Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-16 / 99. szám
V 1934. december 16. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 TISZTA LAPPAL - HÁTRALÉK NÉLKÜL ———W———i I A begyűjtési mi niszíer rendelete a kenyérgabona után járó korpajuttatás kiadásáról //Begyűjtési hátralékosok" értekezlete — az egri járás begyűjtési munkájáról Pártunk és kormányunk 1953. év júniusi határozata után járásunk dolgozó parasztsága — mivel a határozat mind a termelésben, mind a beadási kötelezettség teljesítésében sok kedvezményt nyújtott — még nagyobb szorgalommal igyekezett eleget tenni az állam iránti kötelezettségének. Annak ellenére, hogy a dolgozó parasztok között a versenyvállalások tömegmozgalmáért. sem a tanácsszervek, sem a begyűjtési dolgozók nem tettek kellően eleget, mégis a járás körülbelül 11 ezer beadásra kötelezett termelőjéből november 7 tiszteletére 3599 dolgozó parasztunk tett versenyvállalást, ebből 3440 vállalását határidőre teljesítette. Járásunk az átütemezéseket is a következőképpen teljesítette: napraforgó 93, burgonya 99.3, kukorica 98.3, sertés 80.9, marha 84.6, tej 81.8, tojás 80.4, baromfi 63.9 százalékra. De termelőszövetkezeteink a kapásnövények begyűjtésénél lemaradtak az egyénileg dolgozó parasztoktól. Az állat és állati termékeknél azonban jóval magasabban állnak teljesítésben, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Legjobb termelőszövetkezeteink a mak- lártályai Kossuth és a demjé- ni December 21 tsz, községeink közül a II. kategóriából Kerecsené, a XII. kategóriából Mikó- falva. Amellett, hogy a járás tervét a fentiek szerint teljesítette, van bőven hiányosság is a begyűjtési munkában. Egyik fő hiba az, hogy a begyűjtési apparátus dolgozói sem minden esetben foglalkoznak eléggé felvilágosítómunkával, s nem magyarázzák meg a begyűjtés jelentőségét. Nem minden esetben kaptunk elég segítséget a párt- és tömegszerveinktől sem. A másik hiba pedig az, hogy nem minden esetben szereztünk érvényt a rendeletnek, elsősorban azokkal szemben, akik politikai felvilágosító munkára sem voltak hajlandók az ál’am iránti kötelezettségüket teljesíteni. A példamutatásban sincs minden rendben. Járásunk területén az új tanácstagjaink közül is 17 hátralékos van és párttagjaink közül is 14-en nem teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. Mi, az egri járási begyűjtési hivatal dolgozói a hátralékosok elszámoltatásáért a következőket akarjuk tenni: December hónapban 116 kisgyű- lést szerveztünk be, melyre előadókat a begyűjtési hivatal biztosít. Ugyancsak olyan 16 községben, ahol a hátralékosaink száma a legmagasabb „hátralékosok értekezletét“ tartunk. Ilyet már tartottunk 14 községben és tapasztalatunk az, hogy ezek eredménnyel jártak, mert több olyan kérdést tisztáztunk, amely ezideig probléma volt a községben. Minden véteiijegyet lekönyveltünk, azért, hogy elkerüljük a helytelen könyvelések következtében az esetleges zaklatásokat. December 15-ig minden hátralékost meglátogattunk, beszélgettünk velük, hogy mivel, mit lehet teljesíteni a beadási kötelezettségben. Mint ahogy az ellenség minden eddigi eredményeinket gátolni akarta, ezen a területen sem maradt el a munkája. Jó példa erre Felsőtár- kány, ahol olyan hangok voltak, hogy nem kell már teljesíteni beadási kötelezettségünket, s ez oda vezetett, hogy Felsőtárkány lett a járás 25 községe közül a legrosszabb. Nem sokkal jobb Egercsehi sem, pedig ez a község hosz- szú időn keresztül a beadásban élenjárók között volt. Vegyenek példát elmaradt községeink és a beadásban hátralékos dolgozó parasztjaink Mikófalva, Bélapátfalva és Kerecsend község dolgozóitól, akik a helyettesítési lehetőségeket igen jól használták ki. Paparó József járási begyűjtési hivatalvezető JJruÁM* KI AZ ŐRÜLT? Kálmán Ferenc, a gyöngyösi MÁVAUT kalauza, úgy állt a kocsi lépcsőjén, akár a mesebeli kiskirály. Lenézően legeltette tekintetét az utasokon, húsos arcán gúnyos mosoly vibrált, azután, mint aki nem siet, fölényesen megszólalt. — Csak akkor szállhatnak fel. ha olyan gyorsan jönnek, mint az őrültek. Az eső lassan szitált, a vékonyabb ruhák már itt-ott átáztak, megkezdődött a tolakodás. Hol az egyik, hol a másik utast nyomták a sáros kocsioldalnak, de Kálmán Ferenc még mindig az ajtóban állt. Elsőnek Lő- rinez János bácsi merészelte a lábát a lépcsőre tenni, aki nem kevesebb, mint 40 esztendeig ette az uraság kenyerét és csak a felszabadulás óta engedheti meg magának, hogy autóbuszon jöjjön be Gyöngyösre. De Kálmán gondoskodott arról, hogy az egykori kizsákmányolt idős embernek ne sok öröme teljék az utazásban, mert a következő pillanatban durván hátra taszította és rárivalt. — Nem megmondtam, hogy olyan gyorsan. mint az őrültek, azért is hátra marad. Én magam is utasa voltam a busznak és csendben figyeltem Kálmán viselkedését. A düh mindinkább felülkerekedett bennem ekkora szemtelenség láttán és úgy terveztem, hogy ha felszállók és elindulunk, útközben megmagyarázom a kiskirály kalauznak, hogy az utasok is érző emberek valamennyien és semmiképpen sem illik velük ilyen hangon beszélni. Hátramaradtam, s amikor már mindenki feljutott, én is a lépcsőre léptem. A legnagyobb meglepetésemre azonban Kálmán széttárta a karját és értésemre adta, hogy nem lehet tovább felszállni. Megvallom, kicsit meghökkentem, mert tanácsülésre mentem volna Nagyrédére, az első tanácsülésre a választások után. Kezemben a feladatok és egyéb iratok, melyeknek már kint is kellett volna lenni. Közöltem a menetelem célját, mire Kálmán kijelentette, hogy őt mindez nem érdekli. Az lehet — mondom — hogy magát nem érdekli, de engem igen és nekem menni kell, mert odakint kell a segítség. Ekkor odajött Forgó József forgalmi szolgálattevő, aminek nagyon megörültem és nyomban hozzáfordultam segítségért. Forgó azonban ahelyett, hogy segített volna, elkezdett hosszan igazoltatni, hogy valóban hivatalos utas vagyok-e? De miután láttam, hogy egyik igazolás se jó nekik, beláttam, hogy nem akarásnak nyögés a vége és tovább álltam. Amikor a panaszkönyvet írtam, helyeslőén vettek körül az utasok, mert a gyöngyösi MÁVAUT-nál ez az eset csak egy a sok közül. Úgy igazoltatják az embereket, mintha csavargók lennének és egyik-másik utassal minden zsebet kiforgattatnak az igazolvány után. Vájjon mire jó ez a nagy zaklatás, és ha már megvan, miért nom segít a MÁVAUT vezetősége a bajon úgy, hogy félreállítaná az útból Kálmán Ferencet és hasonszőrű társait, vagy legalábbis miért nem vonja szigorúan felelősségre? Vagy nem gondol arra a MÁVAUT vezetősége, hogy Kálmán Ferenc lidércnyomásként nehezedik a becsületes dolgozók nyakára? Erki János Gyöngyös Az új tames az adóterv teljesítéséért — a mátmáerecskeiek jé példát mutatnak Miután a tanácsvá’asztások befejeződtek, községünk ta-, nácsszervezete megtárgyalta az adófizetési munkákat és azt, hogy a községnek milyen eredményei és hiányosságai vannak az adófizetésben. A negyedik negyedévi adóbevételi tervünket 75 százalékban teljesítettük és december 15-re 100 százalékig teljesítjük. Ezen a megbeszélésen az adóügyi dolgozók is jelen voltak és kikerestük azoknak az adóhátralékosoknak a neveit, akik nem rendezték hátralékukat és azoknak, akik eddig nem maradtak el. Ilyen példamutató Benkő András 16 holdas dolgozó paraszt, akit éppen azért választottak meg a 20-as körzet tanácstagjának, mert az állam iránti kötelezettség teljesítésében mindig élenjárt. Vagy a 14 holdas ifj. Fodor Bertalan, aki egész évi adótervét teljesítette. Ezeket a jól teljesítőket és azokat, akik a beadási kötelezettségüknek nem tettek eleMegyénk községei nagy lelkesedéssel fogadták a minisztertanács határozatát a helyettesítő terményekről. A rendelet ismertetése után több község dolgozói versenyre hívták ki egymást. De kifejlődött a verseny a begyűjtési dolgozók között is. Így Párád község begyűjtési megbízottja kihívta a pétervásári járás valameny- nyi községi megbízottját, A versenyfelhívás szerint december 20-ig községe teljesíti az éves tervet. Megyénk egyik legnagyobb hátralékkal rendelkező községe, Poroszló vállalta, hogy az év végére rendezi összes hátralékát, s versenyben áll a hevesi járás legnagyobb községeivel: Tiszaná- na, Kömlő, Pély, Erdőtelek községekkel. Ebben az évben hazánk különböző részéről közel 200 ezer látogató érkezett megyénkbe, hogy megismerkedjék a Mátrával, a Bükkel, szép városainkkal és falvainkkal, történelmi nevezetességeinkkel. Különösen nagy volt az idegenforgalom Egerben, melynek történelmi nevezetessége, műemlékei, híres melegvízű get, hangos híradón keresztül ismertettük. A jól teljesítőket a község példaképének állítottuk és azokat, akik a beadásban elmaradtak úgy tüntettük fel, mint a falu rossz gazdáit. A községben ennek hallatára igen sokan igyekeztek adóhátralékukat rendezni, így Kovács t, Imre hat holdas dolgozó paraszt meg sem várta a közlés befejezését és még aznap este kifizette egész évi tartozását, vagy a község legnagyobb adóhátralékosa Bolyki Ignác István, aki 4500 forinttal volt adós, a kipellengé- rezés után rendezte adóját és most már csak 600 forint tartozása van, melyet még ez évben ykifizet. A népneve’ ömun- ka es a hangos híradó eredménye az is, hogy Fejes Mátyás egész évi adóját rendezte éi jövőévre is kifizetett előre 200 forintot. Hasonlóan cselekedett Korodi István kőműves, aki rendezte egész évi adóját. Marnzs János VB-elnök Olyan községeink, mint Nagyfüged, ahol biztosítva van a hátralék felszámolása és a tervteljesítés, sok van már megyénkben. Ezekben a községekben a rendelet szempontjai szerint határidőre végrehajtják a hátralékos termelők le- látogatását. Vannak olyan községeink is, ahol nem megfelelő a begyűjtési munka üteme, ilyen Gyöngyöshalász, Halmajugra községek. Ezek közül Gyöngyöshalászon még a rendeletet sem ismertette a község dolgozóinak a begyűjtési megbízott. Emelkedik megyénk területén a sertés- és vágómarhabeadási eredmény is. December 6-tól 12-ig, tehát összesen egy hét alatt 679 hizottsertést és 137 vágómarhát vásároltak fel. gyógyfürdője és bora tízezrével vonzotta a látogatókat. A város három múzeumát, a várat, 111 ezren látogatták meg. A Bükk és a Mátra festői szépségű tájaira 45 különvonat hozta a 36 ezer idegent. A látogatók között nagyszámban voltak diákok is. Negyvennégy csoportban mintegy 300 tanuló látogatta meg megyénk nevezetességeit. A kenyérgabona-termesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat szerint 1955- ben a termelők minden mázsa beadott kenyérgabona után 10 kiló korpát kapnak térítés nélkül. A rendelet szerint ha a termelő az 1955. évi kenyérgabona beadási kötelezettségét július 1 előtt teljesíti, a korpát a beadással egyidőben, vagy legkésőbb tíz napon belül meg kell kapnia. Ha a termelő a cséplés alkalmával ad-’ ja be a kenyérgabonát, vagy más cikk helyettesítéseként ad be kenyérgabonát és a részére járó korpa juttatás nem haladja meg a harminc kilót, akkor ugyancsak a beadással egy- idöben, de legkésőbb tíz napon belül, meg kell kapnia a korpát. Ha viszont közvetlenül Az Állami Könyvterjesztő Vállalat decemberben közel 1200 könyvet és 95 művészlemezt adott el. Legnagyobb érdeklődést az Operák könyve keltette, melyből egy hét alatt 200 példány fogyott el. Karácsonyra igen sok új, szép kivitelű ’könyv várja a könyvbarátokat, megjelenik többek közt Arany: Toldija, Petőfi: A begyűjtési miniszter az 1954—1955. gazdasági évre rendeletben állapította meg a termelési szerződések általános feltételeit. A rendelet szâmœ — az eddiginél lényegesen nagyobb — kedvezményt biztosít a termelési szerződést kötő termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg dolgozó parasztok részére. Az általános szerződési fe1- tételek szerint a termeltető vállalat kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, hitelezi az igényelt műtrágya ellenértékét, a szükséges védőszereket. A termeltető vállalat a termelés elősegítése érdekében művelési előleget ad. Az előleghiteleket a termés betakarítása és átadása után az elszámoláskor kamat nélkül vonják le. A terme'ési szerződést kötő termelők ezenkívül még jelentős egyéb kedvezményekben is a cséplés után beadott kenyér- gabonáért 30 kilónál több korpa jár. akkor a korpajárandóság felét, de legalább harminc kilót a beadással egyidőben, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon belül kell kiadni a termelő részére. A fennmaradó mennyiséget 1955 december 15-től 1956 február 28-ig kell kiadni. A 30 kilón aluli korpajárandóság kiadását 1955 szeptember 30-ig kell befejezni. A korpajárandóságot a közellátási őrlést végző malmok, azok telepei, a megyei termény forgalmi vállalatok telepei, ’illetve a földművesszövetkezetek adják ki. A beadási hátralékok fejében beadott kenyérgabona után korpajuttatás nem jár. János vitéze. Újból megjelent Boccaccio: Dekameron-ja. A gyerekek részére Verne: Néma kapitánya és Dickens csodálatos szép regénye, a Copperfield Dávid. A legapróbbaknak Fazekas Anna: Mackó, mókus, malacka; Móricz Zsigmond Ici- ri-piciri és még igen sok színes, kedves képes meséskönyv kapható. részesülnek es egyes növények után természetbeni juttatást kapnak. A szerződött terület és ezen felül minden kataszt- rális hold szerződéses terület után további 0.5—2 kát. hold terület mentesül a termény- beadási kötelezettség alól. Egyes növények után az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól a ténylegesen leszerződött terület teljesen mentesül, más növényeknél pedig a leszerződött területre eső állat-, tojás, és baromfibeadási kötelezettségnek csak 50 százalékát kell teljesíteni. Az általános szerződési feltételek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére is igen sok, az eddiginél nagyobb kedvezményt jelentenek. Az egyes növényekre vonatkozó — az á' talános szerződési feltételektől eltérő — rendelkezéseket a termelési szerződések különleges feltételei és termelési előírásai tartalmazzák. Versenyre keltek községeink a begyűjtési tervek teljesítéséért Kétszázezer idegen látogatója volt megyénknek ebben az évben Kétszáz „Operák könyve“ fogyott el egy hét alatt a könyvesboltban A begyűjtési miniszter rendeletileg szabályozta az 1954/55. évi termelési szerződések általános feltételeit A kereskedelem regényes történetei A kereskedelem nem mai keletű dolog. Ezt a szakmát régen űzik az emberek, pontosan azóta, amióta nem mindenkinek van meg mindene, hanem máshoz kellett menni, például egy kőbaltáért. Régen persze egyszerűbben ment a dolog. Ősember kartársunk bement a KŐÉRT boltba (Kőtermékeket Értékesítő Vállalat). Szóval bement az áruházba, illetve a barlangba, kért egy rozsdamentes kőbaltát (próbáljon ma valaki rozsdamentes zsebkést kérni) letett a kőpultra egy frissen ejtett mamutot, s ezzel a dolog el lett intézve. Nem kellett neki blokkért sorbaállni, kasszánál sorba- állni, veszekedni a visszaadásnál, csomagolóban sorbaállni és végül otthon rájönni, hogy a vásárolt boloafixes zokni a csomagolóban fogmosó pohárrá változott. Aztán fejlődött a világ. Valami bölcs koponya, akinek az isten mamutja sem volt elég, kitalálta a pénzt és ettől kezdve miután a KŐÉRT árudát kőkorszak hiányában megszüntették a VASÉRT (nem azonos a mai Vaséri-tel), ahol már egy éve nem lehet könyökcsövet karmi), később a BRONZÉRT boltban már csak pénz ellenében szolgáltak ki. ztán kitaláltak sok más dolgot, a többi között feltalálták a papírpénzt, ami arra volt jó, hogy ebből több fér a zsebbe. Egyre komplikálódott a helyzet, hol áru volt sok és pénz kevés, hol pénz volt zsákszámra és áru semmi. Közben nagyot fordult a világ. Kitalálták azt, amire régen várt mindenki: legyen áru is, meg pénz is. Ekkor a pénzt nem úgy hívták, hogy tallér meg pengő, hanem forint. Szóval a dolog rendben lett volna, de azért még most is akad egypár dolog, ami megkeseríti a ma vevőjének életét. Például: Egy ember bemegy a Kera- vill-ba és kér egy zseblámpaelemet. Az első, hogy úgy néznek rá, mintha az eladó tisztelt jobbsorsra érdemes családtagjait gyalázta volna. Aztán kijelentik, hogy zseblámpa elemet csak Zseblámpával adnak. De hasonló dolgot művel a CSEMEGE üzlet is. Nemrég még nem volt sem bors, sem borspótló. Végre tekintettel a disznóelhalálozás hatalmas- arányú növekedésére, megérkezett az eredeti bors és erre sürgősen lett borspótló is. Na, már most! A CSEMEGE bölcs vezetői borsot csak annak adnak, aki borspótlót is vesz hozzá. A kérdés csak az, hogy minek a borspótló, ha van bors (vagy' minek a bors, ha van pótló). Vagy talán úgy képzelik, hogy veszek egy deka borsot és miután „rámsóztak“ 2 deka pótlót is és a borspótló fölötti hatalmas örömömben, éljen a Csemege felkiáltással. a borsot feletetem a csirkékkel? T/ agy a sokat emlegetett Tüzép. Briketté csak ú:y ad, ha veszek hozzá ..iszapszenet“. Amit mind a ketten — már mint a Tüzép és én — tudunk, hogy nem ég. de hát nekik ezt is el kell adni és ha már 45 forintot fizetek I mázsa brikettért, vegyek meg egy csomó használhatatlan iszapot is. Van egy jó módszer ugyan, ahogy az iszapszénnel melegedni lehet Ez pedig a következő: aki fázik, nyomjon ki egy 10 kilós kanna iszapszenet 25-ször, (az idősebbek ionéi abbahagyhatják a gyakorlatot) és olyan melege lesz, mint a legprímább egercsehi széntől. Folytassam? Elképzelhető, hogy a jövőben úgy adnak benzint az öngyújtómba, ha veszek hozzá egy motorkerékpárt, vagy úgy kapok gombot, ha mindjárt veszek hozzá egy kabátot is. A Népújság vasárnapi számát csak úgy adják az újságárusok, ha veszek hozzá egy szedőgépet. Vannak még hibák: az állami áruház kiralcatába kitesznek egy rádiót. Takaros, szép kis rádió. Arra megy Pál János, nézi. nézi, míg végre beleszeret és elhatározza, hogy az övé lesz. Bemegy az üzletbe, mire az eladó közli, hogy azt nem lehet a kirakatból bevenni, bent meg nincs több. Pál János kérdi, hogy ha bent nincs, miért teszik a kirakatba? Végül megfelelő felvilágosítás híján, szomorúan beírja a panaszkönyvbe, kimegy az utcára és a RAFILM előtt, végig izgulja a skót-magyart. F elesleges folytatni. A kereskedelem történetének ezt a szén fejezetét amikor áru is van, meg pénz is, ne csúnyítsuk el az ilyen bürokratikus túlkapásokkal. Ne lássa a hálás utókor, hogy a Keravill, a Csemege, a Tüzép és az állami áruház mit csinált abban a korban, amely megelőzte azt a boldog kort, amikor nem lesz blokk, meg pénztár, meg goromba pénztárosnő, csak soksok áru és semmi pénz. Mert akkor már feltalálják, hogy pénz, bürokrata eladó, pénztárnál való sorbanállás nélkül is boldog lehet az ember. Herbst Ferenc i
