Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-24 / 24. szám

2 nêpujsXg 1955 március 21. csütörtök Jelentés a járási és városi pártaktíva üléséről Bátor bírálat; harcos egység, lelkes optimizmus az egri járás kommunista aktíváinak ülésén Az egri járás kommunista aktívája szombaton tárgyalta meg a Központi Vezetőség március 2—4-i határozatát. A párt-végrehajtóbizottság beszámolója — melyet Sinkó Antal elvtárs, a végrehajtó bi­zottság első titkára ismertetett — és a hozzászólók is helye­sen magyarázták a Központi Vezetőség határozatát, reáli­san értékelték a határozat szel­lemében a járás helyzetét. Az eredmények ismertetése mel­lett a fő figyelmet a hibákra, azok megszűntetésére fordítot­ta. A járás ipara az elmúlt év­ben nem teljesítette tervét, nem volt megfelelő a termelé­kenység, az önköltség alaku­lása. Egercsehi bánya 25 ezer tonna szénnel maradt adósa az államnak, a kerecsendi téglagyár kétmillió téglával termelt kevesebbet, a szilvás- váradi mészüzem 383 ezer ton­na mész termelésével maradt el az elmúlt évben. 1954-ben 26 százalékkal ke- vfsebb kenyérgabonát termel­tek a járás dolgozó paraszt­jai, mint 1953-ban, a begyűj­tési tervet is csak 93 száza­lékra teljesítették. A járási pártbizottság be­számolója önkritikusan tárta fel a helyzetet — látták a hi­bát. de nagyon sokszor ahe­lyett, hogy hathatós intézke­déseket tettek volna, tűrték ezt. Volt olyan opportunista nézet is, hogy ha a felsőbb szerveknek megfelelő ez az állapot, nekik is megfelel. A járási párt-végrehajtóbi­zottság, a pártszervezetek, a járási tanács és a községi ta­nácsok nem foglalkoztak meg­felelően a termelőszövetkeze­tekkel. Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek jórésze szép eredményeket ért el az elmúlt évben, nem népszerű­sítették ezeket, nem segítették megfelelően a tsz-ek tovább­fejlődését, a számszerű növe­lésről pedig általában elfeled­keztek. A járási pártbizottság ellenőrző, irányító munkája sem volt mindig megfelelő. Ezért is fordulhatott elő, hogy gyengült a párt vezetése — de egyes állami és tömegszerve­zeti vezetők is lebecsülték a párt szerepét, nem kérték ki a járási pártbizottság vélemé­nyét fontos kérdésekben, s nem voltak következetesek a határozatok végrehajtásában. Csaknem valamennyi hozzá­szóló foglalkozott azzal, hogy a jövőben szilárdabbá kell tenni a pártvezetést és több segítséget kell adni a községi alapszervezeteknek. Az aktivaülés a határozat szellemében helyesen szabta meg a feladatokat, elítélte a jobboldali nézetek hirdetőit és harcra hívta ellenük a járás kommunistáit. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások igazolták: az egri járásban is megvan a le­hetőség a pártpolitikai munka, az állami és gazdasági munka gyökeres megjavítására. Lehe­tővé teszi ezt a párt helyes politikája, a járás kommunis­táinak egysége, lehetővé teszi az a bizakodás, lelkesedés, mely az egri járás kommunis­táit eltölti a Központi Vezető­ség határozata után. Papp János Eredményei mellett is kevés szó esett az egri aktívaülésen az ifjúság hazafias neveléséről, az ellenséges ideológia elleni harcról Az Egri Városi Tanács szé­pen feldíszített nagy tanácster­mében gyűltek össze a megye- székhely kommunistáinak leg-- jobbjai, hogy megtárgyalják a párt nagyjelentőségű márciusi határozatát. A részvevők, majd 200 aktíva teljes helyeslés­sel fogadta a Központi Vezető­ség határozatát. A beszámoló — melyet Horváth Nándor elv­társ. a városi pártbizottság el­ső titkára tartott — sa felszó­lalások a leghatározottabban elítélték azokat a törekvéseket, amelyek az 1953. évi júniusi határozatokat elferdíteni igye­keztek. Az aktíva kifejezésre juttatta-«gységét és eltökéltsé­gnél a határozatban megjelölt 'feladatok sikeres megoldására. A beszámoló helyesen érté­kelte, mélyen elemezte az utób­bi másfél esztendő politikai és gazdasági eredményeit Eger városában, s megmutatta azo­kat a hibákat is, amelyek a jú­niusi határozat opportunista, jobboldali eltorzításából fakad­tak. Feltárta — s erről sok szó esett a hozzászólásokban is — hogy a város ipari üzemeiben általánosságban csökkent a ter­melékenység, emelkedett az önköltség, hogy meglazult a párt és állami fegyelem, ennek nyomán tért hódított az osz­tályellenség, amely egyre nyíl­tabban támadta a párt egész politikáját, ezen belül is külö­nösen a szövetkezeti mozgal­mat, az állampolgári fegyel­met. A beszámoló és a hozzá­szólások feltárták a város ve­zető szervei, elsősorban a vá­rosi pártbizottság, s a városi tanács felelősségét az elköve­tett hibákat illetően. „A Központi Vezetőség elen­gedhetetlenül szükségesnek tartja a nacionalizmus, a sovi­nizmus megnyilatkozása elleni kíméletlen ideológiai harcot El kell mélyíteni népünkben — különös figyelmet fordítva az ifjúságra — a hazafias neve­lés, s ezzel párhuzamosan a proletár internacionalizmus szellemét“ — állapította meg a határozat. Ez a megállapítás különösen érvényes Egerre, ahol a közép, általános isko­lákban, valamint a főiskolán a fiatalok ezreit nevelik. Helye­sen bírálták tehát a hozzászó­lók — elsősorban Szolnoki Já­nos tanár — hogy a beszámoló amely nem egy helyen amúgy is elég szükmarkúan élt az ön­bírálattal, megfeledkezett erről az igen fontos kérdésről. Az aktívaülés részvevői, a hozzászólások végeztével fel­hívást fogadtak el, mellyel a Központi Vezetőség határoza­tának megvalósítására kíván­ják mozgósítani a megyeszék­hely minden dolgozóját. Gy. G. Követjük a pártot hazánk felvirágoztatásában A DISZ megyei küldött-értekezlete Egerben \ hatvani tsz-ek eredményei nap mint nap a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják Hatvanban már kilenc óra­kor több mint 100 kommunista aktíva gyűlt össze, hogy meg­tárgyalják, városuk életére konkrétizálják a KV március 2—4-i határozatait. A VB beszámolóját Csömör József elvtárs, a városi bizott­ság első titkára tartotta. A kül­politikai helyzet ismertetése után a város ipari üzemeinek eredményeit, s hiányosságait ismertette. Élesen bírálta a párton belül megmutatkozó jobboldali elhajlásokat, a libe­ralizmust, a nemtörődömséget, a népvagyon elherdálását. A beszámoló megmutatta a város 10 éves fejlődését is. Ezután a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésével, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításával foglalkozott, önkritikusan meg­állapította, hogy a városban lábr akapott, de a városi párt- bizottság tagjai között is meg­mutatkozott az a helytelen né­zet, miszerint a mezőgazdaság szocialista átszervezését hosz- szabb időre el lehet nyújtani. Ebből adódott aztán az a sú­lyos hiba is, hogy az utóbbi időkben nem támaszkodtak szilárdan a tsz-ek dolgozóira, a középparasztságnak is inkább udvaroltak a helyes szövetség kialakítása helyett, s nem foly­tattak kíméletlen harcot a ku- lákság ellen sem. Az utóbbi időben — mondotta Csömör elvtáns — többet segítettünk a gazdaköri gyűlések előkészíté­seben, mint a tsz-ek taggyűlé­seinek megszervezésében. A beszámoló bebizonyította, hogy Hatvanban milyen nagy szerepe és jelentősége van a mezőgazdaság szocialista szek­torainak. A város szántóterü­letének kétharmad részét te­szik, s munkájukkal, eredmé­nyeikkel nap mint nap a nagy­üzemi szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítják. Erről ta­núskodott Kollár Ferenc, a Pe­tőfi TSZ elnökének és Kovács Istvánná, a Dózsa TSZ elnöké­nek a hozzászólása is. A Petőfi TSZ-ben már el­vetették a mákot, az olajlent és a borsót. Kora tavasszal pe­dig karalábét és zöldpaprikát szállítanak majd Budapestre. A szép eredmények láttán 13 új belépő is van, ebből hét a régi kilépettek közül való. A Dózsa TSZ-ben április 4-i vállalásaikat már teljesítették, s most újabb felajánlásokat tettek. Hiba volt mindkettőjük hozzászólásában, hogy a KV márciusi határozatát szembe­állították a KV 1953 júniusi nagy jelentőségű határozatával — holott a kettő egy és ugyan­azon célt: a szocializmus fel­építését szolgálja. Továbbá sú­lyos, téves nézet náluk az is, hogy középparaszt-ellenes han­gulatban beszéltek. De ezeket a téves nézeteket az aktívaülés helyesen tisztázta. Az értekez­leten számosán szóltak hozzá. Komoly pozitívuma, hogy a KV határozatait helyesen konkré- tizálták városuk területére. A hozzászólásokon érződött, hogy az aktíva részvevői már előző­leg tanulmányozták a KV ha­tározatát. Viszont hiányossága az értekezletnek, s a beszámo­lónak is, hogy az ellenség ak­namunkájával nem foglalko­zott, ezenkívül, hogy a hozzá­szólások nem bírálták a végre- i hajtóbizottság munkáját, de az ' önbírálattal is csínján bántak. ! A most következő taggyűlé- ■ seken a hiányosságokat feltét- ‘ lenül pótolni kell. Suha Andor Barátsági hónap hírei — A Magyar-Szovjet Tár­saság egri városi szervezeté­nek orvosi szakosztálya már­cius 27-én, vasárnap orvosna­pot rendez, Az orvosnap napi­rendjén délelőtt 10 órakor Zoltán László kandidátus „A magyar idegsebészet eredmé­nyei 10 év tükrében” címmel, Tarján Róbert kandidátus pedig „A diaetetika eredmé­nyei a klinikai orvostudo­mányban“ címmel tart elő­adást. Délután öt órakor az orvosok és a meghívottak ré­szére klubdélutánt rendeznek az MSZT-székházban mikro­barázdás hanglemez hang­versennyel, — az Állami falu­SZlXHAZ a magyar-szovjet barátsági hónap keretében március 25-én Rózsaszent- mártonban, március 26 án Hatvanban mutatja be Skvar­kin: Az idegen gyermek cí­mű szovjet vígjátékot. — AZ EGRI I-es körzet MSZT-sze rv ezete március 19-én a tiszti klubban baráti estet rendezett, több mint 300 részvevővel. A műsorszá­mot az Állami Áruház kama- rakórusa, az Űttörőház tánc­szakköre, s a leánygimná­zium diákjai adták. Utána éjfélig tartó tánc következett. — AZ EGRI VI-os üirzet MSZT-alapszervezete március ÍO-án jól sikerült klubestet Lndezett az MSZT-székház- ban. A jelenlévők közösen hallgatták meg a moszkvai iádió magyar adását, majd a MDKÊP Vállalat dolgozói fceskenyfilmvetitéssel szóra­koztatták a megjelenteket. A szovjet filmhét alkalmával bemutatott, s bemutatásra ke­rülő filmek legszebb jelene­teit pergették le. — MÁRCIUS 20-ÁN az MSZT hatvani színjátszó csoportja Atkáron és Vámos- györkön vendégszerepeit Kor- nejcsuk: „Ukrajna mezőin“ című háromfelvonáso6 vígjá­tékával. 25-én Domeszlón és Markazon mutatkozik be a csoport. — AZ EGRI Fodrász Kis­ipari Szövetkezet dolgozói március 2lén bemutatták a „Két kapitány“ című szovjet kisopereltet. — MÁRCIUS 27-ÉN az at­kári Micsurin TSZ klubestet rendez, melyen ismertetik név­adójuk, Micsurin munkássá­gát. — AZ MSZT pétervásári szervezete a járási kultúrház- zal, a DISZ-szcl és a MÖHSZ- szel közösen vidám hetet ren­dez. A vidám héten belül me­sedélután, zenei klubestek, valamint előadások lesznek. A vidám hét 27-én zenei est­tel zárul. — BESENYÖTELEKEN A szovjet zene mesterei cím­mel március 24-én zenei klubestet rendeznek. — NYELVROKONAINK a Szovjetunióban címmel már­cius 26-án az MSZT peda­gógiai szakosztályának rende­zésében Erdődi József, a nyelvtudományok kandidátu­sa tart előadást a főiskolán. Változatlanul a rózsái bányászok járnak az élen a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt aknáinak versenyében A felszabadulási műszakban még magasabbra csapott a ver­seny lángja a mátravidéki szénmedence bányái között. Januárban a gyöngyösiek, feb­ruárban a szűcsiek, március­ban pedig, különösen most a felszabadulási műszakban a rózsaszentmártoni aknaüzem bányászai törtek az élre. Ja­nuár elején azt vállalták, hogy április 4-e tiszteletére az első negyedévben ezer tonna terven felüli szenet küldenek a színre. Vállalásukat kerek háromszo­rosára teljesítették, mivel hét­fő reggelig már háromezer tQnnával teljesítették túl ja­nuár 1-től előírt esedékes ter­vüket. A felszabadulási mű­szak első négy napján péntek reggelig háromszáz tonna szén­nel adtak többet előirányzatu­kon felül. A jó munkát elősegítették az aknaüzem műszaki vezetői, akik lelkiismeretes gondosság­KITÜNTETÉS Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság felszabadulásunk 10. évfordulójára Magyar Pált, az egri Állami Erdő- gazdaság bélapátfalvi üzem­egységéhez tartozó bükkszent- mártoni I. kerület vezető erdészét jó munkájáért az „Erdőgazdaság kiváló dolgo­zója“ címmel tűntette ki. gal készítették elő a műszaki feltételeket. A felszabadulási műszak kezdetéig közel 400 méter szállítószalagot hoztak rendbe és ezenkívül egy tar­talékfrontot állítottak üzembe s ha valahol valamelyik fron­ton akadály van, akkor a tar­talékfronton rögtön munkába lehet, állni. A rózsaszentmárto­ni bányászok és műszaki veze­tői úgy határoztak, hogy a felszabadulási műszak végéig még újabb 500 tonna szenet adnak terven felül népgazda­ságunknak. Megyénk DISZ-fiataljai va­sárnap küldöttértekezletet tar­tottak Egerben. Az értekezle­ten megjelent Komócsin Mi­hály elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Erdélyi Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Sándor László elvtárs, a DISZ Köz­ponti Vezetőség tagja, a me­gye állami és tömegszervezeti vezetői, a DISZ megyei és járási bizottság és a megye DISZ szervezeteinek küldöttei. A DISZ megyebizottság be­számolója — és számos hozzá­szólás is — hangsúlyozta, hogy a megye DISZ-fiataljai az el­múlt évek alatt élenjártak a munkában, segítették a párt politikájának megvalósítását. A bányászfiatalok, a megnö­vekedett munkásifjúság, a Központi Vezetőség márciusi határozata után még nagyobb lendülettel harcolnak a terme­lékenység emeléséért, az ön­költség csökkentéséért. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt DISZ-brigádjai 1954 utolsó négy hónapjában 15 ezer tonna szenet adtak ter­ven felül, s napjainkban is munkafelaiánlásokkal készül­nek április 4 és a DISZ II. kongresszusa méltó megünnep­lésére. A Mátravidéki Erőmű, az Egri Dohánygyár, a Bélapátfalvi Cementgyár és a többi üzem fiataljai is példás munkát végeznek az önköltség csökkentéséért, a termelékeny­ség növeléséért. A küldöttértekezlet az ered­mények mellett megmutatta azt is, hogy az üzemi if­júság egy részénél még fe­gyelmezetlenség tapasztalható és ez különösen az igazolatlan mulasztásokban, a szocialista tulajdon rongálásában mutat­kozik meg. S ezek felszámolá­sához a DISZ megyei és járási bizottsága sem adott megfelelő segítséget az üzemi DISZ- szervezeteknek. A falu DISZ-szervezetei je­lentősen hozzájárultak a me­zőgazdaság fejlesztéséhez. Az elmúlt évben az aratás sike­réért 60 önkéntes arató­brigád, 18 cséplőcsapat dolgo­zott. Szép eredmények szület­tek a silózásban is. A falu fiataljainak legfontosabb fel­adata most — hívta fel a fi­gyelmet az értekezlet — a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének segítése, a mező- gazdaság terméshozamának emelése. Az elmúlt év őszén Kiskörén 30, Pélyen 23 fiatal választotta a szocialista fejlő­dés útját — a falusi DISZ- szervezetek feladata napjaink­ban elősegíteni, hogy minél több fiatal válassza a közös gazdálkodást. Alaposan elemezte a küldött- értekezlet az iskolai DISZ- szervezetek feladatait, a fiata­lok szociális, kulturális neve­lésének problémáját, az ifjú­ság sportjának helyzetét és a marxista—leninista nevelés fontosságát. — Nevelőmun­kánk legfontosabb része — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy ifjúságunkkal még job­ban megszerettessük a pártot, hogy ifjúságunkkal még in­kább megértessük: életének megváltozását a pártnak kö­szönheti. Erről beszélt Komó­csin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Mikus László tanársegéd és Kisgar- gely Béla nagyvisnyói DISZ- titkár. Az értekezlet részvevői egységesen elítélték azokat e jobboldali nézeteket, melyek lebecsülik a DISZ jelentősé­gét. melyek el akarják szakí­tani az ifjúságot a párttól. Határozatban rögzítették, hogy egységesen fellépnek ezekkel a káros nézetekkel szemben, s fokozzák a harcot a klerikális reakció egyre erősödő táma­dásával szemben is. Felhívta az értekezlet a fi­gyelmet a DISZ-tagság szám­szerű növelésére is, megálla­pította. hogy ennek feltétele a DISZ-alapszervezetek munká­jának megjavítása. Ezt azon­ban csak akkor érhetik el DISZ-szervezeteink, ha igény­lik a párt segítségét, s ha a párt, a gazdasági, a tömeg­szervezeti vezetők még na­gyobb segítséget adnak a DISZ-nek, — ha az ifjúság ügye az egész társadalom ügyévé válik. A küldöttválasztó értekezle' megmutatta, hogy pártunk é országunk népe bizton szá míthat Heves megye ifjúsá gára. Ifjúságunk szíwel-lélek kel támogatja a pártot, hogy tovább haladhasson azon e lenini úton, melyen az elmúl' 10 év alatt annyi nagyszerű eredményt értünk el. A küldöttválasztó értekezlet megválasztotta a DISZ megyei választmányát és kijelölte azokat a küldötteket, akik a DISZ II. kongresszusán me­gyénk ifjúságát képviselik. 11 — ------­Baráti találkozóra gyűltek össze Egerben a munkásmozgalom öreg harcosai Hétfőn, március 21-én, az 1919-es dicsőséges Tanácsköz­társaság kikiáltásának 36. év­fordulóján az MDP Heves me­gyei pártbizottság székhazában ünnepi találkozón vettek részt megyénk régi munkásmozgal­mi harcosai. A megye minden részéből eljöttek azok a drága, öreg harcosok, akik fegyverrel védték az első népi hatalmat, akik a Tanácsköztársaság után is bíztak a munkásosztály, a magyar nép felszabadulásában, és szembenállva a fehér ter­rorral, a Horthy-reakcióval, a nép győzelméért harcoltak. Azok a drága elvtársak jöttek el a találkozóra, akiket nem tört meg a fasiszta terror, a A kiskörei kommunisták Oláh Mihály elvtársat kérik... Kisköre községi alapszerve­zete és a termelőszövetkeze­tek pártszervezeteinek kom­munistái azzal a kéréssel for­dulunk a Megyei Pártvégre­hajtó Bizottsághoz, hogy Oláh Mihály elvtársat, aki je­lenleg a Hevesi Járási Párt­végrehajtó Bizottságon dolgo­zik, községünkbe pártbizott­ság titkárának hazaengedni szíveskedjenek. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy közsé­günkben hat termelőszövetke­zet van és ezidáig minden szö­vetkezet a másiktól függetle­nül dolgozott, nem volt meg az egységes irányítás, az ösz- szefogás, sem a termelőszövet­kezetek, sem a község alap- szervezçtei között, Községünk fejlődése megkö­veteli, hogy olyan titkár áll­jon a falu kommunistáinak élén, aki politikailag és szak­mailag is pneg tudja adni se­gítséget mind a tsz, mind az alapszervezet, mind az egyé­nileg dolgozó parasztságnak. Kisköre kommunistái ismerik Oláh elvtársat, és megfelelő­nek tartják erre a funkcióra. Kérésünkkel azért fordulunk a megyei pártbizottsághoz, mert erre a lehetőséget a Köz­ponti Vezetőség határozata megadta. Kérésünket ismételve és an­nak teljesítését várva, mara­dunk elvtársi üdvözlettel: Kisköre kommunistái börtön, akik bennünket nevel­tek, s akik közül nem egy ma is életünk különböző területein áldozatos munkát végez. Az ünnepi találkozón részt vettek a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjai, valamint a járási és városi bizottságok titkárai is. Az ünnepeiteket Erdélyi Fe­renc elvtárs, a megyebizottság titkára üdvözölte, majd Ko­mócsin Mihály elvtárs, a me­gyebizottság első titkára mon­dott beszédet. Ezután megko­szorúzták a Népkertben lévő Szovjet Hősök emlékművét, ahol Balázs Sándor elvtárs, majd az 1919-es mártírok em­lékművét, ahol Csirmaz Dezső elvtárs tartott rövid ünnepi megemlékezést. Délben közös ebéden vették részt a megjelentek. Két Óra- Kim ped g a régi Almagyar ut­cánál tartottak ünnepi gyű­lést, aho> leleplezték a mártír- halá't halt Balázs Ignác em­léktábláját. ezzel az utcát róla — Balázs Ignác utcára nevez­ték el. Ünnepi beszédet Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei ta­nács elnöke mondott. Felszó­lalt Lehóczki Alfréd elvtárs, a DISZ megyebizottság első tit­kára is. A koszorúk elhelyezé­se után a délutánt az elvtár­sak vár- és üzemlátogatással töltötték. Közös vacsora után pedig mir.dannyian megtekint tették a „Feledhetetlen 1919’’ című szovjet filmet. A találkozó igen közvetlen hangulatban, az idős és fiatal kommunisták mély barátságá­nak jegyében ért véget,

Next

/
Thumbnails
Contents