Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-24 / 84. szám
1954 október 24. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Heves megye kommunistáinak tennivalói az új szakasz politikájának megvalósításában A rrtffff/t'i pttritth1*r« hoaaásaótáaaiból (Folytatás a 2. oldalról) rosan együttműködve a Pedagógiai Főiskola tanszékeivel, eevre fontosabb szerepet töltenék be a megye életében. A Hazafias Népfront megyei bizottságának elsőrendű feladata. hogy ösztönözze e társaságokat a megyei és helyi jellegű kutatásokra. Fel kell tárni •,megyénk szabadságharcos és demokratikus hagyományait. A tudományos kutatómunkát úgy kell irányítani, hogy az ségít- iséget adjon a mezőgazdaság, és az ipar termelési problémáinak megoldásához. Gondoskodni keli arról, hogy a legkorszerűbb tudományos eredmények az ismeretterjesztés révén, a dolgozók egyre szélesebb rétegeihez jussanak el és hatóNagy eseményekre készül dolgozó népünk: újjáválasztja tanácsait, how azok nésy esztendőn keresztül segítsék, szervezzék építőmunkánkat. A választás népfrontválasztás lesz, a jelöltek népfrontjelöltek lesznek. Újonnan alakult népfront- bizottságaink első hatalmas erőpróbája lesz a november 23-i tanács választás. Falun és városon egyaránt most az a legfontosabb feladat áll a népfront-bizottságok előtt, hogy az aktuális mezőgazdasági munkák, az ipari termelés problémáinak megoldására mozgósítsák a falu. az üzemek dolgoz óit. Szervezzék a kölcsönös megsegítés mozgalmát, népszerűsítsék maguk is a munka élenjáróit. - munka hőseit. A népfront-bizottságok a tömeg- szervezetek, egyéb társadalmi szervek segítségével, mozgósítsák egész dolgozó népünket az előttünk álló nagy feladatok megoldására. Munkások! A termelékenység növelésével. 3 selejt és önköltség csökkentésével, a minőség megjavításával álljatok élérc a szép hazánk felvirágo- zását célzó Hazafias Népfront- mozgalomnak! Dolgozó parasztok! Sorakozzatok fel, a munkások mellé a mezőgazdaság nagyarányú fejAZ EGRI DOHÁNYGYÁR kommunistái készülnek a pártoktatási év megkezdésére. Az üzemben két alapfokú és három középfokú tanfolyamon tanulmányozzák a III. pártkongresszus anyagát. A pártoktatásban a műszaki vezetőket is bevonták. erővé váljanak a tömegekben. A művészetek és a tudományok világa tegye szebbé megyénk dolgozóinak életét. Nagyfontosságú. feladatai vannak a népfront-bizottságoknak a nagy nemzeti ünnepek — november 7.. március 15., április 4.. május 1.. augusztus 20. — méltó megünneplésének megszervezésében, az ünnepek külsőségének biztosításában. Nem lebecsülendő az a feladat sem, amelyet a bizottságoknak elsősorban a fiatalok bevonásával kell megoldani, a falusi sportkörök, valamint Eger, Gyöngyös és Hatvan város sportéletének továbbfejlesztésében. A népfront-bizottságok legyenek falun és városon is egyaránt a sportmozgalom segítői, támogatói. lesztésével! Adjatok több gabonát. rizst, gyümölcsöt és bort hazánknak! Gondoskodjatok több húsról és tejről, hogy megteremthessük hazánkban a virágzó jólétet! Értelmiségiek! Adjátok tudásotok legjavát, hogy feivirá- gozhassék a nemzeti élet minden területe, emelkedjék a termelés. növekedjen a nép kulturális és anyagi jóléte! Dolgozó kisemberek! Munkálkodjatok egész népünk fel- emelkedésén, tudván. hc-ir a ti munkátok szerves és fontos alkotórésze népgazdaságunknak. Magyar nők! Álljatok