Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-10 / 12. szám

Tf)ő5 február 10. csütörtök. NÉPÚJSÁG Helyiipari vállalataink, ktsz-eink, a lakosság jobb ellátásáért Űjabb kedvezmény a szerződéses sertéshízial és bacon-nevelési akcióban ÜZLETEINK kirakatai a közszükségleti cikkek hatal­mas árubőségéről tanúskod­nak. Vessünk csak egy pillan­tást az egri új mezőgazdasági áruház kirakataira. A húsda­rálóktól, ételhordóktól és alu­mínium edényektől kezdve a szeneskannáig mindent megta­lálhatunk. Azok a fontos és nélkülözhetetlen háztartási cikkek, használati eszközök, melyek két évvel ezelőtt még mutatóban sem voltak, most újra elárasztották üzleteinket. Mi ebből a tanulság? Ezek a tények minden szónál töb- betmondóan bizonyítják, hogy pártunk politikájának és egész népünk törekvéseinek mi lett az eredménye. A kormány- program és a párt Központi Vezetősége határozatainak hívó szavára felelve, nagyobb ipari üzemeink egész sora kez­dett hozzá a köszükségleti cik­kek gyártásához. Megyénk jelentősebb üze­meinek sajátosságainál fogva nem áll módjában ilyesmivel foglalkozni. Csupán az egri : iromszerelvénygyár kezdett hoz i orvosi műszerek és gép- alka részek gyártásához. Ná­lunk ehelyett inkább a helyi­ipari vállalatok és a ktsz-ek segítik, támogatják a lakosság jobb ellátásának ügyét. Mit ad a helyi ipar? Láto­gassunk el az Egri Faipari Vállalathoz. Kormos elvtárs örömmel újságolja, hogy ebben a negyedévben 15’ százalékról 80 százalékra emelkedik a közszükségleti cikkek terme­lése. Már el is készült 1000 konyhai ülőke, 300 vizes-szek­rény. A vállalat felajánlásá­ban szerepel, hogy a közeljö­vőben még 200 vizes-szekrényt gyártanak hulladékanyagból. ÉRDEMES megemlékezni az új dolgokról is. Mintegy 200 j úgynevezett „egri garnitúra“ készült el eddig. Ez az újdon- j Ság egy asztalból, s a hozzá­tartozó két székből és két fo­telből áll. Országszerte nagy keresletnek örvend ez az egri jellegzetesség. Ebben a ne­gyedévben 60 festett hálószoba- és konyhabútort is készíte­nek, két-háromezer forinttal lesz majd olcsóbb a fényezett bútoroknál, tehát többen meg­vehetik. Kormos elvtárs szerényen, de mégis jogos büszkeséggel mutatja be új találmányának, egy négy keréken mozgó'gyer- mek-állókának a mintapéldá­nyát. Lelkesedéssel beszél ró­la. „Ez nem más, mint egy régi, főleg falun használatos eszköz felújítása, modern for­mában. A 8—9 hónapos kis­gyermek állni, s járni tanul­hat benne egyszerre. A min­tát felvisszük az országos he­lyiipari kiállításra, s ha sike­re lesz, megkezdjük a tömeg- gyártását. Olcsón előállítható, hiszen kevés faanyag van ben­ne.“ Mit kér még a vásárlókö­zönség a faipari vállalattól? Égető szükség van még mosó- teknőre, de nincs olyan széles, hozzávaló faanyag, ami egy darabban lenne. Mégis a vál­lalat több szakembere ered­ményes kísérleteket folytat a teknő gyártására. Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat asztalos rész­lege a közeljövőben több mint ezer gyermekágyat küld piac­ra. A lakatosrészleg egyenes füstcsövekkel, s ráncos kö­nyökcsövekkel növeli a lakos­ság keresletének kielégítését. A közeljövőben pedig régi, el­fekvő anyagokbé’ készült sze­mét- és szeneslapátokat hoz forgalomba. A vállalat gyer­mekkora gyártó részlégénél is találkozhatunk olyan örvende­tt- jelenséggo’, ami régi hibát, k panaszt orvosol. Az üzem­ből kikerült gyermekkocsik minőségéér 9 hónapi garan­ciát