Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-10 / 12. szám

VIlag Proletárja/ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. Ára 50 f ■ Mer 1955 FEBRUAR 10. CSÜTÖRTÖK. Legyen a falu igazi otthona minden gazdakör A Hazafias Népfront-bizottságok számottevő eredmé­nyeket értek el működésük aránylag rövid ideje alatt is. Kétségtelen, hogy a választás óta egyik legjelentősebb eredmény a gazdakörök életrehívásában betöltött szere­pük, amelyek lehetőséget nyújtanak, hogy kibontakozzon a dolgozó parasztok aktivitása. Itt megtalálják művelődési, kulturális és szórakozási lehetőségeiket, szakismereteiket fejleszthetik. Megyénkben 27 gazdakör működik és 11-et most szer­veznek. Nap mint nap levelekben számolnak be a dol­gozók a megye minden részéből, milyen eredményeket ért el náluk a gazdakör, hogyan vált tanyázó helyükké a dolgozó parasztoknak. A párt, a kormány minden erő­vel segíti, támogatja a köröket, hogy azok a falu társa­dalmi életének egyik központjává váljanak. A gazdakör a parasztok egyesülésének hagyományos formája. Már a felszabadulás előtt is a földműves olvasó­körökben tömörültek problémáik megbeszélésére, de még inkább most, hisz itt eredményesen bontakozik ki kezde­ményezésük, elsajátíthatják a magasabb, tudományosabb szakismereteket. Résztvesznek a gazdakörök életében az egyénileg dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok mellett az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói is. Szép példája a jó munkának a boconádi gazdakör élete. Itt a falu egyéni gazdái és a termelőszövetkezeti tagok együtt szórakoznak, tanulnak a gépállomás dol­gozóival, az asszonyok a gazdaasszonykörben cserélik ki a sütés-főzésben, varrásban szerzett tapasztalataikat, tea­délutánokat rendeznek. A közös munka eredményeként a Béke Világtanács bécsi felhívására innen indultak el az aláírásgyűjtők és sokan már a helyszínen aláírták az atombomba eltiltását követelő íveket. De eredményesen dolgoznak a körök megyénk más községeiben és városai­ban is. Lőrinciben például elhatározták a dolgozó parasz­tok: 20 hold szőlőt telepítenek, s kérik a felsőbb szerveket, hogy községükben is törzskönyvezzék a tenyészállatokat. De nem minden helyen sikerült ez így. Több község­ben összetévesztik a gazdaköröket a múltbeli földműves olvasókörökkel, amelyekben a kulák vitte a szót, s leg­több esetben a klérus befolyásolta munkájukat. Helyes, ha a gazdakör ápolja a régi olvasókör haladó hagyomá­nyait, azonban legalább ennyire helytelen, ha azokat vá­logatás nélkül lemásolják, s azok előtt is kinyitják az aj­tót, akiknek „tágasabb vojna odakint“. Az egri Rákóczi gazdakörnél, sajnos, így tettek, s s bekerült '(ét kulák máris tsz-ellenes hangulat megteremtésén, az állami fe­gyelem meglazításán dolgozik. A becsületes tagoknak se­gíteni kell abban, hogy az oda nem kívánatosakat eltávo­lítsák. Hisz ezek nem akarnak mást, mint ezt a kört is felhasználni ellenséges munkájuk területének. Nincs még alapszabályuk a köröknek, de a dolgozo parasztok többsége enélkül is érzi, hogy oda csakis becsületes, tör­vénytisztelő dolgozó parasztok, tsz-tagok, gépállomások és állami gazdaságok dolgozói léphetnek be. A kuláknak, s egyéb osztályellenségnek nincs semmi keresnivalója ott. A gazdakörök megerősödésében nagy feladat hárul a kommunistákra, éppen ezért feltétlenül helyes, sőt fon­tos, hogy résztvegyenek ezeknek munkájában, hogy ta­nítsák, neveljék a pártonkívüli gazdatársaikat. Semmikép­pen sem helyes azonban, hogy például az egri Rákóczi gazdakörbe mindössze egy kommunista lépett csak be. Segítsék minél többen kialakítani a dolgozó parasztok meleg, vidám otthonát. Nem általános jelenség ez, de beszélni kell róla, ne­hogy