bátran a férfiak mellé és küzdjetek velük együtt a Hazafias Népfront szép célkitűzéseiért, a haza felvirágo? ásáért ! Magyar Ifjak! Sajátítsátok el a munka élenjáró módszereit az üzemekben és a szántóföldeken. tanuljatok az iskola padjaiban és készüljetek föl a haza megvédésére! Ti vagytok a jövendő nemzet! Legyetek méltók elődeitek dicső híréhez és vívjátok ki ország-világ előtt ti is az egri nevet! Csatlakozzatok teljes hittel a Hazafias Néofront országos mozgalmához! A HAZAFIAS NÉPFRONT bevesmegyei bizottsága TANÁCSVÁLASZT ASRA készülnek az üzemek dolgozói. A Lakatosárugyáv pártszervezetének kezdeményezésére a gyár először szavazó fiatal- jainaik október 27-én, ünnepélyes gyűlést tartanak, itt osztják ki az első szavazók emléklapjait, erre az ünnepségre meghívták a honvédség képviselőit is. Előző lapszámunkban közöltük a megyei pártaktívaülés beszámolóját, amelyet Komócsin Mihály elvtárs, a megyei párt- végrehajtóbizottság első titkára mondott el. A beszámolót élénk vita követte. Virág Gergely az atkári Micsurin tsz elnöke és Barta András a füzesabonyi Petőfi tsz elnöke a gabonaprobléma megoldásáról beszélt. Virág elvtárs példának saját szövetkezetét mutatta be. Az idén 30 holddal több kenyérgabonát vetettek, mint ahogy előzőleg tervezték. Barta elvtárs a gépállomásokat hibáztatta a vetésben mutatkozó elmaradásért. Szerinte elsősorban a gépállomások munkáját kell megjavítani, hogy idejében elvégezhessék a szerződött talajmunkát, mert a több kenyér alapja: jói előkészített magágy, és az idejében végzett vetés. Furuez János, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke az iparban mutatkozó hibákról, eredményekről emlékezett meg. Hozzászólásában bírálta, hogy egyes területeken ellenállás tapasztalható, az új szakasz politikájának végrehajtásával szemben. «Az ellenállás nálunk is megtalálható bizonyos mértékben. A Központi Vezetőség határozata fő feladatként a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki — s mi — az SZMT, nem adtunk megfelelő segítséget a mezőgazdaság szocialista szektorainak — munkájuk megjavításához. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy esves állami gazdaságainknál tűrhetetlen helyzet uralkodik. Sok helyen alacsony még a termésátlag. A heves- verceli állami gazdaságban két és félmiilió forint értékű gép hever az udvaron, csak egy lemezzel befedett fészer kellene, hogy ne menjenek tönkre a gépek. A szakszervezet tudott erről, mégsem tett semmiféle intézkedést“. Furuez elvtárs bírálta a szakszervezet munkáját. a munkaverseny szervezésében is. A megye üzemeiből egyre-másra tűnnek el a sztahanovisták. nem törődnek velük « ezért elsősorban a szakszervezel felelős. Bírálta, hogy az ipari üzemek, melyek tavasszal és nyáron igyekeztek segíteni a gépállomások, termelőszövetkezetek munkáját, most abbahagyták a patroná- lást. pedig erre most is nagy szükség lenne. Ezután Molnár Erik elvtárs. a Központi Vezetőség tagja kért szót. Beszélt azokról a hibákról, melyeket a kormányprogramm előtt és az azóta elmúlt évben elkövettünk. Ismertette, mi volt . helytelen politikánk következménye. „Azért. hogy minden gondunkat, figyelmünket a termelőeszközök fejlesztésére fordítottuk, elhanyagoltuk a fogyasztási cikkek termelését. ennek az lett a következménye. hosv a kormány- programmot megelőző években a munkások életszínvonala csökkent. Dolgozó parasztjainkat több helyen adminisztratív eszközökkel akartuk a termelőszövetkezeti gazdálkodás út-' iára vinni. Ennek az lett a következménye. hoffv azok a dolgozó parasztok, akik az önkéntesség megsértésével kerültek a tpi-rn/ai őszövetkezetek be. megrántották magát a tsz-t, akik pedig kívül maradtak, elvesztették termelési kedvüket. Ezért szaporodott meg az állami tartalékföldek száma. E politika helyességéről nem tudtuk meggyőzni a tömegeket, épnep azért, mert helytelen volt. így történt meg, hogy a politikai tömegmunka helyébe a bürokratikus módszerek és a parancsolás módszerei léptek. A fordulat tavaly júniusban következett be. Felismertük, hogy a tömegek csak akkor építhetik fel a szocializmust, ha közvetlenül meggyőződnek arról. hogy a szocializmus építése az ő célúkat szolgálja. Ebből következett, hogy a szocializmus építését feltétlenül össze kell kapcsolni a tömegek életszínvonalának emelésével. Az eddiginél sokkal több ipari fogyasztási cikket kell termelni. az elmaradt mezőgazdasági termelést minél magasabb színvonalra emelni. Vissza kell adni a dolgozó parasztságnak az elveszett termelési kedvét. Ezt úgy lehet elérni, ha anyagilag érdekeltté tesszük őket a termelés növelésében. Dolgozó parasztjaink sokkal többet tudnak termelni, széles lehetőségeik vannak a termelőerők növelésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy amilyen mértékben javulnak termelőszövetkezeteink, olyan mértékben gyakorolnak vonzóerőt az egyéniek felé. A kormányprogramm szerint a szocializmus építésének ez az egyetlen helyes, járható útja. Köztudomású, hogy a kor- mányprogrammot hasonló intézkedések követték. A munkásosztály életszínvonalának megjavítására béremelések, ár- csökkentések következtek be. A következő lépésnek a tervek átdolgozásának kellett lenni. Az ország gazdasági szerkezetét kellett átalakítani a kívánt értelemben. Csökkenteni kellett a beruházásokat a nehéziparban. növelni a könnyűiparban, a fogyasztási cikkeket termelő iparban és különösen a mezőgazdaságban. Hogy ez az elgondolás hol feneklett meg. ezzel foglalkozott a KV legutóbbi határozata. Az első akadály bizonyos gazdasági vezetőszerveink ellenállása volt. A gazdasági vezetők a nagy számok rabjaivá váltak. Kitartottak a nagy alkotások mellett, s vonakodtak a tömegek életszínvonalát javító apró munkáktól. A másik hiba. a munkafegyelem meglazulása volt. A termelékenység csökkent, az önköltség emelkedett üzemeinkben. Az anyaggal tékozlás folyt. Hogyan kell és lehet segíteni ezeken a nehézségeken? Elsősorban a terv átdolgozásával, ügy. hogy azok a kormányprogramm céljainak megvalósulását segítsék. A helyes út. melyen nekünk járni kell — a következetes kitartás a kormány Programm végrehajtásában. Ez a szocializmus építésének egyedül helyes lehetséges útja. Ez olyan politika, amely megíele 1 a d ol gozó t öme ge k közvetlen érdekeinek. Ha ilyen politikát folytatunk, lehetővé válik a tömések meggyőzése saját érdekeiről, lehetővé válik a politikai tömegmunka, nincs szükség adminisztratív intézkedésekre, melyek nem is vezethetnek célra. Mindebből következik, hogy a kommunistáknak ki kell menni a tömegek közé. Értessék meg a tömegekkel politikánk helyességét. Pártmunkánk stílusát is meg keli változtatni. Szoros kapcsolatot kell teremteni a törnek gekkel. együtt kell élni velük; Erre