Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-05 / 96. szám

1954 december 5. vasárnap. NÊPUJSÏG 5 A TUD OMÁN Meteor vagy repülő csészealj? Október 25-én fél 6 tájban rendkívül fényjelenség tűnt fel hazánk egén, egy erős fényű meteor. Szerte az országban igen sok ember látta ezt a je­lenséget, főként éjjeli örök, utazók és koránkelő emberek. A budapesti Uránia Csillag- Vizsgáló felhívására sokan kö­zölték megfigyeléseiket, 1441 levél, 60 telefon és 31 szemé­lyes bejelentés érkezett eddig. Ezekből hozzávetőlegesen meg­állapítható a tűzgömb átmérő­je, súlya, magassága és hala­dási iránya. Dr. Detre László, az Akadé­mia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója szerint a tűzgömb kb. 200 km magasságban tűn­hetett fel. Svájc környékén jö­hetett be a légkörünkbe és a Földközi-tengernél tűnt el. Át­mérője kb 10 km lehetett. Jellemző, hogy az utóbbi idő­ben Magyarországon is elter­jedt csészealj-mese hatására egyesek ezt az egyszerű jelen­séget félremagyarázták és a francia rádió közléséhez ha­sonlóan hiresztelték, hogy meg­jelentek a „repülő csészealjak“ Magyarország egén is. Mivel bizonyítható az, hogy az október 25-i jelenség nem csészealj, vagy valamilyen ra­kétahajó volt, hanem egyszerű meteor? Elsősorban azzal, hogy ha rakétaelvű készülék lett volna, akkor annak a horizonton fel kellett volna tűnnie, végigha­ladnia az égbolton és eltűnni a horizont alatt. A megfigyelések viszont azt bizonyítják, hogy a jelenség a horizont felett kép­ződött, azzal majdnem párhu­zamosan futott végig és tűnt el, mintegy 20—25 másodpercig világítva. A legmeggyőzőbb bi­zonyítékot azonban a fényké­pek szolgáltatják. Bíró János undi tanító tanulóival kirán­dulásra készülve, nyakában fényképezőgéppel észlelte a rendkívüli jelenséget. Nem so­kat habozott, míg a fényjelen­ség tartott, két felvételt sike­rült róla készíteni, ö az or­szágban az egyetlen szerencsés ember, aki lefényképezhette ezt a rendkívüli tüneményt. A fel. vételen jól látható a meteor szétrobbanása. Pontos adatokat még nem tudunk. A Csillagvizsgáló Inté­zet most kért jelentéseket a külföldi intézetektől, ha ezek megérkeznek, pontosan kiszá­mítható ebből a tűzgömb pá­lyája is. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy nem üstökös volt, mert az üstökös a Föld légkörén kívül, tehát a Földtől nagy távolságra kezd fényleni a Naphoz közeledve, bizonyos ionizációs folyamatok'hatására. hasonlóan a sarki fényhez. Ez a kozmikus anyag azonban csak a Föld légkörében jött izzásba. Azt még nem állapí­tották meg, hogy lezuhant-e valahol, vagy elhagyva a lég­kört, továbbhaladt. Arról azonban meggyőződhe­tünk a fényképek alapján, hogy a jelenség semmiféle csé­szealjjal sem azonosítható. Kiss István főisk. tanársegéd, a TTIT csili, munkabizottság vezetője vitAs onoaríRjAi eeresüijcrrjcf NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintenie ... Divatbemutató Egerben December 5-én, vasárnap dél­után 5 órakor a Szakszervezeti Székház Rákosi-termében kisipa­ri ruha, cipő és frizura divat- bemutató lesz. Közreműködik a Suha—Csernitzky