Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-24 / 84. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 ok'éber 24. vasárnap. (Folytatás az 1. oldalról) gyár dolgozó gyermekének. Ezért építettünk új iskolákat a felszabadulás óta Egerszaló- kon, Pélyen, Egerbaktán, Tar- nabodon, Bekölcén, Tárnáié le- szen s a megye számos más községében. A középfokú és a szakirányú oktatást szolgálják az új hatvani Vegyipari Tech­nikum kollégiumával, a hevesi és gyöngyösi Mezőgazdasági Technikumok és a Kálban lé­tesített általánosgimnázium. A pompásan felszerelt egri Uttö- rőház szakköreiben a kis paj­tások sokirányú képességét fej­lesztik ki az arra hivatott ne­velők. Az iskolahálózat szé­lesedésével megszaporodott a pedagógusok száma is. Ma mintegy százzal több nevelő segíti megyénkben népünk kul­turális felemelkedését, mint négy esztendővel ezelőtt. Meg­felelő arányban nőtt a közép­iskolai tanulók száma: az 1951. évi 2500 tanuló helyett ma már 3100 tanuló végez közép­fokú tanulmányokat. E szám­szerű adatok értékét növeli az a tény. hogy míg a felszabadu­lás előtt a középiskolákat fő­leg az uralkodó-osztályok gyer­mekei látogatták, ma a közép­iskola is a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, dol­gozó kisemberek gyermekeié. A megye 1949-ben új felső- oktatási intézményt nyert a Pedagógiai Főiskolával. Ez a főiskola látja el tanárokkal az északkeleti országrész általá­nosiskoláit. A megye kaőb’.ális fejlődé­sének szerves rés/.ét alkot.ia a virágzó sportéiet. Eger meleg- vizű forrásai kedvező feltéte­leket teremtettek különösen az úszósport számára. Az egri úszók nemcsak az országban, hanem az egasz világ közvéle­ménye előtt kivívták az egri nevet és számos értékes győ­zelmet szerezte* a nemzetközi sportversenyeken. Ez év augusztusában elkészült Eger­ben a hatalmas meretú sta­dion, a megye tömegsportjá­nak természetes központja. Szinte felmérhet-tien az a fejlődés, amely kulturális éle­tünk más területein, elsősor­ban filmszínházainknál és könyvtárainknál megmutatko­zik. A felszabadulás előtt lő— 16 népház, vagy kultúrterem adott igen sovány és alacsony színvonalú lehetőséget a dol­gozó nép kultúrszomja kielégí­tésére. Ma 80 kultúrotthon van s 524 kultúrcsoport, közel 5090 taglétszámmal évenként mint­egy 2000 önálló rendezvényen, majd háromnegyedmillió néző­nek nyújt szórakozást és mű­velődési lehetőséget. Látszólag üres statisztikai számok ezek, de micsoda kulturális éhség és micsoda kulturális fejlődés rej­tőzik e számok mögött. Mozi a felszabadulás előtt csak a városokban és egyné­hány nagyobb községünkben volt. Ma nincs olyan község, ahová ne jutna el ez a nagyon fontos szórakoztató és nevelő intézmény — még ott is van vándorvetítés, ahol nincs vil­lany. így aztán érthető, hogy az évenkénti mozilátogatók száma eléri a másfélmilliót, majdnem annyit, mint Buda­pest egész lakossága. A felszabadulás előtt nem volt közművelődési könyvtár- hálózat, minthogy az ország akkori vezetői egyáltalán nem is tartották fontosnak, hogy ol­vasson, művelődjön a vidék. Ha akadt is egy-két könyvtár, az is főleg városokban, nem nagyon juthatott hozzá a dol­gozó ember. Az idei könyvhét és könyvvásár hatalmas ará­nyú sikere nem kis mértékben a 134 körzeti könyvtár jó mun­kájának, a százezer könyv ne­velő és tanító hatásának kö­szönhető. És ezek a könyvtá­rak, s ezek a könyvek nemcsak a falun, illetve városokban vannak, hozzá kell számolni a legalább ugyanannyi üzemi könyvtárat és könyveit. Éven­te közel 800 ezer olvasója van a megye könyvtárainak, tehát Heves megye majd minden la­kosa évente három könyvet kölcsönöz. Hosszú-hosszú oldalakat le­hetne írni mindarról, ami az elmúlt tíz esztendőben tör­tént a mi megyénkben. De ezek a rövid példák is beszédesen bizonyítják, hogy .dolgozóink élete milyen döntő módon meg­változott. A párt vezetésével államunk jól használta fel a néptől kapott bizalmát, közös munkánkkal eltüntettük a fal­vakban a szegénységet, a vá­rosokban a munkanélküliséget, gazdagabb, vidámabb és kul­turáltabb lett népünk élete. A Hazafias Népfront hevesmegyei bizottságának célkitűzése a lakosság anyagi- és kulturá lis életének állandó javítására A Hazafias Népfront heves­megyéi bizottsága a megye társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális életének állandó javítására az alábbi feladatok megvalósítását jelölte meg, a társadalmi erők széleskörű mozgósításával: Mezőgazdaságunk fejlesztése A mezőgazdaság fejlesztése egész népünk ügye. A Hazafias Népfront hevesmegyei bizott­sága minden erejével támo­gatja és segíti a párt és állami terveket és arra kéri a helyi népfront-bizottságokat, a me­gye minden dolgozóját, hogy támogassák és valósítsák meg azokat, amelyek a mezőgazda­ság fejlesztését segítik elő. A mezőgazdasági beruházások összegét az eddigieknek mint­egy kétszeresére emelik és az 1955-re eléri a 8 millió forin­tot. A legfontosabb feladat to­vábbra is a gépesítés növelése és a géppark jobb kihasználá­sa. A következő évben, majd másfélszáz traktorral, 64 csép­lőgéppel, 6 kombájnnal, félezer egyéb gépfelszereléssel gyara­podik a megye gépparkja. Emellett az egyénileg dolgozó parasztok számára 200 vetőgé­pet, 150 szőlőprést, töDbszáz ekét és boronát, valamint sok más kisebb gépet biztosít az állam. Ezeknek helyes elosztá­sával és kihasználásával nagy feladataik vannak népfront­bizottságainknak. Segíteni kell a bizottságok­nak a megye három gépállo­másán létesítendő talajjavító laboratórium megvalósítását, mely a növények termesztésé­nek helyes megválasztását, a talajjavítást, erdősítést és a szőlőtelepítést segíti elő. Jövő évre az idei 72 kiló helyett 100 kilóra emelkedik az egy holdra eső műtrágya mennyisége, ki­bővítik a gyöngyösi növényvé­dő gépállomás parkját, a fel­németi és bélapátfalvi mész- üzemek a szőlőtermelők részé­re kiváló minőségű meszet biz­tosítanak. E tervek megvalósí­tásáért fokozott munkát kell vállalnia minden népfront-bi­zottságnak, megyénk dolgozói­tarlóhántást, és az őszi mély­szántást, hogy búzából 50—60 kilóval, kukoricából 3 mázsá­val emellcedjék az átlagtermés. A pillangós növények terüle­tének növelése mellett három­ezer holddal kell emelkednie a takarmánynövények területé­nek is, hiszen az állattenyész­tés fejlesztése elképzelhetetlen a megfelelő takarmányalap biz­tosítása nélkül. Éppen ezért meg kell javítani a rétek, le­gelők hozamát, s az eddigi 500 hold helyett jövőre legalább 5000 holdon kell rét-, légelő- öntözést végezni. Mozgósítsák népfront-bizott­ságaink a lakosságot, hogy tár­sadalmi munkával is járulja­nak hozzá a hevesi és füzes­abonyi járásban épülő újabb 4 km-es öntözőcsatorna létesíté­séhez. Ennek segítségével to­vábbi 400 holddal lehet növel­ni a rizs vetésterületét, elsősor­ban a mezőgazdaság szocialista szektoraiban. Sok panasz volt az idei nyá­ron a városokban és ipari üze­mekben, hogy késve és nehe­zen lehetett friss zöldségeié­hez jutni. Népfront-bizottsá­gaink segítsék elő azokat a kezdeményezéseket, amelyek a terv végrehajtása során a Mátravidéki Erőmű, Petőfibá- nya, valamint Gyöngyös és Eger környékén bővítik a zöld­ségtermelő övezetet. Ezeken a vidékeken az állami gazda­ságoknak és termelőszövetke­zeteknek mintegy 200 holddal növekszik majd a zöldségter­melő területe. Ezzel párhuza­mosan kibővítésre kerül az ál­lami és egyéni termelők sza­badpiaci elárusítóhelye is. Éppen a termelvények gyors szállítására új bekötő-utak is épülnek a megyében. Dol­gozó népünk segítse elő társadalmi munkával is az új bekötő-utak építését és fásítá­sát. Világhíre van Gyöngyös és Eger környéke szőlőjének, bo­rának. A hír öregbítésére, a szőlő és bor mennyiségének nö­velésére, jóminőségű bor- és csemegeszőlőket telepítenek dolgozóink. A terv szerint az elmúlt évi 350 hold helyett 1955-ben állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink 600 holdon telepítenek kiváló minőségű bor- és csemegesző­lőt. Támogassák ezt a munkát termelési bizottságaink is. Terveink megvalósításában nem hagy magunkra az állam, hisz az új telepítések elősegí­tésére az eddigi kettő helyett jövőre már négy szőlőforgató­eke dolgozik majd a megyénk­ben, Abasáron, Nagyrédén, Vi- sontán fejlesztik a szőlőolt- ványtermelést is. A Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Válla­lat egri telephelyén a világhírű egri bikavér nagyobb mennyi­ségű előállítására borkombinát létesül. Fontos feladat, hogy az ál­lam segítségével a növényvé­delmi rendszabályok biztosítá­sával, nagyüzemi gyümölcstele­pítésekkel — elsősorban a pé- tervásári, egri és hevesi járá­sokban — megjavítsuk a gyü­mölcstermelést is. Népfront-bizottságaink nagy- jelentőségű feladata, hogy se­gítsék az állattenyésztésben, a szaporulat mellett, a minőség javítását és a hozam növelé­sét. Különösen a szarvasmarha- és a sertésállományt 'kell to­vább növelni a törzskönyvezés s a takarmányozási normák gondos betartásával. Nyújtsa­nak segítséget a bizottságok az állattenyésztő állomás szakem­bereinek, akik a tájfajták ki- tenyésztésével, állatbemutatók és állaivásárok segítségével számos községünket — Tárná­méra, Nagyfüged, Tamabod, Komló és Kerecsend — ál­lattenyésztő mintaközségekké akarják fejleszteni. A mezőgazdasági termelés szakszerű irányítása és a dol­gozó parasztok szaktanácsokkal való fokozott támogatásáért a termelőszövetkezetek és köz­ségi tanácsok mellett agronó- mushálózat épül ki. Az agro- nómusok a népfront-bizottsá­gok, valamint termelési és mezőgazdasági állandó bizott­ságok segítségével egyre több új mintagazdát nevelnek. A mintagazdák az újszerű terme­lési mód, a korszerű agrotech­nika harcosai, példájuk köve­tésre méltó mindenütt a me­gyében. A termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok kap­csolatának továbbjavítására kérjék fel népfront-bizottsá­gaink a termelőszövetkezete­ket, hogy darálóikat, mezőgaz­dasági gépeiket bocsássák az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére, de nyújtsanak fokozott segítséget számukra a gépállomások is. A helyi nép­front-bizottságok ezekben a napokban különös aktivitással a társadalmi szervek, a falu la­kóinak mozgósításával dolgoz­zanak azért, hogy minél előbb földbe kerüljön a jövőévi ke­nyér, hogy segítsék egymást is a dolgozó parasztok a szántás­ban. vetésben, mert jövőre olyan lesz az aratásunk, ami­lyen most a vetésünk. Az őszi munkák sikerének biztosítása, az őszi begyűjtési tervek telje­sítése napjaink legfontosabb feladata, s e feladatok megva­lósításában felbecsülhetetlen segítséget adhatnak újonnan alakult bizottságaink. Helyi iparunk t ovábbfejlesztése nafc Rendkívül fontos, hogy a népfront-bizottságok a terme­lési bizottságok segítségével mozgósítsák a falu népét a növénytermelés hozamának nö­velésére, ezenbelül elsősorban a talajerő pótlására. A jövő évben már 62 ezer holdat is­tállótrágyáznak a megyében, 9 ezer holddal többet, mint eb­ben az esztendőben. Ezért kell agronómusainknak segítséget adni egyrészt a helyes trágya- kezelésiben, termelőszövetkeze­teinknek pedig a vetésforgó és vetési sorrendek elkészítésé­ben. A jó termés egyik fontos alapja a jó vetőmag. A megye állami gazdaságaiban és ter­melőszövetkezeteiben évente mintegy 220 mázsa minőségi vetőmagot termelnek. Fontos feladat, hogy a népfront-bi­zottságok a falusi lakosság legszélesebb tömegeinek moz­gósításával elérjék, minél gyor­sabban és jó minőségű vető­maggal, jól megmunkált talaj­ba kerüljön az őszi búza és egyéb őszi ka’ászos. A megye mezőgazdasági lakosságának erőteljes közreműködésével, az agronómusok segítségével meg teli javítani a talajművelést, A nagyipar, a nagyüzemek mellett rendkívül fontos fel­adatai vannak a helyiipari üze­meknek is a lakosság igényei­nek közvetlen kielégítésében. A lakosság igényeinek fel- színrehozásában, a helyiipar ezirányú munkájának támoga­tásában ugyancsak jelentős szerep jut a népfrontbizottsá­goknak. Különösen fontos az üzemek és vállalatok gazdasá­gos munkája — az, hogy job­bat, többet és olcsóbbat ter­meljenek népünk ellátására. A helyiipari vállalatok to­vábbfejlesztésére a jövő ét- végéig többszázezer forintot fordít államunk, emellett még a különböző intézmények át­szervezésére további egymil­lió forintot biztosít. A Gyöngyösi Vásöntöde pél­dául megmunkáló és feldolgo­zó rész’eggel bővül és így sző­lőprést, szőlőzúzót, kukorica- morzsolót és növényápoló gé­peket is gyárt majd. Nikkelező, orvosi műszerja­vító és gumicsizma gyártó rész­leggel bővül a Hevesmegyei Finommechanika és Gyermek­kocsikészítő Vállalat, tovább bővül a selypi és kerecsendi téglagyár, a kislakások építésé­nek elősegítésére cserepet is gyárt építőiparunk s gépesítik a tarnaszentmáriai, siroki és demjéni kőbányát. Bélapátfal­ván, ahol kitűnő minőségű agyag található, kerámiaüzem épül, a mezőgazdasági terme­lés segítésére pedig bővítik az egri és gyöngyösi fekáliatele- pet. A Hevesmegyei Faipari Vál­lalat a jövő esztendőben fes­tett bútorokat tefcnöt, egyéb konyhafelszereléseket gyárt. Egerben és Gyöngyösön kéz­műipari vállalat létesül, amely mezőgazdasági hulladékanyag­ból használati és díszműárukat állít elő. Lignitből készít majd faszenet a jövő évben a He­vesmegyei Bánya- és Építő- anyagipari Egyesülés. Kápolna községben mezőgazdasági fel­szereléseket gyártó és javító vállalatot hoz létre államunk. A kormánvprogramm óta a kiskereskedők és kisiparosok is egyre nagyobb számban já­rulnak hozzá dolgozó népünk fokozott áruellátásához. Az el­múlt több mint egy esztendő alatt 1670 kisiparosnak adott a tanács iparengedélyt és ezzel 2670 fölé emelkedett a megye kisiparosainak száma. A nép­front-bizottságok segítsenek abban is, hogy a megyei ta­nács és az illetékes kereskedel­mi szervek jobb anyagellátást biztosítsanak a kisiparosok szá mára, mérjék fel, melyek azok a községek, ahol még hiány van különböző szak-kisipar­ban. De segíteni kell abban is a népfront-bizottságoknak, hogy a helyiipar, a kisiparos­ság fokozottan tartsa szem- előtt a dolgozó nép igényét, jó minőségi munkával, olcsó szolgáltatásokkal járuljon hoz­zá az életszínvonal emelésé­hez. A lakosság ellátása, a kereskedelem fejlesztése Hatalmas fejlődésen ment keresztül megyénk kereskedel­me is. Eltűntek a régi pisz­kos szatócsboltok, egyre több községben nyíltak meg a kor­szerű SBövetkezeti áruházak. népboltok, s egvre nagyobb a választék ezekben az üzletek­ben. De tény az is, hogy nem mindenütt megfelelő^ a bolthá­lózat fejlesztése; erős közpon­tosítás a jellemző. Éppen ezért feltétlenül szükséges az egyes boltok bővítése mellett újak létesítése, elsősorban olyan he­lyeken, ahol eddig nagyobb tá­volságra kellett mennie a vá­sárlóknak a szükséges áru­cikkek beszerzéséért. zíiia- munk segítségével 40 boltot bő­vítenék a megyében és 60 újabb üzletet nyitnak, többek között Novaion, Erdőtelken, Egerbocson, Pélyen, Tarnale- leszen, Tamaörsön és egy sor más községben. Az új boltok­kal. a kereskedelem szerve­zettségének továbbjavításávai újabb lépést teszünk előre né­pünk áruellátása biztosításá­ban. Uj vendéglátó helyiségeket és italboltokat is létesítenek Egerben. Füzesabonyban. Hat­vanban. curászdákat Kálban. Apcon, Bélapátfalván. Hevesen és több más helyen, a meglé­vők bővítése mellett. Különösen abban kell segít­séget adni a népfront-bizott­ságoknak. hogy a különböző kereskedelmi cikkeket a la­kosság igényeinek, a földrajzi és néprajzi ■követelményeknek megfelelően osszák szét. A község- és városfejlesztés Megyénk nem szűkölködik művészi emlékekben, történel­mi múltú középületekben sem. Éppen ezért rendkívül fontos ezeknek megvédése, a további építkezéseknél a helyi építé­szeti stílus továbbfejlesztése, valamint a szép és tiszta vá­roskép biztosítása. A községek és városok köztisztasági és szo­ciális intézményeinek, létesít­ményeinek rendbentartására. megjavítására, illetve újabbak létesítésére több mint 5 millió forintot biztosít államunk. Fel­kérjük a Hazafias Népfront helyi bizottságain keresztül a megye lakosságát, hogy társa» dalmi munkával, az állami tá­mogatáson felül is járuljanak hozzá a közutak, járdák meg­javításához. létesítéséhez, első­sorban a helyi lehetőségek fel- használásával. A község- és városfejlesztés fe1 adatain belül népfront- bizottságaink segítsék elő és támogassák azokat a helyes kezdeményezéseket. amelyek egy-egy terület, község, vagy város múltjának, történetének feldolgozását tűzte ki felada­tul. A szociális gondoskodás és az egészségügy fejlesztései A szociális gondoskodás és egészségügy fejlesztésében el­ért számottevő eredményeink biztos alapot nyújtanak a to­vábbi feladatok megvalósítá­sához. A dolgozók jobb beteg- ellátásáért a már ez év negye­dik negyedévében folyó egész­ségügyi építkezéseket részben még ebben az esztendőben, részben a jövő év végéig befeje­zik. Az építkezések befejezésé­vel Hatvanban új 15 ágyas szülőotthon, Mezőszemerén és Besenyőtelken 20—20 férőhe­lyes idénybölcsőde kezdi meg régen várt működését. Kere- csenden. Felnémeten és Bala­tonban — ahol még eddig nem volt helyi orvosi ellátás — ren­delő és orvosi lakás épül. A betegek felesleges gyalo- goltatásának elkerülésére, az egri röntgent és laboratôrio» mot, n rendelőintézetbe helye­zik át és így egy helyen vég­zik el az összes vizsgálatokat; Régi panaszt orvosol államunk akkor, amikor bővíti és kor­szerűsíti az egri kórház gyer­mekosztályát és a jövő év vé­gére 64 férőhelyes új csecsemő* otthont létesít. Igen fontos feladat — s itt is jelentős szerep jut a nép­front-bizottságoknak — hogy fokozzuk az élelmiszeripari ke­reskedelemben a társadalmi ellenőrzést, hogy megjavítsuk a munkásszállók csoportos ét­keztetések, szocialista szekto­rok és iskolák közegészségügyi helyzetét. Ebben is kérjük a Vöröskereszt, az MNDSZ és a dolgozók legszélesebb rétegei­nek hathatós segítségét. Megyénk kulturális fejlesztése Az első ötéves terv idősza­ka alatt a túlgyors mennyiségi fejlesztés rányomta bélyegét a közoktatásra is. Most az a fel­adat. ho"v a népfront-bizott­ságok hathatós segítséget adu­nak a közoktatás minőségi megjavításához. Már ebben az esztendőben jelentős beruházá­sokat biztosított államunk, hozzávetőlegesen mintegy 3 millió forintért javítottuk meg iskoláinkat, pótoltuk a hiányos berendezéseket. A jövő év vé­gére 3,600.000 forintot fordíta­nak,az iskolák további javítá­sára és közel másfélmillió fo­rintot újabb felszerelési eszkö­zök. téi-képek és szükségleti tárgyak biztosítására, erre az időre befejezik a már épülő iskolák munkálatait, újabb is­kolákat létesítenek. A Hazafias Népfront heves­megyei bizottsága rendkívül fontosnak tartja a nemzet éle­tében az ifjúság nevelését. Ezért is kéri a megye pedagó­gusait. hogy minden tudásukat és minden lelkesedésüket állít­sák ennek a nagy nemzeti fon­tosságú ügynek a szolgálatába. A helyi népfront-bizottságok szélesítsék tovább az eddig már igen bevált és jó ered­ményt hozó iskolapatronálási mozgalmat. Az a feladat, hogy az Egri Lakatosárugyár. mely az egri Sztálin-úti óvodát, a Mátravidéki Erőmű, amely a heréd! iskolát patronálja — példáján minél több üzem kap­csolódjon be ebbe a nemes mozgalomba. Könnyebb lesz a nevelők munkája is. egyrészt mert növekedik az általános- iskolai pedagógusok száma, másrészt a körzeti iskolák szer­vezésével egy-egy nevelő min­dig csak ugyanazt a tárgyat ta­nítja majd. Felhívjuk medvénk dolgozó népét. népfront-bizottságain­kat. hogy felépült kultúrottho- naink. moziaink. népkönyvtá­raink. munkájának megjavítá­sára járuljanak hozzá társadal­mi munkával azok hiányos fel­szereléseinek nótlásáhcz, eset­leg tatarozásához. Államunk ' mozit létesít az időközben vil­lamosított községekben, befeje­ződik a füzesabonyi, hevesi és egri járási kultúrházak építése és berendezési munkája. Nagy­részt a kultúrotthonokban. de egyéb helyiségekben is húsz helyen hozunk létre a gyön­gyösi és egri példák nyomán olvasóköröket, melyek a dol­gozó parasztoknak nyújtanak nagyobb szórakozási és műve­lődési lehetőségeket. Megyénk nemcsak boráról, de népművészetéről is messze földön híres. Feltétlenül fon­tos. hogy népfront-bizottsá­gaink segítsék művészi hagyo­mányaink feltárását, általában a bükki és mátrai népdalha­gyományok és az ősi szövés, fonás, valamint fafaragás fel- használását. kulturális életünk továbbfejlesztésére. Az egri vá­rat és múzeumot az eddigiek­nél is fokozottabban kell a tör­ténelmi. geológiai és régészeti ismeretek terjesztésének köz­pontjává tenni. Segítsenek ab­ban is népfront-bizottságaink; hogy a kultúrotthonok ottho­nosabbá tételével, az olvasókö­rök létrehozásával az eddigiek­nél is nagyobb lehetőségeket nyújtsunk a dolgozó tömegek kulturális tevékenysége foko­zásához. Fokozottabban kell az iskolai oktatás mellett az ismeretter­jesztés szolgálatába is állítani az egri Állami Zeneiskola, a gyöngyösi és hatvani zenei munkaközösségek munkáját; Segítsenek abban a bizottsá­gok. hogy a megyei könyvtár — mely a jövő év végére meg­kezdi a tudományos könyvtár­részleg megszervezését — olva­sóinak száma egymillió fölé emelkedjen. Itt az a feladat, hogy a könyvtár az olvasók igényeinek megfelelően vásá­roljon könyveket. A megye tudományos és is­meretterjesztő társaságai, a Történelmi Társulat Észak­magyarországi Csoportja, a Bolyai Társaság. az Eötvös Lóránd Társaság, a Társada­lom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, szó (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents