Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-07 / 79. szám
7 NÉPÚJSÁG 1934 október 7. csütörtök. PÁRT ÉLET Az őrzi mezőgazdasági munkákról tárgyalt a hatvani városi párt-végrehajtóhizottság (Tudósítónktól.) AZ ORSZÁG minden tájain gyárak és üzemek ezrei készülnek céltudatos munkával a télre, hogy biztosítsák a zavartalan áruellátást, a zavartalan közlekedést. A „Felkészülni a télre" jelszó mozgalommá szélesedett üzemeink között és ma már a mezőgazdaságban is terjed. Hogyan készülhet fel jól a mező- gazdaság, dolgozó parasztságunk a télre? Ügy, ha időben elvégzi a szántást, idejében elveti az őszi gabonát. Mindennek pedig első alapvető feltétele a gyors betakarítás. E munkák gyorsabb elvégzéséről tárgyalt Hatvanban a városi párt-végrehajtóbizottság szeptember 30-i ülésén, melyen a VB-tagokon kívül a termelőszövetkezetek elnökei és a horti gépállomás körzeti brigádvezetője is résztvett. A napirend megtárgyalásaira készített jelentés reálisan tárta fel a mezőgazda- sági munkák állását. A város területén elég nagyfokú, de ndm behozhatatlan lemaradás van a betakarításban. Ez természetesen maga után vonja és lassítja a szántás és vetés menetét is. A napraforgót teljes egészében, a kukoricát néhány hold kivételével letörték és be is hordták, de a szár behordása még alig indult meg. A város területén a vetőszántást 10, a mélyszántást 6 százalékban végezték el szeptember 29-ig. Ebből következtet- ri lehet hogy a vetésnél sem jobb az eredmény. Gszibúzáböl egy hold sem, a rozsnak 0.5 százaléka, az ősziárpának 15 százaléka volt csak a földben a már említett időpontig. Mi az oka vájjon a lemaradásnak? A je'entés feletti vita, valamint a kérdésekre megadott vállaszok fényt derítenek erre is. Első és legalapvetőbb ok mindenekelőtt az. hogy mind a városi pártvégrehajtóbizottság, mind a tanács végrehajtóbizottsága elhanyagolta a mezőgazdasági munkákat. Minden erőt az Ötödik Békekölcsön jegyzésére és a tanácsválasztás előkészítését-e fordított, külön választva és nem törődve az őszi mezőgazdasági munkákkal. A LEMARADÁS gyors felszámolásához az eddigieknél több segítséget kell adni a horti gépállomásnak is. Az utóbbi időben jelentős mértékben javult a gépállomás munkája, a munka megszervezése azonban nem kielégítő. Különösen az eső előtt, mikor több ekevas kellett, nem volt elég. Emiatt a traktorosok nem ritkán félnapokat áilltak az erőgépekkel. Még több kiesés van üzemanyaghiány miatt. Ennek oka az, hogy a gépállomás túlzott mértékben vállalt fuvarozást, így az üzemanyag csak elkésve, többórás kiesések után érkezik a traktorosokhoz. Pedig éppen most, hogy [avult a gépállomás munkájúinak minősége, nemcsak a termelőszövetkezetek, de az elmúlt évihez viszonyítva hasonlíthatatlanul több egyéni dolgozó paraszt is várja a gépállomás munkáját, segítségét. Nem kétséges, hogy nagyobb szervezettséggel eleget is tud tenni a gépállomás ennek a várakozásnak, amely nemcsak feladata, de kötelessége is, hiszen a város, a dolgozó nép kenyeréről van szó. DE SÜLYOS hibák vannak a mezőgazdasági osztályon belül is. Parragi Miklós agronómus hetekig egyebet sem csinál, mint földek után nyomoz. Ezt azonban olyan szorgalmasan végzi, hogy a tanácselnök egyéb utasításait kereken megtagadja. A városban a mezőgazdasági szakirányításról — éppen Parragi elvtárs egyoldalú munkájánaál fogva — nemigen beszélhetünk. A városi tanácselnök helyettese, Vass János elvtárs pedig abban látja az osztály megsegítését, ha eltemeti magát az adminisztrációs munkába. fgaz, hogy erre bizonyos mértékig kényszerítve is van. Az osztály gépírója szülési szabadságon van, a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai pedig ahelyett, hogy meglátogatnák, ellenőriznék és gyakorlati segítséget nyújtanának az osztály dolgozóinak, napi, heti, havi, dekád és ellenőrző, stb. jelentések özönét kérik. MÉGIS HELYESEBB lenne más osztályról, kevésbbé elfoglalt adminisztrátorra vagy gépíróra bízni az adminisztrációs ügyeket és Vass elvtárs ehelyett hasznosabb és sokkal fontosabb munkát végezhetne. Súlyos hiba még a mezőgazdasági osztálv megalkuvó politikája, különösen a jogtalan földfoglalókkal szemben. Éppen ebből a megalkuvó politikából adódik, hogy Hatvanban még mindig vannak ilyenek. Körmöd Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője megelégszik azzal, ha az ilyeneket átadja a rendőrségnek vagy a járásbíróságnak, de tovább nem ügyel arra, hogy ezek elnyerjék méltó büntetésüket. Jogosan hivatkozik azonban a hatvani járásbíróságra, ahol mondhatni különös megértéssel kezelik azokat a kulá- kokat, akik jogtalanul foglalják el más dolgozó parasztok csereingatlanát. Hort községben Dénes kulák még a múlt év őszén elfoglalta Juhász János hatvani dolgozó paraszt közel másfél hold földjét. A mező- gazdasági osztály mindjárt megtette a feljelentést, a hatvani „ Csatlakozzatok Október 2-án, zászlódíszbe öltöztették a városi tanács épületét Hatvanban is. Ide gyülekeztek a város lakói, üzemi munkások, dolgozó parasztok, hogy megválasszák a város Népfront Bizottságát. A bizottságba megválasztották Pesz- lao Ferencet, a hatvani cukorgyár sztahanovistáját. Calgóczi Istvánné tsz-tagot is. A Népfront Bizottság tagjai közé kejárásbíróság azonban csak a nyár elején foglalkozott az ügygyei de az Ítélet nem mondta ki, hogy a jogtalanul elfoglalt földet azonnal hagyja el. Dénes kulák még ma is jogtalanul bitorolja Juhász János földjét. A MÁSIK nagy hiba, hogy mint a fentiek bizonyítják, vannak nehézségei, problémái az osztálynak, a párt-végrehajtó bizottságot azonban még sem keresik fel, hogy ezeket megbeszéljék, vagy segítséget kérnének egy-egy probléma megoldásához. Súlyos hibák ezek, melyek kijavításához minden húzás-halasztás nélkül neki kell látni. Az idő sürget és nem tűr halasztást. Minden kis kedvező időt ki kell használni szántani és vetni kell, nehogy az utóbbi években már többször tapasztalt esős ősz miatt még decemberben is vessünk. A lemaradás behozása nem kis harc lesz. Megnyeréséhez nagy segítséget adhat a végrehajtóbizottsági ülés határozatainak megvalósítása és nagy segítséget adhat a város kommunista és pártonkívüli népnevelői, akik szívvel-Iélekkel dolgoznak a tanácsválasztás előkészítésén, ha párhuzamosan agitálnak a gyors betakarításért és begyűjtésért, a szántás és vetés meggyorsításáért. Sárközi Miklós I > !■ ------a népfronthoz“ rültek a legjobb értelmiségiek, pedagógusok, köztük hini István, a vegyipari technikum igazgatója is.. A Népfront Bizottság nevében Lini István szólalt fel, s kérte a város lakóit, csatlakozzanak a Hazafias Népfronthoz, segítsék a bizottság munkáját. Sebestyén János, járási tanács, Hatvan Heves megye h/fNDSZ-szervezetei csatlakoztak a Hazafias Népfronthoz Mi, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megyei elnöksége a megyei féléves beszámoló értekezleten a legjobb aktívákkal megtárgyaltuk az 'MNDSZ országos központja felhívását és a megyei MNDSZ-szervezetek asszonyai és leányai nevében csatlakozunk a Hazafias Népfronthoz. Tudjuk, hogy a Hazafias Népfront célkitűzései azonosak a haza, a nép érdekeivel. Mi, — Heves megye leányai és asszonyai — eddig is részt kértünk abból a munkából, amely a pártunk előtt állott most a Hazafias Népfronton belül még többet akarunk tenni. Felhívjuk megyénk asszonyainak ezreit, városi, üzemi és falusi szervezeteinket, hogy vegyenek részt a népfront bizottságok munkájában. Igyekezzenek a Hazafias Népfront eszméjének sok-sok asszonyt megnyerni, hogy megyénk asszonyai szívvel-odaadással szolgálják hazánk felvirágoztatásának, népünk jólétének, gyermekeink boldog jövőjének ügyét MNDSZ Hevesmegyei Elnöksége. A falu minden dolgozó rétege helyet kapott a népfront-bizottsígban Kerekharaszton is megalakult a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Elsőnek a hatvani járás területén. A község dolgozó parasztjai nagy érdeklődéssel várták a népfront megalakulását, kíváncsiak voltak arra, hogy tényleg helyet kap-e a népfrontban a dolgozók minden rétege. Helyet kapott. A népfront bizottság tagjai között ott találhatjuk Sáfráríy János középparaszt ~t. Sándor István kisparasztot. Barnák József né tsz tagot. Erdélyi János agro- nómust, Táncos Istvánné iskolaigazgatót, Urbán Kálmán vasutast, Zsámboki Ferencné háztartásbelit, ezenkívül kisiparosokat, hivatali dolgozókat, vagyis a falu minden dolgozó rétege választott képviselőit a népfront helyi bizottságában. A népfront bizottság 19 taggal alakult meg. Táncos Istvánné iskolaigazgató ismertette a népfront célját és jelentőségét. s a tanács négy évi munkáját. „Eredményekben gazdag négy év telt el. 1952-ben villamosították községünket. A három termelőszövetkezet év- ről-évre magasabb termésátlagokat ér el. A tanács elintézte, hogy a három községi kutat kitisztítsák, rendbehozzák. Segített abban, hogy a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok közül minél többen építsenek családi házat, állami kölcsönnel. Eddig 30-an vették igénybe az állam segítségét — mondotta Tán.osné, majd arról beszélt, hogy a helyi Népfront bizottság mit akar megvalósítani a községbenA jövő évben azokba a házakba is bevezetjük a villanyt, melyek most épültek, s két utcának szerzünk illanyhálózatot. A népfront bizottság megszervezi, hogy társadalmi munkával fásítsák a tanácsháza környékét. A Jókai és a Petőfi-utcát szintén társadalmi munkával salakozzák, hogy az esős időszakban nvugodtan járhassanak a gyerekek iskolába, s ne akadályozza a közlekedést a nyakig sáros utca.“ Katona László, VB-elnök. KOVÁCS ENDHE ; A KÖRZET ANYJA 17 GERBEN a IV-es párt- körzethez tartozó utcákban sok ember ismeri Kolós Gyulánét. A körzet anyjának nevezik, mert ha kisebb-na- gyobb kéréssel fordulnak hozzá, segít azok elintézésében. Van, aki MNDSZ aktívának tudja, mások úgy emlékeznek rá, mint egyik legjobb kisgyű- lési előadóra. A pártvezetőség jó kommunistának, fáradhatatlan népnevelőnek tartja. S bárkitől kérdezzük, ismerik-e? — felcsillanó szemmel vágják rá: — A Kolós mamát? Hogyne ismernénk, hisz állandóan köztünk van. Segít, vigasztal, együtt örül velünk. Kolósné nem fiatal már, őszülő haja a munkában eltöltött félévszázadról beszél, de fiatalosan, sok ifjút megszégyenítő szorgalommal dolgozik a pártért, fáradhatatlanul neveli a körzet öreg, s fiatal lakóit. íme, néhány mozzanat mozgalmas életéből. ★ ÁRPAD-UTCA 68. A tűz- hely előtti sámlin idős asszony ült. Míg kint az őszi eső makacsul kopogtatta a csatornát, bent elevenen pergett a szó. Az emberek panaszairól, öröméről, majd lassan visszakanyarodott évtizedekké1, vissza a cselédlakások ci- vakodáshoz hangos odúihoz, az első világháborút követő üldözésekhez, A konyha falán, a fényképek körvonalai szomorúan tar- kállottak. Mint vádló ügyészek sorakoztatták fájdalmas vádjaikat. Kolósné felkattintotta a villanyt. Régi fényképet akasztott le a falról. — Nézd, ez volt anyám, ez a szomorú arcú asszony, alig 40 éves volt, mikor a kép készült, mégis 60-nak látszik. Nyolc gyéreket hozott a világra. Mellette az a katona, apám. Itthon kellett neki hagyni apró gyermekeit, a cselédvilág küátástalanságában. Fájó emlékek. A másik kép még szomorúbb történetet őriz. Azelőtt készült, hogy férjét és Ko- lósnét is börtönbe dobták a román ellenforradalmárok, mert férje harcolt a tanács- köztársaságért. — Abba is halt bele, a szemét akarták kiszúrni, de mellé csúszott a kés. összeverték. hét évig húzta, aztán sír- bavitte. S a többi fénykép is múltbeli szenvedésekről beszél. A visszaemlékezés, a fájó emlékek sorolása lassan át csúszik a jelen örömeinek ecsetelésébe. Látjuk a kis unoka, Kondor Klári fényképét, aki az ifjúsági találkozón az első sorban menetelt, a főkönyvelő fiú ar.cát. akinek nagyapja hiába könyörgött Mező János zsírosgazdának egy véka búzáért, hogy a tíztagú családnak kenyere legyen újig. Olvassuk a testvérek levelét, akik a cselédszobáról emlékeznek meg. összehasonlítva mostani életükkel, mely annyi örömet, családi házat, boldog unokát hozott a nagy család szétszéledt tagjainak. Kolósné nem felejti el soha a cselédszobát, s a román e’lenforradalmárokat, s ezért tudja az embereknek megmutatni mai életünk szépségeit. JtflG KOLÓSNÉ csak beszélgetés közben ejtett néhány szót • a párt ügyéért, míg nem bízták meg rendszeresen pártmunkával, úgy érezte, mintha adósa lenne a népnek, s minél előbb le kell törlesztenie adósságát. A fordulat évében. mikor minden kommunista meggyőző szavára szükség volt, ő is kérte, hogy dolgozhasson. Néphadseregünk 12 tisztnek való fiatalt kért a várostól. A népnevelők közt akkor láthatták először Kolósnét. Néhány nap múlva hét fiatallal jelent meg a párttifckárnál, akiket ő győzött meg a hivatásra. Azóta ezek a fiatalok tisztként szolgálják népünket, s hálával gondolnak arra az idős asszonyra, akivel olyan sokat beszélgettek a két világ közti különbségről aki segített abban, hogy teljes emberré váljanak. Ez volt az első népnevelői ténykedése, s ezután már bátran bíztak rá nehezebbnél, nehezebb feladatot, s soha sem kellett csalódni ua körzet anyjában“. A múlt évi békekölcsönjegyzésnél a körzet 120 ezer forintnyi tervéből 41 ezret jegyeztetett le, de ha nem adtak neki feladatot, saját maga választotta ki a legfontosabb tennivalókat, s azt csinálta. ★ I ATOGATÓBAN járttest- vérénél, mikor az egyik alföldi város utcáján fe'iratot látott: „Ebben az utcában minden dolgozó asszony az MNDSZ tagja". Ezt megcsinálom otthon is, a Koszorú utcában, ott úgyis sok ismerős asszony lakik — határozta el. s ezt meglepetésnek szánta pártunk III. kongresszusára. A taggyűlésen örömmel számolt be róla. hogy körzetében MNDSZ utcát szervezett. Arról szerényen hallgatott, hogy mennyit kel’ett járni a Koszorú-utcát, míg megismertette az asszonyokkal a szervezeti élet szépségeit. Míg a maga példáján megmutatta a dolgozó asszonyok megszépült életét, s azt, hogy szervezetten többet tudnak segíteni államunknak az ifjúság nevelésében, többet tehetnek a béke ügyéért ★ VÁLTOZATOS, sokrétű a * népnevelő munkája. Kolósné az egyik héten békealáírásokat gyűjtött, másik héten már a beadási kötelezettségek teljesítésére agitált. So-kan kérdezték tőle, mi a titka annak, hogy minden sikerül neki, hogy jobban hal’gatnak rá az emberek, mint a többi népnevelőre. 0 erre készségesen felelt. — Érteni kell az emberek nyelvén, ismerni és szeretni kell őket. Saját szavunkkal, saját példánkkal kell megmutatni, bebizonyítani igazunkat. Ha kell, tréfálkozva beszélek, kinek, hogy lehet a szivéhez férni. Pé’dák százait tudja erről elmondani hosszú évek során gyűjtött tapasztalataiból. Mikor a beadás miatt kereste fel az embereit, az egyik harcias asszony, aki hátralékos volt, amiatt zsörtölődött, hogy az állam nem ad semmit, csak kérni tud. Kolósné megkérdezte tőle: — Nézze csak meg. Lecsóné a zsebét? Van-e benne valami! — Nincs biz abba semmi. — Aztán tett-e bele? — Nem tettem én! — Na. látja, az államtól követel több árut, cipőt, maga meg nem akar adni semmit. Ha mi nem teszünk az állam zsebébe, nem is tudunk venni belőle. Látja, abban sincs igaza. hogy nem ad az állam. A nyáron ugy-e nem volt hiány rézeálicból, műtrágyából? Gondolja csak me«, mit szólna az a munkás, aki magának réz- eálicot adott, ha megtudná, bony sainálja tőle azt a pár kiló tojást, vagy baromfit, amivel tartozik. Nem volt hiábavaló a beszélgetés, nem volt akkor sem, mikor Simon gazdát kereste fel. Tudta, hogy jól keres, mert fuvarozik, de azt is tudta, hogy nem szívesen várja a népnevelőket. Óvatosan kezdett tehát munkához. Simonék akkoriban hozták rendbe házukat, Uj bútort vettek, azt kezdte hát dicsérni, s fejtegette, hogy bizony régen nem telt ilyesmire a Simon családnál. A gazdáék is bele- bele szóltak, hogy valóban nem lehe»ett, mert az adó elvitte. Észre sem vették, hogy ők is ..egy nyelven“ beszélnek a népnevelővel, s a„ lett a vége. ho«v Simonék is teljesítették a beadást, s azóta szívesen látott vendége a háziak a népnevelő. ★ OLÓSNÉ sikerének másik „titka“, hogy édesanyaként segít a körzetben lakó emberek panaszán. öt keresik fel, ha valami bántja őket. Szomszédjában lakodalomra készültek, de vágási engedélyt nem kaptak a borjúra. Elpanaszolták Kolósnénak, s ő azonnal ment a párttitkárhoz, elintézni a szomszéd panaszát. Mivel itt nem sikerült, a megyei tanácshoz ment, s addig beszélt, míg a begyűjtési osztály vezető telefonon pem kért a minisztériumtól vágási engedélyt. A panaszt mégis elintézte. Azt már természetesnek vette, hogy másnap a szomszédék rendezték minden beadásukat. Sok ilyen eset volt már az elmúlt évek alatt: Gyulainénak állást szerzett, még azt is megmondta neki. gyerekei hol lesznek biztos helyen, míg dolgozik. Nem is csoda, ha ezek után szívesen hallgatnak rá, s most a békekölcsön jegyzésnél is néhány este után öttel szaporodott a jegyzők száma. ★ — Nem ment könnyen — emlékezik vissza a néhány napra történt eseményekre Kolósné. Béta Sándor felesége is húzódozott a jegyzéstől. De elmondtam neki, hogy a jegyzés 25 százaléka ittmarad, napköziotthont építünk belőle, ahol az ő gyermekei is második otthonra találnak. így sokkal többet visszakap, mint amennyit jegyzett, ezután már szívesen adott ő is, hogy minél előbb kész legyen a körzet régvárt napköziotthona. Más oka is volt annak, hogv nála jegyeztek. 550 forintot adott az államnak, mert elsősorban a népnevelőnek kell példát mutatni, nehogy azt mondják rá, hogy vizet prédikál és bort iszik. * ÍGY TELNEK az ese- ménnyel teli napok a népnevelő életében. S ez a munka bizony nemcsak babért, elismerést hoz, az élet apró tövisei is gyakran elérik. Mikor kezdte a népnevelőmunkát, sokan megszólták: „öreg létére nem szegyei ház- ról-házra járni.“ Néhány éve az is megesett, hogy nyíltan megfenyegették: a „fordulat" után lesz nemulass. De őt semmi sem zavarta, nem tántorította el a párttól. Ha szükség van rá, minden munkát félredob, megy, segít, panaszt iptéz, vigasztal, bátorít. ★ Megható ennek az egyszeri munkásasszonynak ragaszkodása a párthoz és a népneveléshez. Sok ember tanulhatna tőle áldozatvállalást, párt iránti hűséget, főleg azok közül, akik „népszerűtlen“ feladatnak tekintik a népnevelőmunkát. Mikor megkérdeztük tőle. mi a kívánsága, gondolkodás nélkül felelte: — Szeretnék még 20 évvel fiatalabb lenni, sok hasznomat venné még a párt. Igaz, most is az tartja bennem a lelket, hogy sok ember tőlem vár segítséget. — Kívánjuk, hogy még soká segíthesse a IV-es körzet lakóit, hogy az ajándék könyvek, oklevelek mellé tucatnyi kerüljön még 5ó népnevelő munkájának elismeréseképp.
