Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-12 / 98. szám

„Becsülettel helyt kell állnunk az állam iránti kö­telezettség teljesítésében is” — mondja Balog János ügyvezető a kerecsendi föld­művesszövetkezet igazgató sági ülésén. Mit vor népünk, megyénk egyénileg dolgozó poroszt jóitól A meredeken éknek szökő hegyek oldalain, a dombok lankáin, a szőke Tisza, a kanyargó Tárná mentén, a hevesi, káli homokon: Heves megyében mindenütt szorgos, lelkes munka folyt egész esztendőn keresztül. Szorgos munka, mely­nek az eredménye sem maradt el: nagyobb és fehérebb lett az idei kenyér, mint a tavalyi. Csodálatos dolog a föld: tud hűséges, minden kincsét pazarló lenni, s tud fukar, zsugori lenni, elemészteni a beléje vetett munkát, magot. Olyan a föld, ahogy bánnak vele. S hogy az idei év ezernyi buktatója ellenére mégis megteltek a boroshordók, hogy gömbölyödnek a hízók, hogy ropogósra sülnek, s alig férnek egymástól a kemencében a fehér kenyerek: ezt a termelőszövetkezetek mellett döntő részben megyénk egyénileg dolgozó parasztjai­nak, kiváló szakértelmüknek, s földszeretetüknek köszön­hetjük. Nemcsak a mi megyénkben, de országosan, sőt a világon is ismert volt a hevesi paraszt munkája, szakértelme — is­mert volt, még ha ennek gyümölcseit nem is ő maga, hanem az ezerholdak urai szüretelték le. Mert nem tudott nem dol­gozni, nem tudta nem szeretni a földet, a munkáját, s bár százszor kirabolták, százegyszer is újra nekilátott. A felsza­badulás után, s különösen most napjainkban, az új szakasz politikája megvalósításának időszakában magasra loboghat, kibontakozhat dolgozó parasztságunk munka- és alkotókedve. Heves megye több mint 60 ezer egyéni gaz­dája, kereken 280 ezer hold hevesi szántón, szőlőn, réten dolgozhat magáért, az egész hazáért, s munkájának minden gyümölcse az övé, egyedül az övé. Egész népünk, pártunk és munkásosztályunk különös megbecsülésben részesíti az egyéni gazdákat, akik jelentős részét adják a mezőgazdaság termelésének. A gépi talajmun­kák árainak leszállítása, a minőségi vetőmagcsere, például a hevesi járásban felhasznált 12 ezer mázsa műtrágya, a réz- gálic forgalmának szabaddá tétele, a begyűjtési terhek csök­kentése, amely mint árueladónak nyújt nagyobb lehetőséget a parasztság számára — és a segítség sok egyéb formája állandóan és sokoldalúan kifejezésre juttatja ezt a megbecsü­lést. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán lényegesen meg­nőtt a parasztság jövedelme, vásárlóereje. Ebben az évben a kereskedelem forgalma 21 százalékkal haladta meg a tava­lyit, s a vásárlók zöme egyénileg dolgozó paraszt volt. Volt. van és lesz miből válogatniuk a szövetkezeti és állami boltokban. Az egykor „kincset” jelentő árucikkek, mint például a tűzhely, a kasza, a patkóvas, csizma, vagy a kerékpár, ma már egyre nagyobb bőségben és választékban áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. Ez azonban a megbecsülésnek csak egyik, ha nem is le­becsülendő oldala. Hogy pártunk, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk milyen nagy szerepet szán az egyénileg dol­gozó parasztságnak az új szakasz politikájának megvalósítá­sában, hogy mennyire számít odaadó, áldozatos munkájára — fényes bizonyíték erre, a régebben megalakult termelési bi­zottságok mellett a népfront-bizottságokba való bevonásuk, s a mostani tanácsválasztások. Egyedül a megyei ta­nácsba 35 dolgozó parasztot, nagyrészben egyénit választottak meg. Különösen nagy szám­ban vesznek részt a községi, a járási tanácsok munkájában is. A gyöngyösi Farkas András, a kerecsendi Spek- ker János, az ecsédi Holla Ferenc, s a többi sokszáz megválasztása, részvétele a tanács munkájában, minden szó­nál ékesebben bizonyítja, milyen nagy szerepük van a szocia­lizmus építésében a falu becsületes egyéni gazdáinak. Pártunk és munkásosztályunk tisztában van azzal is, hogy számos nehéz problémával küszködik még dolgozó pa­rasztságunk, hogy sok sérelem, meg nem értés érte a múlt­ban. A sérelmek orvoslását a párt és a kormány eddigi tettei igazolják, a jelenlegi problémák megoldásán pedig most mun­kálkodunk. Segít ebben, mert ez szent feladata, az újonnan választott tanács, segít a népfront-bizottság, s egészen biztos, hogy segít maga a falu is. Melyek ezek a problémák, s hogyan lehet rajtuk segí­teni? Megnehezíti, különösen a kisparasztok helyzetét a mcgye- szerte uralkodó igauzsora, s ennek oka, hogy igen ala­csony megyénk lóállománya. Egy pár lóra 24 hold szántóterület megművelése jut. Ezen bizony végső fokon csak úgy lehet segíteni, ha a falu dolgozó népe szívvel-léiekkel végrehajtja a mezőgazdaság fejlesztési program állattenyész­tésre vonatkozó részét. Vízszegény a hevesi járás, vízszegény annak ellenére, hogy több mint ezer kutat hoztak rendbe ebben az esztendő­ben. Nem tiiinden iparcikk kapható még megfelelő választék­ban és minőségben; utak, járdák kellenek sok községben, szükség volna * villanyhálózat bővítésére, — hogy csak egy­néhányat említsünk a leggyakoribb panaszok közül. Megold- hatók-e ezek a feladatok? Kétségkívül! Munkásosztályunk "segítségével máris számos problémán segítettünk, s még töb­bet segítünk a közeljövőben az újjáválasztott tanácsok prog­Tiszta lappal — hátralék Egy hét alatt 408 sertést adtak be a megye községeiben A Heves megyei Begyűjtési Hivatal értékelte az 1954-es év hízottsertés és vágómarha felvásárlásának eredményét. Megyénk hat járásában a kö­vetkező eredményt állapította meg: Járás sertés marha darab 1. Hevesi 2725 1225 2. Gyöngyösi 2197 1006 3. Füzesabonyi 2047 1259 4. Hatvani 1548 594 5. Egri 1243 706 6. Pétervásári 965 581 A sertésbeadás teljesítésé­ben különösen az utóbbi na­poknál mutatkozik nagy fej­lődés. December 5—12-ig a A Begyűjtési Hivatal értékel­te az egri körzetek versenyét. Az értékelés alapja a tojás, baromfi, sertés, marha, tej, tengeri, nap­raforgó és burgonyából teljesí­tett mennyiség. A körzetek a kö­vetkező helyezést érték eh füzesabonyi járásban az egy napi átvétel sertésből a 75-öí, a hevesi járásban a 35-öt is el­érte. Egy hét alatt pedig a füzesabonyi járásban 138, a hevesi járásban 107, a hat­vaniban 48 állatot vettek át. Megyénkben összesen ez idő alatt 408 sertést adtak át az átvevőhelyeknek. Meggyorsult a imarha be­adása is. amely az ünnepek húsellátását megkönnyíti. Marhabegyüjtésben legjobb eredményt december elején az egri, füzesabonyi és a gyön­gyösi járás ért el, ahol az elő­irányzott beadást túl is tel­jesítették. 1. VII. körzet 996.7, 2 II. kör­zet 905.9, 3. I. körzet 860.1, 4. III. körzet 843.5, 5. VI. körzet 807.5, 6. IV. körzet 802.5, 7. V. 'érzet 783.5 ponttal. Hnoüsertésscl teljesítik hátralékukat dolgozó parasztjaink A beadásban kapott kedvez­ményeket Eger város dolgozó parasztsága is nagy örömmel fogadta. Az utóbbi napokban egyre többen keresik fel az át­vevőhelyeket, hogy terményhát- ralékjukat más terménnyel, eset­leg hízottsertéssel pótolják. Eger­ben az alább felsorolt termelők termény és állati termékekből fennálló hátralékukat hízottser­téssel teljesítették: Bodnár Ber­talan (Veröszala 31), Csőke Miklós (Veröszala 43), Kocsis Ferenc (Malom köz 26), Bozsik Bertalan (Türk Frigyes út 13), Bozsik István (Brassói utca 10.) Minden megtalálható a füzesabonyi földművesszövetkezeti áruházban. Munkásosztályunk egyre több iparcikk termelésé­vel segíti a füzesabonyi dolgozó parasztokat is. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. Xra 50 fillér ,954 DECEMBER 12. VASARNAP CSONT ARANKA Maklstr­tálya egyik begyűjtési előadója fürge kezekkel válogatja a hát­ralékosok nyilvántartási lapjait. A válogatásra azért van szük­ség, mert a községben nap mint nap csökken a hátralékosok száma. — A beadás teljesítését és a mi munkáinkat is — mondja — nagyon megkönnyítette az a mi­niszteri utasítás, hogy a be­adásiban eredetileg előírt termény helyett a termelő a legtöbb eset­ben más terményt is beadhat Megnézzük néhány, olyan gaz­da nyilvántartási lapját, aki pár nappal ezelőtt még hátralékos volt. Ragó Istvánnak például 980 kiló 'burgonyát kell beadni. Az idén — mondván, hogy ke­vés termett — mindössze 180 kilót adott be, 8 mázsával pedig adós maradt. De most, amikor a begyűjtési előadó meglátogatta Ragó Ist­vánt, szépen megegyeztek ab­ban. hogy a következőképpen teljesíti hátralékát: bead egy mázsa napraforgót, amely egy­magában kitesz négy mázsa burgonyát és 66 kiló búzát, amely megfelel két mázsa bur­gonyának. A még hiányzó két A maklártályai gazdák tiszta beadási lappal lépnek az új esztendőbe mázsát pedüg babbal és lencsé­vel teljesíti. Ez már meg is tör­tént, s így Ra.gó István1 töröl­ték a hátralékosok sorából. GÁL ISTVÁN NÉ a begyűj­tési előadóval folytatott beszél­getés alkalmával elmondotta, hogy ő már idős asszony, 60 év körül jár, s ígv inkább több búzát termel földjén, amit nem kell kapálni... — Ezért a kukoricaháíralékot — Ígérte — teljesítem búzával, ígéretét Gálné pár nap múlva be is váltotta: 250 kiló búzát szállított be, ami kifutotta a ku­koricabeadási hátralékot. Most már ő sem hátralékos. Id. Tóth Jánosnak napraforgóból és ba­romfiból van hátraléka, ö úgy beszélte meg a begyűjtési elő­adóval, hogy egy 130 kilós ser­tést ad be a veiével társulva és ezzel tisztáznak minden hátra­lékot. Egy héttel ezelőtt még 85 hát­ralékost tartottak nyilván Mak- lártályán, s ezeknek a száma most már 46-ra csökkent. A be­gyűjtési megbízott és a be­gyűjtési előadók mindenkit fel­keresnek, szót értenek a gazdáik­kal és rentíiszerint meg is egyez­nek. Akadnak persze olyanok is, akik makacskodnak. — Én nagyon szegény ember vagvok — szokta mondani Barth a János — nem tudtok be­adni semmit. Pedig tudják róla a község­ben, hogy volna neki miből tel­jesíteni a beadási . kötelezettsé­gét, de mindig húzza-halasztja, évek óta vele van a legtöbb baj. Az idén már a helyszíni behaj­tást Í9 el kellett rendelni nála. EGYRE KEVESEBB azonban a Bariba Jánoshoz hasonló ha­nyag gazdák száma a község­ben. A begyűjtési állandó bi­zottság különböző módszerekkel igyekszik az ilyeneket „kiigyó- gyítani betegségükből”. Dobó Sándor, a tanácselnökhelye!tes mosolyogva említi Papp Irén esetét. — Papp Irén is állandóan hátralékban volt régebben. Egy­szer aztán a begyűjtési áiMandó bizottság gyűlés-e hívta össze a jól teljesítő gazdáikat és ugyan­aznap összehívta a hátralékoso­kat is egy másak helyiségben. Hogy,, hogy nem, Papp Irén el­tévesztette a ...házszámot” és a jól teljesítők közé keveredett. Igen kellemetlenül érezte ott magát, amikor hallotta, hogy a község gazdáinak nagy többsé­ge nem valami tapintatosan vé­lekedik a hátralékosokról, s a hanyagok elszámoltatását, meg­büntetését követeli. Hát még amikor Molnár József — Alkot­mány u. 16. szám alatt lakik — ráismert és rá,pirtott... Attól kezdve Papp Irén rendszeresen eleget tett beadási kötelezettsé­gének. A tanács, a begyűjtési meg­bízott, a begyűjtési előadó és a begyűjtési állandó bizottság együttes jó munkája következté­ben a sertésbead.'ási tervet 90, a kukoricabegyüjtési tervet pedig 97 százalékra teljesítette a köz­ség és az utóbbi pár nap ered­ménye arra vall, hogv Makláir- tálya gazdái hátralék nélkül, tiszta beadási lappal mennek át az új esztendőbe. (Megjelent a Szabad Földben.) ramjai alapján is. De a munka csak akkor lesz «gazán gyors és eredményes, ha ezeknek a feladatoknak megoldásában se­gítenek az egyénileg dolgozó parasztok. Az ipari munkás nem termel kenyeret, nem nevel mala­cot, még csirkét sem tart. Hogy dolgozni tudjon, hogy elő­állíthassa a dróthuzalokat és árammérőket a villanyhálózat bővítéséhez, hogy több és jobb minőségű árut termelhessen, ahhoz arra van szükség, hogy megfelelő mennyiségű élelmi­szercikkel, kenyérrel, zsírral, hússal lássa el a falu: telje­sítse beadási kötelezettségét. A népjólét emelésé­nek nagy munkájából mindenkinek ki kell vennie részét a maga területén. A munkásosztály ipari terméket ad a falu­nak, dolgozó parasztságunk mczclgazdasági terményt a vá­rosnak. Ez a munkás-paraszt szövetség egyik igen fontos megnyilvánulása, gazdasági életünk döntő alapja. Ezt értették meg a szarvaskői, ostorosi, maklártályai dol­gozó parasztok, akik kihasználva államunk újabb kedvezmé­nyét — a helyettesítő termények beadásáról — tiszta lappal indulnak az új esztendőnek, becsülettel teljesítették az állam, az egész nép iránti kötelezettségüket. Megértették, hiszen tudják, hogy a szabadpiacon értékesített terményeik ellen- értékeinek, a kerékpárnak, rádiónak, mezőgazdasági felszere- lésel nek gyártásához ígv js megteremtik az alapot. Űj, nagy feladatok állnak előttünk, egyénileg dolgozó parasztságunk előtt. Tovább kell emelni elsősorban a kenyér- gabona terméshozamát, növelni kell az állatállományt, javí­tani minősegét. Ehhez a nagy munkához, mint eddig, úgy ez­után is megkap minden segítséget munkásosztályunktól, álla­munktól. Cserébe egyet vár, kér- tőlük a városok népe: ne maradjanak ők sem adósak, a beléjük vetett mély és őszinte bizalmat viszonozzák becsületes munkával, állampolgári kö­telességeik teljesítésevek Versenyben ats eyri kűrietek a beayiijtési tervek teljesítéséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents