Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-24 / 84. szám
I974 október 24. vasárnap. népújság A Këz|»onti Vezetőség ülése után, Többet foglalkozunk a mezőgazdasági szakemberek Önköltségcsökkentési brigádot szerveztünk A NÉP KÜLDÖTTE Heves megyéből 79 kon- greszusi küldött utazott fel Budapestre a Hazafias Népfront első kongresszusára. Ott van a küldöttek között Szepesi István, a pétervásárai gépállomás kiváló szerelője is. * Uj gépek segítik a szövetkezetek munkáját A Központi Vezetőség ülése s határozata, valamint Nagy Imre elvtárs cikke reálisan mutatta meg az ország gazdasági helyzetét és jelölte meg a feladatokat. Megyénkben sem tettünk meg mindent a mezőgazdaságfejlesztési Programm megvalósításáért, az életszínvonal emeléséért. A hibák fő oka, hogy gépállomásaink igazgatói, mezőgazdasági szakemberei nem tanulmányozták eléggé és nem értették meg teljesen az új politika lényegét és így nem is taráik azt mégfelelően támogatni. A kidolgozott hároméves mezőgazdaságfejlesztési tervek csak az íróasztalok fiókjaiban maradtak. Megyénk mezőgazdaságának legelmaradottabb ága még mindig a gabonatermelés. A másik fő hiba, hogy gépállomásaink nem támogatják eléggé a kisparasztságot és ez a munkás-paraszt szövetségre gyakorol kedvezőtlen hatást. Mi, a mezőgazdasági osztály dolgozói, érezzük, hogy a hibákért, felelősek vagyunk. Munkánkon úgy akarunk javítani, hogy ezután sokkal többet megyünk vidékre, helyszíni segítséget adunk az agro- nómusoknak. Erre lehetőségünk is van, mert jelentősen csökkent a sok felesleges adminisztráció, jelentés és egyéb papirosmunka. Többet foglalkozunk a mezőgazdasági szakemberek. gépállomási igazgatók nevelésével, szakmai és politikai képzésével. Bevezetjük a hatásosabb ellenőrzést, a hanyagok, a pazarlók, a rendelkezések szabotálói ellen peciig a szigorú felelősségrevonást. Nagy elvtárs cikke alapjan kell dolgoznunk a jövőben. Megyénk gabonatermelésének javításával az Ipari és élelmiszeripari növények fokozottabo termesztésével járulhatunk csak hozzá igazán a munkásság és a dolgozó parasztság életszínvonalának emeléséhez Szitás Elek megyei tanács mezőgazdasági igazgató Pártunk Központi Vezetősége megtárgyalta országunk gazdasági helyzetét, állást foglalt az új szakasz politikája, a júniusi határozatok mellett, ugyanakkor harcot hirdet az elnézés, a liberalizmus, a lagymatagság ellen. Megállapítható, hogy az ipari termelésben valóban elmaradtunk a követelményektől, igen lassú ütemben tértünk rá a közszükségleti cikkek gyártására. Az önköltség csökkentésében sem értünk el olyan eredményeket, mint amilyeneket az új szakasz szelleme megkövetelt volna. Már pedig az önköltségcsökkentés szorosan összefügg az életszínvonal emelésével. Elsőrendű feladatunk tehát az ipari átállás vontaíottságá- nak megszüntetése, hogy minél jobban növeljük a közszükségleti cikkek termelését. Ügy érzem, hogy az igazgatásom alatt álló Lakatosárugyár — amely jelenleg egészségügyi védőberendezéseket termel — még ezenkívül többet és mást is adhatna a közszükséglet számára. Mivel tudnánk hát a szükségletek kielégítéséhez jól hozzájárulni, a hiányzó árukat pótolni? Például a füstcsöA Központi Vezetőség legutóbbi ülése újból sok hasznos tapasztalatot hozott számunkra és több, eddig világosan nem látott hibákra hívta fel figyelmünket. Nagy Imre elvtárs cikke, mely a „Szabad Nép“-ben jelent meg, igen elgondolkoztatott. Megállapítotvek gyártásával. Üzemünk rövidesen olcsó és jóminőségű füstcsöveket gyárt majd. Hasonlóképpen hiány van a tűzhelyekből is. 1955-ben megkezdjük a tűzhelyek és egyéb közhasznú tömegcikkek gyártását. Nagy mennyiségben gyártunk tűzhely-alkatrészeket, sütőket, tepsiket, tűzhely-ajtókat stb. Hogy az önköltséget csökkenthessük, a jövőben még nagyobb százalékban használunk fel hulladék anyagokat, csökkentjük a gépek állásóráit és nagyobb gondot fordítunk a segédanyagok, úgy mint a festék, olaj, csavarok és szegecsek takarékosabb felhasználására. Normát dolgozunk ki az ilyen anyagok felhasználására és ennek betartását egy önköltségcsökkentő brigád szigorúan ellenőrzi. Ezzel kívánjuk bebizonyítani, hogy népünk felemelkedésének egyetlen járható útja a júniusi határozatok betartása. Ezen az úton akarom továbbra is vezetni az Egri Lakatos- árugyárat, hogy a szocializmus ügye minél előbb győzelemre jusson hazánkban. Németh Tibor az Egri Lakalosárugyár igazgatója tam, hogy az egész ország iparára jellemző hibák, a mi üzemünk munkájában is fellelhetők. Itt van például a pazarlás, a szociális keretek indokolatlan felhasználása. Másfél évvel ezelőtt — csak hogy a keretet felhasználjuk — drága pénzt fizettünk ki egy női röplabdacsapat teljes felszereléséért. A felszerelés azóta is a szekrényben porosodik, senki sem használja. Pazarlóan és meg nem engedett bőkezűséggel bántunk a munkaruhákkal is. Egy-egy szakadt öltöny helyett, már azonnal újat adtunk dolgozóinkra, nem gondolván arra, hogy azt meg is lehet foltozni, s tovább használni. Mit akarunk tenni a jövőben? Már meg is szerveztük üzemünk önköltségcsökkentési brigádját, melynek feladata az elfekvő- és hulladékanyagok összegyűjtése, felhasználása. A brigád idáig máris 200 asztal, belső fumirozásához elegendő hulladékfurnirt gyűjtött össze. Azokból a hasznos hulladékokból. amelyek régebben a tűzre kerültek, ezután parkettákat gyártunk az épitöipar számára. A cikk olvasása közben tudatosult bennem, hogy még mindig több és egyre több közszükségleti cikket kell gyártani, hogy megvalósíthassuk a népjólét programmját, hogy tovább haladhassunk a júniusi úton. Mint az üzem igazgatójára, a jövőben rám vár az a feladat, hogy biztosítsam a tervteljesítés feltételeit. Gondoskodom arról, hogy mindig legyen megfelelő mennyiségű faanyag, gondoskodom a termelés előkészítéséről, a verseny ellenőrzéséről, támogatásáról. Üzemünk dolgozóinak sikeres munkája nyomán még ebben az évben 250 asztalt gyártunk terven felül a közszükséglet részére. Ecseri József, az Egri Bútorgyár igazgatója A Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat egri telepén az idén csaknem tízezer mázsa színes szőlőből készítik a világszerte ismert vörösbort: az egri bikavért. Az idei szőlőtermés feldolgozása már megkezdődött. Eddig több mint ezer mázsa szőlő levét szűrték be a több- százhektoliieres hordókba. A feldolgozótelepen új gépek segítik a bogyózást, darálást és préselést. A tavalyi három préssel szemben az idén kilenc A megye gazdag szőlőtermő vidékein a szürettel egyidöben teljesítik borbeadásukat a dolgozó parasztok. Eddig köze) négyezren teljesítették részben, vagy egészben évi előírásukat. A gyöngyösi Borforgalmi Vállalat 28 községben létesített átvevőhelyet, hogy ezzel is meggyorsítsák a beadást. Az aba- sári átvevőhelyen a szüret hidraulikus prés sajtolja a sző, lő levét. A nagyteljesítményű prések negyven mázsa szőlőt, sajtolnak ki egy óra alatt. Szép teljesítménnyel dolgozik az új bogyóz.gép is, mely óránként negyven mázsa szőlő bogyózását végzi el. A Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat egri telepén äz idén több mint 15.000 hektó kiváló