Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-19 / 100. szám
1954. december 19. vasárnap NÉptl 5 Egy esztendővel a párt és a kormány december 194 határozata után 80 százalékkal több műtrágyát használunk fel Aül mondják — igen helyesen — hogy ahogyan elkészítik a ház alapzatját, olyan erős. tartós lesz az épület. A termelésben is így van ez. Ha gondosan készítjük a talajt e'ő, akkor bő termésre számíthatunk. De ha elhanyagoljuk, hiába várjuk a begyűjtést. Megyénkben az idén 80 százalékkal több műtrágyát használtunk fel. mint az 1952-es évben, ősszel és tavasszal 600 vagont vásároltak a tsz-ek és a gazdák. Arról sem feledkeztek meg, hogy az istáHótrágya gazdag tápanyagait a föld nem tudja nélkülözni, ezért megyénk szántóterületének a felét istállótrágyázták, most ősszel pedig 59 ezer holdra terítettek szervestrágyát. Ez a titka a mezőtár- kányi Győzelem, a kiskörei Dózsa és több tsz szép termésátlagainak. A kiskörei Dózsa •95*' Tsz-ben a betakarítás óta már 150 holdat istállótrígyáztak. Korántsem mondhatjuk, hogy a talajjavításból elég. Van itt még bőven tennivaló. A bodonyi Béke Tsz-ben inkább hagyják a trágyát felgyü lem leni, tápanyagát veszíteni, minthogy kihordanák. A következő években a trágyáit is gondosabban kell kezelni, növelnünk a pillangósnövények vetésterületét és az igen jól beváSt zöldtrágyázást. Növeltük a kenyérgabona vetésterületét Ha aat nézzük, hogy az elmúlt esztendő időjárása a búza és kalászosokra nem volt megfelelő, akkor gabonaeredményei nikkel meg lehetünk elégedve. Hiszen, amit tehettünk, meg is tettük. Jókor, korán vetettünk minőségi vetőmagot, amikor elérkezett az ideje acatoltunk, érés után pedig nyomban arattunk. A búzavetés területe is szépen növekedett: most ősszel 1953-hoz viszonyítva 104.150 holdról — 112.898 holdra emelkedett. A fejlődés mellett is kevés az állatállományunk Nem véletlen ez a növekedés, sokban segítette a dolgozóknak nyújtott korpakedvezmény, a búza jövedelmezősége. Feladatunk: több gabonát termelni, az országot, a megyét jobban ellátni kenyérrel, Es most már nemcsak a vetésterület növelésére, hanem a magasabb holdan- kénti átlag elérésére törekedjünk. Sok község, tsz, és egyéni gazda mutat ebben már példát, ezeket kövessük. Az elmúlt esztendők tapasztalatairól minden decemberben írhatnánk egy könyvet. Gondolatban írunk is és a tavaszi munkáknál vagy nyáron ezekben a könyvekben lapozgatunk, megkeressük, hogy tavaly hogyan is dolgoztunk, s mi lett az eredmény. Ilyen bőséges, hasznos tapasztalatokat tartalmazó könyvet, mint az 1953—54-es évben írhatnánk, aligha találunk Iparunkban, főleg mező- gazdaságunkban olyan nagy 'ejtődést értünk el, amelyhez termény. Az állattenyésztésben tapasztalható egyéves fejlődésről nem lehet hallgatni. Megyénk állatállománya szépen szaporodott, különösen a sertésállomány és csökkent az állateüiullá® is. Szarvasmarhaállományunk egy év alatti növekedésével nem lehetünk megelégedve. Megyénkben 23 ezer tehén van, amelynek etetése és abrakoltatása sokkal megfelelőbb, mirt egy-két évvel ezelőtt. Népgazdasági és Jövedelmi szempontból egyaránt nagyon fontos a szerződéses apaállatnevelés, amely nálunk különösen a tsz-ekfoen, de az egyénileg dolgozóknál is visszhangra talált Jövőre még több apaállatot kell szerződnünk, követni a felnémeti és füzesabonyi Petőfi-csoportok példáját. hasonló még nem volt. A termelésben helyesen irányított pa rasztság, termelőszövetkezet, tagság visszanyerte munka kedvét és ez hamar lükrözödöt. a földeken is. De a jobb munkához nem elegendő saját ereje segítséget vár az Ipari munka soktól. Ez a segítség nem Is váratott sokáig, üzemi dolgozóink bebizonyították, hogy megbecsülik, értékelik az őket áruval ellátó fa'u népét. Milyen fejlődést mérhetünk, le megyénkben egy év alatt? Az állatállomány növelésében jelentős támogatást kaptunk állatorvosainktól, akik a fertőző betegségek — brucelózis, máj- métely stb. — leküzdésében áldozatos, lelkiismeretes munkát végeztek. Megyénk állategészségügye régen volt ilyen rendezett, mint most, amelyhez hozzái- járul az ingyenes orvosi kezelés is. Baromfiállományunk is szaporodott. Hogy ez milyen iól jövedelmez, erről a kiskörei Dózsa Tsz tagjai tudnának legjobban beszélni, ahol a kevés befektetéssel hizlalt 150—200 szárnyas éppen értékesítés előtt van. Megyénkben a lakossághoz vl* szonyítva kevés a baromfi, különösen a víziszácnyas. Ezt is növelni ketl a jövőben. Több takarmánynövényt, zöldséget és rizst termelünk Az fstállótrágyázott terület holdjainak megnövekedése arra enged következtetni, hogy állatállományunk is fejlődött. Ügy igaz az, ahol sok állat van, ott van trágya és ott lesz is bőven Mezőgazdaságunk fellendülésének, a dolgozó parasztság megnövekedett termelési kedvének biztos jele volt a tartalék- földek kiosztása. Tavaly már az őszi munkák idején megkezdték az osztást, s hamarosan be is fejezték. Szükség volt minden talpalatnyi földre, mert nem lehet több állatot tartani ott, ahol kevés a takarmány, a kukorica. A takarmányföldek ritkán fizettek úgy, mint az elmúlt csaA magyar ember a kenyeret és a húst e! sem tudja képzelni bor nélkül. Megyénknek éppen a bortermelés a nevezetessége. Egy év aJftt 500 holdra telepítettünk szőlőt, s nagy igényeinek megfelelően gondosan kezeltük, ápoltuk. A gyümölcs- telepítés is nagy jövő elé néz. A kevés munkát igényelő, s nagy összegeket jelentő gyümölcsösök területe, most 95 holddal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Különösen a vitamindús, Ízletes alma facsemetéket ültetik. Az atkád Micsurinban, a karátsondi Dózsában és a felnémeti Petőfiben most is a gyümölcsös adta a tagság jövedelmének egyik részéi. Példájuk nyomán egyre többen telepítenek szőlőt éj gyümölcsöt. Agronómusainktól, traktoristáinktól még több segítséget várunk Dióhéjban elmondtuk milyen fejlődést tapasztalhatunk megyénk mezőgazdaságában az eltelt egy esztendő alatt. A falvak lakói eddig is, ezután pedig még több segítséget kapnak az agronómusoktói és a traktoristáktól, a gépállomásoktól. Agronómusaink szaktanácsokat adtak, buzdították, vagy figyelmeztették, intették az em-* bereket, mikor mire volt szükség. És a jó sző, a jő tanács használt. Felébresztette irántuk a bizalmat, a megbecsülést. A jövőben tudálsuk gyarapításával, a téli oktatás megszervezésével növeljék ezt a bizalmat. Gépáíllomásaink — bár hibák csak fordultak elő — munkájával is elégedettek lehetünk. A mi megyénkben van a legkevesebb traktor: 1000 holdra jut egy szántótraktor. Ez minden traik- torisfát sokra kötelez, különösen most napjainkban. Ha hanyagul, felületesen javítják ki a gépeket, a sok géphiba elvonja majd az időt a munkától, nem tudnak megfelelően segíteni az egyénieknek. Most itt van az ideje, hozzák rendibe jó! a gépeket, hogy ne legyen fennakadás. Ezután még jobban számítunk Értelmetlen takarékosság A fiirmsti Petőfi termelőszövetkezet zárszámadása azt bizonyította, hogy a tagság ez évben is jól dolgozott. Az egy munkaegységre kapott termény és pénz összesen 78 forint volt. A csoportnak két fő jövedelmi forrása van: a húsz hold körüli gyümölcsös — amely hez most is hét holdat telepitettek, s az állatállomány — amelyet szintén felszaporítanak. Amikor 1952-ben megalakult a termelőszövetkezet, alig számláltak valami kevés állatot. De minek is lett volna, hiszen a szegény szerelmesekhez hasonlóan összekerült pár család sok mindenben érezte a hiányt. Mé?» a meglévő hat szarvasmarhának is alig tudta biztosítani a helyet és élelmet, •emhogy újabb jószágvásárlásra gondolt volna. Persze, ez csak az első évben volt így. Későb egyre növekedett a marhaállomány úgy, hogy a csoport közeli tanyáját istállónak kellett berendezni. Megalakulástól kezdve Dávid Károly gondozza a szarvas- marhákat. Már az első Időkben azon gondolkozott, hogy mivel lehetne a fejésátlagot növelni — amely ezidőben 4— 5 liter volt — és megakadályozni az elhullást. A jószágok tisztántartásáért, a gondos. Időben történő etetésért hamarosan több tej, s a tsz-tagok megbecsülése lett a jutalom, ilajd Dávid Károly megkapta első kitüntetését, a „Kiváló Termelőszövetkezeti Tag“ jelvényt. S mivel a III. pártkongresszusra tett vállalását túlteljesítve az istállóátlagot 2 helyett 2,7 literre növelte, a „Munka Érdemrend“ büszke tulajdonosa lett. Hogy a kitüntetés, vagy éppen becsületessége, természete ösztönözte-e a továbbiakban is a jó munkára, azt nehéz lenne eldönteni. Annyi bizonyos, hogy eredményeivel mindig elégedetlen volt. Figyelte, tanulmányozta a jószágokat, melyiknél, hogyan lehetne a több tejet biztosítani. A jászolba több és változatosabb takarmányt rakott, ezért adott Szedres napcnta 24, Kökény 22 liter tejet. Fel is vitték mindkettőt az Országos Mező- gazdasági Kiállításra. Hadd lássa meg minden dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag látogató, hogy mit jelent az állatok jó etetése. De ezen a kiállításon Dávid Károly is sok hasznos dolgot tapasztalt El is határozta, hogy idehaza megbeszéli a tagsággal, s azután náluk is bevezetik. Csakhogy nem minden ment olyan könnyen, ahogyan ő azt gondolta. h garda nevét már elfelejtette, de arra jól emlékszik, hogy az egyik egyénileg dolgozó paraszt saját nevelésű apaállatát 17 ezer forintért vásárolták még. Ók meg a szerződésben nevelt jószágokért 880C és 7500 forintot kaptak. Miért fizettek ezért olyan jó pénzt? — érdeklődött, s megtudta, hogy nagyon magas az állat anyjának fejésátlaga. Tudta, hogy bikanevelésre újabban is szerződnek, elhatározta hát, hogy még magasabbra emeli az állatok tejhozamát. Erről akart idehaza az elnökkel, neg a többiekkel beszélgetni, de re tansén hallani sem alkart re napi. tnknrm Anna kan -felp-mel^sé- ről. TTgv fösvénvke^+ek. mintha nem is lenne kll®n<- vage« silózott r^naszelet. 30 köbm«5- tZŐTrlgílő. bőségesen elegendő száltstakarmány, s korpa is. Hiába bizonygatta Dávid Károly, hogy azért adták át a szövetkezetnek 2,60 árban a tejet, mert azok literenként 50 deka korpával is fizetnek, hiába mondta, hogy a jövedelmet ugyancsak növelte a tejért, s az állatokért kapott közel 100 ezer forint — tovább hajtogatták a magukét, hogy erről bizony szó sem lehet, A fiatal 'nők pedig úgy állt közöttük, mint a nyirfa a hegyoldalon. Arr- hajlott, amerre a szél fújt. Ha a többiek nem látják fontosnak, miért akadékoskodjon éppen ő, miért haragítsa magára a többieket. Maradt minden a régiben. így aztán pár hét múlva Szedres csak 14, Kökény, meg a többi tehén 4—5 literrel kevesebb tejet adtak. Ha ellenőr jelezte érkezését, észrevették az állatok is, nyomban bővebb lett az abrak. Nem sokáig,, mert ha elment a látogató, megint csak kevesebbet kaptak. S ITOSt Dávid Károlyon kívül aligha bántja valamelyik tagot, hogy a jövedelem több tízezer forinttal kevesebb lesz. (Ezt majd csak a zárszámadásnál sérelmezik). Pedig az állatgondozó hiába kel fel hajnal háromkor, s indul el a jószágokat tisztítani, etetni; hiába fáradozik késő este 9—10 órákig, ezzel még nem növekszik meg a régire a tejhozam. A tagságnak Igaza van abban, hogy a gyümölcsös kevés munkáért nagyszerűen jövedelmez. Szó se róla, csak serkentőleg hat az egységen- kint osztott hat és félkiló értékes alma. De ha az évközben eladott állatok és a naponta fejt tej értékét felszámolják, a sok „kicsi“, sokra megy. Hallgassanak hát Dávid Károly szavára, az etetést, c jószág- gondozást bízzák nyueodtan rá, és nein. *'•' ra a két jövedelem közé egyenlőségjelet tehetnek. Az áldozatkész ember munkáját így is értékeljék, hogy ne fáradozzon hiába. (D, M.) Sokat javult Gyöngyös város áruellátása Karácsonyi hangulat uralkodik Gyöngyös városában. Az üzletek csillogó kirakata, s az árubőség arról tanúskodik, hogy a város kereskedelmi szervei jól felkészültek az ünnepi forgalomra. Több felé látható, hogy kocsikkal is teherautókkal szállítják a fenyőfát is az üzletekbe. . A kereskedelem rendelkezésére álló 75 mázsa szaloncukorkészletet, a Vendéglátó- Ipari Vállalat cukrászdái még 40 mázsával bővítették. A vállalatok, napközi otthonok bőségesen elláthatták magukat és dolgozóikat szaloncukorral, karácsonyfadíszekkel. Karácsonyfa is jut minden család asztalára, mert külföldről 1000 folyóméter fenyőfa érkezett, ezenbetül a Kiskereskedelmi Vállalat, a Földművesszövetkezet és a Mátrai Erdőgazdaság is bőven juttat a dolgozóknak. A vásárló közönség és a háziasszonyok legnagyobb örömére az üzletekben újra megjelentek a disznóöléshez szükséges dolgok. Újra kapható bors, szekfűszeg, és rizs. Nagy mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére porcukor, fahéj, vaníliarúd és csemegepaprika is. A hentes és élelmiszerboltokban korlátlan mennyiségben lehet zsírt kapni, s ez az árubőség, az ugrásszerűen megjavult áruellátás osztatlan örömet kelt a város minden dolgozójában. Még több háztartási eszközt À Gyöngyösi Fatömegcikk Készítő KTSZ-nél 60 dolgozó fáradozik a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásáért Az ősz folyamán több hordót, szüretelő kádat, 100 szüretelő dézsát készítettek a bortermelő gazdák rendeléseire. Havonként mintegy 300 gyümölcsszállító, úgynevezett hollandi ládát is készítettek. Ilyen ládákat készítenek és szállítanak külföldi megrendelésre is. Október és november hónapban több mint 120 ezer forint értékű ládát adtak át az exportforgalomnak. Novemberben a többi között 5890 paradi- csompasszirozót, 150 ezer tüker alágyújtóst készítettek. A szövetkezet jövőévi tervében még több háztartási cikk gyártása szerepel. Az ideinél jóval több paradicsompassziro- zót, tök- és uborkagyalút, tek- nőt, vállfát és hordódugót adnak át a kereskedelemnek, azonkívül jelentős összegű köz. vetlen megrendelést is vállalnak. * — AZ EGRI OzeméfelmezésJ Vállalat december 15-én teljesítette évi tervéi — JUTALOMZASZLÖT kapott a begyűjtési minisztériumtól a novaji úttörőcsapat a nyáron végzett halászgyüjtesért — DECEMBER 21-ÉN, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 10. évfordulóján a megyei tanács ünnepi tanácsülést fart. Ugyancsak ünnepi ülések lesznek ebből az alkalomból a járási és községi tanácsoknál is. — EGERSZOLATON a Hazafias Népfront helyi bizoltságá- nak akció programja alapján 7000 forintos állami támogatással, társadalmi munkában a dolgozó parasztok 40 ezer forint értékű utat építettek. — SZAKTANFOLYAMON tanulnak a hatvani járás községeinek agronómusai, mezőgazdasági előadói. A tanfolyamot kéthetenként tartják, ahol növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. — A LŐRINCI ALTALANOS- ISKOLA tanulói és nevelői között nem szűnik meg a téli szünet alatt sem a kapcsolat. Rendszeresen tartanak a tanulók szüleik házánál rejtvényfej ő versenyeket, kézimunka délutánokat, magyar nyelv, valamint számtan foglalkozásokat. — ÚJABB 20 HOLDDAL növeli gyümölcsösének területét a herédi Micsurin Tsz. Edd g 6 holdon végezték el az alma- és szilvafacsemeték ültetését. — NYOLCVANEVES fennállását ünnepli december 2l-én az egri Rákóczi gazdakör. A gazdakör látogatói ebből az alkalomból ünnepséget rendeznek. — JÓL RÉSZESEDTEK a kiskörei Dózsa Tsz tagjai a termelt rizsből. Munkaegységenként I kiló 33 dekagrammot kaptak « tagok. — A HEVESARANYOSI DISZ-szervezet színvonalas kultúrműsorral készül december 21-re, a község felszabadulásának 10. évfordulójá-a. — KARÁCSONYRA készülnek az egri általános iskolák és óvodák Szülői Munkaközösségei. Â II. sz általános iskolában békevásárt rendeznek, melynek bevételét karácsonyi ajándékokra fordítják. A Cifra téri iskolában és a Tizeshonvéd úti óvodában is lázasan készülnek az anyák karácsonyra. Eddig 100 ajándékot készítettek. A megyei tanács MNDSZ-asszonyai pedig 120 ajándéktárggyal járulnak hozzá a gyermekek megajándékozásához. 500 hold szőlőt telepítettünk padékos évben. Bőven lett takarmány, elég lenne egész évre. De előrelátóak voltunk, s a megyében készített 116 ezer köbméter -Hóval pótolva úgy gazdálkodunk, hogy jusson is maradjon is. A tartalék, meg a régi földekből nemcsak állati eledéire, hanem sok másra is jutott Fellendült a zöldségtermelésünk, különösen a hatvani járásban. Több cukorrépát, minőségi vetőmagot termeltünk, s ma már büszkék lehetünk rizstermelésünkre is. amelyet a tsz és egyéni gazdák 1550-röl 2000 holdra, az állami gazdaságok pedig 3000 holdra gyarapítót tak.