Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-10 / 12. szám
NÉPÚJSÁG február 10. csütörtök. 7 1953 Eger közönsége állandó színházat igényel Megyénk népművelési helyzetéről tárgyalt a megyei tanácsülés Február 4-én és 5-én ülést tartott Heves megye tanácsa. Napirenden a megye népművelési helyzete, a községpolitikai tervek kidolgozásának tapasztalatai, a közbiztonsági helyzet és a tanácstagok bejelentései, javaslatai szerepeltek. Elsőként a megyei tanács népművelési osztályának, illetőleg Heves megye népművelési helyzetének ismertetőjét hallgatták meg a tanácstagok, amelyet Szöllősi Gyula elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője tartott. Beszámolója elején ismertette, hogy az elmúlt öt év alatt a népművelésben jelentős sikereket értünk el. Ma már 72 kul- tűrotthonunk van, s ezek nagy részében pezsgő kultúráiét folyik. Százharminc népkönyvtárban olvashatják a szebbnél szebb könyveket, s minden községben biztosítják a mozielőadásokat. Beszéde további részét így folytatta: „Bár jelentős sikereket értünk el, azonban a művészeti életben még komoly hiányosságok vannak. Megyénknek nincs színháza, s ezért fokozottabban rá volt utalva az elmúlt idő alatt a Filharmónia által közvetített együttesekre, amelyek nem egy esetben a közönség megbotránkoztatá- sát váltották ki. Ilyen volt például a Luxemburg grófja öt fővel, zenekar és jelmez nélküli előadásban, amely a múlt év nyarán a hevesi és gyöngyösi járás déli részén lévő községeket „örvendeztette”, és csak rendőri segítség igénybevételével tudtuk kiküldeni őket a megyéből. Hasonló volt a Leányvásár, kilenc fővel, azután a Lili bárónő, Marica grófnő. Fellépett engedély nélkül a megyénkbe betolakodott, és a községeket félrevezető műsorbrigád, amelynek tagjai még a lopásoktól sem riadtak vissza. Mindezek világosan mutatják, hogy nagyobb erély, nagyobb szigorúság szükséges ezután a felsőbb szervek részéről is. Azt az örvendetes kulturális igényt, műsor utáni vágyat, amit a községekben éppen a munkások és dolgozó parasztok körében tapasztaltunk, ezek a kultúrkufárok lelketlen és becstelen munkájukkal szétrombolják. Elárasztották megyénket ezekkel a brigádokkal, s a Népművelési Minisztérium csak szavakban volt szigorú ezek műsorpolitikáját illetően, de a megyei tanács népművelési osztályának sem látszott az erélye ezek meggátlására. Mindezek megszüntetéséhez szükséges, hogy Egernek állandó színháza legyen, de más jelek is amellett tanúskodnak, hogy Eger közönsége igényli a színházat. A nyári időszak alatt vendégszereplő miskolci Déryné Színház előadásain mindig zsúfolt nézőtér van. Egész kulturális életünket nagyon eredményesen befolyásolná egy állandó megyei színház felállítása. Egerben egy teljesen felszerelt, mindenben megfelelő épület a létesítendő színház rendelkezésére áll. De a megye székhelyén kívül még a két színházi igénnyel fellépő várost, Gyöngyöst és Hatvant is ellátná előadásokkal. Megyénk valamennyi községe rajong a színművészetért, amelyet a bármiféle rendezvénynél tapasztalható zsúfolt nézőtér is mutat. Van hát lehetőség tájolásra is.“ Szó'lló'si elvtárs beszámolt még a népművelés pénz- gazdálkodásáról, valamint a filmszínházak helyzetéről, majd a tanácstagok megvitatták a beszámolót. Dr. Erdélyi Béla elmondotta, hogy Adácson a dolgozók igénylik a kultúrát, de nincs kultúrház. Kérte a megyei tanácsot, segítsék az adá- csi dolgozók kezdeményezését, biztosítsák a társadalmi munkában létesítendő kultúrotthon felépítését. Kérte még, hogy a községi népművelési felelősöknek olyan embereket válasszanak ki, akik azt nem harmadrendű feladatnak tekintik. Hegedűs István elvtárs elmondotta, hogy az ő választási kerületében Egerszóláton, Egerbak- tán és Szarvaskőn keveslik a fiatalok az ifjúsági könyveket. Éppen ezért kérte, hogy a népkönyvtárakat lássák el ifjúsági könyvekkel. Kifogásolta azt is, hogy a filmhíradók — amelyeket a falvakban vetítenek — elmaradnak az eseményektől. Elmondotta, hogy Egerbaktán ezekben a napokban vetítették a budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Több