minőségű bikavért erjesztenek. megkezdése óta 15—20 terme» lő fordul meg naponta. A községben eddig 110 gazda rendezte évi borbeadását. A must minősége az idén is eléri a tavalyit. Csongrádi Imre dolgozó paraszt például 21 fokos musttal teljesítette 620 liter borbeadását. Endrész György 22 fokos musttal tett eleget borbeadási kötelezettségének. Több közszükségleti cikket gyártunk Négyezren teljesítették már bérbeadásukat megyénkben Ke törjünk meg semiiyen elzárkózást és akadályt a termelőszövetkezetbe belépni kívánó becsületes dolgozó parasztok előtt írta: Such János, a megyei pártbizottság harmadtitkára l^legyénk termel őszövet ke* * zetei az elmúlt év alatt a párt- és kormányhatározatok végrehajtása során többségükben megerősödtek, az 1953. őszi kilépések ellenére is. Ismeretes, hogy a kilépők zöme azokból tevődött össze, akik pártunk 1953 júniusi, emlékezetes határozata előtt nem kizárólag meggyőződésből és önszántukból léptek be a termelőszövetkezetbe. Pártunk kijavítva az elkövetett hibákat, lehetővé tette ezek számára, hogy saját belátásuk alapján ismét egyénileg gazdálkodhassanak. Ezenkívül számos tsz- tag a kulákság aljas mesterkedése. agitációja nyomán szakított s termelőszövetkezeti úttal. Megyénk egyik legeredményesebben dolgozó termelőszövetkezetében, az atkári Micsurinban is vannak erre vonatkozó példák, ahol többek között Kiss Sándor 60 holdas és Kiss Béla 50 holdas kulák bűnös tevékenysége folytán több tsz-tag lépett ki a helybeli csoportokból. Továbbá a kilépettek között nem kevés azoknak a száma sem. akik csak kolon- cai. béklyói voltak a termelőszövetkezeteknek — nem vették ki részüket a közös munkából. herdálták a tsz vagyonát és más hasonlót műveltek. C ejlődő termelőszövetkezeti * mozgalmunk fényesen bizonyítja, hogy az ellenség elgondolása Heves megyében is kudarcot vallott. Termelőszövetkezeteink döntő többsége jelentős eredményeket mutat fe! ebben a gazdasági évben. Jelenleg közel 6400 család mintegy 52.000 katasztrális holdon folytat termelőszövetkeze ti gazdálkodást a megyében. Általában mind a kalászosokból, mind a kapásokból felülmúlták az egyéniek termésátlagát. Megszilárdult döntő többségében a vezetés és javult a munkaszervezés. A termelőszövetkezeti munka nagy lehetőségeit bizonyítja a kiskörei ..Dózsa“ 24 mázsás holdanként! rizstermése és még számos kimagasló eredmény. Az elért fejlődés forrása, hogy pártunk és államunk az új szakaszban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állandó segítése mellett még fokozottabb támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek és csoportoknak. Pártunk III. kongresszusa félreérthetetlenül leszögezte: „A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél figyelmünket elsősorban a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlenül fő útja. s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér erre az útra.“ Ezt a felismerést mutatja, hogy csak az elmúlt hetekben. alig egy hónap alatt közel 250 új taggal gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei. Az új belépők között szép számmal vannak az 1953 őszén kilépettek közül is. A mezőtárkányi „Győzelem“ tsz- ben például 12 új belépő van. ebből négyen az előző évben kilépettek közül valók. Közöttük van Cseh Lajos 19 holdas középparaszt is, aki elmondotta, hogy ő tavaly a „Viharsarok“ tsz-nek volt tagja, amely az ősszel feloszlott. Ez évben mint egyéni gazda dolgozott és bár érezte így is államunk támogatását és segítségét. azonban számítását nem találta meg az egyéni gazdálkodásban. A