Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
6 NÉPÚJSÁG 1955 január 1. sí így év az egri Lakatosárugyár történetéből A szellőzőműhely kékmun- karuhás dolgozói már az utolsó simítást, az összeállítást végezték. Serény kézzel szerelgették össze a hatalmas szellőzőberemdezések alkatrészeit, s a csővezetékeket. Tóth Lajos kétszeres sztahanovista művezető brigádja ezekkel a munkamozdulatokkal tett pontot az üzem éves tervének végére. Az elkészített gyártmányok katonás sorrendben várakoztak, hogy piros, vagy kék festék kerüljön fényes testükre és útnak indulhassanak a szegedi kendergyárba. Eközben pedig az üzem 250 dolgozója között szájról szájra szállt a nagy hír: teljesítettük éves tervünket! S a jó hír nem maradt a gyár kapuin belül. Németh igazgató elvtárs örömmel telefonált, táviratozott, mint a jó parancsnokhoz illik, győzelmi jelentést adott. December 17-ét mutatott ekkor a naptár. Tervteljesítés két héttel az év vége előtt; igazán szép dolog. Egész évben mennyi nehézség, küzdelem, erőfeszítés után jutottak el idáig. De eljutottak, mert a tény bizonyítja, hogy az üzem kollektívája jól működő, olajozott géphez hasonlóan kiállta a próbát. Ha visszaforgatjuk a Lakatosárugyár ezévi történetének lapjait, láthatjuk, hogy sok akadállyal kellett megküzde- niök. Az első hónapokban őket is hátráltatta a kemény tél, a nagy hideg. Nem egyszer küzdöttek az anyagellátás nehézségeivel. A tavaszi esős hónapokban nem volt raktárhelyiségük, a frissen festett készáru nehezen száradt, a szakadatlan esőzés lemosta róluk a festéket. Június 26-án az üzem államosításának ötéves évfordulóját ünnepelték és ekkor többen megkapták a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A második negyedév végén újra örömünnepet ültek, mert elnyerték az élüzem címet. A nyár folyamán kettős munka, kettős feladat hárult rájuk. Vállalták a novaji Egyetértés Termelőszövetkezet patronálá- sát, s amit ígértek, betartották. Kijavították a szövetkezet benzinmotorját, segítettek az építkezéseknél. Az aratás idején három napig hajlongtak a lakatosárugyári dolgozók a szövetkezet búzatábláin. De azért a termelésben is helyt álltak. Mindig pontosan, határidőre küldték a textilgyáraknak az egészségügyi védő- berendezéseket a harmadik negyedévben is. Ekkor 109.5 százalékra teljesítették tervüket. Ezután történt a helyes kezdeményezés: a közszükségleti cikkek gyártására. Az októberi párthatározatok termékeny talajra találtak itt is, s megértették feladatukat; még több használati tárgyat a lakosságnak. Az üzemben régebben is foglalkoztak ilyesmivel, miért ne gyárthatnának most füstcsövet. Annál is inkább, mivel erre most a megyében égetően szükség van. Tett követte az elhatározást. A Bor- sodnádasdi Lemezgyárból egymásután érkeztek az úgynevezett hasznos hulladéklemezek. November 1-én látott munkához a füstcsőrészleg és azóta naponként 600—1000 cső kerül ki a gondos kezek alól. Idősebb Szekeres József sztahanovista dolgozó a cső ösz- szeverésének lett a mestere, a csövek végének ráncolását pedig Visnyei Béláné sajátította el és végzi nagy szakértelemmel. Megszívlelték a párthatározatnak azt a részét is, amely az önköltség csökkentésére, az olcsóbb termelésre szólítja fel az ipari munkásokat. A harmadik negyedévben a különböző újításokkal, takarékos anyagfelhasználással, mintegy 40 ezer forintot takarítottak meg, így nemcsak a termelési, hanem az önköltségcsökkentési tervet is teljesítették. Nem is véletlen, hiszen az üzemben sok újító, ötletes ember dolgozik. Varga Vilmos mérnök, Tóth László a pántműhely csoportvezetője, s Fazekas Gyula többszörös újító egy-egy jó ötlete, újítása sokezer forint megtakarítást jelent évente. Külön beszélhetnénk még ezután az üzem hat önköltségcsökkentési brigádjának eredményes munkájáról is. Az éves terv befejezése után levél érkezett a Lakatosárugyár dolgozóihoz. A budapesti Textilipari Csomagoló Vállalat volt a feladó. A levélben panaszkodtak, s kértek. Megírták, hogy a vállalatnak még körülbelül 300 kilogram ciklop ládazáró hüvelyre van szüksége, hogy teljesíteni tudja csomagolási exporttervét. A Lakatosárugyár vezetői előbb tanácskoztak, számolgattak, terveztek, s végül is megnyugtató választ, majd ládazáróhüvelyeket küldtek a budapestieknek. A szemlélődés közben egyik műhelyben találkoztunk Németh elvtárssal. Mint az üzem jó gazdája, mindig a dolgozók között van, hacsak teheti. Tőle tudjuk meg, hogy a Lákatos- árugyár jövőre is szellőzőberendezéseket készít, de azért lesz még újdonság is. Szénőrlő malmok gyártását kezdik meg. Ezek a malmok dolgoznak majd az erőművek kazánjaiban, a drágább külföldi berendezések helyett. S végül arról is beszéljünk, mi lesz a közszükségleti cikkekkel. Hiszen néhány hónappal ezelőtt elmondotta Németh elvtárs, hogy jövőre tűzhelyalkatrészeket, s egyéb használati eszközöket akarnak gyártani. Mégis az lett a vége, hogy a felsőbb szervek intézkedései nem engedték meg ezt. Sajnos az üzem dolgozóinak kívánsága csak kívánság maradt, bármennyire akarják is, nem gyárthatnak közszükségleti cikkeket. Pedig megvan bennük az akarat, jóindulat és lelkesedés. Miért hát e merev álláspont a felsőbb szerveknél? Mint ahogy az eddigi tapasztalat is bizonyítja, az üzem dolgozóinak helytállása, jó munkája most az új évben is sokat segíthetne az életszínvonal emelésében. S az önként vállalt kötelezettség teljesítése, a sok-sok közszükségleti cikk pedig mindenképpen csak hasznára lenne társadalmunknak. Cs. I. Évzáró termelési értekezlet a hatvani postánál (Tudósítónktól.) AZ EMBER, mielőtt dolgozni menne, megszokott mozdulattal leveszi az ajtó kilincséről vagiy a levélszekrényből az újságot és reggeli közben átolvassa. Ha vidékre akar telefonálni, felhívja a postaközpontot és rövidesen kapcsolják a vonalat. Ha táviratot küld, néhány óra múlva a címzett máris olvashatja A csomag- küldés. a levelezés ma már any- nyira megszokott és annyira hozzátartozik mindennapi életünk- noz. Hogy szinte észre sem vesz- E7.ük, akik eljuttatják a leveleket, csomagokat hozzánk, a postásokat. Sem a rádióban, sem a sajtóban nincsenek előadások, hasá- bos cikkek a postások nagyszerű eredményeiről. Vajon ezek az egyszerű emberek, akiket sokszor nem is látunk, segítségüket mégis mindennap tapasztalhatjuk, nem tudlnak eredményeikkel dicsekedni, vagy nem jól végzik a munkájukat? De igen. Postás dolgozóink zöme jól és dicséret- reméltóan végzi munkáját. S munkájuk eredménye nem kis részben az űzetnek, hivatalok és gépállomások jó eredményeiben terjed szét. Igyekeznek munkájukat a szocialista posta követelményeinek megfelelően végezni és az elért eredményeiket tovább fejleszteni. Erről volt szó a hatvani postások december .21-én megtartott évzáró termelési értekezletén is. Az értekezletet Zilai Anna és Parádi László elvtársak, az üzem dolgozóinak szavalata és énekszáma nyitotta meg. A BESZÁMOLÓT Kővári Géza elvtárs, a postahivatal vezetője tartotta. A beszámoló elején megállapította, hogyi a hivatal dolgozói ió munkát végeztek az elmúlt évben. Egész éven át nem történt jelentősebb fennakadás, függelemsértés vagy fegyelmi eset. Elmondta Kővári elvtárs, hogy pártunk és államunk értékelte a postás dolgozók és benne a hatvani postások jó munkáját. Ez mutatkozik meg abban is, hogy az augusztusi fizetésrendezésnél a hivatal dolgozóinak fizetése átlag 100 forinttal emelkedett, hogy növelték a kézbesítők létszámát és ezek mellett a kézbesítők részére minden ötödik napot szabad napnak biztosított kormányzatunk. A beszámoló a november havi munkát értékelte. Rámutatott, hogy a hivatal dolgozói által november 7. és a tanácsiválasztás tiszteletére indított verseny még nem ért véget. A hátralévő időt lel kell használni a még nem teljesített vállaláisok — a pénztári eltérés 50 százalékos csökkentése, a takarékbetét terv teljesítése — megvalósítására. A hibáik mellett az eredményeket is megemlítette a beszámoló. A hivatal dolgozói teljesítették vállalásukat: ma már Hatvanban. minden családnál olvasnak újságot. Azonban, mint a többi eredményekkel, ezzel semeléged- ■ r. December 13-án sajtó- teries.-.ési napot tartottak és ennek* a? eredménye újabb 160 előfizető dt. Laczik János és Béré- Albert kézbesítő elvtársak csak a Szabad Földet 50 dolgozó paraszthoz juttatták el. Jó eredményit értek el a távirátok kézbesítési idejének csökkentésében is, mert átlagban a táviratok kézbesítési idejét 50 perc alá sikerült szorítani. A beszámoló az új év feladatainak végrehajtására mozgósított. A beszámolót számos hozzászólás követte. A hasznos javaslatok és bírálatok, a dolgozók aktivitása a posta munkájához, irányítálsához, egyik biztosítéka, hogy az új évet is eredményekkel, a tervek teljesítésével kezdhessék meg. Horváth József elvtárs hozzászólásában vállalta brigádja nevében, hogy január hóban újabb 20 előfizetőt gyűjtenek. E vállaláshoz csatlakozott a Juhász- és Lacziik-brigád is. A HOZZÁSZÓLÁSOK után Csömör József elvtárs. a városi pártbizottság titkára átadta a hivatal dolgozódnak a VB ván- dorzászlaját a sajtóterjesztés terén elért jó eredményekért. A vándorzászló átadása után a 10 legjobb dolgozó jó munkaijáért elismerő oklevelet kapott és 21 dolgozó Pedig könyvjutalomban részesült. Majd az értekezlet után a dolgozók baráti hangulatban beszélték meg az elmúlt év eredményeit és a jövő év feladatait. Sárközi Miklós Helyiipari vállalatvezetők értekezlete Gyöngyösön A gyöngyösi tanács végrehajtó bizottsága a Hazafias Népfront-bizottsággal együtt értekezletet tartott a tanácsi vállalatok vezetői részére. Az értekezleten szó volt az éves terv adósság nélküli teljesítéséről, s arról, hogy gondosan fel kell készülni az 1955-ös év első negyedére. A jelenlévők számos olyan hibát említettek, melyet a jövőben meg kell szüntetni. Többen kifogásolták, hogy a helyiipari vállalatoknál magas a forgalmi adókulcs. Az is helytelen, hogy a megyei kereskedelmi szerveik még mindig nem igénylik teljesen a helyiipar által termelt vas tömegcikk és háztartási cikkek termelését. Az is igaz, hogy a helyi tájjelleg nem mindig érvényesül a különböző kézműipari munkákban. A Hazafias Népfront-bizottság elnöke felhívta a vezetők figyelmét a terven felüli nyereségekre, melyet a tanács a lakosság életszínvonalának emelésére használhat fel. így például iskolatatarozásra, járdák építésére stb. A vállalatvezetők ígérték, hogy túlteljesítik tervüket és így több terven felüli nyereség marad vissza Gyöngyös város dolgozóinak. Az itt résztvevő igazgatók vállalták, hogy a jövőben jobban segítenek egymáson, így például kölcsönadják egymásnak gépkocsijukat. A Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, valamint a Városgazdálkodási Vállalat felajánlotta a gépkocsiját a Kézműipari, és a Vas- és Fémipari Vállalatnak, amikor nekik nincs már rá szükségük. így a szoros kapcsolat kiépítésével, a baráti segítségnyújtással elősegítik a termelés emelkedését és a jobb minőségi munkát. ' Az értekezlet végén hatá- zatot fogadtak el, melynek megvalósítása mindannyiuk jobb munkáját eredményezi. Molnár Nándor VB-elnök. Teljesítik gépjavítási tervüket gépállomásaink A megye gépállomásainak traktoristái 1954-ben megálltak a helyüket. A megyei gépállomások dolgozói most az erő- és munkagépek javításán, rendbehozásán fáradoznak. Az ünnepekig előírt javítási tervüket mindenütt teljesítették. Ezek szerint Heves megye tizenkét gépállomásán 40 erőgépet, 95 cséplőgépet, három kombájnt, hatvan vetőgépet, tíz kévekötő aratógépet és többszáz más munkagépet javítottak ki. Szilveszterre sok száz üveg palackozott bort adott a fogyasztóknak a Borforgalmi Vállalat. A képein: borfejtés a váll: lat gyöngyösi pincészetében Petőfi gazdakör alakult Gyö A Hazafias Népfront első kongresszusa óta a helyi Hazafias Népfront-bizottságok kezdeményezésére szerte az országban gazdakörök alakultak. Gyöngyösön december 19-én ünnepélyes keretek között alakult meg a Petőfi gazdakör. Ezen a napon adta át a tanács a felszabadulás után is dolgozó parasztok tulajdonát képező volt gazdaköri helyiséget, amely színpaddal felszerelt nagyi előadói teremből és két irodahelyiségből áll. A megalakult Petőfi gazdakör vezetője köszönetét mondott a parasztság nevében. A jelenlévő gazdák pedig elhatározták, hogy négy szakkört indítanak, melyekbe híres gyöngyösi bor, szőlő- gyümölcstermeléssel kapcsc tos feladatokkal ismerkedj meg. Különös gondot fordítai a szőlő- és gyümölcstermelési tegségei elleni védekezésre. A parasztfiata’okból pedfig k túrcsoportot alakítanak. A gazdakör feladatul tűi maga elé azt is, hogy a pái és kormánynak a mezőgazd'as; fejlesztéséről szóló rendeletéit annak végrehajtását esténké megbeszélik. 4%izőgaidáSa'g» Az állatállomány minőségi javítása megköveteli a legelők megjavítását is A következő évek egyik legfontosabb feladata, állatállományunk minőségi megjavítása. Ezért szükséges, hogy jó legelőt biztosítsunk az állatoknak. Nagy feladat vár tehát a (községi Legeltetési Bizottságokra. Az elmúlt évben legelőink a gyenge talajerő következtében alacsony fűterEsküvö előtt.., Egymás után hordják a szebbnél-szebb ajándékokat a lakod» i nas házhoz a rokonok, ismerősök mést hoztak, gondozatlanol voltak, és sok helyen megf lelő kút sem volt biztosítva: Ezért már a legeltetés l írma- dik hónapjában az áll; * >i szinte csak járatás céljából mentek a legelőre. A legelők megjavítására már az ősszel megkezdték az előkészületeket. Több helyen a nyári gyomokat kiirtották, letakarították a legelőket, trágyázták, majd kutakat, vízlevezető árkokat hoztak rendbe. Jó munkáit végzett a vélyi és zaránki legeltetési Bizottság. Pél y községben az 1954-os évben 8fí hold legelőt trágy: tak és már most is 300 ko trágyát hordtak ki a közs dolgozó parasztjai társadal munkában. Állami segéllyé új kutat építette!:, a legelőterületeket gyomtalanították. A Legeltetési Bizottság Zárónkon is tevékenyebben veszi ki részét feladataiból, mint régebben. Itt is megkezdődött a trágyakihordás és nemcsak i: tállótrágyát, hanem műtrágyát is hordtak a legelőre. A Legeltetési Bizottságoknak a pelyi és zaránki bizottságok példáját kell követniük. Adamik István Heves, állattenyésztő állomás vezetője