vállalnak ezután. GYÖNGYÖSÖN, a Vas- és Fémipari Vállalat igyekszik a helyi igényeknek eleget tenni azzal, hogy permetezőgép al­katrészeket, és a szőlőműve­léshez szükséges mezőgazdasá­gi eszközöket gyárt. Megyénk ktsz-einek évi terveiben is sok szép elgondo­lás szerepel. Mintegy 130 ezer különböző háztartási faárut, paradicsom paszirozót, gyúró­deszkát, vállfát készítenek. Többek között 119 fényezett szobabútort és 20 ezer pár cipőt is előállítanak. Az Egri Vas és Fém KTSZ a négyszögletes . és gömbölyű háztartási reszelők tömkelegét hozza forgalomba. Az első ne­gyedévben 30 ezer négyzetmé­ter kerítésfonatot is elkészít. Hetenkint 8—10 ágysodronyt fonnak megrendelésre, havon- kint 500 lábrácsot és 100 ho­mokrostát készítenek el. Szép számmal találhatunk a szövetkezeteknél olyan példá­kat is, amikor a megrendelők kérését figyelembevéve dolgoz­nak. Az Egercsehi KTSZ múlt­évi tervében csak három szo­babútor elkészítése szerepelt, de mégis 11-et készítettek el. mert ez volt a bányászok ké­relme. A Gyöngyösi Mezőgaz­dasági KTSZ az elmúlt évne­gyedben terven felül 50 ló­szerszám elkészítésével elégí­tette ki a keresletet. A gyön­gyösi Fatömegcikk KTSZ a közeljövőben áruházat nyit a városban, ezenkívül megrende­lésre is készít esztergályozott faárukat. Az egri járás közsé­geiben igen kedveltek a dí­szes mintájú, úgynevezett táb­lás kapuk. A megrendelők igényeit az Egri Vas és Féiri KTSZ látja el. A VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉG elégedett, hiszen bő választék­ban megtalálhat üzleteinkben minden olyan közszükségleti cikket, amire szüksége van. Még csupán a mosóteknőből mutatkozik leginkább hiány. Eger város üzleteiben be­szélgettünk néhány vevővel és eladóval. Kívánságaikat, óha­jukat úgy lehet röviden össze­foglalni, hogy jót és olcsón. Ha az áru jóságát nézzük, a minőségre nincs is különöseob panasz, hiszen azok jórészt erős, tartós kisipari készítmé­nyek. Az Egri Vas és Fém KTSZ-nél például 1951 Óta még egyszer sem fordult elő a minőségre panasz. Az árakkal kapcsolatban á1- talános kívánság, hogy azok olcsóbbak legyenek, mert bi­zony a magas önköltség sok esetben megdrágítja azo­kat. Mégis már több olyan áruféleséggel találkozhatunk, amelynek jelentősen csökkent az eladási ára. A Finom- mechanikai Vállalatnál, a ród- li, a Vas és Fém KTS7.-nél a tésztaszedő, máshol a gyúró­deszka és a teknő lett olcsóbb. Bizonyos, hogy az olcsóbb, ta­karékosabb és gazdaságosabb termelés, mindannyiunk jobb munkája, kormányunk prog­ramjának anyagi és erkölcsi segítése olcsóbbá teszi az ára­kat. Helyiipari vállalataink és szövetkezeteink együttes fel­adata, hogy a jövőben is ál­landóan keressék, kutassák a vásárlók szükségleteit, s a ke­reskedelem kívánságait igye­kezzenek minél előbb kielé­gíteni. ötleteikkel, újításaik­kal, a hulladék és a nagyipar­ban már nem használható anyagok felhasználásával a helyi árualap bővítésével, új gyártmányok, áruféleségek gyártásával segítsék elő me­gyénk dolgozói életszínvona­lának emelését. Császár István Népünk jobb élelmezésének előmozdítására kormányzatunk még az elmúlt év novemberé­ben szerződéses sertéshizlalá­si és bacon-nevelési akciót in­dított, melynek keretében hí­zó- és hússertést is leköthet­nek a termelők szeptember 30-ig va’ó átadásra. Átvételi ár­ként 18 forintos kilogrammon­kénti árat állapítottak meg, de 141 kilogrammon felül két fo­rint súlyprémium, a nyári