Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-17 / 14. szám
1955 február 17. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Szedmák Kálmánná, a jó gazdasszony AZ UTCA KÉT oldalán csinos, tiszta családi házak sorakoznak. Az egyik, a Szedmá- kéké, mégis kiválik közülük. Külseje elárulja, hogy új ház — s valóban, még csak négy esztendeje építették. Az udvar rendje, gondozottsága az első percekben feltűnik, A közeli szomszéd találóan jegyezte meg: takaros, akárcsak a gazdasszony. Az új épülettől különállóan, oldalt van egy kis meleg kuckó, télen itt élnek Szedmákék. A gyerekek már évek óta elkerültek a családi háztól, nekik meg — így tartják — az öregeknek jobb itt, ebben a kis konyhafólében. Legalább kímélik az új lakást. Szedmák Kálmánnal együtt értünk a kapuhoz. A határban volt kint kocsijával, trágyát vitt a földre, meg aztán körül is nézett. Felesége összefogta köténye sarkait, hogy ki ne szóródjon a kukoricadara, azután sietett ajtót nyitni. A konyhába mentünk, az asszony folytatta az etetést. Egyik sarok kis csirkéknek volt elkerítve. Az apró, pelyhes kis jószágok elevenen kapkodták az eléjük szórt szemeket. — Két hete keltek, húszán vannak — mondja Szedmákné. — Szeretem korán elültetni a kotlót, ezek ősszel már tojnak is. így kezdődött közöttünk a beszélgetés. A gazdaasszony örömmel mesélte el, milyen tervei vannak ez évre. TAVALY 28 KOTLÖALJÄT keltetett és öt alj kivételével mind eladta. Jó pénzt kapott értük, több mint 1800 forintot. — Most 37 tyúkom van, s ha elkotlanak. mind elültetem. Megéri vele foglalkozni, mert bizony én, ha aláteszek 25 tojást, egy-két tojástörés vagy zápulás előfordul, de a többi kikel. Múlt évben még 5 százalékos sem volt a kiscsirke elhullásom. S hogy a baromfikeltetés milyen jövedelmező, ezt mi sem l bizonyítja jobban, mint az, I hogy Szedmák néni januárban | csupán tojásért 374 forintot kapott. Ezért is döntött úgy, hogy a beadást inkább libával teljesíti, hadd maradjanak a jó tojó tyúkok. Mármint az 1956-os évi kötelezettséget, mert ennek az esztendőnek a baromfi-, a tojás-, a sertés- és a marhabeadását Vámosgyörkön elsőnek ők rendezték. Szedmákéknál nemcsak a baromfit, hanem úgyszólván az összes jószágot az asszony neveli. gondozza. Dehogy is haragszik ezért a gazda, nem fizetett 6 rá soha arra, hogy a feleségére hallgatott. Tudja az, hogy mit miért tesz. Csak az 1954-es gazdaságukat nézzük meg. Egész évben népes volt az ól. Volt anyadisznó, neveltek három hízót — ebből egyet a beadásra, egyet a gyereknek — eladtak három háromhónapos süldőt, 3150, öt kis malacot 2350 forintért. Amit meg maguknak hiz’altak, legalább 3 mázsás lehetett, ebből lehet jó darab szalonnát vágni a tarisznyába. így aztán, amikor Szedmák néni arról beszélt az urának, hogy az anyadisznó csak hadd fialjon, az idén majd többet hizlalnak — az ember csak bólogatott. Igazad van, így még jobb lesz. AZ ASSZONY arról sem feledkezett meg. hogy a tehenük már elég öreg, nem tejel úgy, ahogy ők szeretnék. Most még borja sem lesz. — Nem tehetünk mást, beadjuk, az üszőborjút pedig megtartjuk helyette. Istállójukban most három állat van: az öreg tehén még néhány hétig, az előhasú, kétéves üsző és egy szerződéses bika. Ennyi állat bizony sok munkát ad Szedmák néninek. Reggel, amikor felkelnek, azt sem tudja, hol kezdje az etetést, úgy jajgatnak. A malacoknak naponta főz egy bogrács krumplit, vagy répát, a csirkéknek kukoricát tör, a két ló. meg a tehenek etetésében az „öreg“ is segít. Aztán kitisztítja helyüket, délben itat, szinte egész nap lekötik. Különösen nyáron, amikor már fejés is van, s több a baromfi, meg a malac. Alig jut annyi ideje, hogy a mezőre is kimenjen. Pedig nagyon szeret kint tenni, látni, mi hogyan fejlődik. És ott is van olyan munka, például a cukorrépa- egyelés, amit a világért sem bízna másra. — Ha én is mindig kímélhetnék. akkor nem vetnénk annyi árpát, meg kukoricát, inkább vennénk is, szerződnénk több növényre, cukorrépára, paprikára. De ahol nincs állat, ott a trágyázás elmarad és bizony nem terem holdanként 27 mázsát a kukorica, 17-et az árpa. Ezért nem hanyagolhatom az állatokat. ÍGY OKOSKODIK, s inkább otthon marad. Megelégszik embere figyelmeztetésével: az árpaföldre idejébe vidd a herét, hadd legyen megint szépen mag. Tavaly is 25—30 forintot kaptak kilónként a here- magért, egy részén meg jó takarmány lett az állatoknak. A több mint 8 holdas földjükön nem találtak olyan homokos részt, ahol a paradicsom termelése kifizető lenne. Bántja ez Szedmák nénit. Az előző években szépen megerősödött a paradicsompalánta, de éppen az első termés, amit jól megfizettek volna, hőütést kapott. Szedmák néni persze nem olyan asszony, aki ezen elkedvetlenedik, vagy véglegesen lemond a paradicsom-, a paprikatermelésről. Ez évben még legalább két hold földet kapcsol a többihez, ezt aztán jól megválasztja. Az 1955. évre már csak 75 kiló körül volt a rendezetlen sertésbeadásuk. Ezt a súlyt a hízó hamar elérte, de az asz- szony nem engedte beadni. — Miért ne egyen, amikor van is mit, meg eszik is. Ha nagyobb lesz, többet fizetnek érte. IGAZA LETT. A 153 kilós hízó árát 75 kilóig 5.80 forintjával fizették, az azon felüli súlyért 5.80 és még 20 forintot kapott, ezt szabadpiaci árban vették át. Szedmák Kálmánná igen jól gazdálkodik, sokan Tanulhatnánk tőle. Dobat Margit A sertés-, marha-, borjú és juh forgalmának és levágásának újabb szobái yoiása A Minisztertanács foglalko- J zott a lakosság hús- és zsíréi- | látásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukoricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbe- gyűjtési tervünket nem teljesítettük. Az elmaradás oka részint a járatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció, a ku- pecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szemben tanúsított elnézése volt. A helyi hatóságok több helyütt indokolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem betartását. Beadásban hátralékos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a iá- ratlevelek ellenőrzése hiányában — jogtalanul sertést vásároljanak, A spekuláció a ma- gánhúsiparosok között is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben tíz-húsz kupec, felhajtó útján felvásárolt állatokkal nyerészkedtek, s így visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alapján a begyűjtési miniszter a lakosság folyamatos húsellátásának biztosítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálkodók és termelőszövetkezeti tagok), akik előírt sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hiz- lalású sertéseiket feldolgozott állapotban, füstölt áruként értékesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalon- hát azonban a spekuláció megfékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A termelőszövetkezetek saját hiz- la'ású sertéseiket beadási kötelezettségeik tejesítése után hasított és nyershús formájában továbbra is árusíthatják. Élő sertést minden olyan termelő forgalomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezettségégének eleget tett. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése előtt, abban az esetben, ha hátralékuk nincs és a három hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak, háztartásonként levághatnak egy darab sertést. Beadásra nem kötelezett személyek részére öt családtagig egy, ezenfelül két sertésre adható vágási engedély. Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató beadásra nem kötelezett személyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy továbbel- adás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állatforgalmi vállalatok vásárolhassanak. Állami vállalatok, üzemek és intézmények hatvan, kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavításához közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hízottsertést. A magánhúsiparosok vásárlásaikat azonban kizárólag személyesen, megbízottak nélkül végezhetik. A rendelet intézkedik a szabadpiacon történő eladás szabályozásáról is. A rendelet értelmében sertést, vagy szarvas- marhát csak az az állattartó adhat el, aki járatlevéllel igazolja. hogy az eladni kívánt sertés legalább hatvan nap óta, a szarvasmarha legalább kilencven nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő hatvan kg-on felüli súlyú sertést, vágómarha beadásban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három hónapon belül esedékes, sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási kötelezettségének határidőre való teljesítéséhez megfelelő súlyú sertést hízóba állított A begyűjtési miniszter rendeleté a továbbiakban a zsírbeadást, a sertés kényszervágást, a selejt marha, borjú és juh vágásokat, valamint a vágási engedélyek és utalványok kiadását szabályozza. A rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva elejét vegyék a spekulációnak, rendet teremtsenek a szabadpiacon, megvédjék a termelők jogait. AZ ÁLLAMI FALUSZÍNHÁZ MŰSORA 'Az Állami Falusztnház a Grandet kisasszony című színmüvei a kővetkező belvei-re M^rrat el: Február 18-án F.ßercseht 19- én Füzessbony 20- án Eger (Dózsa filmszínház) 21- én Balaton 22- én Tarnalelesz 23- án Ahasár (honvédség) 24- én Feldebrö HIRDETÉS Az időszaki mérleghitelesítés alkalmából az Egri Finommechanikai és Vasirwri Vállalat felhívja az érdekeltek figyelmét, hogv iavításra és hitelesítés előtti rendbehozatalra szoruló mérlegeiket és mérlecrsúlvokat a torlódások elkerülése végett mielőbb szállítsák be a vállalat Eger. Mecset utca 8. szám alatti műhelyeibe ívolt Kis Tüzéo). Javítások szakszerű legjobb minőségi munkával készülnek. CIKKÜNK MOMÁN Jk vállalatok öss&eköltö&tetéséz'd s&áwtzos lakás szabadultba lel Efjerkezt/ Múlt év december 19-i számunkban foglalkoztunk az egri lakáskérdéssel. Megírtuk, hogy a városban lakáshoz lehetne juttatni sok családot, ha a vállalatok és hivatalok iroda- helyiségeit — melyek azelőtt lakások voltak — visszajuttatnák eredeti céljuknak. Azóta eltelt néhány hét, nézzük meg, mi történt cikkünk nyomán? A városi tanács illetékesei az azóta eltelt idő alatt nem tétlenkedtek. Felmérték a vállalatok és hivatalok irodahelyiségeit, négyzetméterenkénti ősz- szesítést készítettek azokról. A 82 vállalat felülvizsgálása során megállapítást nyert, hogy az irodáit sok helyet foglalnak el, s az összeköltöztetés megvalósításával közel 40 lalkást tudnának biztosítani azoknak, akik lakással egyáltalán nem rendelkeznek, illetve egészségtelen körülmények köpött élnek. Honnan várhatunk lakásokat? A rossz templom rendbehozásával a Textilnagykereskedelmi Vállalat ide átköltözhetne, míg a Széchenyi út 2. szám alatt, mint régen, a bankok foglalhatnának helyet. Itt elférne a Beruházási Bank, a Tai arékpénztár, de még az Állami Biztosító Vállalat is, s ezáltal 9—10 lakás szabadulna fel. A Faipari Vállalat is sok helyet foglal el városszerte. A vállalatnak módjában áll, hogy a Knézich utca 11. szám alatt központi telepet létesítsen romos épületek helyreállításával. így az eddig használt helyiségek újra lakásokká alakíthatók. Több hasonló összeköltöztetésre van még ezeken kívül lehetőség. Eredményes volt a felülvizsgálat azért is, mert felfedezte: van olyan