Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-07 / 88. szám

NÉPÚJSÁG 1954 november 1. vasárnap JJfllá ít HAT ÍGY IS LEHET? (B. Szabó Ferenc, a horti gépállomás traktoristája részeq állapotban tönkretette traktorát.) P; h IH, — Hukk. igyál komám egy kis pálinkát, rajtam is ez cégit. Új rizstelepek létesülnek Tisza nánán Megyénk tiszamenti termelő- taövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok eddig közel 2000 holdon termeltek rizst. À fontos élelmiszercikk minden ’évoen szép jövedelmet bizto­sított a termelőknek. A kiskö­rei Dózsa termelőszövetkezet tagjai például az idén közel 20 mázsás termést takarítottak be holdanként. A sarudi rizs­termelő egyénileg dolgozó pa­rasztok 16 mázsás átlagtermést értek el. A szép eredmények nyomán sokan elhatározták, hogy még az ősszel kibővítik rizstelepüket. A kiskörei Dó­zsa tsz tagjai már megkezdték a földmunkálatokat és decem­ber közepéig 20 holdon létesí­tenek új rizstelepeket. - Tisza- nánán az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül eddig is sokan foglalkoztak rizstermeléssel. Az idén 250 egyéni gazda szövet­kezett rizstermelésre. Az új 340 holdas rizstelep elkészítése né­hány napon belül megkezdő­dik. Az országos Vízügyi Igaz­gatóság gépekkel segíti az új rizstelep elkészítését. Megyénkben a jövő évben már több mint 4000 mázsával több rizst termelnek, mint az idén. Jókai Aranyember c. drámáját mutatják be a karácsondí kultúrotthonban A karácsondi Ady kultúr­otthon színjátszó csoportja megkezdte Jókai Aranyemiber című drámájának próbáját. Az első előadást december 4-én. a karácsondi kultúrotthon nagy­termében tartják. A színjátszó csoport Gyöngyösön, Egerben, Füzesabonyban és Kálban is bemutatja a színművet. Ifjú-választó gyűlések Egerben Eger városban az elmúlt hét folyamán a városi DlSZ-bizott- ság több ifjú-választó gyűlést tartott. Igen jól sikerültek a Lakatosárugyárban, Autójaví­tónál megrendezett gyűlések. A napokban a megyei tanács­nál és a Dohánygyár fiataljai részére tartottak ifjú-választó gyűlést. Itt megbeszélték az először választó fiatalokkal a felmerült kérdéseket és a vá­lasztási problémákat. Növekszik az érdeklődés a filmek iram A mozilátogatók tábora az elmúlt hónapokban , sokezer fővel emelkedett. Megnőtt a filmék iránti érdeklődés, mert dolgozóinknak változatos szó­rakozást nyújtanak megyénk filmszínházai. Egerben ez év 111. negyedévében 137.000, Gyöngyösön 108.000, Hatvan­ban 57.000-re nőtt a moziláto­gatók száma. Befejezéshez közelednek megyénkben November 4-ig 3733 községi, 220 városi, 265 járási és 68 me­gyei tanácstag jelölőgyűlést tartottak megyénk községei­ben, városaiban. A hatvani járás területén november 3-án este minden községben befejeződtek a je­lölőgyűlések. November 4-én befejeződtek a füzesabonyi és pétervásári járásban is, Beruházások megyénkben A nagygombosi tangazdaság­ban 530 ezer forint értékben 44 férőhelyes bölcsőde készül, hevesvezékényi Béke ter­melőszövetkezetben 32 ezer fo­rintos beruházással villanyt vezetnek be. Gyöngyös új ci­pőboltot kap, 110 ezer forint értékű beruházással. A gyön­gyösi Kiskereskedelmi Válla­lat a 82-es árudát 45 ezer fo­rintos költséggel új berende­zéssel látja el, ERNST THÄLMANN Egy nap alatt 600 füstcsövet gyártottunk Nemrég közöltük, hogy üze­münkben, az Egri Lakatosáru­gyárban megkezdik a közszük­ségleti cikkek gyártását. Azóta már történtek is intézkedések, hogy szavunkat valóra válthas­suk. November elsején hozzá- kezdtünk egy fontos közszük­ségleti cikk, a füstcsövek gyár­tásához. A dolgozók a rendel­kezésükre álló eszközökkel egy nap alatt 600 darab 118 mm-es átmérőjű 800 milliméter hosszú füstcsöveket gyártanak. Meg­értve az önköltségcsökkentés fontosságát, a hulladékanyago­kat is felhasználjuk és azokból 400 milliméteres füstcsöveket gyártunk. A héten már szállít­juk is a füstcsöveket a Heves­megyei Vaskereskedelmi Válla­latnak, hogy ezzel is elősegít­sük a megye joöb ellátását. Előreláthatólag dolgozóink már a hónap közepén befejezik a novemberre tervezett füstcsö­vek gyártását. Ének József Egri Lakatosárugyái EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL : «I Születtek: Szabó Klára, Bak József, Szilágyi Lajos, Kuszely Mária. Kedves Pál, Zbiskó Ká roly. Koncz Csaba, Molnár Ist­ván. Lévai Anna, Bodó Éva. Ha vasi Róbert. Borai Magdolna Berzi Gábor, Gulyás Béla. Meghaltak: Dózsa Ferencné Mészáros Jolán, Bodor Józsefné Bajzáth Anna. Az egri Vörös Csillag filmszínház november 11—14-ig tűzte műsorára az Ernst Thälmann című, magyarul beszélő német szinesfilmet. Tiz esztendeje, hogy a német nácik utolsó esztelen dührohamukban 11 esztendei raboskodás után a buchenwaldi haláltáborban megölték Ernst Thälmannt, a német munlkás- osztály nagy vezetőjét. Ernst Thälmann már 1907-ben, a hdfnburgi szállítómun­kások sztrájkját szervezte. Minden erejével küzdött a 1914-es imperialista háború ellen, s ezért a magatartásáért haditör­vényszék elé került. Két és félévi szakadatlan frontszolgálat után hírét veszi a kievi matrózlázadásnak. Így kezdődik a film első része, majd végig bemutatja Thälmann nagyszerű életét, munkáját. A film a hamburgi munkások előtt elmondott nagy beszéddel fejeződik be. Az őszi-téli évad filmjeiről „AZ IDEI KIÁLLÍTÁS A FEJLŐDÉS HATÁROZOTT JELEIT MUTATJA" — A MEGYEI KEPZOMU VESZETI KIÁLLÍTÁSRÓL — A Hevesmegyei Moziüzemi Vállalat az eddiginél változa­tosabb, gazdagabb, színesebb műsort biztosított megyénk dolgozóinak az őszi-téli idő­szakra. Rövidesen bemutatás­ra kerül Móricz Zsigmond re­gényének filmváltozata, a Ro­konok, majd az új színes ma­gyar ifjúsági film, Én és a nagyapám címűiéi, a Bükk- íennsikon lejátszódó magyar film; Simon Menyhért szüle­tése, Homoki Nagy István új, színes természetfilmje, a Kék vércsék erdejében, de a ma­gyar filmeken kívül nagyszerű szovjet filmek, így az Érett­ségi bizonyítvány, Csapda az erdőben, Ezt nem lehet elfelej­teni című filmek kerülnek be­mutatásra. Érdekessége lesz az őszi évadnak a csodálatos szép melódiájú Verdi-film, a magyarul beszélő érdekes svéd film, Egy nyáron át táncolt címmel és a Puskin novellá­jából készült gyönyörű fran­cia filmdráma, a Pique Damez Kedves német filmeket is lát­hatunk majd, így a zenei filmmeglepetést, a Denevért, a magyarul beszélő Titokzatos hajóroncs című filmet, s a Hajléktalanok című német filmdrámát, MOZIK MŰSORA: Az egri Szakszervezeti Szék­házban rendezett megyei kép­zőművészeti kiállítást több mint 6000 látogató nézte meg két hét alatt. A minden év­ben megrendezésre kerülő képzőművészeti kiállítás ma már jelentős tényező Eger és Heves megye kultúréletében. A most zárult ezévi kiállítás sikerében része van a szép új kiállító helyiségnek is. amely­ben sokkal zavartalanabbul, jobban érvényesülnek a kiál­lított művek, mint a Líceum dísztermében, ahol a XVIII. századbeli hatalmas falfestmé­nyek barokk-pompája mindig túlharsogta a kisebbméretű s hangvételben egyszerűbb, ben­sőséges hatásra törekvő új al­kotásokat. Az egr* művészek munkái két évvel ezelőtt keltettek elő­ször országos visszhangot: az 1952-es megyei kiállítás hívta fel a figyelmet arra a serény és becsületes munkára, melyet a sok nehézséggel küzdő egri képzőművészek folytatnak. 1952-ben Eger vára ostromá­nak 400. évfordulóját ünnepel­te az ország, az 1952-es egri kiállítást az egri hősök em­lékének szentelték a város kép­zőművészei. Példamutató ösz- szefogással egész sor olyan mű­vet alkottak, mely elsősorban témájánál fogva, méltán kel­tette fel a figyelmet. A téma a mondanivaló nagysága kö­zös munkára serkentette az egri festőket és az emlékeze­tes kiállítás megragadó erő­vel idézte a mai nézők elé a 400 év előtti múlt hőseit és hősi küzdelmeit. Kátai Mihály Rondos történeti tanulmányok lapján rekonstruálta és rom­jaiból képein feltámasztotta a régi várépületet, s friss me­sélő kedvvel sikerült az egy­kori élet elevenségét is fel­idézni néhány mozgalmas csatajelenetben. Gergely Pál, Gádor Kálmán, Hamza Tibor, Kastaly István és Kátai Mi­hály erre a kiállításra közös munkával festette meg az Eger ostroma című nagymé­retű és nagyigényű kompozí­ciót. mely most a városi ta­nács dísztermében látható. A centenáris kiállításon Orbán József egri és Szabó István kisterenyei szobrász is jelen­tős darabokat mutat be. Min­den jel arra mutat, hogy az egri képzőművészeti élet erőteljesen fellendült. Az 1953-as megyei kiállítás to­vábbi eredményeket hozott. A művészek elmélyültebb munkával tartalmasabb mű­veket alkottak, a siker ha­tása és az ebből táplálkozó lelkesedés lendülete megérző- dött az eredményekben eddig leggazdagabb múltévi egri képzőművészeti kiállításon. Már a centenáris évi tárlaton is legnagyobb sikert a jelleg­zetes egri tálak ábrázolásával érték el a művészek. A régi csatajelenetek élményt adó elevenségéhez nagymértékben hozzájárult a csataképek táj- hátterének költői erejű, s mégis reális, valóságábrázoló tartalmassága. Legszebbet az­óta is a táifestészet terén al­kottak az egri művészek. Az idei megyei kiállítás sok tekintetben a fejlődés. az előbbrejutás további határo­zott jeleit mutatja. Azonban a kritikusnak meg kell álla­pítani, hogy az elmúlt esz­tendők alatt mutatkozott szép lendület most mintha kissé megtorpant volna. Miért? Az eddigi eredmények további erőfeszítésekre kötelezik Eger és Heves megye művészeit. Kétségtelen eredmény, hogy az egri művészek munkája el­mélyültebbé vált, főkép az emberábrázolás tekintetében. Ezt bizonyítja a többi között Gergely Pál most bemutatott önarcképe és az asztalra kö­nyökölő tárkányi kislányt áb­rázoló, friss színekben megfes­tett, üde zsáner-portréja. Gá­dor Kálmán bátran kompo­nált, nagyvonalú csendélet-ke­retbe foglalt önarcképe, Far­kas András tenyérnyi nagysá­gú parasztfej-tanulmánya. De a sikerült művek mellett aránylag sc-k a befejezetlen, kiérleletlen. tehát erőtlen kép. Gondosabban kellett volna az ilyen műveket a kiállítás anya­gából kiválogatni, s így töb­bet. szebbet mutatott volna a Heves megyében folyó derék képzőművészeti munkáról. Be­fejezetlen mű például, a népi táncosok öltözködését ábrázoló valamennyi kiállított festmény. Négy művész többször is meg­festette ugyanezt a témát, de egyik alkotása sem érett egész művé. A kiállításon látható szép akvarellek sora azt bizo­nyítja, hogy az ú. n. „kisebb műfajokéban is lehet szép eredményeket elérni, s többet ér egy teljes művészi gonddal megalkotott akvarell. mint egy elhamarkodott befejezetlen „nagy olaj“. A kiállítás sikere félreérthe­tetlenül megmutatta, hogy Eger közönsége szeretettel fi­gyeli a képzőművészek mun­káját. S ez a figyelem és sze­retet kötelez. A művészi szép iránt egyre fogékonyabbá váló tömegek érdeklődése lelket ad és jelentős társadalmi tetté emeli a művészi munkát. Ezt az egri. hevesmegyei művészek is tudják, s egyre több mai életünket ábrázoló életkép je­lenik meg az egri kiállításo­kon. Mai életünk szivet, lel­ket megragadó magas művészi színvonalú ábrázolása elsőszá­mú feladata mai képzőművé­szetünknek. Elismeréssel kell megemlíteni Kastaly István Gyümölcsfa ültetés. Farkas András Tanító lesz c. életké­pét, és Garay Elvira Pihenő c. festményét. Az elmélyültebbé vált emberábrázolás eredmé­nyei tovább gazdagodnak a je­lentős mondanivalót összefog­laló többalakos zsánerképek­ben. Valoságtükröző. gazdag mondanivalójú. reális és köl­tői erejű műveket vár a kö­zönség Egerben is művészeitől, akik között olyan tehetségek vannak, mint Gödör Kálmán, a nagyvonalú és bátor festői előadás magávalragadó erejű művésze: Kátai Mihály, a szí­nesen mesélő, történeti festő és a tájképek bensőséges, áhi- tatoslelkű. érzékeny poétája valamint az egyre elmélye- dőbbé váló komoly tudású Gergely Pál és Orbán József az eleven, é'.etábrázoló kis­plasztikával és az emelkedett ünnepi hangon megszólaló mo­numentális művekben egyfor­ma sikerrel dolgozó művész. SZEGI PÁL mükritikus Egri Vörös Csillag Filmszínház: November 4 —10-ig: Két úr szolgája (szovjet). 11 — 14-ig: Ernst Thälmann (német). November 7-én, vasárnap d. e. matiné 11-kor: Legény a tajgá­ról. Egri Dózsa filmszínház November 7—8-ig: Kék vér­csék erdejében (maqyar). 9 — 10- ig: Maclovia (mexikói). November 7-én, vasárnap d. e. 11- kor matiné: Feledhetetlen 1919. Gyöngyösi Szabadság: November 7-én: Örs a hegyek­ben (szovjet). 8-án: Talpalatnyi föld (magyar), 9-én: Harmadik csapás (szovjet), 10-én: Egy asz- szony elindul (magyar). Gyöngyösi Puskin: November 7-én: Civil a pályán (magyar), 8-án: Párttltkár (szov­jet), 9-én: Felszabadult föld (ma­gyar), 10-én: Orsai csomópont (szovjet). Hatvan: November 7-én: Kaland a Vö­rös-tengeren (osztrák), 8 —9-én: Szibériai rapszódia (szovjet), 10 -11-ig: Bátrak arénája (szovjet). November 7-én, vasárnap ma­tiné 11-kor, Hősök tavasza (né­met). Füzesabony: November 7 —8-án: Anna a fér­je nyakán (szovjet), 9—11-ig: Kék vércsék erdejében (magyar). Ovecskin : VIDÉKI HÉTKÖZNAPOK Ovecskin műve bemutatja a szovjet kolhozok mindennapi életét, örömeit és bajait, hi­báit és eredményeit. A földe­ken és az értekezletek légkö­rében, a kolhozparasztok há­zában és a pártirodában, a traktorosok között és az em­beri lélek mélyén — a kol­hoz mindennapja, a kolhoz élete lüktet. Legnagyobb ér­deme az írónak a szenvedélye­sen őszinte segiteniakarás, amellyel feltár minden hibát. A regény meglepi és bámulat­ba ejti az olvasót új gondola­taival és eredeti ötleteivel. A felvetett problémák nagyrésze nálunk is felmerül, ezért a mű széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Örkény István : HÓVIHARBAN A kötet 13 év novellatermé­sének legjavát tartalmazza. Az első három elbeszélés azon a képletes nyelven íródott, amelybe a háború és a fasiz­mus belehajszolta a művésze­ket. A novelláskötet második része Idegen föld címmel Ör­kény háborús elbeszéléseit fog­lalja magába. A háború, a ha­difogság volt ugyanis Örkény számára az a megrendítő és nagy élmény, amely írásművé­szetét az objektív és pártos ábrázolás felé terelte.

Next

/
Thumbnails
Contents