Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-17 / 14. szám

1955 február 17. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Szedmák Kálmánná, a jó gazdasszony AZ UTCA KÉT oldalán csi­nos, tiszta családi házak sora­koznak. Az egyik, a Szedmá- kéké, mégis kiválik közülük. Külseje elárulja, hogy új ház — s valóban, még csak négy esztendeje építették. Az udvar rendje, gondozottsága az első percekben feltűnik, A közeli szomszéd találóan jegyezte meg: takaros, akárcsak a gazdasszony. Az új épülettől különállóan, oldalt van egy kis meleg kuckó, télen itt élnek Szedmákék. A gyerekek már évek óta elke­rültek a családi háztól, nekik meg — így tartják — az öre­geknek jobb itt, ebben a kis konyhafólében. Legalább kímé­lik az új lakást. Szedmák Kálmánnal együtt értünk a kapuhoz. A határban volt kint kocsijával, trágyát vitt a földre, meg aztán körül is nézett. Felesége összefogta köténye sarkait, hogy ki ne szóródjon a kukoricadara, az­után sietett ajtót nyitni. A konyhába mentünk, az asszony folytatta az etetést. Egyik sa­rok kis csirkéknek volt elke­rítve. Az apró, pelyhes kis jó­szágok elevenen kapkodták az eléjük szórt szemeket. — Két hete keltek, húszán vannak — mondja Szedmákné. — Szeretem korán elültetni a kotlót, ezek ősszel már tojnak is. így kezdődött közöttünk a beszélgetés. A gazdaasszony örömmel mesélte el, milyen tervei vannak ez évre. TAVALY 28 KOTLÖALJÄT keltetett és öt alj kivételével mind eladta. Jó pénzt kapott értük, több mint 1800 forintot. — Most 37 tyúkom van, s ha elkotlanak. mind elültetem. Megéri vele foglalkozni, mert bizony én, ha aláteszek 25 to­jást, egy-két tojástörés vagy zápulás előfordul, de a többi kikel. Múlt évben még 5 száza­lékos sem volt a kiscsirke el­hullásom. S hogy a baromfikeltetés milyen jövedelmező, ezt mi sem l bizonyítja jobban, mint az, I hogy Szedmák néni januárban | csupán tojásért 374 forintot ka­pott. Ezért is döntött úgy, hogy a beadást inkább libával telje­síti, hadd maradjanak a jó tojó tyúkok. Mármint az 1956-os évi kötelezettséget, mert ennek az esztendőnek a baromfi-, a to­jás-, a sertés- és a marhabe­adását Vámosgyörkön elsőnek ők rendezték. Szedmákéknál nemcsak a baromfit, hanem úgyszólván az összes jószágot az asszony ne­veli. gondozza. Dehogy is ha­ragszik ezért a gazda, nem fi­zetett 6 rá soha arra, hogy a feleségére hallgatott. Tudja az, hogy mit miért tesz. Csak az 1954-es gazdaságukat nézzük meg. Egész évben népes volt az ól. Volt anyadisznó, nevel­tek három hízót — ebből egyet a beadásra, egyet a gyereknek — eladtak három háromhóna­pos süldőt, 3150, öt kis malacot 2350 forintért. Amit meg ma­guknak hiz’altak, legalább 3 mázsás lehetett, ebből lehet jó darab szalonnát vágni a ta­risznyába. így aztán, amikor Szedmák néni arról beszélt az urának, hogy az anyadisznó csak hadd fialjon, az idén majd többet hizlalnak — az ember csak bólogatott. Igazad van, így még jobb lesz. AZ ASSZONY arról sem fe­ledkezett meg. hogy a tehenük már elég öreg, nem tejel úgy, ahogy ők szeretnék. Most még borja sem lesz. — Nem tehe­tünk mást, beadjuk, az üsző­borjút pedig megtartjuk he­lyette. Istállójukban most há­rom állat van: az öreg tehén még néhány hétig, az előhasú, kétéves üsző és egy szerződé­ses bika. Ennyi állat bizony sok mun­kát ad Szedmák néninek. Reg­gel, amikor felkelnek, azt sem tudja, hol kezdje az etetést, úgy jajgatnak. A malacoknak naponta főz egy bogrács krump­lit, vagy répát, a csirkéknek kukoricát tör, a két ló. meg a tehenek etetésében az „öreg“ is segít. Aztán kitisztítja helyü­ket, délben itat, szinte egész nap lekötik. Különösen nyáron, amikor már fejés is van, s több a baromfi, meg a malac. Alig jut annyi ideje, hogy a mezőre is kimenjen. Pedig nagyon sze­ret kint tenni, látni, mi hogyan fejlődik. És ott is van olyan munka, például a cukorrépa- egyelés, amit a világért sem bízna másra. — Ha én is mindig kímélhet­nék. akkor nem vetnénk annyi árpát, meg kukoricát, inkább vennénk is, szerződnénk több növényre, cukorrépára, papri­kára. De ahol nincs állat, ott a trágyázás elmarad és bizony nem terem holdanként 27 má­zsát a kukorica, 17-et az árpa. Ezért nem hanyagolhatom az állatokat. ÍGY OKOSKODIK, s inkább otthon marad. Megelégszik em­bere figyelmeztetésével: az árpaföldre idejébe vidd a he­rét, hadd legyen megint szé­pen mag. Tavaly is 25—30 fo­rintot kaptak kilónként a here- magért, egy részén meg jó ta­karmány lett az állatoknak. A több mint 8 holdas földjü­kön nem találtak olyan homo­kos részt, ahol a paradicsom termelése kifizető lenne. Bánt­ja ez Szedmák nénit. Az előző években szépen megerősödött a paradicsompalánta, de éppen az első termés, amit jól meg­fizettek volna, hőütést kapott. Szedmák néni persze nem olyan asszony, aki ezen elked­vetlenedik, vagy véglegesen le­mond a paradicsom-, a pap­rikatermelésről. Ez évben még legalább két hold földet kap­csol a többihez, ezt aztán jól megválasztja. Az 1955. évre már csak 75 kiló körül volt a rendezetlen sertésbeadásuk. Ezt a súlyt a hízó hamar elérte, de az asz- szony nem engedte beadni. — Miért ne egyen, amikor van is mit, meg eszik is. Ha nagyobb lesz, többet fizetnek érte. IGAZA LETT. A 153 kilós hízó árát 75 kilóig 5.80 forint­jával fizették, az azon felüli súlyért 5.80 és még 20 forintot kapott, ezt szabadpiaci árban vették át. Szedmák Kálmánná igen jól gazdálkodik, sokan Tanulhat­nánk tőle. Dobat Margit A sertés-, marha-, borjú és juh forgalmának és levágásának újabb szobái yoiása A Minisztertanács foglalko- J zott a lakosság hús- és zsíréi- | látásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukoricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbe- gyűjtési tervünket nem teljesí­tettük. Az elmaradás oka ré­szint a járatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadá­sában fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció, a ku- pecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szemben ta­núsított elnézése volt. A helyi hatóságok több helyütt indo­kolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem be­tartását. Beadásban hátralé­kos termelőknek vágási enge­délyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a iá- ratlevelek ellenőrzése hiányá­ban — jogtalanul sertést vá­sároljanak, A spekuláció a ma- gánhúsiparosok között is fel­ütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben tíz-húsz kupec, fel­hajtó útján felvásárolt állatok­kal nyerészkedtek, s így visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határoza­ta alapján a begyűjtési minisz­ter a lakosság folyamatos hús­ellátásának biztosítása, a spe­kuláció visszaszorítása, a laza­ságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálko­dók és termelőszövetkezeti ta­gok), akik előírt sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tet­tek, korlátlanul kaphatnak ser­tésvágási engedélyt. Saját hiz- lalású sertéseiket feldolgozott állapotban, füstölt áruként ér­tékesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalon- hát azonban a spekuláció meg­fékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A ter­melőszövetkezetek saját hiz- la'ású sertéseiket beadási kö­telezettségeik tejesítése után hasított és nyershús formájá­ban továbbra is árusíthatják. Élő sertést minden olyan ter­melő forgalomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezettségé­gének eleget tett. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadá­si kötelezettségük teljesítése előtt, abban az esetben, ha hátralékuk nincs és a három hónapon belül esedékes ser­tésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak, háztartásonként le­vághatnak egy darab sertést. Beadásra nem kötelezett sze­mélyek részére öt családtagig egy, ezenfelül két sertésre ad­ható vágási engedély. Ez a kor­látozás nem vonatkozik a sa­ját hizlalást folytató be­adásra nem kötelezett szemé­lyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vá­sárolhat. Az állami kereskede­lem érdekeinek védelme szük­ségessé teszi, hogy továbbel- adás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állat­forgalmi vállalatok vásárol­hassanak. Állami vállalatok, üzemek és intézmények hat­van, kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megja­vításához közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásár­lási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hízottsertést. A magánhúsiparosok vásárlásai­kat azonban kizárólag szemé­lyesen, megbízottak nélkül vé­gezhetik. A rendelet intézkedik a sza­badpiacon történő eladás sza­bályozásáról is. A rendelet ér­telmében sertést, vagy szarvas- marhát csak az az állattartó adhat el, aki járatlevéllel iga­zolja. hogy az eladni kívánt sertés legalább hatvan nap óta, a szarvasmarha legalább ki­lencven nap óta a tulajdoná­ban van. Sertésbeadásban hát­ralékos egyénileg gazdálkodó termelő hatvan kg-on felüli súlyú sertést, vágómarha be­adásban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat Az a termelő, akinek sertés­beadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három hónapon belül esedékes, ser­tést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási kötelezettségének határidőre való teljesítéséhez megfelelő súlyú sertést hízóba állított A begyűjtési miniszter ren­deleté a továbbiakban a zsír­beadást, a sertés kényszervá­gást, a selejt marha, borjú és juh vágásokat, valamint a vá­gási engedélyek és utalványok kiadását szabályozza. A ren­delet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva elejét vegyék a spekulációnak, rendet teremt­senek a szabadpiacon, meg­védjék a termelők jogait. AZ ÁLLAMI FALUSZÍNHÁZ MŰSORA 'Az Állami Falusztnház a Gran­det kisasszony című színmüvei a kővetkező belvei-re M^rrat el: Február 18-án F.ßercseht 19- én Füzessbony 20- án Eger (Dózsa filmszín­ház) 21- én Balaton 22- én Tarnalelesz 23- án Ahasár (honvédség) 24- én Feldebrö HIRDETÉS Az időszaki mérleghitelesítés alkalmából az Egri Finommecha­nikai és Vasirwri Vállalat fel­hívja az érdekeltek figyelmét, hogv iavításra és hitelesítés előtti rendbehozatalra szoruló mérle­geiket és mérlecrsúlvokat a tor­lódások elkerülése végett mielőbb szállítsák be a vállalat Eger. Me­cset utca 8. szám alatti műhe­lyeibe ívolt Kis Tüzéo). Javítások szakszerű legjobb minőségi mun­kával készülnek. CIKKÜNK MOMÁN Jk vállalatok öss&eköltö&tetéséz'd s&áwtzos lakás szabadultba lel Efjerkezt/ Múlt év december 19-i szá­munkban foglalkoztunk az egri lakáskérdéssel. Megírtuk, hogy a városban lakáshoz lehetne juttatni sok családot, ha a vállalatok és hivatalok iroda- helyiségeit — melyek azelőtt lakások voltak — visszajuttat­nák eredeti céljuknak. Azóta eltelt néhány hét, nézzük meg, mi történt cik­künk nyomán? A városi tanács illetékesei az azóta eltelt idő alatt nem tét­lenkedtek. Felmérték a vállala­tok és hivatalok irodahelyisé­geit, négyzetméterenkénti ősz- szesítést készítettek azokról. A 82 vállalat felülvizsgálása során megállapítást nyert, hogy az irodáit sok helyet fog­lalnak el, s az összeköltöztetés megvalósításával közel 40 lalkást tudnának biztosítani azoknak, akik lakással egyál­talán nem rendelkeznek, illet­ve egészségtelen körülmények köpött élnek. Honnan várhatunk lakáso­kat? A rossz templom rendbe­hozásával a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat ide átköltöz­hetne, míg a Széchenyi út 2. szám alatt, mint régen, a ban­kok foglalhatnának helyet. Itt elférne a Beruházási Bank, a Tai arékpénztár, de még az Állami Biztosító Vállalat is, s ezáltal 9—10 lakás szabadulna fel. A Faipari Vállalat is sok he­lyet foglal el városszerte. A vállalatnak módjában áll, hogy a Knézich utca 11. szám alatt központi telepet létesít­sen romos épületek helyreállí­tásával. így az eddig használt helyiségek újra lakásokká ala­kíthatók. Több hasonló össze­költöztetésre van még ezeken kívül lehetőség. Eredményes volt a felülvizs­gálat azért is, mert felfedezte: van olyan vállalat is Egerben, melynek — enyhén szólva — nem sok keresnivalója van itt. A Gyapjúiéra elő Vállalat a Fürdő, illetve a Mecset utcá­ban nyolc iroda, egy műhely és öt raktárhelyiséget foglal el indokolatlanul, hiszen Egerben juhtenyésztés tudvalevőleg nincs, a kecskéket viszont még nem nyírják. Egercsehiben, Mónosbclcn és Szarvaskőn vi­szont vannak kirendeltsé­gek és nagy juhnyájak. Itt kel­lene tehát lennie a központi irodának is. Legfőbb ideje, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot, s a „központi embe­rek“ közelebb kerüljenek a dolgozókhoz, a felvásárlási telepekhez. De nem érdektelen az sem, hogy ezzel 8—10 la­kást lehet juttatni a lakásnél­külieknek. Elgondolkoztató az is, hogy a Sztálin úti Fáklya székház­ban kihasználatlanul állnak a lakásnak alkalmas helyiségek, hacsak nem számítjuk „tevé­kenységnek“ azt, hogy ott né­hány személy esténkint kár­tyával űzi el unalmát Decemberi cikkünkben hang­súlyoztuk, hogy a vállalatok és hivatalok vezetőinek lelkiisme­retességgel s jobb belátással, még több szívvel kellene kezel­ni ezt az ügyet. Akkor sokat lehetne segíteni. Sajnos, azt kell a vizsgálat után meg­állapítani, hogy ez még ma is hiányzik a vezetőkből. A 63/5. Építőipari Vállalatnak a városi tanács vezetősége javasolta, hogy költözzön át egy, a tanács által biztosított új helyre. S a Kossuth tér 4. szám alatti épü­letbe költözzenek be a város egész területéről a kisipari szövetkezetek irodái, mellyel 27—30 két-három szobás lakás szabadulna fel. A megbeszélé­sen — ahol ezt kérték — az igazgató beleegyezett a meg­oldásba, másnap azonban levél­ben értesítette a tanácsot: saj­nálja, a csere nem jöhet létre, mert a csere nem tartozik ha­táskörébe. Beláthatnák a vállalatok vezetői, hogy a vállalat, vagy hivatal „magasabb érdekeinél“ vannak még magasabb érde­kek, melyek nem mások, mint az ember érdekei, az, hogy a dolgozók megfelelő lakások­ban éljenek. Eger városban régen műkö­dött a Marx Károly utcai Széchenyi Szálloda. Néhány év óta az ÜVÉRT uralja ezt az épületet, s jól gondolja meg, aki Egerbe készül, jöjjön-e, mert szállása nincs biztosítva. Éppen ezért külön üdvözöljük a városi tanácsot, mert cik­künk nyomán gondolt erre is és az ÜVÉRT-et a Vécsey ut­cába költözteti, s megnyitja újra a szállót. Az elmondottak igazolják: lehet és van még mit tenni a lakáshelyzet megjavításáért, csak akarat és szív kell hozzá. A városi tanács nagy munkát végzett eddig. Felmérte a lehe­tőségeket, de ne álljon meg en­nél, ne elégedjen meg ennyivel. Most már a végrehajtáson a sor. Alakítsanak szakemberek­ből álló bizottságot és kezdjék meg az összeköltöztetést. Mun­kájukban csak egy érdek hajt­sa őket, mely nem lehet más, mint az: legfőbb érték az em­ber. Polácsik Gyuláné MNDSZ- asszony jó munkájával sza­vaz a békére. Újabb eredmínjr a hízoftbika szerződéskötéseknél Az elmúlt hetekben is több­ször adtunk hírt dolgozóink­nak arról, hogy milyen jelen­tősége van a hízottbika szer­ződéseknek. A szerződésköté­sek megyénkben szép ered­ményeket értek el. Az akció­ban eddig eredményezett 12 havi nevelési időt miniszter- tanácsi határozattal 18 hónap­ra módosították. Ez a meg­hosszabbítás lehetőséget ad a gazdáknak a tsz-ek vezetősé­gének arra, hogy kisebb sú­lyú állataikat előreláthatóan biztosabb, hosszabb időre le­szerződjék, viszont a maga­sabb súlyú állatokat már öt hónap elteltével is átadhassák, ha az a megkívánt súlyt eléri. Tehát: 70—100 kg súlyút a szerző­dés keltét követő legkésőbb 18-ik, 101—140 kg súlyút a szerző­dés keltét követő legkésőbb 14-ik, 141—180 kg súlyút a szerző­dés keltét követő legkésőbb 12-ik, 181—220 kg súlyút a szerző­dés keltét követő legkésőbb 9-ik, 221—250 kg súlyút a szerző­dés keltét követő legkésőbb 8-ik hónapban lehet átadni. Felhívjuk dolgozóink figyel­mét, hogy ezt az új kedvező feltételt használják ki és még a tavaszi munkák megkezdése előtt szerződjenek hizlalásra alkalmas kisebb és nagyobb súlyú bikaborjaikra, tinóikra. | Az utóbbi napokban me­gyénk dolgozói újból sok le­véllel, értékes jelentéssel és hírközléssel járultak hozzá szerkesztőségünk munkájához. Az élet különböző területei­ről írott leveleikben beszámol­nak a felszabadulási munka­verseny szép győzelmeiről az iparban és a mezőgazdaság­ban. Mások elmondják bajai­kat, panaszaikat. íme néhány levél a Népújság szerkesztő, sége postájából. A Mátravidéki Fémművek kultúréletéröl számol be SO­MOGYI JANOS kultúrfelelős. Megírja, hogy 15 községben mutatták be a Csárdáskirály­nő c. operettet. Nemsokára a Bújócska c. színdarabbal lép­nek színre. Ezenkívül rigmus­brigádjuk, állandóan köszönti a felszabadulási verseny leg­jobb dolgozóit. SZAJLAI JANOS elvtárs a Helyiipari Vállalatok Szakszer. vezetének TB-elnöke értékelte üzemeik felszabadulási ver­senyállását. Az értékelés sze­rint január hónapban a Fa­ipari Vállalat nyerte el az el­ső helyet, amely a tervteljesí­tés. az önköltségcsökkentés és a közszükségleti cikkek gyár­tása terén túlteljesítette vál­lalását. A második helyezett az egri Finommechanikai és Vasipari, harmadik pedig az Egri Nyomdaipari Vállalat. Ezek az üzemek a negyedik negyedévben élüzem kitünte­tést nyertek el. A sarudi Kossuth TSZ éle­téről NAGY GÁBOR növény- termesztési brigádvezető tájé­koztat bennünket. A szövetke­zet ezelőtt nem végzett jó munkát. A hibák oka, hogy nem volt pártélet, nem műkö­dött a pártszervezet és a já­rási pártbizottság sem adott kellő segítséget. Most már sok javulás mutatkozik. Jelenleg a tavaszra készülnek. Kilenc- holdas új rizstelepükön építge. tik a vízlevezető csatornákat, hozzákezdtek egy ötvagonos kukoricagóré felépítéséhez A gyöngyösi Vas- és Fém­ipari tömegcikkgy 'rió KTSZ dolgozói megírják, ho"” a ver­seny folyamán elkészítettek terven felül 40 laposkocsi fé­ket, a lakosság szükségletére. Anyagfelhasználásukat 0,2 szá­zalékkal csökkentették és 0,13 százalékkal csökkent az ön­költség. Vállalják, hogy to­vábbra is a lakosság jobb áru­ellátásának növeléséért dol­goznak. A Besenyőtelki Állami Gaz­daság vezetősége terjedelmes írásban számol be a felszaba­dulási verseny eddigi állásé, ról. A gépesítés, a növényter­mesztés, a sertéstenyésztés, a tehenészet és az építkezés dol­gozói mindannyian eleget tet­tek vállalásuknak. Külön di­cséret illeti a gépjavítókat és azokat, akik a felszabadulási versenyben legjobbak voltak. FAZEKAS SÁNDOR mátra- derecskei lakos, aki az ÉM 3. sz. kőbánya csákánykői üze­mében dolgozik, panaszos le­véllel fordul hozzánk. A múlt év szeptemberében, mint bun­kózó rakodót felvették az üzembe és négy hónapig a szállításhoz tették. Itt keve­sebbet tudott keresni. Ez év elején visszahelyezték eredeti állásába, majd 10 nap múlva újra a szállításhoz vezényelték. Panasza és kérése, hogy sze­retne újra az eredeti beosz­tásában dolgozni. Ezt kéri az üzem vezetőségétől. RÁCZ JENŐ elvtárs, a Gyön­gyös városi begyűjtési hiva­tal vezetője örömmel újságol­ja, hogy a gyöngyösi Dózsa Termelőszövetkezet szép fel- ajánlást tett a begyűjtés előse­gítésére. Megfogadták, hogy éves kötelezettségüket húsfé­leségekből április 1-re 100 szá­zalékig teljesítik. Nemcsak a begyűjtésben, hanem a többi mezőgazdasági munkában is példamutatóan akarnak dol­gozni. SÜVEGES BENEDEK levele szintén a begyűjtésről szól. A verpeléti földművesszövetkezet vállalta, hogy március végére egész évi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségüket teljesí­tik. Húsz dolgozó paraszt lép páros versenyre, határidő előtt teljesítik az első negyedévi hízottsertésbeadási kötelezett­ségüket is.

Next

/
Thumbnails
Contents