Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-24 / 84. szám

1954 október 24. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Heves megye kommunistáinak tennivalói az új szakasz politikájának megvalósításában A rrtffff/t'i pttritth1*r« hoaaásaótáaaiból (Folytatás a 2. oldalról) rosan együttműködve a Peda­gógiai Főiskola tanszékeivel, eevre fontosabb szerepet tölte­nék be a megye életében. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elsőrendű felada­ta. hogy ösztönözze e társasá­gokat a megyei és helyi jelle­gű kutatásokra. Fel kell tárni •,megyénk szabadságharcos és demokratikus hagyományait. A tudományos kutatómunkát úgy kell irányítani, hogy az ségít- iséget adjon a mezőgazdaság, és az ipar termelési problémái­nak megoldásához. Gondoskod­ni keli arról, hogy a legkor­szerűbb tudományos eredmé­nyek az ismeretterjesztés ré­vén, a dolgozók egyre szélesebb rétegeihez jussanak el és ható­Nagy eseményekre készül dolgozó népünk: újjáválasztja tanácsait, how azok nésy esz­tendőn keresztül segítsék, szer­vezzék építőmunkánkat. A vá­lasztás népfrontválasztás lesz, a jelöltek népfrontjelöltek lesz­nek. Újonnan alakult népfront- bizottságaink első hatalmas erőpróbája lesz a november 23-i tanács választás. Falun és városon egyaránt most az a legfontosabb feladat áll a népfront-bizottságok előtt, hogy az aktuális mezőgazdasági munkák, az ipari termelés pro­blémáinak megoldására mozgó­sítsák a falu. az üzemek dol­goz óit. Szervezzék a kölcsönös megsegítés mozgalmát, népsze­rűsítsék maguk is a munka élenjáróit. - munka hőseit. A népfront-bizottságok a tömeg- szervezetek, egyéb társadalmi szervek segítségével, mozgósít­sák egész dolgozó népünket az előttünk álló nagy feladatok megoldására. Munkások! A termelékeny­ség növelésével. 3 selejt és ön­költség csökkentésével, a minő­ség megjavításával álljatok élérc a szép hazánk felvirágo- zását célzó Hazafias Népfront- mozgalomnak! Dolgozó parasztok! Sorakoz­zatok fel, a munkások mellé a mezőgazdaság nagyarányú fej­AZ EGRI DOHÁNYGYÁR kommunistái készülnek a párt­oktatási év megkezdésére. Az üzemben két alapfokú és há­rom középfokú tanfolyamon tanulmányozzák a III. pártkon­gresszus anyagát. A pártokta­tásban a műszaki vezetőket is bevonták. erővé váljanak a tömegekben. A művészetek és a tudomá­nyok világa tegye szebbé me­gyénk dolgozóinak életét. Nagyfontosságú. feladatai vannak a népfront-bizottságok­nak a nagy nemzeti ünnepek — november 7.. március 15., április 4.. május 1.. augusztus 20. — méltó megünneplésének megszervezésében, az ünnepek külsőségének biztosításában. Nem lebecsülendő az a feladat sem, amelyet a bizottságoknak elsősorban a fiatalok bevoná­sával kell megoldani, a falusi sportkörök, valamint Eger, Gyöngyös és Hatvan város sportéletének továbbfejleszté­sében. A népfront-bizottságok legyenek falun és városon is egyaránt a sportmozgalom se­gítői, támogatói. lesztésével! Adjatok több ga­bonát. rizst, gyümölcsöt és bort hazánknak! Gondoskodjatok több húsról és tejről, hogy megteremthessük hazánkban a virágzó jólétet! Értelmiségiek! Adjátok tu­dásotok legjavát, hogy feivirá- gozhassék a nemzeti élet min­den területe, emelkedjék a ter­melés. növekedjen a nép kul­turális és anyagi jóléte! Dolgozó kisemberek! Mun­kálkodjatok egész népünk fel- emelkedésén, tudván. hc-ir a ti munkátok szerves és fontos alkotórésze népgazdaságunk­nak. Magyar