Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-24 / 84. szám
SHLAG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 OKTÓBER 24. VASÁRNAP. ppoooooooooooooooocx»oo<xxxx)oooooooooooooooooooooooocooooooooc Éljen és erősödjék boldog jövőnk biztosítéka, népi demokráciánk szilárd alapja a munkás-paraszt szövetség iooooooooc>oc>oooooc)ooooooooooooooocxxooc)od(xxx)oooooooooooo< Szeretettel üdvözöljük, a Hazafias Népfront első kongresszusát Uj, nagyjelentőségű állomásához érkeztünk gazdagodó, boldogabb jövőnket formáló életünknek: a magyar demokratikus és hazafias erők tömörülésének új szervezeti formája, a milliókat átfogó Hazafias Népfront tartja első és alakuló kongresz- szusát. Különös súlyt ad ennek az eseménynek, hogy olyan időben ül össze a kongresszus, mikor népünk széles arcvonalban, egyre szorosabb egységben küzd az új szakasz politikájának megvalósításáért, a. nép életszínvonala emeléséért. A mi megyénk több mint háromszázezer lakója, munkások és parasztok, értelmiségiek és kistisztviselők, háziasszonyok és kisiparosok egyforma feszült érdeklődéssel figyelik a kongresszus tanácskozásait. Azt várják ettől a tanácskozástól, hogy az új népfront legyen eszmei folytatója a fasizmus ellen harcoló Magyar Frontnak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttét elősegítő Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, s a kezdetben számottevő eredményeket elért Függetlenségi Népfrontnak. Nem véletlen ez az érdeklődés márcsak azért sem, mert megyénkből is 79 küldött utazott el Budapestre, hogy képviselje e kis országrész legkülönbözőbb társadalmi rétegét. A kongresszus küldötteit népünk választotta a legjobbakból, a legbecsületesebbekből, azokat, akik életükkel, munkájukkal, szívükkel-lelkükkel váltak méltóvá a falu, a város bizalmára. Ott van a 79 küldött között Schvella Fái, a megye legjobb traktoristája Lőrinciből. Patócs József római katolikus érseki helynek, a papi békemozgalom kimagasló megyei alakja. Klucsik László ifjúmunkás, petőfibányai sztahanovista vájár, dr. Kazella László, az áldozatkészségéről ismert gyöngyösi körzeti orvos. Kovács Lajos mintagazda Poroszlóról, vagy Lusztig Gábor egri látszerész kisiparos. A legkülönbözőbb társadalmi réteget képviselő megyei küldöttség összetétele is kifejezi a népfront-mozgalom célját és jellegét. Pártunk már a fasizmus idejében, s azóta is, évtizedeken keresztül harcolt a demokratikus és hazafias erők tömörítéséért. Eddigi eredményeink, a szocializmus építésének minden vívmánya, a párt és a tömegek közötti szoros egységből eredt. A Központi Vezetőség tavaly júniusban azonban feltárta, hogy ez a szoros egység a megelőző időben meglazult, itt-ott rések támadtak a munkás-paraszt szövetségben, hogy a tömegek nélkül, s azok céljainak, vágyainak figyelembevételének mellőzése miatt számos kérdésben helytelen vágányra siklott a párt politikája. Feltárta a hibákat, s megjelölte a kivezető utat is. S hogy a párt helyesen látott, hogy a „júniusi“ politika az egyedül helyes politika — azt egész népünk magatartása, munkája, a párt iránt elmélyült bizalma bizonyítja a legjobban. A párt III. kongresszusának határozatai világosan rámutattak arra is. hogy éppen az új szakasz politikájának, a legnépszerűbb politikának megvalósítása új tartalmat és lehetőséget ad az eddig elhanyagolt népfrontnak. Hiszen a számtalan határozat és intézkedés, amelyeket a párt javaslatára államunk hozott és tett. a Központi Vezetőség októberi határozatának eredményes végrehajtása csakis minden becsületes és hazáját szerető ember aktív támogatásával, odaadó munkájával valósítható meg. Hihetetlen és kimeríthetetlen lendítőerő, energia rejtőzik a dolgozó tömegekben — ezeknek az erőknek összefogása, a jólét programmja megvalósítására való felhasználása, hazánk, függetlenségünk megvédése, hősi múltúnk hagyományainak ápolása: ez a népfront legfontosabb feladata. Sokan vannak olyanok — elsősorban a parasztság, a kispolgárság soraiban — akik számos kérdésben nem értenek egyet a párttal. De feltétlenül egyetértenek olyan alapvető és fontos kérdésekben, mint az életszínvonal szakadatlan emelése, a béke védelme, az ország függetlenségének biztosítása. S ezeket a „békésszándékú százezreket“ öleli át, mozgósítja nagy feladatai megvalósítására, képviseli véleményüket, akaratukat a Hazafias Népfront. A népfront-bizottságok jó munkája, a kongresszus határozatainak végrehajtása biztosíték arra, hogy tartós lesz a munkás-paraszt szövetség, a gazdasági fellendülés. hogy fokozódik a termelési kedv, hogy még egységesebb, még következetesebb lesz népünk céljainak megvalósításában. A megalakult helyi népfront-bizottságokat magáénak vallja és tekinti — minthogy maga is választotta — dolgozó népünk. Nem véletlenül! A bizottságok számos helyen máris aktív kezdeményezéseikkel segítik a város, a falu sorsát, kifejezik a lakosság terveit, kívánságait. Több helyen már kísérleti parcellák létesítését tervezik, ahol szakértő agronómus segítségével bizonyítható be a fejlett agrotechnika alkalmazásának előnye. Másutt az elkorcsosult szőlők felújítását határozták el; általánosságban a mezőgazdaság fejlesztéséért, az állampolgári kötelesség teljesítéséért indultak nagy munkára a bizottságok. A népfront-bizottságok iránt megnyilvánuló bizalom és szeretet, mely csak tovább mélyül a kongresszus után, fontos alapja a tanácsválasztások sikerének. A mostani tanácsválasztás — népfromtválasztás lesz, a jelöltek — a népfront jelöltjei. Éppen ezért a bizottságoknak különös aktivitást kell kifejteni a választások sikeréért. Egyrészt azzal, hogy a napi munka eredményei, az őszi szán tás-vetés és begyűjtés sikere; az iparban a több, olcsóbb és jobb áru termelése köszöntse november 28-át — másrészt azzal, hogy szervezetileg is jól felkészüljünk erre a nagy napra. A népfront-bizottságok segítsék a jelölő- gyűlések megszervezését, ismertessék itt a tanácsválasztások jelentőségét. De ismertessék a megye, a járás, s a község akció- programmjait, azt a programmot. amely figyelembevéve a lehetőségeket, a lakosság igényeit, terveit, a helyi politika kialakításának hű tükrei és eszközei. A községi pártszervezetek, pártbizottságok támogassák a népfront-bizottságok munkáját, hallgassák meg és támogassák is javaslataik elintézését. A párt- szervezetek. pártbizottságok hathatós segítésén múlik, hogyan nőnek fel a nagy feladatokhoz a népfront-bizottságok. Ülésezik a kongresszus. Ország-világ előtt hirdetve népünk egységéi, melyen nem tudtak erőt venni az ellenség próbálkozásai, mely annyi győzelmet aratott, s annyi győzelemnek lesz további, kiapadhatatlan forrása. Ülésezik a népfrontkongresszus. arról tanácskozik az egész nép, hogyan lehetne még szebb, jobb, vidámabb élet. Amikor sok sikert és eredményt kívánunk a kongresszus munkájához, nem mulaszthatjuk eL hogy megemlékezzünk a közelgő nagy évfordulóról, április 4-ről. Ennek a napnak, e nap hősi harcainak, a szovjet népnek köszönhetjük, hogy egykor elnyomott, szavától, jövőjétől fosztott népünk ma nyíltan hallatja hangját, dönthet saját jó sorsa felett. Köszönet és hála érte a szovjet népnek, köszönet és hála a mi népünknek, mert „Élni tudtunk a szar Hódsággal A Hazafias Népfront hevesmegyei bizottságának aktióprogrammja Nem nagy megye a miénk. De a Mátra és a Bükk lankáin meghúzódó szőlők, a tarna-, a tiszamenti szántók, a gyönyörű erdők, a hegyek gyomrában meghúzódó ércek: megyénk minden kincse és gazdagsága ország világ előtt ismertté tette dolgozó népünket, szakértő, eredményes munkáját. Évszázados múlttal, hős hagyományokkal rendelkezik Heves megye. Ahol meg kellett védeni a hazát, ahol helytállásra, önfeláldozásra volt szükség. — akár a törökkel, akár a némettel szemben — mindenütt ott voltak a megye dolgozói, mindenütt ontották vérüket hazájukért, népükért, gyönyörű szülőföldjükért. Kevés megye dicsekedhetik olyan hősi múlttal, any- nyi győzelemmel, mint a miénk, kevés olyan kigyenesí- tett kasza, kard, győztes fegyver írta be a nevét népünk történelme aranybetűs lapjaiba. mint a miénk. Őseink példája arra kötelez minket, hogy ezt a szép, any- nyiszor szenvedett, de hősi múlttal rendelkező megyét szebbé, gazdagabbá, boldogabbá tegyük. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása nyomán a megalakult helyi népfront-bizottságok és a Hevesmegyei Hazafias Népfront Bizottság éppen ezért azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megyénk minden becsületes, hazáját, otthonát szerető dolgozóját egy táborban tömöríti a fenti célúk, a béke megvédése, az előttüník álló nagyszerű feladatok megvalósítása érdekében. Néhány hónap múlva lesz tíz esztendeje, hogy megyénk népe is felszabadult a szovjet nép önfeláldozó segítségével és hozzáláthatott évezredes álmai megvalósításához. A cseléd, a summás megkapta jogos jussát, azt a földet, amelyen csak ve- rítékezett, de kincseivel a nagybirtokosok magtárait gyarapította; földet kapott az is, aki csak küszködött eddig néhány holdján, hogy végre emberi módon élhessen, dolgozhasson. Az a 121.065 hold föld, amely 34.650 család, valamint az a 5710 hold házhely, amelyet 23.490 család között osztottunk ki, végérvényesen eldöntötte az „ezeréves pert“, végérvényesen új utat nyitott az elnyomott tíz- és százezrek számára. Az első lépést követte a többi. A jó forint megteremtésével megváltoztattuk a bérből élők nyomorúságos életét. Az államosítás során dolgozó népünk kezébe kerültek a tőkések üzemei, vállalatai. Az újjáépítés éveiben eltüntettük a háború, a fasiszták gaztetteinek nyomait, megszüntettük életünk eddigi örökös kísérőjét, a munkanélküliséget. — Élet- színvonalunlkban, termelésünkben túlszárnyaltuk az 1938-as színvonalat. Nagyok és szépek ezek az eredmények, úgy értük el ezeket, hogy az MKP, majd a Magyar Dolgozók Pártja javaslatára szervezett Nemzeti Függetlenségi Frontba, majd pedig a Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erők vállvetve, minden erejüket e feladatra összpontosítva dolgoztak hazánk, megyénk felvirágoztatásáért. A felszabadulás előtti időkben a megye ipara nem tudta foglalkoztatni a munkáskezeket. így még külföldre is eljutottak megélhetést keresve a hevesmegyei summások és kubikosok. Az egész országban, megtalálhatók voltak a siroki, komlói és pélyi napszámosok. A cukorgyár — idénymunka, a cementgyár — idénymunka: ennyiből állt jóformán az egész megye ipara. A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt azonban jelentős változásúk mentek végbe megyénk ipari életében. Ott, ahol csak gazttenmő, sovány szántóföldek húzódtak, felépítették a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatot, ahol évszázadok óta csak a Toka-patak görgette unott egykedvűséggel a hegyekből lemosott köveket, épül a gyön- gyösoroszi ércelőkészítő mű. Felépítették a régi Pernye- puszta helyén az ország legmodernebb bányáját, Petőfibá- nyát. Továbbfejlesztették Éger- csehi bányát, megyénk büszkeségét, a Mátravidéki Erőművet. Az egykor csak néhány hónapot dolgozó Bélapátfalvi Cementgyár, a többmillióforintos beruházás segítségével már télen-nyáron ontja a cementet, a meszet. Apcon fémtermia üzemet létesítettek, gépesítették az egri Dohánygyárat és a régi 50 helyett közel 300 munkás dolgozik az Egri Lakatos- árugyárban. Újjáépítették, illetve tovább bővítették a mát- raderecskei, gyöngyösi téglagyárat. Ezt tette dolgozó népünk, amely hallgatott a párt tanácsára, követte útmutatását és anfeláldozóan dolgozott megyénk fejlődéséért. A nagyarányú ipari fejlőléssel. együtt természetesen kialakult megyénk nagyüzemi munkássága is: kétszerannyian dolgoznak ma az iparban — a nagyüzemekben négyszerany- nyian — mint a felszabadulás tlőtt. A lakosság szükségletét közvetlenül kielégítő helyi iparunk kialakulása is ötéves tervünk ideje alatt történt: 29 állami, helyiipari vállalat és 41 kisipari szövetkezet segíti — a kormányprogramm óta külö- nö^n megjavuló munkájával — a lakosság áruellátását. telenségéről tanúskodna!?» Óriási erőfeszítésre volt és lesz szüksége államunknak, hogy a község- és városfejlesztés keretében nyomtalanul eltüntethessük az ezredéves „bélyeget“. Az életviszonyok megjavítására egyedül az ötéves tervben tízmillió forintot ruháztak be, melyből kutakat, utakat, járdákat építettek •* számos községben biztosították a belvizek levezetését. Az állalmi lakóházak tatarozására ebben az esztendőben közel 6 millió forintot fordítottak. Különösen a kormányprogramm óta sok kislakást építenek a megyében. A mai napig több mint 2072 új családiházra adtak ki az illetékes szervek építési engedélyt; A szociális gondoskodás és az egészségügy Nemcsak az országé, de a mi megyénk betegsége is volt a tüdőbaj, amely nálunk jóval felülhaladta az országos átlagot. Orvosi kezelés, a betegség megelőzése sok községben valósággal ismeretlen fogalom volt. Ma fő gondja a nép államának az emberről való fokozott gondoskodás. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a fokozott orvosi ellátás következtében 1945-től 1953-ig az ezer lakosra eső halálozási arányszám 6 százalékkal, mig a csecsemőhalálozási arányszám kereken 10 százalékkal csökkent. Jellemző az orvosi ellátottságra, hogy az 1946-i 146 orvos helyett ma már 171 orvos dolgozik megyénkben; Ennék is nagyobb arányban nő az üzemi orvosok száma. A dolgozó nők, az anyák védelmét és megbecsülését bizonyítja a bölcsődék nagymérvű fejlődése. Amíg 1951-ben ősz- szesen 5 bölcsőde működött 95 férőhellyel, áddig 1954-ig 29 bölcsődét hoztak létre 745 férőhellyel. Más tények is bizonyítják a szociális gondoskodás kiterjesztését. Az SZTK-ban biztosítottak száma például tíz esztendő alatt négyszeresére emelkedett, az új nyugdíjtörvény pedig olyan széleskörűen gondoskodik a munkából kiöregedettekről, mint még soha ebben az országban. Megyénk dolgozóinak egészségét szolgálják a Mátra és a Bükk gyönyörű üdülői, valamint a Mátraházi Állami Gyógyintézet és a Kékesi Szanatórium. Megyénk kulturális fejlődése Ahol a nyomor és a betegség az úr, ott nincs helye a kultúrának, a műveltségnek. Ezt a tételt bizonyítja megyénk múltja is, ahol a nagybirtokon sínylődő cselédek, az egy-két üzemben verítékező munkások között nagyméretű volt az analfabétizmus, a mü- veletlenség. A felszabadulás óta különösen az ötéves terv időszakában nagy méreteket öltött az egész országban a villamosítás. A mi megyénkben is 24 község kapott villanyt, ma mar csak 5 olyan község van, ahová még nem jutott el a fény» Az ipari és mezőgazdasagi termelés fellendülésével egy- időben hatalmas arányú kulturális forradalom bontakozott ki megyénkben. E forradalom egyik legfontosabb fegyvere a közoktatás. Népi demokratikus államunknak legnagyobb kulturális vívmánya az általánosiskola, mely egyforma műveltségi anyagot ad minden ma(F oly tatás a 2. oldalon) Mezőgazdaságunk fejlődése Ritka „jószág" volt a mi földjeinken a traktor, legfeljebb kuláknál vagy a nagybirtokokon dolgozott. Sovány ló, elnyűtt tehén. — ezzel karmo- iászta a földet a hevesmegyei paraszt. Lehet ezekután csodálkozni azon, hogy a szántóföldi növények termésátlaga gyakran még az egyébként is alacsony, országos átlagot sem érte el? Államunk több mint 100 millió forintos költséggel 12 gépállomást adott a megye dolgozóinak, s amíg ezelőtt 85 traktor volt csak a megyében, ma már 438 „nehéz fegyver“ segíti az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok harcát a több, a jobb termésért. A gépek tették lehetővé azt is, hogy megkezdődjön a szocialista átalakulás a mezőgazdaságban, s ma már 12 állami gazdaság és 180 termelőszövetkezet az egész megye földterületének 20 százalékán jelzi, hogy megtalálta az új utat a mi megyénk dolgozó parasztsága is. A gép azonban egymaga nem minden. Azelőtt sem csak a gép hiánya miatt volt alacsony a termésátlag, hanem rosszul is, keveset is — általában 25—30 ezer holdat — trágyáztak meg a dolgozó parasztok és egy holdra alig 8 kg műtrágya, ha jutott. Ma — jól lehet, ez még mindig kevés — 53 ezer holdon istállótrágyáznak és holdanként 72 kiló műtrágyát használnak fel. Uj kultúrnövényeket is meghonosítottak a megyében, mint például a kömény, korriander- mag, vagy éppen a rizs, amelyet most ötvenszer akkora területen, 2630 holdon termelnek, mint 1945-ben — a majd 20 km hosszú öntözőcsatomahá- lózat segítségével. A háború, a fasiszta dúlás miatt erősen csökkent a megye amúgy sem nagy állatállománya. Dolgozó parasztságunk áldozatos munkája nyomán ma már jelentős növekedésről számolhatunk be: a szarvasmarhaállomány pédául 1938- as évhez viszonyítva 56 ezerről 67-re, a sertésállomány 87 ezerről 97 ezerre növekedett, s ezzel párhuzamosan növekedett a hús- és a tejhozam is. Az ipari és mezőgazdasági termelés közötti aránytalanság megszüntetésére a párt és kormány határozata nyomán jelentős lépéseket tettünk, elsősorban a mezőgazdasági fejlesztési tervek kidolgozásával és azok megvalósításával. A párt- és a kormányhatározatok Gyors ütemben fejlődött állami és szövetkezeti kereskedelmünk, s már magában ez a tény is jelentős mértékben hozzájárult dolgozó népünk áruval való jobb, bőségesebb ellátásához. Különösen nagy mértékben, szinte ugrásszerűen növelte életszínvonalunkat a jegyrendszer megszüntetése és az árleszállítás, amelynek nyomán sok-sokmillió forintot takarított meg már eddig is a városok és falvak népe. Fokozta a megtakarítást, növelte az életszínvonalat a kormányprogramm nyomán, az elmúlt év őszén napvilágot látott számtalan intézkedés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az egyszerű számadat, hogy 1954 szeptember 20-ig két és félszer annyi ruházati cikk kealatt 20 ezer hold tartalékterületet vettek bérbe, ötször- annyi műtrágya fogyott el, mint a kormányprogramm előtt, „kétszeresére növekedett a termelőszövetkezetek vagyona is. Hozzájárult a termelési kedv fokozódásához az új begyűjtési törvény is, amely megkönnyíti a dolgozó parasztok számára * tervezést. Meg kell azonban állapítani, hogy ezek az eredmények még nem általánosak, hatásuk nem mutatkozik meg mindenütt, különösen nem az átlagtermések, ezen belül is a kenyérgabona átlagtermésének növekedésében. A rossz talajművelés, a még mindig nem kielériilt forgalomba és fogyott is el, mint 1950-ben a 12 hónap alatt. Még egy számadat: a vegyesipari cikkforgalom 1950- hez képest 5.5-szeresére növekedett. A dolgozók jobb ellátását biztosítja a kiterjedt állami és szövetkezeti bolthálózat, hisz 512 bolttal több van most, mint 1950-ben. Megjavult az áruk minősége és választéka is. Község- és városfejlesztés Amíg egyik oldalon az építészet remekei hirdetik hősi múltúnkat, addig a másik oldalon a siroki barlanglakások, Eger, de a többi város és község tűrhetetlen lakás- és szociális viszonyai a múlt nyomoráról, az elnyomók embergito tragyázási mód kerékkötőnyomán megnőtt a parasztság j je átlagtermésünk további biz- termelési kedve. Szinte napok I tos növekedésének. A lakosság ellátása, megyénk kereskedelm ének fejlődése
