Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-13 / 4. szám

4

Klf PUJSAC,

1955 Január 13. csütörtök.

— HUSZONHÉT FŐVEL megalakult a hatvani gazdakör parasztfiatalokból álló kultúrcsoportja.

— A NOVAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA tanulói új felszerelésekkel gazdagodva kezdik meg szürkét utál a tanulást. Január első felében 183 különböző biológiai és kémiai felszerelést és 18 új kétüléses iskolapadot kaptak.

— JUBILEUMI ELŐADÁST

tart a gyöngyösi munkás szín- ,i árszócsoport január 16-án Gyöngyösön, ahol Jacobi: Leányvásar c. nagyoperettjének 75. előadására kerül sor. Ezután Sólyom: Holnapra kiderül c. vígjátékát tűzik műsorra. majd március végén Kálmán: Csárdáskirálynő című oporettjét mutatják be.

— A KARÁCSONDl SZÍNJÁTSZÓK eddig hat alkalommal mutatták be Jókai: Aranyember című drámáját. A lelkes színjátszók a közeljövőben Gyöngyöspatán, Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben adják elő a iól sikerült darabot.

— 1955 JANUÁR 8-ÁN az egri járási kultúrházban tartották meg a Heves megyei kultúrmunkások aktívaértekezletét. Szőllősi Gyula elvtárs. a megyei tanács népművelési osztály vezetője beszámolójában e'mondta a múlt év hibáit és eredmén

3'eit, valamint megszabta a kultúrmunkások előtt álló feladatokat. A beszámolót számos hozzászólás követte. Az értekezlet részvevői sok értékes javaslatot tettek.

Az Állami Faluszínház sikeres előadása Füzesabonyban

Az Állami Faluszínház vasárnap a füzesabonyi kultúrházban Kálmán Imre: Montmartrei

ibolya cimü háromfelvonásos operettjét mutatta be. Az operett

A Miskolci Déryné Színház sikeres szereplése Egerben

1955 január 10-én, a Dózsa- színházban, a Miskolci Déryné Színház művészei Herczeg Jenő és Komlós Vilmos közreműködésével vidám műsoros estet tartottak. A közönség jól szórakozott és sokat nevetett Hacsek és Sajó kedves, szellemes tréfáin, és egyes jeleneteken. Kár, hogy a műsorban helyt adtak olyan régi, szellemtelen, sokszor az ízléstelenség határát súroló jeleneteknek, mint a „Társbérlők", vagy a ,,Névtelen levél".

Sokat nevetett a közönség

T?ol-i(&r TiKrw nílofoe

i\cdVvJVI» ÍUIIÚ» billiói Ot'.'J

és Máté Éva énekszámai, operettkettősei.

nagy sikerét bizonyítja, hogy az előadást 440 néző tapsolta végig. A Faluszínház 19-én és 22-én Egerben, 20-án pedig Gyöngyösön is bemutatja a nagysikerű operettel. r

Veifitőségválasitó gyűlést tartott a Heves megyei népi együttes

Az egri járási kultúrház most megnyitott új társalgó szobájában tartotta meg a Heves megyei népi együttes énekkara vezető- ségváiasztó taggyűlését. A gyűlés részvevői a; következő vezetőségi tagokat fogadták el: díszelnökök: Lendvai Vilmos, a megyei tanács elnöke, Szőllősi Gyula népművelési osztályvezető; díszkarnagy: Bárdos Lajos: elnök: Onodj Antal: patronáló karnagy: Darázs Árpád; kar. nagyok: Geibinger Sándor. Valentin Káilmán. Beválasztották a vezetőségbe Sándor Imrét, Tompos Miklóst, Béres Lászlót, Herman Annát és Godó Ferencet, az 5 tagjait is.

Közlemény

tjük olvasóinkat, hogy a beküldött kéziratokat I vissza nem adiuk, s azok megör- l felelősséqet nem vállatíz egri úitöröházbán

— Gyerekek! Indulunk! — kiáltotta az egyik kislány, akinek arcát már pirosra csípte a hideg. — A zsibongó gyermekhad elindult a szánkózásra alkalmas dombok felé.

Az udvar elcsendesedett. Am csak néhány pillanatra, mert máris két fiú igyekszik nevetgélve, hónuk alatt könyvekkel az épületbe ... Követem őket. Benn meleg, fűtött termek hívogatnak. Somos Jánosáé, az úttörőház vezetője mosolygó arccal fogad. A háziasszony büszkeségével kalauzol végig a pompás berendezésű házban. A társalgóban társasjátékokkal játszogatnak a gyermekek. Az ablaknál álló akváriumokban virgonc halak úszkálnak, a kalitkában papagályok rikácsolnak ... Kis szobába lépünk. Ez a kézimunka szakkör terme. Apró kezek buzgón varrnak, szabnak, ízléses kivitelezésű párnákat, térítőkét készítenek. Egyik asztalnál nagy munka folyik. A legügyesebbek

zászlót hímeznek, a „hála-zászlaját", amivel majd április 4-én vonulnak fel az úttörőház tagjai. Innen a rajzszakkörbe jutunk. A falak telis- teli képekkel, rajzokkal, amelyeket a pajtások készítettek. Az egyik rajzasztalnál komoly- arcú fiú éppen csendéletet fest. Ügyes ujjaival, korát meghazudtoló festményt készít. A lányok nagy munkában vannak. Képeket, tányérokat rendezgetnek, közben arról csevegnek, hogy szakkörük a jövő héten háromnapos kirándulást rendez az V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás meg tekintésére.

A modellező-szakkör termében fúrnak-!áragnak, készülnek áz apró re- gülömodellek a tcö vaszi versenyre. A háztartási szakkör tagjai pompás ebédet főznek. Paradicsomleves és túrós- tészta a menü. Az ebéd oly jól sikerül, hogy a pajtások kétszer is szednek saját főztjük- bőt.

A könyvtárhelyiségben is többen

vannak. Sári néni vezetésével a jó könyvek halmazából válogatnak az olvasni szerető tanulók.

Végül a ház legféltettebb helyiségéhez érünk: az

éléskamrához. Benn a polcokon befőttek:

— Ezeket mind a pajtások készítették a nyáron. Sok finom süteményük is volt — de elfogyott a szilveszteri bál alkalmával — mondja Somosáé. Megkóstoljuk a befőttet ... s már kis fehér tányérba rakja a szilvát és a rumosmeggyet. — Nem kell nagyon kínálni, hisz a „jó befőttnek nem kell cégér". — Az ízletes uzsonna után beszélgetünk. Megtudom, hogy sok látogatója van az úttörőháznak... A szakkörök jól működnek.

Tehát méltán lehet büszke városunk. Ezt elsősorban a kitűnő szervező munkának köszönhetjük. Somosáé és a többi vezető leleményességének, ügyességének.

Ruttkay Judit Gárdonyi tanítóképző

Hová menjünk szórakozni ?

— Az egri járási kultúrház

rendezésében a január folyamán Eger városban a következő művészeti rendezvények lesznek:

Január 17-én az Országos Cirkusz Vállalat ,.Le az ál" arccal“ címmel nagy varieté műsort tart, Hajdú Péter és Vámosi János felléptével.

Január 19-én és 22-én a Dózsa filmszínházban az Állami Faluszínház bemutatja Kál

mán Imre: „Montmartrei ibo lya“ című operettjét.

Január 26-án az Egri Központi Együttes közkívánatra megismétli a Dózsa filmszín házban újévig: „Humor ter ven felül“ című műsorát.

Január 30-án a Fővárosi Operett Művészegyüttes a Dózsa moziban a „Marica grófnő,, című Kálmán-operettet

adja elő.

ooooeoooooooQoogooocnoQccoooooooccooooooccioooaxxoooooiMoocooooooooooo

Szép megyénk — szép (ájnin

t A NESZTELENÜL | kergetőzö hópelyhek fehér takaróval lepték el a tájat. Puha párnába süppedő lépteink nyoma az egyetlen emberre emlékeztető jel, ami az őstermészet összhangját felidéző környezetünikíben és zrevehető.

Kora reggel, téli hóesés. Tejszínű sűrű levegő, csendben szállingózó hópihék. A várost — mely még csendben alussza álmát — messze magunk mögött hagyva az Eged emelkedőjén baktatunk felfelé a jóldsmert úton. Kora tavasztól, késő őszig nem egyszer jártunk már arra. minden alkalommal új és új csodákra bukkanva — de ennyi szépség tatáin még sohasem ragadott el, mint most.

Látókörünk nem tág. Nem is távoli szépségek vonják most magukra a figyelmet, hanem közvetlen környezetünk. A cser- szömörcés, kecskerágós hegyoldal bokrai roskadoznak a hó vattacsomóitól.

I MINTHA F.GY f művészi érzékű díszlettervező rendezett volna mindent el. Az állami gazdaság és az egyéni gazdák szőlővenyige sorai fehér csikós katonasorokra emlékeztető glé- dáikban hatolnak fel a hegyoldalra. Kihalt néma présházaik, ahol pár hónappal ezelőtt a szüret vidámsága uralkodott. S a táj kihaltsága oly élesen ernlér keztet a nyüzsgő eleven életre ami e vidéken uralkodik annakidején. Egyik társam, akit hasonló gondolatok foglalkoztatnak. a nehéz, de szivet gyönyörködtető úton megszólal:

— „Emlékeztek, mennyi gyöngyvirágot szedtünk itt tavasszal? — mutat a bokrok felé.

— Én meg itt fogtam azt a szép példány zöldgyíkot, ami dísze volt a terrénumunknak! — mondja Lajos úttörő pajtásunk, aki vállalkozott velünk az út megtételére.

Hol vannak most mind ezek? A sok növény és állat, ami elevenné teszi az Eged-oldalt?! Hol vannak a vidám kirándulók, a fürkésző természetbúvárok, s a fanatikus turisták, akik egyre a magasságokat róják!

Pár hónap és újra itt tesznek mind. De míg ilyen kérdésekről gon dolkoztunk, beszélgettünk, felértünk a tetőre. Közben megvirradt. Egy szusszanásnyi időre megpihenünk, előkerülnek a hátizsákokból a reggeli „szívcsep- pek”, megreggelizünk. Szerencsére vadász nincs közöttünk, akinek végtelenre nyúló kalandi- ját kellene hallgatni, így hamarosan tovább indulhatunk.

j HA EDDIG f a felfelémászás örömeiben részesültünk, most az ereszkedés gyönyörei szórakoztatnak. Szinte ködben haladva, jóformán a lábunk alá sem látva bukdácsolunk, hempergünk a puha hóban. Összehasonlíthatatlanul jobb a kedvünk, amit nemcsak a kiürült üvegeknek köszönhetünk, hanem egymásnak is. Cirkuszi produkciónak is beillő ugrándozássat, gyermekes hem- pergőzésekke! tarkítva haladunk. Valóságos csoda, hogy komolyabb baleset nem történt, csupán egy üres pálinkás üveg törött el. Szerencse bölcs előrelátásunknak. nem kellett túlságosan sajnálkozni elmúlta felett.

Itt már a méltóságosan magasba nyújtózkodó bükkök szálerdejében járunk. Az egyébként világosszürke törzsek most a hó hatására szinte mogorva sötétnek tűnnek. Az aljnövényzet szegénysége egységesebb hótakarót eredményezett itt, mint a túloldalon.

A libákon át minden különösebb esemény nélkül eljutottunk a Várhegyhez. Válrkútón, a menedékház,nád ismét pihentünk egyet, majd felmásztunk a kilátóhoz. Erre az időre — szinte az időjárás különös kegyéből — felszakadoztak a felilegek, és a legcsodálatosabb látványban gyönyörködhettünk. Köröskörül a behavazott táj — hatalmas erdőségek a hegyiekben, fehér takaróval borított szántóik a völgyekben, fehér süveg alá bújt pipázó házak a falvakban. Az előző némasággal szemben, az élet eleven lüktetése mindenütt.

Az erdő lakói közül először a mókus nyomait láttuk: megrág- csált fenyőiobozok, lehullott makkhéjak bizonyítják gondosságát. amivel ellátta magát télirevalóval. A bükkösben vaddisznó-csapást figyeltünk meg, amikről a vadásztársaságok gondoskodtak. Jól ellátott téli etetőket láttunk, akova máris apróbb, nagyobb nvomok vezettek. Egv- egy odúból csipegő madárkáik dugták ki fejüket, vagy, röppentek ki félelemtől doboigó szívvel.

I AZ EMBER IS f jeIt adott jelenlétéről. Favágók hangos ko- pácsolásától visszhangzott az erdő, a kisvasút szorgosan hordta munkájuk eredményét. Hangos szuszogását néha-néha na- gyos füttyszavával tarkította.

Sikfökút felé haladva egy

szembejövő vidám társasággal találkoztunk. Egyik közülük felfedezte volt katonatársát a velünk tartó tanárok között — Ti honin am ? Hová mentek? Mi ott a helyzet? — röpködtek az ilyenkor szokásos kérdések. Beszélgetés közben derült ki. hogy ők pestiek, s az ünnepeket itt töltötték el a téli Bükkben. Volt köztük gyári munkás, tanár. KTSZ-ben dolgozó kisiparos, Pesten együtt tartanak, ide is együtt jöttek.

Búcsút véve. tovább haladtunk célunk felé. A reggel még töretlen hóban egyre szaporodjak a nyomóik. A csendet a,z út felöl hangzó autóduda hangja, kiránduló és dolgozó emberek beszéde törte meg. A menedékház környékén téli üdülők élvezték a tél pompáját. Súlyos hófehértől görnyedtek a gallyak, a távbeszélő drótjai.

Alig ebédeltünk meg:

... „a téli alkony nesztelen leszállott” ...

I KIFÁRADVA, | egy feledhetetlen nap élményeivel gazdagodva róttuk a hazavezető útat. Sötét hajnal volt, ami,kor elindultunk. s villanyfényes öreg este érkeztünk haza. Bármenynyire fáradtak is voltunk, báir- mily nehezek is veitek lábaink, az utolsó dombtetőn még megállítunk. hogy a város esti fénypompájában gyönyörködjünk. Előttünk a vár sötét tömege emelkedett, félkörben, hosszan elnyúlva a fénykígyók jelezték az utcák futását. És itt éreztük igazán, milyen gazdag szépségekben. s jövőt építő, a múltból erőt merítő emberekben hazánk.

Halasy Lászió tanár

Németh László: BŰN

A harmincas években egy falusi fiú felmenekül Pestre az otthoni nyomor elöl, munkát keres, egzisztenciát akar teremteni. Nővérétől vár segítséget, aki Pesten szolgál cselédként. Hiába akar elhelyezkedni, nem sikerül. Lemond az álmáról, hogy „fixes" legyen, de még alkalmi munkát se kap, egyik napról a másikra vergődik. Nővére csupán avval tudja segíteni, amit gazdáitól lop. A regény második felében Lajos sorsa egy értelmiségi házaspáréval találkozik. Németh László a magyar értelmiség kiúttalanságát rajzolja meg regényében.

Romain Rolland:

COLAS BREUGNON

A .Jean — Christophe” Írója ebben az életkedvtől duzzadó

írásban szűkebb hazája, Burgundia földje és népe felé fordul. A szelíd burgundiai dombokon terem a világ egyik legízesebb szőlője, amelyből vérpezsdítő borokat préselnek. A pompás táj és az egészséges jókedv a regény kerete, amely a XVII. század elején játszódik és amelynek hőse a szorgos és teremtőkezű olamsey-i műbútorasztalos: Colas Breugnon. Romain Rolland olyan örökre feledhetetlen népi hőst gyúrt belőle, aki tipikusan képviseli a francia nép apró hibáit és nagy erényeit. Colas Breugnon ugyan kedveli a jó ételt-italt, szereti a szépasszonyt, legnagyobb szerelmese mégis a szabadság. A zamatos népi nyelven megirt. sok-sok találó kiszólással. patinás közmondással és kedves rigmussal ékesített ro!land-i prózát Jankovich Ferenc fordította.

Január 31-ig pótlékmentesen fizethető a kötelező biztosítás 1955. évi dija

Az Állami Biztosító a mezőgazdasági (tűz- és jég) biztosításra kötelezett termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdálkodóknak. továbbá a tűzbiztosításra kötelezett lakóépület tulajdonosoknak, kisipari és földműves- szövetíkezeteknefc az 1955. évre fizetendő díjat és az esetleges hátralékot feltüntető kötelező biztosítási kötvényt küldött.

A Minisztertanács 1064/1954. sz. határozata értelmében a kötelező biztosítás 1955. évi díja — a mezőgazda-sági termelő- szövetkezetek jégbiztosítási díjának kivételével — 1955. január 1-én esedékes és január 3l-ig késedelmi pótlék nélkül fizetendő. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jégbi.ztositáisi díja 1955. III. negyedévben esedékes.

Késedelmes fizetésnél j díjat az esedékességtől számított havi egy százalék pótlék terheli, s az közadók módjára behajtható.

A kivetett díj helyesbítését lehet kérni, ha a kötvényen feltüntetett lakóépület« és földterületi adatok eltérnek a tényleges

helyzettől. A felszólamlást a helyi tanácsnál díjmentesen kapható „változás-jelentési lapon”, vagy egyszerű levélben az Állami Biztosító járási felügyelőségéhez kell küldeni. A felszólamlás adataira a tanács igazolása szükséges.

A kötelező biztosítás szükségességéről a,z elmúlt két év alatt többszáizezier jég- és tűzkárosult saját tapasztalatai alapján győződött meg. Mindenkinek érdeke és kötelessége, hogy a kötelező biztosítás 1955. évi díját és esetleges hátralékát nyugta ellenében az adóügyi megbízottnál vagv a kötvénvhez mellékek befizetési lapon kifizesse.

Mozik

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

január 13—16-ig: Gyárvái;

(cseh)

Egri Dózsa Filmszínház:

január 13—15-ig: Arlberg

express (osztrák)

Gyöngyösi Szabadság:

január 13—19-ig: 2x2 néha 5 (magyar)

Gyöngyösi Puskin:

január 14—16-ig: 2x2 néha 5 (magyar)

— A BÉKE VILÁGTANÁCS

határozatának értelmében 1955- ben világszerte megemlékeznek Ádám Mickieviczről, a legnagyobb lengyel költőről: Lengyelországban már folynak is az ünnepségek előkészületei,

műsora:

Füzesabony:

január 13-án: Vidám verseny

(szovjet)

13 —18 ig: Fel a fejjel (magyar)

Hatvan:

január 13-án: Törvényenktvüli lovag (francia)

14—18-ig: Szülőföld muzsikája (cseh)

A Szikra Könyvkiadó 1955 januári kiadásából :

Nemes Dezső: MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSA

A kötet szerzője, műve bevezetőjeként., bőséges levéltári anyag alapján leplezi le a magyar uralkodó osztályok és a Horthy-klikk felelősségét a második világháború pusztításáért, s ugyanakkor vázolja az antifasiszta, háborúellenes erők harcát is, amelyet azok a nemzeti összefogás jegyében, a kommunista párt vezetésével, a fasizmus ellen vívtak. Részletesen foglalkozik Magyarország felszabadításának katonai és politikai eseményeivel. Különösen érdekes része a műnek a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységének ismertetése és értékelése. Számos, napjainkban is rendkívül fontos kérdéssel is foglalkozik, például a népi szervek szerepe a nemzeti függetlenségért és a demokratikus átalakulásért vívott harcban, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra jellege hazánk felszabadulásának idején stb.

Erenburg: AZ EMBEREK ÉLNI AKARNAK

A könyv Erenhurgnak a Béke Világtanács berlini ülésszakán (1952 május) elmondott beszédével kezdődik, s a Béke-Világ - tanács stockholmi ülésén mondott beszédével végződik. Eren- burgnak ezek az írásai — éppen

'gr/, mint a „Béke úfia" című magyarul megjelent kötete' is — meggyőző, sokszor szenvedélyes erővel hirdetik a népek hékeaka- ■■atát. Maró gúnyig fokozódó szellemes iróniával leplezi le a háborús gyújtogatok mesterkedéseit.

VITTÜK A ZÁSZLÓT (Emlékek a munkásmozgalom hősi múltiából)

1890-től a felszabadulásig ter- iedő időben a mozgalom különböző területeiről, földmunkás- mozgalom. sztrájkok, illegális munka, börtön, munkásszínjátszás, partizánharcok stb. témákról szóló színes, érdekes leírásokat tartalmaz. Csaknem ötven elvtárs mondja el élményeit, a volt kubikos egyszerűen, a maga ízes beszédével, az író finomabb eszközökkel. Az illegális és legális munkásmozgalom eddig kevésbé ismert részleteinek feltárásával hozzájárul a magyar munkásmozgalom. történetének közelebbi megismeréséhez.

ÁLLAMI FALUSZINHÁZ MŰSORA

Az Állami Faluszinház me- ervénk községeden és városaiban Kálmán Imre: Montmartrei Ibolva

című három felvonásos operettjét mn tatja be

Jaguár 13-án csütörtökön Me- ""^rVánvban,

1 4-én pénteken Kömlön,

1 ”-én p7orvdmtov> ^-/jhalmnu. 16-án vasárnap Bélapátfalván.