Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-20 / 6. szám

6

NÉPÚJSÁG

T

1955 január 20. csütörtök.

JÓ HÍR AZ ATOMRÓL!

Jó hír érkezett az atomról — övömmel Köszöntjük. Az elmúlt esztendőben — annyi rettegés. borzalom, pánik, betegség és halál fűződött ehhez a szóhoz: atom. Hiszen túl az óceánon szüntelenül együtt emlegették ezt azzal a másik szóval: „bomba“! A Szovjetunió legújabb nyilatkozatában azonban más értelmet nyer az .atom“ szó. A Szovjetunió kijelenti. hogy segítséget nyújt békeszerető országok tudósainak és munkásainak az atomerő előállításához és békés célokra való felhasználásához, atomkutatásaik fejlesztéséhez. Es gondolatainkban, képzeletünkben összekapcsolódik a XX. század e roppant erőforrásával a béke, a barátság és a haladás, a nép java a termelés és a kultúra felvirágzása, a több tudás, a nagyobb jólét, a teljesebb boldogság korának képe. Szörnyű atomkor! Kihűlt világ, kipusztuló emberiség, ez az imperialisták programja. Erre az emberiség azt mondja, hogy: nem! A boldog atomkor, a kizöldült sivatag, az önműködő gyárak, a természet roppant erőin uralkodó és azokat az emberiség javára felhasználó emberek nagyszerű nemzedéke legyen a jövendőnk. Ennek a jövőnek a képét vetíti elénk az új szovjet nyilatkozat.

A közlemény a következő szavakkal kezdődik: ,,A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atomerő békés célokra való felhasználásának.“

A szovjet kormány segítséget nyújt a baráti országoknak az atomerö békés felhasználásában, tekintetbe véve, hogy olyan országokról van szó, amelyek megfelelő nyersanyagokat szállítanak a Szovjetuniónak.

íme, ezek a tények mutatják, mit jelentenek e szavak: „A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atomerő békés célokra való felhasználásának.“ A szovjet nép tengernyi vért és sokmillió életet áldozott szabadságáért, mérhetetlen erőfeszítésekkel teremtett erős és gazdag hazát magának: valóban közvetlenül ér- Tsekeli úaan, hogy b ke legyen, hogy az élet virágozzék és a szabadság viruljon min- „jiiti,* » ioiúou, iermészetes, hogy ez az ország, a szovjetország az első, amely gyakorlati lépéseket tesz a békés célokat szolgáló atomkutatás hathatós támogatására a békeszerető országokban, meghívja tudósaikat és mérnökeiket, hogy tanulmányozzák a Szovjetunióban már elért eredményeket: hozzájárul, hogy tudományos kutatószemélyzetet képezzenek ki s'* iát kutatómunkájuk számára és maguk állíthassák elő azokat a rádióaktív anyagokat, amelyeket az orvostudomány, a biológiai, s a tudomány és a technika különböző területein felhasználhatnak az emberi élet és egészség védelmére, a dolgozók növekvő szükségleteinek mind teljesebb és bőségesebb kielégítésére.

A Szovjetuniónak ez a gyakorlati lépése éppen azon a területen viszi előre az atomfizikát. s általában az atomenergiával kapcsolatos problémák megoldását, amelyen a kapitalista országokat leginkább akadályozzák saját rendszerük korlátái — az atomenergia békés, ipari felhasználása területén. Az Egyesült Államokban például évek óta folyik a belső harc ekörül. A szénkirályok és olajcsászárok hadakoztak az új energiaforrás és fűtőanyag veszedelme ellen, mert bányáik és olajkutaik profitját féltették tőle. Amikor már világos volt. hogy semmi sem segít: az atom itt van, számolni kell vele, nem lehet csupán a bombára korlátozni létét — új harc indult meg az imperialista trösztvezérek között. Kinek a kezére kerüljön ez a gyémánttojást tojó tyúk? Morgan, Dupont vagy Rockefeller gyártsa, használja és fojtsa meg vele versenytársait? Ez a vetélkedés az oka annak, hogy az Egyesült Államok elmaradt a Szovjetunió mögött (az első atom- villanytelep felépítését Amerikában 1956-ra tervezik). Ebben az elmaradásban döntő szerepe van a koncért való marakodásnak, amely a tőkés monopóliumok között folyik az egyes kapitalista országokon belül és ez országok között is.

A Szovjetunió elhatározta, hogy nagyszabású hatékony segítséget nyújt az atomenergia békés felhasználásában a békeszerető országoknak — kétségtelenül előmozdítja majd az atomkutatás további, még gyorsabb fejlődését a béke táborában.

A szovjet kormány — a ; kommunizmust építő nép kor- j mr.nva. Mi en tettével a bé- , két és az enmeriség napfényes jövendő,h-í kell szolgálnia — ezt teszi, ezt tette most is az atomenergia kérdésében. A világ minden népe mellette áll abban a gigászi harcában, amelyet a pusztító atom ellen, a teremtő, életet fakasztó atomerőért. az emberi elme nagy vívmányának békés felhasználásáért vív.

(Részletek a Szabad Nép január 18-i vezércikkéből.)

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

Január 20—22-ig

CSÜTÖRTÖK

Kossuth-rádió: 8.30: .Schubert

műveiből. — 10.10: Iskola-műsor.

— 10.30: Kedves szóval, vidám

dallal. — 10.50: Indulók és táncok. — 12.1“: Híres meseoperákból. — 13.00: Előadás. — 13.20: Operettzene. — 14.25: A Gyermekrádió műsora. — 15.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 16.00: Fúvószenekari

hangverseny. — 16.20: A szeretet

forrása. Barabás Tibor írása. — 16.40: Szív küldi. — 17.10: Válaszolunk falusi hallgatóinknak. — 17.30: Egy falu — egy nóta. — 13.00: Riportműsor. — 18.20: Szórakoztató zene. — 19.00: Ifjú figyelő'. —- 19.30: Tánczene. — 20.20: Gyulai-Gál János: A forrás. — 20.30: Puccini: Tosea*.

Opera három felvonásban. — 22.52: Szórakoztató zene. —

0 10: Magyar muzsika.

Petőfi-rádió: 6.50: Magyar

népdalfeldolgozások. — 14.00:

Zenekari hangverseny. — 14.40: Népi énekesek és kórusok műsorából. — 17.50: Hogyan készül az idöjárásjelentés. — 18.00: Vonósnégyes. — 18.35: Ki mit szeret. — 19.00: Rádióhangjátékok

zenéjéből. — 19.30: Szerzők müveikről. — 20.00: Bordalok, mulató nóták — 20.40: Képeslap

Prágából. — 21.00: Tánczene. —

21.30: Sporthíradó. — 21.50: Vidám kórusok. — 22.20: Zenekari hangversenv.

PÉNTEK:

Kossuth-rádió: 8.30: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. — 9.00: Indulók. — 10.10: Varsányi László zongorázik. — 10.30: Óvodások

műsora. — 11.00’ Operarészletek.

— 11.30: Két elbeszélés. — 12.15: A Rádió népi zenekara játszik. — 12.46: Humoros hanglemezek. — 13 00: Tánczene. — 14.25: Úttörő híradó. — 14.50: Antal Lívia és Sallay Józsa énekel. — 15.40: Szovjet filmek zenéjéből. — 16.2Ö: Fiatalok sporthíradója. — 17 10: Ember és világ Előadás.

— 17.30: Szív küldi. — 18.00: Riportmüsor. — 13.30 Lengyel

Zenei Hét. — 19.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.40: A Rádió szimfonikus zenekara. — 21.30: Sporthíradó. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Tánczene. — 22.45: Kemény Simon hátrahagyott versei. — 23.00: A Rádió esztrád- zenekara játszik. — 23.30: Verses. zenés összeállítás. — 0.10: Vidám népdalok

Petőfí-rádíó; 6.50: Császár-keringő. 14.00: Operarészletek.

14.50: Népek dalai. 15.30: Kamarazene. 16.00: Vidéki együttesek és népi zenekarok műsorából. 16.40; Délutáni hangverseny. 17.30: Két karcolat. 18.00: Beethoven: Appasionata szonáta.

18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.00: Nép és nemzet. Válasz egy hallgató levelére. 19.15: Poljuska. Daljáték. 22.00: Bemutatjuk új operalemezeinket. 22.45: Keringők

SZOMBAT

Kossuth rádió: 8.30: Indulók

és táncok. 8.50: Operettrészletek. 10.10: Zenekari hangverseny.

11.00: Ivánka Irén énekel. 11.30; Orvosi tanácsok: 11.40: Kórusok. 12.15: Filmzene. 13.00; Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. 13.30: Liszt műveiből. 13.40: Fúvószene. 14.25: Uj Zenei Újság. 15.20; Előadás. 15.40; Szív küldi. 16.10: Rimszkij-Korszakov: Zóngoraötös. 16.40: Levelekre válaszolunk. 17.10: A Népművészeti Intézet műsora. 17.30; Szövetkezeti híradó. 18.00: Egy falu — egy nóta. 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.00: Közkívánatra .. . 20.20:

Tarka-barka. 22.20: Tánc éjfélig.

0.10: Tánccsárdások.

Petőfi rádió: 6.50; Filmzene.

14.00: Klasszikus francia operettek. 14.44: Toldi, Arany János elbeszélő költeménye. 15.20: Az opera mindenkié. 16.20: Előadás. 16.40: Tánczene. 18.00:

Zenés irodalmi műsor. 18.30: Szív küldi. 19.00: Tíz perc közgazdaság. 19.40: Elmés mulatságok. 20.00: Az Állami Népi

Együttes énekkara énekel. 20.20;

. Sporthíradő. 21.12: Hangversenykeringő. 21.20: A Rádió népi zenekara játszik. 22.05: Zenekari hangverseny.

A Népújság Sportakadémiája

K ípzettebb játékvezetőt, tárgyilagos özönséget, sportszerűbb játékost

A Népújságban megielent ed< zi cikkekből arra lehet követkéz t- ni, hogy az 1955. labdarú 3- év az eddigiekhez mérten sok ti szigorúbb keretek között in il majd meg. Megyénk elmúlt év c- ben lezajlott sportesemény t. nevezetesen a megyei labdari ;ó bajnokságot vizsgálva, erre sz <- ség is van. Nevelésre, szigorú e- velésre van szükség, mint íz egyik előző cikk megjegye e. még akkor is, ha az egy pái á- tékost érzékenyen érintene s. Indulás előtt a labdarúgók n< é- ben egy két dologra szeretr m az illetékesek figyelmét felhi ti.

Elsősorban az 1954-es év sn tapasztaltakat kell megem e- nem. Meg kell jegyeznünk: a á- tékvezetés nem volt mindig ti* foqástalan. Először is azt a I r- dést kell feltennem, miért sz e- pel még mindig a hazai pi ya előnyei közt az a mindnyáj tk által látott és tapasztalt jelen g, hogy a legtöbb játékvezető t m mer a hazai csapat ellen II st megadni. hazai játékost tiállítani, vagy mindenáron döt ít- lenre akarja kivinni a mái :ő- zést, ha vesztésre áll a hazai :a- pat stb. Ennek cáfolataként’ n- nak (vagy voltak — úgv ér: m. lesznek is) olyan játékveze ik, akik valamiféle nevelési s n- dékkal szinte felhívják a kő n- ség figyelmét magukra. Pét iul még akkor sem adják meg a :a- bálytalanságot a hazai csapal lávára. ha jogos, s ha ezért a :ö- zönség zajong, leállítja a játé ot, főrendezőt kér. a mérkőzés lefújásával fenyegetőzik . .. Véleményem szerint a rossz játékvezetés következménye az is. hogy vannak olyan helységek megyénkben. ahová félve megy el valamelyik csapat, mert a hazai csapat — különösen a védelem — kíméletlenül játszik ... Ha a játékvezető rögtön a játék elején erélyesen kezében tartja a mérkőzést, nem engedi meg a beszédet. a civakodást sem egymásközt. sem az ellenféllel a pályán, a durva belemenéseket szigorúan megtorolva ide is. oda is. s mindezt határozottan, erélyesen és természetesen igazságosan teszi. Inkább többször fütyüljön, mint kevesebbszer. S mi kell ehhez: egy kis előkészület: kondíció,

hogy mindenütt ott tudjon lenni. Ismerni mindkét csapat erényeit, hibáit, s ezekre támaszkodva, nem engedi ki a kezéből a vezetést. Akkor nem lesz vitatkozó, veszekedő közönség, reklamáló csapat- kapitány.

A közönség neveléséről már

Írtak ebben a rovatban. A címnek megfelelően azonban a játékos szempontjából nézve, szükségesnek tartok egy-két megjegyzést: El kell mondanom, ha nevetségesen hangzik is, hogy minden közönség mindig győzelmet akar, vár, követel csapatától. Éspedig a legtöbb szurkoló mindenáron való győzelmet és valahol Itt a hiba. Nem tudják elviselni a vereséget. Pedig a sportban veszteni is tudni kell. S a szurkoló a biztatás hevében sohase lépje túl a sportszerűség határait. Legyünk tárgyilagosaki Ismerjük el. ha az ellenfél jobb, megérdemelte a győzelmet, még akkor is, ha csapatunk az egész időn át

támadott is, s az ellenfél rúgta a 1 gólokat. Ne feledkezzen meg egy* szurkoló sem arról, hogy az a sportoló akkor is népi demokráciánk építője, ha gyöngyösi, vagy egri. apátfalvi, vagy egercsehi bányász. Nézze a közönség a vendégjátékosban a vendéget. Lássa meg mögötte azt. hogy az az ember kora reggel vonatra, vagy autóra ült. 5—6 órát utazott, nem ebédel rendesen, csak úgy árokparton tarisznyából, másfél- óra hosszat rohangál esőben, sárban. fagyban, vagy forró napsütésben, míg a néző jó meleg szobából, kipihenten kisétál a pályára, aztán kígyót-békát kiabál a vendégre. Az a játékos vasárnap délután (és mennyi vasárnap délután van márciustól novemberig) lemond a színházról, moziról, kirándulásról. táncról azért, hogy csapata mérkőzésén résztvegyen, tehát, hogy annak a nézőnek szórakozást nyújtson . . . Gondoljanak arra. hogy az ö csapatuk is megy vidékre és nekik is jólesik, ha tárgyilagos az ellenfél közönsége. Mint már fentebb is említettem. a közönséget legtöbbször a rossz játékvezetés hozza kl a sodrából, ritkábban egy-egy játékos sportszerűtlen viselkedése. Tehát, ha ezeket legalább Is csökkenteni akarjuk (megszüntetni egyelőre lehetetlennek tartom) legelőször is 16 iátékvezetést kérünk.

Aztán, mint a cím is mondja, sportszerűbb Játékosokat. Azt hiszem. mindenki tudja, mit jelent az a szó. Nem Is ezt akarom részletezni, de egy-két jellemző dologra fel szeretném hívni a sportvezető szervek figyelmét: A 40-es évek diákjait szeretném

most emlékeztetni azokra a jóízű diákmeccsekre, melyeket a középiskolai kupák során játszottak az egri „kéri”, vagy a „prepa" . Sokszor nem futball-, hanem tornacipőben, vagy sípcsontvédő nélkül, mert ekkor erre nem volt pénz, de volt akkora szív, olyan lelkesedés, mint egy rangadón. Valahogy így képzelem el egy sportszerű csapat szellemét, s ezen belül egy-egy játékosét. Aki látta ezeket a játékosokat. ma is emlékezhet rá, s bizonyíthatja, hogy bizony azzal a szivvel bentmaradt volna Eger a kiemelt NB ll-ben is. Megyei bajnokságunk múlt évi mérkőzéseiből is gyakran hiányzott ez a szív. De miért hiányzót’? Az idegenből hozott játékosok nem lelkesedtek a hazai színekért? (S most hallom az idegenből hozott játékosok örök panaszát. hogy „idejövetelkor ígértek fűt-fát, s az ígéretet elfelejtették teljesíteni”.) Felelősek a sportköri vezetők, de felelős az MTSB is. Miért kell idegenből hozni játékosokat? Mert nincs utánpótlás? Mert eddig kevés kivétellel nem nagyon törődtek vele. Célozva az előbb említett diákrangadókra: ml van a tanulóifjúsággal? Azelőtt mindig akadt egy-két komoly utánpótlás, olyan, aki már 18 éves korában városi csapatban játszott. Most nincs? Van. csak felszínre kell hozni, és fenn kell tartani. Ez az edzők feladata. Egy-egy tehetséget ne engedjenek elkallódni. Az utánpótlás nevelésén áll megyénk Jövendő sportja. Fel kell nőnünk az országos színvonalhoz. Most már Egerben is adva van a lehetőség a stadionnal, csak ki kell azt használni. Ennek a stadionnak a Heves megyei sport fellegvárává keli válnia. Diósgyőr. Salgótarján, Szombathely, mind megannyi bizonyíték arra, hogy vidéken is vannak tehetségek, csak foglalkoztak velük. S ezeken a helyeken (legalábbis nagyrészt) nincsenek idegen játékosok. Salgótarján és Szombathely maga neveli saját játékosait.

Ezekkel a gondolatokkal indul csapatom, az Egercsehi Bányász az 1955. labdarúgó bajnokságba, s ezekkel a gondolatokkal kívánok minden labdarúgó játékosnak, s minden labdarúgást szeretőnek

Jó szerencsét Gyöngyösi Laios

labdarúgó. Egercsehi

A megye legjobb úszóinak 1954. évi eredményei

I. GYORSÚSZÓK

A megye úszósportját évtizedek óta jóformán csak Eger jelenti, örömmel tapasztalható a felszabadulás után, hogy a megye másik két városában. Gyöngyösön és Hatvanban is tervszerűen foglalkoznak az úszósporttal. Habár eredményeik még nem számottevőek, elismerésre méltó, hogy komoly létszámú szakosztályuk, vizilabda- csapatuk és szakképzett edzőjük van, A lelkesedés, szorgalom és hozzáértés meg fogja hozni idővel a várt eredményeket is.

Gyorsúszóink évről évre fokozott fejlődést mutatnak. Míg 1952. évben a tizedik eredménye 1.09.9 mp volt, addig 1954-ben a 21. helyen lévő úszó 1.10 mp-t úszott. A legjobb eredményt.

a tehetséges és szorgalmas Kol- lányi (1.06.2) a 100-as ranglistán 12.. a hatvani Kiss (1.08.0) pedig a 15. helyen van. Mindkét úszó fejlődése jó irányba halad.

100 méteres férfi gyorsúszás Egri Fáklya

58.0 mp Kádas Géza

1.02.4 Gyergyák Károly

1.02.4 „ Mezei Zoltán 1.02.9 ., Válent Gyula 1.03.6 „ Koncz István

1.04.8 „ Palátsiíc Ágoston 1.05.1 .. Brindza István

1.05.4 Korepta Gyula

1.05.8 Fábián Béla

1.06.0 ., Fábián József

ötös átlag: 1954 évben 1.01.8 mp

1953. évben 1.01.3 „

Tizes átlag: 1954. évben 1.03.6 „

1953. évben 1.04.6 ..

Két nagy eflen- fél: Kádas Géza és Alex Jany. A kép az !952-es Helsinki Olimpián készült.

mint már évek óta. most is Kádas Géza érte el. Kézsérülése miatt balszerencsés esztendeje volt. mégis sikerült élvonalban tartania magát. Sőt az Európa- bajnoksügon harmadik helyezést elérnie. Sok kényszerpihenő ellenére is 58 mp-hez közeli Tormát tartott egész esztendőben. Remélhetőleg a tél folyamán a sérülése rendbejött és ez évben újból a régi Kádast láthatjuk a rajtnál. A 100 méteres úszók rangsorában a tehetséges Palát- sik fejlődése a legszembetűnőbb A fiatalok közül Korényi (1.06.0) és Hiba (1.07.0) a legtehetségesebb. Igen jó eredményű ért el Véteni a 800 méteres gyorsúszásban, mely igazolja azt a feltevést, hogv sors- úszásban is élen lehetne. Kiváló hosszütávúszói képességeket

áru! el a 800 méteres gyorsúszás országos Ifjúsági bajnoka: Visontai. A felnőtt országos bajnokságon is jól megállta helyét és új sportköri csúcsot úszott. A legjobb gyöngyösi gyorsúszó

200 méteres férfi gyorsúszás Egri Fáklya

2.11.8 mp Kádas Géza 2.24.2 "„ Koncz István

2.24.4 Utassy Sándor

2.25.1 „ Gyergyák Károly

2.26.5 „ Brindza István 2.26.7 „ Mezei Zoltán

2.28.6 „ Visontai József

2.32.6 „ Herbály Lajos

2.33.2 „ Hiba József

2.33.4 „ Korepta Gyula

ötös átlag: 1954. évben 2.22.4 mp

1953. évben 2.22.3 „

Tizes átlag: 1954. évben 2.26.6 „

1953. évben 2.V* - „

400 méteres férfi gyorsúszás Egri Fáklya

5.04.1 mp Kádas Géza

5.12.6 „ Visontai József • 5 22.4 .. Brindza István

5.23.4 .. Leffler Gyula

5.23.5 „ Murányi Tamás

ötös átlag: 1954. évben 5.17.2 mp

1953. évben 5.10.1 „

800 méteres férfi gyorsúszás Egri Fáklya

10.43.5 mp Válent Gyula 10.54.1 " Visontai József

1500 méteres férfi gyorsúszás Egri Fáklya

21.03.6 mp Visontai József

Megyei Társadalmi Uszószö vétség

SPORT SOROKBAN

Asztalitenisz:

