Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-16 / 99. szám

6 NÉPÚJSÁG 1954. december 18. csütörtök Csehszlovák ia : Románia : Kína : Hangszerexport a világ minden részébe A csehszlovák iuingszerek- nek a világ minden részében kitűnő hírük van. A Petroff- pianinók a skandináv álla­mokban nagyon népszerűek, de az amerikai saxofonjátékos számára is élményt jelent, ha csehszlovák hangszeren játsz­hat. A csehszlovák nagybőgőt az egész világon keresik. Cseh­szlovákia hangszereket expor­tál Közép- és Dél-Amerikába, Kínába, Indiába és Indoné­ziába is. Nemrégiben a krno- vi orgonagyár szakértői Izlandi­ra utaztak; a sziget fővárosá­ban, Reykjavikban építenek két nagy orgonát. A csehszlo­vák hangszergyárak most meg­kezdték a cimbalmok és du­dák gyártását is. Szovjetunió: A Szovjetunió alkotmánya jogot biztosit az állampolgá­roknak az öregségi segélyre. E jog által biztosított anyagi tá­mogatás egyik legfontosabb része az állami társadalombiz­tosítás, amelynek alapjait a vállalatcík és hivatalok kötele­ző járulékai képezik. A Szov­jetunió állampolgárainak mil­liói kapják havonta a rokkant­Előregyárlott házakat készít a román ipar A bákói „Horia Closka sí Crisan“ erdőipari kombinát fa­ház- és asztalososztályán előre­gyártott házakat is készítenek. Az osztály dolgozói az elmúlt hónapban 88 százalékkal túl­szárnyalták a termelési tervü­ket, hét százalékkal javították az előregyártott termékek mi­nőségét. Az eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult Pavel Nita sztahanovista ifjúsági brigádja, amely több mint 120 százalékkal túlteljesítette ter­melési előirányzatát. A „Ghe- orghiu-Dej“- és a „Május 1“- brigádok mintegy 100 százalék­kal túlszárnyalták a tervelő­irányzatot és a minőség javí­tásában is jelentős sikereket értek el. sági, vagy a hosszú szolgálat után járó öregségi nyugdíjat. A Szovjetunióban többszáz külön otthont létesítettek a rokkantak és aggok számára, ahol teljes ellátásban részesül­nek és mindent ingyenesen, az állam költségeiből kapnak. A képen: A „Vidnoje“ tele­pülésen (moszkvai terület) épült rokkantak és aggok ottho­nának könyvtár-olvasójában. Az állami szénbányák gépesítése Kínában az állami bányavál­lalatok széleskörű gépesítése következtében a munkások fo­kozatosan megszabadulnak a nehéz testi munkától. A gépe­sített szénkifejtés 1953-ban több mint tizenkétszerese volt az 1950. évinek. Az állami szénbányákból eltűntek a csá­kányok, lapátok és más régi szerszámok. A fejtési szinte­ken és a vágatokban a szén- szállítást 70—80 százalékra gépesítették. Egyes bányákban gépesítették a kitermelés egész folyamatát, a réselést, a jö- vesztést, a rakodást, a csillé- zést, a dúsítást és a vasúti ko­csikba rakást. Az új gépek beállítása után jelentősen nőtt a munka ter­melékenysége az állami szén- bányászatban. Az idei év első félesztendejében minden- bá­nyász átlagos teljesítménye több mint három tonna volt műszakonként, tehát kb. há­romszorosára nőtt 1949-hez vi­szonyítva. IVémet Demokrat ikus Köztársaság A színházi életről Berlin demokratikus öveze­tében csaknem teljesen befeje­ződött a Német Állami Opera­ház újjáépítése. Teljesen újjá­épült a weimari Német Nem­zeti Színház. Berlin demokra­tikus övezetének egyik leg­népszerűbb színháza a Volks­bühne. A színház forgószínpa­dának átmérője 18 méter, öt beépített süllyesztöszerkezettel rendelkezik. Az 1953—54-es évadban a színházak játékterve így ala­kult: német klasszikusok mű­veiből 140, a világirodalom klasszikusainak darabjaiból 113, a mai német drámai mű­vek 145, orosz, illetve a szov­jet klasszikusok darabjaiból 132, a népi demokratikus or­szágok íróinak darabjaiból 52 és a nyugati szerzők műveiből 16 előadás került színre. A Német Demokratikus Köztársaság színházai állan­dóan zsúfoltak. Berlin de­mokratikus övezetében például több mint 100 000 dolgozónak van állandó színházbérlete. Gondoskodás az öregekről A RADIO AA December 16 —18-ig CSÜTÖRTÖK. Kossuth rádió: 8.30: Szim­fonikus zene. 10.10: Iskolai kóru­sok. 10.30: Kedves szóval, vidám dallal. 10.50: Szimfonikus táncok. 11.30: Fiatal írók és költők fél­órája. 12.15: Népszerű opera­részletek. 13.00: Ismeretterjesztő előadások. 13.20; Operettzene. 14.25: A Rádió Gyermekujság műsora. 15.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 16.00: A törökbálinti kultúrotthon ének­kara énekel. 16.20: Regényrész­let. 16.40: Szív küldi szívnek. 17.10: Válaszolunk falusi hallga­tóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta. 18.00: A köztisztviselőjé a szó. 18.20: Emlékezés Kacsóh Pongrácra. 19.00: Ifjú figyelő. 19.30: Tánczene. 20.20: Hangver­seny Kodály Zoltán 72. születés­napja alkalmából. 22.20: A rádió népi zenekara játszik. 23.00: Me­sélő muzsika. 23.28: Csajkovszkij vonósszerenád. 0.10: A szécsényi földmüvesszövetkezet zenekara játszik. Petőfi rádió: 6.50: Úttörők énekelnek. 14.00: Zenekari hang­verseny. 14.40: A rádió népi zenekara játszik. 15.10: Versek 15.30: Soproni Mária zongorázik. 16.00: Szív küldi szívnek. 17.25: Népek dalai. 17.50: A téli fényké­pezés. Előadás. 18.00: Kamara­zene. 19.00; A rádiószínház be­mutatója. Bukott emberek. 20.40: Tánczene. 21.30: Sporthíradó. 21.50: Vidám kórusok. 22.00: Zenekari hangverseny. PÉNTEK. Kossuth rádió: 8.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. 9.00: Indulók és tömegdalok. 10.10: Szabados Katalin zongorázik. 10.30; óvódások műsora. 10.50: A Gyermekrádió műsora. 11.00; Részietek Kodály; Háry János c. operájából. 11.30: Egy lopás tör­ténete. 11.55: Hanglemez. 12.15: Betyárdalok. bordalok. 13.00: Tánczene. 14.25: Üttörőhíradó. 14.50; Liszt műveiből. 15.10; üz- bég költők. 15.30: Operettnyitá­nyok. 16.20: Fiatalok sporthíradó­ja. 17.10; Utazás a légkör bíró­USORABOL dalmában. 17.30: Szív küldi, 18.00: Mit jelent az ,,átállás' munkásnak, gyárnak, fogyasztó­nak? 18.30: A nyárra emlékezünk. 19.00: Külpolitikai kérdésekre vá­laszolunk. 19.15: Jó munkáért, szép muzsikát. 19.40: Moszkvai hétköznapok. 20.20: Kellemes szó­rakozást. 20.50: Versek a szere­lemről. 21.00: Szülőknek nevelés­ről. 21.30: Sporthíradó. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Tánc­zene. 22.50: Czuczor Gergely verseiből. 23.00; Éli zene. 0.10: Vidám népdalok. Petőfi rádió: 6.50; Vidám trom­bitás. 14.00: Operarészletek. 14.50: Dallal a világ körül. 15.30: Medgyasszay Vilma énekel. 16.00: A Magyar Rádió népizenekara játszik. 16.40; Délutáni hangver­seny. 17.30: Vezúv és kenyér. 18.00: Áriák és kettősök. 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.00: Kórusok. 19.25: A szocialista iparosítás feladatai az új szakaszban. 19.40: Bálint János cimbalmozik. 20.00: Tánczene. 21.30: Kamarazene., 22.10: Operarészletek. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.30; Fuvósze- ne. 8.50: Operarészletek. 10.10: Zenekari hangverseny. 11.00: Bíró József hegedül. 11.30: Reu­ma gyógykezelés fürdő nélkül. 11.40: Kodály Zoltán kórusművei­ből. 12.15: Szórakoztató zene. 13.00: Rácz Béla és zenekara ját­szik. 13.40: Magyar fúvószene­karok műsora. 15.40: Szív küldi szívnek. 16.08: Kamarazene. 16.40: LeveleKre válaszolunk. 17.10: A Népművészeti Intézet műsora. 17.30: Szövetkezeti hír­adó. 18.00: Egy falu — egy nóta. 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.00: Üzemi hangverseny. 20.20: A Rádió úié- pizenekara játszik. 21.00* Könvv, muzsika, színház. 22.20; Tánc éjfélig. 0.10: Népdalok kamara- zenekari kísérettel. Petőfi rádió: 6.50: Filmzene. 14.00: Operettrészletek. 14.50: Bál után. Elbeszélés. 15.20: Az opera mindenkié. 16.40: Tánc­zene. 17.30: Magyar szeri ők da­laiból. 18.00: Petőfi Sándor elbe­szélő költeménye. 18.28: Szív küldi szívnek. 19.00: Tíz perc közgazdaság. 19.37: Dvorzsák műveiből. 20.20; Sporthíj'adó. 20.40: Régi magyar operettek. 21.20: Tánczene. 22.00: Zenekari hangverseny. HIRDETÉSEK Eladó 1 db 1000 kg-os mázsa, 350 kcm DKW motorkerékpár, egy nagyteljesítményű kalapácsos daráló (Mátyászúzó) esetleg ki­sebbre elcserélhető. Tancsa, Eger, Sas u. 1. Az Egri Dohánygyár kazán­fűtőt keres felvételre. Hohner 80 basszusos tangó­harmonika eladó. Eger, Május 1 u. 10. szám. Fizessen elő az E OLCSÓ KÖNYVTÁRRA! | J955 JANUÁRTÓL HETENKÉNT JELENIK MEG! Az első évneftyedhen Boccaccio. FasL Uorklj, Jókai. Kaffka, tcacock, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos, Tersánszky. A. Tolsztoj és 'Verne müvei szerepelnek a sorozatban Az első évnegyedben megielenö 13 kötet elő­fizetési dija 43.— Ft. ELŐFIZETŐS az állami könyvesboltodban és u ) Posta Központi Hírlap­írójánál ( Bpest. József nádor tér I ) 61.031 sz I .csekkszámla számra A Népújság „Sportakadémíá"-ja Legutóbbi számunkban megin­dítottuk ,,Sportakadémiánk”-at, közölve dr. Zibólen Endre, a Test- nevelési Főiskola tanárának elő­adásanyagát a sportolók nevelé­séről. A nevelés, a sportszerűség kérdéséhez most a legilletékesebb helyről, a játékvezetők részéről szólnak hozzá elsőnek. Labdarú­gó vonalon van a legtöbb baj, a legtöbb sportszerűtlenség, indo­kolt tehát az alábbiakban ismer­tetett hozzászólás a nevelés, a sportszerűség megoldandó ügyé­hez. ★ A Heves megyei Társadalmi Labdarúgó Szövetség a sportx’e- gyelem, a sportszerűség előmoz­dításáért sportszerűségi versenye indított olymódon, hogy a megyei bajnokságban részvevő csapatok játékosait pontozták a játékveze­tők és jelentéseiket beküldték a szövetséghez, ahol rendszeresen feldolgozták a jelentéseket és hétről hétre közölték a sportsze­rűségi verseny állását a szövet­ségi közlönyben. Ennek a kezde­ményezésnek mutatkoztak ered­ményei az idény során, sok te­kintetben javulás mutatkozik a fegyelemben, a sportszerűségben, de természetesen van még tenni­való. A ,.Sportakadémia” keretén belül most ismertetem a jövő évi elgondolásainkat, a sportszerü- ségi versenyt illetően Az 1954. évi sportszerűségi verseny tanulmányozása során rájöttünk arra, hogy ezt a ver­senyt gyakorlatilag jól fel lehet használni a fegyelem megszilár­dítására. Ezért elhatároztuk, hogy a sportszerűségi versenyt 1955-ben jobban kiszélesítjük, állandóan nyilvánosságra hozzuk, a ver­seny eredményeit pedig gyakor­latilag úgy mérjük le, hogy ab­ból hétről hétre haszna legyen megyénk sportjának. Az elgon­dolásunkat úgy hajijuk végre, hogy a sportszerűségi verseny során sok rossz pontot „gyűjtő’ játékosokat először figyelmeztet­jük, s ha ez nem használ, akkor hatásosabb fegyelmi eszközökhöz folyamodunk. Ezek szerint, ha valamelyik játékosnak már sok van a rovásán, az illető a fegyel­mi bizottság elé kerül még az esetben is, ha a játékvezető ki sem állította! Minden eszközzel oda akarunk hatni, hogy egyes játékosok ne tévesszék össze a kemény játék fogalmát a kíméletlenséggel, vagy éppen a szándékos durvasággal. Igyekezni fogunk továbbá a csú­nyán szitkozódó, valamint a foly­ton reklamáló, vagy másfajta sportszerűtlenséget sorozatosan elkövető játékosokat meggyőzni a viselkedésüknek helytelen voltá­ról. Ezek a játékosok vagy meg­változtatják a magatartásukat a pályán, s leszoknak a sportsze­rűd enkedésről, vagy — ellenkező esetben — sportkörük kénytelen lesz hosszabb-rövidebb ideig nél­külözni őket.. . Ezzel egyúttal azt szeretnénk elérni, hogy ma­guk a sportkörök is behatóbban foglalkozzanak a játékosok fe­gyelmezésének a kérdésével, sportszerű magatartásra való ne­velésével. Nemcsak a játékosok fegyelmé­nek a megjavítására kívánjuk felhasználni a sportszerűségi ver­senyt, hanem a sportköröknek a sportszerűséghez való viszonyát is értékeljük! A mérkőzések meg­rendezésének a gondosságát, va­lamint a sportkör közönségének a magatartását is figyelembe vesszük, s az e tekintetben mu­lasztást elkövető sportköröket először figyelmeztetjük, még ak­kor is, ha az általuk megrende­zett mérkőzéseken egyelőre még nem történt botrány, rendzava­rás, de már bizonyos „előjelek” vannak a további mérkőzésekre nézve. Azután, ha ennek a figyelmeztetésnek nem volna fo­ganatja, akkor a sportkörök pá­lyaválasztó jogának az elvonása lehet a következmény. Minden­képpen el kell érnünk az 1955. évben azt, hogy a sportkörök igyekezzenek jól megrendezni a mérkőzéseket. Nem szabad a jövőben előfordulni annak, hogy pl. a megyei bajnokcsapat ide­genben kénytelen befejezni a bajnokságot, mert pályájuk be­tiltást kapott. ... Hevesi György Heves megyei Társadalmi Labdarúgó Szövetség titkára. örvendetes, hogy a most kővet­kező hosszú téli hetekben foglal­koznak az illetékesek a nevelés, a sportszerűség kérdésével és igyekeznek a jövő évre biztosí­tani a rendet, a fegyelmet. A sportkörök vezetőinek, edzőinek a feladata, hogy jól felkészüljenek a sportszerűségi versenyre a tél során. Magyarázzák el a sporto­lóknak, hogy mit jelent erkölcsi­leg. anyagilag egv pályabetiltás. Mit jelent egy cítapat szereplésé­ben, hogy egységük, összeszo­kottságuk nem bomlik-e fel több hetes, vagy sok hónapos eltiltás folytán. A csapatok kapitányai olyanok legyenek, akik valóban minden tekintetben alkalmasak erre a fontos szerepkörre: sport­ban, termelőmunkában, magán­életben egyaránt példaképek le­gyenek a többiek számára. Ne te­kintsék felesleges fáradozásnak az edzők, vezetők a nevelést, a rendszeres téli irányú munkát, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy csak azok a csapatok áll­ják meg a helyüket az egyre ne­hezebb bajnoki küzdelmekben, ahol nemcsak labdarúgásra ta­nítják az együttes tagjait, hanem minden tekintetben törődnek em­beri magatartásukkal. Szocialista társadalmunk évről évre igénye­sebb lesz a tekintetben, hogy mi­lyen magatartást tanusítanak a sportolók a pályán és a pályán kívüli életben Népünk egyre műveltebb, kulturáltabb lesz, ami azzal jár, hogy a sportolóknak, edzőknek sem nézi el, ha csak a jó sporteredményekre töreked­nek — „mindenáron” . . . Szíve­sen adtunk helyt Hevesi sport­társ levelének. A továbbiakban az volna a helyes, ha a megyei csapatok edzői, vezetői, Játékosai beszámolnának arról, mit végez­nek a tél során a sportszerűség érdekében. Reméljük, lesz mon­danivalójuk, végzett munkájuk nyomán! SPORT SOROKBAN Sakk: Recsken, a Bányász Sportkör meghívására Kapu Je­nő sakkmester nagysikerű elő­adást tartott a sakkozás iskolá­járól, majd 20 táblán szimul­tánt játszott a szakosztály tag­jaival. Huszonnyolc falusi fiutal vett részt az MTSB szilvásváradi sportvezetőképző tanfolyamán Az MTSB egy héten át tartó falusi sportvezetőképző tanfolya­mot rendezett Szilvásváradon. Az ózdi Vasas festői környezet­ben lévő turistaházában 28 fa­lusi fiatal — lány és fiú — gyűlt össze, hogy négy sportág­ban: atlétikában, röplabdában, labdarúgásban és tornában el­sajátítsa e sportágak tudomá­nyát. A táborozást gondos előkészü­letek előzték meg és ebben a munkában résztvett az MTSB egész apparátusa. A járások TSB-elnökeivel folytatott meg­beszélés után kijelölték a falvaK és községek legjobb fiataljait, akik bebizonyították már: alkal­masak és méltóak a vezetésre, lelkes építői lehetnek a falusi sportélet felemelkedéséért vívott harcnak. A jelölteket személye­sen keresték fel és hívták meg a tanfolyamra. Mondanunk sem kell, hogy a meghívás milyen örömet okozott részükre. Ebben az örömben kifejezésre jutott a falusi fiatalok tudás utáni vá­gya is. A szülők — különösen a lányoknál — eleinte aggályos­kodtak, később azonban, amikor megtudták, hogy kiváló pedagó­gusok felügyelete alatt, katonás fegyelemben élnek majd a hall­gatók — megnyugodtak. A tanfolyamot Noszticzlus Fe­renc vezette és olyan kiváló elő­adók oktattak, mint Törös Ká­roly, Sarkadi Nagy Csilla, Kato­na Tibor és Gallovics László. Igen színvonalas előadások, vál­tozatos gyakorlati foglalkozások követték egymást és a hallgatók nagy igyekezettel próbálták mi­nél jobban elsajátítani a hallot­takat és látottakat. Annál is in­kább, mert bizony az egy hét nem sok idő, különösen a gya­korlati rész csorbult meg emiatt. Mégis azt kell mondanunk azon­ban, hogy a tanfolyam jól sike­rült. A hallgatók sokat tanultak és — amint egyik copfos kis­lány mondotta — más szemmel nézik ezután a falusi sportéletre váró feladatokat. Ha hazatérnek, új erővel látnak a szervezéshez, a tapasztalatok széles körben való terjesztésének. A sok tanulás közben nem fe­ledkeztek meg a szórakozásról sem. Egy reggelre frissen esett hó borította a környező lanká­kat. az erdő új köntösbe öltö­zött. Parázs hólabdacsata alakult ki a szállás előtt, amelyben kü­lönösen a lányok jártak elől jó példával. Aztán a társas kirán­dulások, a záróünnepélyt követő tánc, a kitűnő ellátás mind-mind felejthetetlenné tették az egy Ott­létet. Említsük meg még, hogy Szitás Péter, a turistaház gond­noka, úgyszólván tejben-vajban fürösztötte „gyermekeit”. Mint egy nagy család, úgy éltek együtt a jövő falusi sportvezetői, akiket Miklós István MTSB elnök többször is meglátogatott és bi­zonyára megelégedett volt a ki­váló előadók, szorgalmas, fegyel­mezett. tanulékony hallgatók lát­tán. Mi is! Sok ilyen tanfolyamra van szükség. Magabiztos, erőskezű, kellő tudással felvértezett veze­tőkre, akik a legszebb és leg­nagyobb feladatot: a falu sport­jának tespedésből való kivezeté­sét megalkuvás nélkül hajtják majd végre. d ^fSPORTlM Nagy érdeklődés kisérte az MTSB sportcsoportjának bodonyi bemutatóját December 5-én a koradélutáni órákban hatalmas tömeg gyűlt össze a bodonyi kultúrteremben. Ez a minden eddigit fölülmúló ér deklődés az MTSB sportcsoport­jának és a megyei tanács kultúr- csoportjának szólt, melyek ez­úttal Bodonyt keresték fel. hogy egy egész délutánt és estét be­töltő műsorral szórakoztassák tanítsák a falu dolgozóit. A két autóbusz utasait — spor­tolókat, színjátszókat, népi tán­cosokat — az általános iskola ud­varán ünnepélyesen fogadták. fogadásnál a falu vezető és irá­nyító szervei mind képviseltetté1 magukat. Rozgonyi Imre, a sportkör elnöke üdvözölte a ven­dégeket, majd Kovács Kriszt m MNDSZ titkár virágcsokrot nyuj tott át Váraljai Istvánnak, a sport- csoport vezetőjének. A kultúrterem közben már tel jesen megtelt. A kivülrekedte' székeket, asztalokat állítottak a nyitott ablakok alá és onnan fi­gyelték az eseményeket. — Bo- dony a Jó munkát végzett falvak közé tartozott a sportvonalon, az 1954. év folyamán. A fiatalok sze­retik a sportot. Egy-egv rendez­vénynek 5—600 lelkes nézője van és — ez jelenti a fejlődés útját —tanulni akarnak a bodo nyi sportolók! Az MTSB értékelve a bodonyiak jó munkáját — sportfelszerelést juttatott részük­re, melyet Váraljai Istvántól Ba­lassa Eta röplabdázó kislány vett át nagy örömmel. Ezután kezdetét, vette a műsor. Az Egri Vasas női tornászai be­mutatták az MHK II. gyakorla­tait, majd látványos szabadgya­korlataik ragadtatták tapsra a nézőket. A tornászok után jöttek az ökölvívók. Kmtnyák Géza edző ismertette az ökölvívás lényegét, szabályait, a különböző ütésfajtá­kat, a támadó és a védekező­modort. A közönség — e rövid asmertető után — nagy lelkese­déssel fogadta a „szorítóba” lé- dő ökölvívópárokat. A sportmű­sor térbírkózással ért véget, me­lyet Sós János ismertetett. A sportolókat a kultúrcsopori váltotta fel. mely — igazolva jó hírét — nívós műsorral szóra koztatta a nézőket. A szervezés Bodonyban is ki­váló volt. Itt Gábor Márton, ifj. B^-es Mátyás oárttilkár és Kiss Lőrinc VB-elnök végzett példás munkát. Már a hét elején hatal­mas falragaszok jelentek meg a falu utcáin és apró úttörők sok­sok meghívót hordtak szét. Az egész falu mozgósítva volt! Az MNDSZ és a DISZ szintén kivette a részét a munkából, a magya­ros vendéglátás Kovács Krisztina, Kovács Józsefné, Piffkó Dezsőné, Kovács Anclrásné, valamint Fejes Katalin, Kovács Anna, Farkas Anna nevéhez fűződik elsősor­ban. Bodonyban is azzal váltak el egymástól a vendégek és a ven­déglátók, hogy tavasszal újból találkoznak majd ... Vasárnap. december 12-én Hevesaranyosra látogatott el a sportcsoport, melyet az Egri La- katosárugyár tánccsoportja is el­kísért. Közlemény Az MTSB Január 3-án kéz­dődő, egyhetes sí társadalmi ed­zői tanfolyamot rendez Szilvás­váradon. A tanfolyam célja: a falu sísportjának fellendítése. Az érdeklődő falusi fiatalok, pe­dagógusok és mindazok, akik sísporttal már foglalkoztak, írás­ban jelentkezhetnek az MTSB-nél (Eger, Vöröshadsereg út, Megyei Tanács). NEPÜJSAG Az MDP Hevesmegye? Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Eelelóó Kiadó Ko*r»ócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere l. Post a fiók: 23. Telefon: 231. 246 és 123. Szikra Lapnyomda Budapest. VIT!.. Rökk Szilárd-utca 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály \

Next

/
Thumbnails
Contents