nők! Álljatok bátran a férfiak mellé és küzdjetek velük együtt a Hazafias Nép­front szép célkitűzéseiért, a haza felvirágo? ásáért ! Magyar Ifjak! Sajátítsátok el a munka élenjáró módsze­reit az üzemekben és a szántó­földeken. tanuljatok az iskola padjaiban és készüljetek föl a haza megvédésére! Ti vagytok a jövendő nemzet! Legyetek méltók elődeitek dicső híré­hez és vívjátok ki ország-világ előtt ti is az egri nevet! Csat­lakozzatok teljes hittel a Ha­zafias Néofront országos moz­galmához! A HAZAFIAS NÉPFRONT bevesmegyei bizottsága TANÁCSVÁLASZT ASRA készülnek az üzemek dolgozói. A Lakatosárugyáv pártszerve­zetének kezdeményezésére a gyár először szavazó fiatal- jainaik október 27-én, ünnepé­lyes gyűlést tartanak, itt oszt­ják ki az első szavazók emlék­lapjait, erre az ünnepségre meghívták a honvédség képvi­selőit is. Előző lapszámunkban közöl­tük a megyei pártaktívaülés be­számolóját, amelyet Komócsin Mihály elvtárs, a megyei párt- végrehajtóbizottság első titká­ra mondott el. A beszámolót élénk vita követte. Virág Gergely az atkári Micsurin tsz elnöke és Barta András a füzesabonyi Petőfi tsz elnöke a gabonaprobléma megoldásá­ról beszélt. Virág elvtárs pél­dának saját szövetkezetét mu­tatta be. Az idén 30 holddal több kenyérgabonát vetettek, mint ahogy előzőleg tervezték. Barta elvtárs a gépállomáso­kat hibáztatta a vetésben mu­tatkozó elmaradásért. Szerinte elsősorban a gépállomások munkáját kell megjavítani, hogy idejében elvégezhessék a szerződött talajmunkát, mert a több kenyér alapja: jói előké­szített magágy, és az idejében végzett vetés. Furuez János, a szakszervezetek megyei ta­nácsának elnöke az iparban mutatkozó hibákról, eredmé­nyekről emlékezett meg. Hoz­zászólásában bírálta, hogy egyes területeken ellenállás ta­pasztalható, az új szakasz poli­tikájának végrehajtásával szemben. «Az ellenállás nálunk is megtalálható bizonyos mér­tékben. A Központi Vezetőség határozata fő feladatként a mezőgazdaság fejlesztését tűz­te ki — s mi — az SZMT, nem adtunk megfelelő segítséget a mezőgazdaság szocialista szek­torainak — munkájuk meg­javításához. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy esves ál­lami gazdaságainknál tűr­hetetlen helyzet uralko­dik. Sok helyen alacsony még a termésátlag. A heves- verceli állami gazdaságban két és félmiilió forint értékű gép hever az udvaron, csak egy le­mezzel befedett fészer kellene, hogy ne menjenek tönkre a gé­pek. A szakszervezet tudott erről, mégsem tett semmiféle intézkedést“. Furuez elvtárs bírálta a szakszervezet munká­ját. a munkaverseny szervezé­sében is. A megye üzemeiből egyre-másra tűnnek el a szta­hanovisták. nem törődnek ve­lük « ezért elsősorban a szak­szervezel felelős. Bírálta, hogy az ipari üzemek, melyek ta­vasszal és nyáron igyekeztek segíteni a gépállomások, ter­melőszövetkezetek munkáját, most abbahagyták a patroná- lást. pedig erre most is nagy szükség lenne. Ezután Molnár Erik elvtárs. a Központi Vezetőség tagja kért szót. Beszélt azokról a hibákról, melyeket a kormányprogramm előtt és az azóta elmúlt évben elkövettünk. Ismertette, mi volt . helytelen politikánk kö­vetkezménye. „Azért. hogy minden gondunkat, figyelmün­ket a termelőeszközök fejlesz­tésére fordítottuk, elhanyagol­tuk a fogyasztási cikkek ter­melését. ennek az lett a kö­vetkezménye. hosv a kormány- programmot megelőző években a munkások életszínvonala csökkent. Dolgozó parasztjain­kat több helyen adminisztratív eszközökkel akartuk a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás út-' iára vinni. Ennek az lett a kö­vetkezménye. hoffv azok a dol­gozó parasztok, akik az önkén­tesség megsértésével kerültek a tpi-rn/ai őszövetkezetek be. meg­rántották magát a tsz-t, akik pedig kívül maradtak, elvesz­tették termelési kedvüket. Ezért szaporodott meg az álla­mi tartalékföldek száma. E politika helyességéről nem tudtuk meggyőzni a tömegeket, épnep azért, mert helytelen volt. így történt meg, hogy a politikai tömegmunka helyébe a bürokratikus módszerek és a parancsolás módszerei léptek. A fordulat tavaly júniusban következett be. Felismertük, hogy a tömegek csak akkor építhetik fel a szocializmust, ha közvetlenül meggyőződnek ar­ról. hogy a szocializmus építé­se az ő célúkat szolgálja. Eb­ből következett, hogy a szo­cializmus építését feltétlenül össze kell kapcsolni a tömegek életszínvonalának emelésével. Az eddiginél sokkal több ipari fogyasztási cikket kell termel­ni. az elmaradt mezőgazdasági termelést minél magasabb szín­vonalra emelni. Vissza kell ad­ni a dolgozó parasztságnak az elveszett termelési kedvét. Ezt úgy lehet elérni, ha anyagilag érdekeltté tesszük őket a ter­melés növelésében. Dolgozó pa­rasztjaink sokkal többet tud­nak termelni, széles lehetősé­geik vannak a termelőerők nö­velésére. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy amilyen mérték­ben javulnak termelőszövetke­zeteink, olyan mértékben gya­korolnak vonzóerőt az egyéniek felé. A kormányprogramm sze­rint a szocializmus építésének ez az egyetlen helyes, járható útja. Köztudomású, hogy a kor- mányprogrammot hasonló in­tézkedések követték. A mun­kásosztály életszínvonalának megjavítására béremelések, ár- csökkentések következtek be. A következő lépésnek a tervek átdolgozásának kellett lenni. Az ország gazdasági szerkeze­tét kellett átalakítani a kívánt értelemben. Csökkenteni kel­lett a beruházásokat a nehéz­iparban. növelni a könnyűipar­ban, a fogyasztási cikkeket ter­melő iparban és különösen a mezőgazdaságban. Hogy ez az elgondolás hol feneklett meg. ezzel foglalko­zott a KV legutóbbi határozata. Az első akadály bizonyos gazdasági vezetőszerveink ellenállása volt. A gazdasági vezetők a nagy számok rabjai­vá váltak. Kitartottak a nagy alkotások mellett, s vonakod­tak a tömegek életszínvonalát javító apró munkáktól. A másik hiba. a munkafegye­lem meglazulása volt. A ter­melékenység csökkent, az ön­költség emelkedett üzemeink­ben. Az anyaggal tékozlás folyt. Hogyan kell és lehet segíte­ni ezeken a nehézségeken? El­sősorban a terv átdolgozásával, ügy. hogy azok a kormány­programm céljainak megvaló­sulását segítsék. A helyes út. melyen nekünk járni kell — a következetes kitartás a kor­mány Programm végrehajtásá­ban. Ez a szocializmus építésé­nek egyedül helyes lehetséges útja. Ez olyan politika, amely megíele 1 a d ol gozó t öme ge k közvetlen érdekeinek. Ha ilyen politikát folytatunk, lehetővé válik a tömések meggyőzése saját érdekeiről, lehetővé vá­lik a politikai tömegmunka, nincs szükség adminisztratív intézkedésekre, melyek nem is vezethetnek célra. Mindebből következik, hogy a kommunis­táknak ki kell menni a töme­gek közé. Értessék meg a tö­megekkel politikánk helyessé­gét. Pártmunkánk stílusát is meg keli változtatni. Szoros kap­csolatot kell teremteni a törnek gekkel. együtt kell