a közelgő napok két kitűnő alkalmat nyújtanak — a tanácsváiasztás és a Hazafias Népfront-bizottságok kialakításakor. Ezt a két alkalmat feltétlenül össze kell kapcsolni a tömegek közt végzett felvilágosító munkával. Gondoljunk arra. hogy 1945—48-ig milyen sikereket értünk ei a hatalom meghódításáért vívott harcban. mert a tömegekre támaszkodtunk. közöttük éltünk, dolgoztunk. Most. mikor a szocializmus építéséről van szó, egész biztos, hogy munkánk eredménye most sem marad el, ha újból megteremtjük a legszorosabb kapcsolatot a dolgozó tömegekkel. Erre a tömegmunkára. a kommunisták tö- megmeggvőző munkájára hívom fel az elvtársak figyelmét — mondotta Molnár Erik elvtárs. Huszár István, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár igazgatója a racionalizálás fontosságáról beszélt, elmondotta, hoay mióta végrehajtották a racionalizálást, kevesebb a papírmunka, jobb a termelés. Pálinkás Jenő elvtárs. a megyei ügyészség munkájáról beszélt. Felhívta a gazdasági és pártvezetök figyelmét, fordítsanak nagyobb gondot a társadalmi tulajdon védelmére, s ne vegyék védelmükbe a társadalmi tulaidon rongálóit, azokat, akik akár felületességből, akár szándékosan megkárosították a nép vagyonát. A felszólalók közül többen bírálták a megyei párt-végrehajtóbizottságot, s a járási párt-végrehaitóbizottságokat a hiányos ellenőrzés miatt. Kallós elvtárs, a Mátravidéki Erőmű oárttit- kára is hiányolta, hogy mióta dolgozik, nem sok segítséget kapott a felsőbb pártszervek- től. s kérte, hogy több elvi és gyakorlati segítséget adjanak, hogy munkáját eredményesebben végezhesse. A vita késő délutáni órákban ért véget, sok kommunista kért szót és beszélt a Központi Vezetőség határozatának fontosságáról. ezekkel a hozzászólásokkal lapunk következő számában még foglalkozunk. Tanácsválasztások előtt Párthírek AZ AGRONÓMUS EGY NAPJA ar mog a korareggeli órákban voltunk, de az ég haragosan szürke színe figyelmeztetően sötétedett, esőt ígért. Az úton — amely Halmajugrát és Ludast köti össze — lovasfogatok ballagtak a határba. Az időt sem bánva, jókor felkeltek a fogatok gazdái, égető a vetés. Az egyik négykerekűn hosszúbajuszít apóka ült pipázva és figyelmesen hallgatta útitársa szavait. A kocsi széléhez támaszkodva nyúlánk fiatalember kerékpározott, Medveczki Imre. az agro- nómus. Most is éppen arról beszélt falubelijének, hogy ha a búza után újból azt vet, akkor hordja ki udvaráról az istállótrágyát, zsírozza meg egy kicsit a földet. Jani bácsi, az öreg. nem is szólt ellene, máskor is igaza lett Imrének. Meg azt is jól tudja, hogy Medveczki Palinak is azért lett Í4 mázsás átlaga árpából, mert az Imre gyerek tanácsai szerint járt el egész évben, Jól érti ez a mesterségét, látni, hogy ebbe született. — Hát, ha segítség kell, szóljon át. — mondta kalapemelés közben a fiú és újból lenyomva a pedált, befordult a detki elágazónál. Első útja most is az istállóhoz vezetett, — féltve ügyel a Szabadság tsz állataira. Minden reggel megnézi, tiszták-e. rendben van-e a helyük, sokszor még az etetést is megvárja. Előfordult már, hogy nagyon Korán etették az állatokat! Bepillantott a fejéserediményeket tartalmazó kis füzetbe is, majd kifelé indult. Az ajtóban még néhány szót váltott az együk állatgondozóval, aki éppen a trágyát hordta — szakaszosan, úgy ahogy-ezt másfél éve az agronómus- tól tanulta. így nem veszít táperejéből — magyarázta nekik Imre jó néhányszor. Az udvarra érve zsebéből előhúzott két szelet zsíros- kenyeret, s amíg a tagok összegyűltek —_ megreggelizett. Reggelenkint az elnökkel közösen beszélik meg, ki hová menjen. Úgy gondolom, — szólt most hozzájuk, legjobb lesz, ha egy csoport a vetéshez indul, a tagság kisebb része betakarítja a földeken maradt terményt, néhá- nyan meg a kukoricát pakolják el. Nemsokára én is kimegyek a határba. Az elnök helyben- havyólag bólintott. Jó lesz így. hÁég tegnap elhatározta., hogy átinéz a gépállomásra, megmutatja a tsz-nek készített vetésforgó tervet, odaigyekezett hát. Az udvar homokos talaját éppen akkor tépdelte két zugó traktor kereke, mélyszántásra indultak. Az egyik ülésből Ragó Jálnos hunyorított feléje. — No Jani, betartod-e még a szavad — kérdezte hozzá Jépve. — Már miért ne tartanám, neked lett igazad — válaszolt amaz. Annak idején nehéz volt vele megértetni, hogy ha megfelelő mélyen szánt, akkor sem károsodik. Meg papírra is szükség volt, ki kellett neki számítani, hogy a jóminőségi munka több pénzt hoz a konyhára, mert Jani is csak azt hiszi el, amit lát. De megértette, a tsz 12 holdját 30 centi mélyen felszántotta, s azóta is mindig becsülettel adózik a földnek. A traktorok már valahol a falu szélén dübörögtek, Imre meg a gépállomás agronómusával nézegette az asztalra terített pauszpapírt. — Felhasználtam a tagság többéves tapasztalatát, közösen határoztuk el, mit hová vetünk — mondta a nyolcszakaszos vetésforgó terv fölé hájolva. Azután ujját végighúzta az egyik vonal mentén: itt ez a hetven hó d lesz a búzavetés, mellette tíz hold ősziárpa, ezen a 120 holdon pedig szerződött növényt termelünk — magyarázta. Majd arról beszélt, hogy milyen gondosan válogatta össze a búza talaját. Harminc pillangósok, szintén 30 kukorica, 20 zöldtrágvázott, és 20 százalék egyéb kapás után kerül a földbe. — Mennyit vettek keresztsorosan? — hangzott a kérdés. Eddig már 15 holdat így vetettünk, s még 22-re számítunk ezen a részen — irányította ceruzáját a rajz egyik sarkára. Azt is megmagyarázta, hogy a színek mit ábrázolnak. Kicsit sötétebb az a rész, amelyet 50 kiló szem- csézett szuperfoszfáttal javítottak, itt meg, ebben a négy holdban tavaly is búza volt, de hol- dankint 100 mázsa ió érett istállótrágyát kapott. Nagy gondot fordít a takarmány biztosítására is. Tavaly, a takarmáhyterületet két hold kivételével fogasolták, és itt 3 centiméterrel nagyobb lett a növény. Ezért most valamennyit fogasolják, mert az állatállomány szaporítását is tervezik. Sok pénzt jelent a tagoknak a vaj, meg a disznókon is meglátszik, hogy savó az ívósuk. A gépállomáson nem maradt sokáig, a határba kívánkozott. — Számítunk a gép segítségére, különösen majd a napraforgó, meg a kukorica művelésénél — mondotta, amíg egy év tervét összegöngyölgetve, táskájába csúsztatta. Mert az emberek most is keresztsorosan akarnak kapálni — hosszában ekekapával, keresztben meg kultiváitorral, — úgy az igazi. — tolmácsolta a tagság "szavait, s nrm hagyta el addig a szobát, amig az ottani agronómus ígéretét nem adta. Mari néni. — kezében az alumínium ételhordóval — éppen akkor csapta be a rácsoskaput maga után, gyorsan lépdelt férjéhez a várt ebéddel, amikor Imre a házuk elé ért. Eljön-e holnap este kukoricát fosztani — kérdezte. El, ha szívesen várnak, meg kukoricát is főznek — nevetett a feketekendős asszonyra. Együtt mentek a tanácsiházáig, s az asszony nem felejtett e! dicsekedni, hogy náluk is végét jálrja az őszi munka. — Amióta a szomszéd, Lajos, este beszélt magáival és másnap már el is vetett, azóta az én emberem is jobban összeszedte magát. Mindig ígv virtuskodnak ezek, mégsem tudnak túljárni egymás eszén. A minap bement a tanácsházához is, műtrágyát rendelt, azt mondja, most már nem lesz elég az istállóból kikerülő. Pedig csak annyi a földünk, mint eddig volt — okoskodott. Imre csak akkor jutott újból ssóhoz, amikor az elválásnál mégegyszer meg kellett ígérni, hogy este ott lesz. Benedek Ferenccel, az alig néhány hetes agro- nómussal indult a határba. Feri eddig mező- gazdasági előadó volt, jól ismeri a község helyzetét. Most is, — mint elég gyakran — elsorolta az ő „egyszereggyét”: a múlt évben a község pillangós növényből 50 százalékkal vetett többet, az eddiginek másfélszeresét használta fel műtrágyából, a vetésforgót 40 százalékban alkalmazták és a 160 ho’d rétből 80 holdat trágyáztak — mindezt egy szuszra mondja. Szereti, ha az agronómusok tisztában vannak ezekkel, és még azt is szívesen vállalja, hogy „nagy vonalakban’’ az új tervekről is beszámoljon: ez évben is legalább ilyen eredményekre számítunk. Keskeny, rögös úton haladnak. A nagy beszélgetésben észre sein veszik, milyen gyorsan múlik az idő. Az ú! két old'ala változatos: felszántott, fekete föld. itt-ott lenge zöldnövényű vetés, de olyan terület is van. melyen a kukoricaszárak a hidegtől összebújva még mindig hiába várják, hogy „őket” is kocsira pakolják. Amerre elhaladnak, egy-két szóra megállnak az emberekkel, megnézik, hogy dolgozik a gép. Néha az is előfordul hogv segítő tanácsaikra visszavágnak: ha olyan jól tudja, álljon id'e és mutassa meg. —"s akkor Imrének meg kell mutatnia, hogy valóban érti a szakmáját. Négy óra lehetett, amikor a magasban megengedték a zsilipeket, s zuhogni kezdett az eső. Fedél alá kényszerítette a határban dolgozókat. A falu gazdáit összehívták az agronómusok.. Ilyenkor mondják el. mit végeztek a legutóbbi beszélgÊtês óta, itt ismerik meg a szerződés- kötéseket. az újabb s jobb munkafeltételeket és azt. hogy mennyiben számíthatnak a traktor- is'ták segítségére. A gyűléseken Benedek Ferenc, meg az agronómus is gyakran elmondja, mit vár az állam támogatásáért, hogyan lehet a beadást meggyorsítani. Példának a Szabadság tsz-t hozzák, ahol 120 mázsa kukoricatermésből nem tudnálnak eleget tenni 170 mázsás beadásuknak ha nem hallgatták volna meg az agronómus. tanácsát: kukorica helyett átszámítva hízott disznót adjanak be. Minden gazdának így kell tennie. Ilyenkor, „szezonban” sok feladat vár az agronómusokra, sokat kell tervezniük a bő termésért. És Medveczki Imre valóban példamutatóan helytáll. Nem mulasztaná el soha az idősebbek véleményét megkérdezni, jó tanácsaikat megfogadni. Ezért szereti a falu minden embere. Késő este volt, amikor hazafelé indult. A sáros, tócsás úton meg-megcsúszott a kerékpár gumija. Nem is ment sokáig a falu első házai- náü leszállt a gépről. Ebben az utcában valahogy jobban szeret „népnevelni”. Gyakrabban meglátogatja a gazdákat. Nem is csoda, van itt egy barna kislány egy agronómus. akivel sokszor jólesik „az őszi munkákról”, meg másról is beszélgetni... Dobai Margit,