azzá váljék, mint ahogy meg kell azt a helytelen álláspontot is szüntetni, hogy egyes helyeken azt gondol­ják: a kör csakis az egyénileg gazdálkodóké. Ez nem így van! A gazdakör a falu minden becsületes dolgozójáé, az egyénieké éppúgy, mint a szocialista szektorban dolgo­zóké. Helytelen tehát, hogy egyes helyeken nem vonják be ezek munkájába a tsz-ek tagjait, az állami gazda­ságok és gépállomások dolgozóit. Komlón 57 tagja van a gazdakörnek, s bár négy termelőszövetkezet működik a községben, s ezekben a lakosság közel 80 százaléka dol­gozik, — mégis az 57 tag között egyetlen egy tsz-tag, vagy gépállomási dolgozó sincs. A gazdakörök bizonyos befelé fordulása, valamint egyes helyeken a kulákság beépülése miatt nem veszi ki részét kellően a körök munkájából a kisparasztság. De ez az oka annak is, hogy nem céljának megfelelően hasz­nálják fel a gazdakört. Például a kömlőiek, — de más községbeliek sem. Helyesebb volna, ha az aranykorona értékének csökkentése helyett például inkább a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetését szorgalmaznák, be­szélnék meg. A népfront-bizottságok, pártszervezetek, és tanácsok nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy az ilyen helytelen ál­láspontokat megszüntessék. Segítsék elő, hogy feladatuk­nak megfelelően dolgozzanak a körökben a tagok. Erő­sítsék közreműködésükkel a dolgozó parasztokkal való megbonthatatlan barátságot, hisz ez a legmegfelelőbb hely arra, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat, hogy hasznos segítséget nyújtsanak egymásnak. Tanácsaink ve­zetői keressék fel ezeket a megbeszéléseket, tartsanak rendeletismertető előadásokat, mélyítsék el a dolgozó pa­rasztok és a tanácsok közötti jó viszonyt. Kár lenne ezt a lehetőséget elmulasztani! A dolgozó parasztok, a tsz-tagok, állami gazdaságok dolgozói, valamint a gépállomás munkatársai közösen be­széljék meg a feladataikat. Ismertessék, hogyan lehet törzs­könyvezni, mondják el, milyen állatfajtát kifizető közsé­gükben, és azon a vidéken tenyészteni, hallgassanak elő­adást arról, hogyan lehet mérsékelni az időjárás okozta veszteségeket beszéljék meg a nemzetközi helyzetet. Váljanak tehát a gazdakörök a do'gos falusi emberek­nek második otthonává, ahol jól érzik magukat, kötet'e- nül beszélgethetnek, s pipázás mellett meghányhatják- vethetik a mindennapi élet kérdéseit, a nemzetközi ese­ményeket. Töltsék hát meg. meleg emberi tartalommal ezeket a köröket — ezeket az otthonokat. A TARTALOMBÓL: Ülést tartott a megyei tanács VB. (2. old.) — Helyiipari vállalataink feladatairól (3. old.) — Riport: Napközi a hóstyán (4. old.) — A nemzet­közi politika egy hete (6. old.) Bensőséges, ünnepi hangu­latban zajlott le az egri járás és város békcküldött érte­kezlete. Bánáti Jczsefné egerszóláti asszony, községe békevágyát tolmácsolta. * ★ A. gépátlomásokrói gélentjüh A lendületes és szervezett munka eredményeképpen, a felszabadulási versenyben hét­főig nyolc gépállomás jelen­tette, hogy befejezte téli gép­javítási tervét. Előreláthatólag mára, csütörtökre megyénk valamennyi gépállomásán be­fejeződik a téli gépjavítás, s öt nap múlva mindenütt meg­kezdődnek a szemlék. A gép­állomások gépjavítási verse­nyében a következő a sorrend: 1. Lőrinci, 2. Pétervásári, 3. Detki, 4. Sarudi, 5. Horti, 6. Tarnaszentmüklósi, 7. Atka- ri, 8. Hevesi, 9. Egri, 10. Fü­zesabonyi Gépállomás, ★ A Lőrinci Gépállomás első­nek fejezte be a megyében a gépjavításokat. A javító brigá­dok azonban nem tették le a szerszámot, segítségükre siet­tek az elmaradt gépállomá­soknak. A hevesieknek két, a füzesabonyiaknak egy erőgépét javítják a gépállomáson. Len­dületesen folyik tovább a ta­vaszi gépjavítás is. ★ A Horti Gépállomáson