hozzászólás, több javaslat hangzott még el a népművelési munka megjavítására, majd ezután a megyei tanács a községpolitikai tervek kidolgozásával kapcsolatos beszámolót hallgatta meg, s másnap — 5-én — megyénk köz- biztonsági helyzetével foglalkoztak, negyedik napirendi pontban sok hasznos tanácsot, javaslatot, elgondolást jelentettek be a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Elmondották, hogy tanácstagi fogadóóráikon milyen kérdésekkel fordultak hozzájuk a választók. A megyei tanács kétnapos ülése, a napirendi pontoknak megfelelően, határozatokat hozott, amelyek közül igen jelentős, hogy a megyei tanács határozatban mondotta ki a megyei színház létesítésének szükségességét. A tanácsülés 5-én délután 14 órakor ért véget. A kongresszuson mondjátok el, hogy mi békét akarunk Találkoztak az egri, gyöngyösi és hatvani járás legjobb békeharcosai A megye városaiban, falvaiban mindenhol készülődnek a IV. magyar békekongresszusra. Eddig már több mint 90 községben választották meg a járási békeküldötteket, akik azt döntik el, kik képviseljék majd járásukat a közelgő magyar békekongresszuson. Vasárnap a megye három járási székhelyén, Hatvanban, Egerben és Gyöngyösön zajlottak le járási küldöttválasztói gyűlések, melyeken munkások, pedagógusok, mérnökök, kisiparosok, dolgozó parasztok, háziasszonyok, ifjak és idősebbek találkoztak. A hatvani járás küldöttei mindannyian megjelentek Hatvanban, a járási kultúrotthon nagytermében. Az érkezőket színvonalas kultúrműsor fogadta, majd dr. Bar- tos Imre, gimnáziumi tanár mondott beszédet. Megrázó tényekkel, országos és helyi ismeretekkel, számadatokkal mutatta be a II. világháború szörnyűségeit. Beszélt a népek békevágyáról, s a tömegek szerepéről a béke védelmében. A járás dolgozóinak emlékezetében elevenen él a II. világháború. Hatvan lakossága mindig emlékszik 1944. szeptember 20- ra. mikor a sok ember, a vasútállomás és a város egy része a bombatámadás áldozata lett. A külpolitika eseményeivel kapcsolatban adatokkal szemléltette Bartos Imre az imperialisták jelenlegi háborús törekvéseit. Beszédében kifejezésre juttatta a magyar nép békeakaratát és hangoztatta az országok közötti békés együttélés sztálini elvét. A küldöttek felszólalásai igen szép és szívből jövő megnyilatkozások voltak. Kerekharaszt termelőszövetkezeti község küldöttei elmondották, hogy jobb murikával, állampolgári kötelezettségeik teljesítésével segítik a békeharcot. A Mátra- vidéki Erőmű dolgozói díszes fényképalbumot, a többi üzem és község küldöttei jelképes ajándékokat küldtek a IV. magyar békekongresszusra. Hozzászóltak Petőfibánya, a Hatvani Cukorgyár és a többi üzem dolgozói, egyénileg dolgozó parasztok, pedagógusok, anyák, hadiözvegyek, voröske- resztes aktívák és elmondották kívánságaikat. Azt kérték a kongresszusi küldöttektől, hogy az országos tanácskozáson tolmácsolják majd egységes bäkeakaratulkat. Egyhangú lelkesedéssel választották meg küldöttnek a legjobb békeharcosokat, köztük a Mátravidéki Erőműből Bodor Mihályt, Szűcs Józsefet Petőfi- bányáról, majd átadták az Országos Béketanács kitüntetéseit azoknak, akik a járásban legjobban dolgoztak a béke ügyéért. A* egri járás közel 450 küldötte Egerben a Közgazdasági Technikum nagytermében tartott békegyűlést. Az ünnepi szónok Tóka János, az egri tanítóképző intézet igazgatója volt, aki nemcsak az elmúlt világháború borzalmaira emlékeztette a részvevőket, hanem azt is elmondotta, hogy egy újabb háború még nagyobb katasztrófába döntené az emberiséget. Közel harminc küldött kért szót. Valamennyien községeik' dolgozóinak üzenetét tolmácsolták, mely úgy szólt, hogy minden erejükkel küzdenek egy újabb véres, pusztító háború kitörése ellen és mindenütt ott lesznek, ahol a béke ügyének megvédéséről lesz szó. Ezután került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. Az egri járás 9 küldöttet választott, köztük dr. Hal- lay Imre orvost, Lengyel Pál mérnököt, Szűcs János maklár- tályai és Kovács János novaji dolgozó parasztokat. Gyöngyösön a Himnusz hangjaival kezdődött a béketalálkozó. A járás küldöttei előtt Pet- hes István, a járási tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Érzékeltette azt a fejlődést. melyet népünk a békében eltöltött 10 esztendő alatt elért. Idézte a II. világháború szörnyű emlékeit és ebből kiindulva határozta meg a gyöngyösi járás békeharcosainak nagy feladatát, nem szabad mégegyszer ilyennek előfordulni. A küldöttek hozzászólásaikban elmondották, mit jelent nekik a béke, s mit akarnak tenni megvédéséért. Az ostorosi békeküldöttek lovaskocsival jöttek az egri járási találkozóra. KÖZLEMÉNY Bizonyára észrevették kedves olvasóink, hogy lapunk február 6-i számának 4. oldalán cinicsere történt. A hibát a nyomda követte el. A hiba elkövetője ellen fegyelmi eljárás indult. Ifjúságunk életéből — A GYÖNGYÖSI JÁRÁSBAN február 6-án rendezték meg a járási úttörő asztalitenisz- és sakkbajnokságot. A sakkozásban első lett Dér Tibor (Detk), 2. Boros László (Nagyréde), 3. Ádám Antal (Visznek) pajtás. Asztaliteniszben: 1. Oravecz Imre (Nagyréde) pajtás lett. A versenyzők szép okleveleket, érmeket kaptak— ELINDULT a gyöngyösi járásban az igazság könyve. Hazánk tízéves felszabadulásának tiszteletére a visznek! úttörőcsapat díszes bőrkötésű albumot készített, melyet február 3-án bocsátott útjára a járásban. Az igazság könyvében a járás valamennyi úttörőcsapata a tíz év legszebb tön- ténetét írja bele. hogy hirdesse az album a magyar nép egyre szebb életét. — KÉSZÜLNÉK a hála zászlai. A DISZ Központi Vezetősége felhívására a gyöngyösi járás valamennyi úttörő csapata lelkesen készíti a hála zászlait, amelyeket minden iskolától egy pajtás visz el majd Budapestre, hazánk felszabadulásának tízéves évfordulójára. A lányok szebbnél-szebb hímzéssel készítik a zászló egy-egy darabját, a fiúk pedig művészi faragással látják el a zászlórudat. — A GYÖNGYÖSSOLYMO- SI úttörők a „Tündérszép Ilona és Argirus királyfi” — című mesejátékot adják elő február 12—13-án. A mesejátékot Rótt Imréné és Óvári Gyula nevelők tanítják be. Tervük, hogy a szomszédos községekbe is ellátogatnak majd az úttörők szórakoztatására. — A GYÖNGYÖSTARJÁN1 DISZ-szervezet az elmúlt évben nem végzett jó munkát, pedig a fiatalok lelkesek voltak, de nem volt otthonuk, ahová eljárhassanak szórakozni, sportolni. A múlt héten tartották küldöttválasztói taggyűlésüket, ahol tervbevették, megjavítják a szervezet életét. A munkában a fiatal pedagógusok is segítenek. Most egy színdarab betanulására készülnek, tavasszal pedig megindítják a sportmunkát, s a lányok népi tánc tanulását. Ismerkedési est az egri Szvorényi úti olvasókörben Az egri Szvorényi úti olvasókörben ismerkedési estet rendeznek február 13-án este. A vezetőség tagjai lelkes munkával készülnek erre az alkalomra, amelyre a tagságon kívül meghívják Eger, s több más község gazdaköreinek vezetőségét is. Az ismerkedési est 5 órakor kezdődik, kultúrműsorral, amelyet virslis vacsora, majd pedig tánc követ. Guti Sándor az Egri Autójavító Vállalatnál dolgozik, mint autószerelő. Példamutató munkájával hálálja meg a szabad tíz esztendő boldogságát. Zaliorec Sándor az Egri Autó-< javító Vállalat karosszéria bognára is jó munkával szavai a bekére. 137 név ;.. ennyit olvastam meg azon az íven, amely körbejárta a füzesabonyi gépállomást, megfordult a javítóműhelyekben, az irodákban, eljutott a legény- szállásokra — mindenhová. Ez az ív: a füzesabonyi gépállomás dolgozóinak, a magot vetők, a magot érlelők tiltakozása a háború ellen. Nézem a neveket. Mennyivel könnyebb volna, ha grafológus lennék, mennyivel többet tudnék a szavak mögött meghúzódó emberekről, mint így. De egyet■ a nem írásszakértő is azonnal észrevesz: óvatosan, gonddal írt nevek ezek. Óvatosan írták azok is, akik megszokták, hogy egy kanyarintással varázsolják nevüket a jelentések alá, de óvatosak azok is, hogy jól olvasható legyen, akik jobban forgatják a kormánykere- lcet, mint a tollai vagy a ceruzát. Nem tiszta a papír. Ujjlenyomatok, sötét olajfoltok tarkítják. ,,Munkaruhában” van az ív, minthogy onnan jött, a munkából, olyanok kezén fordult meg, akik csak egy pillanatra tették le a reszelőt vagy a kalapácsot, hogy tollat fogjanak. Nézem a neveket. Tóth András — ez a név kezdi meg a tiszta lapot — Zbiskó Mária, Besze Piroska, Bernât Imre. gyakorlott íráshoz szokott kezek gazdáinak a nevei. Aztán Vasas József, Kasza Imre, Cza- kó Benedek- — jobbra-bálra dőlnek a betűk, néha-néha még a toll is megakad — s így sorakoznak a nevek, életet, tartalmat adva az üres papírnak. Kik lehetnek ezek? Kasza István talán családos ember, talán maga is megjárta a második világháború poklát, s a neve lefordítva ezt jelenti: inkább ülök traktorra, mint tankra, de ha kell, kész vagyok tankkal is védeni a traktort. Szabó Pál. Talán övé az a két- szemű kis ház, ott a többi között, amelyek most épültek sorba a műút mentén. Amikor döcögős kézzel, száját beharapva ide írta nevét az ívre, felesége éppen a hízónak vitte porcióját, s a kisfiúval veszekedett, mert az megint cukorért nyafogott. Elkényezteti az apja ezt a gyereket. Gyerme kkoruk- ban még karácsonykor sem nagyon láttak cukrot, ez a kölyök meg bőg, ha nem kap minden nap. Besze Piroska. Talán most gyűjti a kelengyét, meleg szívvel, gyors kézzel öltö- geti a fehérneműbe szerelmét, terveit, lv>gy 4 mint lesz, ha asz- szony lesz, a mar ga_ asszonya. 137 név — eny- nyit számoltam meg az íven: ennyi élet, terv. elgondolás, ennyi ember bizakodó hite, reménye a jövőben. S most szorozzunk! Ne tízzel, ne százzal, ezrekkel, tízezrekkel szorozzunk — ennyi kéz írja most le nevét, ennyi terv, jövőbe bízó hit szögezi szembe mindenütt, városokon és falvakban az alkotó életet a pusztító halállal. így lesznek éles, legyőzhetetlen, az ABC fegyvereknél is sokkal hatalmasabb erőkké ezek a kis gyűrött, olajfoltos, nevekkel teleírt papírok —, így lesz győztes ez a 131 ember is. (gyurkó) Felhívás a fiegelőjavífási versenyre Dolgozó parasztfiatalok! A Magyar Dolgozók Pártja | Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1953. decemberében nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság fejlesztésére. Az egész lakosság jobb ellátására bővíteni és fokozni kell a mező- gazdaság termelését, különösen az állatállomány növelését. Állatállományunk fejlesztése nagy követelmények elé állít bennünket a takarmánybiztosítás tekintetében is. Éppen ezért minden rendelkezésre ál'ó takarmánylelő helyet gondos ápolásban kell részesítenünk. Több DISZ- szervezet kérésére a Megyei DISZ Bizottság és a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága hazánk felszabadulásának 10. évfordulója és a DISZ II. kongresszusa tiszte^ létére legelőjavítási versenyt hirdet. A versenyhez va'ó csatlakozás határideje február 10-től március 1-ig. A i versenyben résztvehet valamennyi községi és termelőszövetkezeti DISZ-szervezet, vagy DISZ-csoport. A verseny feltételei: 1. Kitisztított legelők k. holdja (bokrok irtása). 2. Megfogasolt legelő k. holdja. 3. Trágyázott legelő k. holdja (szerves, műtrágya). 4. Kutak, legelői útak rendbehozása. 5. Legelőfásítás, elültetett csemeték száma. A verseny 1955. április 25-ig tart. A verseny értékelését a Megyei DISZ Bizottság és a Megyei Tanács VB Mező- gazdasági Igazgatósága közösen végzi. A megyében a 3 legjobb DISZ-szervezet jutalomban részesül: 1. díj: világvevő rádió. 2. díj: ping-pong asztal felszerelve. 3. díj: néprádió. Ezenkívül jut a’ómban részesítjük minden járás legjobb munkát végző szervezetét. Heves megye dolgozó parasztfiataljai! Csatlakozzatok a felhíváshoz, végezzetek példamutató munkát. A DISZ Megyebizottság felkéri a DISZ-szervezeteket, hogy szervező és lelkesítő munkájukkal segítsék elő a fiatalok versenyét, biztosítsanak jó, gazdag legelőt az állatoknak. A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága felkéri a községi tanácsokat, legeltetési bizottságokat, segítsék elő a fiatalok kezdeményezését, és a megyei jutalmazások mellett a községi tanácsok jutalmazzák meg a legjobb brigádokat és egyéneket. Dolgozó Ifjúság Szőve sége Heves megyei Blzotssiga. I Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága
