Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-05 / 96. szám

4 1954 december 5. vasárnap. NÉPÚJSÁG Szép zene.; jó kedvre vidító muzsika (A Suha-Csernitzky együttes munkájáról) TJJ ZENEKAR jött Egerbe 1953. januárjában, a Suha— Csernitzky együttes. Hírük már messze megelőzte őket. A Gyöngyösön, majd Veszprém­ben játszó együttes jó játéká­val kivívta a közönség rokon- szenvét, elismerését. Jómagam személy szerint is nagyon örültem jöttüknek, hi­szen évek óta ismerem őket, gyermekkorom jó részét együtt töltöttük. Sok kedves emlék fűz hozzájuk. De sok kislány szíve dobbant nagyot, mikor megszólalt Kálmán szép zen­gésű hegedűjének húrja, vagy Pista csellójának bánatos, búeó hangja egv-enw nvári éjszakán az ablakok alatt. S MOST ÚJRA találkoztunk itt Egerben, ahol már többen hallhatják azt a szép dallamos, vidám kedvre hangoló, vagy a lábakat is fürge mozgásra ser­kentő muzsikát, amellyel min­dig igyekeztek jó szórakozást nyújtani az emberek számára. A Suha—Csernitzky együttes öt tagból áll. Mindnvájan ki­váló képzettségű zenészek. Ér­dekessége a zenekarnak, hogy tagjai közül négyen — Cser­nitzky Dénes kivételével — édes testvérek. Zenéjükön is meglátszik a nagy összehan­goltság, a szép harmónia, ame­lyet nemcsak az együttes több­éves állandó munkája, össze­szokottsága, hanem tagjainak mély baráti és testvéri kapcso­lata is eredményezett. Ma már Eger dolgozói egyre igényesebbek. Ha szórakozni mennek, jól akarják érezni magukat. A jó hangulatot pe- di" nemcsak a bor adja meg az embereknek, hanem a szép zene, a jókedvre vidító muzsi­ka is. Eger város dolgozóinak jó szórakozását, kellemes pihe­nését, jókedvét biztosította ed­dig is és reméljük a jövőben is biztosítja az együttes jó já­MÜSOKUKAT megfigyelé­sem szerint úgy válogatják össze, hogy mindenki megtalál­ja abban azt. amit szeret. Sok­szor és szívesen játszanak nép_ dalokat. Eredeti, ősrégi, igazi vekednek, maguk is igen sokai tanulnak. Többször hallottuk már őket a zehei ismeretterjesztő előadá­sok alkalmával szerepelni. Em­lékezzünk csak a Strauss, az Erikéi—Liszt, vagy a Verdi-est- re. Több hétig készültek becsü_ letes, lelkiismeretes munkával ezekre az előadásokra, hogy a közönség ne csalódjon bennük, hiszen nem kis feladat Verdi, vagy Liszt műveit öttagú zene­karral játszani. S a Verdi-esten 400 főnyi közönség tapsolt lel­kesen jól sikerült előadásukon. Látjuk tehát, hogy a város dol­gozóinak nemcsak a szórako­zásban, hanem zenei ismere­teinek fejlesztésében, zenei íz­lésének nevelésében is nagy szerepet játszottak eddig és re­méljük, hogy játszanak a jö­vőben is. Nagy tudásukat szívesen ad­ják át zenész társaiknak, s mindnyájan lelkes tagjai és irányítói a Heves megyei Népi Együttes népi zenekarának, ahol most hetenként két alka­lommal új műsor megtanulá­sán fáradoznak. Liszt II. Ma­gyar Rapszódiájának előadásá. ra készülnek. Csernitzky Dénesi többször hallottuk már különféle ünne­pi előadások alkalmával. Mű­vészien adta elő a tavalyi fő­iskolai kultúrnapon Liszt XV. Rapszódiáját és Liszt: Magyar Fantázia című művét, más al­kalommal Hacsaturján Tocca­táját és legutóbb a november 6-i ünnepségeken Chopin: For­radalmi etűdjét. A SUHA—CSERNITZKY együttes kivívta az egri közön­ség tetszését és megbecsülését, belopta magát az emberek szí­vébe. A Magyar Rádió is fel­figyelt művészi munkájukra, és több felvételt készített mű­sorukból, s ezen felvételek kö­zül nem is olyan régen köz­vetítette is az együttes játékát műsorában. A magam részéről további jó munkát és sok sikert kívánok a zenekarnak. Dienes Tibor népművelési előadó Az együttes tagjai a mikrofon előtt. harmonika köré csoportosul­nak és énekelnek. Átalakul­nak vokál-együttessé. Fel­csendül a már általuk általá­nosan ismertté vált szép dal­lam: „Estefelé, mikor a szív valakit hív...“ Majd felcsendülnek a Truba­dúr legkedvesebb dallamai. Később a Bánk-bánból hallunk részleteket. íme, itt a komoly zene, a klassziküs zene. Ezt is népszerűsítik. Igen sokan álta­luk ismerték meg a klasszikus zene legszebb dallamait Az együttes, amint már mindnyájan tapasztalhattuk, kis közösségben összeforrva tartalmas, változatos, szép mű. sorral és művészi játékkal szórakoztatja a város dolgo­zóit. Figyelembe veszik a kö­zönség igényeit, s mivel ezek az igények egyre jobban nö­A gyöngyösi járási kultúrház munkájáról — AZ ÁLLAMI FALU- SZINHÁZ december 5-én Hat­vanban a Két úr szolgája cí­mű vígjátékot adja elő. ★ — HATVANBAN a volt tiszti klub helyén szombaton, december 4-én gazdakört avat­tak. ★ — BÉKEEST BOCONÁDON. A község egyénileg dolgozó parasztasszonyai a kultűrott- honban teaesten vendégül lát­ták a Petőfi tsz asszonyait. Ezt az estet viszonzásul adták a termelőszövetkezetek asszo­nyainak ak5k eze'őt* e"'7 hó­nappal látták vendégül az egyénileg dolgozók asszonyait. A békeesten kultúrműsort adott a kultúrház műkedvelő- bríp7" -1 »jne'vet éjfélig tartó tánccal fejeztek be. — A GYÖNGYÖSI MÁV KITÉRÖGY ÁR színjátszócso­portja decemberben előadja Schubert „Három a kislány“ háromfelvonásos dalművét. * — AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TÜRHÄZBAN budapesti mű­vészek fellépésével december 5-én délután 5 órakor és este 8 órakor Huszka: Lili bárónő című operettjét adják elő. A főszerepben Raffael Márta operetténekesnő és Gozmány György énekes. ★ — APCON vasárnap decem­ber 5-én a rózsaszentmártoni kultúrcsoport Jacobi: Leány- vásár című operettjével sze­repel. A gyöngyösi kultúrotthonban eleven, pezsgő kultúráiét fo­lyik. Máris sok szép. igényes műsorral szórakoztatják és ne­velik a gyöngyösi járás lakóit. A kultúrélet vezetőinek és sze­replőinek lelkes munkája úrrá lett a nehézségek felett. Az énekkarban 50—60 éves emberek is szerepelnek, akik igénylik azt a szellemi és lelki felüdülést és szépséget, amit egy-egy próba nyújt számukra. Munkájukra már nagy zene­szerzőnk. Kodály Zoltán is fel­figyelt, aki meg is ígérte láto­gatását a közeljövőben! Szín­játszó csoportjuk legutóbb Ja­cobi: „Leányvásár“-jával ara­tott nrw»v sikert Gyöngyösön és a járás több községében. Fia­tal népi tánccsoportjukat és balettkarukat az első fellépé­sük után szívébe zárta Gyön­gyös közönsége. A gazdaasz- szonvkör munkája is dicséret­re méltó, itt szakemberek tar­tanak előadást a fehérnemű és felsőruha szabászatról az érdeklődő asszonyoknak. Már sok-sok kedves játékot is ké­szítettek, mellyel a pesti szak­köri kiállításon is résztvettek. A képzőművész kört Csiky festőművész vezeti. A nyolcta­gú kör rendszeres munkájáról sok-sok grafikai és ecsettel ké­szített alkotás tanúskodik. Külön dicséret illeti a Szabó házaspárt. Nagy hozzáértéssel, s lelkesedéssel foglalkoznak a kultúrcsoport tagjaival. Szabó elvtárs énektanár, s emellett a munkája mellett az énekkar kiváló vezetője. Felesége, a tánccsoport tanára. A tánccso­port próbáin Szabó elvtárs se­gít zongorakíséretével feleségé­nek. A fiatalok szeretik és be­csülik őket. A művészeti veze­tők és a csoporttagok egymás iránti szeretete és megbecsülé­se a későbbi sikerek forrása lesz. Karácsund község kulturális életéből Kaméliás hőig/ December 9—15-ig mutatja be a gyöngyösi Szabadság film­színház a Kaméliás hölgy című, Alexandre Diumas nagyszerű színdarabja nyomán készült francia filmet. Fő alakja Margue­rite Gautier, aki valóban élt. Az 1840-es években egész Párizs ismerte feltűnő szépségéről, fényűzéséről és változó szerelmei­ről. 1847-ben a tüdőbaj sírba vitte. Maradandó emléket Verdi, a nagy olasz zeneszerző állított neki 1853-ban, operát írt róla, a Traviatát. A film Marguerite-ját léha szórakozásaiból a fia­tal Armand iránt érzett szerelme szabadítja ki. Azonban az előítéletek és osztálykorlátok megakadályozzák boldogulásukat. Marguerite enged az öreg Duval kérésének és lemond fia sze­relméről. A film végén az elhagyatott szobában a halállal ví­vódó lány csak szerelmesére vár. Az utolsó percekben érkezilt meg Ar\mand s karjai közt alszik el örökre a lány. MOZIK MŰSORA Gyöngyösi Puskin: December 5—6-ig: Nincs bék© az olajfák alatt (olasz). December 7—8-ig: Bajazzók (olasz). December 5-én, vasárnap d#. matiné: Afrikában történt. Hatvan: December 5—6-ig: Távoli kikö­tő (szovjet). December 7—9-ig: Vidám csil­lagok (szovjet). December 5-én, vasárnap de. matiné: Aranycsillag lovagja. Füzesabony: December 5—7-ig: Hűtlen asz­szonyok (olasz). December 8—9-ig: Az utolsó padban (német). dJriLÁM* Egri Vörös Csillag Filmszínház: December 5 — 8-ig: Én és a nagyapám (magyar). December 5-én, vasárnap de. matiné: Cirkusz porondján. Egri Dózsa Filmszínház: December 5-én: Bajazzók (olasz). December 6—7-ig: Leleményes asszonyok (francia). December 5-én, vasárnap de. matiné: Puskás ember. Gyöngyösi Szabadság: December 5-én: Vidám csilla­gok (szovjet). December 6—8-ig: Mágnás Mis­ka (magyar). December 4-én, vasárnap de. matiné: Első start. Miért szünetelt napokig a kiskörei óvoda ? (Tudósítónktól.) Szedmák Melinda óvónő egynapos eltávozás helyett, még 3 nap múlva sem jelent meg munkahelyén, s így nem volt, aki a gyerekekkel foglalkozzék. Ezekután nem csoda, ha a kiskörei óvoda elnéptelenedik, a szülői bizalom meginog az óvónő iránt. Több hívatásszeretetet, munkafegyelmet kívánunk a fut* A községi könyvtárak közül elsőnek az országban a kará- csondi könyvtár, a község 3680 lakója közül 1036 állandó olva­sója van. A kölcsönzött köny­vek száma egy hónapban kö­rülbelül 1800—2000. November 21-én román küldöttség láto­gatta meg a kultúrházat. A küldöttség megtekintette a kul­túrház munkáját, jól berende­zett könyvtárát és olvasóter­mét. Vasárnap délután és este az egri Vörös Csillag filmszínház „Én és a nagyapám“ címmel kedves, vidám gyermekfilmet mutat be Az egri Dózsa film­színházban Leoncavallo örök- *zép melódiájú operáiéból ké­A karácsondi kultúrház színjátszó csoportja nagy mun. kában van. A jövő hónap 4-én mutatja be Jókai: „Aranyem­ber“ című regényének színpa­di változatát. Januárban Gyön­gyösön, a járási kultúrházban mutatkoznak be a karácsondi színjátszók. Tervezik, hogy Egerben. Füzesabonyban, Kai­ban, Hatvanban, Aszódon és Gödöllőn is bemutatják az szült filmet, a Bajazzók-at lát­hatjuk. Az egri járási kultúr­házban délután 5-kor és este 8 órakor Huszka: Lili bárónő című operettjét adják e’ő a fővárosi operetts^inóí-zok köz- reműködésáv''1 „Aranyembert“. Hová menjünk szórakozni? Az igazságügyminisztérium pályázatot hirdet jegyzői és bírósági fogalmazói állásokra tál óvónőtől,------■■■■■■.I ——►« A közjegyzői kinevezést kérők a kisvárdai, nyírbátori, komlói, hódmezővásárhelyi, gyönki, kar­cagi, kunszen mártoni, tiszafüre­di, szentgotthárdi és a letenyei járásbíróságokon rendszeresített közjegyzői állásokra pályázhat­nak. Bírósági fogalmazói állásokra pályázni lehet az egri és miskol­ci megyei íróságokhoz, továbbá a salgótarjáni, berettyóújfalui, egri, gyulai, orosházi, siófoki, kiskunhalasi, kunszencnvk’ósi, abaujszántói, mezőkövesdi, fehér- gyarmati, nyírbátori, pécsváradi, siklósi és adonyi járásbíróságok­hoz, valamint a karcagi városi bírósághoz. Mind a köz’egyzői. mind a fo­galmazói állásra pályázhatnak jogi képesítéssel rendelkező ma­gyar állampolgárok, fogalmazói kinevezést azok a személyek kér­hetek. akik 40. életévüket még nem töltötték be. A kérvényt annak a megyei bíróságnak az elnökéhez kell be­nyújtani. amelynek területére a pályázó kinevezését kéri. A kine­vezést több területre vagylagosan is lehet kérni. Amennyiben a pályázó nem egy meghatározott területre kéri kinevezését, kér­vényét közvetlenül az igazság­ügyminisztérium személyzeti fő osztályához kell benyújtania. A kérvényhez részletes önéletraj­zot, a jogi képesítésre vonakozó bizonyítványt, valamint az esetle­ges korábbi munkára vonatkozó igazolást kell csatolni. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Tóth Sándor, Szabó Márta, Czitner Ilona, Palkovics András, Zubor József, Bóka Jó­zsef, Csentes Mihály, Sóskúti Jó­zsef, Szalóczi Géza, Magvasi And­rás, Pál Péter, Bagi Albin, Bán Adrienne, Káli Judit, Ferenc Ottó, Bárány Zsuzsanna. Meghaltak: Tóth Sándor (1954) Veres Andrásné (1887), Ringel- hann Béia (1883), Csiri József Í1882), Nagy András (1878), Bakos Péter (1891), Novák Attila (1954). Bari Bertalanná (1914). HÉT ÉVSZÁZAD MAGYAR VERSEI Cj kiadás. Klasszikus és élő költőink legjobb alkotásait, valamint a népköltészet évszázadok szülte remekeit tartalmazza a máso­dik bővített kiadás. Az anyag összeállításánál a szerkesztő- bizottság figyelembe vette az első kiadási ért bírálatokat. A II. kiadásban nemcsak a kö­tetbe felvett írók száma, de nagyjaink költeményeinek szá­ma is jelentősen megnöveke­dett. Jókai Mór: AZ ÉLET KOMÉDIÁSA Jókai ebben a regényében önkénytelenül is rátéved a realista ösvényre és a maga valóságában ábrázolja a iki­egyezés utáni idők korrupt, al­jas diplomáciai karát és azokat a mesterkedéseket, amelyek­nek kapcsán a monarchia feu- dálkapitalista vezetői politiká­jukat bonyolítják. A regény romantikus magva az, hogy egy szegény közvemes ifjú visszautasítja a gazdag hercegnő kezét és helyette a szegény varróleány-társalkodó« nőt veszi feleségül. A Kállai-kettős is helyet kö­vetel magának a sokszor füs­tös. zajos termekben. Egy- egy szép magyar népdal nem egy hallgató ajkára csalja a még szebb szöveget is. A tánczene kedvelői is meg­szerették játékukat. Újszerű­ség jelentkezik a szórakoztató és tánczene interpretálásában az együttesnél. És ez a zene­kar összeállításában rejlik. A legkülönfélébb táncműveket vonós zenekar adja elő. A dal­lamot az első és másodhegedű adja. a kíséretet a zongora, a ritmust a gitár és a nagybőgő. Játékuk előadásmódban hason­lít a szimfonikus dzsesszhez. Kálmán hegedűjének hangján sokszor csendülnek fel a leg­szebb magyar operettek dalla­mai. A klasszikus zenének is nagy mestere. A zongorát né­magvar népdalok csendülne! fel Suha Pali kristálytiszta zen­gésű hegedűjének húrjain Nem ritkán hallani Kodály vagy Bartók feldolgozást mű­sorukban. vagy Vujisics He­ves megyei népdalfeldolgozá­sait, amelyek a legújabb He­ves megyei gyűjtés alapján ke. rülnek művészi feldolgozásban és előadásban a közönséghez ha felváltja a tangóharmonika, s ilyenkor csodálkozhatunk Csernitzky Dénes nagy virtuo­zitásában, amely nemcsak mes­teri játékát, hanem a zene sze- retetét, mélyen érző szívét is elárulja. EGYSZER CSAK arra le­szünk figyelmesek, hogy a hangszerek pihenni térnek, a nagybőgő, gitár, vagy tangó­

Next

/
Thumbnails
Contents