Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-17 / 14. szám
6 NÉPÚJSÁG 1955 február 17. csütörtök. ISÜLPQLtTlK A À háború és a béke kérdése.. Február 3-től 9-ig a világ közvéleménye Moszkva felé fordult. Ezekben a napokban tartotta ülésszakát a Kremlben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A tárgysorozatban tekintélyes helyet foglalt el a szovjet kormány által folytatott külpolitika megvitatása. Érthető, hogy már ez a tény is hatalmas érdeklődést keltett az egész földkerekségen. A világ- politika kérdése ma: a háború és a béke kérdése. A józan emberek százmilliói világosan látják, hogy a béketábor erejétől függ a világbéke fenntartása, a nemzetközi feszültség enyhítése. Ezért tekintettek rendkívüli figyelemmel arra, miről tanácskoznak a béketábor bástyájának, a szovjet-országnak legjobbjai. A józan emberek körében mindenütt nagy visszatetszést keltettek azok az — enyhén Szólva — hangoskodó beszédek, melyek az előző hónapok során hangzottak el egyes nyugati Politikusok és hadvezérek szájából. E szónoklatok az „erő- politikára“ és atomfegyverrel való fenyegetőzésre épültek, s mint Molotov elvtárs megállapította, azt célozták, hogy „az erő helyzetén“ alakuló politika segítségével, vagyis a nyomás és a durva fenyegetőzések segítségével igyekezzenek zavarba hozni valakit. A fenyegetőzéseket természetesen a béketábor országainak címére küldték Molotov elvtárs méltó választ adott ezeknek a hangos- kodóknak. A Szovjetunió külügyminisztere nagyjelentőségű beszámolójában, a világhelyzetet mély részletességgel elemző beszédében méltóképpen megfelelt azoknak, akik a tőkéstábor „erőfölényéről“ szavalnak. A tények alapján tette fel a kérdést: „Vajon lehet-e tagadni, hogy a háború előtti időkhöz képest komolyan meggyengültek a kapitalizmus, a tőkésnrszágok állásai? Nem, nem lehet. Hasonlóképpen világos az is. hogy ezek a változások a szocializmus javára mentek végbe.“ A háború nagydobosai szeretnék mindezt figyelmen kívül hagyni, s demagóg módszerekkel próbálnak gáncsot vetni mindenfajta békés kezdeményezésnek. Erre hívta fel a figyelmet Molotov elvtárs, amikor félreérthetetlenül leszögezte: „... a mostani körülmények között a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló lépések a legagresszívabb körök mindenféle ellenállásába ütköznek. E köröknek nem a feszültség csökkentése az érdekük, hanem annak növekedése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését csak a legagresszívabb erők elleni harccal lehet elérni, következésképpen ennek a harcnak nem hogy nem szabad gyengülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következetesebben kell folytatni“. Az agrcsszorral szembeni határozott fellépésnek ma sokkal szélesebb bázisa van, mint bármikor eddig. Hiszen a harcias szónoklatok szerzői fellépésükkel nem híveik, hanem ellenségeik számát növelik. Molotov elvtárs a béke erőinek nagyságát jellemezve rámutatott: „A Szovjetunió külpolitikájának békeszerető irányzata mind hatalmasabb támogatásra talál a demokratikus tábor s valamennyi ország lakosságának demokratikus rétegei között“. A háborús próbálkozások elleni fellépés feladata természetesen a béketábor országaira hárul. Ezt világosan tisztázta a múlt esztendő végén tartott moszkvai értekezlet. A párizsi egyezmények a béketábor országai ellen irányulnak és új helyzetet teremtenek Európában. A béketábor országainak biztonságuk további megszilárdítása és az európai béke biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell majd tenniük — mondotta Molotov elvtárs. Az országok közötti kapcsolatokat nem az „erőpolitikára“, hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolatokat kell kifejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. Itt arra van szükség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokat az eszteleneket, akik atombombával hadonásznak. Ez megnyugvást vinne a népek körébe. A Szovjetunió a maga részéről arra törekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatok erősödjenek, s baráti kapcsolatokká fejlődjenek. A Szovjetuniónak nincsenek vitás kérdései az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti érzelmeket táplálnak az amerikai nép iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsarolással és fenyegetőzéssel semmit sem ér cl. Hruscsov elvtárs, az amerikai újságírók előtt mindezt összegezve határozottan kijelentette: „Bízom abban, hogy akadnak erők, meg lesz józan ész ahhoz, hogy kivívják országaink kapcsolatainak megjavulását“. Mint ismeretes a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetőivel a Szovjetunióban tartózkodó amerikai újságírók hosszabb beszélgetéseket folytattak, s ezekből a beszélgetésekből szintén a szovjet-kormány békepolitikája csendül ki. Zsukov, a Szovjetunió marcalija a beszélgetés során rámutatott arra, hogy a Szovjetunió körüli amerikai támaszpontok elhelyezése nem az Egyesült Államok védelmi szándékairól, hanem támadó szándékairól tanúskodik. Hozzátette: „Hogyan lehet szó védelemről, ha a támaszpontok annyira távol fekszenek a védelem tárgyától, azaz az Egyesült Államoktól? Az ilyen katonai támaszpontok létesítésének célja a támadás, nem pedig a védelem.“ A hétfői lapokban Bulga- nyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszélgetése jelent meg, melyet szintén az amerikai újságírókkal folytatott. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a Szovjetunió résztvenne-e a nyugati hatalmakkal kötendő olyan egyezményben, mely korlátozná a kísérleti atomrobbantások számát, Bulganyin erre így válaszolt: „Ebben a kérdésben radikálisabb úton, olyan úton kell haladni, melyet a szovjet kormány javasol. A szovjet kormány az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver teljes eltiltását, e fegyverfajták gyártásának megszüntetését, valamint a már előállított ilyen fegyvereknek az államok fegyverzetéből való kivonását javasolja. Bul- ganvin elvtárs az amerikai újságírók kérdéseire válaszolva ismételten és világosan leszögezte: „Teljesen őszinték a Szovjetunió képviselőinek azok a kijelentései, hogy jó, normális viszonyt akarnak teremteni az Egyesült Államok kormányával. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén elhangzott beszámolók, valamint a szovjet kormány vezető személyiségeinek beszélgetései az amerikai újságírókkal világosan tisztázták a Szovjetunió béketörekvéseit: a kapitalista hatalmakkal való békés együttélés külpolitikáját. E beszámolók és beszélgetések figyelmeztetésül szolgálnak az agresszoroknak. s ugyanakkor a biztonság tudatával töltik el a békére vágyó, a békéért küzdő százmilliós tömegeket. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökén és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felöl,"a kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere t. Postafiók: 23. Felelőn: 284. 246 és 123. Szikra Lapnyomda BndaaesL VIII.. RSkk Szilárd-utca 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihál» HOZZÁSZÓLÁS A „NÉPÚJSÁG SPORTAKADÉMIÁJÁHOZ" A SPORTKÖRI VEZETŐSÉGEK FELADATAIRÓL Sok szó esett már a sportolókról, edzőkről, játékvezetőkről. Időszerű pár szót szólni a sportköri vezetőségekről is. amelyeknek jó vagy rossz munkáján sokszor múlik legalább annyi, mint a versenyzők, edzők, játékvezetők tevékenységén. A sportköri vezetőség feladata: a sportkör sokrétű életének vezetése. Talán furcsán hangzik ennek az önmagától érthető ténynek a lerögzítése, mégis számtalanszor kell ezt hangsúlyozni. A gyakorlati életben ugyanis igen kevés sportköri vezetőség tölti be ezt a szerepét. Legtöbb sportköri vezetőség előtt a sportnaptár, költségvetés készítése, tervfegyelem, a szakosztályok munkájának irányítása és ellenőrzése, a sportolók és közönség nevelése és a sportpropaganda szinte ismeretlen fogalmak. Legtöbb sportköri vezetőség tevékenysége arra korlátozódik, hogy Összetákol egy labdarúgó- csapatot, erre áldozza a sportkör anyagi bázisának legnagyobb részét és egy-k.ét, önmagától működő szakosztálynak megadia a létminimumot. Időnként elkészít, eev enyhén szólva, kétes értékű adatokat tartalmazó statisztikai kimutatást, s mint aki jól végezte dolgát, másra nincsen gondja. Legtöbbször ezekben a sportkörökben a tehetséges helybeli labdarúgóknak nincs fejlődési lehetőségük, miután nincsenek kellőképpen foglalkoztatva. — s az idegenből vásárolt labdarúgók nem a mérkőzéseknek, hanem az éjszakának a „hősei”, egyes edzők csupán „átszállót“ váltanak a sportkörbe való belépéskor, s az utánpótlással mit sem törődnek, egyes életképes szakosztályok lassan tönkre mennek, miután a költségvetésben részükre biztosított anyagiakat nem kapják meg, — az éjszaka „hősei - igényesek, s mindezt valamiből fedezni kell. Egyes pályákat betiltanak a közönség „túlbuzgó” viselkedése miatt, legtöbb sportágban nincs megfelelő utánpótlási Minderről ki tehet? A versenyzőt, ha szabálytalankodik. kiállítják, a Iátékve- zetőt, ha gyengébben működik, pihentetik, vagy legközelebb kevésbé jelentős mérkőzés vezetésére jelölik ki. az edzőt, ha rosszul működik, leváltják. De a sportköri vezetőség — sajnos még ha rosszul működik is — többnyire szent és sérthetetlen. Mindenütt keresik a bajokat, csak a vezetésben nem. Amie a versenyzők, edzők és játékvezetők állandóan szem előtt vanak. addig a sportköri vezetés — többnyire egyszemélyi vezetés — a ★ ★ kulisszák mögött történik. Sok helyen pedig a sportköri vezetőség a „mindenes“' elnökből áil, aki saját maga végzi a pálya- meszeléstől kezdve az elnöki megnyitó beszéd elmondásáig a sportköri élet változatos tennivalóit. Amint államunk intézményei előre elkészített költségvetés és munkaterv alapján dolgoznak és szigorú tervfegyelem érvényesül életükben, éppúgy sportköreinknek előre elkészített költségvetés és sportnaptár alapján kell működniük, s életükben érvényesülnie" keli a sportfejiesz- tési tervek maradéktalan végrehajtásának. A sportköri vezetőség elsőrendű feladata megállapítani, milyen sportágakban rendelkezik a sportkör megfelelő szakemberekkel és sportlétesítményekkel. Ez a döntő, nem pedig a meglévő Játékos-állomány! Ifjúság mindenütt szép számmal van. Ha sportlétesítmény és Jő edző van, az ifjúság szívesen megy sportolni. Ezután fel kell mérni a sportkör anyagi lehetőségeit. Ehhez mérten keil megállapítani az egyes sportágakra eső költségvetési tételeket. A költségvetés felosztásánál figyelembe kell venni, milyen játékerőt képviselnek és milyen múltra tekintenek vissza az egyes szakosztályok, továbbá mi★ lyen jövő áll előttük. A költség- vetés felosztásánál szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy, ha mőd nyílik sportlétesítmény építésére, azt még áldozatok árán is meg kell tenni. Ezután elkészítendő az évi sportnaptár, amelyet már a költségvetésben biztosított anyagiakkal támasztanak alá. Sportnaptárt a költség- veréstől függetlenül elkészíteni nem lehet. Bár elvben a költség- vetés a sportnaptár függvénye kell legyen, gyakorlatban mégis inkább a sportnaptár a költség- vetés függvénye, s az ésszerűség a kettő összehangolását kívánja meg. Az így elkészített sportnaptár alapján indul meg a szakosztályok élete. Ennek elvi irányítása és ellenőrzése — az egyes szakosztályok edzéseinek megszemlélése, — edzők, szakosztályvezetők beszámoltatása révén — a sportköri vezetőség folyamatos feladata. Nagyobb sportkörökben ésszerű egy edző- tanács felállítása, mely mint szak. tanácsadó szerv, segítségére lehet a vezetőségnek. A vezetőségnek kötelessége: éberen őrködni afelett is, hogy az anyagiak szétosztása az egyes szakosztályok között a tervek szerint történjen és semmilyen nemű garázdálkodásra ne legyen lehetőség. Folyamatos feladata a sportköri vezetőségnek — sportköri taggyűléseken, edzőkön és szakosztályvezetőkön keresztül — a sportolók és közönség nevelése, megfelelő sportpropagandával — sajtó, sporthfradó, plakátok — a sport népszerűsítése. Végül is, de nem utolsósorban az MHK testnevelési rendszer feladatainak teljesítése. Az utánpótlás biztosítása, a sport és munka területén egyaránt helytálló szocialista tíDusú sportemberek nevelése, csak a fentiek szerint, jó sportköri vezetéssel történhet. Ruttkay Vilmos Eger SPORT ÉS MUNKAFEGYELEM Felelősség a magyar sport jő- vőjéértl — ez a gondolat jellemezte az országos sportértekezletet. Ez a gondolat kell, hogy irányt szabjon megyénk valamennyi sportkörének munkájában, s azok sportköri vezetőiben is. Amint a magyar testnevelési és sportmunka az MDP Központi Vezetőségének határozata szellemében látott hozzá a legközelebbi feladatok megoldásához, ugyanúgy kell megyénk valamennyi sportkörében is a burzsoá sporterkölcs még mindig meglévő maradványait kiölni. Kiirtva azokat a megnyilvánulásokat. amelyek igen károsak szocialista sportunk fejlődésében. A sportköri vezetőkre vár az a feladat, hogy olyan légkört teremtsenek meg, mely a klubszeretettől, sport- és munkafegyelemtől átitatott. A sportköri vezetők és nevelők feladata az is, hogy a sportolót elért eredményeinek. szorgalmának és fegyelmezettségének megfelelő megbecsülésben részesítsék, s ez az elismerés ne a megbecsülésen túlmenő, s ne „sztárokat” nevelő legyen. Ezek nehéz feladatok, de Igen magasztosak a helyes sportköri élet és légkör kialakításában. Meg kell értetni minden aktív sportolóval, hogy eredményeit mindig sporttársai segítségével éri el. s ha azok további segítségétől elszakad — eredményei nem lesznek maradandók. Csak a közös munka, a kölcsönös mag- becsülés, egymás tiszteletbentar- tása hozhat átlagon felüli teljesítményeket. A sportoló szeresse igazán egyesülete színeit. Ne egyéni érdekek vezessék eredményeinek elérésére, hanem a sportkör iránti szeretet és ragaszkodás, s akkor a sportkör, a sportegyc★ A női hátúszók eredményül nem kielégftőek. A legjobb hátúszó, M. Nagy Eva 1954-ben nem versenyzett és az átlagok összehasonlításánál ez észre is vehető. Bácskái tehetséges versenyző, 1.27.3 mp Bácskái Jolán 1.30.9 mp. Csuhány Mária 1.34.9 mp. Huszthy Ilona l 36-2 mp. Kiss Judit 1.38.4 mp. Bóta Éva 1 41.8 mp. Stecz Judit 1.44.6 mp. Marselek Ildikó 1.48.2 mp. Krupa Magda ötös átlag: 1954: 1.33,5 mp. sülét valamennyi tagja igaz sporttársaként fogja szeretni és megbecsülni öt. Ha a sportkörön belül kiépül az önzetlen és őszinte, egymás iránti megbecsülés, az egyesület Iránti szeretet. akkor mint egy család él a sportkör valamennyi tagja. Az liven sportegvesületből. sportkörből nem egykönnyen engednek a csábításoknak a sportkör tagjai, s nem fogják változtatni egyesületeiket. Hogy ez Így legyen, ki kell alakítani az olyan légkört, mely hiányérzetet kelt a sportolóban, ha távol marad attól. Ez a hiányérzet kell legyen az összefogó erő. Ez bizonyos határon túl már kiubsovi- nizmusnak lenne nevezhető, ha a nevelés folyamán e csúnya csökevényre nem világítunk rá megfelelőén, s nem óvjuk meg neveltjeinket ettől. Ezek a feladatok mind a sportköri vezetőkre és nevelőkre várnak. s akik ilyen irányban fejtik ki nevelő tevékenységüket — áldozatos és kitartó munkát vállaltak — munkájukat biztosan siker és eredmény koronázza. Hogy munkájukat sikeresen végrehajtsák a sportfegyelmet kell megszilárdítaniuk. A dolgozó, vagy diák sportolónak. amikor a sportkörbe lép. tudomásul kell vennie, hogy éppen olyan kötelezettséget vállal a sportkörrel szemben, a sportfegyélemben, mint a munkafegyelem, vagy éppen az iskolai fegyelemben. A belépő feláldozza magát a sportszórakozásnak. mely áldozatkész vállalása másokat szórakoztat, s őt ez a szórakozás — lehet az bármely sportág — testileg, szellemileg felüdlti, megerősíti, sőt ezen túlmenően elért jó eredményei után — a megérdemelt megbecsülésben részesülhet, s a sportig azonban a jövőben nagyobb szorgalmat kell tanúsítania, ha jobb eredményt szeretne elérni. Kiss J„ mint hátúszó Is megállja a helyét. A fiatalok közül Bóta és Stecz J. a legtehetségesebb. Egri Haladás Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya 1953: 1.29,2 mp. Megyei Tássd.-.lmi Úszó- szövetség. törvényeknek megfelelően elért eredményei után minősíthető. A sportkörbe, illetve sportegve- sületbe való lépésével logot szerez arra, hogy a sportkör taggyűlésein részt vehet szavazati joggal, választási ioaa van és megválasztható a sportegyesületen belül bármilyen tisztség viselésére. Jogot szerez arra, hogy az egyesület sportlétesítményeit, sportszereit és sportfelszereléseit díjmentesen használhatja. Viselheti az egyesület jelvényét és sportegyenruháját, s azokban sportegyesülete nevében részt vehet sportversenyeken, szpar- tákiádokon és sportünnepségeken. Részt vehet továbbá az egyesület által rendezett tanfolyamokon és szemináriumokon, s ezzel logot és lehetőséget élvez továbbképzésre. Népköztársaságunk minden állampolgárának ezek a jogai biztosítva vannak, hogy munkahelyétől függetlenül, bármely sportegvesület tagja lehet. Aki tehát ezzel a joggal élni kíván, megvan rá minden lehetősége. De aki jogot élvez, kötelességet is kell vállalni, s nincs szebb feladat, mint a kötelezettségvál.a lást teljesíteni. (Folytatása következik) Horváth Gyula Egercsehi Bányász SK. PÉNTEK Kossuth-rádió: 8.30: A rádió népi zenekara játszik. 9.00: Tömegdalok. 9.20: Ifjúsági rádiójáték. 10.30: óvodások műsora. 11.00: Nők negvedóráia. 11.30: Mai operákból. 12.15: Suki Antal és zenekara látszik. 13.00: Tánczene. 14.25: Úttörő híradó. 14.50: Csokonai versek. 15.10; Képeslap Helsinkiből. 15.40: Részletek a Boci-boci tarka c. operettből. 16.20: Fiatalok sporthíradója. 17.10: Előadás. 17.30: Szív küldi, 18.30: Angol népdalok. 19.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: A Rádió szimfó- nikus zenekara látszik. 21.30: Sporthíradó. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Tánczene. 22.44: Csokonai: A reményhez. 23.00: A román rádió esztrádzenekara látszik. 23.33; Lassan leszáll az éj., összeállítás. 0.10; Régi magvar muzsika. Petcfi-rádió; 14.00: Bemutatiuk külföldről érkezett operaf elvételeinket. 14.50: A textilszakszerve- zet központi együttesének műsora. 16.00: A rádió népi zenekara látszik. 16.40: Zenekari hangverseny. 17.30: Szabó Pál regényének ismertetése. 18.00: Kamarazene. 18.30; Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.25: Előadás az 1955. évi üzemi kollektív szerződésről. 19.40: Csillag. Rádiódráma. 20.40: Könv- nvfl zene 21.30; Bach műveiből. 22.10: VIgoperarészletek. SZOMBAT Kossuth-rádió: 8.30: Fúvószene. 9.20; Úttörő híradó. 10.10: Zenekari hangverseny. 11.00: Bökay Csaba hegedül. 11.30: Látogatás a meteorológiai intézetben. 11.40: Gyermekkarok énekelnek. 12.15: Könnvü zene. 13.00: Versek. 13.20: A fővárosi népi zenekar látszik. 13.40: Magvar fúvósegvüttesek műsorából. 14.25: Ui Zenei Újság, 15.20: Előadás. 15.40: Szív küldi. 16.10: Szövetkezeti híradó. 17.10: Magvar népdalok. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 18.00: Tánczene 18.30: Az épülő kommunizmus nagv országában. 19.00; Közkívánatra. . . 20.00; Esti híradó. 20.20: Jót nevettünk. 22.20: Tánc Sport-nagyaktíva értekezlet Megyénk sportéletében nagy* jelentőségű esemény lesz a vasárnap tartandó sport naqyaktíva értekezlet. A megyei TSB két száz meghívót küldött szét a megye legjobb társadalmi aktíváinak. edzőinek, sportvezetőinek, sportolóinak, így elmondható, hogy sportéletünk méltó módon lesz képviselve a mealelentekkel. A sportaktíva értekezlet Jelentőségére való tekintettel, s hoay azon részt tudjanak venni a nagyszámban meghívottak, vasárnap nem lesznek rendezvények megyénkben! A sportaktíva értekezlet napirendié igen tartalmasnak ígérkezik, méltó ez a napirend az értekezlet jelentőségéhez. Megnyitó beszéd d. e. fél 11- kor: Kólmánchey Zoltán főiskolai testnevelési tanszékvezető. Meqyei TSB beszámolója: Miklós István MTSB elnök. 13 —15 óra: Ebédszünet. 15 óra: Hozzászólások. 17 óra: Válaszadás, Jutalmak átadása, majd. kultúrműsor. Este 7 órakor pediq Ismerkedési estet rendez az MTSB a meqbívottak és hozzátartozóik részére. Úgy a sportaktíva értekezlet, m'f’t az ismerkedési es tély az SZMT Székház Rákosi-ter- mében lesz megrendezve. éjfélig. 0.10: Csárdások és népdalok. Petőfi-rádió: 14.00: Részletek Lehár és Oscar Strauss müveiből. 15.20; Borodin: Igor herceg. Ooe- raismertetés. 16.20: Előadás. 16.40: Tánczene. 17.05: Odvsseus II. 18.00: Nyekraszov poémája. 18.30: Szív küldi. 19.00: Külpolitikai kalauz. 19.45: A kritikus a mikrofon előtt. 20.05: Romantikus szerzők kórusművei. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Részietek Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáiból. 21.20: Magyar népi muzsika. 22.00: Zenekari hangverseny. VASÁRNAP Kossuth-rádió: 4.30: Reggeli zene. 8.10: Egy falu — egv nó*a. 9.00: Zenés feltörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Kíváncsiak Klubia. 11.00: Vidám vasárnap délelőtt. 12.15: Jó ebédhez szó! a nóta. 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. 13.30: Hangos Naptár. 14.15; A Rádió s^ímfónikus zenekara iátszik. 15..30: Egv hét a külpolitikában. 15.45: Szív küldi. 16.15* Szabadság. szerelem. A rádió irodalmi folyóirata. 17.15; Kellemes szórakozást. 17.40; Kincses Kalendárium. 18.40: Tánczene. 19.30; Az épülő kommunizmus narv országában. 20 00: Esti híradó. 20.20: Színes népi muzsika. 21.30: A vasárnap sportia. 22.10- Klasszikus operettek. 23.00: Közvetítés a Bartók- teremből. 0.10: Csárdások. Petőfi-rádió: 8.00: A néphadsereg művészegyüttesének népi zenekara iátszik. 8.30* Evangélikus vallásos félóra. 9.00: Német népzene. 9.30: Miska bácsi le. mezesládáia. 10.10: Szív küldi 11.00* Népek dalai és táncai. 11.50* Balettismertetés. 12.30: Költészetünk a felszabadulás ufón. 13.10: Művészlemezek. 14.00: Részletek Jacobi Leánvvásár c. operettléből. 15.00* Képek Kína ősi kultúráiéból. 15.20: Jai de szépen muzsikálnak.. 16.00: összeállítás Shakespeare megzenésített művelőt. 17.00: A kis- kondás. Mesejáték. 17.50* Könv- nvű szimfonikus zene. 19.10: kertész Mqtrda sza'irái. 19.30; Népzene. 20.35- Túr.czene. 21.30: Füvószene. 22.00: Zenekari hangverseny. \ megye legjobb úszóinak 1954. évi eredményei VI. Hátúszók. A vegyesváltó 1954. évi középiskolai bajnokcsapata. Tagjai: Csuhány, Kiss, Rüll, Huszty A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL FEBRUÁR 18—20-1G