Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-05 / 96. szám

Î954 december 5. vasárnap. M?nil I<Tf r. 3 Meddig tart még ez a huza-vona? FÉLIG KÉSZ épület szomor- kodik Egerben az Egészségihez utcában. Ablakain sivftva jár ki, s be az őszi szél. Környéke és belseje nem hangos a mun­ka zajától, a kőművesek ko- pácsolásától. Csendes, elhagya­tott és árva, csupán a baglyok és a denevérek találtak benne békés téli álmot nyújtó otthon­ra. A járókelők már régóta kér­dő tekintettel figyelik az épít­kezés sorsát. Vagy jobban- mondva mostanában már ész­re sem veszik, úgy megszokták, legfeljebb gondolatban egyet legyintenek kezükkel. Hogy mikorra lesz kész? Azt csak a nagy ég tudja. Az Ígért határ­időkért senki sem merné tűz­be tenni a kezét. 1953 szeptemberében tették itt az első kapavágást, akkor kezdte meg a kilenclakásos ház építését a 63/5-ös Építő­ipari Vállalat a városi tanács­csal megkötött szerződés alap­ján. Az átadás határideje 1954 májusa volt. Igenám, de még ebben a hónapban, szeptem­berben az Építésügyi Miniszté­rium Lakásépítési Igazgatósá­ga felsőbb utasításra átvette a városi tanácstól a szerződést, az i, ő lett az építkezés gazdá­ja. A ház ügye pedig mitsem haladt előre. Beköszöntöttek a téli hóna­pok. A téli építkezések nehéz­ségei, a vállalatnál uralko­dó lazaságok, szervezetlenség, munkaerőhiány, fegyelmezet­lenség. mind mind csak hátrál­tatta a munkát. Jóllelhet, dol­goztak is — de hogyan? A la­katos munkák elvégzésére Kecskemétről jöttek dolgozók, az asztalos munkákat a gyön­gyösi 63/8-as vállalat asztalo­sai végezték tetemes önkölt­séggel. A minisztérium nem siettette a Luca-székeként épü­lő ház ügyét, s így a város la­káshiánnyal küzdő dolgozói hiába vártak, hiába reméltek. A májusi határidőből augusz­tus lett, de az épület még most is, a tél küszöbén úgy áll, mint májusban. A VÁLLALAT ugyanis újabb rendelkezést kapott: átállani a mezőgazdasági jellegű építke­zésekre. Ezentúl senki hozzá sem nyúlt r kilenclakásos egri 'házhoz. Tévedés ne essék, a rendelkezés helyes, éppen a mezőgazdaság fokozott támoga­tása miatt. Mégsem kisebbíti a vállalat felelősségét. Először azért, mert akkorra az első ha­táridő már lejárt, s a ház még­sem épült fel, másodszor, mert a kőművesek csapot-papot itt­hagytak, de azt is érdemes megnézni — hogyan? A helyszíni szemle elrettentő képet nyújt. A félig kész épü­let ostrom utáni állapotokra emlékeztet. A szobákban min­denütt törött téglák, kőraká­sok, cserepek, deszkák, építő­anyagok. Az udvaron kilenc új fürdőkád, deszkák, állvá­nyok, talicskák és egyéb építő­eszközök várják az örök enyé­szetet. A méteres gaz mindent benőtt. De ami ennél is több, ott megy tönkre a többezer fo­rint értékű gumi-szállítószalag. Az eső veri, a rozsda eszi, s mindezért a vállalat havi 230 forint használati díjat fizet a gépkölcsönzőnek. Ezekért is felelősség terheli a vállalatot, így nem is lehet csodálkozni, hogy abból az anyagból, amit a vállalat egy év alatt elpaza­rolt, másik kilenclaikásos házat lehetne felépíteni. A határidő így megint csak eltolódott ez év december 31- re. Felmerül a jogos kérdés, vájjon lesz-e még egv új ha­táridő? A 63/5-ös Építőipari Vállalat főmérnöke szerint a mezőgazdasági építkezések már befejeződtek, s kőműves szak­embereik máris hozzálátnak a munkához. Az év végére lakha­tóvá teszik az épületet. Az ígéretek után most már valóban a tetteken van a sor. Minél előbb tegyék lakhatóvá a város közepén éktelenkedő, félig kész házat. Ezt várja és követeli tőlük a lakáshiánnyal küzdő Eger város minden dol­gozója. HEVES KÖZSÉG ANYAKÖNYVÉBÖL Születnek: Kalica Imre, Kovács Mária. Bódi Borbála. Antal Er- zsebet. Házasságot kötöttek- Harmos MIhá'y — Kr'sz lán Frz-ébet. Fe­kete Lajos — Tóth Mária. Veres S^nd-r — Díváid Erzsiét. Tóth Mátyás — Cservári Klára Ba­logh László — Jan'rsek Mária, Mlskovlcs János — Marst -tár a. Viktor Lajos — Szabó Rózába Mária. Faragó Imre — Sánta Te­rézia. Urbán Zsigmond — Búr­kllS V: re 7ci<r mond — Szúrom! Már'a Terézia. Nagy Sándor — Födi Erzsébet, Mezei Ferenc — Nagy Terézia. Fencsik J07.se' — Vlgh Ju"anna. Patkovics LáezTó — Fartai! Fiss Verona, Plr'nvi JoP/'h'm — Mol­nár Mária. Barna István — Ko­vács Margit. Emödi M'há’v — Nagv Frznábet. Tábori István — Surányl Veronika. Ant°t Fáud-r — Tősár Fva. Fa--dzó M-'há’y — Fábián Etelka. B'rkás István — Fzabö Julianna. Szabó Lajos — Molnár c-lze'la, Lukács Antal — Danz Piroska. Menha'tak- Czv. Misi Sándor­rá. Takács Cyörgv. Novfk Frnö, Szólal Sándor Fábián Piroska, Lehoczkl Mihály. — AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLÁN december 1-én délután 5 órakor a Haladás Sportkör az énektanszék köz­reműködésével színvonalas kultúrműsort adott a főiskola hallgatóinak. A műsor szép és választékos volt. Egerben... Január elején új könyvkiadó kezdi meg működését A „Köznapi Komédia7' Egerszaíókon 1955 január elsejétől kezdi meg működését a „Magvető“ új könyvkiadó, melynek tervében kitűnő könyvek kiadása szere­ljél. Minden évben megjelenik „Az év versei“ című gyüjte- ménv. roelv az év termékeinek legjavát adta. ..Mai magyar köl­tők antológiája“ címmel egy kötetet bocsátanak útjára, mely megismerteti a ma élő költőink verseit. Uj művek kö­zül kiadják Gergely Sándor ön­életrajzát, Sarkadi Imre és Cse­res Tibor készülő regényét, va. lamint Barabás Tibor „Három lány“ című kisregényét. Ki­adásra kerülnek Oravecz Paula ..Tanítónő“ ’című regénye, s Urbán Ernő új riportjai. 1955 március 15-re megjelentetik Hatvány Lajos „Petőfi hónap­ja“ című könyvecskédét, melv 1848 márciusának történetét öleli fel. Megjelennek továbbá Tersánszkv Józsi Jenő „Nagy árnyakról bizalmasan" emléke­zései. nemrég elhúnyt írótár­sairól. A kiadó pályázatot hirdet a magyar irodalomtörténet meg­írására, mely nagy segítséget nyújt majd az íróknak, közön­ségnek, s az iskolák tanulóinak egyaránt. A budapesti Thália müvész- ennüttcs lelkes fiatal művészei nany sikerrel mutatják be me­gyénk községeiben Oscar Wilde: Köznapi komédia című vigjátékát. Az együttes legutóbb Eger- szalókon mutatta be a szelle­mes vígjátékot, me'y nek min­den mondatát, tréfás fordula­tait a közönség viharos neveté­se és tapsa kísérte. A fiatal e~”üttes, melynek ez az első darabja, jól oldotta meg a ne­héz feladatot, a nem a mai életről szóló klasszikus vígjá­tékot. Olyan művészi színvona­lon tolmácsolta, hogy minden­ki megértette a cselekmény mögötti tá~sadalombírálatot is. A remekül alakított szerepek, a jó rendezés, a színészek lel­kes, odaadó játéka, amelyek a mostoha körülmények ellené­re sem értéktelenek, dicsérik a Thália művészegyüttest. Az együttes Egerszaíókon és megyénk többi községében is vidám, kellemes színházi esté­vel ajándékozta meg a közön­séget. „Inkább száz Irigyed, mint egy sajnálod“ — •mondja a magyar köz­mondás. A közmondásban szereplő száz irigye — hanem több — akad bizony a mezőszemerei Uj Világ termelőszövetkezet­nek. Hogy miért? Elmondjuk. Egy évvel ezelőtt sokan téptek ki az Uj világ tsz--ből, mert úgy gondolták, jobb lesz másutt, nagyobb jövedelmük lesz, ha egyénileg művelik a földet. Az egyéniek — főleg a módosabbak — között elter­jedt a hír: „na, nemsokára feloszlik az egész csoport. Ed­dig tartott a nagy dicsőség.“ Idővel a feloszlásról szóló hirek lassan elültek, s a di­csőség valóban tovább tartott. A szövetkezetben maradt 107 család úgy fogott hozzá a munkához, hogy éppen ezután következett az igazi dicsőség. Nyolcszáznegyvenhárom hol­das közös gazdaságukban ha­táridőre elvetettek mindent és két-három héttel előbb zöldéit náluk a vetés, mint az egyé­nieknél. Talpon volt az egész tag­ság. Nagyobb munkaidőben pedig öregek-fiatalok, felesé­gek és gyermekek is segítet­tek. így már tavasszal a kör­nyéki piacokon kívül a köz­ség dolgozó parasztjait is a tsz látta el friss zöldségfélék­kel. S a földszeretet, a sok ka­pálás. trágyázás meghozta a vári eredményt a tsz-nél. Búzából 8.50 mázsát kukoricából 30.— mázsát árpából 9.— mázsát borsóból 12.— mázsát cukorrépából 140.— mázsát takarítottak be holdanként. Miután rendezték beadásu­kat, adójukat, és kifizették a gépállomást, 1,164.200 forint­ban részesedtek a tagok, búzából 3.50 kilogramm árpából 1.55 „ kukoricából 4.64 » szálastakar­mányból 3.58 « burgonyából 0.66 „ cukorból 0.27 „ pénzből pedig 5.— forint jutott munkaegységenként. Poczok Lajos — volt 3 hol­das — tsz-tag például 443 egysége után 15.50 mázsa bú­zát, 6.87 mázsa árpát, 20.55 mázsa csöveskukoricát, 15.94 mázsa szálastakarmányt, 2.91 mázsa burgonyát. 117 kilo­gramm cukrot, 7 liter olajat és 2215 forint készpénzt vitt haza. De nézzük meg Csák Bol­dizsár jövedelmét, aki felesé­gével együtt dolgozott a szö­vetkezetben és ketten 618 munkaegységet szereztek. Búzát 21.62 mázsát árpát 9-58 » kukoricát 28.49 * szálastakarmány- ^ hói 22.24 9* burgonyát 4.11 » cukrot 164 kilogrammot olajat 10 litert készpénzben pedig 3090 fo­rintot kaptak. Ha a termé­szetbeni jövedelmet a kiala­kult szabadpiaci áron szá­mítjuk, megállapíthatjuk, hogy Csák Boldizsár évi jö­vedelme : búzából 6.486 forint árpából 3.325 forint kukoricából 5.700 » szálad ak ármányból 2.220 » burgonyából 800 » cukorból 1.700 „ olajból 29® ” készpénz 3.090 » összesen tehát 23.521 „ a közös vagyonból származó jövedelem. Emellett azonban, mint minden tagnak. Csák Bol­dizsárnak is van egy hold ház­táji földje is, melyről például kukoricából két szekérrel szál­lított haza. De nemcsak Csák Boldizsár és Poczok Lajos, hanem vala­mennyi tag megelégedéssel néz a jövő elé, mert valamennyien gazdag emberek. Minden tag­nak van tehene, növendékmar­hája. egy-két hízója, süldője. Horváth Antal például büsz­kén újságolja: ..Két hízót hiz­lalok, az egyik lehet olyan jó két mázsás, ezt karácsonyra le­vágom, a másikat pedig május­ra hizlalom. Van tehenem, bor­júm, két süldőm, három ma­lacom. és sok baromfim. Nem­rég vásároltam rádiót és a család ruházkodására ezévban 5000 forintot költöttem. Tuza Lajosné és özv. Máté Boldizsámé szekrényt vásárolt lányának, megvolt az is vagy 4000 forint. De lehetne sokáig sorolni azoknak nevét, akik díványt, asztalitűzhelyet, rádiót és egyéb bútort vásároltak. Vannak, akik építkeznek. Ebben az éviben felépült 10 új ház felének termelőszövetke­zeti tag a gazdája. Bukta törő Lajos például most fejezte be a saját erejéből két-szoba össz­komfortos lakásának felépíté­sét, s a napokban költözik új otthonába. ..Hát bizony szépen ruházkodnak, gyarapodnak ezek — mondja a tsz tagok fe­leségeire. lányaira Kelemen Gábomé három és fél holdas parasztasszony. — Régen a kendő járta, ma meg mind­egyik ballon, meg lódenkabát- ban jár.“ A termelőszövetkeze­tieknek van miből vásárolni. A környék piacain az Uj világ tagiai jelentek meg e’sőnek szabad terménnyel, de sokan vásárolnak tőlük saját falu- j ufcbaih is. A tagok azonban gazdagsá­gukban sem feledkeznek meg az egyéniek segítéséről. A sok fogat, mely a termelőszövetke­zeti tagok őrleni, darálni való­ját viszi a malomba, gyakran szállít a egyénieknek is búzát, vagy árpát — pusztán jó kö­szönésért is. De beszállították a tsz szer­ződött borjúi mellett Molnár Joachim gazda leszerződött borjúját is a füzesabonyi át­vevőhelyre. A vetőgép egész őszön át díjtalanul dolgozott az egyéni gazdáknak, de sokan veszik igénybe a darálót és a fűrészgépet is. Legutóbb pél­dául Ungvári Lajosnának a gerendáját dolgozták fel. Gya­kori az is. hogy jó vetőmagot kémek a tsz-től csereképpen. Kölcsönös segítség, baráti szó — egyre közelebb kerülnek egymáshoz a szövetkezetbeliek, meg az egyéniek, úgyannyira. hogy sok dolgozó paraszt, mint például Hideg Józsefné. Jakab Barnabás és Sándor Ferenc kérte felvételét a termelőszö­vetkezetbe. De kérik felvéte­lüket olyanok is, akik egy év­vel ezelőtt léptek ki a termelő- szövetkezetből. minit például Kelemen Géza. Most az Uj Világ termelőszö­vetkezet tagjai a jövő évet ké­szítik elő. Áttérnek a nö­vénytermesztés mellett az ál­lattenyésztésre Is. A 300 köb­méteres siló mellett, készül az új 200 köbméteres is, mert emelni akarják a szarvasmar­haállományt. Negyven férő­hellyel sertéshizla’dát létesíte­nek és tervbe vették a liba, kacsa, pulyka és tyúktenyész­tést is Nagy tervek ezek. Hogy meg­valósulnak, arra biztosíték az eddigi eredmény és az a 125 dolgos ember, aki az Uj Világ­ban harcol a parasztság szebb, jobb, gazdagabb új világának megvalósításáért, Bódi János Kocsmár János elvtárs, az egri városi tanács c’nöke átvesd a szobrot a felszabadulási évfordulón. A megyei Hazafias Népfront-bizottság is kegyelettel helyezi «I koszorúját az emlékmű talapzatán. tízéves általánosiskolások eddigi boldog gyermekéveikért mondanak hálát. * Értekezletet tartott a megyei begyűjtési hivatal A megyei Begyűjtési Hiva­tal december 1-én értekezleten tárgyalta meg az eddig vég­zett munkákat és a begyűjtés­ben előttük álló ezévi felada­tokat. Az értekezleten reszt­vettek a járási tanácsok elnök- helyettesei, a járási begyűjté­si hivatalok vezetői és a kü­lönböző begyűjtési szervek megbízottai. Varga elvtáns, a megyei begyűjtési hivatal ve­zetője ismertette az eddig vég­zett munkát. Megállapította, hogy a begyűjtésben megyénk nagyon lemaradt. Országosan Heves megye jelenleg a 12. helyen áll. Sok még a hátralé­kos termelő. Igaz, hogy ezek a hátralékok kis tételekből te­vődnek össze, de a sok kicsi sokra megy. Legtöbb hátralék a kulákoknál van. Besenyő- telken Poczik Ágoston kulák például annyival tartozik, hogy az egy falunak is sok lenne hátralékból. S hogy ilyen hátralékosok vannak, az főleg annak tudható be, hogy begyűjtési szerveink megalku­vó módon, «kesztyűs kézzel» bántak a hátralékosokkal, nem alkalmazták velük szemben a törvényeket megfelelő erély- lyel. A még hátralévő időben megyénk minden hátralékos termelőjének arra kell tőre» kednie, hogy hátralékát feltét­lenül tisztázza még ebben as évben, hogy az 1955-ös újévéé tiszta lappal kezdje. — ■ » A TTIT HÍREI — DECEMBER 9-ÊN HM* után 6 órakor a Dobó Gimná* ziumban az atom felépítése címmel tart előadást Lengyei Gábor „kiváló tanár“. — DECEMBER 16-ÁN dél­után 6 órakor Az atommag cím* mel Török Lajos főiskolai ad­junktus tart előadást a Dobé Gimnáziumban.

Next

/
Thumbnails
Contents