Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-16 / 5. szám
VtLA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NEPUJSA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. Ara 30 tiller 1955 JANUAR 16. VASARNAP. Miért idegenkednek a szövetkezetektől a hatvani járás egyéni gazdái? Kei világ adott itt találkozót — vagy talán még három is. A hatvani járás északi része észrevétlenül domborodik fel a nyugati ré*t homokjából, meg a délről idáig feltörekvő fekete földekből. Hegyek felé igyekvő dombok, termékeny fekete földek, évszázadokkal ezelőtt megkötött, s megtermékenyült homok: ugyanannyi mezőgazdasági termelési-ág a járás fejlett ipara mellett. Ecséd és környéke szőlőjéről, gyümölcsöséről, Hort—Csány—Hatvan paradicsomáról, a főzőtökről, uborkáról, meg a dinnyéről. Boldog és környéke paprikájáról. öntözéses kertészetéről híres. Ez, a még 40 ezer hold termőfölddel is alig rendelkező járás valósággal cseppje a tengernek: magán hordja az egész ország minden jellemvonását, magába sűríti kincseit, értékeit. Szén és búza, villanyáram és cukorrépa, konzervgyár és szőlő: minden megtalálható megyénk egyik leggazdagabb járásában. S nemcsak az embereknek, a községeknek van történelmi múltja. Ősi, sőt hősi hagyományokkal rendelkezik itt a 30 esztendő alatt világszerte ismertté vált boldogi paprika, az évszázados termelési múltra visszatekintő csányi dinnye, horti tök, hatvani paradicsom — hogy csak néhányat említsünk. A párt és a kormány december 19-i határozata nem véletlenül említette Hatvan és környékét „történelmileg kialakult termelőtáj“-nak a zöldségtermelésben. Aranyat, vagy ami még ennél is drágább, kenyeret, bő kenyeret, jó életet ad itt a becsülettel megművelt föld minden kis darabja. Nagyszerű lehetősége van tehát Itt a szövetkezeti mozgalomnak, hisz éppen a termelő- szövetkezetek azok. amelyek lehetőségeiknél, területük nagyságából adódó változatosságuknál. szervezettségüknél fogva legjobban gyü- mölcsöztethetik ennek a járásnak ezernyi adottságát, lehetőségét. Annál csodálatosabb azonban, hogy éppen ebben a gazdag járásban, ahol két gépállomás van, ahol főközlekedési vonalak metszik keresztül-kasul a járást, s amelyhez olyan közel van a „piac“: az ittlévő nagyüzemek, s a főváros — gyenge lábon áll a szövetkezeti mozgalom. Mondjuk ki nyíltan — néhány előremutató és követendő példán túl — messze elmaradt a követelményektől, * a lehetőségektől. Tizenöt termelőszövetkezet van a járásban, de akad olyan község is. mint Zagyvaszántó, ahol nincs termelőszövetkezet. A szövetkezetek nagy többsége az elmúlt két-három év alatt rák módjára, nem előre, hanem visszafelé haladt. Az 1952-ben alakult heréd! Űj barázda Termelőszövetkezetnek például kereken félszáz tagja volt, ma kilenc van — úgy néz ki, feloszlik a csoport. A csánvi Kossuth TSZ-beu 32 dolgozott, most jó, ha 12 megmarad. A boldogi Vörös Hajnal TSZ-ből 15-en, a Béke 47 tagjából kereken 25-en akarnak kilépni akkor, amikor a megye más részein, Tiszanánán, Kiskörén. Füzesabonyban. Gyöngyöshalászon tízesével lépnek az új útra, vagy alakítanak új termelőszövo kezeteket. Miért? A válasz sajnos nagyon Is egyszerű: ezekben a termelőszövetkezetekben lényegesen kevesebb a jövedelem, alacsonyabb az életszínvonal. mint a jól dolgozó egyéni parasztgazdaságokban. Nincs helye a szépítgetésnek: tudta ezt mindenki a járásban, tudják a járás vezető szervei is. Csak éppen nem sokat tettek eddig, hogy megváltozzon a mérleg helyzete. Nézzük meg ezt egyszerű példákon keresztül. A csányi Kossuth Termelőszövetkezet tagjainak nagy többsége a kilépés mellett döntött. A magyarázat: 97 ezer forint mérleghiánnyal zárt a termelőszövetkezet. A mérleghiányban nem kis szerep jutott Fentár Sándor elnöknek és édestestvérének — a szövetkezet könyvelőjének. Annyit sikkasztottak, amennyit csak lehetett, mindenesetre annyit biztosan, hogy a* elnök házat vehetett Budán a lopott pénzből. S a járási tanács, a járási pártbizottság csali akkor vette észre a csalást — pedig futottak be ilyen jelzések Csányról — amikor meglépett az elnök, amikor elkészült a zárszámadás. Ez azonban még mindig csak az érem egyik oldala. Emiatt a tagok nagy többsége még itt maradna, hisz megértik, hogy mindenhová befurakodhatnak gazemberek, s végeredményben ők maguk is hibásak, hogy a két testvér ilyen soká űzhette kisded játékát. Döntő ok azonban az is. hogy a 410 hold földdel rendelkező Kossuth TSZ nem tudott rendes megélhetést biztosítani, például alig 30 holdon termeli# Csány „kincsét“ — a tököt, dinnyét, uborkát — ezt is kiadták felesbe. Nagy János középparaszt három holdon termelt ezekből a növényféleségekből. Mások egy holdon, volt aki csak félholdon — mégis 20. 30, sőt a fenti példánál közel 50 ezer forintos jövedelmeket tettek zsebre a csányi egyéni gazdák, amikor a szövetkezet tagjai egész évi munkájukkal nem keresték meg még a felét sem ennek. Nagy János és társai — egyszerű számtani feladat ez. könnyű kiszámolni — mindaddig nem fognak belépni a termelőszövetkezetbe sem itt, sem Boldogon ahol egy holdon 30 ezer forint a tiszta jövedelem, amíg a szövetkezetek nem biztosítanak ennél is magasabb jövedelmet. Az egyéni gazdák szívesen kertészkednek, még a törvényt is megkerülgetik, hogy azt termeljenek, ami legjobban kifizetődő, amiből legtöbbet ad ez a föld. Boldog község 2900 holdas határában — mind öntözni lehetne, olyan magasan van a víz a talajban — tavaly 900 holdat öntöztek a gazdák, s jóval többet, mint a felét: „illegálisan“. De míg a Béke TSZ tagjainak háztáji gazdasága is kertészet, a szövetkezetben az idén sem emelik magasabbra a kertészetet a tavalyi 22 holdnál. Ezeken a helyeken az egyéni gazdák leleményesebbek, ötletesebbek, mint a tsz-ek. Erre van szükség a szövetkezetekben is, jó kihasználása a helyi lehetőségeknek, jövedelmezőbbé és ezzel vonzóbbá tenni a szövetkezetét. Ez a leg- igazabb és legeredményesebb agitáció. S hogy ez így van, álljon erre példának a kerekharaszti Béke Termelőszövetkezet. A községben már mindenki tsz-tag, mégis van új belépő ebben a szövetkezetben, más községekből. Érthető is. Ahol a kertészet 50 ezer forintot jövedelmez, ahol majd 13 mázsa a gabonaátlag, ahol a kukoricából 35 mázsát termelnek, az egyéniek 20—25, cukorrépából 240 mázsát, az egyéniek 120—150 mázsás átlagával szemben, ott nyilvánvaló vérbeli szövetkezeti élet folyik, ott valószínűleg magasabb az élet- színvonal, mint az egyéni gazdák világában. S nemcsak valószínűleg! Kocsis János és felesége 46 mázsa búzát, majd tízmázsa árpát, 15 mázsa morzsolt kukoricát, 330 kiló cukrot, majd tízezer forint készpénzt vitt haza az év végén a háztáji föld. az évközben kapott két malac, zöldség, hús. előleg stli. mellett. Ez agitáció. ez érv! — nem is lépett ki innen senki. Meg kell azonban azt is mondani, hogy a termelőszövetkezetek nem egyszer eleve hátránnyal indulnak az egyéniek megnyeréséért folyó „versenyben“. Hátránnyal, s ezen feltétlenül gondolkozni kell az illetékeseknek, elsősorban a Földművelésügyi Minisztériumnak. A járás átlagos kötelező gabonavetés területe, az összterület 37 százaléka. Az egyéni gazdák, akik kevésbé ellenőrizhetők, mint a boldogi példa is igazolja, nem tartják be a rendelkezést. A szövetkezetek igen, mert egyrészt próbálnák be nem tartani, másrészt kevésbé munkaigényes is búzát termelni, mint például tököt. S ez mit jelent ismét az egyszerű számok világában? Egy hold búza tízmázsás átlagnál. a szabadpiaci árakat figyelembevéve, kereken háromezer forintot jövedelmez. Egy hold tök pedig meghozza a 15 ezer forintot is. Tehát 12 ezer forint a különbség — az egyéni gazdák javára. A hatvani járás tipikus kertészeti járás. Nem arról van szó, hogy ne termeljenek itt búzát. Termeljenek, mert kenyér nélkül ízetlen a paprika, mert az eesédi szőlőhöz kell a lágy kenyér. Termeljenek, de kevesebbet, változtassák meg a kötelező százalékmegoszlást — mert az élet diktálja ezt. Az élet pedig szétfeszíti a merev tervek kereteit! Most készítik, részben már el is készítették a terveket a járás termelőszövetkezetei. Meg kell mondani, hogy mivel sem a járási párt- bizottság. sem a járási tanács nem ad megfelelő segítséget ehhez a munkához, mert ez a két szerv nem mérte még fel, mit is jelent a „helyi politika“ — ezek a tervek nem előre mutatóak, nem merészek. Az átlagtermések tervezése általában reális. Nem reálisak azonban a takarmánytermesztésre, a helyi adottságok kihasználására vonatkozó tervek. A boldogi Béke most is 22 holdat tervez kertészetnek. a hatvani Dózsa összterületének még 10 százalékát sem szánja kukoricának, a horti Petőfi TSZ 1800 literes tejhozamot tervezett, pedig semmi akadálya az évi 2300 liter, sőt ennél is magasabb tejhozamnak. (A járási tanács is csak 2100 literre módosította a tej- hozam tervét.) Különösen alacsony a pillangósnövények vetésterve, bár itt a vetőmaghiány is közrejátszik. Mindez azért, mert a járási tanács inkább csak a terv felülvizsgálatát végzi, mint elkészítésük segítését, mert a járási pártbizottság .né-g nem foglalkozott a tervkészítéssel. Nem hívta fel a figyelmét a tsz-pártszervezetek vezetőségeinek, a kommunistáknak, magyarázzák meg: az a jó terv, amely magas jövedelmet biztosít, amely nagy. de megoldható feladatokat tűz maga elé, amely figyelembeveszi a helyi lehetőségeket. Igaz, hogy maga se sokat beszélt erről, nem tudta megértetni, hogy a tervkészítés nem egyszerűen csak gazdasági munka, hanem politikai munka is, harci lépés a szövetkezeti mozgalom erősítésében, fejlesztésében. Nagyok ezek a hibák, de korántsem végzetesek. A kerekharaszti, a hatvani szövetkezetek, és még egynéhány tsz példája fényesen igazolja, hogy a hatvani járás is alkalmas a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatására, sőt talán még alkalmasabb, mint sok más járás. Az a feladat, hogy még most. a tervezés időszakában a járás vezető szervei, minden erejüket a szövetkezetekben folyó politikai és gazdasági munka, a szövetkezeti demokrácia megerősítésére fordítják hogv megértsék ők maguk is: a járás szövetkezeti mozgalmának jövője ezekben a napokban dől el. mm A mátrai erdőgazdaság dolgozói szorgos munkát végeznek, hogy biztosítsák a zavartalan tüzelőellátást Előre az április 4-i vállalások teljesítéséért A fogyasztók gyors és pontos kiszolgálását vállalják a Heves és vidéke FMSI dolgozói A Heves és vidéke körzeti földművesszövetkezet dolgozói jobb és több munkával készülnek nagy nemzeti ünnepünkre, hogy méltóképpen ünnepelhessenek, versenyre hívják megyénk földművesszövetkezeteit a terv túlteljesítésében. Versenyfeltételeik a következők. Vállalják a kiskereskedelem eladási és beszerzési tervük 102 százalékos teljesítését, a kulturált kereskedelmi tevékenység megvalósítását: a fogyasztók gyors kiszolgálását, a tisztaság követelményeinek fvMrfáaét. a bolti elszámolási és nyilvántartási rendszer határidőre való vezetését, a fogyasztói árak feltüntetését, kéthetenkénti kirakat- rendezést. A költségnormákat 0.2 százalékkal csökkentik. Beszerzési tervük 2.5 százalékát helyi árualapból teljesítik. Vállalják a vásárlási és értékesítési könyvek pontos vezetését, részjegybefizetési, tag- szervezési tervük túlteljesítését, az 1954. évi mérleg- beszámoló határidő előtti elkészítését, s a naprakész könyvelést. A verseny értékelésére a megyei központot és a KPDSZ területi bizottságát kérik fel. A megyei szövetség a KPDSZ területi bizottsága helyesli a hevesi földművesszövetkezeti dolgozók versenykihívását és minden segítséget megad a verseny- értékeléséhez. Süveges Benedek MÉSZÖV Olcsóbban és többet akar termelni a Poroszlói Állami Gazdaság A Poroszlói Állami Gazdaság dolgozói szintén csatlakoztak a Rákosi Művek és a gyöngyösi Xll-es akna 'vei-' senyfe hívásához Vállalták, hogy gépjavítási tervüket határidő előtt, január 31-ig teljesítik. A javításoknál 5000 forintos megtakarítást érnek el. Veszteségmentesen teleltetik át állatállományukat és 10 százalékkal túlteljesítik első negyedévi tej- és húsbeadási kötelezettségüket. Az első negyedévre tervezett állattenyésztési munkabérből jő munkaszervezéssel 20 ezer forintot megta" ‘ Á - 'raz idő engec rügy elmunkálják láfcOKÍt es újon.. ... zik a koreai vízi veleset. A kmászo^iokai. ■ resztsorosan. a kapásokat pedig úgy vetik, hogy géppel lehessen azokat megművelni. Az éves terv végrehajtásához szükséges munkaerőt január 31-ig biztosítják. Ebben a termelési évben arra ügyelnek, hogy minél olcsóbban, s minél több termeléssel járuljanak hozzá a dolgozó nép élet- színvonalának emeléséhez. Egei* város üzemei csatlakoznak a felszabadulási munka versenyhez AZ EGRI BÜTORGYÁR dolgozói terveiket teljesítve jó minőségű bútorokkal akarnak hozzájárulni az ország lakosságának jobb ellátásához. Megtakarított forintjaikkal is a népgazdaságunkat akarják segíteni. Ezért hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára vállalták, hogy első negyedéves tervüket 100 százalékra teljesítik, gyártmányaikban minőségi kifogás nem lesz. és az első negyedévi önköltségüket 1.4 százalékkal csökkentik. A dolgozók legjobbjai vállalták, hogy enyvből, furnírból, bútorlakkból, szeszből és csi- szolópapírból összesen 10.973 forintos megtakarítást érnek el. A HEVES MEGYEI VILLANY- ÉS ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT dolgozói műszaki és brigádvezetői értekezleten beszélték meg a vállalások feltételeit. Tervük túlteljesítését, a minőségi munka fokozását, a nagyobb takarékosságot és a munkafegyelem megszilárdítását vállalták. Arról is határozatot hoztak, hogy a munkaversenyt nemcsak a felszabadulási műszak idején, hanem az egész év folyamán szervezik és folytatják. A műszaki vezetők ígérték, hogy támogatást adnak a vállalások megvalósítására. A Heves megyei Faipari Vállalat felhívására válaszoltak az EGRI FINOMMECHANIKAI ÉS VASIPARI VÁLLALAT IX. Általános javítórészlegének dolgozói. Megfogadták, hogy negyedéves tervüket március 20-ra befejezik, 120 százalékra teljesítik a lakosságnak végzett szolgáltatási tervüket, 98.5 százalékos minőségi munkát végeznek és minden műszaki feltételt biztosítanak a verseny sikeréhez. A versenyt rendszeresen értékelik és a dolgozók előtt nyilvánosságra is hozzák. Az Egri Nyomda Vállalat dolgozói termelési értekezleten határozták el, hogy csatlakoznak a nagy versenymozgalomhoz. Mindannyian tettek vállalásokat a termelékenység emelésére, teljesítményeik növelésére, a takarékosságra és párosversenyek is születtek. A vállalat elhatározta. hogy első negyedévi tervét határidő előtt egy héttel teljesíti. Az önköltség két százalékkal csökken, ami azt jelenti hogy 7.400 forintot takarítanak meg. 471 700 kilovattóra energiát termeit terven felül a Mátravfdéki Erőmű A Mátravidéki Erőmű dolgozói példamutató munkát végeztek az elmúlt esztendőben. Éves tervük határidő előtti befejezése után több mint 60 millió kilowattóra energiát adtak terven felül az üzemeknek, gyáraknak, háztartásoknak. Most az űj esztendőben ők is csatlakoztak a Rákosi Művek dolgozóinak felhívásához és úgy határoztak, hogy a kazánok és turbinák folyamatos karbantartása mellett 1.5 százalékkal teljesítik túl első negyedévi energia termelési előirányzatukat. Vállalásukhoz máris hozzáfogtak. Január első két hetében, január 14-ig 471 700 kilowattóra energiát termeltek esedékes tervükön felül, mely Eger közfogyasztásának két hónapra lenne elegendő.