hó­napokban (áprilistól augusztu­sig) még további két forint nyári prémiumot is fizet a megyei állatforgalmi vállalat útján. Ezekhez a kedvező árakhoz újabb előnyt is biztosít kor­A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt fiataljai méltókép­pen kiveszik részüket a fel­szabadulási versenyből. A ro­zsai IX-es akna háron. DISZ- brigádja a múlt hónapban azt fogadta meg, hogy április 4-ig 1360 tonna szenet termel ter­ven felül. Vállalásukat máris j túlteljesítették és idáig 1630 1 mányzatunk a szerződőt! melőknek. Legalább öt lekötésénél 20 darabig ként 80 fillért, azon fel dig 1 forint mennyiségi p e miumot is térít a szerz sertések után. Az e mennyiségi prémiumot is biztosítja a vállala ha például két gazda 5—10 tésre, vagy négy gazda rabon felüli sertés szál ra szerződik, társulási yir ■ kozattal. A szerződéssel kapcí 1. részletes felvilágosítást vés megyei Állatforgalrr I lalat körzeti felvásárlói: hét kapni, akiknél a szí is megköthető. tonna szenet termelte! ‘erre felül. Most újabb 100 ionr. szén túltermelését váll k Petőfi-altáró DISZ-t lg id;., is 600 tonnával teljesít té : túl 1000 tonnás felajár let.kai Most ők is azt Ígértél , h: ey április 4-ig még újat ' 1000 tonna szénnel gyarap * népgazdaságot. ►H Bányászfiutahk a fölszabadulá$i versenyben Egy go adagnak ígérkező esztendő elején Elmondotta Jäger Gerő, az Egri Állami Gazdaság főagronómusa ‘ y re hosszabbak a nappa- lc k, a hideg is csökken — mindkettő a tavasz közel ed té. ről tanúskodik. A színekből lassan előkerülnek az ásók, a szerszámok, nemsoká szükség lesz ezekre. Mi is felkészültünk a munkákra, tervet dolgoztunk ki. Gazdaságunkat, mint főagro- nómus, már évek óta vezetem, irányítom. Jól ismerem hát minden jószágát, minden talpa­latnyi területét. Jövedelmünk négy forrásból ered: a gyümöl­csösből, szőlőből, állattenyész­tésből és a szántóföldből. Ügy terveztük, hogy munkánkban — a vetemények gondozásánál, az állatok kezelésénél és eteté­sénél — körültekintőbbek le­szünk és gazdaságunkat jöve­delmezőbbé tesszük. A 270 holdas gyümölcsös a igyekből következtetve, szép termést ígér. Nagyrésze jo- r.athán-alma, de van többféle . /ümölcsfa is. Tavalyi 8 vago- : os terméshozamával nem di­ekedhetünk, pedig a fagyás- tól, a jégtől, a különféle beteg­ségektől sikerült megóvni. Ép­pen ez gondolkoztatott el en­gem: hogyan szüntessem meg a gyümölcsösökre jellemző sze­szélyességet. Hogy ne legyen az egyik év dús termése után a következő esztendőkben visz- szaesés. Úgy érzem sikerült megtalálni ennek feltételét. Ta­vasszal a gyümölcsfáknál be­vezetjük az egyedi trágyázást és metszést. Az utóbbit már meg is kezdtük. A fák gondo­zását, persze továbbra is ide­jében végezzük, a permetezé­seket sem mulasztjuk el, mert például az almamoly-lepke raj­zás idején máról .holnapra is meglepheti a virágzó fákat, s ilyenkor nehezebb elejét venni a: termésdézsmálásnak. A szük­séges mennyiségű védőszerről már gondoskodtunk, csupán a permetezőgépekkel nem va­gyunk megelégedve, különösen, ha a tavaly használt szovjet OKSZ-gépek nagyszerű telje­sítményére gondolunk. Ezek­ből a gépekből szeretnénk utánpótlást. Tervemben újabb gyümöl­csös telepítése is szerepelne, de erre sajnos nem kerülhet sor. mert nagyon kevés a föl­dünk. Meg kell elégednünk az­zal, hogy a nyúlkár stb. által elpusztult fákat pótolhatjuk. Mint tudjuk, megyénket a szőlőtermelés tette híressé. Különösen