Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-23 / 7. szám
Vu A 6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM’ 7 SZÁM. Ara 50 fillér 1935 JANUAR 23. VASARNAP. A gyöngyösi járás méltók a bizalomra Gyorsan lelnek dolgos napjaink. Lassan már negyedéve lesz. hogy zizegő szavazó lapok hulltak az urnába, hogy négy esztendőre megválasztotta a város népe új tanácsait. Túlzás? — semmiképpen sem: soha ilyen bizalommal. soha ilyen lelkesedéssel nem választott még az ország. A kormányprogram, az új szakasz politikájának légköre, ragyogó perspektívája mély és drága gyümölcsöket érlelő nyomokat hagyott az emberek szívében, lelkében. Már a jcf.ölőgyülések pezsgő, eleven légköre, a milliónyi javaslat, előlegezett megbízatás éreztette, hogy az igen mély bizalomra csak nagyon becsületes, nagyon alapos, az igazságot szolgáló munkával válaszolhatnak új tanácsaink. Érthető tehát, hogy minden előttünk álló, éppen az új szakasz politikájából adódó nagy feladat mellett, vagy éppen azok érdekében, a legnagyobb feladat tanácsaink számára: méltók lenni választóik bizalmára Ez a felismerés vezeti egyre jobb, egyre eredményesebb munkára a gyöngyösi járás tanácstagjait, tanácsszerveit is. Megértették „a tanácstagság nagy megtiszteltetése annak, akit arra a nép érdemesnek tart. Becsülettel rászolgálni a választók bizalmára — minden tanácstag első kötelessége”, — megértették, s mint az élet igazolja a járásban megválasztott 839 tanácstag döntő többsége minden igyekezetével ennek szellemében dolgozik. A tanácsok ereje ebben van. Ebben, mert sikereink, építésünk további eredményeinek legfontosabb alapja: „a legszélesebb dolgozó tömegeknek az állami ügyekben való tevékeny" részvétele. Ahol jó a tanács és a tömegek kapcsolata, ahol a tanácsok választóik akaratát, terveit valósítják meg, figyelembe véve az egész ország érdekét, — ott vigabban halad a munka, s eredményesebben is. És mindez így van a gyöngyösi járásban: a választók bizalma tovább erősödött, — a tanácsok munkája tovább javult. Mi ennek a titka? Dolgozó népünk ma már nemcsak egyszerűen tudja, hogy joga van beleszólni a közösség, az állam, az ország ügyeibe, hanem él is ezzel a jogával. Tanácsüléseken, levélben, vagy személyesen juttatja el észrevételeinek százait az illetékes szervekhez, s ezeknek az észrevételeknek nem is kis részében ráadásul alig van személyes haszna. A közösségről, az egész faluról, az egész járásról van szó elsősorban. A gyöngyösi járási tanácshoz kereken 250 bejelentés érkezett személyeden, vagy leyélbeq egyetlen hónap alatt. A tanácsülések 309 hozzászólásából 263 közvetlen, s értékes javaslatot tartalmazott a községpolitika kialakításában, az esetleges hibák kijavításában. Félezer ember! Nem üres statisztikai szám ez, élő, gondolkodó, tervezgető embereket takar, nem egyszer olyanokat, akik még rövid idővel ezelőtt is „messze álltak a politikától“, visszahúzódtak „csigaházaikba“. S most ezek az emberek javasolnak, maguk is hozzáfognak a javaslatok megvalósításához, szerveznek, dolgoznak: az egész falu ügyéért... Mert számolnak velük, mert támogatják, s nemcsak meghallgatják javaslataikat, vagy éppen panaszaikat. A járási tanács panaszügyi előadója, a végleges elintézést Ígérő, megnyugtató levelek, s az ügyek elintézése, a válaszleveleken a tanácselnök aláírása. — azt a jogos érzést kelti a dolgozókban: íme, valóban fontos vagyok, valóban hallgatnak rám, szavam van, — jól választottam. Igen sokat segített a tömegkapcsolatok továbbszilár- dításában az a tény, hogy a kis papír, amelyre a jelölőgyűléseken odafirkantotta választói kérését a tanácstag- jelölt, okmánnyá, törvényerejű és kötelező okmánnyá vált. Miért becsülik a tanácsot Visontán? Mert 180 ember kérte a választás előtt, hogy helyezzék üzembe a kihasználatlan darálót, — s az ma dolgozik. Miért becsülik Viszneken a tanácsot? Mert a tanácsülés előtt az egyik utca lakói villanyt kértek, s ma már ég a villany, mert a társadalmi munkához a legfontosabb elintézésével, a vezeték, a póznák megszerzésével segített a tanács. Miért?... Mert...: de sok ilyen példát lehetne felhozni. Nem véletlen tehát, hogy például Xagyrédén nincs baj az adóval, s hogy már kezdeti eredményekről is beszélhetünk a begyűjtésben. Az sem véletlen, hogy a tanácsoknak megnőtt a tekintélyük, zsúfoltak a tanácsülések, hogy Nagyrédén bár csak tanácstagok kaptak meghívót egy megbeszélésre, mégis eljöttek még vagy félszá- zan. S az sem. hogy a népfront-bizottságok támogatásával egyre több és több, mindeddig „objektív“ nehézségekbe ütköző feladatot oldanak meg a járásban. Meg tették tehát az első. nagyjelentőségű lépéseket a tömegkapcsolatok megszilárdításában. Nincs olyan község például, ahol a tanácstagok kezdeményezésére egy-egy körzet ne épített volna társadalmi munkával utat, parkot, vagy éppen vízvezetéket. Gyöngyösiarján, Visznek, Vámosgyörk, Gyöngyös- pata, Gyöngy ösoroszi — mindenütt, mindenütt lelkes, vidám munka folyik, süvítenek a szekercék, csattognak a fejszék, harsognak a kőtörő kalapácsok: forrong, szebbé és gazdagabbá alakul a falu élete. S ebben a nagyszerű erjedésben a tanács az élesztő, amelyhez már elmennek a nagyrédeiek. éppen úgy. mint az atkának. sokszor a legszemélyesebb ügyeikkel, legbensőbb problémáikkal is. „A helyi tanácsok éltető ereje — a tömegkapcsolatok fejlesztése“ — mondott;). a párt III. kongresszusán Nagy Imre elvtárs. És a tömegkapcsolat, a tömegek aktív részvétele a tanácsok munkájában, biztosíték arra, hogy a járásban eredményt hoz a munka, a tanácstagok példamutatásával megjavul a begyűjtés, gazdagabb termést ad a föld, nagyobb és fehérebb kenyérszeletet metsz le a kés. Mi pedig éppen ezt akarjuk! Ifjúságunk nagyszerű termelési eredményekkel készül felszabadulásunk 10. évfordulójára, a DISZ II. kongresszusára. Bóta Vera, a La- katosárugyár sztahanovista ifjúmunkása is méltóképpen készül népünk, fiataljaink nagy ünnepére. Eger város üzemei a felszabadulási versenyben A Dohánygyárban 587 dolgozó tett felajánlást fel- szabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. Ezekre számított és alapozott az üzem vezetősége, amikor üzemi viszonylatban 100,5 százalékos tervteljesítést vállalt. A félszázalékos túlteljesítést megtakarított anyagból adják. Az osztályok vállalásai között értékes a szivargyártási osztály dolgozóinak felajánlása. Jelenleg azért fáradoznak, hogy gyártmányaik minőségét 95,8 százalékra emeljék. Az osztály legjobb dolgozója Kokas Lajosné, aki 146 százalékos átlagteljesítménye mellett 97,1 minőségi pontot ért el. Nem is csoda, hiszen szakértelme, közel 30 éves gyakorlata segíti őt ebben. Jó érzékkel, ügyes kézzel sodorja a Csongor, Dózsa és Árpád szivarokat. Kokasné nem egy versenynek volt már győztese, most sem akar lemaradni. Mint régi dolgozó, jól látja ' az üzem múltja és jelene közötti különbséget. Ezért dolgozik hát szívvel-lélekkel a verseny időszakában. A cigaretták minősége nagyban függ a szivarka-előkészí- tési osztály dolgozóitól is. A szakszerű válogatás, a helyes kezelési arány betartása, a nedvesítés munkája mind ide tartozik. Bóta Ferencné nevét lehet az osztály legjobbjai között említeni, akinek 138 százalékos tervtel.iesítése mellett minőségi pontja 97,7 százalék A szivarkagyártásnál a IV-es számú Rapid-gép dolgozói szerezték meg az elsőséget; név- szerint Fodor Béláné, ifj. Lakatos Sándorné és Trezsenyik Anna. Tervteljesítésük 119,4 százalék. Körsétát tettünk Eger város üzemeiben. Látogatásunk alkalmával megállapíthattuk, hogy egyre lelkesebben folyik a felszabadulási munkaverseny. A vállalások nyomán szép tel- ; jesítmények születtek. Mégis van egy hiba és pedig a verseny értékelésében. Általános jelenség, hogy nem folyik kellőképpen az értékelés, az eredmények nyilvánosságra hozatala. A Babakocsigyár versenytáblája például üresen tátong. Mi fokozza hát a versenyszellemet dolgozóinkban, ha nem sze- I reznek tudomást a verseny állásáról, vállalásaik teljesítéséről. Még az elején vagyunk, nem késő. Üzemeink ezután fordítsanak fokozottabb gondot a verseny értékelésére. A Bútorgyár dolgozói a kormányprogram követelményeinek megfelelően végzik munkájukat. Tér melvényeikkel a vásárló közönség igényeit elégítik ki. Jelenleg éppen kerek asztalok gyártásával foglalkoznak. Az új év első munkanapjától kezdve minden nap 50 asztal vándorol el innen a Bútorértékesítő Vállalat raktárába. Versenyvállalásukhoz híven tehát minden nap teljesítik tervüket. Az üzem dolgozói nemcsak a tervteljesítésre tettek ígéretet, hanem azt is megfogadták, hogy ezentúl még takarékosabban bánnak a felhasználandó faanyaggal. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? A gépház munkájában van a takarékosság legnagyobb lehetősége. Sok függ tőlük. Itt történik ugyanis az asztallapok és lábak szabása. A vállalat vezetősége elhatározta, hogv 800 asztal anyagából ennél többet készítenek. S az ígéret valóraváltásában nagy szerepe van Pál Gyula gépházi művezetőnek és Semperger Ferenc szabásznak. Nem felületesek a munkában. Minden darab deszkát és furnirt gondosan megnéznek, majd úgy irányítják a fűrészek éles fogai alá, hogy minél kevesebb legyen a hulladék, s minél több a használható anyag. És,mennyi már idáig Pál elvtársik megtakarítása? — Egyelőre azt még nem tudjuk kézzelfoghatóan kimutatni, mert még nem készült el mind a 800 asztal. Néhány nap múlva azonban ezzel is végzünk és számításunk szerint körülbelül 25 asztallal többet tudunk előállítani — világosítanak fel bennünket. Amíg a gépműhelyiek az anyagtakarékosságban tűnnek ki, addig az enyvezőbrigád a minőség megjavításában szerzett érdemeket. Sebestyén Sándor és társa az, aki legjobban vigyáz erre. Meg is mondták, hogy nem enyvezik rá a furnírlemezeket az asztalra, ha azok nem illenek össze pontosan. A fényezőműhelyben Dongó Béla ifjúmunkásról beszélhetünk dicsérettel. A fiatal segéd szép felajánlásával és azok teljesítésével készül a felszabadulási évfordulóra. Meg is van rá minden oka, hiszen új életünk, népi demokráciánk tette öt valóban emberré. Ebben az új üzemben kezdte el tanulóéveit. A Bútorgyár kollektívája faragott belőle, a parasztszármazású fiatalból, jól kereső szakmunkást. Ezért ajánlott fel másfélszázalékos szesz- és fényezőanyag megtakarítást. Eddigi munkája biztosíték arra, hogy Dongó Béla az adott szó embere. Fiatal, olajos munkaruhás, jókedélyű ipari tanulók egy traktorkerékkel bajlódnak a Lakatosam "vár udvarán. Mióta foglalkoznak itt traktorjavítással? — kérdezzük. — Az igaz, hogy nem gyártunk traktorokat, de patronálunk. Az egri gépállomás részére javítanak meg egy traktort fiataljaink — hangzik a válasz. Többek között ezt is vállaltuk felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére. A DISZ-fiatalok jó munkáját dicséri még az is, hogy takarékossági brigádjuk munkája nyomán az elmúlt hónaphoz képest idáig 15,6 százalékkal csökkent az energiafogyasztás. Jól halad a vállalások többi pontjának teljesítése is. A tervteljesítés átlaga 102—103 százalék között ingadozik. Ebben az évben már 3500 kályhacső készült el kizárólag a megye vásárló közönsége részére. Lelkes munkaveiseny folyik a gyár legnagyobb