művészegyüt­tes. Kötelező ruhatár 5 forint. Jegyek a helyszínen. ★ A SZAKSZERVEZETI SZÉK­HÁZ földszinti termében szom­baton megnyílt a Kisipari Szö­vetkezetek Árubemutatója, mely vasárnap, 5-én reggel 8 órától este 8-ig tekinthető meg. Belépés díjtalan. Hatvan város anyakönyvéből SzCIettek: Labos Ilona, Ambrus István, Pócs Ferenc, Gáspár Ka­talin. Házasságot kötöttek: Korsós János — Muliter Rozália. Mándl István — Pozsdr Ilona, Riez Ist­ván — Filó Erzsébet. Ludvig István — Pap Erzsébet. Meghalt: Kajllnger Jánosné. Az Állami Áruház az Alkot- I mány utca 7. szám alatt az ! udvarban lévő helyiségben j JÁTÉKVÁSÁRT I rendez december 24-lg. Egész nap nyitva : Eleven télapó Sipo s János kiskörei levelezőnk megírta, hogy a kiskörei rizstermelők csoport­ja nem kapta meg 54 mázsa hántolt rizs ellenértékét a földművesszövetkezettől. Köz­benjárásunkra az elmúlt héten a rizstermelők hiánytalanul megkapták a rizs árát, az áruház és a Játékvásár Is ■ december 5-én, vasárnap 9 ! órától 13 óráig nyitva tart** Gyermekeknek — karácsonyra AZ IFJÚSÁGI könyvki­adó karácsonyra sok örö­met szerez gyermekeinknek. Fazekas Anna kedves köny­ve: a Mackó, mókus, ma­lacka; Váradi: Kilenc sze­recsengyerek, a kicsinyeknek. Nagyobb fiúknak újból kiad­ták Dickens: Copperfield Dá­vidját. Defoe: Robinsonját és Mark Twain- két örök szép alkotását: Tom Sawyer Ka­landjait és a Huckleberry Finn kalandjait. Kislányoknak ff Német Demokratikus Köztár­saság törhetetlen gyönyörűen felöltöztetett babákat küldött, áruk sem drága, 64.— forint­tól 140.— forintig. Van köztük néger, matróz, tiroli és isko­lás baba is. A harmadik osztályosok nevében irt la­punkhoz Kálmán Aranka pajtásesaládvezető Kisköréről. Megírja, milyen szorgalmasan gyűjtik a vasat. Már eddig a kicsinyek 6 má­zsa vasat gyűjtöttek össze. Azt tervezik, hogy abból az összegből, amit a fémhulladékért kapnak, a fiúknak futballt, a lányoknak pedig rendes labdát vesznek. Nemcsak a vasgyüj- tésben szorgalmasak a pajtásdk, hanem a ta­karékbetét lapokon is gyűlik már a pénz. Ezt nyári kirándulásokra, táborozásokra tették félre. Termelési értekezletet tartottak \i Egri Vendéglátóipari Vállalat dolgozói Az elmúlt hét csütörtökén termelési értekezletre gyűltek össze az egri Vendéglátóipari Vállalat központjának o fiók­jainak dolgozói. A termelési értekezleten képviseltette ma­gát a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az állami ke­reskedelmi felügyelőség, s a Népújság szerkesztősége is. A megnyitó után Móczár Márton vállalati igazgató tar­totta meg beszámolóját, érté­kelve a vállalat október havi munkáját. Megállapította, hogy általánosságban a fejlődés, a munka javulása, az eredmények a jellemzőek a vállalat munkájára. Sokat ja­vult a dolgozók magatartása, az áruellátás, az ételek minő­sége. Igen sok dolgozó telje­sítette túl tervét október hó­nap folyamán, s számottevő az eredmény az önköltség- csökkentésben, a takarékos­ságban is. Az elért eredmények azon­ban nem leplezhetik azt, hogy igen sok hiba hátrá’tatja még a vállalat munkáját — mon­dotta a továbbiakban Móczár elvtárs. Nem mindenütt meg­felelő még a tisztaság, szá­mos panasz hangzott el az elő­fizetéses menü ellen, elsősor­ban a Vadászkürt étteremben. Számos esetben előfordult az is, hogy az üzemegységek ve­zetői nem tartják be a pénz­ügyi fegyelmet, különféle kifi­zetéseket eszközölnek, meg­kerülve a vállalat központját. Ezután arról beszélt, hogy a vállalatnál megszigorították az ellenőrzést, s ennek máris tapasztalható a hatása. Több dolgozót kellett már eddig át­adni az ügyészségnek, illető­leg fegyelmi úton eltávolítani állásából, mert árdrágítást kö­vetett el, vagy meglopta a nép vagyonát. A termelési értekezlet be­számolója végezetül foglalko­zott a Népújság október 31-i számában, a vállalat káder­munkájával kapcsolatban meg­jelent cikkel. Móczár elvtárs megállapította, hogy a cikk állításai, fényei megfelelnek a valóságnak, feltétlenül szük­séges a helyes következtetés levonása. De az értekezlet részvevői megállapították azt is, hogy a Népújság cikkének végkövetkeztetése, mely sze­rint az igazgató nem felel meg a vállalat vezetésére, helyte­len volt, lovat adott egyes fegyelmezetlenek alá. A beszámoló után hét dol­gozót tüntettek ki oklevéllel október hónapban végzett jó munkájukért. Ezután került sor a hozzászólásokra, melyek­ben a dolgozók elmondták észrevételeiket a vállalatveze­téssel és saját munkájukkal kapcsolatban és hasznos ja­vaslatokkal járultak hozzá a válalat munkájának megjaví­tásához. * A szerkesztőbizottság meg­jegyzése: A termelési értekez­let beszámolójában, a Népúj­ság Idevonatkozó cikkével kapcsolatos megállapításokkal egyetértünk. Valóban helyte­len volt a cikkben — a két­ségkívül megta’ álható hibák ellenére is — olyan következ­tetést levonni, hogy az igaz­gató képtelen a vállalat veze­tésére. S azt, hogy mennyire képes, éppen hibáinak kija­vítása mutatja. GYURKÓ GÉZA: _____Te. álig van már a pincénkben, l egfeljebb, ha egy hétig elég még — magya­rázta vasárnap reggel Kovács a feleségének, miközben nagy szuszogva rakosgatta karjáról a tűzhely mellé a felhasított aprófát. — Mit csináljak? Voltam már vagy négy­szer a TÜZÉP-nél. Vagy nem volt, vagy ké­sőn mentem, vagy annyian voltak, hogy in­kább sarkon fordultam.. ; Én nem is tudom, mit csinálnak a TÜZÉP-nél, hagy nincs fa — így az asszony. — Lehet, hogy a TÜZÉP nem is tehet róla, porolta le nadrágját Kovács, Hátha az erdő­kön nem vágnak ki elég fát? Kedvem lenne Csortos b. János és társa hajkoljők, más­szóval bevágják a fát, hogy majd erre dűl­jön ... már egyszer alaposan körülnézni a Mátrában, mit csinálhatnak ott! Egész biztosan nem gon­dolnak a városiakra. Mineik is, nekik aztán van fájuk, dosztig.. ; •k Hát ha annyira kíváncsi Kovács kartárs, mit csinálnak a mátrai erdők között, a mátrai emberek, jöjjön velem, éppen odatartok. ★ I Fehér gallért h,-izr>tt nyakára a Mátra. Alul a lába, felül a feje, a kettő közt vatta­színű fehérség: őszi köd csöpög a fáiéról. A gyöngyös felőli oldalon 20 ezer hektár tölgyes, bükkös, gyertyános; ez a mátrai állami erdő- gazdaság. A másik oldalon, ahol a Mátra va­lósággal rátapad a Bükk lábaira, majd 30 ezer hektár erdő: ez a recski állami erdőgazdaság világa. Csodálatosan szép világ ez. A napok­ban esett hó éppen most olvadt el, a levélsző­nyeg vöröse úgy izzik a fák alatt, mint a fortyogó acél, s lágyan süpped az őzek, szarvasok léptei alatt. Hazánk egyik legszebb vidéke ez a látszólag néma, fenséges, csendes erdő. De csak látszólag csendes. Hirtelen fejsze­csapások hangja, fűrészvisítás, lovak dobo­gása töri meg a némaságot: favágók dolgoznak itt, dőlnek a faóriások, lihegnek a lovak, nem egy helyen csülökig sárt dagasztva vonszolják az erdei rakodóra a hatalmas fatörzseket. Dolgozik az erdő, dolgoznak a fejszék. I Az egyik vágásban ^ ha van m forgatja a kifényesített nyelű fejszét a 72 éves Molnár József bácsi, aki 12 éves kora óta vág­ja rendületlenül a fát, úgy ismeri az erdőt, Fuvarosok vontatják a rakodóhoz a feldara­bolt faóriásokat. mint a tenyerét. S hogy dolgozik? Naponta két köbméter meg se kottyan az öregnek, pedig nem kevés az. Odább egy kicsit Csortos b János és társa éppen most készül egy égbeszökő faóriás földredöntéséhez ... Figyeljük csak!... Nem könnyű munka ez, nehéz mesterség, szakérte­lem kell ide. A favágásnak is megvannak a maga fogásai, akárcsak az esztergapadnak. Úgy kell elvégezni az első fejszecsapást, hogy már akkor megszabjuk a faóriás dűlési irá­nyát, Azonkívül — ki gondolná? — még az is fontos, hogy a két favágó közül az egyik jobb­kezes. a másik meg éppen balkezes legyen, hisz váltva, két felől, zuhannak a fejszék a fa egyik oldalára. Könnyen a másik lábába szaladhat az éles szerszám, ha nem jó kézzel, nem jó ütemmel bánnak vele. No, meg a fej­sze! Van vagy három kiló! Egy fa dönté­séhez — olyan 40—50 centis átmérőjűről van szó — 35—40 csapás kell. Naponta kivágnak tíz ilyen fát, ez éppen 350—400 fejszecsapás. De hol van még a gallyazás aprítás: egy-egy favágó 7—800-szor forgatja meg feje felett a háromkilós szerszámot, egyetlen műszak alatt. Mint most Csortcsék. Egyik oldalt behajkol- ják fejszével a fát — erre fog az majd dőlni. Másik oldalt neki a fűrésszel, aztán dől a fa hatalmas csattanással. Majd gallyazni, da­rabolni, jöhet a fogat, hordhatja a rakodóra, ott meg az Osztafin-brigádon a sor, felpakol­ni a teherautóra, majd onnan a vonatra, aztán a TÜZÉP-hez, s onnan? — a lakásokba.., * I Hosszú és .»ehéz útJa a téli tüzelő­nek. De a mátrai erdőgazdaság mellett a recski is megteszi a magáét, különösen a most megtartott értekezlet után — bizonygatja Ba- kondi Ernő igazgató. Sági István főmérnök — 13 éve él itt a Mát­rában — mindjárt adatokkal is szolgál. Majd 1200 vagon volt a lemaradás, s ennek 50 szá­zalékát már ledolgozták, december 15-re pe­dig teljesítik az éves tervet is. Másszóval: lesz tüzelő, lesz mivel fűteni. De mi az oka annak, hogy eddig ilyen ne­hézkesen teljesítette tervét mind a két erdő- gazdaság? — A szállítás — ez volt a munka rákfenéje. A recski gazdaságinak például 64 ezer köbmé­ter fát kell elszállítani a hegyoldalakról egy év alatt. Hosszú ideig mindössze 50 fogat állt ehhez rendelkezésre. Egy fogat átlagban évi 900 köbmétert tud leszállítani: könnyű kiszá­mítani, hogy 20 ezer köbméternek nem volt „gazdája“. A fát kivágták, ott hevert a faóriás a hegyoldalon, várta a lakosság, a téli tüzelőt, — csak éppen szállítani nem tudták. S nem véletlenül A bérfuvarosok díja elég alacsony, a környező községek dolgozó pa­rasztjai nem nagyon találják meg számításu­kat az igen nehéz, s az állatra nem egyszer veszélyes erdei szállításokon. Az illetékesek­nek gondolkodni kellene: mi jobb — merev pénzügyi álláspont, sok-sok ezer köbméter heverő, el nem szállított fával, vagy rugal­masság és gyors szállítás? Egészen biztos, ezen is lehet segíteni, mint ahogy azon is segítettek már, hogy minden Serényen dolgozik a rakodón az Osztafin fel- terhelő brigád, már csak ez az egy rönk, ■ indulhat útjára a megterhelt autó. fuvart aznap fizetnek, nem kell várni hete­kig, a végleges elszámolásig, a fuvarozó gaz­dáknak megdolgozott pénzükért * Naponta eddig 20 vagon tűzifát termelt a recski erdőgazdaság. Nem kis mennyiség ez, de mégis kevés. Elhatározták, hogy ezután legalább 25 vagont adnak át naponta a keres­kedelemnek. / Szaporábban járnak ma már a fejszék, több a fogat is, pótkocsikat kötnek a láncta pas vontató mögé — egyre több fával megrakott vagon érkezik a TÜZÉP-telepekre. i Nehéz munka a favágás. Általában 50 éves kor után leteszik a fejszét a favágók, legalább is kinn, az erdőben. A helyzet azon­ban az, hogy nincs favágó-utánpótlás. A fa­vágók átlagos életkora a recski erdőgazdaság­nál 35—40 év. tehát egy évtized, s már csak mutatóban lesz favágó a Mátra erdeiben. A helyzet legalább is most ez. Pedig ezt a mesterséget is tanulni kell, ed­ződni kell a hideghez, fagyhoz, esőhöz, sárhoz, edződni, olyanná válni, mint a fa. S nincs utánpótlás. Jó. ha húsz fiatal van a recski er­dőgazdaság majd három és félszáz favágója között. Több oka van ennek. Egyrészt felszívta a környező iparvidék a múltban nem éppen leg­jobban megfizetett favágók ivadékait. Más­részt ma sem gondolnak még rájuk eleget az illetékesek. Munkásszálló. — rendes, tiszta — becsületes étkezés: ez már van. De nincs munkaruha. Mindenkinek van majdnem az erdőgazdaság dolgozói között, csak éppen a favágóknak nincs. Télen, nyáron nyűvik a sa­ját ruhájukat. Panaszolják is ezt joggal, úton- útfélen, csak éppen eddig nem segítettek rajta. Ideje volna, mert emiatt Is tartózkodnak so­kan a favágó mesterségtől : -, 3 ★ Fcfe lett — A fehér gallér fölé fekete kö­penyt húzott a Mátra. Most indul cserkészésre a vadmacska, a róka, ott csörtet az irtások kö­zött a vaddisznó. Befejeződött a favágók egy­napi munkája. Megpihen holnap reggelig a fejsze, — alszanak, csendben, némán a fák. Ideje nekünk is hazamenni Kovács kartárs. Remélem, kissé megismerte, milyen nehéz és áldozatos munkát végeznek a favágók. Remé­lem, megnyugodott, hogy ennek a munkának az eredménye sem marad el: lesz fa a kályhá­ban. frissen pattogó, vidám fahasábok. S téli estéken, ha beleréved a szikrázó parázsba — kérem, gondoljon vissza erre az útra, gon­doljon vissza a mátrai emberekre. S most, jó éjszakát -, -, j

Next

/
Thumbnails
Contents