vállalat is Egerben, melynek — enyhén szólva — nem sok keresnivalója van itt. A Gyapjúiéra elő Vállalat a Fürdő, illetve a Mecset utcában nyolc iroda, egy műhely és öt raktárhelyiséget foglal el indokolatlanul, hiszen Egerben juhtenyésztés tudvalevőleg nincs, a kecskéket viszont még nem nyírják. Egercsehiben, Mónosbclcn és Szarvaskőn viszont vannak kirendeltségek és nagy juhnyájak. Itt kellene tehát lennie a központi irodának is. Legfőbb ideje, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot, s a „központi emberek“ közelebb kerüljenek a dolgozókhoz, a felvásárlási telepekhez. De nem érdektelen az sem, hogy ezzel 8—10 lakást lehet juttatni a lakásnélkülieknek. Elgondolkoztató az is, hogy a Sztálin úti Fáklya székházban kihasználatlanul állnak a lakásnak alkalmas helyiségek, hacsak nem számítjuk „tevékenységnek“ azt, hogy ott néhány személy esténkint kártyával űzi el unalmát Decemberi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy a vállalatok és hivatalok vezetőinek lelkiismeretességgel s jobb belátással, még több szívvel kellene kezelni ezt az ügyet. Akkor sokat lehetne segíteni. Sajnos, azt kell a vizsgálat után megállapítani, hogy ez még ma is hiányzik a vezetőkből. A 63/5. Építőipari Vállalatnak a városi tanács vezetősége javasolta, hogy költözzön át egy, a tanács által biztosított új helyre. S a Kossuth tér 4. szám alatti épületbe költözzenek be a város egész területéről a kisipari szövetkezetek irodái, mellyel 27—30 két-három szobás lakás szabadulna fel. A megbeszélésen — ahol ezt kérték — az igazgató beleegyezett a megoldásba, másnap azonban levélben értesítette a tanácsot: sajnálja, a csere nem jöhet létre, mert a csere nem tartozik hatáskörébe. Beláthatnák a vállalatok vezetői, hogy a vállalat, vagy hivatal „magasabb érdekeinél“ vannak még magasabb érdekek, melyek nem mások, mint az ember érdekei, az, hogy a dolgozók megfelelő lakásokban éljenek. Eger városban régen működött a Marx Károly utcai Széchenyi Szálloda. Néhány év óta az ÜVÉRT uralja ezt az épületet, s jól gondolja meg, aki Egerbe készül, jöjjön-e, mert szállása nincs biztosítva. Éppen ezért külön üdvözöljük a városi tanácsot, mert cikkünk nyomán gondolt erre is és az ÜVÉRT-et a Vécsey utcába költözteti, s megnyitja újra a szállót. Az elmondottak igazolják: lehet és van még mit tenni a lakáshelyzet megjavításáért, csak akarat és szív kell hozzá. A városi tanács nagy munkát végzett eddig. Felmérte a lehetőségeket, de ne álljon meg ennél, ne elégedjen meg ennyivel. Most már a végrehajtáson a sor. Alakítsanak szakemberekből álló bizottságot és kezdjék meg az összeköltöztetést. Munkájukban csak egy érdek hajtsa őket, mely nem lehet más, mint az: legfőbb érték az ember. Polácsik Gyuláné MNDSZ- asszony jó munkájával szavaz a békére. Újabb eredmínjr a hízoftbika szerződéskötéseknél Az elmúlt hetekben is többször adtunk hírt dolgozóinknak arról, hogy milyen jelentősége van a hízottbika szerződéseknek. A szerződéskötések megyénkben szép eredményeket értek el. Az akcióban eddig eredményezett 12 havi nevelési időt miniszter- tanácsi határozattal 18 hónapra módosították. Ez a meghosszabbítás lehetőséget ad a gazdáknak a tsz-ek vezetőségének arra, hogy kisebb súlyú állataikat előreláthatóan biztosabb, hosszabb időre leszerződjék, viszont a magasabb súlyú állatokat már öt hónap elteltével is átadhassák, ha az a megkívánt súlyt eléri. Tehát: 70—100 kg súlyút a szerződés keltét követő legkésőbb 18-ik, 101—140 kg súlyút a szerződés keltét követő legkésőbb 14-ik, 141—180 kg súlyút a szerződés keltét követő legkésőbb 12-ik, 181—220 kg súlyút a szerződés keltét követő legkésőbb 9-ik, 221—250 kg súlyút a szerződés keltét követő legkésőbb 8-ik hónapban lehet átadni. Felhívjuk dolgozóink figyelmét, hogy ezt az új kedvező feltételt használják ki és még a tavaszi munkák megkezdése előtt szerződjenek hizlalásra alkalmas kisebb és nagyobb súlyú bikaborjaikra, tinóikra. | Az utóbbi napokban megyénk dolgozói újból sok levéllel, értékes jelentéssel és hírközléssel járultak hozzá szerkesztőségünk munkájához. Az élet különböző területeiről írott leveleikben beszámolnak a felszabadulási munkaverseny szép győzelmeiről az iparban és a mezőgazdaságban. Mások elmondják bajaikat, panaszaikat. íme néhány levél a Népújság szerkesztő, sége postájából. A Mátravidéki Fémművek kultúréletéröl számol be SOMOGYI JANOS kultúrfelelős. Megírja, hogy 15 községben mutatták be a Csárdáskirálynő c. operettet. Nemsokára a Bújócska c. színdarabbal lépnek színre. Ezenkívül rigmusbrigádjuk, állandóan köszönti a felszabadulási verseny legjobb dolgozóit. SZAJLAI JANOS elvtárs a Helyiipari Vállalatok Szakszer. vezetének TB-elnöke értékelte üzemeik felszabadulási versenyállását. Az értékelés szerint január hónapban a Faipari Vállalat nyerte el az első helyet, amely a tervteljesítés. az önköltségcsökkentés és a közszükségleti cikkek gyártása terén túlteljesítette vállalását. A második helyezett az egri Finommechanikai és Vasipari, harmadik pedig az Egri Nyomdaipari Vállalat. Ezek az üzemek a negyedik negyedévben élüzem kitüntetést nyertek el. A sarudi Kossuth TSZ életéről NAGY GÁBOR növény- termesztési brigádvezető tájékoztat bennünket. A szövetkezet ezelőtt nem végzett jó munkát. A hibák oka, hogy nem volt pártélet, nem működött a pártszervezet és a járási pártbizottság sem adott kellő segítséget. Most már sok javulás mutatkozik. Jelenleg a tavaszra készülnek. Kilenc- holdas új rizstelepükön építge. tik a vízlevezető csatornákat, hozzákezdtek egy ötvagonos kukoricagóré felépítéséhez A gyöngyösi Vas- és Fémipari tömegcikkgy 'rió KTSZ dolgozói megírják, ho"” a verseny folyamán elkészítettek terven felül 40 laposkocsi féket, a lakosság szükségletére. Anyagfelhasználásukat 0,2 százalékkal csökkentették és 0,13 százalékkal csökkent az önköltség. Vállalják, hogy továbbra is a lakosság jobb áruellátásának növeléséért dolgoznak. A Besenyőtelki Állami Gazdaság vezetősége terjedelmes írásban számol be a felszabadulási verseny eddigi állásé, ról. A gépesítés, a növénytermesztés, a sertéstenyésztés, a tehenészet és az építkezés dolgozói mindannyian eleget tettek vállalásuknak. Külön dicséret illeti a gépjavítókat és azokat, akik a felszabadulási versenyben legjobbak voltak. FAZEKAS SÁNDOR mátra- derecskei lakos, aki az ÉM 3. sz. kőbánya csákánykői üzemében dolgozik, panaszos levéllel fordul hozzánk. A múlt év szeptemberében, mint bunkózó rakodót felvették az üzembe és négy hónapig a szállításhoz tették. Itt kevesebbet tudott keresni. Ez év elején visszahelyezték eredeti állásába, majd 10 nap múlva újra a szállításhoz vezényelték. Panasza és kérése, hogy szeretne újra az eredeti beosztásában dolgozni. Ezt kéri az üzem vezetőségétől. RÁCZ JENŐ elvtárs, a Gyöngyös városi begyűjtési hivatal vezetője örömmel újságolja, hogy a gyöngyösi Dózsa Termelőszövetkezet szép fel- ajánlást tett a begyűjtés elősegítésére. Megfogadták, hogy éves kötelezettségüket húsféleségekből április 1-re 100 százalékig teljesítik. Nemcsak a begyűjtésben, hanem a többi mezőgazdasági munkában is példamutatóan akarnak dolgozni. SÜVEGES BENEDEK levele szintén a begyűjtésről szól. A verpeléti földművesszövetkezet vállalta, hogy március végére egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket teljesítik. Húsz dolgozó paraszt lép páros versenyre, határidő előtt teljesítik az első negyedévi hízottsertésbeadási kötelezettségüket is.