már január 27-én befejezték a „ta­vaszi felkészülést“: 24 traktort javítottak ki, s további 13 csép­lőgépet hoztak üzemképes ál­lapotba. Kulacsik Mihály és brigádja nem egyszer vasárnap is dolgozott, hogy elősegítse elsősorban a cséplőgépek javí­tását. A traktorok javításában a megyeszerte ismert Győri Já­nos és Hegedűs István trakto­risták brigádjai mutattak pél­dát. Számos gépállomás, amely befejezte a téli gépjavítási ter­vét, azonnal hozzákezdett a ta­lajmunkának. A Sarudi Gép­állomás, valamint a detki és a A Pusztaszikszói Gépállomás kommunistái január hónapban taggyűlést tartottak. Ezen a taggyűlésen sok szó esett a téli gépjavításokban elért eredmé­nyekről, hibákról, traktoris­táink jövőbeni feladatairól. A gépjavításban december 31-ig 165 százalékot értünk el, ezzel megyénkben a második helyen voltunk. A lendület azonban később visszaesett és a nyolcadik helyre csúsztunk vissza. Mindez azért, mert a brigádok egymás közötti ver­senye ellanyhult, gyakran el­maradt a felvilágosító politi­kai nevelőmunka is. A taggyű­lésen a kommunisták figyel­mét felhívtam a gépjavításnál mutatkozó súlyos hibákra, az előfordult hiányosságokra és beszámolómban foglalkoztam azzal is, hogy bár a tervünk szerint nem vagyunk nagyon lemaradva, de pártunk és a mezőgazdaság fejlesztése ettől sokkal többet vár tőlünk. Na­gyobb lendülettel és lelkese­déssel kell dolgoznunk, hogy a hevesi megkezdte az őszről el­maradt szántások elvégzését. A Tarnaszentmiklósi Gépállomás kijavított erőgépei hétfőn in­dultak ki a gépállomásról, hogy a környező rizstermelő közsé­gekben elvégezzék a rizs alá való szántást. Ez a gépállomás az elmúlt esztendőben is igye­kezett segítséget adni a terme­lőszövetkezeteknek, egyéni gazdáknak a rizstermelés foko­zásában. — A traktorist'ák el­határozták, ebben az esztendő- hjn . még- messzebbmenő se­gítséget nyújtanak új növé­nyünk termesztésében. A gépjavítások ideje alatt 140 szakosított és 25 kiegészítő brigád végezte töretlen lendü­lettel az erőgépek, s egyéb kis­gépek javítását. Nehéz volna különbséget tenni a brigádok munkája közt, de mégis meg kell említeni például a sarudi Bródi és Mester, valamint a detki Hajdrük és Nagy brigá­dokat, amelyek 140—160 száza­lékos átlagteljesítménnyel dol­goztak. Az illetékes felsőbb szervek eddig a megye három gépál­lomásán, Detke.n, Atkáron és Füzesabonyban végeztek minő­ségi ellenőrzést. Az ellenőrzés megállapította, hogy az idei gépjavítás — legalább is ezen a három gépállomáson — sok­kal jobb minőségű, mint a ta­valyi, komolyabb hibát nem tártak fel. A jegyzőkönyvben megállapított hiányosságok el­sősorban beállítási, és szabályo­zási hibák. Az ellenőrzés to­vább folyik. Beszélgettünk Farikas János­sal, a gépállomások megyei igazgatóságának főmérnökével, aki elmondotta, hogy még a gépjavítások megkezdése előtt valamennyi megyét versenyre hívták. — Nem vallottunk még szé­gyent — mondotta — mert, mint kihívók, második helyen állunk az országos versenyben, mindössze 0,3 százalékkal ma­radtunk az első helyen álló Veszprém megye mögött. De merem állítani, hogy megsze­rezzük az első helyet. A továbbiakban elmondotta, hogy a tavalyihoz képest ugrás­szerűen megjavult a munka minősége, s ebben igen nagy szerepük van a gépállomási igazgatóság műszaki részlege dolgozóinak, valamint a körzeti mechanikusoknak is. Mi újság az Egri Gépállomáson? Február hónap első napjai a megszokottnál szorgalmasabb munkával, nagyobb igyekezet­tel teltek el az Egri Gépállo­máson. A javítóbrigádok, a la­katosok, esztergályosok és he­gesztők még vasárnap is bent voltak, hogy február 8-ra be­fejezhessék téli gépjavítási ter­vüket. Igyekezetük nem volt hiábavaló. Befejezték 24 trak­tor folyó és 15 traktor fő javí­tását. A szín alatt katonás sor­rendben áll 28 cséplőgép, amely már szintén kikerült a javítóbrigádok kezei közül. A három erőgépjavító brigád versenyében Szerencsi József mechanikus brigádja lett a győztes, a legjobb cséplőgépja­vítók pedig Papp Gyula és Gápel János brigádjai voltak. A gépállomás fiatal traktoris- tái gépeikkel együtt munkára készen várják a jobb időt, a ta­vaszi munkák megkezdését. Megtörtént a brigádok és az erőgépek területszerinti beosz­tása, rövidesen munkához lát az SZ—80-as Sztalinyec, amely a verpeléti Dózsa TSZ-nek ki­lenc holdat fordít szőlő alá. Utána pedig az egyéni dolgozó parasztok segítségére siet. Az SZ—50-es lánctalpas traktor pedig olyan földeken lát mun­kához, ahol a domborzati vi­szonyok között a kerekes trak­tor nem felel meg. A felnémeti Petőfi TSZ gyümölcsösében a napokban már meg is kezdik a szántást a Fordson-traktor- ral. Nemcsak az erőgépek, hanem a tárcsák, ekék, boronák és vetőgépek is üzemképes álla­potban várják a tavaszt. A gépállomás azzal is segíti a környező községek dolgozó pa­rasztjait, hogy 15 lóvontatású vetőgépet és kilenc lókapát ad ki használatra, a szükségletnek megfelelően. Jelenleg a mag­tisztító szelektorok vándorol­nak a járás községeiben, mun­kájukkal jóminőségű vetőmag­hoz juttatják a gazdákat. A ta­vaszi munkákra való lelkiis­meretes jó felkészülés bizonyít­ja, hogy a gépállomás eleget tett annak a feladatnak, ame­lyet 25 község és Eger város elvár tőle. Békemuszakka! gyorsítják a téli gépjavítást a Pusztaszikszci Gépállomáson még kijavítatlan gépeket feb­ruár 20-a előtt rendbehozhas­suk. A gépek javításának mi­nőségére is felhívtam figyel­müket. Dolgozóink a következő na­pokban csatlakoztak a Rákosi Művek és a palotabozsóki gép­állomás felszabadulási verseny- felhívásához. Ez a csatlakozás, sajnos nem hozott komolyabb fordulatot a gépjavításban. Párttagjainkat újból mozgósí­tani kellett, többet foglalkozni gépállomásunk dolgozóival, hogy a tervteljesítéssel mégse maradjunk le. Ezért az alig néhány napja tartott taggyűlésen újból a gépjavítást tárgyaltuk. Ezen a gyűlésen sok hasznos javasla­tot fogadtak el. Legfontosab­bak: gépállomásunk békebizott­ságot választott, valamint el­határozta, hogy békeműszakot tart. A békebizottságba a leg­jobb traktoristákat választot­ták. Titkára egyik kiváló bri­gádvezető, Szabó Pál. tagjai pedig Kerékgyártó István, Törő Szaniszló, Ferenc Albert, Mlinkó Mihály és Ferenc Béla elvtársak, akik mindenkor pél­dát mutatnak a munkában. A békeműszak megszervezé­séhez lelkesedéssel kezdtek a traktoristák. Ügy határoztak, hogy január 31-én kezdődik ez a műszak és a dolgozók alá­írásukkal tesznek hitet a béke mellett. Válaszul a hábo­rús gyújtogatok mesterkedé­seire, munkával is bebizo­nyítjuk, hogy mi, a füzes­abonyi gépállomás dolgozói valóban békét akarunk. A bé­keműszak ideje alatt, amely a javítás teljes befejezéséig tart, naponta 8 óra helyett 10 órát dolgozunk, a kijavítatlan erő­gépeket befejezzük. A gép­javító brigádokat a munka si­keréért átszerveztük, a legjobb szakemberekből csoportokat alakítottunk. Ezek a csoportok máris versenyre léptek egy­mással. Dolgozóink tudják, mit je­lent a téli gépjavítások sike­res befejezése és a békeműszak. Tudják, hogy munkájuk ered­ménye sokban függ attól, hogy a békeműszak alatt milyen munkát végeznek. Azt is tud­ják, hogy a mezőgazdaság fej­lesztéséért vívott küzdelerr a gépjavítás fél győzelmet lent. Ha jól javítják ki a pékét, munkájukkal künn} ben, gyorsabban végezhet Megyénk gépállomásai dolgozóit felhívjuk, hogy s vezzenek ők is békemûszaaot, csatlakozzanak a Béke Világ­tanács felhívásához. Bernáth Flórián párttitkár

Next

/
Thumbnails
Contents