az egri bikavér ör­vendett és örvend ma is nagy keresletnek. Ez évben mi is megpróbálkozunk bikavér „ter­meléssel“. A 91 holdas szőlőt részekre osztva, állandó mun­kásaink dolgozzák. Ezután egy- egy részt 3 évig ugyanazok művelnek, így érdekeltekké válnak a szőlőgazdálkodásban. Éppen a napokban beszéltük meg a brigádvezetőkkel, hogy március elején megkezdjük a nyitást és pótoljuk, ahol elma­radtunk a trágyázással is. A növényi betegségek elleni vé­dekezésre megszereztük a védő­szereket, bár ilyen veszély 1954-ben sem volt. Peronosz- pórdkárurúlc még a 6 százalékot sem érte el, nem hiába perme­teztünk ott, ahol kellett, akár tízszer is. Így sikerült 21 má­zsás szőlőátlagot elérnünk. Most 23 mázsára számítunk és úgy dolgozunk, hogy csalódás ne érhessen bennünket. Állattenyésztésünk és föld­művelésünk szinte egymástól elválaszthatatlan. A 30 hold zöldség kivételével földünkön takarmányféléket termelünk: 100 hold őszi árpát és keveré- ket vetettünk, most pedig 136 hold tavaszit szándékozunk vetni. Terményeinket bőven trágyáztuk és a műtrágyát sem sajnáltuk tőlük. Ha bőven lesz szálastakarmány és répa, akkor jövőre sem lesz hiányunk trá­gyából. S ahogy elhatároztuk, 140 fejős tehenünk tejhozamát az elmúlt esztendő hasonló idő­szakainak megfelelően egy li­terrel javíthatjuk. Végül kertészetünkről is szóljak valamit. Ezerkettőszáz melegágyunk van,- amelyekben a szükséges vetemények palán­táit neveljük. Mivel a takar­mányterületünket kevésnek ta­láltuk, a kertészetből is „le­csíptünk“ 30 holdat. Mégsem akarunk károsodni, kevesebb területről jobb gazdálkodással ugyanazt az értéket szeretnénk megszerezni. A korai paprika, paradicsom, saláta után még egyszer ültetünk későbbi növé­nyeket, melegágyainkban pedig a retek- és a hagymaültetést is bevezetjük. A több munka több dolgos kezet igényel, ezért nö­veltük a kertészeti dolgozók számát. Ezek a tervek, amelyek gazdaságunkban megvalósí­tásra várnak, s amelyeket mi meg is valósítunk. És hogy igyekvésünk valóban eredmé­nyes lett-e, arról majd ősszel, egyik levelemben beszámolok. Kétszázezer szőlőkar» a fainnak A megye szőlőtermelő ter­melőszövetkezeteinek és egyé­nileg dolgozó parasztjainak sok gondot okozott az elmúlt években, hogy sohasem volt, elegendő szőlőkaró. Az Egri Erdőgazdaság dolgozói elha­tározták. hogy enyhítenek a karóhiányon. Az elmúlt évben kereken 200 ezer karót szál­lítottak a szőlőtermelő vidé­kekre. Az idén. már az első negyedévben 100 ezer karót készítenek, s az év második -"elének elején újabb százezer karóval segítik a szőlőterme­lés fellendítését. A gondosabb, tervszerűbb anyaggazdálkodás elősegíti egy-egy vállalat termelékeny­ségének emelkedését. A terv­szerű anyaggazdálkodás el­zárja az anyagpazarlás min­den csatornáját. Felszabadu­lásunk óta a párt arra tanít bennünket, hogy állandó har­cot fo'ytassunk az anyagpa­zarlás ellen. A takarékossági mozgalom fejlesztésével fo­kozzuk az anyagaink, saját vagyonunk megtakarítását, il­letve növelését. Annál gazda­gabb egy vállalat, minél na­gyobb eredményeket ér el az anyagtakarékosságban. Különös feladat vár ezen a téren Heves megye építőipari vállalataira, s azok párt- és szakszervezeti funkcionáriu­saira. Szükséges, hogy ezek az elvtársak a műszaki ve­zetőkkel együtt a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítsák az _ anyagpazarlás meggátolá­sáért. A párt vezetésével a tömegszervezetek szervezze­nek anyagtakarékossági ver­senyt. A DISZ-fiatalok sa­ját példamutatásukkal segít­sék elő az önköltség csökken­tését. Ne tűrjék dolgozóink, hogy a vállalatnál még meg­húzódó fegyelmezetlen egyé­nek lopják, vagy pazarolják a népgazdaság vagyonát. Helyesen járt el az egri — A HEVES MEGYEI Ta­tarozó és Építő Vállalat mű­szaki klubjában 12-én este 6 órai kezdettel „Színes séta Egerben“ címmel diapozitív vetítéssel egybekötött előadást rendeznek, melyen a város és a megye műszaki dolgozói résztvehetnek. Utána Eger vá­ros műtörténeti alkotásairól Hevesy Sándor főmérnök tart előadást. (Erdélyi Bertalan). — MEGKEZDŐDÖTT a Vö­röskereszt új tagkönyveinek kiosztása. Petőfibányán ja­nuár 28-án ünnepélyesen osz­tották ki az új tagsági köny­veket. Tatarozó Vállalat vezetősége, hogy fele'ősségre vonta Jávor Jánost, aki felületes raktár- kezelése miatt 11 402 forint értékű kárt okozott népgaz­daságunknak, Hasonló eset volt Kelemen János szobafes­tőé is, aki hanyag munkával, a Jókai utcai építkezésnél többszáz forintos kárt oko­zott. A múlt évben 117 eset­ben volt fegyelmi tárgyalás a Tatarozó Vállalatnál. Az üzem szakszervezete is foglal­kozott a fegyelmezetlen dol­gozók felelősségrevonásával. Mindezek ellenére mutat­koznak mégis lazaságok a Tatarozó Válla’atnál. A párt­vezetőség keveset foglalkozik a vállalat életével. Taggyűlés nincs, pártvezetőségi értekez­let nincs és így a párttagok nem is tudnak jó példát mu­tatni a pártonkívülieknek. Jó volna, ha a jövőben a Városi Pártbizottság is többet fog­lalkozna a Tatarozó Vállalat­tal, Mulasztást követnek el a vállalat kommunistái, akik azt várják, hogy a sültgalamb a szájukba repü’jön. Azt vár­ják, hogy mások teljesítsék helyettük a tervet és más vállalat dolgozói őrizzék he­lyettük a nép vagyónát. Ga- lovics Emil munkavezető pél­dául azért nem megy a mun­kásszállásokra, nehogy a szál­lás lakói azt gondolják, hogy — K1SNÁNA kö nép­front-bizottságának érá­ra a MAVAUT gyo ősi Jó nöksége megduplázt . -atait Gyöngyös és Kisná 'olt. — A TARTALÉf • ill 1 • TÉT megművelő d i p - rasztok részére an K --vb 2 050 000 forint állt n hit adott ki az Országo: vkuré pénztár kisgépek, s ei. rí egyéb mezőgazdaság vásárlására. — AZ EGERFARMC talános iskola tanulói i múlt másfél hónap alatt forint értékű taka-ékbéli vásároltak. az építkezés célját deszka után kutat. Ezt ugv is a dolgozók tüzelésre 1 nálják fel. Az ilyír ino vezető szégyelli a íep nát megvédeni. Ili hez hasonló dolgol ,L .1 ran találkozhatunk, A vállalat egyes : dolgozói és anyagke lő. tött szemmel jám látják meg az any;. pu- • ri . Pedig sok helyer a tégla gazdátlanul hever, incs ren­desen összerakva, a homok szétterülve, a sárt tao a. az oltott mész 1 :siszámra fagy meg a gondatlanság mi­att. Az állványán} ag, mint h Csáki szalmája, a: ók akarja. Még töb j hasonló dolgot fel lehetne sorolni. Feltétlenül szü súg van arra, hogy vállalat mk .ál ve­get vessünk a rend-! anyaggazdálkodásns .. V péri- és a szakszervezet ’ la n rt az üzemi vezetők >. n ködjenek és védje szocialista tulajdo: , badulásunk 10. év*i lui azzal ünnepe’je ír i é; tőmunkás, hogy nem ismerve küzd; ■ v .. kafegyelem megszi , és az anyagok gazc i . ri használásáért. Erdélyi Tatarozó 1 ■«■hot -in .................. ............­G azdaság«» saisi» anyagfelhasználást az egri Tatarozd Vállalatnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents