Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-07 / 88. szám
1954 november 7. ^ sárna:. NÉPÚJSÁG n=n H {&>í^ne A1ELYPI MEDENCÉBŐL u u U ü LL—1LÎ NX A Selypi Cukorgyár nyerte el az SZMT vándorzászlaját A Szakszervezetek Megyei Tanácsa értékeltté megyénk ipari üzemeinek harmadik negyedévi versenyét. Az értékelés alapján az SZMT vándorzászlaja Petöfi- altálróró’ a Selypi Cukorgyárba került, mert az üzem dolgozói 114.6 százalékra teljesítették tervüket a III. negyedévben. A béralap felhasználásuk 99.9 és az igazolatlan mulasztások aránya 0.2 százalék volt. A második helyezést az Egri Bútorgyár, harmadik helyet pedig a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó üzemi vállalat érte e'. 0 Eliizem lett a Hevesmegyei Nyomda Vállalat Érdeklődéssel várjuk a Falusi Nevelők Országos Konferenciáját Nagy érdeklődéssel várjuk mi, pedagógusok a közeljövőben Budapesten megrendezendő Falusi Nevelők Országos Konferenciáját. Nagyjelentőségű esemény lesz ez oktatásügyünknek. nemcsak azért, mert ilyen tanácskozás még nem volt a felszabadulás óta, de tudjuk, hogy az itt elhangzott tapasztalatok, javaslatok nagy segítséget nyújtanak majd oktató-, nevelőmunkánkhoz. Miért csak a falusi nevelők számára tartanak országos konferenciát? Milyen helytelen lenne így feltenni a kérdést, elvonatkoztatva — nem íz országépítés egyetemes munkáján keresztül nézve, nem azt tartva szem előtt, hogyan válik szerves részévé közoktatásunk, s az általános- iskolai oktatás egész népgazdaságunknak. országunk fejlődésének. és nem értve azt. hogy szocializmusunk építésének jelen szakaszában menynyire megnő a falusi tanító nevelő szerepe a feladatok megoldásában. A mi munkánknak, a nevelői munkának, az iskolának a hatása tudjuk nem korlátozónk csak a gyermekekre, kiterjed az ifjúságon kívül a felnőttekre is. Ës ez különösen áll a falusi nevelők munkájára. A falusi tanító nem- :sak az iskolai munkának, de î falu életének is irányítója. Nemcsak a falu kulturális, politikai életében, de a falu gazdasági életében .is nagy feladat vár rájuk. A szülőkkel való szoros, jó kapcsolat kiépítése során szavukra még eredményesebben oldhatja meg a falu parasztsága a mezőgazdaságunk előtt álló nagy feladatokat. Pártunk III. kongresszusának határozatai is nagy feladatot rónak a falusi nevelőkre. De mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztésében nemcsak a falusi, hanem a városi nevelők lelkes, odaadó munkájára is szükség van. Hazánk valamennyi nevelőiének jó munkájától függ. hogy az iskolából kikerülő ifjúság hogyan állja' meg majd helyét kinn a gyakorlati életben, a termelésbén, vagy a felsőbb iskolákban. Számíthatunk arra. hogy ezek a problémák a Falusi Nevelők Országos Konferenciáján megvitatásra kerülnek és a konferencia oktató-nevelő munkánk egész tartalmára vonatkozólag nagy segítséget jelent. Segít abban, hogy az iskolák az oktató munka mellett többet foglalkozzanak nevelési kérdésekkel, hogy a világnézeti, hazafias, közösségi, gyakorlati életre való nevelést eredményesen megvalósítsuk. A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormány- határozatok világossá teszik valamennyiünk előtt, hogy a falusi iskoláinkra, nevelőinkre a jövőben milyen nagy feladatok hárulnak. Ezért tudjuk megérteni — és nem érezzük mellőzésnek a városi nevelők számára, sőt helyeseljük a falusi pedagógusok konferenciáját. Célkitűzéseink közösek, sokoldalúan képzett, müveit, a munkát megbecsülő ifjúság nevelése, ezért a falusi nevelők ügye. valamennyiünkké. Szocialista építésünk jelen szakaszának mi. pedagógusok, falusiak, városiak, valameny- nyien alkotóivá akarunk lenni. Érezzük felelősségünket és igyekszünk kötelességünknek eleget tenni. Feladataink megoldásában nagy segítséget várunk a Falusi Nevelök Országos Konferenciájától. ezért várjuk nagy érdeklődéssel. Ferenczfalvi Kálmánná a gyöngyösi I. sz. isk. igazgatója Gépállomásaink munkájáról Megyénkben legtöbb helyen befejezték az őszi szántást. Gép- áüomáfeaink az őszi hónapokban sok segítséget nyu-'totta’k főleg a termelőszövetkezeteknek, de az egyénileg dolgozó paraszA RAKTÁROS I A FELKATTANTOTT I .feny€' I 1 nél látni igazán, hogy mennyi minden is van egy gépállomás raktárában. Körül, a falak mellett, polcok ágaskodnak, melyeken katonás sorrendben rakott pufajkák, ingek, traktoros ruhák, meleg posztósaipkák, meg kesztyűk vannak. Másik részén a csavarok és a traktor kisebb alkatrészei találhatók. A raktár egyik sarkában használt csizmák sorakoznak, az újak meg a raktármennyezet spárgájáról mutogatják talpaikat. Fiatal, nyúlánk legény zárta be maga mögött az ajtót. Olyan vidékről jöhetett, ahol ugyancsak sok volt az eső. Ma telik első 8 órája a traktoristák között, eljött hát a felszerelésért is. Körülnézett, mindenből kiválasztotta a neki megfelelő nagyságot és egy székre, halomra dobálta. Próbálgatta a csizmákat is, kettőt-hármat, amíg végül megtalálta „az igazit“. — Ezek lennének — lépett az „iroda“ felé. amely egy asztalból s hátánál az iratokkal teli szájú polcból állt. — felírja-e János bácsi? — kérdezte. Felírom bizony — hangzott a határozott válasz, mert nálunk csak a papírok beszélnek, s már készítette is az irattömböket. I ATUtrt- ia felszerelést bejegyezte, én Iaddig őt figyeltem. Tóvaj Jani bácsi, a horti gépállomás raktárosa, alacsony, köpcös emberke. Bácsinak szólítják itt a legtöbben. pedig még 45 év körül, ha járhat. Szürke vatta ruhát visel, erről bárki még a falu végén is megismeri. Lapos sapkája engedelmesen simul fejéhez, s karimája most a villanyfénytől éles félkörrel választja ketté arcát. A papírok egyre telnek, mindenütt feltünteti azt is, hogy a ruhadarab használt-e. vagy új. — No. megvagyok vele. Aztán, fiam. nyomd meg a gombot — veregette meg a gyerek vállát, s kis-seprű. szőke bajusza alatt már mosolygott is. Jani bácsit mindenki szereti a gépállomáson. Pedig nem mindig jár kedvükben a traktoristáknak. Tőle ugyan hiába kérnek bármit, amig nem hoznak írást, nem tárgyal velük. A nyáron megtanulta, hogy nem _ lehet, mert az engedély nélkül kiadott egy-két kabát, vagy nadrág, bizony nehezen kerül visz- sza. Gyakran az is előfordul, hogy a traktoristák a munka befejezése után is tovább koptatják, nyüvik a holmit. A nyári hónapokra cséplőgépetetőknek osztott ruhák nagy részét még a mai napig sem látja, ezért már a gépvezetők: Károlyi Ferenc, Somogyi Mihály. meg a többiek is felelősek. Nehéz így rendbehozni a nyári holmit, pedig a raktár azt mutatja, hogy itt szeretik a rendet. I hârotvt fîv 1 telt el azóta, amióta JáI HAROM 1 nos bácsi először zsebébe csúsztatta a raktár kulcsát. A vezetőség akkor is ismerte már. tudták, hogy becsületes, ezért is bízták gondjaira a több. mint 400 ezer forint értékű szobát. A helyiség akkor is szűknek bizonyult, nehezen talált benne mindennek helyet. Szólt is érte. megígérték, hogy nagyobb helyet kap, de úgy látszik, még mindig „nem jött el az ideje“. A szűk raktár, így aztán nagyobb éberséget követel tőle. Nem azért, mert rosszindulatúak az emberek, hanem mert mindig sürgős a munka és köny- nyebb felfogni, ami szükséges és kivinni, mint előbb engedélyt kérni, sorbaállni. megvárni, amíg azt bejegyzik. Az elszámolások azt mutatják, hogy János bácsinál nincs hiba ezen a téren, s ha kisebb differencia kerülkö- zik is, az rendszerint csiszolóvászon, vagy hasonló pár fillér értékből adódik. De ennek sem szabad előfordulni, hiszen hónapok alatt tekintélyes összegre növekedhet. S nem is fordulna elő. ha a raktárba senkit sem engedne be. ha maga választaná ki a munkaruhát. Ezt a rend. a gépállomás bizalma is megköveteli! I . „.„„,„„.,,1 többen megfordulI A RAKTÁRBAN | tak amig beszélgettünk, s János bácsiról valamennyien tisztelettel beszéltek. Megérdemli megbecsülésüket, sokszor bebizonyította már, mennyire szivéhez nőtt munkája, mennyire szereti az embereket. Aratás-cséplés idején sokszor éjféltájban kopogtak ajtaján: jöjjön, nyissa ki a raktárt. mert az egyik elromlott traktort sürgősen kell megjavítani. S akkor ő minden ellenvetés nélkül indult. Az is gyakran előfordult, hogy éjszakáit is ott töltötte a raktárban, s ha kellett, idejében segített. — Mindezt tudta a vezetőség, mégsem jutott eddig eszükbe, hogy valamilyen formában megköszönjék a sok túlórát, az áldozatokat — mondta csendesen. Igaza van, mert a traktoristák jó munkáját, a tervek túlteljesítését Tóvaj János bácsinak is köszönhetik. S ahogyan mondotta: nem az a pár forint számít, amit jutalmul adnak, hanem az. hogy igy is megbecsülik, értékelik az embert. Dobai Margit. toknak is. November 1-ig százalékos arányba« a következő eredményeket érték el: Összes traktormunka: 1. Boronád 68.5. 2. Tarniamiklós 67.2. 3. Kál 66.3, 4. Heves 64.6, 5. Sarud 63.2, 6. Lőrinci 53.4, 7. Füzesabony 50. 8. Detk 49.5, 9. Eger 48.7, 10. Atkár 42.2, 11. Hort 41.9, 12. Pétervására 27.3 Vetésben: 1. Füzesabony 98, 2. Kál 94.5, 3. Sarud 91.6, 4. Detk 78, 5. Tamamiklós 72, 6. Hort 67 7. Lőrinci 62.9, 8. Eger 59.6, 9. Boconád 59.6. 10. Atkár 50.5. 11. Heves 39.5. 12. Péter- vására 15. hírek — A zsírellátás javításáért a megyei tanács kereskedelmi osztálya nagyobb mennyiségű import zsírt hoz forgalomba, a téli vágási idény megkezdése előtt. — A Második Békekölcsön sorsolásakor Babtista József, andornaktályal dolgozó 50 ezer forintot nyert feles kötvénnyel. — A Hevesmegyei Faipari Vállalat november 5-én Egerben, a Tiszti-klubban ünnepélyes termelési értekezletet tartott. Ezen az értekezleten a vállalat másodízben kapta meg a könnyűipari minisztérium é’üzem oklevelét. — AZ EGRI X. SZ. általánosiskola úttörői a vadgeszte- nyegyüjtésért kapott pénzükért szép csapatzászlót vásároltak. IHe feledkenünk meg róla Halottak napján minden ember felkereste szeretteit, hogy megemlékezzen róluk. Mindenhová került virág és fájó szívvel látom, hogy a 48-as hős Lenkey János sírjára senki sem tett sem virágot, sem koszorút. Emlékszem még rá, hogy egyszer a tanítóképzős fiatalok igéretzt tettek, hogy Lenkey sírját ápolják. Ugylát- szik, ez az Ígéret csak Ígéret maradt és már rövid idő alatt megfeledkeztek róla. ifj. Vilmek Ferenc. 3 A 10 éve felszabadult Poroszlón 1944 november 7-én elsőnek szabadult fel Poroszló község megyénkben. Czövek Jenő általánosiskolai tanuló együtt született a szabadsággal. Czövek Jenő édesapja asztalosmester. Szabad idejében szenvedélyesen halászik. A képen: feleségével hálót foltoz. Tóth Pál, 14 holdas újlőrincfalvi lakos tíz éve felszabadult földjén az őszi búzavetést hengerezi. Húszezer holddal több gabonát vetett megyénk Megyénkben ez év őszén 20 ezer katasztrális holddal vetettek több kenyérgabonát, mint 1953 ugyanezen időszakában. Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink a jelentések szerint 100 százalékban befejezték a betakarítási munkákat. Vetésben járásaink között a következő eredmények születtek. Járás öszibúza Rozs ősziári százalékban Egri 99.6 101.2 93.8 Füzesabonyi 95.1 101.9 83.7 Gyöngyösi 86.6 80.7 112.6 Hatvani 76.7 106.3 110.8 Hevesi 80.4 107.2 99.4 Pétervásári 103.5 100.8 103.3 Megyei 88.3 94.8 98.1 \ÊHÂNY SORBAM... Huan Hsziang, a Kínai Nép- köztársaság angliai ügyvivője november 3-án átadta megbízólevelét az angol külügyminiszternek. A burmai fővárosban pénteken aláírták a Burmai Államszövetség és, Japán között 13 éve fennálló hadiállapot megszüntetésének okmányát. A minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének határozata értelmében indított szocialista munkaversenyben a Hevesmegyei Nyomda Vállalat III. negyedévi jó munkájáért elnyerte a Köny- nyűipari Minisztérium és a Nyomda Papíripari Dolgozók Szakszervezete élüzem címét és oklevelét. Ebből az alkalomból 1954 november 5-én este 8 órakor az egri Csillag-szálló éttermében tartotta élüzem ünnepségét. Az ünnepélyen rövid kultúrműsor is volt: az ÜB-elnök megnyitója után Krémer Tivadar párttitkár elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét méltatta. Majd a könnyűipari minisztérium megbízottjának ünnepi beszéde következett, azután a jutalmazások és a hozzászólások. Ismét élüzem lettünk Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói eredményes munkát végeztek az utóbbi években. Közel 60 községet villamosítottak, több állami gazdaságot, tsz-t és üzemet láttak el villamosenergiával. Jó munkájukért 1951-ben élüzem kitüntetést, 1952-ben a SZOT vándorzászláját, 1953-ban és _mösf 1954 III. negyedévében ismét az élüzem kitüntetést kapták meg. Az áramszolgáltató trösztök közötti versenyben úgy tudták az elsőséget biztosítani, hogy önköltségi tervüket is teljesítették, dolgozóik 94.2 százaléka munkaversenyben áll, s az anyagtakarékosságban is szép eredményeket értek el. Simon Antal, ÊMASZ. — AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TŰRHÁZBAN tánczene hangversenyt rendeznek a város tánczenekarai részére. A legjobban szereplő zenekart vándorzászlóval jutalmazza a járási kultúrház.