múlt hónap 10-én vették fel a tsz-be és már 11-én hozzá is fogott a munkához. Hasonló véleménnyel léptek be Csirmaz Ignác 19 holdas és Jancsó Lászlóné 2 holdas volt tsz-tagok is az új csoportba. Bagi László, aki a már említett atkári Micsurin tsz-be most ismét visszalépett, keserűen állapította meg belépéskor, hogy „a kulákok. akiknek agitációja engem is befolyásolt az elmúlt évben, legalább 30 ezer forintot vettek ki a zsebemből, mert mint tsz-tag az elmúlt gazdasági évben ennél is többet kerestem. Mint egyéni gazda ilyen jövedelmet ebben a gazdasági évben nem tudok felmutatni, mert erre csak egy termelőszövetkezeti tag képes, aki élvezi a közös gazdálkodás, az összefogott erő mérhetetlen előnyeit.“ Uj elhatározásukban nagyban segíti a tsz-ekbe visszalépőket kormányunk nemrég megjelent rendelete. amely kimondja. hogy aki ismét tsz-tag lesz. annak az állam egy évre felfüggeszti, s majd egy év múlva — ha továbbra is dolgos szövetkezeti tag marad — végleg eltörli a kilépésből, vagy a tsz feloszlásából eredő adósságát. Ez a rendelkezés hasonló könnyítéseket javasol megtenni 3 tsz-ek részéről is: töröljék a visszatérőknek a kilépésből eredő — a tsz adósságából rájuk eső tartozást. Helytelen lenne azonban, ha tsz-eink. pártszervezeteink csak erre a határozatra építenének és nem folytatnának állandó felvilágosító munkát a tsz-hez közeledők között. A felsorolt példák is mu** tátják, hogy meglévő termelőszövetkezeteink vezetői és tagjai általában örülnek a gyarapodásnak és szívesen várják az új belépőket: a visszalépőket és azokat, akik most újonnan lépnek a közös gazdálkodás és ezen keresztül a nagyobb lehetőségek és a biztosabb felemelkedés útjára. Meg kell azonban őszintén mondanunk, hogy mindez nem vonatkozik megyénk minden termelőszövetkezetére. Akadnak olyan tsz-ek — vezetők és tsz-tagok — akik nem látják szívesen az új belépőket, akik bezárják a kapukat a hozzájuk közeledők előtt. Egyes tsz- elnölcök és tsz-tagok haragosán játszanak azokkal az egyébként becsületes dolgozó parasztokkal szemben, akik az elmúlt évben még nem voltak szilárd tsz-tagok és megtévesztette őket az ellenség agitációja. A pályi „Rákosi“ termelő- szövetkezet csoportgyűlése nemrég olyan határozatot hozott. hogy aki tsz-tag akar lenni, az alakítson új csoportot. Ez a csoport nagyon szép eredményeket ért el ebben a gazdasági évben is. de minderről kifelé azért nem beszélnek, nehogy az eredmények hallatára új belépők kopogtassanak a tsz ajtaján. Egy időben ebben a tsz-ben bevezették az új belépők .jkáderezését“. Természetesen nem ott követték el a hibát, hogy a kulákoktól és egyéb ellenséges elemektől védték csoportjukat, mert ez minden egyes tsz főbenjáró feladata. hanem az volt a helytelen, hogy becsületes dolgozókat is „kikádereztek“. megakadályoztak a fcsz-be való belépésben. A herédi Micsurin tsz-be ” csak az elmúlt hetekben nyolc-tíz fő kérte belépését, azonban kérelmüket a vezetőség és a tagok egy része visz- szautasítsa. Mezőszemerén a Nincs akadály tsz-be több paraszt kérte belépését, közöttük olyanok is. akik a nyáron segítettek a tsz-nek az aratásban, hordásban, de nem vették fel őket. A felsorolt példák világosan bizonyítják, hogy megyénkben is megmutatkozik a szektássá,g, amely napjainkban egyik legnagyobb gátja termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének. Különösen az ilyen tsz-ek vezetőit kell figyelmeztetnünk ezekre a hibákra. Emlékeztessük őket Sztálin elvtársnak az élenjáró kolhozparasztok I. kongresszusán elhangzott szavaira: „Rossz az a vezető, aki nem tudja elfelejteni a sértést és érzéseit a kolhozügy érdekei fölé helyezi. Ha vezetők akarnak lenni, tud- niok kell elfelejteni azokat a sértéseket, amelyeket egyes egyénileg gazdálkodó parasztok, részéről elszenvedtek." E gyes tsz-ek vezetői az új “ tagok felvételétől való idegenkedést és merev elzárkózást azzal magyarázzák, hogy így a tagosított nagy táblák mellett több lesz a kis parcelláknak a száma. Igaz ugyan, a nagyüzemi gazdálkodás előnyei teljes mértékben ott aknázhatók ki. ahol a termelő- szövetkezet földje nem kis parcellákból, hanem nagyobb területi egységekből tevődik össze. Azonban minden termelőszövetkezetben megvan annak a lehetősége, hogy a nagy táblák mellett a kisebb parcellákat is eredményesen hasznosítsák. Például ezeket használják fel háztáji területeknek, házhelyeknek, vessék be évelő növényekkel és számos hasonló módon. Egyébként kormányzatunk helyes intézkedésekkel, rendeletekkel ilyen problémákban is igyekszik segíteni termelőszövetke- zeteiniket. Nemrég jelent meg az önkéntes földcserék és föld- átadások szabályozásáról szóló rendelet, amely elősegíti többek között a tsz-ek számára is a helyes területkialakítást. Termelőszövetkezeteink éljenek is a rendelet adta lehetőségekkel. Pártszervezeteink és tanácsszerveink nyújtsanak ehhez messzemenően segítséget. I átnia kell minden ter*“ melőszövetkezeti vezetőnek és tagnak, hogy az új belépők nem gyengítik a termelőszövetkezetet, hanem növelik a további gyorsabb fejlődés lehetőségeit. Emellett nemcsak a meglévő tsz-ek és tsz-tagok egyéni érdeke a termelőszövetkezet tagságának növelése, hanem ez egyben nagyon fontos, országos érdek is. Nyilvánvaló, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesítése, a dolgozók jólétének állandó fokozása csak a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése útján érhető el. Legjobban a termelőszövetkezeti tagok tudják, hogy mindez a termelő- szövetkezetek gyarapítása és szilárdítása útján sokkal gyorsabban biztosítható, mint az elaprózott, kis, egyéni gazdaságokon keresztül. Mindezeket figyelembevéve, nyíltan meg kell mondani, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztésénél mutatkozó szektásság lényegében szövetkezetellenes- ség. Aki ilyen hibába esik, akarva, akaratlanul az ellenség malmára haitia a vizet. A szektásság akadálya dolgozó parasztságunk jóléte emelésének. fékje a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Ö rvendetes jelenség, hogy már több termelőszövetkezetben kezdenek ráeszmélni a szektásság káros voltára és változtatnak régebbi magatartásukon. Példaként lehet itt megemlíteni a kiskörei tsz-e- ket. Tavaly ősszel itt is komoly nézeteltérések, viszályok voltak az egyes tsz-tagok és a kilépettek között. Ma már azonban mások náluk a viszonyok. A kiskörei „Dózsa“ közel 90 új belépője azt mutatja, hogy a régi tsz-tagok nem állják útját a közös gazdálkodás új hívei boldogulásának. Elsősorban pártszervezeteinknek, a kommunista tsz- taeoknak feladata a mér megmutatkozó szektásság felszámolása. Pártunk Központi Vezetősége ez év október-eleji ülése minden párttag számára a „kommunisták a tömegek kö-”5“ ielszót tűzi ki feladatul. T ermelőszövetkezetben dol- 1 golgozó párttagjaink többek között úgy tesznek eleget pártunk e felhívásának, ha véget vetnek az itt-ott megmutatkozó begubózásnak. ha elérik, hogy minden becsületes dolgozó paraszt saját elhatározása alapján, szabadon: minden korlátozás nélkül beléphet a m,agaválasztotta termelőszövetkezetbe. vagy termelőszövetkezeti csoportba.
