Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-27 / 17. szám

2 _________________________________________________________________________________NÉPÚJSÁG___________ * A begyűjtési tervek teljesítése egyet jelent a megye, az ország élelmiszerellátásának biztosításával DOLGOZÖ NÉPÜNK élet­színvonalemelkedése természet­szerűleg együtt jár igényeinek fokozott növekedésével is. Ez a növekedés a ruházko­dáson, a kultúra területén túl, talán legjelentősebben az élelmiszerellátásban a leg­szembetűnőbb. A lakosság élel­miszerrel, ugyanakkor az ipar mezőgazdasági nyersanyagok­kal való ellátásának egyik legfontosabb alapja a begyűj­tési rendszer. Az ország építéséből fakadó arányos közteherviselés meg­követeli, hogy hazánk minden állampolgáréi, minden dolgo­zója részt vállaljon a közös munkából, az építés anyagi és erkölcsi támogatásából. A munkásosztály, az ipari ter- melvények több, olcsóbb és jobb minőségű előállításával vállalja részét a szocializmus építésének munkájából, a dol­gozó parasztságra hárul az a feladat, hogy biztosítsa egész népünk élelmiszerrel való ellá­tását. Ezt követeli meg a mun­kás-paraszt szövetség, ezt kö­veteli meg ezen belül a dol­gozó parasztság egyéni érde­ke is. Egyre több azoknak a száma, akik megértették ezt, s mint Szarvaskő, Recsk, Vison- ta, s több más község példája is bizonyítja: nemcsak megér­tik, de becsülettel teljesítik is állampolgári kötelezettségei­ket az itt lakó dolgozó pa­rasztok. MEG KELL azonban azt is mondani, hogy ezek a példák még korántsem általánosak, számottevő lemaradás tapasz­talható a begyűjtési tervek teljesítésében. Amíg a gazdák nem is jelentéktelen része a szabadpiacon értékesíti ter- melvényeit, addig ugyanezen gazdák közül igen sokéin meg­feledkeznek a beadási köte­lezettség teljesítéséről. Bizo­nyítja ezt, hogy megyénk első negyedévi hízottsertés beadá­sát. mindössze 29 százalékra teljesítette, pedig éppen a téli hónapok azok, amelyek legal­kalmasabbak a sertéshízlalás- ra, sertésvágásokra Nem kü­lönb a helyzet a tej-, tojás-, s vágómarhabeadás teljesítésé­ben sem. Ez az egyszerű szám. lé­nyegében azt jelenti, hogy igen nagy nehézségekbe ütközik a megye dolgozóinak húsellátá­sa. A lemaradás alapvető oka, hogy az illetékesek nem kö­vetelték megfelelő szigorral a tnultévi hátralékok felszámolá­sát, s a liberalizmus miatt nem sikerült megteremteni a hátra­lékosokat, a törvényt kijátszó kulákokat elítélő hangulatot. Mindez aztán oda is vezetett, hogy megnőtt a spekuláció, el­szaporodtak a feketevágások. A falu kommunistái sem áll­nak mindenütt megfelelő, szi­lárd elvi alapon, egyesek meg­feledkeznek arról, hogy mi a becsületbeli kötelezettségük. Jel'emző példája ennek, hogy Bekölcén Holló József párttag és tanácstag, vejével Dorkó f. Bélával feketén vágott jószágo­kat árusított el. Komlón, de más községben is tapasztalha­tó, hogy egyes állatorvosok se­gítségével nyomukvesz a bika­borjaknak. A FALUSI PARTSZERVE­ZETEK egy része, ahelyett, hogy fellépne a népgazda­ságunkat veszélyeztető hely­telen állásponttal szemben, még olyan hangot is megüt, mint például Kálban, vagy Kápolnán, hogy „nincs szük­ség beadásra”. Ezek a pártta­gok, vezetők megfeledkeznek arról, hogy a munkás-paraszt szövetség kétoldalú szövetség. A munkásosztály az ország ve­zetésének nagy munkáján túl egyre több iparcikkel, s hoz­zátehetjük, egyre nagyobb vá­lasztékú iparcikkel látja el a falut, s cserébe olcsó, bőséges piaci felhozatalt, elegendő mennyiségű húst, zsírt, kenye­ret vár. Ez érthető is, hiszen esztergapadon nem lehet búzát termelni, mint ahogy a szántó­földön sem lehet kapát, vagy rézgálicot előállítani. Kölcsö­nös egymásrautaltság ez, s mindenki előtt világos: ahogy a falu teljesíti kötelezettségét, úgy lesznek egyre gazdagab­bak a földművesszövetkezetek árukészletei, úgy emelkedik a dolgozó parasztok életszínvo­nala. Ezt kell megértenie és megértetni minden pártszerve­zetünknek, minden kommunis­tának. Nehézségeink tehát komo­lyak. de helytelen volna, hol­mi vészharangot húzni, hisz a dolgozó parasztok nem is kis hányada, megérti a begyűjtési kötelezettség teljesítésének je­lentőségét, párt és állami szer­veink összmunkája pedig biz­tosíték arra, hogy az elmara­dók is megértik, illetőleg ve­lük is megértetik. Mi a feladat ezen a téren? A BEGYŰJTÉSI apparátus jelenleg az évi begyűjtési ter­vek felbontásával, s az esedé­kes beadási tervek teljesítésé­nek biztosításával foglalkozik. Kétségkívül igényes és felelős­ségteljes munka a tervfelbon­tás, hisz ezen dől el, milyen eredménnyel zárjuk az idei évet. Mégis helytelen volna, ha ezt a munkát a begyűjtés ro­vására végeznénk, mint tör­tént ez az elmúlt esztendőben A tervfelbontás idejét ki le­het tolni, hisz az idő nem sür­get annyira, még nem látja minden termelő, van-e kár a vetésében, melyik területre mit akar majd vetni. Sokkal fontosabb most az okos, meg­győző szó, szükség esetén a tör­vény alkalmazása. A begyűjté­si apparátus dolgozóinak jó példát ad ezen a téren Tisza- nána: ahol az egyik kulák hát­ralékát — jogosan — a fia két hízójával „szüntették” meg, mert közösen gazdálkodtak, csak a törvényt akarták ki­játszani. A szerződéskötések szorgal­mazása mellett igen jelentős segítséget adhatnak a munka megjavításához a begyűjtési vállalatok dolgozói is, ha ellen­őrzik, hogy a szabad terméket értékesítő gazda eleget tett-e az állam iránti kötelezettségé­nek. Felderíthetik a szabad hí­zókat is, amelyeket a beadásra kötelezett termelők piaci áron vásárolhatnak meg. Az állat- tenyésztés szakemberei, az ál­latorvosok, a március elején sorra kerülő állatösszeírásriál segíthetnek, amikor kiselejte­zik a továbbtenyésztésre nem alkalmas jószágokat. ÖRVENDETES az a tapasz­talat, hogy tanácsaink sokkal többet foglalkoznak a begyűj­téssel, mint az elmúlt időkben — bár a segítségadásban nem mindenkor mutatnak megfele­lő következetességet. A ká­polnai tanácselnök például be­hivatta ugyan a hátralékoso­kat, de mivel szavaiból hiány­zott a meggyőző szó, — nem sok eredménnyel. Jól agitál, s példaképül szolgálhat ezen a téren a tiszanánai tanácsel­nök, aki okos szóval, ugyan­akkor határozott fellépéssel se­gít a hátralékosok meggyőzésé­be n. Sok segítséget nyújtottak a begyűjtési szerveknek a me­gyei, járási pártszervek veze­tői, illetékes osztályai. Nem egyszer végrehajtóbizottsági ülésen beszélték meg, hogyan és milyen formában lehetne segíteni a begyűjtési munká­ban. Sajnos, ez a segíteni- akarás „fenn” megrekedt: a községi pártszervezetek, párt­titkárok már nem ellenőrzik, nem támoga'jáUt a falusi fel­vásárlóik munkáját. Előfordult az is, mint például Átányon, hogy még a párttitkárt is el kellett számoltatni szégyen­szemre. Csak helyeselni lehet, ha a a pártszervezetek taggyűlé­seken, pártvezetőségi ülésen megvitatják a begyűjtés hely­zetét, megmutatják a kommu­nistáknak a súlyos lemaradás okát és következményeit, ha nyiltan megmondják: csak ak­kor van hús, ha a dolgozó pa­rasztok be is adják. A nép­nevelőknek is komoly munkát kell végezni, hogy felszámol­ják azt a számtalan, helytelen nézetet, amelyek fékezik az állampolgári kötelezettségek teljesítését. HELYESNEK LEHET tarta­ni azt is, ha a megyei szer­vek összehangolják munkáju­kat, ha például létrejön egy operatív bizottság a begyűjté­si tervek teljesítéséért. Ugyan­akkor az államhatalom végre­hajtó szervei, a rendőrség, a bíróság dolgozói, a feketevá­gások leleplezésével, a feketé­zők, spekulánsok megbünteté­sével segíthetik a húsellátás­ban tapasztalható nehézségek felszámolását. Az a véleményünk, hogy az illetékes országos szervek is segíthetnek ebben, például, ha kedvezőbb árat szabnak meg a burgonya felvásárlásához. Tény, igazság, hogy a jelenlegi ár mellett a termelő inkább ma­gasabb áron értékesíti termé­keit a piacon. Beszélnünk kell arról is, hogy a begyűjtés dol­gozóinak igen sok felesleges adminisztratív munkát ad, hogy állandóan változtatják a tervszámokat, s így kevesebb időt tölthetnek a termelők kö­zött, kevesebbet foglalkozhat­nak magával a begyűjtéssel. KOMOLY MUNKA áll te­hát a megye illetékes szer­vei. intézményei előtt. A be­gyűjtési tervek teljesítése egyet jelent a megye, az or­szág élelmiszerellátásának biz­tosításával — s természetesen érvényes ez fordítva is. Éppen ezért elsősorban a kommunis­ták, a falu vezetői álljanak e nagv munka élére, lelkesedé­sükkel, amellyel már annyi nehézséget küzdöttek le, járul­janak hozzá most is a begyűj­tésben tapasztalható nagy ' le­maradás felszámolásához. Ifjúsági és úttörőtábor épül a szilvásvárad! Szalajka-völgyben A szilvásváradi Szalajka- völgy megyénk legszebb tájai közé tartozik. Az év minden időszakában nagyszámban ke­resik fel a természetért rajon­gó fiatalok e helyet, ahol szinte a természet minden szépsége találkozik. A Szalaj- ka-völgy sötéten zöldelő feny­ves, hatalmas bükk erdő ölén fekszik. A hegyekből vízesés zuhan alá, a gyors hegyi patak környéke és a halastó kedvenc helye a kirándulóknak. A völgyet körülvevő, meredeken, az ég felé nyúló sziklákkal és szakadékokkal tarkított hegyek a hegymászók birodalma. A DISZ megyei bizottsága a — a fiatalok kérésére — el­határozta, hogy ez évben if­júsági tábort épít e festői völgyben. A tábor építésének tervéről, a tábor céljáról be­szélgettünk Lehóczki elvtárs­sal, a DISZ MB titkárral. Milyen lesz az ifjúsági tábor? A Szál-jka-völgy laposán építünk egy tábor-központot, mely 100—150 fiatal téli és nyári táborozására egyaránt alkalmas. Hat-hét épületből áll majd az állandó tábor, amelyben két hetes turnusban, évente kétezer—kétezernégy­száz fiatal táborozhat. A tá­borközpont köré 3—4 sátor­tábort építünk. E táborok ön­állóan dolgoznak, de kihasz­nálják a táborközpont által biztosított kulturális és sport- lehetőségeket. A központi és sátortáborban évenként 4—4500 fiatal táborozik. Arra törek­szünk, hogy az állandó tábor építése ne bontsa meg a táj egységét, ezért a táj jellegének megfelelően, az épületeket fá­ból és kőből építjük. A tábor építését már a nyár elején megkezdjük. És miből fedezik az építés költségeit? Az állandó tábort zömében társadalmi munkával építjük fel. A nyáron fiatal szakmun­kások, segédmunkások és ve­zető szakemberek táboroznak a Szalajka-völgyben, akik résztvesznek a tábor építésé­ben. Az üzemi fiatalok — a téglagyárakban. cementgyá­rakban, üzemekben — munka­idő után az ifjúsági tábor ré­szére termelnek. Az állam je­lentős összeggel támogatja az építést, de emellett kettő, öt és tíz forintos címletekben „téglajegyeket“ adunk ki. hogy a megye minden fiatalja, min­den dolgozója közvetlenül ré­szese legyen a tábor létre­hozásának. A „téglajegyzék” az MNDSZ, a szakszervezet se­gítségével jutnak el a dolgo­zókhoz. Számítunk a külön­böző szervek, üzemek, intéz­mények támogatására is. A megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága támo­gatja kezdeményezésünket és már eddig Is jelentős segítsé­get adott. Mindezek mellett a legna­gyobb támogatást megyénk ifjúságának erejétől, lelkese­désétől várjuk. Megyénk fia­taljai eddig is bebizonyították, hogy képesek a feladatok meg­A Népújság 1955. február 10-i számában „Egy gazdagnak ígérkező esztendő elején" cím­mel közölte Jáger Gerő, az egri állami gazdaság főagro- nómusának nyilatkozatát. Ez­zel a nyilatkozattal részletesen foglalkozott az egri városi párt-végrehajtóbizottság s meg­állapította, hogy a cikk nagy részével egyetért, de alapta­lannak találja Jáger elvtárs nyilatkozatának következő ki­tételét: „A tervben újabb gyü­mölcsöstelepítés is szerepelne, de erre sajnos, nem kerülhet sor, mert nagyon kevés föl­dünk van. Meg kell eléged­nünk azzal, hogy a nyúlkár stb. által elpusztult fákat pó­tolhatjuk." Jáger Gerő agronómusnak nincs igaza abban, hogy a földhiány miatt nem tud a gazdaság újabb gyümölcsöst telepíteni. Az 1953. december 19-i párt- és kormányhatáro­zat óta a gazdaság egyetlen­egyszer sem kért földterületet a városi tanácstól, pedig több mint 600 hold állami tartalék- terület volt. Sőt, az egri Nagy József TSZ által leadott nyolc hold földterületen is három oldására. Most arra van szük­ség, hogy segítsenek abban a munkában, amely az ő pihe­nésüket, az ő nevelésüket szol­gálja. hétig tétovázott, hogy elfo­gadja-e vagy sem. Ha megnéz­zük például az állami gazda­ság agárdi dűlőben lévő föld­jét — a többszöri felszólítás el­lenére — még ma is ott van a kukoricaszár az egyik táblán. A síkhegyi dűlőben lévő mint­egy 16 holdas terület évek óta parlagon hever, embermagas­ságú benne a fű. Erősen vitatható kitételének az a része is, amely a gyümöl­csöspótlásról beszél. A szőlős­kei nagy gyümölcsösükben olyan részek is vannak, ahol egy-egy hajításra sem lehet fát találni. Nem megfelelő a gyümölcsfák szakszerű keze­lése sem, a szétszórt gyümölcs­fa-egységeken éveken keresz­tül nem végezték el a fatisztí­tást, permetezést és emiatt ezek különböző gombabetegsé­get kaptak. Feltétlenül fontos, hogy Jáger elvtárs azonnal felülvizsgálja a fákat, s terv­szerű munkával biztosítsa a gyümölcsfaállomány feljavítá­sát, az új egyedek ültetését. Nagy Béla, az egri városi párt-vég£t hajtóbizottság tagja Válasz egy cikkre Méltóképpen ünnepelte megyénk a Szovjet Hadsereg napját (Tudósítónktól.) Egerben, Gyöngyösön, Hat­vanban és Hevesen nagysza­bású ünnepség keretében, a többi helyeken kisebb ünnep­ség formájában ünnepelték meg a Szovjet Hadsereg létre­jöttének 37. évfordulóját Egerben február 23-án dél­után 5 órakor a párt, a tömeg­szervezetek, a honvédség és a társadalmi szervek elhelyezték koszorúikat a szovjet hősi em­lékműnél. Este 6 órakor a tisz­ti klub kultúrtermében ünnepi előadásra gyűltek össze, ahol Árvái Dezső elvtárs, a Szabad­ságharcos Szövetség megyei titkárának megnyitó szavai után Gombos százados elvtérs tartotta meg ünnepi beszédét. Beszédében elmondta a Szov­jet Hadsereg megszületésének körülményeit és azt a sok-sok harcot, amivel kivívta magá­nak a béke-hadsereg elneve­zést. Ünnepi beszéde után jól sikerült kultúrműsor követke­zett, amelynek egyik nagyon kedves száma Bánáti elvtárs zongorajátéka volt, aki maga is 1918-ban a fiatal Vörös Had­seregben szolgált és röviden elmondta élményeit, majd utá­na oroszul énekelt, és zongo­rán forradalmi dalokat játszott. Hatvanban is a honvédség­gel karöltve rendezték meg az ünnepséget. Megkoszorúzták mindkét szovjet emlékművet. A koszorúzáson a párt. és a tömegszervezeteken kívül meg­jelentek az üzemek, a termelő­szövetkezetek, az ifjúság kép­viselői, de megjelentek a gaz­dakör képviselői is. A MÁV és a termelőszövetkezet tűzpiros élő szegfűből készített koszo­rút helyezett az emlékműre. A koszorúzási ünnepség után a városi kultúrházban mintegy 300 dolgozó részvételével tar­tották meg az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Döme őrnagy elvtárs tartotta, majd utána a földművesszövetkezet, az isko­lák és a tanács kultúrcsoportja adott műsort. Gyöngyösön délelőtt 10 óra­kor kezdődött a párt, a hon­védség, tömegszervezetek és üzemek vezetőinek jelenlété­ben a koszorúzási ünnepség. A honvédség részéről rövid megemlékezést tartottak az ünnepnap jelentőségéről, majd egymás után helyezték el ko­szorúikat a küldöttek. Az ün­nepség a dísz-szakasz felvonu­lásával zárult. A nap jelentő­ségéről megemlékezést tartot­tak az abasári honvédségnél és a mátraházai honvéd-üdülő­ben is. Hevesen a községi tanács termében tartották meg az ün­nepséget a párt, tömegszerve­zetek, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. Petőfibányá n mozielőadás előtt tartották meg az ünnep­séget, melynek keretében Pus­kás főhadnagy elvtárs emléke­zett meg a Szovjet Hadsereg­ről. Megyénk községeiben vasár­nap mozielőadások, kultúrmű­sorok alkalmával emlékeznek meg a Szovjet Hadsereg 37, 1 születésnapjáról. •I ■"! Békeajándékok Megyénk 34 békeküldötte nem üres kézzel indult el az országos békekongresszusra. Elvitték a falvak, a városok, üze­mek dolgozóinak ajándékait, az új háború elleni tiltakozó alá­írásokat. Sok-sok szép ajándék gyűlt össze: a Parádsasvári Üveggyár dolgozói két díszes üveg-földgömböt készítettek, me­lyen vörös színnel jelölték meg a béketábor országait. Visonta, Recsk, Egercsehi és Mikófalva dolgozói díszes albumba kötve, vagy szépen hímzett béketarisznyába helyezve küldték a béke­aláírásokat a kongresteuert. «A •véfsiek népviseletbe öltözte­tett babát küldtek, míg Eger város dolgozói virágkosarat aján­dékoztak a kongresszusnak. Sok község már előre elküldte ajándékait, s így a hatvani járásból is több csomag érkezett az Országos Béketanács címére, melyekben a járás dolgozói szívük minden melegével készített ajándékaikat küldték el a kongresszusra. Levél a Szovjetunióból Egri Közgazdasági Technikum hallgatóinak! KÖSZÖNTÜNK BENNETEKET KEDVES BARATAINKI M egkaptuk leveleteket, melyben kifejezitek örömötöket, hogy szovjet diákokkal leveleztek. Mi is örömmel fo­gunk levelezni veletek, mert nagyon érdekel bennünket Magyarország élete. Mi, a guszevi üvegmunkás technikum 3. évfolyamának ta­nulói vagyunk, az évfolyam történelmi szakkörének tagjai. Ebben az évben technikumunk 25 éves jubileumát ünnepli. Az egész technikum készül a nevezetes évforduló méltó előkészí­tésére. Történelmi szakkörünk elhatározta, hogy ajándékkal lepi meg az iskolát: összeállított egy albumot, melyben végig­kíséri a technikum életét alapításának kezdetétől a mai napig, Technikumunkban igen sok tanuló van, akik az ország külön­böző vidékeiről jöttek ide. A legnagyobb figyelmet tanulmányi előmenetelünkre for­dítjuk. Nemsokára megkezdődik nálunk a vizsgaidőszak, mely a félévben szerzett tudásunk fokmérője lesz. Az elméleti tudást jól felszerelt laboratóriumokban, a gyakorlattal egyesitjük. Tanulóink ezenfelül városunk és más városok vállalatainál gyakorlati képzésben részesülnek. Az isSkolai foglalkozásokon kívül vannak iskolánkban szakkörök és művészeti önképzőköri foglalkozások. Minden szombaton összejöveteleket rendezünk. Nemrég egy ilyen összejövetelt a Komszomolnak szerveztünk. Kiváló előadások hangzottak el a Komszomolnak a polgár- háborúban, a békés építés időszakában, a Nagy Honvédő Hábo­rúban és a háború utáni években kifejtett munkájáról. Bemutattuk önképző munkánkat is. Tanulóink munkájá­ban fontos helyet foglal el az eszmei-politikai színvonal eme­lése. Technikumunkban minden héten tartanak előadásokat politikai és tudományos témákból pl.: „A Nagy Októberi For­radalom — fordulópont az emberiség történelmében”, „Az ember származása’’, „Tudomány és vallás" stb. Az előadásokat tudományos kísérletekkel, valamint képek, vázlatóik, albumok bemutatásával egészítik ki. Technikumunk tanulói mindig résztvesznek a sportverse­nyeken. Ezek eredménye, iskolánkban a sok oklevél és vándor­díj. Következő leveleinkben sokat írunk még Nektek techni­kumunk életéről, városunkról, terveinkről, de szeretnénk minél előbb levelet kapni Tőletek, hogy lássuk, hogyan éltek, milyen képzést kaptok, $ mikor fejezitek be a technikumot. Nem egészen világos előttünk, mit jelent a technikum 4. osztálya, írjátok meg, hány éve tanultok és hány év van még hátra. Nagyon várjuk válaszotokat és reméljük, hogy levelezésünk tovább folytatódik. A történelmi szakkör tagjai: KUSZTAROVA LUJZA, BUNHINA GALYINA, NYEMOVA ANTONYINA, GRAMO- TOVA KLANDIA Vlagyimir terület Gusz Hrusztalnij, üveg­ipari technikum, Történelmi szakkör,

Next

/
Thumbnails
Contents