élni velük; Erre a közelgő napok két ki­tűnő alkalmat nyújtanak — a tanácsváiasztás és a Hazafias Népfront-bizottságok kialakítá­sakor. Ezt a két alkalmat fel­tétlenül össze kell kapcsolni a tömegek közt végzett felvilágo­sító munkával. Gondoljunk ar­ra. hogy 1945—48-ig milyen si­kereket értünk ei a hatalom meghódításáért vívott harc­ban. mert a tömegekre támasz­kodtunk. közöttük éltünk, dol­goztunk. Most. mikor a szo­cializmus építéséről van szó, egész biztos, hogy munkánk eredménye most sem marad el, ha újból megteremtjük a legszorosabb kapcsolatot a dol­gozó tömegekkel. Erre a tömeg­munkára. a kommunisták tö- megmeggvőző munkájára hí­vom fel az elvtársak figyelmét — mondotta Molnár Erik elv­társ. Huszár István, a gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár igazgatója a racio­nalizálás fontosságáról beszélt, elmondotta, hoay mióta végre­hajtották a racionalizálást, ke­vesebb a papírmunka, jobb a termelés. Pálinkás Jenő elvtárs. a megyei ügyészség munkájáról beszélt. Felhívta a gazdasági és pártvezetök figyelmét, fordítsanak nagyobb gondot a társadalmi tulajdon védelmére, s ne vegyék védel­mükbe a társadalmi tulaidon rongálóit, azokat, akik akár felületességből, akár szándé­kosan megkárosították a nép vagyonát. A felszólalók közül többen bírálták a megyei párt-végre­hajtóbizottságot, s a járási párt-végrehaitóbizottságokat a hiányos ellenőrzés miatt. Kallós elvtárs, a Mátravidéki Erőmű oárttit- kára is hiányolta, hogy mióta dolgozik, nem sok segítséget kapott a felsőbb pártszervek- től. s kérte, hogy több elvi és gyakorlati segítséget adjanak, hogy munkáját eredményeseb­ben végezhesse. A vita késő délutáni órák­ban ért véget, sok kommunista kért szót és beszélt a Központi Vezetőség határozatának fon­tosságáról. ezekkel a hozzászó­lásokkal lapunk következő szá­mában még foglalkozunk. Tanácsválasztások előtt Párthírek AZ AGRONÓMUS EGY NAPJA ar mog a korareggeli órákban voltunk, de az ég haragosan szürke színe figyelmezte­tően sötétedett, esőt ígért. Az úton — amely Halmajugrát és Ludast köti össze — lovasfoga­tok ballagtak a határba. Az időt sem bánva, jókor felkeltek a fogatok gazdái, égető a vetés. Az egyik négykerekűn hosszúbajuszít apóka ült pipázva és figyelmesen hallgatta útitársa sza­vait. A kocsi széléhez támaszkodva nyúlánk fia­talember kerékpározott, Medveczki Imre. az agro- nómus. Most is éppen arról beszélt falubelijé­nek, hogy ha a búza után újból azt vet, akkor hordja ki udvaráról az istállótrágyát, zsírozza meg egy kicsit a földet. Jani bácsi, az öreg. nem is szólt ellene, máskor is igaza lett Imrének. Meg azt is jól tudja, hogy Medveczki Palinak is azért lett Í4 mázsás átlaga árpából, mert az Imre gyerek tanácsai szerint járt el egész év­ben, Jól érti ez a mesterségét, látni, hogy ebbe született. — Hát, ha segítség kell, szóljon át. — mondta kalapemelés közben a fiú és újból lenyomva a pedált, befordult a detki elágazónál. Első útja most is az istállóhoz vezetett, — féltve ügyel a Szabadság tsz állataira. Minden reggel megnézi, tiszták-e. rendben van-e a he­lyük, sokszor még az etetést is megvárja. Elő­fordult már, hogy nagyon Korán etették az álla­tokat! Bepillantott a fejéserediményeket tartal­mazó kis füzetbe is, majd kifelé indult. Az ajtó­ban még néhány szót váltott az együk állatgon­dozóval, aki éppen a trágyát hordta — szaka­szosan, úgy ahogy-ezt másfél éve az agronómus- tól tanulta. így nem veszít táperejéből — magyarázta nekik Imre jó néhányszor. Az ud­varra érve zsebéből előhúzott két szelet zsíros- kenyeret, s amíg a tagok összegyűltek —_ meg­reggelizett. Reggelenkint az elnökkel közösen beszélik meg, ki hová menjen. Úgy gondolom, — szólt most hozzájuk, legjobb lesz, ha egy csoport a vetéshez indul, a tagság kisebb része betakarítja a földeken maradt terményt, néhá- nyan meg a kukoricát pakolják el. Nemsokára én is kimegyek a határba. Az elnök helyben- havyólag bólintott. Jó lesz így. hÁég tegnap elhatározta., hogy átinéz a gépállomásra, megmutatja a tsz-nek készített vetésforgó tervet, odaigyekezett hát. Az udvar homokos talaját éppen akkor tépdelte két zugó traktor kereke, mélyszántásra indultak. Az egyik ülésből Ragó Jálnos hunyorított feléje. — No Jani, betartod-e még a szavad — kérdezte hozzá Jépve. — Már miért ne tartanám, neked lett igazad — válaszolt amaz. Annak idején nehéz volt vele megértetni, hogy ha megfelelő mélyen szánt, akkor sem károsodik. Meg papírra is szük­ség volt, ki kellett neki számítani, hogy a jó­minőségi munka több pénzt hoz a konyhára, mert Jani is csak azt hiszi el, amit lát. De meg­értette, a tsz 12 holdját 30 centi mélyen felszán­totta, s azóta is mindig becsülettel adózik a földnek. A traktorok már valahol a falu szélén dübö­rögtek, Imre meg a gépállomás agronómusával nézegette az asztalra terített pauszpapírt. — Felhasználtam a tagság többéves tapasztalatát, közösen határoztuk el, mit hová vetünk — mondta a nyolcszakaszos vetésforgó terv fölé hájolva. Azután ujját végighúzta az egyik vonal mentén: itt ez a hetven hó d lesz a búzavetés, mellette tíz hold ősziárpa, ezen a 120 holdon pedig szerződött növényt termelünk — magya­rázta. Majd arról beszélt, hogy milyen gondosan válogatta össze a búza talaját. Harminc pillan­gósok, szintén 30 kukorica, 20 zöldtrágvázott, és 20 százalék egyéb kapás után kerül a földbe. — Mennyit vettek keresztsorosan? — hangzott a kérdés. Eddig már 15 holdat így vetettünk, s még 22-re számítunk ezen a részen — irányí­totta ceruzáját a rajz egyik sarkára. Azt is meg­magyarázta, hogy a színek mit ábrázolnak. Ki­csit sötétebb az a rész, amelyet 50 kiló szem- csézett szuperfoszfáttal javítottak, itt meg, eb­ben a négy holdban tavaly is búza volt, de hol- dankint 100 mázsa ió érett istállótrágyát kapott. Nagy gondot fordít a takarmány biztosítására is. Tavaly, a takarmáhyterületet két hold kivé­telével fogasolták, és itt 3 centiméterrel na­gyobb lett a növény. Ezért most valamennyit fogasolják, mert az állatállomány szaporítását is tervezik. Sok pénzt jelent a tagoknak a vaj, meg a disznókon is meglátszik, hogy savó az ívósuk. A gépállomáson nem maradt sokáig, a ha­tárba kívánkozott. — Számítunk a gép segít­ségére, különösen majd a napraforgó, meg a kukorica művelésénél — mondotta, amíg egy év tervét összegöngyölgetve, táskájába csúsztatta. Mert az emberek most is keresztsorosan akarnak kapálni — hosszában ekekapával, keresztben meg kultiváitorral, — úgy az igazi. — tolmá­csolta a tagság "szavait, s nrm hagyta el addig a szobát, amig az ottani agronómus ígéretét nem adta. Mari néni. — kezében az alumínium ételhor­dóval — éppen akkor csapta be a rácsoskaput maga után, gyorsan lépdelt férjéhez a várt ebéddel, amikor Imre a házuk elé ért. Eljön-e holnap este kukoricát fosztani — kérdezte. El, ha szívesen várnak, meg kukoricát is főznek — nevetett a feketekendős asszonyra. Együtt men­tek a tanácsiházáig, s az asszony nem felejtett e! dicsekedni, hogy náluk is végét jálrja az őszi munka. — Amióta a szomszéd, Lajos, este be­szélt magáival és másnap már el is vetett, azóta az én emberem is jobban összeszedte magát. Mindig ígv virtuskodnak ezek, mégsem tudnak túljárni egymás eszén. A minap bement a ta­nácsházához is, műtrágyát rendelt, azt mondja, most már nem lesz elég az istállóból kikerülő. Pedig csak annyi a földünk, mint eddig volt — okoskodott. Imre csak akkor jutott újból ssóhoz, amikor az elválásnál mégegyszer meg kellett ígérni, hogy este ott lesz. Benedek Ferenccel, az alig néhány hetes agro- nómussal indult a határba. Feri eddig mező- gazdasági előadó volt, jól ismeri a község hely­zetét. Most is, — mint elég gyakran — elsorolta az ő „egyszereggyét”: a múlt évben a község pillangós növényből 50 százalékkal vetett töb­bet, az eddiginek másfélszeresét használta fel műtrágyából, a vetésforgót 40 százalékban alkal­mazták és a 160 ho’d rétből 80 holdat trágyáz­tak — mindezt egy szuszra mondja. Szereti, ha az agronómusok tisztában vannak ezekkel, és még azt is szívesen vállalja, hogy „nagy vona­lakban’’ az új tervekről is beszámoljon: ez év­ben is legalább ilyen eredményekre számítunk. Keskeny, rögös úton haladnak. A nagy beszélgetésben észre sein veszik, milyen gyor­san múlik az idő. Az ú! két old'ala változatos: felszántott, fekete föld. itt-ott lenge zöldnövényű vetés, de olyan terület is van. melyen a kuko­ricaszárak a hidegtől összebújva még mindig hiába várják, hogy „őket” is kocsira pakolják. Amerre elhaladnak, egy-két szóra megállnak az emberekkel, megnézik, hogy dolgozik a gép. Néha az is előfordul hogv segítő tanácsaikra visszavágnak: ha olyan jól tudja, álljon id'e és mutassa meg. —"s akkor Imrének meg kell mu­tatnia, hogy valóban érti a szakmáját. Négy óra lehetett, amikor a magasban meg­engedték a zsilipeket, s zuhogni kezdett az eső. Fedél alá kényszerítette a határban dolgozókat. A falu gazdáit összehívták az agronómusok.. Ilyenkor mondják el. mit végeztek a legutóbbi beszélgÊtês óta, itt ismerik meg a szerződés- kötéseket. az újabb s jobb munkafeltételeket és azt. hogy mennyiben számíthatnak a traktor- is'ták segítségére. A gyűléseken Benedek Ferenc, meg az agronómus is gyakran elmondja, mit vár az állam támogatásáért, hogyan lehet a be­adást meggyorsítani. Példának a Szabadság tsz-t hozzák, ahol 120 mázsa kukoricatermésből nem tudnálnak eleget tenni 170 mázsás beadá­suknak ha nem hallgatták volna meg az agro­nómus. tanácsát: kukorica helyett átszámítva hízott disznót adjanak be. Minden gazdának így kell tennie. Ilyenkor, „szezonban” sok feladat vár az agronómusokra, sokat kell tervezniük a bő ter­mésért. És Medveczki Imre valóban példamuta­tóan helytáll. Nem mulasztaná el soha az idő­sebbek véleményét megkérdezni, jó tanácsaikat megfogadni. Ezért szereti a falu minden embere. Késő este volt, amikor hazafelé indult. A sá­ros, tócsás úton meg-megcsúszott a kerékpár gumija. Nem is ment sokáig a falu első házai- náü leszállt a gépről. Ebben az utcában vala­hogy jobban szeret „népnevelni”. Gyakrabban meglátogatja a gazdákat. Nem is csoda, van itt egy barna kislány egy agronómus. akivel sok­szor jólesik „az őszi munkákról”, meg másról is beszélgetni... Dobai Margit,

Next

/
Thumbnails
Contents