Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-17 / 14. szám

Tís éves « Magyar JVók TEernakratik as Ssövctséye Tíz éve szabad a Duna—Ti­Bz" tája, s a rajta élő nép. S ez az idő gyorsan elszaladt. Nem nehéz visszaemlékeznünk egy évtized történetére. Eleve­nek szívünkben az események, nemrég gyógyultak be a há­borúokozta sebek. Szinte hall­juk még a német csizmák do­bogását, s ha visszagondolunk, most is elönt bennünket az a felszabadult érzés, melyet a német hordák kiűzésekor érez­tünk. Hazánkban kő kövön alig maradt. Leégett, rommá lőtt utcasorok, büszkeívelésű híd­jaink romokban hevertek. A berendezéseiktől kifosztott üze­mek némán, sötéten ásitoztak. Letarolt földek, felperzselt fal­vak fogadták a pincékből bá­tortalanul előjövő embereket. ügy tetszett, meghalt itt minden. S e kilátástalanságban az első életreményt az éhező gyermekeknek kenyeret adó szovjet katonák jelentették. Biztató szózatként hangzott el a párt szava is, melyre meg­mozdult az ország. Megindult az élet. TJj remény fakadt, visszatért az emberi szívekbe a bizalom. Az embertelen pusz­tulás láttán egyre erősebbé vált sokezer ember közös aka­rata: menteni, újat teremteni. Kőre kő került — tetőt kap­tak a családi házak, s az újjá­épülő üzemekben is megindult a vérkeringés. Az első szabad tavasz szele már felosztott föl­deken ringatta a dús aratást ígérő vetést. Történelmünk egy nagysze­rű, hősi korszaka kezdődött el, s az új országot építők csata­sorából nem hiányoztak a nők sem. Nem törte meg őket a vi­lágégés borzalma. Alig néhány nappal Buda­pest felszabadítása után — 1945 február 18-án — a párt kezdeményezésére, létrejött az MNDSZ Országos Központja. A szervezet megalakulása el­ső percétől a háborús sebek gyógyítását, az új életért ví­vott harcot tekintette fő fel­adatának. Ez érthető is, hisz a háború a nők szívében hagy­ta a legfájóbb sebeket. Sokezer asszony maradt segítő, megértő élettárs nélkül. Nekik kellett az elárvult, a pincék áporodott levegőjétől megsápadt, éhező gyermekeikről gondoskodniuk. Sokszáz és ezer család ottho­nát, évekig épített fészkét dúl­ta fel a fasiszta barbárság — így a családi otthonok melegé­nek elővarázsolása is az anyákra várt. Fájó emlékként élt szívük­ben a múlt is. Az intézők, munkavezetők zsaroló. meg­alázó parancsszavai még ott zsongtak fülükben. A szűkös kommenció, a cse'édsors, a női munkáért fizetett félbér, a poros utcán nevelkedő gyerme­kek. a jogfosztottság, az anal­fabétizmus sötétje is gyakran eszükbe jutott. És kettőzött akarattal határozták cl: sza­bad ország szabad asszonyai­ként akarnak élni, dolgozni. A mi megyénkben is az el­sők között találjuk az asszo­nyokat az árvák könnyeinek letörlésében, az éhes gyermek­szájak táplálásában. Gyöngyö­sön Borosi Ferenc és a többi MNDSZ-asszony segítsége, ál­dozatkészsége révén alakult meg 1945 tavaszán egy napkö­ziotthon. Az árvák és nagy- családos anyák gyermekei lel­tek itt megértő, gondos ápolás­ra, anyai szívekre. Hevesen az asszonyok adták össze a nap­köziotthon felszerelését — Szűcs Istvánné, Csikós János- né példáján — s földet művel­tek, közös munkával termelték meg a zöldségféléket az óvodá­sok étkeztetéséhez. Egyre több asszony segített az iskolák rcndbehozásánál. Gyöngyöshalászon Durcsák Antalné buzdítására hozzáfog­tak az iskola meszeléséhez, ki­takarításához, hogy gyerme­keik tanulhassanak. Egerben Ankli Jánosné, Tóth Irén pe­dagógus kezdeményezésére bábszínházát alakítottak, hogy mosolyt csaljanak a háború borzalmaitól elkínzott, riadt gyermekarcokra. Részt kértek az üzemekben a termelés megindításából. Éhezve és fázva, fizetés nélkül is dolgoztak, mert tudták, hogy családjuk, saját maguk bol­dog jövendőjének alapjait rak­ják le. A falusi asszonyok nem egyszer két kézzel, ásóval for­gatták fel a földet, hogy újra teremjen és eljusson a kenyér a város, az üzem népéhez is. És csatasorba álltak — az egri nők nevéhez híven — ha egy-egy nagyobb politikai meg­mozdulásra került sor: a nincs­telenek között szétosztott föld megvédésében, a jó forint meg­teremtéséért, a spekulánsok el­len vívott harcban. Vagy később, az első tanács­választás idején, megyénkben 1800—2000 asszony segítette a választás sikerét felvilágosító szóval is. S mikor tavaly a Du­na áradata elöntötte Szigetköz népét, megyénkben is minden asszonyi szív — szorongva, de mégis bizakodva — együtt do­bogott a hajléktalanná vált családanyák szívével. Petőfi- bánya, Márkáz, Visznek, Pá­rád község asszonyai is el­küldték forintjaikat a bajban lévők segítésére. Hősies helytállást tanúsítot­tak a termelésben: a három-, majd az ötéves terv valóravál- tásában is. S mikor alkotmá­nyunk törvényben is kimondot­ta a pártnak a nők egyenjogú­ságáról vallott elveit, kitárult az út a nők egyéniségének ki­bontakozásához. Sokezer pa­rasztlányból vált mérnök, or­vos, technikus. A fiatal Inklo- vics Mária megyénk ország- gyűlési képviselője. Marmoly Antalné, egri dohánygyári asz- szony, többszörös sztahanovis­ta, — üzemükben 44 női szta­hanovista van. Gubolya János­né „Kiváló szövetkezeti dol­gozó“ a domoszlói Dózsa TSZ- ben. Megyénkben az új taná­csok megválasztásánál 596 nő került az államigazgatás helyi és felsőbb szerveibe. Ezek a példák mind-mind a nők helytállását bizonyítják. S a férfiak részéről megnyilvá­nuló kezdeti csodálkozást, meg nem értést felváltotta az el­ismerés, a tisztelet hangja a nők munkája iránt. És álla­munk számtalan intézkedése is azt mutatja: egész népünk megbecsülése övezi a munkáju­kat becsü'ettel végző anyákat, asszonyokat. Az anya- és gyer­mekvédelmi rendeletek — me­lyek a párt s az MNDSZ javaslatára jöttek létre — a különféle segélyek és juttatá­sok, napköziotthonok, bölcső­dék. az anyák életét könnyítik, mindannyiunk szemefénye: _ a gyermek fejlődését, boldog jö­vőjét alapozzák meg. Az országépítő munka, az áldozatok árán születő ered­mények viszont arra kötelezik az anyákat, a dolgozó nőket, hogy megbecsüljék boldog je­lenünket. S arra, hogy gyűlöl­jenek minden olyan törekvést, mely a szebb holnapot, a csa­ládi otthon békéjét veszélyez­teti. Ezért nőtt nálunk hatal­mas méretűvé a békemozgalom a nők körében. Megyénkben a háborúban sokat szenvedett koreai nép megsegítésében 1000 anya tevékenykedett, s 300 000 forintot gyűjtöttek. Nagy Ben­jáminná tarnaszentmiklósi asz- szony koreai kitüntetést is ka­pott kiváló gyűjtési munká­jáért. Napjainkban az imperializ­mus új háború tüzét éleszti Nyugat-Németország felfegy­verzésének tervével. S az anyai szív lázadozik minden terv ellen, mely férjeiket, fiaikat, szeretteiket a vérontásra, ti­pegő csöppségeiket. tanuló fiaikat a pusztulásra, a nyo­morra kárhoztatná. Anyák gyűlésén tiltakoznak megyénk asszonyai az új há­ború terve ellen. Viszneken Agócs Antalné három gyerme­Megyénk szorgos asszonykezei napjainkban sem tétlenkednek. A szőlőtermelő vidékeken szorgalmasan végzik a szőlőoltvány dugványozását. Előre az április 4-i wáilaiások teljesítéséért Eger városnak hat élüzeme van Fekete Ferenc kiváló teljesítményekkel ké­szül a felszabadulási verseny­ben nagy ünnepünkre. Eger város üzemei jó mun­kát végezve, becsülettel helytállanak a felszabadulási versenyben. A jó munka, a szép eredmények fényes bizo­nyítéka, hogy jelenleg is 6 jelentősebb vállalat viseli a büszke élüzem címet. Egerben találhatók a he­lyiipari vállalatok legjobb­jai. A Faipari Vállalat 1954. utolsó negyedének jó munká­jáért harmadszor is elnyerte a kitüntetést. A Nyomdaválla­lat már másodszor lett az élüzem cím tulajdonosa. Él­üzem lett a Finommechanikai és Vasipari Vállalat is. Sokat fejlődött az egri Belsped munkája. A vezetés színvonalának javítása, a dol­gozók fokozott aktivitása él­üzemi szintre emelte a válla­latot. Hasonlóképpen élüzem lett a közszükségleti cikkeket gyártó Bútorgyár és a lakos­ságot villamosenergiával ellátó Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat egri üzlet- igazgatósága is. Jogos büszkeséggel tekin­tünk a város kiváló üzemeire, amelyek terveik teljesítéséért, az önköltség csökkentéséért, s a minőség javításáért méltán megérdemelték ezt a kitünte­tést. Jakubovics Ferenc, Pctőfi- altáró sztahanovista csillése, az elővéjásnál végez példar mutató munkát. Vállalatainknál szép eredmények születtek januárban Új, jövedelmező üzemágakat létesít a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezet A Fa- és Építőipari Dolgo­zók Szakszervezete Heves me­gyei bizottsága értékelte üze­meiben a felszabadulás tiszte­letére tett vállalásokat. Ja­nuárban igen szépen dolgozott a Téglagyári Egyesülés, amely teljes termelési tervét 109 szá­zalékra teljesítette. Ebből az égetett tégla tervet 123,1, az égetett cserép tervet 133,3 szá­zalékra túlteljesítette. A Bél- apátjalvi Cementgyár is va­lóra váltotta ígéretét. Vállalta, hogy klinker-tervét 213 ton­nával, cement-tervét 1050, mésztervét 90 tonnával túlha­ladja a havi átlagnál. Ez meg­történt. Brigádok között leg­jobb eredményt ért el Tőke László brigádja, melynek tag­jai az T-es számú Titán javítási munkálatait határidő előtt nyolc nappal elkészítették. Nyomukban jár Mikes Béla brigádja, akik a IV-es cement­malom javításával két nappal a határidő előtt végeztek. Mű­szaki dolgozók között példát mutat Deli Sándor, Sass Kál­mán, Szabó Béla és Dudaskó Pál. A Parádsasvári Üveggyár dolgozói is 104,4 százalékot értek el januárban. Az egri Vasöntöde elmaradt a tervtel­jesítésben, 21 százalékkal. Jó munkát végzett az Egri Bútorgyár, az Egri Útfenntar­tó Vállalat, a Gyöngyösoroszi Vasútépítő Vállalat és a lőrin­ci 21-es számú Építőipari Vál­lalat. Január havi tervének 55 százalékos teljesítésével kullog a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Zsilákő János Eger SZMT A kiskörei Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai sikerrel zárták az elmúlt esztendőt. Többszázezer forinttal növe­kedett a közös gazdaság és a tagok jövedelme. A szövetke­Numan György, az Egri Lakatosárugyár sztahanovista ifi dol­gozója kiváló munkát végez. Gazsó Imre, az Egri Autójavító Vállalat la­katosa is követendő példát mutat társainak. Élüzem lett a Bélapátfalvi Cementgyár Rövid, de annál örvendete- sebb hírt kaptunk a Bélapát­falvi Cementgyár vezetőségé­től. Az üzem vezetői örömmel írják, hogy a cementgyár jó munkája és tervteljesítése nyomán elnyerte az élüzem címet. Az üzem, amely hosszú ideig lemaradással küzdött, az utóbbi negyedévben a mű­szaki vezetés színvonalának javulása következtében újra rendszeres tervteljesítő üzem­mé vált. A szép kitüntetés örömünnepét, az élüzem ava­tást 19-én délután ünnepelik az üzem dolgozói. zet tagjai az idei tervkészítés­kor is jól meghányták-vetet- ték, miképpen tudnának az idén még nagyobb jövedelem­re szert tenni. Elhatározták, hogy új, jövedelmező üzem­ágakat létesítenek. A község dolgozó parasztjainak az el­múlt évben sok gondot oko­zott, hogy nem volt olajütő és így kilométereket kellett kocsikázni a szomszédos köz­ségbe. A Dózsa TSZ tagjai segítenek ezen a problémán. Uj olajütő berendezést vásá­roltak, mely az olajütési idény kezdetére már rendelkezésére áll a község lakóinak. Szá­mításuk szerint ez is jelentős jövedelmet hoz majd a gazda­ságnak. Kibővítik a szövetkezet rizstelepét is. A 40 holdas új rizstelep építési munkála­tait már csaknem teljes egé­szében elvégezték. Jól bevált az elmúlt esztendőben a szer­ződéses növények termelése is. A 15 holdas cukorrépa táb­la 50 ezer forint készpénzt és 77 mázsa 80 kiló cukrot jöve­delmezett. A dohány, melyet öt holdon termeltek, 158 500 forinttal gyarapította a tagok évi jövedelmét. A tsz tagjai az idén a dohány tavalyi mennyiségének a kétszeresé­re, cukorrépából pedig a há­romszorosára szerződtek le. A szövetkezet a jövedelme­ző üzemágak fejlesztésével és az új üzemágak létesítésével mintegy másfélmillió forint­tal több bevételre számít. kés családanya elmondotta a gyűlésen: az első világháború apját, a második világháború férjét ragadta el tőle s ő nem akarja gyermekeit is elveszí­teni. S az anyai szívek lázadozá- sát az akarat tettekre váltja fel, s e tettek a népjólét prog­ramjának megvalósítását se­gítik. Anriüs 4, szabad életű ik második évtizedét nyitja meg országunk, de minden egyes ember, család történetében. Ugy köszönthetjük méltókép­pen a második évtized hajna­lát, ha a felszabadulási mun­kaverseny során — üzemek­ben, szántóföldeken, iskolák­ban egyaránt — valóraváltják adott szavukat az anyák, a de’gozó nők is. Ne feledjék egy pillanatra sem, hogy vala­mennyiünk szorgalmán, asz­szonyi szívén és lelkiismeretén is múlik a mánál boldogabb holnap megteremtése. Szeretettel üdvözöljük az MNDSZ-t, megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Sok sikert kívánunk további munkájához. VKA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. 1955 FEBRUAR 17. CSÜTÖRTÖK-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents