Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-13 / 4. szám

6

1955 január 12. csütörtök.

NÉPÚJSÁG

hírek a világ minden tájáról

— A TOKIÓI RÁDIÓ közölte a Mainici“ című lap jelentését arról, hogy a japán nemzetbiztonsági tanács elhatározta. megváltoztatja a japán csapatok eddigi kiképzési módszerét, és japán mintájú fegyverekkel szereli fel a japán csapatokat A csapatok eddig amerikai fegyvereket kaptak, s a kiképzés is amerikai mintára történt.

— MUSZTAFA BEN HALIM. Líbia miniszterelnöke kijelentette, Franciaország beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Fezán tartományból.

— ADOLF GALLAND altábornagy, a hitleri légierők volt felügyelője, aki a náci összeomlás után Argentínában tartózkodott, vasárnap visszatért Nyugat-Németországba, ahol az újságírók kérdésére a következőket közölte: Nem

döntött arról, hogy belép az új Wehrmacht-ba.

— A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN december közepén kezdődött meg a téli üdültetés. Márciusig több mint 195 ezer dolgozó pihenhet és gyűjthet új erőt a Német Demokratikus Köztársaság legszebb részein.

— a kínai népköztársaság 1954 folyamán 11.600 .onna hús- és gyümölcskonzer- vet exportált. Ez 65 százalékkal több. mint a háború előtt kivitt legmagasabb mennyiség.

— A NYVGAT-NËMETOR SZÁGl Militärpolitisches Fo rum a párizsi egyezményekből is a Ny ugat-Németországban nemrég tartott 'katonai hadgyakorlatokból azt a következtetést vonla le, hogy az Észak- atlanti Szövetség amerikai foga ránc sn okságá n a k s trat égiá ja Nyugat-Németországot atomháború színhelyévé kívánja tenni. S ennek a háborúnak a német városok polgárai lennének áldozatai. Ezért a lap szerint a volt német katonáknak az a kötelességük, hogy minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel meggátolják Nyugat-Németország bevonását az Északatlanti Szövetség stratégia jába.

— A KOREAI NÉRI DEMOKRATIKUS köztársaság villamosipara már november elejére 101.9 százalékra teljesítette múltévi tervét. Az elektroipar fejlődésére jelÍ

lemző. hogy a transzformátorok gyártása 1953-hoz viszonyítva ötszörösére emelkedett.

★ ★ *

A Román Nép- köztársaságban is megkezdték a tavalyi új borok fejtését.

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

JANUÁR 13-TÓl 15-IG

CSÜTÖRTÖK

Kossutn-raaio: ö.30: * Zenekari

hangverseny. 10.10: Délszláv

népdalok. 10.30: Kedves szóval, vidám dallal. 10.50: Szimfonikus

táncok. 11.30: A szovjet irodalom története. 12.15: Népszerű nyitányok és közzenék. 13.00: Ismeret (.erjesztő előadás. 13.20; Operettdalok és kettősök. 14.25: A

Rádió Gvermekúiság műsora. 15.15: Népek zenéje. 15.30; Az épülő kommunizmus naev országában. 16.00; Kórusok. 16.20: Puskin megzenésített verseiből. 16.40: Szív küldi. 17.10: Válaszolunk' falusi hallgatóinknak. 17.30; Egy falu egv nóta. 18.20: Részletek Huszka Jenő és Keménv Egon rádióoperettieiből. 19.00: Ifiú figvelő. 19.30: Tánczene.

20.20: Olasz operarészletek. 20.50: Versek. 21.00; Szülőknek — nevelésről. 21.30; Kellemes szórakozást. 22.20: Népdalhangversenv. 23.00: Éji zene. 0.10: A Rádió népi zenekara játszik.

Petőf i-rádió: 6.50: Népdalfeldolgozások. 14.00; A Rádió szimfonikus zenekara játszik. 14.40: ifi. Magyar Imre és zenekara játszik. 15.10: Elbeszélés. 15.30: Szécsi Magda hegedül. 15.55- Szív küldi. 17.50: Élet a hó alatt. Előadás. 18.00: Kamarazene.

19.00; Zenés vígjáték. 21.47: Sport. 22.20- Zenekari hangverseny. 22.00: Vidám kórusok.

PÉNTEK

Kossuth-rádió: 8.30; Lakatos

Vince és zenekara iátsz;k. 10.10: Kután Ilona énekel. 10.30; óvodások műsora. 11.30: Előadás.

12 15- Magyar nó'ák és csárdások-. 13.00: Tánczene. 14.25: Ut- törőhíradó. 14.50- Tábor Jenő fa- gott.ozlk. 15.10; Könvves krónika. 15.40; Operettrészletek. 16.00 Rádiójáték. 16.40: Klarinét és vonósnégyes. 17.10: Előadás. 17.30: Szív küldi. 18.00- Inari műsor. 18.30- Francia néndalok. 18.46: Hanglemezek. 19.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 19.15; Jó munkáért szép muzsikát. 20.20: A Rádió szimfonikus zenekara játszik. 21.30; SncrthíraUó 22.10; Tíz perr- külpolitika. 22.20 Tánczene. 22.45- Gábor Andor verseibe^ 2.3,00- A Moc'z1 vai p,'r,ió p^z- trádzenekara játszik. 23:34 Verses zenés összeál'kás. 0.10: Szabó Er^sJ énekel.

Petőf i-rádió; 6.50; Keringek

14.00: arészletek. 14.50;

Népek dalai. 15.30: Modern zongoramuzsika. 16.00; Magyar népi myzsika. 16.50: Versek. 17.10: Beethoven-művek. ■ 18.30: Az épülő kommunizmus nagv országában. 19.00: Magyar szerzők kórusművei. 19.25: A gazdasági vezetők úi feladatai. 19.40: A Rádió népi zenekara játszik. 20.00: Tánczene. 22.10; Népszerű Mozart operákból.

SZOMBAT

Kossuth-rádió; 8.30- Szórakoztató fúvószene. 8.50; Operettrészletek. 10.10: Zenekari hangverseny. 11.00; A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 11.30: Orvosi tanácsok. A helyes téli táplálkozás. 11.40: Ifjúsági kórusok énekelnek. 12.15: Déli hangverseny. 13.00: Magvar népdalok és táncok. 13.40; A Honvéd Központi Fúvószenekar játszik. 14.25: Előadás. 15.40:

Szív küldi. 16.10: Csajkovszkij

Drdur vonósnégyes. 16.40*. Levelekre válaszolunk. 17.10: A Nép- művészeti Intézet műsora. 17.30: Szövetkezeti híradó. 18.00: Egy

falu — egv nóta. 18.30: Az épülő kommunizmus nagv országában. 19.00: Ajándékműsor kiváló dolgozóknak. 20 *>0- Verses-zenés népi muszika. 21.00: Könyv, muzsika. színház. 22.20: Tánc éjfélig. 0.10; Csárdások.

Petőfi-rádió: 6.50: Részletek a Szibériai rapszódia című film zenéiéből. 14.00: Operettrészletek.

14.55: Móricz Zsigmond két elbeszélése. 15.20; Az opera mindenkié. Puccini: Tosca. 16.20: Előadás. 16.40: Tán^z^ne 17.30: Kodály müveiből. 18.00: Finnugor ro- rokonnépek meséiből. 18.30: Szív küldi. 19.00- Tíz perc külpolitika. 19.10: Nagv együttesek műsorából. 20.20: Sporthíradó.

20.40: Klasszikus operettrészletek. 21.20; Tánczene. 21.50; Ze- : nekari hangverseny.

HIRDETÉSEK

Eqy kisebb fehér konyhaszekrény és egv jó állapotban lévő gyermek sportkocsi eladó. Löffler. Eger. Györgyéni utca 3—5.

Magánlakás.

Alkalmazunk Marabu VII. gőzkazán-telepek fűtéséhez 0.3 üzemeltetéséhez értő fűtőt, aki villanyszerelésben is jártas. Részletes írásbeli ajániafot SZOT út- t ö I *ő- ü dűlő. Pa r ád -Sas v á r.

Eladó 125 kem első-hátsó teleszkópos. üzemképes motorkerékpár. Petrán Antal fodrász. Sirok.

Beköltözhető családiház eladó. Eger. Frdrusz utca 3. Muskotály.

Szilveszter éjszaka a Tünde- mulatóban kulcs-csomót találtunk. Tulajdonosa lapunk kiadóhivatalánál átveheti.

NfiPUJJSAO

Az MDP Heves megyei Párt- bizotts^gíruíU 'api» ■Megjelenik hetenként kétszer* csütörtökén és vasárnap. Szerkeszti h szerkesztőbizottság Felel- *ó Krtwóríi« Mihály

$7erk?3/.tR-i£i? kiadóhivatal*

F jtp r Márt írok-tere 1 Postnfiók; 23 re'elm 231 ê* 123 Sdkrí* í.annvomda

Budanest Vf TI Pokk Sziíárd-utc* * Felelik nyomdavezető; Kulcsár Mihály

AZ EGRI ÉPÍTŐK SPORTÉLETÉRŐL

Az Egri Építők Sportköre több nagy vállalat dolgozóit egyesíti magában, s mimegy háromezer dolgozó sportigényeit van hivat va kielégíteni. A sportkörnek hat szakosztálya működik (labdarúgó, természetjáró, sakk. asztalitenisz. kosárlabda, síi, amelyek ez évben kiegészülnek a most megalakított tenisz szakosztállyal, s tervbe van véve az úszó szakosztály működtetése is. Különös tekintettel a dolgozók gyermekeinek úszóoktatására, a ..tanulj meg úszni” mozgalom jegyében. Szakosztályai közül a legsikeresebben a kosárlabdázók szerepeitek. Az Egri Építők női kosárlabda csapata negyedik leu a Heves— Borsod összevont bajnokságban, elérve ezzel a másodosztályú minősítést is. Sakkozóik jói szerepeltek a városi bajnokságban és több győzelmet arattak inás vidéki csapatokkal szemben. A természetjáró szakosztály első évét sikerrel zárta le. A szakosztály tagjai lelkes munkájukkal, sorozatos verseny győzelmeikkel

sok dicsőséget szereztek az Építők színeinek. Minden biztosíték megvan arra, hogy az elkövetkezendő években az ország legjobb csapatai közé kerüljenek! A síelők az év elején táborozáson vettek részt, ahol megrendezték a sportköri bajnokságot is. Versenyek hiányában komolyabb eredményeket nem értek el. A labdarugók, bár III. osztályú minősítést szereztek a városi bajnokságban szereplésükkel, nem végeztek jó munkát. Egy szakosztály munkájának eredménye nem kizárólag a pályán elért eredményeken keresztül mérhető, hanem más faktorok is befolyásolják azt. így többek között a szervezettség, kollektív szellem, MHK, stb., s pont ezeken a területeken nem állták meg á helyüket a labdarúgók. Ez részben a gyenge szakosztályvezetőség hibája. Az asztaliteniszezők főleg az üzemekben lefolyó háziversenyeken, valamint a városi bajnokságban vettek részi. Ezt a sportágat szeretik az építőipari dolgozók, szabadidejükben nagy kedvvel csinálják, de minőségi sportról itt még nem beszélhetünk.

A sportkör sikereként kell elkönyvelni fi novemberben megrendezett ..Tanácsválasztási Ku- pá’ -t. amelynek küzdelmeiben öt labdarugúesapat. négy asztalitenisz, négy sakk és két röplabdacsapat vett részt, mintegy száz sportolóval! (Ilyen tömeg megmozdulást nem sok egri sportkör mutathat fel a multév- ből.) Az Egri Építők Sportkörének tehát nem kell szégyenkeznie a múlt évi munkájáért, de azt sem mondhatják, hogy mindent megtettek háromezres tömegük érdekében a sport, terén. Úgy a fizikai, mint? a szellemi dolgozóik körében nagy az érdeklődés a sport iránt, csak meg kell teremteni a sportolási lehetőségeket számukra. Sokat lehet

! tenni a dolgozók gyermekeinek sportoltatása terén, pl. Igen nagy érdeklődés mutatkozik a tenisz iránt is. amelyet különösen á vállalatok. üzemek nagyszámú szellemi dolgozója, s azok gyermekei űznének szívesen. Nagy lehetőségek vannak az úszásban is a tömegesítés szempontjából. A természetjárás. sakk ugyancsak a nagymértékben fejleszthető sportágak közé sorolható az Építők vonalán. Ez a sportkör még korántsem merítette ki a lehetőségeit, s a jövőben az eddiginél nagyobb lendülettel, a tömegek szélesebb- körü bevonásával kell dolgoznia, szocialista életünk fejlődésében nagy eredményeket felmutató építőipari fizikai és szellemi munkások, s azok családtagjainak sportolása érdekében.

Meg kell emlékeznünk az Egri Építőkkel kapcsolatosan olyan szép cselekedetekről, amelyekben igen szegény a többi egri sportkör. Az Egri Építőknél soha nem volt tapasztalható sovinizmus. irigység, más sportkörök iránti gyűlölködés, megnem- értés. sportolók csábítása, mint azt — sajnos — gyakran tapasztalni lehetett más egri sportköröknél. Az Egri Építők, a maga sportélete mellett, segítette más sportkörök munkáját, fejlődését, sok esetben a saját érdekeinek mellőzése árán, csak az egri egyeiemes spor térd ekeket szem- előtt tartva.

A hozzátartozó vállalatokban; HŐdör. Báder, Nyári IT, Vincze, Virágh, Fenyvesi, Palatínus élvonalbeli labdarugók nyertek elhelyezést, anélkül, hogy igényt tartottak volna arra, hogy ezek a labdarúgók az Egri Éoítők színeiben szerepeljenek. (Vannak Egerben sportkörök, amelyek nem ilyen magatartást tanúsítanak és tanúsítottak az egri minőségi labdarúgás érdekeivel szemben, s nem kis részük van abban, hogy ma nincs NR Il-e«* csapat Egerben . . .) Az Egri Építők volt mindenkor az a sportkör, amelynek

Az OTSB a múlt év őszén rendezte az asztalitenisz NB I-be feljutás kérdését azáltal, hogy elrendelte a megyei csapatbajnokok számára egy osztályozó körmérkőzésen való részvételt. Ez a tény szükségszerűen hozza magával azt a rendelkezést, rrtéív szerint minden megye köteles megrendezni kétfordulós megyei csapatbajnokságát. Ilyen bajnokság mór az előző években is megrendezésre került és más megyékben öldöklő harc folyt a bajnoki cím megszerzéséért. A mi megyénkben is számos igen tehetséges versenyző van, sajnos a sportkörök nem támogatták kellőképpen ezt a sportágat, nem

vezetői, tagjai segítettek, vállalataikon, üzemeiken keresztül, a város sportlétesítményeinek rendbehozásainál, új létesítmények építésénél, anyagok, munkaeszközök adásával. Sztaskó sporttárs évek óta lehetővé teszi, hogy az öt egri teniszpálya tavaszi rend- behozatalához vörös salakot szállíthassanak a teniszezők a téglagyárból, díjmentesen, pedig az Építőknek eddig nem volt tenisz szakosztályuk . . . Ugyancsak Sztaskó sporttárs segítette elő, hogy a régi labdarúgópálya, valamint az Egri Vasas új pályája vörössalakot kapjon, a felületi rendbehozáshoz.

A Fáklya teniszpályájának klub- házlerrasz befalazási munkájához az Egri Útfenntartó Vállalat segített használt téglák adásával, Szamosi Gábor területi elnök és Mészáros János mérnök révén. Az Építők kosárlabdapályáját minden egri kosárlabdacsapat díjmentesen használhatta, megépítéséről, karbantartásáról az Egri Építők gondoskodott. És így I sorolhatnánk még sok más szebb- nél-szebb példát arról, hogy az Egri Építők Sportkörénél menynyire igazi szocialista sportszel- Iem uralkodik, jut érvényre. Ezt a szellemet kell átvenni minden egri sportkörnek, amely esetben városunk sportélete az eddiginél jóval nagyobb fejlődést ér el a jövőben. Az egymás szeretető, becsülése. segítése méltó a szocialista sportkörökhöz, nem a marakodás. gyűlölet, becsmérlő nyilatkozatok, a végletekig fokozott önzés, sovinizmus, s egyes sportkörök vezetőinek hiúsága, vaksága. . .

Az Egri Építők Sportkörétől elvárjuk a jövőben is, hogy utat, példát mutat a többiek számára, s reméljük, hogy a jövőben többet írhatunk a „Népújság” hasábjain a kék fehér mezes sportolók eredményeiről, sportéletéről, nemcsak egy évi beszámoló keretében. Lovcsányj Jenő

Felhívás a sportkörökhöz

nevezték be csapataikat a megyei csapatbajnokságba. Ez részben még annak is következménye. hogy a társadalmi sport- szövetség a szervezésben nem fejtett ki jó munkát. Az ismertetett körülményeken kíván /ál- toztatni ez a felhívás.

A bajnoksággal kapcsolatban a legfontosabb tudnivalók a következők: négyes férfi és női

csapatokkal lehet résztvenni. A bajnokság kétfordulós. A költségeket a benevezett sportkörök viselik. Nevezéseket a következő címre kell beküldeni január 24-ig. Megyei TSB mellett működő asztalitenisz társadalmi szövetség, Eger.

A torna

társadalmi szövetség munkájáról

A Heves megyei Torna Társadalmi Szövetség az 1953. évi tapasztalatok felhasználásával kezdte el múlt évi működését, melyet határozottan a nagyobb tervszerűség és céltudatosság jellemzett. Újjászervezték az elnökséget, és pontosan körvonalazták a tagok feladatkörét. rendszeresen tartottak értekezleteket, ami — természetesen — a jó eredmények eléréséhez vezetett.

A szövetség 1954-ben harminc versenyt és bemutatót szervezett. A bemutatók jól szolgálták a tornasport népszerűsítését és biztosra vesszük: Poroszlón, Bükkszéken, Párádon, Kaiban, Komlón és Tarnamérán lelkes híveket szerveztek tornászaink sport* águknak.

A versenyek közül ki kell emelnünk a Heves—Szabolcs megyék közötti találkozót, melyen mindkét csapatunk diadalmaskodott, valamint az Ifjúsági Béketalálkozó keretében rendezett versenyt, hol ifjúsági tornászaink Pest és Szolnok megye legjobbjait is legyőzték.

A minősítésben is jő munkát végzett a szövetség. 1954-ben az alábbi minősítések történtek: felnőtt II. o. — 2 fő, felnőtt III. o — 31 fő, ifjúsági — 14 fő!

Annál szomorúbb azonban az, hogy csak Egerben működtek szakosztályok (Fáklya, Vasas, Haladás, Kinizsi) összesen 46 férfi és 52 női tornásszal! Gyöngyösön az MTSK megszüntetésével megszűnt az egyetlen szakosztály is.

A megye válogatott férfi és női kerete jól működött. A kerettagok pontosan jártak az edzésekre és lelkiismeretesen készültek azokra a versenyekre, melyek egyben fokmérői voltak * megye tornasportjának is.

Az eredmények mellett azonban nem szabad elhallgatni a hibákat sem.

Ezek közül első helven kell említenünk a már fentebb is említett tényt: a szakosztályokba

szervezett tornasoort művelése szinte kizárólaa Egerre UcÁrléto- zódik. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az iskolák tornasportja majdnem egyhelyben tonog, sőt némely helyen visszafejlődik! Ez a jelenség azonban igen káros, hiszen mindig az iskolák voltak tornasportunk bázisai.

A költségmegtakarítás szempontjait figyelembe véve, az asztalitenisz társadalmi szövetség a labdarúgó társadalmi szövetséghez igazodva — a benevezett sportköröktől függően — fogja elkészíteni sorsolását. A szövetség azonban óva inti a sportköröket attól, hogy labdarúgók asztalitenisz mérkőzésen való szerepeltetésére számítsanak. Egy versenyző két sportágban való szerepeltetése, azonos napon, káros a szervezetre és mindenféle szempontból egészségtelen.

Ruttkay Vilmos, a hevesmegyei asztalitenis« társadalmi szövetség elnöke

CSILLAGOK VOLTAK ŐK, EGRI CSILLAGOK...

Ketten állunk a versenyuszoda medencéjének szélén: Bitskey Aladár, az 1920-as évek kétszeres világcsúcstartó hátúszó bajnoka és én. Sötét van már. A felszálló meleg párát időnkint fellebbenti a légáramlat, ilyenkor* egy pillanatra láthatóvá lesz a kristálytiszta, kékesen csillogó víz. A nagy ívlámpák álmosan hunyorognak a vastag dróthuzalokon, egy-egy apró, szellőérte hullám halk nesszel verődik vissza a falról. Kihalt az uszoda.

Bitskey Aladár belebámul az imbolygó pára-gomolyokba. Gondolatai valahol messze-messze járnak már. sebesen futnak visz- szafelé az évek hosszú során. — Tudja — fordul felém — 1916- ban ismertem meg először az uszoda vizét. Akkor, még csak egy 23x20 m-es medence állott a fürdözők és az úszni vágyók rendelkezésére, volt egy 3 m-es trambulin is. amelyről fejest ugrani nagy dicsőségnek számított akkor a fiatalok körében. — Az úszómester — egy Ribik nevű cseh — arról volt nevezetes, hogy sem magvarul beszélni, sem úszni nem tudott. A tanítványokat kötélen húzogatta ide-oda a jó öreg mindaddig, míg e] nem sajátították az úszás tudományát.

De milyen fajta úszás is volt akkor divatban? Ismerték már a három úszásnemet, ezek azonban merőben különböztek a maitól. A krallózás nem volt népszerű, az úszók azzal rémisztgették egymást: „szívbajt lehet attól kapni.” így hát csak a bátor Klansz Imre vállalkozott rá, hogy időnként 20—25 métert krallózzon is.

Akkor már működött az ETE, ahol nagyobb fiúk: Rejtő, Klausz, Scheffer versenyszerűen űzték az úszást Mezei Miklós Irányítása mellett, ők mesélték, hogy Egerben 1913-ban rendezték először úszóversenyt, ez azonban csak házi jellegű volt. A későbbiek folyamán. 1916-ban már budapesti vendégei is voltak a versenynek, az MTK úszói. Ebből ar alkalomból zsúfolásig megtelt közönséggel az uszoda.

Úszóinknak a miskolciak voltak az első nagy riválisai 1918 — 1922-ig. A két tábor közel egyforma erőt kénviselt, hol Eger. hol Miskolc került ki győztesen ezekből a vetélkedésekből.

1922-ben újabb uszodával gyarapodott Eger: a mai strandfürdő helyén felépült egy 34x80-as medence, melyet az úszók nagy örömmel vettek birtokukba. A másik uszodát a nők örökölték.

Innen számítható az egri úszósport felemelkedése. Az uszoda kellemesen meleg vize lehetővé tette a téli edzéseket is. Persze nem szabad a mai értelemben vett, módszeres, rendszeres edzésekre gondolni, ezek inkább fürdéssze- rüek voltak, sok játékkal vegyítve. Bizony sokszor a csillagok is kigyulladtak már az égen, mikor Bitskey Zoltán. Bitskey Aladár és Szle.grltz Géza — az uszoda szerelmesei — hazafelé indultak. És. hogy tél idején nem várta őket fűtött öltöző, csak egy nyitott kabin, — oda se’ neki! Ha az ETE úszói kibírták — kibírják ők is. így kezdődött az egészséges versengés az ETE és a MESE között, mely egyik jelentős tényezője lett úszósportunk fellendülésének.

Az egri úszók hamarosan „lerázták a nyakukról” a miskolciakat, 1922-ben a Tatatóvároson megrendezett vidéki úszókongresszuson Szeged mögött a második helyen végeztek. Sőtl Egy évre már a „legjobb vidéki úszók’*- cím büszke tulajdonosai lettek Bitskeyék, 1934-ben pedig rettegett tőlük az egész magyar élgárda!

Ekkor tűnt fel tündöklő meteorként az akkori idők legjobb magyar gyorsúszója: Bárány István. — Szinte a semmiből jött — emlékezik vissza Bitskey Aladár — és máról-Jiónapra meghódította Európát. Míg mi éveken keresztül gyakoroltunk, edzettünk, hóesésben és forró nyári napsütésben, kcrahajnalban és késő ste — eddig ö úgyszólván edzés nélkül érte el csodálatos eredményeit. Még abban az évben megnyerte 100 m gyorson a magyar bajnokságot és Bitskey Zoltánnal együtt részvevői voltak a párisi olimpiásznak.

Bizony nagy eredmények éve volt az 1924. év! 100 m-en Bárány István. 400 m-en Bitskey 7oltán, 800 és 1500 m-en Szieg- r'tz Géza nyert magyar bajnokságot, de váltóink is sorra diadalmaskodtak. Egyedül Bitskey Aladárnak nem sikerült bajnokságot pvernie, ő azonban két nagyszerű világcsúccsal ejtette bámulatba a világot: Budaoesten 2:48-at. Hannoverben 2:45.2-öt úszott 200 ír. háton!

Az eredményeken felbuzdulva E arány Géza főmérnök, Pista

édesapja is bekapcsolódott az úizósportba. Részben az ő kezdeményezésének köszönhető, hogy e városi Fürdő RT és a MUSZ 50 méteres, korszerű versenyuszoda építését kezdte meg. Az építkezés - •• mondanunk sem kell — sok f énzt emésztett föl. Szidták is Fúrányékat a város honatyái! No, c-a szidás ide, morgás oda. — 1ft25-ben mégis elkészült az uszoda. Breslau legjobb úszói jöttek el az avatóünnepélyre, köztük Dahlen-nal a világhírű gyors és Mtüszóval. A beszédek elhangzása után sok mezbeöltözött úszó s rakozott fel a medence szélén, p ajd egy sípjelre mindannyian a v ^beugrottak. Vidám lubickolás kezdődött, a 2000 főnyi nézősereg pedig tombolva ünnepelte az ország akkori legkorszerűbb uszodáját.

Ezután került sor a versenyre, ahol Bárány István legyőzte Dah- len-t, Bitskey Aladár azonban

vereséget szenvedett tőle.

Ha az 1924. év nagy eredmények éve volt, akkor nyugodtan

elmondhatjuk: 1924 —28-ig élte

fénykorát az egri úszósport. Az országos versenyeken majdnem minden számban egri úszó volt az első és a válogatottnak is 3—4 állandó egri tagja volt. Bárány István háromszor nyert Európa- bajnokságot, 1928-ban pedig

Amszterdamban, az olimpiai játékok során J. Weismüller mögött a második helyen végzett. Bitskey Aladár kétízben — Bolognában és Parisban — vett részt Furópa-bajuokságon és m'ndkétszer a második helyen végzett.

— Nem tartoztam a szerencsés versenyzők közé — folytatta emlékezéseit Bitskey Aladár. — Szinte üldözött a második helve- zés. Az újságok akkoriban, mint örök második”-ről írtak rólam. Ha a hatodik hek*re vártak — második ledern. Ha három jobb firmában lévő v°rspm*ző volt az pUenfelem — ke*tőf biztosan megfőztem. Av én örök gom tudatában nevezték néld^ul az angol ba jnokságra Barth a Károlyt. akkori nagv hátúszóellen- felemet. Ebbe azonban Bárány C-ézn bácsi sem nyugodott bele addig kardoskodott. míg a MURZ r»r*baúszást rendelt e' köztem és Barth a között. A nró- én nvertem. ígv én i-»n. g rnnflrvar f1 *ng- Méhan. Tf ie^en egyed1'*!, e^ő é-.- kisérő nélkül utaztam Európán

keresztül és bizony megdobogott a szívem, mikor megláttam Do- vrer fehér szikláit. Londonban piros-fehér-zöld szalaggal a kabátomon léptem ki a vonatból. Úgy volt, hogy a magyar* követség egy tagja vár majd. Eltelt egy óra, két óra, — sehol senki. Elhagyva a pályaudvart, odaintettem egy bérautót és rossz franciasággal közöltem vezetőjével: Hognrois Legation! A vezető bólintott, majd kétszer körüiko- csikáztuk Londont. Amikor aztán célhoz értünk, kiderült, hogy a követség elköltözött. Újabb hosz- szú utazás, míg végre megtaláltuk az épületet. Itt azonban sehogyan sem tudtam magamat megértetni a meglehetősen barátságtalan portással, ugyanannyira, hogy mérgemben elkáromkodtam magamat. És ekkor, mosolyra húzódott arccal megszólalt a portás: „mié^t nem szól. hogy maga magyar?”

Az „Anglia bajnoka** címet sajnos nem sikerült megszereznem és — talán mondanom sem kell — második lettem. Ami azonban nekem nem sikerült, sikerült Bárány Pistának. A büszke Albion ködös fővárosában mégiscsak magasba szökkent a magyar trikolór . .

A harmincas évek elejére esik az utánpótlás feltörése. Újabb Bitskey név jelenik meg az úszó- világban: Bitskey Árpád neve, ki aztán továbbvitte bátyjai örökét.

Ki vágódik a kapu. három fiatal úszó-gyerek ront be rajta. Hangosan üdvözlik Aladár bácsit, megnézik hogyan áll az építkezés. mint épül. szépül második otthonuk: az uszoda, majd seb- bel-lobba! eltávoznak. Bitskey Aladár elmosolyodik. — Igen tehetséges az utánpótlásunk —- mondja elégedetten — öröm velük foglalkozni. — Mert úszómesteri teendői mellett a fiatalok oktatásában is segédkezik.

— A kis Kelncsénvi Zsuzsa. Bodnár András. Bolva László nevével még sokat fogunk találkoz. ni!

P,jszei hp is fe.*ezrük a beszélgetést. Elbúcsúzunk Bh.skev Aladár úszómestertől, a hajdani Úszó- Ka inuktól ás azzal az érzéssel hncrvhu- el p’/ us-ro^át: ahol a. Rakok V4 len tok. Biteké vek tanyák s" űs-z-^sf ott, nqs-voverű er°dmé- nvpk kell. hogv szülessenek voi- vannak és lesznek egri csft- lagokl

Somody József