra. A versenyt havonta értékelik. Az első értékelés április elején lesz. Nagy Béla mezőgazdasági oszt. vez. Eger Munkás—paraszt—értelmiségi találkozó Hatvanban (Tudósítónktól). A városi pártbizottság javaslatára a Hazafias Népfront bizottsága március 13-án délután munkás-paraszt-értelmi- ségi találkozót rendezett a hatvani gazdakör helyiségében. Nagy Albert, a gazdakör elnöke nyitotta meg a találkozót, majd Lini István igazgató, a népfront-bizottság elnöke tartotta meg beszédét. Bevezetőben a Központi Vezetőség március 2—4 ülésén hozott határozatával foglalkozott, majd részletesen beszélt a műnk ások-parasztok, s különösen az értelmiségi dolgozók jövőbeni feladatáról. A beszámoló után, s a vacsora alatt a találkozó részvevői baráti beszélgetést folytattak. Pogonyi Lajos Amikor a mezők virágoznak Az Amikor a mezők virágoznak című svéd film egy fiatal szerelmespár történetét és egy földmunkáscsoport sztrájkharcát mutatja be a nézőknek. A filmet március 24-től 27-ig az egri Vörös Csillag Filmszínház tűzte műsorára. Egri Vörös Csillag Filmszínház: március 24—27-ig: Amikor a mezők virágoznak (svéd), március 27-én vasárnap d. e. matiné: Csuk és Gek (szovjet). Egri Dózsa Filmszínház: március 24—29-ig: Rózsa és csavargó (finn), március 27-én vasárnap d. e. matiné: Bátrak arénája. Gyöngyösi Szabadság: március 24—25-ig: Pilótaszerelem (szovjet), 26—30-ig: Riadó a cirkuszban, március 27-én vasárnap d. e. matiné: Támadás 6.25-kor. * Gyöngyösi Puskin: március 25—30-ig: Taxi úr (francia), március 27-én vasárnap d. e. matiné: A város alatt. Hatvan: március 24—29-ig: 2X2 néha 5 (magyar), március 27-én vasárnap d. e. matiné: A boldogság madara. Füzesabony: március 24-én: Nevess velünk (magyar), 26— 27-ig: Angyallal nyaraltam (cseh). Betegágyán tüntették ki Veréb Jánost, a BELSPED kiváló dolgozóját A BELSPED kultúrcsoport- jának néhány tagja március 15-én meglátogatta az I-es számú kórházban betegen fekvő Veréb János, belspedi kiváló dolgozót. A vállalat nevében Komári Endréné üdvözölte Veréb elvtársat, majd átadta neki az oklevelet az eddigi jó munkája elismeréséül. A kul- túrcsoport megjelent képviselője virággal köszöntötte és gyors gyógyulást kívánt neki. A kis ünnepségen a beteg hozzátartozói is resztvettek. Uj kultúrcsoport alakult Petőfibányán Petőfibányán egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a kétmillió forintos költséggel épített, gyönyörű, új, modern egyemeletes kultúrházat. Azóta sokat változott és fejlődött a bányatelep kultúrélete. A kultúrházban ma már tervszerű folyamatos kultúráiét folyik. Az eddigi tánczenekar és színjátszó csoport mellett egy új színjátszó csoport alakult. Először április 4-én, haliánk felszabadulásának 10. évfordulóján lépnek a színre salit maguk által összeállított fcztrád műsorral, április 17-én pedig a Eujócska című három- felvonásos vígjátékkal mutatkoznak be a bányászoknak. Koroskorul mindenütt szőlő, gyümölcsös, s a közepén a fiatal bánya. Az egész kép jellemző hazánkra. Az úton parasztszekerek, minden második’ lignitet szállít, autó, minden második bányászokat visz vagy hoz a XII-es aknához. A Karácsondra vezető műút az elmúlt, alig három év alatt — legalább is ezen a szakaszán, nagyobb forgalmat bonyolított le, mint három évtized alatt. Érdekes vidék ez, kívül is belül is. Kívül: a világhírű gyöngyösvidéki borokat érleli a föld, s belül: a föld szívében, a tőkék gyökerei alatt vastag rétegben hullámzik a barna szén. Vajon a széntől kapta-e tü- zét az itteni bor, vagy fordítva? Nehéz volna eldönteni, de mindkettő nagy kincse Gyöngyösnek, a hazának. Most azonban csak az egyikről, a szénről lesz szó, amely szinte kiaknázhatatlan meny- nyiségben húzódik végig a völgyek, dombok, a város, a földek alatt. Nem is gondolná az ember, hogy ahol most óvatosan lépegeti át az országút gödreiben meggyűlt sarat — szén van. Hogy ott, ahol hajladozó derekak gondozzák a tőkéket — szén van, drága értékes szén. Nagy kincs, de nagy szenvedés is volt visszahozni a világra a valamikor napfényben pompázó fák múmiáját. Nem volt gyerekjáték a bányászmesterség a múltban, mint ahogy nem az ma sem. De amíg a múltban vajmi keveset törődtek azzal, aki felszínre hozta a föld mélyének kincsét, amíg a múltban csak a szén Ember helyett — gépek volt érték, az ember azonban csak „meddő” — ma minden tisztelet az emberé. S ez a tisztelet nem üres frázis: mindent megtesz államunk, hogy könnyebbé, s eredményesebbé váljon a bányász munkája. Itt, a gyöngyösi XII-es aknában különösen megmutatkozik az állam segítsége, különösen megmutatkozik, mit jelent az itteni bányászoknak a szovjet tapasztalatok fel- használása. Nem mindenki tudja az itt dolgozók közül, hogy az egész bánya a szovjet tapasztalatokat tükrözi, hogy úton, útfélen, az állam minden támogatásában lényegében a szovjet bányaművelés tapasztalatai jutnak kifejezésre. A XII-es aknán — mint már annyiszor elmondottuk — Kö- zép-Európa legmodernebb bányájában, teljes egészében szovjet mintára szervezték meg a szállítást — a bánya- művelés egyik legnehezebb, ugyanakkor leghosszadalma- sabb munkáját. Az úgynevezett főszállító gumiszalag, amely a frontok „széléről” egyenest a vagonokba hordja a szenet, emberi kéz érintése nélkül — 1017 méter hosszú. Ezenkívül még négy, összesen 1100 méter hosszú gumiszalag járja a rendíthetetlen. s végtelen útját, hátán cipelve a főszállító szalagra szapora terhét. A frontokon tizenhárom kaparószalag dolgozik, összhosszúságuk megközelíti a 600 métert. Egyszóval majd három kilométer hosszan emberi kéz, az ember fizikai erejének igénybevétele né'kül halad a szén a fejtésekről, a vagonokba. Ezer csillét, megszámlálhatatlan meny- nyiségű munkaórát, hihetetlen mennyiségű — ha egyáltalán mérni lehet — emberi energiát takarítanak meg a gépek — egyedül a szállításnál! íme a szovjet nép segítsége! De menjünk tovább, egy másik munkafolyamatra: a biztosításra. Drága pénzen, külföldről hozzuk be a bányafát. A fa azonban korhad, hosszú ideig nem tud ellenállni a földkéreg nyomásának — újabb munka, újabb fameny- nyiség — s ez így ismétlődik, amíg csak szükség van az állandó, vagy fővágatra; esetleg évtizedekig. A XII-es aknán kevesebb fa kell, s kevesebb munka — a vágatokat vasbetonnal, téglával biztosítják. Biztonságosabb is ez mint a fa és bányaviszonylatban szinte örökéletű. És ha végig követjük a szén útját, de visszafelé, a frontokig. ott is találkozunk, a föld mélyébe is elkísér a talán ezer kilométerekre dolgozó szovjet bányászok tapasztalata, a szovjet nép segítsége. Az egyik fronton éppen fúrnak. A villamos fúrógépen köny- nyen el lehet olvasni, hol is született ez a nagyteljesítményű gép: CCCP — Szovjetunió. S másutt is, a bánya majd minden területén találkozunk ezzel a négy betűvel, mely szerényen, minden különösebb hivalkodás nélkül, egyszerűen, gyors, biztos munkájával hirdeti a szovjet nép se- ' gítségét. A szállítás korszerűsége, a villanyvonat, a szovjet szakemberek állandó szakmai tanácsa az ittenieknek, a nemrég bevezetett ciklusos munka- szervezés mellett, több más is bizonyítja a bányászok iránti tiszteletet, bizonyítja, hogy e mély érzés, kifejezésre juttatásához módszert, tapasztalatot, nem egyszer eszközt, a szovjet nép adott. Azelőtt nem volt védőruhája a bányásznak — most van. Azelőtt piszkosan baktatott haza kilométereken át — ma fürdő után autóbuszok szállítják a munkahelyről a családhoz a szén hőseit. Nehéz volna mind felsorolni, de hogy az itt dolgozók többsége érzi és tudja, mit jelent a szovjet nép segítsége, mit jelent április 4. a bányász számára is — arra íme egy-két példa: A múlt esztendőt 105,6 százalékkal fejezték be. A felszabadulási verseny kezdetén — méltóan az egész megyét versenyre hívó félhez — 110,3 százalékot értek el. Februárban ugyan kicsit visszaesett a termelés, de márciusban ismét nem lesz baj, teljesítik az első negyedéves tervet, sőt 2000 tonnával több szenet hoznak fel a szőlőtőkék alól — ennyivel teljesítik túl tervüket. A bányászvirtus, a bányászbecsület követeli így, mert válaszolni kell a párt szavára, s mivel lehetne méltóbb választ adni, mint a munkával? Mint a példa igazolja: válaszolnak is! Gyurkó Géza KÖZLEMÉNY A Minisztertanács elnöke 1—26/1955. (TK. 20) M. T. E. számú utasítása foglalkozik dolgozó népünk, hazánk fel- szabadulása évfordulójának, április 4 megünneplésének előkészületeivel. Az utasítás felhívja a figyelmet, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk előtti napokban a szokásosnál több figyelmet kell fordítani az utak, terek, utcák, parkok tisztántartására és renbehoza- talára. A tanácsi vállalatoknál és az iskolákban a felszabadulási emlékünnepségeket április 2-án tartják meg. Gondoskodni kell az ünnep előtti nanokban, az emlékművek, hősi sírok rendbehozataláról, javításukról, feldíszítésükről. Ebben a munkában a helyi tanácsokat az MNDSZ-szerve- zetek is segítik. ÁLLAMI FALUSZINHÁZ MŰSORA Az Állami Faluszínház a következő hetekben Jókai: Az aranyember című színművével szerepel megyénk községeiben. Március 24-én csütörtökön Hevesaranyoson, március 25-én pénteken Tódebrőn, március 26-án szombaton Hevesen, március 27-én vasárnap este az egri Dózsa filmszínházban* Helyreigazítás Lapunk március 17-i számában, az „Erdőtelken. Tarna- bodon, Kálban vetik a tavaszi búzát“ című cikkben elírás történt. A versenyben első Sály-brigád nem a füzesabonyi, hanem a pétervásári gépállomáson dolgozik.