1955 január 9-én került lebonyolításra a gyöngyösi járás 1955. évi asztalitenisz felnőtt „Tizek” bajnoksága. Eredmények: 1. Hlavács Imre (Gy. Lendület), 2. Szabó György (Gy. Előre), 3. Pajtényi Viktor (Gy. Előre), 4. Luzsi Ferenc (Mátrai Ásványbánya). 5 Óvári Gyula (Mátrai Ásványbánya), 6. Juhász Lajos (Gy. Posta).

(Jánoss Imre)

Mélyítsük el sportaktiváink között a baráti kapcsolatot

Városunk sportélete egyre jobban, egyre erőteljesebben fejlődik, vele párhuzamosan egyre inkább növekszik a sporttal foglalkozó emberek száma, akik különböző sport- szervezetekben, szövetségekben és sportkörökben végzik sokszor áldozatos, de a sport iránti rajongásukból fakadó munkájukat. Végső fokon az MTSB irányítása alá tartoznak, így tudatosan, vagy tudatlanul részesei a sportvezetők, sporttal foglalkozók nagy családjának. Csak, amíg a családot a bensőséges viszony, az egymás iránti megbecsülés és segítés jellemzi, addig ugyanez nem mondható el a nagy „sportcsalád“-ról. Nincs meg a kellő érdeklődés egymás munkája iránt, egyes szövetségek mereven elzárkózva végzik munkájukat, nincs meg a mód a rendkívül fontos tapasztalatok kicserélésére, sőt sokan még arra is hajlamosak, hogy valamely sporttársukról becsmérlően nyilatkozzanak, lekicsinyeljék végzett munkáját. Mindez miért? Mert egyszerűen nem ismerik egymást, nincs meg köztük a bensőséges viszony.

Felvetődik a kérdés: nem volna-e jó, ha az MTSB havonta egyszer baráti beszélgetésre hívná össze a „nagy családot“, ahol kötött formák és szabályok nélkül elmélyíthetnék egymás közötti kapcsolataikat. Ahol a mesteredző megismerkedne taevésbé képzett társaival és hasznos tanácsokkal látná el őket. Ahol közösen megvitatnának egy-egy felmerülő problémát, beszámolnának érdekesebb útiélményeikről stb. stb.

Úgy véljük a baráti kapcsolatok elmélyítésén kívül, szakmailag is értékesek lennének ezek a találkozások, hiszen kiváló szakembereink: Bakó

Jenő, Lovcsónyi Jenő, dr. Bakonyi Ferenc, Csányi Barna, Rédey Rezső, Oltay Rudolf, Hevesy György és még sokan mások külön-külön is „mesterek“, hát még, ha összefognak!

Vagy ki vonja kétségbe, hogy egy-egy ilyen baráti beszélgetés jobb kedvre hangolja, lendületesebb munkára serkenti a nehézségekkel küzdő sportvezetőket? A csalódásokat, eredménytelenségeket is könnyebb elviselni, ha van kivel megosztani azokat!

Szeretnénk, ha Miklós elvtárs elősegítené ezeknek a találkozóknak a megtartását, hogy egymást megbecsülő, egymás munkáját tisztelő sportaktíváink vezetésével mind jobb és jobb eredményeket érjünk el.

Hirdetések

Az Egri TUzép Vállalat megvételre cement- és cserépprést keres. A vétel lebonvofítása végett kérjük az Egri Tüzép Vállalat központját (Sztálin u. 67. sz.) felkeresni.

„Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem temetésén resztvettek. ezúton mondok hálás köszönetét

özv. Balusz Józsefné”

NEPOJSAO

Az MDP Heves megyei Pártbizottságának tapla Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger Mártirok-tere 1.

Postafiók: 23.

Telefon: 284. 246 és 123.

Szikra Lapnyomda

Budapest VTT1. Pökk Szilárd-utca a Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály