Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-19 / 100. szám

1954. december 19. vasárnap NÉptl 5 Egy esztendővel a párt és a kormány december 194 határozata után 80 százalékkal több műtrágyát használunk fel Aül mondják — igen helyesen — hogy ahogyan elkészítik a ház alapzatját, olyan erős. tar­tós lesz az épület. A termelés­ben is így van ez. Ha gondosan készítjük a talajt e'ő, akkor bő termésre számíthatunk. De ha elhanyagoljuk, hiába várjuk a begyűjtést. Megyénkben az idén 80 százalékkal több műtrágyát használtunk fel. mint az 1952-es évben, ősszel és tavasszal 600 vagont vásároltak a tsz-ek és a gazdák. Arról sem feledkeztek meg, hogy az istáHótrágya gaz­dag tápanyagait a föld nem tud­ja nélkülözni, ezért megyénk szántóterületének a felét istálló­trágyázták, most ősszel pedig 59 ezer holdra terítettek szerves­trágyát. Ez a titka a mezőtár- kányi Győzelem, a kiskörei Dózsa és több tsz szép termés­átlagainak. A kiskörei Dózsa •95*' Tsz-ben a betakarítás óta már 150 holdat istállótrígyáztak. Korántsem mondhatjuk, hogy a talajjavításból elég. Van itt még bőven tennivaló. A bodonyi Béke Tsz-ben inkább hagyják a trágyát felgyü lem leni, tápanya­gát veszíteni, minthogy kihor­danák. A következő években a trágyáit is gondosabban kell ke­zelni, növelnünk a pillangós­növények vetésterületét és az igen jól beváSt zöldtrágyázást. Növeltük a kenyérgabona vetésterületét Ha aat nézzük, hogy az el­múlt esztendő időjárása a búza és kalászosokra nem volt meg­felelő, akkor gabonaeredmé­nyei nikkel meg lehetünk eléged­ve. Hiszen, amit tehettünk, meg is tettük. Jókor, korán vetettünk minőségi vetőmagot, amikor el­érkezett az ideje acatoltunk, érés után pedig nyomban arat­tunk. A búzavetés területe is szépen növekedett: most ősszel 1953-hoz viszonyítva 104.150 holdról — 112.898 holdra emel­kedett. A fejlődés mellett is kevés az állatállományunk Nem véletlen ez a növekedés, sokban segítette a dolgozóknak nyújtott korpakedvezmény, a búza jövedelmezősége. Felada­tunk: több gabonát termelni, az országot, a megyét jobban el­látni kenyérrel, Es most már nemcsak a vetésterület növelésé­re, hanem a magasabb holdan- kénti átlag elérésére töreked­jünk. Sok község, tsz, és egyéni gazda mutat ebben már példát, ezeket kövessük. Az elmúlt esztendők tapasz­talatairól minden decemberben írhatnánk egy könyvet. Gondo­latban írunk is és a tavaszi munkáknál vagy nyáron ezek­ben a könyvekben lapozgatunk, megkeressük, hogy tavaly ho­gyan is dolgoztunk, s mi lett az eredmény. Ilyen bőséges, hasz­nos tapasztalatokat tartalmazó könyvet, mint az 1953—54-es évben írhatnánk, aligha talá­lunk Iparunkban, főleg mező- gazdaságunkban olyan nagy 'ejtődést értünk el, amelyhez termény. Az állattenyésztésben tapasztalható egyéves fejlődésről nem lehet hallgatni. Megyénk állatállománya szépen szaporo­dott, különösen a sertésállomány és csökkent az állateüiullá® is. Szarvasmarhaállományunk egy év alatti növekedésével nem lehetünk megelégedve. Megyénk­ben 23 ezer tehén van, amely­nek etetése és abrakoltatása sokkal megfelelőbb, mirt egy-két évvel ezelőtt. Népgazdasági és Jövedelmi szempontból egyaránt nagyon fontos a szerződéses apaállatnevelés, amely nálunk különösen a tsz-ekfoen, de az egyénileg dolgozóknál is vissz­hangra talált Jövőre még több apaállatot kell szerződnünk, kö­vetni a felnémeti és füzesabonyi Petőfi-csoportok példáját. hasonló még nem volt. A terme­lésben helyesen irányított pa rasztság, termelőszövetkezet, tagság visszanyerte munka kedvét és ez hamar lükrözödöt. a földeken is. De a jobb mun­kához nem elegendő saját ereje segítséget vár az Ipari munka soktól. Ez a segítség nem Is váratott sokáig, üzemi dolgo­zóink bebizonyították, hogy meg­becsülik, értékelik az őket áru­val ellátó fa'u népét. Milyen fejlődést mérhetünk, le megyénkben egy év alatt? Az állatállomány növelésében jelentős támogatást kaptunk állatorvosainktól, akik a fertőző betegségek — brucelózis, máj- métely stb. — leküzdésében ál­dozatos, lelkiismeretes munkát végeztek. Megyénk állategész­ségügye régen volt ilyen rende­zett, mint most, amelyhez hozzái- járul az ingyenes orvosi kezelés is. Baromfiállományunk is sza­porodott. Hogy ez milyen iól jö­vedelmez, erről a kiskörei Dózsa Tsz tagjai tudnának legjobban beszélni, ahol a kevés befekte­téssel hizlalt 150—200 szárnyas éppen értékesítés előtt van. Megyénkben a lakossághoz vl* szonyítva kevés a baromfi, kü­lönösen a víziszácnyas. Ezt is növelni ketl a jövőben. Több takarmánynövényt, zöldséget és rizst termelünk Az fstállótrágyázott terület holdjainak megnövekedése arra enged következtetni, hogy állat­állományunk is fejlődött. Ügy igaz az, ahol sok állat van, ott van trágya és ott lesz is bőven Mezőgazdaságunk fellendülé­sének, a dolgozó parasztság megnövekedett termelési kedvé­nek biztos jele volt a tartalék- földek kiosztása. Tavaly már az őszi munkák idején megkezdték az osztást, s hamarosan be is fejezték. Szükség volt minden talpalatnyi földre, mert nem lehet több állatot tartani ott, ahol kevés a takarmány, a ku­korica. A takarmányföldek ritkán fi­zettek úgy, mint az elmúlt csa­A magyar ember a kenyeret és a húst e! sem tudja képzelni bor nélkül. Megyénknek éppen a bortermelés a nevezetessége. Egy év aJftt 500 holdra telepí­tettünk szőlőt, s nagy igényei­nek megfelelően gondosan ke­zeltük, ápoltuk. A gyümölcs- telepítés is nagy jövő elé néz. A kevés munkát igényelő, s nagy összegeket jelentő gyümöl­csösök területe, most 95 holddal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Különösen a vitamindús, Ízletes alma facsemetéket ültetik. Az atkád Micsurinban, a karátsondi Dózsában és a felnémeti Petőfi­ben most is a gyümölcsös adta a tagság jövedelmének egyik részéi. Példájuk nyomán egyre többen telepítenek szőlőt éj gyümölcsöt. Agronómusainktól, traktoristáinktól még több segítséget várunk Dióhéjban elmondtuk milyen fejlődést tapasztalhatunk me­gyénk mezőgazdaságában az el­telt egy esztendő alatt. A falvak lakói eddig is, ezután pedig még több segítséget kapnak az agronómusoktói és a trakto­ristáktól, a gépállomásoktól. Agronómusaink szaktanácso­kat adtak, buzdították, vagy figyelmeztették, intették az em-* bereket, mikor mire volt szük­ség. És a jó sző, a jő tanács használt. Felébresztette irántuk a bizalmat, a megbecsülést. A jövőben tudálsuk gyarapításával, a téli oktatás megszervezésével növeljék ezt a bizalmat. Gépáíllomásaink — bár hibák csak fordultak elő — munkájá­val is elégedettek lehetünk. A mi megyénkben van a legkeve­sebb traktor: 1000 holdra jut egy szántótraktor. Ez minden traik- torisfát sokra kötelez, különösen most napjainkban. Ha hanya­gul, felületesen javítják ki a gépeket, a sok géphiba elvonja majd az időt a munkától, nem tudnak megfelelően segíteni az egyénieknek. Most itt van az ideje, hozzák rendibe jó! a gépe­ket, hogy ne legyen fennakadás. Ezután még jobban számítunk Értelmetlen takarékosság A fiirmsti Petőfi termelőszö­vetkezet zárszámadása azt bi­zonyította, hogy a tagság ez évben is jól dolgozott. Az egy munkaegységre kapott ter­mény és pénz összesen 78 fo­rint volt. A csoportnak két fő jövedelmi forrása van: a húsz hold körüli gyümölcsös — amely hez most is hét holdat telepitettek, s az állatállo­mány — amelyet szintén fel­szaporítanak. Amikor 1952-ben megalakult a termelőszövetkezet, alig számláltak valami kevés álla­tot. De minek is lett volna, hiszen a szegény szerelmesek­hez hasonlóan összekerült pár család sok mindenben érezte a hiányt. Mé?» a meglévő hat szarvasmarhának is alig tudta biztosítani a helyet és élelmet, •emhogy újabb jószágvásár­lásra gondolt volna. Persze, ez csak az első évben volt így. Későb egyre növekedett a marhaállomány úgy, hogy a csoport közeli tanyáját istálló­nak kellett berendezni. Megalakulástól kezdve Dávid Károly gondozza a szarvas- marhákat. Már az első Idők­ben azon gondolkozott, hogy mivel lehetne a fejésátlagot növelni — amely ezidőben 4— 5 liter volt — és megakadá­lyozni az elhullást. A jószágok tisztántartásáért, a gondos. Időben történő etetésért hama­rosan több tej, s a tsz-tagok megbecsülése lett a jutalom, ilajd Dávid Károly megkapta első kitüntetését, a „Kiváló Termelőszövetkezeti Tag“ jel­vényt. S mivel a III. pártkong­resszusra tett vállalását túl­teljesítve az istállóátlagot 2 helyett 2,7 literre növelte, a „Munka Érdemrend“ büszke tulajdonosa lett. Hogy a kitüntetés, vagy ép­pen becsületessége, természete ösztönözte-e a továbbiakban is a jó munkára, azt nehéz lenne eldönteni. Annyi bizonyos, hogy eredményeivel mindig elégedetlen volt. Figyelte, ta­nulmányozta a jószágokat, melyiknél, hogyan lehetne a több tejet biztosítani. A já­szolba több és változatosabb takarmányt rakott, ezért adott Szedres napcnta 24, Kökény 22 liter tejet. Fel is vitték mindkettőt az Országos Mező- gazdasági Kiállításra. Hadd lássa meg minden dolgozó pa­raszt és termelőszövetkezeti tag látogató, hogy mit jelent az állatok jó etetése. De ezen a kiállításon Dávid Károly is sok hasznos dolgot tapasztalt El is határozta, hogy idehaza megbeszéli a tag­sággal, s azután náluk is be­vezetik. Csakhogy nem min­den ment olyan könnyen, aho­gyan ő azt gondolta. h garda nevét már elfelejtette, de arra jól emlékszik, hogy az egyik egyénileg dolgozó pa­raszt saját nevelésű apaállatát 17 ezer forintért vásárolták még. Ók meg a szerződésben nevelt jószágokért 880C és 7500 forintot kaptak. Miért fizettek ezért olyan jó pénzt? — érdek­lődött, s megtudta, hogy na­gyon magas az állat anyjá­nak fejésátlaga. Tudta, hogy bikanevelésre újabban is szer­ződnek, elhatározta hát, hogy még magasabbra emeli az ál­latok tejhozamát. Erről akart idehaza az elnökkel, neg a többiekkel beszélgetni, de re tansén hallani sem alkart re na­pi. tnknrm Anna kan -felp-mel^sé- ről. TTgv fösvénvke^+ek. mint­ha nem is lenne kll®n<- vage« silózott r^naszelet. 30 köbm«5- tZŐTrlgílő. bő­ségesen elegendő száltstakar­mány, s korpa is. Hiába bi­zonygatta Dávid Károly, hogy azért adták át a szövetkezet­nek 2,60 árban a tejet, mert azok literenként 50 deka kor­pával is fizetnek, hiába mondta, hogy a jövedelmet ugyancsak növelte a tejért, s az állatokért kapott közel 100 ezer forint — tovább hajtogat­ták a magukét, hogy erről bi­zony szó sem lehet, A fiatal 'nők pedig úgy állt közöttük, mint a nyirfa a hegyoldalon. Arr- hajlott, amerre a szél fújt. Ha a töb­biek nem látják fontosnak, miért akadékoskodjon éppen ő, miért haragítsa magára a többieket. Maradt minden a régiben. így aztán pár hét múlva Szedres csak 14, Kö­kény, meg a többi tehén 4—5 literrel kevesebb tejet adtak. Ha ellenőr jelezte érkezését, észrevették az állatok is, nyomban bővebb lett az ab­rak. Nem sokáig,, mert ha el­ment a látogató, megint csak kevesebbet kaptak. S ITOSt Dávid Károlyon kívül aligha bántja valamelyik ta­got, hogy a jövedelem több tízezer forinttal kevesebb lesz. (Ezt majd csak a zárszá­madásnál sérelmezik). Pedig az állatgondozó hiába kel fel haj­nal háromkor, s indul el a jó­szágokat tisztítani, etetni; hiá­ba fáradozik késő este 9—10 órákig, ezzel még nem nö­vekszik meg a régire a tejho­zam. A tagságnak Igaza van abban, hogy a gyümölcsös ke­vés munkáért nagyszerűen jö­vedelmez. Szó se róla, csak serkentőleg hat az egységen- kint osztott hat és félkiló ér­tékes alma. De ha az évközben eladott állatok és a naponta fejt tej értékét felszámolják, a sok „kicsi“, sokra megy. Hall­gassanak hát Dávid Károly szavára, az etetést, c jószág- gondozást bízzák nyueodtan rá, és nein. *'•' ra a két jövede­lem közé egyenlőségjelet te­hetnek. Az áldozatkész ember munkáját így is értékeljék, hogy ne fáradozzon hiába. (D, M.) Sokat javult Gyöngyös város áruellátása Karácsonyi hangulat uralko­dik Gyöngyös városában. Az üzletek csillogó kirakata, s az árubőség arról tanúskodik, hogy a város kereskedelmi szervei jól felkészültek az ün­nepi forgalomra. Több felé látható, hogy kocsikkal is te­herautókkal szállítják a fenyő­fát is az üzletekbe. . A kereskedelem rendelkezé­sére álló 75 mázsa szaloncu­korkészletet, a Vendéglátó- Ipari Vállalat cukrászdái még 40 mázsával bővítették. A vál­lalatok, napközi otthonok bő­ségesen elláthatták magukat és dolgozóikat szaloncukorral, ka­rácsonyfadíszekkel. Karácsony­fa is jut minden család aszta­lára, mert külföldről 1000 fo­lyóméter fenyőfa érkezett, ezenbetül a Kiskereskedelmi Vállalat, a Földművesszövet­kezet és a Mátrai Erdőgazda­ság is bőven juttat a dolgo­zóknak. A vásárló közönség és a háziasszonyok legnagyobb örö­mére az üzletekben újra meg­jelentek a disznóöléshez szük­séges dolgok. Újra kapható bors, szekfűszeg, és rizs. Nagy mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére porcukor, fa­héj, vaníliarúd és csemege­paprika is. A hentes és élel­miszerboltokban korlátlan mennyiségben lehet zsírt kap­ni, s ez az árubőség, az ugrás­szerűen megjavult áruellátás osztatlan örömet kelt a város minden dolgozójában. Még több háztartási eszközt À Gyöngyösi Fatömegcikk Készítő KTSZ-nél 60 dolgozó fáradozik a lakosság közszük­ségleti cikkekkel való ellátá­sáért Az ősz folyamán több hordót, szüretelő kádat, 100 szüretelő dézsát készítettek a bortermelő gazdák rendelései­re. Havonként mintegy 300 gyümölcsszállító, úgynevezett hollandi ládát is készítettek. Ilyen ládákat készítenek és szállítanak külföldi megrende­lésre is. Október és november hónapban több mint 120 ezer forint értékű ládát adtak át az exportforgalomnak. November­ben a többi között 5890 paradi- csompasszirozót, 150 ezer tüker alágyújtóst készítettek. A szövetkezet jövőévi tervé­ben még több háztartási cikk gyártása szerepel. Az ideinél jóval több paradicsompassziro- zót, tök- és uborkagyalút, tek- nőt, vállfát és hordódugót ad­nak át a kereskedelemnek, azonkívül jelentős összegű köz. vetlen megrendelést is vállal­nak. * — AZ EGRI OzeméfelmezésJ Vállalat december 15-én telje­sítette évi tervéi — JUTALOMZASZLÖT ka­pott a begyűjtési minisztérium­tól a novaji úttörőcsapat a nyá­ron végzett halászgyüjtesért — DECEMBER 21-ÉN, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés megalakulá­sának 10. évfordulóján a megyei tanács ünnepi tanácsülést fart. Ugyancsak ünnepi ülések lesz­nek ebből az alkalomból a járási és községi tanácsoknál is. — EGERSZOLATON a Haza­fias Népfront helyi bizoltságá- nak akció programja alapján 7000 forintos állami támogatás­sal, társadalmi munkában a dol­gozó parasztok 40 ezer forint értékű utat építettek. — SZAKTANFOLYAMON ta­nulnak a hatvani járás községei­nek agronómusai, mezőgazdasá­gi előadói. A tanfolyamot kéthe­tenként tartják, ahol növényter­mesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. — A LŐRINCI ALTALANOS- ISKOLA tanulói és nevelői kö­zött nem szűnik meg a téli szü­net alatt sem a kapcsolat. Rend­szeresen tartanak a tanulók szü­leik házánál rejtvényfej ő verse­nyeket, kézimunka délutánokat, magyar nyelv, valamint számtan foglalkozásokat. — ÚJABB 20 HOLDDAL nö­veli gyümölcsösének területét a herédi Micsurin Tsz. Edd g 6 holdon végezték el az alma- és szilvafacsemeték ültetését. — NYOLCVANEVES fennál­lását ünnepli december 2l-én az egri Rákóczi gazdakör. A gaz­dakör látogatói ebből az alka­lomból ünnepséget rendeznek. — JÓL RÉSZESEDTEK a kis­körei Dózsa Tsz tagjai a termelt rizsből. Munkaegységenként I kiló 33 dekagrammot kaptak « tagok. — A HEVESARANYOSI DISZ-szervezet színvonalas kul­túrműsorral készül december 21-re, a község felszabadulásá­nak 10. évfordulójá-a. — KARÁCSONYRA készülnek az egri általános iskolák és óvo­dák Szülői Munkaközösségei. Â II. sz általános iskolában béke­vásárt rendeznek, melynek be­vételét karácsonyi ajándékokra fordítják. A Cifra téri iskolában és a Tizeshonvéd úti óvodában is lázasan készülnek az anyák karácsonyra. Eddig 100 ajándé­kot készítettek. A megyei tanács MNDSZ-asszonyai pedig 120 ajándéktárggyal járulnak hozzá a gyermekek megajándékozásá­hoz. 500 hold szőlőt telepítettünk padékos évben. Bőven lett takar­mány, elég lenne egész évre. De előrelátóak voltunk, s a megyé­ben készített 116 ezer köbméter -Hóval pótolva úgy gazdálko­dunk, hogy jusson is maradjon is. A tartalék, meg a régi földek­ből nemcsak állati eledéire, ha­nem sok másra is jutott Fel­lendült a zöldségtermelésünk, különösen a hatvani járásban. Több cukorrépát, minőségi vető­magot termeltünk, s ma már büszkék lehetünk rizstermelé­sünkre is. amelyet a tsz és egyéni gazdák 1550-röl 2000 holdra, az állami gazdaságok pedig 3000 holdra gyarapí­tót tak.

Next

/
Thumbnails
Contents