üzemrészében, a szerelőműhelyben. Túlteljesítette vállalását Numan György ifjúmunkás és Buttin- ger László, aki 120 százalékos vállalása helyett most 190 százalékot teljesít. A takarékosságot leginkább Szemző Flórián rajzoló segíti elő, aki igyekszik a lemezből minél több szellőző-alkatrészt előteremteni. Itt dolgozik Virányi Péter is. Magas, vékony, 40 év kö- rüli ember. Régi munkás. Most a múltra emlékezik. Fiatalkori emlékeit idézi. A felszabadulás előtt Csepelen dolgozott. A vörös Csepel neveltje. A munkásmozgalomról, az üldözésekről, sztrájkokról, tiltott szervezkedésekről beszélt. „Tudom jól, mert átéltem magam is, mi az a munkásnyomor, milyen érzés, mikor nincs meg a betevő falat, nincs biztos munkalehetőség és megélhetés. Máról holnapra tudtunk csak élni, örökös bizonytalanságban. Jelenünket már a biz- los megélhetés, a dolgozók megbecsülése jellemzi — mondja. Most már nyugodtan élhetek ' dolgozhatom, két gyermekemet iskoláztathatom, vásárolhatok a pénzemért, mindenütt meghallgatják a panaszomat; egyszóval megbecsülnek. Ezek a tények figyelmeztetnek engem arra, hogy méltóképpen készüljek a nagy évfordulóra.“ — Mit vállalt Virányi elvtárs, s hogyan teljesíti? — Tíz százalékkal emelem teljesítményemet, » ezenkívül sok hulladékanyagot használok fel a vasszerkezeti munkához. Nem sajnálom a fáradságot, naponként többször kimegyek a hulladéktelepre, s ott válogatok szög-, vas-, lapos- és sarokvashulladékokat. A műhelyben pedig felhasználom. Igaz, hogy az értékük nem nagy, de jól tudom, hogy a sok kicsi, sokra megy. délyi József munkájára lehetünk figyelmesek. Erdélyi bácsi ugyanis a napokban fedezett fel az üzem padlásán egy jókora halom használaton kívül lévő bőrvásznat. Régebben feldobták a padlásra, a kutya sem törődött vele, pedig jó és használható. Jó érzés látni, hogy Erdélyi bácsi gondosan leporolja, kisimogatja, s közben csendesen megjegyzi, hogy ez az anyag körülbelül 50 gyermekkocsi búr- kolásához elegendő. Ez az 5 takarékossági vállalása. Hol tapasztalható még takarékosság? A fahulladék felhasználásában. Éppen most készítettek el iOO játékbabakocsit hulladék- bői és érdemes megnézni, milyen erős. Most Szatai elvtárs, az üzem vezetője 70 kilós súlyával rááll a játékkocsira, « az mégcsak meg sem reccsen; Az üzem egyik kitünteted dolgozója Kalácska Sándor szinte kifogyhatatlan az ötletekből. Az ízléses kivitelű, új- ripusú kocsik mind az ő tervezőmunkáját dicsérik. A verseny tartama alatt többek között 100 lóherés-mintájú 100 moszkvai típusú kocsit, 200 mély és 700 régi tipusú kocsit készítenek. Elkészítették a lábbal hajtható gyerm kautó mintapéldányát is, melynek gyártását a kereskedelmi szervek jóváhagyása után sz;ntéa megkezdik, A 32. sz. Autóközlekedési Vállalat A Finommechanikai Vállalat gyermekkocsi készítő részlegénél egyik idősebb dolgozó, Frdolgozói már eddig is j eredményeiket értek el, hisz £ elmúlt esztendőben a vállal; tok versenyében nyolc ízbe értek el első helyezést, s ezz< véglegesen elnyerték a renc szeresített vándorzászlót. A elért jó eredmény arra sei kentette a vállalat dolgozói hogy még fokozottabban szí lesítsék a szocialista műnk; versenyt. Felajánlásaik igen értékess! A forgalmiak közül Tóth Pi András, a „Gépjármű-közit kedés kiváló dolgozója“ jé vénnyel kitüntetett gépkocs vezető, az árutonna kilómét* és a szállított súlyterv 5 sz; zalékos túlteljesítésére, Hevt Ferenc jelvényes sztahanovi: ta, kiváló dolgozó, az anyai felhasználás két százalékos, z üzemanyag fogyasztás egysz; zalékos csökkentésére. Pope vies Antal a többi között 1 százalékos üzemanyagmegt; karításra, Bakalár Sándc sztahanovista gépkocsivezető bevételi terv 10 százaléké túlteljesítésére tett felajánlás
