Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-13 / 4. szám
1935 január 13., csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 (Tudósítónktól). Hideg januári este vo;t. Az adáosi utcák néptelenek voltak, mintha az egész falu aludna. Végre feltűnt valaki a templom felől. Amikor odaért a villany alá, látom, hogy 50—60 év körül; nagybajuszú, alacsony parasztember. — Hova *iet? — kérdeztem. — A gazdakörbe, ha akar, tartson velem. Elindultam az ember után. TJgy sietett előttem, mintha kergették volna és egész úton csak ennyit mondott: — Szedje a lábát szaporán, mert van vagy 10 fok hideg, az embert borotva nélkül is megborotválja ez a cudar idő. A gazdakörben vidáman pattogott a tűz. Vagy tíz ember ülte körül a kályhát és nagyokat nevettek. Vámos Béla bácsi jó pár viccet mondott a pórul- járt papról, meg a katonáról. Ezt nevették olyan nagyon. Az öreg*Vámos néha rámhunyorgott és észrevettem, az én számomra külön tartogat valami érdekeset. Nem is csalódtam, mert valóban felém fordult, úgyhogy mindenki hallja, emelt hangon kérdezett: — Az elvtárs szereti a viccet? — Már hogyne szeretném. — Akkor még egyet elmondok. azt biztosan nem hallotta még. — Mondja csak, mondja — biztattam az öreget. — Hallotta-e már, hogy az adácsiak belülről tolják a vonatot? Harsány nevetés és mindenki rámfigyel. — Ez Ferencvárosban történt meg, még fiatal koromban. Amikor a vagont kipakolták. a raktáros vezényelt. No emberek, ugrás a vagonba, oszt megtolni. — Hát ilyet még valóban nem hallottam — mondtam az öregnek. Azt már hallottam, hogv Nagyrédén ködmönt köszörűitek, Horton meg a hízó helyett a taligát pörkölték meg, de azt, hogy a vonatot belülről tolják, még sosem hallottam. A tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény értelmében a tanácstagok hivatalos tevékenységükkel kapcsolatban diitalan utazásra jogosultak. A Minisztertanács ezzel kapcsolatosan határozatot hozott. amely kimondja, hogy a megyei tanács taeia a megye területén. a járási tanács tagiá a járás területén minden személyszállításra berendezett rendes- és keskeny nyomközű MÁV. valamint GYSEV-vonalon, s a MAVAUT íautóbuszl-vonalakon a menetrendszerinti táratokat dfimerve- sen igénybeveheti. A Fővárosi Tanács taglal a tanács közvetlen irányítása alá tartozó villamos- és autóbuszvállalatok személyszállításra berendezett iárművein. a rővárosi kerületi tanács taglal pedig villamoson és autóbuszon. Gulyás József fiatal gazda a gazdakör titkára megvárta, míg a nevetés elcsitult, aztán megszólalt. — No emberek, most már itt az ideje, hogy komoly dolgokrót is beszélgessünk, mert az idő nem ált. — Mikor alakult a gazdakör? — kérdeztem Gulyást. — December 22-én. — Hány taggal? — Akkor 28 tagot számláltunk. — Es most? — Most meg 36-an vagyunk. — Es mi az oka, hogy még mindig csak 36 a létszám? — A helyiség — feleli tömören Gulyás. Tudja, helyiségünk éppen van, mert a tanácsháza nagytermében gyűlésezünk, de ha külön helyiség lenne, az mégis csak másképpen nézne ki. Ott még el tudnánk helyezni egy szakkönyvtárt is. — Már szakkönyvtáruk is lesz? — Igen, így határoztunk vagy két hete. — Es mit határoztak még? — Sok mindent — felelte Gulyás. Már itt annyi határozat, meg javaslat van, hogy csak győzzük megvalósítani. Például kértük a mezőgazdasági szakoktatást. Terveink között szerepel a község szépítése. Elhatároztuk, hogy a tavalyihoz képest 25 százalékkal növeljük a íejtrá- gyázott területet. A gazdák kívánságát figyelembevéve kértük, hogy adjanak szerződéses paradicsomot. — Es adtak? — Igen. Hetven holdat. Igaz hogy sokat kellett utána szaladgálni a MEZÖKER-nél. Jó ideig csak hitegettek bennünket. De addig jártunk a nyakukra, míg meg nem kaptuk. Gulyás elvtárs ezután részletesen ismertette a termelési feltételeket és elmondotta a gazdáiknak, hogy ha minden tőről csak egv kilót adnak is el, akkor is 12 ezer forint jö- jövedelmet jelent egy hald paradicsom. Később megtudtam, Budapest területén díjmentes utazásra jogosultak. Azokban a városokban. amelyekben közforgalmú vasút, villamos-, illetve autóbuszjárat van. a városi és a városkerületi tanácstag a város területén működő villamosvállalatok személyszállítási iárművein. valamint a helyi autóbuszvonalakon dtimentesen utazhat. A dlimentes utazásra iogos'*ő igazolványokat a megyei és a járási tanácstagok részére a közlekedés- és postaügvi minisztérium I. vasúti főosztálya, a budapesti tanácsok taglal részére a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának közlekedést igazgatósága, a vidéki városi és városi kerületi tanácstagok részére a városi tanács végrehajtó bizottságának város- és községgazdálkodási osztálya áliítia ki. hogy azért beszél olyan szenvedélyesen a szerződéses növényekről, mert ő maga is nagy mestere ezek termesztésének. De van meg egy fájdalmuk az adácslaknak. Az, hogy eddig nein minősítették exportárunak a paradicsomjaikat. — Pedig mi iß tudunk olyat termelni, mint az atkának, nem vagyunk mi 6em alábbvalók — mondotta Széplaki József, a gazdakör elnöke. — Hát a szakoktatással hogy állnak az elvtársak? — Az is megkezdődik ezen a héten — válaszolták vagy öten egyszerre. De az nem akármilyen oktatás lesz ám. Lesz ott növénytermelés, kertészet, növény- és állategészségügy. Ezenkívül megkértük község; orvosunkat. hogv tartson ő is egészségügyi előadást. — Vállalta? — Vállalta bizony, szívesen megteszi, mi meg szívesen járunk a gazdakörbe, mert látjuk, hogy nem vagyunk magunkra hagyatva. — Segít másvalaki is? Erre az emberek elmondták. hogy Juhász Imre, a falu agronómusa mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Vállalta azt is, úgy szervezi meg a szakoktatást, hogy ott mindenről halljunk, mert a telet nem akanjuk haszontalanul eltölteni. — És mik még a terveik? — Elsősorban az, hogy legyen egy megfelelő helyiségünk, ahol minden este találkozhatunk. Lesz majd ott könyvtár, újság, sakk és más egyéb szórakozás. Azután tovább sorolja a szebb- nél-szebb terveket a gazdakör le kes, fiatal titkára. Igen. Az adácsiak helyes útra léptek, amikor megalakították a maguk „okos gyülekezetét", a gazdakört. Tanuljanak és művelődjenek sokat, hogy abból haszna legyen falujuknak. Ne feledjék el, hogy az anyagi és szellemi felemelkedés csak úgy lehetséges, ha együtt tart az egész dolgos falu 8' Erki János § EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Sas Béla, Fónagy! Pál, Fodor István, Nagy Ilona ! Jankovies István, Sebesí István. | Apostol Árpád, Surányi Béla Poklár István, Orosz Mária, Tóth Mihály, Káló László, Rózsa Mária, Nagy Ilona, Farkas László, Vereczky Ilona, Stáber Mária Németh Mária, Varga Irma. Házasságot kötöttek: Molnár Gáspár — Sij Piroska. Meghaltak: Molnár Ferenc (1881), Básli István (1897). Nagy Teréz (1955), Bolgár Elemér (1878), Bó.ta Bernátné (1869), Kiss István (1879), Czakó La.ios- né (1897), Lukács Ignác (1895), Lakatos Lajos (1876). Joó Mihály (1868), Mészáros Sándor (1880) Bajusz József (1895). Felemelték több szerződéses növény termelői árát A minisztertanács hozzájáru-i lásával a begyűjtési miniszter: egyes szerződéses növények ter-j melói árát így módosította: Fajborsó (átlagár) 450, bors-j mentalevél 2500, köménymagj 1200, édesköménymag 1000.1 fénymag 400, póré hagymamag, 1500 forint mázsánként. A póré hagymamag termelői ára az 1956. évben maghozó hagymamagra vonatkozik. Azok a paprikatermelők, akik: a paprikát kifogástalanul fűzöt állapotban adják át, mázsánkén! 30 forint fűzési költségtérítési kapnak. díjtalan utazásáról Minden tanácstagnak mes kel ! téríteni azokat az utazási költsé ! eeket. amelyek tanácstagi felada! tai ellátása közben merültek fe j a közforgalmú közlekedési jár j műveknek, a tanács területéi ; történt használata folvtán. A nen ! közforgalmú közlekedési eszkö : zök (például taxi) használatából eredő utazási költségeinek meg ! térítéséhez a végrehajtó bizottság! elnökének esetenkénti előzete: hozzájárulása szükséges. Â vég rehaitó bizottság elnöke indokol esetben engedélyezheti a tanács tag olyan utazási költségéinél megtérítését is. amelvek felada tainak ellátása közben nem a ta nács működési területén merül tek fel. A Minisztertanács határozata 1955. január elsején lépet életbe. Ha valahol kialszik a fény Gyöngyösön, azonnal megy a segítség az ÁVESZ-tol. Bágyi József villanyszerelő és Darin Lajos segédmunkás munka közben. Nagy forgalmat bonyolít le az egri új, zenés cukrászda* Megszerették ezt az üzletet az egriek, ahol figyelmes kiszolgálók várják a vendégeket. Minisztertanácsi határozat a tanácstagok Egy este az adácsi gazdakörben Tegyük híresebbé mezőgazdasági exportunkat A mezőgazdaság fejlesztésével és a termelékenység emelésével napjainkban sokat foglalkozunk. Ez a feladat népi ügy. A mező- gazdaság fejlesztéséhez négy tényező szükséges: éghajlat, talaj, a szellemi és az anyagi töke. Az éghajlat és a talaj nálunk ősidők óta adva van, de a szellemi, és az anyagi erő nem mindig áll rendelkezésünkre. Ha pedig ezek közül akárcsak egy is hiányzik, eredménytelen lesz termelésünk. Olyan természeti kincsekkel rendelkezik mezőgazdaságunk, amelyhez hasonlót más országnál aligha találhatunk. Ennek köszönhető az is, hogy a magyar termények külföldön is igen keresett cikkek. Hogy a külföldi piacokat jobban tudjuk biztosítani. szükséges a termelés fejlesztése. Arra kell törekednünk, hogy minden terményből egyre nagyobb mennyiség álljon rendelkezésünkre és exportkereskedelmünk biztosíthassa a minőséget. Az alanti termények jöhetnek számításba export szempontjából: időjárása megdézsmálta. A szőlőtőkék sok erőt vesztettek így, a kedvező időjárás esetén is hosz- szabb idő szükséges ahhoz, hogy újból exportálhassunk. Az elvén- hett, gyenge, csenevész fák és szőlők felerősítése, a hiányok pótlása fontos feladatunk. Figyelembe kell venni, hogy főleg olyan újakat telepítsünk, amelyeket exportnak használhatunk. A belterjes zöldségtermesztésre, konyhakertészetre, oltványvesz- szők iskoláira és gyümölcsfák telepítésére nagy figyelmet kell fordítani. 4. A magyar zöldségek kiválóságát a „C’’-vitamintartalmú szegedi paprika, a makói vöröshagyma, a szín, íz és zamaténál fogva versenyképes paradicsom is igazolja, melyet zölden vagy konzervként is lehet exportálni. 5. Exportra alkalmas a szén- savmentes fehérbab is. Ezt nagyüzemi gazdaságokban is lehetne termeltetni, csak az egységes fajtát kellene biztosítani. Nagy mennyiséget tudnánk termelni, mert országunk kétharmad részében megterem a fehérbab. 6. A magyar mezőgazdaság szántóföldi terményei közül a lucerna- és a hereféle magvak szívósságuknál fogva mindenütt alkalmazhatók. A konyhakerté' szeti aprómagvak termesztésénél is jelentős exportra lehetne számítani. A magyar magvak jó tulajdonsága, szívóssága es alkalmazkodó képessége külföldön nagy előnyt jelent. A belterjes gazdálkodást előnybe kellene helyezni és annak minden szellemi és anyagi erőt megadni. A termelők az exportáruért jó árat kapnak, érdemes tehát minél jobb árut termelni. Hazánk mezőgazdaságának az ilyen irányú emelése, az exportcikkek termesztésének növekedése, az ipar fellendülését is biztosítaná. Mert ha mezőgazdasági termékeinkből többet szállítunk exportra, több alapanyagot tudunk behozni, amely az iparban nélkülözhetetlen. Ezért törekedjünk minél több exportterményt szállítani. Baranyi Imre termelési bizottsági tag. Gyöngyös. Az ecsádi Szabadság TSZ nagy gandot fordít az állatállomány fejlesztésére 1. A magyar cseresznye, meggy, kajszinbarack, kiváló minőségű, de most exportra nem lehet ezeket szállítani. Helytelen gazdálkodás miatt a gyümölcsfák különféle betegségekkel fertőzöttek. Szakszerű téli ápolás és permetezés az 1955. évi termelés minőségét még javítaná. Ezeket a gyümölcsöket és a belőlük készített pálinkákat a külföld szívesen vásárolja. 2. A magyar gyümölcsök egyedülállóságát igazolja az is, hogy a ;,C”-vitamintartalommaI magyar almán kívül más alma nem rendelkezik. Fái szintén betegségekkel fertőzöttek, de szakszerű kezeléssel újból tudnánk exportra szállítani. 3. A magyar csemegeszőlő exportját az elmúlt év mostoha Az ecsédi Szabadság Termelőszövetkezet az elmúlt évben 17 taggal dolgozott. Mivel földjüket nem művelték megfelelően, természetesen jövedelmük sem volt olyan, amilyennek szerették volna. Ev végén a tagok nagyi- részének elment a kedve a közös gazdálkodástól. Be is adták a kilépést tízen. A megmaradt hét tag új munkaszervezéssel és néhány új emberrel kezdte életét. A szövetkezet tulajdonában jó szántóföld, gyümölcsös és szőlő van. Ezek megművelésére, gondozására most már jobban ügyelnek. A tagság az állafáJlomány fejlesztését is elhatározta, mivel ez jól jövedelmez. Terveik között szerepel a korszerű 30 férőhelyes szarvasmarhaistálló építésének befejez zése, melynek külön raktárhelyisége, keverőhelye és éjjeliőr- szobája van; — egy 20 férőhelyes lóistálló, 25 férőhelyes sertéséi aztató, 100 férőhelyes süldő szabadszállás és egy 300 férőhelyes baromfiól építése. Sebestyén János Hatvan, járási tanács jo(x»oooooooooooouuuue<ixioooocxxxqcgooo(xxxoooooocoooc>!xooooocoi3ocoocooooococoocooooooooooooooocoooer)ooooo> — Halló, taxiállomás — sürgősen kocsira lenne szükségem. Naponta húsz-huszonöt- ször is cseng a telefon az egri taxiállomáson, kocsit kérnek. A soros gépkocsivezető ilyenkor beül a kocsijába, megindítja a motort — munkába indul. Megrövidülnek az autósorok, néha el is fogynak és egy negyed, fél órára üresen marad a „stand“. ★ Távolról mi is ismerjük az egri sofőröket. Jártunkban- keltünkben közönyösen siklik végig tekintetünk az autókon, s az előttük toporgó, beszélgető, vagy kocsijukat javítgató gépkocsivezetőkön. Megszoktuk őket, mint a jólismert tájat, a főiskolát, vagy az előtte álló kis trafikot. Próbáljunk megismerkedni most velük közelebbről. Ott állnak most is öten-ha- tan a hidegben. A legöregebb Lakatos József bácsi, mellette Tóth Kálmán, aki csak két hónapja van a vállalatnál, — aki fütyörészik, s jól szemügyre veszi az előtte elhaladó lányokat, az Vámost Jóska, itt van Bányai Mihály, Bodó József a nagykocsi vezetője és a „213“- as Bárdos József is. Lakatos bácsival kezdjük az ismerkedést. Közben ugyan el-elhivo- gatják a telefon is bele-bele- cseng szavaiba, szakkérdésekre is válaszolgat társainak, de lassan mégis kikerekedik a beszélgetés. Sokat beszéltünk a múltról, de ez természetes. Hiszen Lakatos bácsi 58 éves, s már 25 éve gépkocsivezető. Sok-sok élménye van útjai- iól, rossz is, jó is. Sok fiatal párt vitt már esküvőre, azóta már azok is szülők, sok pici babát szállított haza a kórházból, gyakran előfordult az is, hogy súlyos beteget vitt, vagy karambolnál segédkezett. Soha sem ismert fáradtságot. Ezt mesélik róla a fiatalok is, sokS OF O sok szeretettel. Nem szívesen hallgatja, ha dicsérik; gyorsan másról kezd beszélni. Lányáról, kétéves kis unokájáról, Ferikéről, aki eitenkint a nagypapával otthon „autóst“ játszik. Ilyenkor nagypapa az autó, Ferike meg dudál. Remek mulatság ez. — mondja a nagypapa. Elbúcsúzik tőlünk, hiszen betegállományban van, csak a szíve hozta most is öreg kocsijához, fiatal társaihoz. Közben elrcmfcrdálnak mellőlem. Azt ve"tm észre, egyedül állok — persze munkaidő van, mind javítgat, tisztogat valamit a kocsiján, az egyik génkocsivezető utasával már indul Felnémetre. Talán most Tóth Kálmánnal ismerkedjünk meg. Fiatal, komoly fiú, nemrég került a vá'lalathoz, de „régi“ gépkocsivezető. Nem szívesen beszél magáról. — Dolgozunk, élünk, s kész! Dolgozunk — élünk, de hiszen éppen erről szeretnék hallani, hogyan dolgoznak, hogyan élnek. Tóth Kálmán szavaiból kiderült: nagyon is jól megy a munka. Elsők lettek a vállalatnál, pedig nem volt könnyű. Csak végig kell nézni a gépkocsikon, mind ócskák, 18—20 éves Opelek, Olimpiák, némelyikhez már alkatrész sincs. „Kifutották“ masukat. — Küldhetné a minisztérium nekünk is Pobedákat — ez már Vámosi József kívánsága, az örökké mozgó, jókedvű gépkocsivezetőé. — Jó lenne egy melegedő is, sokat fázunk, hiszen állandóan úton vagyunk, sokat várakozunk kint a hidegben. Itt meg úgy érezzük magunkat — folytatta tréfásan —, mint egy divatbemutatón, mindig fel s alá sétálunk a közönség előtt. Egy kis meleg ital sem ártana, — forró tea, mint a szerelőknek. Nem nagy kívánságok ezek, s reméljük, hogy hamarosan teljesednek is ... Most érkezett vissza útjáról Bányai Mihály. Hogy állnak az itallal — kérdezem tőle kötekedve. — Úgy hallottuk, hogy a gépkocsivezetők sem vetik meg a jó bort. — Széles mosoly fut végig az arcán. — Italt csak szabadnapon — mondja —, hiszen emberéletekért vaR ÖK gyünk felelősen. Italos-..) nem vezethetünk, elvesztenénk jogosítványainkat. s ezzel kenyerünket. — Otthon szabadnapon megiszogaijuk a jó bort, hiszen egriek vagyunk. — Messziről feltűnik a felesége, s fiacskája. S pár perc múlva már édesapja nyakában csüng a hatéves ifj. Bányai Mihály. Egy-két szót váltanak s tovább mennek. Bányai 6okáig néz utánuk. Kisfia visszainteget. A gépkocsivezetők állandóan jönnek-mennek. Hol az egyiktől, hol a másiktól kapok el egy-egy mondatot, szót. Szívesen beszélnek a távollevőkről is, igazi jó barátai egymásnak. Dicsérik Kovács Istvánt, aki jelenleg vidéken van kocsijával, mesélik, hogy 130 ezer kilométert futott a múlt évben. Szolid fiú. öreg szüleit és testvéreit tartja — Csak egy „hibája“ van — mondja Vámosi Jóska — nem akar nősülni. Visszafordítom a szót; — Hát maga, hogy áll a nősüléssel. — Hogy én? — bocsánat, hívnak s nem nyilatkozik. A többiek hangosan nevetnek. Ügy látszik, készülőben van valami Vámosi Jóskánál is. Azután tréfás élményeiket me- sélgetik, közben e’-elhivogatják őket, azt veszem észre, hogy megint nincs benn egy kocsi sem. Jókedvű, derék, becsületes emberek a taxisofőrök. A központban a „32-es autóközlekedésnél“ is nagyon szeretik, dicsérik őket. Velük van a legkevesebb baj, pontosak, megbízhatóak, így nem is csoda, ha 1954 májusában már két sztahanovistát avattak közülük. Köztük Bakalár Sándort is. Pedig sztahanovista csak az lehet, aki 90 ezer kilométert balesetmentesen vezet. Elmondják azt is, hogy a múlt évben 4000 ember vette igénybe a taxit. S így a gépkocsi- vezetők munkaideje sem kevés. 12—16 óra, de ha várni kell, ha vidéken vannak, 20 óráig is terjed. Szeretik és megbecsülik ókét az utasok is, különösen az orvosok. akik leggyakrabban veszik igénybe a kocsikat. — Mert ismerik őket, s tudják, hogy ió kezekben van a kormánykerék. Tövös Károlyné
