Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-12 / 98. szám

NÉPÚJSÁG 1954 december 12. vasárnap Megyénk népe tiltakozik Nyugat -Németország felfegyverzése ellen Nem akarjuk, hogy ez még egyszer mégis m étlödfék A Bélapátfalvi Cement- és Mészmü dolgozói csütörtökön röpgyűlésen vitatták meg a moszkvai értekezlet deklaráció­ját és erélyesen tiltakoztak Nyu- gat-Németország újrafelfegyver- eése ellen. A röpgyűlésen, melyen a gyár valamennyi dolgozója résztvett, a következő határozatot fogad­ták el: „Mi, a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmü dolgozói poli­tikai nézetünkre való tekintet nélkül, valamennyien helyeseljük a moszkvai értekezlet határoza­tait és támogatjuk azokat. Tud­juk, hogy mit jelent részünkre egy nyugat-német fasiszta had­sereg felállítása. Emlékszünk még arra az időre, amikor 10 évvel ezelőtt községünk utcáit a német SS-ek és a hitleri gépesí­tett hadsereg fenevadjai tapos­ták. Elvitték élelmünket, állatain­kat, tönkretették házainkat, gaz. daságainkat. Nem akarjuk, hogy ez mégegyszer megismétlődjék. Az amerikai imperialisták által felállítandó nyugatnémet fasiszta hadsereg ellen nemcsak szóban, hanem tettlegesen is tiltakozunk. Mi, a Mészmü dolgozói azt ha­tároztuk el, hogy december 20-ra, községünk felszabadulá­sának 10. évfordulójára, éves tervünket befejezzük. Az év vé­géig pedig még 500 tonna me szét termelünk terven felül, melyből 205 családi házat Lehet felépíteni. Mi továbbra is szabad hazá­ban, szabad emberekként aka­runk dolgozni és minden olyan kezdeményezést támogatunk, mely a béke megvédésének ügyét szolgálja”. Nídó János mezctárkányi parasztfiatal mondja: Régen földnélküli cselédek voltunk. Földünk ugyan ma sincs, de a kormányprogram óta falun is akad bőven mun­kalehetőség. Az én helyzétem is egyre jobban javul, egyre szépül életem. Már abban a korban vagyok, mikor a nősü­lésre is gondolhatok. Szeret­nék már családot alapítani, nyugodt, békés életet élni. Két évig voltam néphadseregünk tagja. Én is és a hozzám ha­sonló fiatal parasztfiúk sok újat, hasznosat tanultunk a honvédségnél. Azóta érdekel­nek jobban a politikai esemé­nyek is. Addig úgy gondoltam, hogy a mi életünket már nem zavarhatja meg senki. Ma már tudom, hogy szép terveinket, s az én terveimet is, beárnyékol­ja a háború veszélye. Én is vé­gigéltem már a második világ­háborút. Tapasztaltam, milyen borzalmas pusztítást okoz egy hatalmas világégés. Hallottam a moszkvai érte­kezletről. Örülök annak, hogy mi, magyarok is, a többi baráti országokkal együtt, képviseltet­tük magunkat ezen az értekez­leten. A békés megegyezésre még van remény. S ha mégis arra kényszerítenének bennün­ket a nyugati hatalmak, hogy fegyvert fogjunk, keményen harcolnánk és megvédenénk népünket. Nincs szebb, mint békében élni s ezért a munkában kell helytállnunk Egyszerű munkásember va­gyok, az Erőmű nagy gépezeté­nek kis csavarja. Mégis úgy ér­zem, nemcsak jogom, hanem kötelességem is, hogy tiltakoz­zam egy olyan veszélyes tűz gyújtása ellen, amely az egész világot lángralobbanthatja. Jól emlékszem én is a II. világhá­ború borzalmaira, s nem aka­rom, hogy ez mégegyszer elő­forduljon a magyar nép törté­netében. Óhajtom a békét, s tudom azt is, hogy ez így önmagában nem elég. Mit tehetek, s mit tehetünk hát mi, munkásembe­rek a békéért? Elsősorban a munkában kell helytállnunk, elősegíteni a termelést. Gyalus vagyok, s bizony, ha meggon­dolom, tőlem is sok függ. Ha a javításokhoz és az üzemzava­rok elhárításához gyorsan és pontosan készítem el az alkat­részeket, hamarabb tud az illető gépegység üzemelni, több ára­mot szolgáltat más üzemek ter­meléséhez és népünk építő munkájához. Érzem, hogy mun­kaidőm alatt, s a munkapad mellett békeőrséget állok és elősegítem mindannyiunk közös álmának megvalósítását, melyet úgy fejezhetnék ki, hogy nincs szebb, mint békében élni. Bakti Sándor gyalus, Mátravidéki Erőmű Érdemlegesen dolgozni és szépet alkotni tsak békében lehet látogatás Dr. Kulhay István, rom. kát. plébánosnál Szerdán délután látogattam meg Kulhay egri plébánost a Makiári úti plébánián. Kíván­csian nyitottam be a kapun. Gondoltam, az irodában talá­lom majd őt nagy könyv fölé hajolva, vagy más irodai mun­kát végezve. Nagyon megle­pett az udvaron álldogáló néni válasza, mikor megkérdeztem tőle, hol találom a plébános urat. „Ott van kérem, ott húzza a maltert''. S valóban a félig felépített templom belsejében, a főoltár helyén ott találtam Kulhay Istvánt, akinek nad­rágja, ruhája, de még az arca is épp oly meszes, malteros volt, mint az állványon dolgo­zó kőműveseké. Szívélyesen fogadott. Kéré­semre felvezetett a kórusra, melynek mennyezete még a decemberi égbolt. Itt, ilyen szokatlan, de talán nagyon is stílszerű helyen beszélgettünk a békéről. „— Az első világháborúban születtem. Ungváron laktunk szüleimmel, s öt testvéremmel együtt. Apám katona volt. s minket áttettek a határon. Hó­napokig vagonokban laktunk, rengeteg nélkülözés közepet­te. — Azóta már volt egy má­sik, még borzalmasabb világ­égés. 1942 óta vagyok Eger­ben. A felszabadulás után tol­mács voltam Czapik érsek mel­lett, mert tudok oroszul, Szov­jet engedéllyel utaztunk fel Budapestre. A körülményes utazás idején alkalmam volt végigszemlélni azt a mérhe­tetlen pusztítást, amit a máso­dik világháború okozott ha­zánkban. Láttam az egerkör- nyéki templomaik felrobban­tott romhalmazát, ami a fa­siszták müve volt, láttam a felszaggatott síneket, a rommá lőtt épületeket, láttam drága földünket a borába ütötte, tá­tongó sebeivel fölszaggatva. Pestre érve bátyámnak már csajt a sírhantjával találkoz­hattam. De végigéltem országépítő munkánk nagyszerű tetteit, melyeknek nyomán megújult itt minden. S az új generáció nem is tudja, miből kellett fel­építeni az országot. Nem tud­ja, nem tapasztalta, milyen anyagi és erkölcsi rombolást okoz egy háború. Azért tar­tom szükségesnék, hogy min­dig emlegessük, és szakadatlan magyarázzuk, hogy nekünk nem kell háború, nekünk béke kell. Csak üdvözölni tudom a moszkvai értekezletet, ahol ezért a szent célért, a békéért ültek össze a békét óhajtó né­pek vezetői, hogy megálljt kiáltsanak a háborút akarók­nak. Mert érdemlegesen dol­gozni, és szépet alkotni csak békében lehet." F, U Mind gazember az, aki háborút készít elő, vagy aki a háborúnak híve A Kossuth téri áruházakban sok szép ruhanemű, ékszer, porcelán és gazdag választékú cipők-csizmák között válogat­hatnak az egri és Eger kör­nyéki dolgozók. Az üzletek for­galma azt bizonyítja, sok dol­gos ember szerzi be ezekben az üzletekben a szükséges ruha­neműeket, békés élethez szük­séges eszközöket. A nagy áruház tőszomszédságában, a Marx Károly utcában, szinte megbújva, egy kis műhely hív­ja fel magára a figyelmet ké­szítményeivel. Aki benéz az aj­tón, lehetetlen, hogy a látottak alapján ne gondoljon vissza az alig 10 éve múlt szörnyűségre, a háborúra. Ez a kis üzlet Kavalér Lajos kisiparosé, itt dolgozik felesé­gével együtt. Haskötőket, sérv­kötőket, műkezeket, lábakat, és egyéb gyógyeszközöket készíte­nek itt. „Mi közvetlenül láttuk, mit jelent a háború az emberek­nek — mondja. Naponként so­kan keresnek fel bennünket az elmúlt háború rokkantjai kö­zül. Készítünk műkezeket, lá­bakat és fűzőket, a gerinclö­vést szenvedett volt katonák. nak, s igen sokan keresnek fel azok közül is, akiknek sérvkö­tőre, haskötőre van szükségük a háborúban szerzett betegség gyógyítására. Mind gazember az, aki há­borút készít elő és a háború híve — toldja meg férje szavait Kavalirné. — Nekünk két kis­gyermekünk esett a háború ál­dozatául. Két és féléves és nyolchónapos gyermekem a háború szülte járványban halt meg és mostani munkámmal harcolok azért férjemmel együtt, hogy kis unokám ne­hogy újabb háború áldozata legyen. Megelégedéssel hallgattuk a rádióban Hegedűs elvtárs be­szédét a moszkvai értekezlet­ről. Azt reméljük, hogy a 900 millió békét kívánó ember és a béketábor népeinek ereje biztosítja továbbra is a békét. Mi is azon fáradozunk, hogy ebben a nagy küzdelemben jól kivegyük részünket és az el­következendő évek után ne műkezeket, járóeszközöket ké­szítsünk, hanem játékokat a gyerekeknek. Fiataljaink békében akarnak élni Hétéves koromban, gyermek­fejjel és gyermekésszel gondol­kodva éltem át a II. világhá­borút és elmondhatom, hogy ez egyáltalán nem tartozik gyermekkori szép emlékeim közé. Utána velem együtt nőtt, fejlődött boldog szocializmust építő jelenünk. Nap mint nap láttam kibontakozni ezt a sok­oldalú, gazdag, virágzó életün­ket. Nemcsak láttam, hanem meg is szerettem és kész va­gyok mindenre, hogy megvéd­jem eredményeinket. Ugyan­akkor arra is gondolok, hogy nagy a mi erőnk, a béketábor ereje. Nem szeretném a háborút, és ezért is gondoltam hálával és együttérzéssel a moszkvai érte­kezlet részvevőire, akik maga­tartásukkal, bátor kiállásukkal a mi szép kis lakótelepünk életét, békénket is védik. Mi, a DISZ-szervezetünkben a többi között kultúrmunkával szolgál­juk a béke szent ügyét, erőt, hangulatot, lelkesedést öntve dolgozóinkba. Kultúrmunkánk. ban ezentúl még jobban kife­jezzük DISZ-fiataljaink béke­vágyát, hogy ország-világ lát­hassa, a magyar fiatalok béké­ben akarnak élni. Hegedűs Rózsa DISZ-fiatal, Mátravidéki Erőmű A szerkesztőség postájából akik este munkából térnek haza, sokszor botlanalk kőhal- mokba, gödrökbe. Az utca la­kói kérik, változtassanak ezen a ..sötét" helyzeten. II. Rákóczi Ferencről nevezték el a gyöngyösi I. sz. általános iskolát tározták, hogy iskolájukat IL Rákóczi Ferencről nevezik el. A névadó ünnepséget szerdán délután tartották, ahol Vladár Mihály, a megyei tanács díe- tatási osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség keretében ju­talmazták meg az iskola leg­idősebb nevelőjét, Vas József pedagógust, aki hivatása 40 éves jubileumát ünnepelte és akinek ez alkalomból az „Ok­tatásügy kiváló dolgozója" cí­mű kitüntetést adományozták, Sok történelmi emlék maradt fenn Gyöngyösön a kuruc harcok idejéből. Bent, a város központjában, az I. sz. álta­lánosiskola előtt lévő ház falán elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy abban a házban hosszabb időt töltött II. Rákó­czi Ferenc fejedelem, mely idő alatt onnan irányította a ku­ruc seregeket. A hős szabadságharcosok em­lékére, az I. számú általános­iskola nevelői és tanulói elha­wi« “»oitTMjti eeraüLjcrtKt NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte... özv. Rozmaring Istvánná hatvani lakos hosszú utánjá­rással sem kapta meg öregségi segélyét. Közbenjárásunkra a Kisipari Szövetkezet Kölcsönös Biztosító Intézete havi 200 fo­rint szociális segélyt folyósít részére. Az október, november, december havi összegeiket már ki is fizették. A tanácstagság nagy megtiszteltetés — Ünnepélyes keretek között alakult meg Heves megye tanácsa Szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között tartotta meg el­ső alakuló ülését Heves megye tanácsa. A nagy tanácsterem szépen feldíszítve várta a meg­jelent 67 tanácstagot, valamint az ünnepi ülés meghívott ven­dégeit. Résztvett az ünnepsé­gen Erdélyi János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtit­kára. Sallós Gyula elvtárs osz­tályvezető, Jenei Artur, a Ha­zafias Népfront megyei irodá­jának vezetője, Pálok Ferenc Kossuth-díjas kőműves. Néme­tit Lajos, a Ped. Főiskola igaz­gatója. Bittner János, az MSZT megyei titkára, a járási taná­csok elnökei, valamint a párt, állami és társadalmi élet több más vezető személyisége. Az ünnepi tanácsülést Se- gesdi István elvtárs nyitotta meg, megállapítva, hogy a ta­nácsülés határozatképes, majd javaslatot tett az öttagú man­dátumvizsgáló bizottság meg­választására. A bizottság, Le- hóczki Alfréd elvtárs elnökle­tével rövid tanácskozás után megállapította, hogy a novem­ber 28-i választások alkalmá­val a megye 70 választási kerü. leiében minden megyei tanács­tagot megválasztottak, s így nincs szükség megyei tanács­tag pótválasztásra. Beterjesz­tette a bizottság nevében a me­gyei tanácstagok szociális ösz- szetételének arányszámát is, mely szerint 28 munkás, 35 dolgozó paraszt (tsz-tag. egyé­ni), valamint 7 értelmiségi kép­viseli a megyei tanácsban He­ves megye választópolgárait A mandátumvizsgáló bizott­ság beszámolója után Segesdi István javaslatot tett a tanács­ülés elnökének megválasztásá­ra, Fehér Márton tanácstag, a boconádi tsz elnöke személyé­ben. A tanácsülés a javaslatot el­fogadta. — Ez a tanácsülés hivatott arra, hogy a törvényesség be­tartásával — mondotta a meg­választott tanácsülés elnöke — megválassza azokat a szerve­ket, amelyek négy éven ke­resztül dolgoznak majd a párt és kormány határozatainak végrehajtásáért, dolgozó né­pünk életszínvonalának eme­léséért. Rövid, ünnepi bevezetője után javaslatot tett arra, hogy a megyei tanács megválasz­tandó végrehajtó bizottsága 15 főből álljon, s egyben fölkérte Komócsin Mihály tanácstagot, hogy terjessze elő a Heves me­gyei pártbizottság, valamint a Heves megyei népfront-bizott­ság javaslatát a megválasz­tandó VB tagjait illetően. Komócsin Mihály elvtáns be­vezetőben ismertette, hogy mi­lyen elgondolások alapján ké­szült el a javaslat — helyet kell biztosítani a VB-ben a már gyakorlattal rendelkezők számára,'biztosítani kell, hogy képviselve legyenek a külön­böző rétegek — majd pedig megtette a javaslatot. Eszerint a megyei tanács elfogadta Ár­vái Dezsőnél. Dávid Józsefet, Furucz Jánost, Hudák Imrét, Iványi Jánost. Kalyinka Já­nost, Lendvai Vilmost, Magyar Józsefet, Németh Mihályt, Né­meth Tibort, Papp Sándornét, Such Jánost, Szitás Eleket, Tóth Juditot és Uhljár Mi­hályt a végrehajtó bizottság tagjának. Ezután a megválasztott vég­rehajtó bizottság visszavonult, hogy megválassza soraiból az elnököt, a három elnökhelyet­test, valamint a titkárt. A vá­lasztás eredményét — ELNÖK: Lendvai V;lmo6, ELNÖKHE­LYETTESEK: Magyar József, Papp Sándorné. Szitás Elek, TITKÁR: Uhljár Mihály — a tanácsülés egyhangúlag tudo­másul vette. Kedves színfoltja volt az ün­nepi tanácsülésnek a Heves megyei népi együttes zeneka­rának, az egri úttörőknek és MNDSZ asszonyoknak köszön­tése, melyben sok sikert és eredményes munkát kívántak a megyei tanácstagok munká­jához. A köszöntések után Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőben foglalkozott a tanácsválasztások jelentőségé­vel, s rámutatott arra, hogy a választási agitációs munka so­rán az egyszerű dolgozó em­berek ezrei vállaltak magukra munkát, éppen a választás si­keréért, s ez is mutatja, hogy magukénak tekintik az állam­hatalom helyi szerveit, a ta­nácsokat. A tanácsválasztások napja népünk nagy győzelmé­nek napja volt, dolgozó népünk egységes kiállása a kormány politikája mellett. Majd így folytatta: A tanács­tagság nagy megtiszteltetés. A választók bizalma olyan erköl­csi erőt jelent, amely lehetővé teszi, hogy szilárdan, ügyünk igazába vetett hittel, bátran végezzük azokat a feladatokat, amelyek a tanácstagsággal jár­nak. A továbbiakban részletesen is foglalkozott a tanácstagok­nak a tanácstörvényből fakadó jogaival, s feladataival. Beszélt a mezőgazdaság fejlesztési ha­tározat végrehajtásával kap­csolatos tennivalókról, a ter­melőszövetkezetek megerősíté­séről, a megye kereskedelmi, kulturális és helyiipari életé­ben szükséges végrehajtani va­lókról. valamint számos más problémát érintve, különös súllyal a lakásépítkezésekről. Ezután a következőket mon­dotta: „Minden értelmesen gondolkozó ember megérti, hogy amikor népi demokrá­ciánk olyan óriási feladatokat vállal magára, mint a lakos­ság élelmicikkekkel való ellá- tása, amikor célul tűzi ki, hogy az egész lakosság jó lakásban éljen, mikor sok más. a dol­gozó nép érdekeit szolgáló fel« adatokat old meg — elképzel­hetetlen, hogy ezt megoldhassa a lakosság anyagi támogatása nélkül. Hangoztatta: el ke l ér­nünk, hogy megyénk adófize­tői, a beadási kötelezettséggel rendelkező dolgozó parasztok tartozás nélkül menjenek át a következő esztendőre. Ugyan­akkor hathatós Intézkedéseket kell tenni, hogy az állami szer­vek. az egész megyében betart­sák a népköztársaság törvé­nyeit. — Sok nehéz feladatot kell megoldani a tanácsnak, a vég­rehajtóbizottságnak és hivatali apparátusának. Mindezeket azonban megoldjuk, ha a me­gye tanácstagjai teljes szíwel- íélekkel támogatják azoknak a célkitűzéseknek valóraváltását. amelyeket kormányunk egész dolgozó népünk elé állított — mondotta befejezőben Lendvai elvtárs. i Az ünnepi beszéd után Elő- házi István abasári. Sebestyén András egri dolgozó paraszt tolmácsolta gazdatársai üdvöz­letét az újjáválasztott tanács­nak. majd Fehér Márton, a ta­nácsülés elnöke emelkedett szólásra, s javaslatot tett tíz állandó bizottság megválasztá­sára. A bizottságok tagjaira szóló javaslatát — az öttagú pénzügyi, mezőgazdasági és be. gyűjtési állandó bizottságot ki­véve három tagot kellett meg­választani — megtárgyalta és elfogadta a tanácsülés. Az ál­landó bizottságok elnökei, tit­kárai és tagi ai megválasztása után véget ért Heves megye tanácsának első ünnepi ülése; Az ünnepi ülés után a ta­nácstagok és a meghívott ven­dégek közös baráti ebéden vet­tek részt. ' ( \ * * Az egri Csíki Sándor utcai lakosoknak az ÁVESZ-re van panaszuk. A hosszú utcán mindössze két lámpa ég s így

Next

/
Thumbnails
Contents