Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-28 / 85. szám
6 1954 október 28. csütörtök. NÉPÚJSÁG KOLACSKOVSZKI LAJOS: kadak 1398 decemberében, szőlőfordítás íközben lovassírokra bukkantak Eger határában, a Szép- asszony-völgyön is, a Hajduhe- gyen is. A sírok tele kengyelvasakkal, zablákkal, lószerszámokkal, csatokkal karpere- cekkel, fegyvertörmeiékíkel. Kihivatták a szőlősgazdák a sírokhoz a líceumi öreg tudós papot, mármint dr. Bartalos Gyulát, hadd mondjon véleményt, kifélék, mifélék a jámborok, akiket itten eltemettek? Kiderült, hogy a Hajdúdtegyen, de meg a szentközi dombsoron feltárt sírok még a honfoglalás kordból valők. Az öreg pap persze úgy örült a felfedezésnek, akár a gyerek, ha tepsiért küldi az anyja; vele együtt örvendezett két tudós barátja, Kand- ra Kabos és Türk Frigyes. Amaz káptalani főlevéltáros, levelező tagja az Akadémiának, emez középiskolai tanár. Tele mindnek a feje tudománnyal, mégis szegény flótá- sok, mert hát a tudományért hajdan nem adtak bizony egy koszos malacot se. Bartalos majd három hétig bíbelődött a sírokkal, négykézláb mászkált egyik tetemtől a másikig, közben marékszámra gyűjtötte a rozsdás, patinás holmit. Kinek? Minek? A líceumnak. Január 22-én, Vince napján Kandrának, Türknek is kedve szottyant kilátogatni a Hajdú- hegyre. Jó időt választottak a kirándulásra, Vince egész nap „fénylett“, mint ahogy illik is, a munkások szanaszét a határban a lajbira vetkőzve dolgoztak. (A Hajduhegy gerincén felkapaszkodva nyúlfarknyi időre megállt a két jóbarát, egyrészt kiszuszogták magukat, másrészt, hogy élvezzék a táj panorámáját.) A lant, két dombsor közt húzódik a város; a sok templomtorony mint megannyi anyakotlós gyűjti szárnyai alá a roskatag, apró házakat; északon a Bükk fellegvára, nyugaton a Mátra rekeszti el a kilátást, délnek azonban akadálytalanul kalavdozhatik a tekintet Szidalmon, Poroszlón és túl akár magáig a Tiszáig. Az átellenes dombsor csupa szőlő, elhagyott kőfejtői, a pirostetejű kunyhók, présházak úgy virítanak szerte a lombok közt, akár a szamócák a vágások füvében. Ezen, az utóbbi dombláncon túl húzódik, Eger völgyével párhuzamosan, az ostorosi völgy. Honfoglaló elődeink arról valahonnan jöttek Eger határába. „Árpád vezér és övéi ugyanis megindulván Kács felől — olvassuk Anonymusnál (a 32. fejezetben) — az Eger vizéig jövéne'k, s ott kunyhókat készítvén néhány napig maradónak, s azon halmot, melyen a vezéreknek leveles szint csináltak, Stihalomnak (Szidalom) nevezték és táboruk az Ostoros vizétől Poroszló váráig terjedt.“ Szidalmon máig Árpáddomb a neve az emelkedésnek, ahol „EGY POHÁR VÍZ“ című háromfelvonásos vígjátékot mutatja be október 30-án, szombaton délután 5 és este fél 8 órai kezdettel a Dózsa filmszínházban a szolnoki Szigligeti Színház. — AZ EGRI JÁRÁSI KULTÚRHÁZ „Csillag film stúdió“ szakköre hangosfilmet készít a megye 10 éves történetéről „Tények beszéltek’“ címmel. Utolsó felvételeit csütörtökön készíti Gyöngyösön a gyermek- kórusról és a verpeléti tanácsról. — OKTOBER 29-ÊN, pénteken, az egri járási kultúr- házban Udvarhelyi Károly főiskolai tanár „Bükkvidék“ című filmvetítéses előadást tart. — A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES 60 tagja november 7-én ünnepi műsorral szórakoztatja Eger város dolgozóit a Dózsa Szíhházban. — A MISKOLCI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ november hónapban újra bemutatja Eger város dolgozóinak a Bujócs- ka című háromfelvonásos vígjátékot. v — A BUDAPEST VARIETÉ november 20-án Feleki Kamii szereplésével vidám estet tart a Dózsa Színházban. — A FÜZESABONYI JÁRÁSI KULTÛRHAZ színjátszócsoportja november hónapban, az egri járási kul- túrházban a János vitéz-t mutatja be. — A GYÖNGYÖSI MUNKÁS SZÍN J ÁT SZÓCSOPORT Jacobi; Leányvásár című színművét november 27-én mutatja be a járási kultúr- házban. — A RÁDIÓ KISEGYÜTTESE november 14-én a Dózsa Színházban Verdi—Puc- cini-estet tart. — A HEVESMEGYEI NÉPI EGYÜTTES november 28-án ünnepi díszelőadást tart a megye felszabadulásának 10. évfordulóján. Közreműködik az együttes ének-, zene- és tánckara, a színjátszócsoport pedig „Holnapra kiderül“ című színművet mutatja be. , Új iskolát létesítenek aí erdőtelki kastélyban- Az erdőtelki állami gazdaság a napokban adta át a volt kastélyépületet a megyei tanács oktatási osztályának. A nagy kastélyban hattantermes iskola létesül. A szülök mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá S;z új iskola megvalósításához. A. munkaközösség arra is ígéretet tett, hogy parkosítja az iskola környékét, s az udvart, Valamint az új iskolát november 14-én, Erdőtelek felszabadulása 10. évfordulóján avatok fel. A megyei tanács oktatási osztálya dicséretben részesítette Ivacs János elvtársat, a kisfüzes! általánosiskola igazgatóját. Az iskola 'gazgatója hasznos tapasztalatcserét tartott a parádsasvári iskolával, s ennek nyomán kitömött állatokkal, akváriumokkal és terráriu- •nokkal, élő növényekkel gya- -apodott iskolája. Az érdekes Is szemléltető oktatási forma is elősegíti, hogy iskolájába^ nincs igazolatlan hiányzás. Árpád valamikor megpihent. A nyolcvanas évek második felében itt megejtett Folton- féle ásatások számos kő-, csont- és agyagtárgyat eredményeztek. Csata az Eger vizénél aligha lehetett. A Szépasszony-völ- gyön, a Hajduhegyen nem akárhogy, össze-vissza, de szép sorjában feküdtek egymás mellett az ősök, arca mindnek az őshaza, napkelet felé fordítva. Szabályszerű temetők ezek, akár most a Kisasszony-, Ludányi-, ,vagy a Rozáliái sírkertek. De miért éppen ide, a hegyre temetkeztek.? Annak a magyarázata röviden az, hogy hajdan a völgy semmikép sem alkalmas táborozási, illetve temetkezési célúkra. Az Eger völgye ezer esztendővel ezelőtt még mocsaras őserdő, csupa fűz, nyár, éger, nádbozót. Kivált az éger szereti az ilyen vizenyős helyeket; a város ettől a fától kapta a nevét. Ezt az eredetet valószínűsíti a német elnevezése is, hisz Erlau annyi, mint égerliget. A szászországi hasonlónevű város egyházi pecsétje csakugyan éger fát ábrázol. Dartalon és a napszámosok aznap Barna István iparos szőlőjében vallatták régiségekért az anyaföldet. Szájtá- tiak tarka-barka sokasága gyűrűzte körül őket. Kandra, Türk alig tudtak utat nyitni maguknak a tömegen keresztül. A munkások a negyedik sírt bontották aznap, az öreg Bartalos óvatosan, bicskahegy- gyel kapargálta a csontokról a rájuktapadt földet. A csősz is ott lebzselt, egy hajoakevély bajuszkirály, a kezében rézfokos, piros cseréppipa„az agyarán. Úgy hegyeit, de úgy, akár a stüszi vadász, mikor tökásznak álmodja magát. — Ahun-e, két kengyel a huszár lábánál, meg a lovánál a feji! Csakúgy van minden. mint 66-ba vöt, műkor Königrécnél csatáztunk. Együtt temettek el embert, állatot, nem vót szabad semminek a föld szánén maradnyi. Hiába KALAND A VÖRÖS-TENGEREN (osztrák) no, ami ordré az ordrél Én tudom aztat, magam is plezárt kaptam a lábamba. Bécs- ben feküdtem, a császári is- pitában... Ezeket a jámborokat itt még 48-ban verhették agyon az osztrákok. Bartalos mosolygott. — 66 régen volt, az igaz, meg 48 is. De hát ezeknek itt a lovát nem döglötten temették ám el, hanem akkor, amikor a gazda meghalt. Régi pogány szokás szerint a rokonok lenyilazták a paripát, hogy a vitéz lovon járhasson a másvilágon. Melléje temették a halottnak a fegyverét, a poharát is, a kutyáját, meg a kedvenc sólyommadarát. A cserépfazék az útravalót tartalmazta: a húst és a kenyeret. Most légy okos Domonkos: No, halljuk, mit válaszol a csősz. A csősz legyintett. — Volt is ő katona! Nem látják, hogy pap? Kivette pipáját a szájából, sercintett egyet, aztán odébb állt egy házzal. (Folytatjuk) Eger város anyakönyvéből Születtek: Bányai István, Janitor Ilona, Szabó Győző, Kiss Barnabás. Rácz Marianna. Lóczi Róbert, Kakdácsi Károly, Gereben András., Vízi József. Szeredi Margit, Katona József. Házasságot kötöttek: Német Dénes—Radács! Anna, Bukovenszki Lajos—Simon Erzsébet, Török Miklós—Papp Anna. Meghaltak: Kovács Péterné, Kiss Róza, Kozma Béla József Turóci Lajos. A KTSZ-ek hírei — AZ EGRI ASZTALOS KTSZ dolgozói jobban ki akarják használni gépeik kapacitását és ezért bevezették a há- romműszaíkos termelést. — A HATVANI ‘ VEGYES KTSZ dolgozói vállalták, hogy éves tervüket november 7-re befejezik és 3 százalékos önköltségcsökkentést érnek el. Mikor lesz kész a cipőm...? 'T'assi János- né gyöngyösi, Taricki-útí « lakos a múlt év (1953) őszén cipőt akart csináltatni. Szépet is, jót is... Bement a Cipész KTSZ Lenin- út 3. szám alatti részlegébe. — Milyen fazon 'kell....? Angol, francia, magyar? — kedveskedtek a mesterek. — Parasztasszony vagyok én, jó lesz nekem a magyar is, csak erős legyen, bírja a „strapát“. Rövid pár perc, kész volt a felvétel. Már mint ahogy szokás a nyugtázás, az előlegkérés, aztán sorjában a mérés. Körűlcentiz- ték a lábát, megmérték a bütyköket, a lábbőséget és hozzápróbáltak egy kaptafát. — így ni, olyan cipőt csinálunk, hogy nem ismer a saját lábára — mondták. Tassiné örült, ... örült először, hogy lesz télre cipője, másodszor, hogy jó lesz, s végül azért, hogy szép lesz. Mikor jöhetek? — érdeklődött a vezetőtől. — Ó kérem — hajlongott a főfő. — Tíz nap határidő. Mi pontosan betartjuk, kész lesz. — S tíz nap múlva Tassiné elindult az új cipőért. Útközben a járókelők lábait figyelte, s magában töprengett. — Ilyen fényes lesz? Vastag talpú, vas is lesz a sarkán? Óh, hogy miért is ilyen az ember ...! Miért indul tele reménynyel? Miért kép zeli, hogy kész lesz, amikor nincs kész. Véghatáridő újabb 10 nap ... még tíz keserves nap. Ez is elmúlt. Ha nehezen is, de mégis. — No, tetszik látni— fogadták a KTSZ-ben s elé- toltak egy kaptafát, erre építjük rá, csak még egy kis türelem. Türelem rózsát terem ... — Tassiné tűrt, s nem lett kész a cipője újévre sem, sőt a tél is elmúlt, még akkor sem. Többször bement, többször fizetett. Már majdnem kifizette a cipő árát. mindig mutattak neki valamit, hol a kaptafát, hol a kaptafán kifeszi- tett bőrt, de kész cipőt sohasem kapott. A cipő még most is készül...! Biztos szép lesz, jó is lesz, hiszen tíz nap határidőből másfél év lett... Ennyi idő alatt pedig még nem szakember is össze tud kalapálni egy téli cipőt! Márkus János Egy izgalmas, kalandos expedíció története elevenedik meg előttünk. Bátor kutatókat ismerünk meg, akik elhatározták, hogy felfedik a Vörös-tenger mélyén élő halak titokzatos világát. Az expedíció vezetője Hans Hass, aki magával hozta Bécsből csinos titkárnőjét, a szőke Lotte Bayerlt. Több hónapon keresztül kutatta a Vörös-tenger mélyén a halak és a tengerfenék életét Hans Hass és Expedíciója, élményeiket megörökítették a filmen. Játssza a gyöngyösi Puskin filmszínház november 2—3-ig. Hatvanban a Vörös Csillag filmszínház november 6—7-ig. A TUD OMÁN Jövőbelátás a kémiában Nyolcvan évvel ezelőtt egy francia vegyész, Lecoq de Boisbaudran egy új, addig ismeretlen kémiai elem felfedezését jelentette be a tudományos világnak. Hazájának latin nevéről, Galliáról, galliumnak nevezte el az új elemet. Leírta a szerző ismertetésében az új elem tulajdonságait, fajsúlyát, keménységét, vegyületeinek sajátosságait. A felfedezés rendkívül nagy szenzációt jelentett. Nem azért figyelt fel a világ, mert ismét egy elemmel többet ismertek meg, hiszen gyakorlati szempontból akkor az új elem semmit sem jelen- t tt, csak most, a legújabb időkben tett a gallium bizonyos gyakorlati jelentőségekre szert. A szenzációt az hozta, hogy már 7 évvel azelőtt egy orosz tudós, D. I. Mendelejev megjósolta; fel fedeznek még bizonyos elemeket, előre meg is határozta azok kémiai és fizikai sajátosságait. Elsőnek a gallium felfedezése igazolta a jóslat sikerét. Azóta se szeri, se száma azoknak a bizonyítékoknak, amelyek Mendelejev zseniális jövőbelátását igazolják. Mendelejev nem rendelkezett semmiféle természetfölötti erővel, az ő jövőbelátása a zseniális tudós világos következtetéséből eredt. Rájött tudományos vizsgálatai közben arra a törvényszerűségre, ami a természetben előforduló elemek között fennáll. Megállapította azt, hogy ha a kémiai elemeket atomsúlyuk nagyságának megfelelő sorrendben felírja, bizonyos szakaszok, periódusok után az előbbi periódus elemeihez hasonló tulajdonságú elejmek következnek. A felismert törvényszerűség alapján készítette el az elemek periódusos rendszerét, táblázatát. Ennek megszerkesztése közben talált olyan szakaszokat, ahol az ismert elemek között nem voltak olyanok, amelyek az előző szakasz elemeihez hasonlók lettek volna. Vagyis a táblázatban bizonyos hiányok mutatkoztak. Mendelejev „jóslása“ tehát az volt, hogy előre megmondta. felfedeznek majd olyan elemeket, amelyek az űröket kitöltik. A hiányzó elemeknek a táblázatban elfoglalt helyéből pedig kikövetkeztette a felfedezendő elemek kémiai és fizikai tulajdonságait. Az akkori tudományos világ kellő alapnélküli spekulációnak tartotta Mendelejev következtetéseit s az elemek tulajdonságainak szakaszos változását nem ismerték el a természet szigorúan érvényes törvényének. Mendelejev csaknem egyedül maradt elméletével. A gallium nyolcvan évvel ezelőtti felfedezése igazolta elsőnek Men- delejevet, s rövidesen követte ezt több más, hasonló felfedezés, amely mind Mendele- jevnek adott igazat. A periódusos rendszert használja azóta minden vegyész, minden kutató és minden tanár. A periódusos rendszel nem hogy elavult volna az idők folyamán, hanem évről- évre tökéletesedett az újabb és újabb felfedezések során. Ma sok olyan dologról tudunk a kémiában, amiről Mendele- jevnek fogalma sem lehetett, így nem is sejthette, hogy az általa figyelembe vett külső sajátosságok, hasonlóságok és különbségek az atom belső felépítésének hasonlóságában vagy különbözőségében nyeri magyarázatát. Ennek ellenére az atomkutatásnak éppen a periódusos rendszer nyújtotta a legnagyobb segítséget. Mendelejev korát megelőzve, olyan rendszert állított össze, ami az atomok felépítésének törvényeit is visszatükrözi. Ma nemcsak száz elemet ismerünk már, s a természetes elemekhez mesterségesen előállítottak is járulnak. Mendelejev periódusos rendszere azonban nem sokat változott, ma is összegezője és ösztönzője a kutatásoknak. Ebben az évben születésének 320. évfordulóján kegyelettel sm- lékezik meg róla az egész világ. Cikkek, emlékbeszédek egész sora áldozik a nagy orosz tudós, a kémia tudományának egyik megalapozója. Dimitrij Ivánovics Mendelejev dicső emlékének. Sz. Nagy Zoltán főiskolai tanár, a TTIT fizikakémia szakosztály tagja.
