Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-30 / 77. szám
VtLÂ6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! y NÊPUJSA G AZMDP HEVESM EGYEI PÀRTB IZ0TTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 SZEPTEMBER 30. CSÜTÖRTÖK. A munkás-paraszt szövetség feladatairól Nemsokára ,,bundába“ bújik a magas ég, néhány gyorsan pergő hét és beköszönt a tél. Most még zöld a határ, déltájban melegen tűz a nap, de a korareggeli, meg az esti levegő már a tél közeledtét hirdeti. Sürget tehát az idő falun, városon egyaránt: jól felkészülni a télre, biztosítani mindazt, ami dolgozó népünk szükségletének kielégítését szolgálja. A télre való felkészülés napjaink legfontosabb feladata a kormányprogramm, a mezőgazdaságfejlesztési tervek sikerének alapja. Ha nagy a feladat, akkor nagy erőfeszítésekre is van szükség. Szükség van arra, hogy összefogjon a város és a falu, hogy támogassa egymást, hogy saját munkájában becsülettel teljesítse kötelességét. A munkásosztály és a dolgozó parasztság összefogása, szövetsége volt eddig is alapja minden győzelmünknek, munkánk minden eredményének. Hogy az idén a tavalyinál jobb gabonatermést takaríthattunk be. a kedvező időjárás mellett a műtrágyának, a gépek segítségének, a városból a falura ment szak- embérekoefc, egyszóval a város, a munkásosztály segítésének köszönhető. Hogy a falusi boltokban minden kapható. amire szüksége van a földdel dolgozó embernek — ez is a munkásosztály segítése, szövetségest feladatának teljesítése. Dolgozó parasztságunk nasrv többsége megértette. hogy a testvéri szövetség megszilárdításában milyen feladatai vannak: a gabonabegyüjtés, adófizetés, s most az őszi begyűjtés időszakában igyekszik teljesíteni állampolgári kötelezettségét. Nem volna azonban helyes, ha megállnánk a munkásparaszt szövetségben eddig elért eredményeknél — amelyek kétségkívül kihatnak a politikai életre is — ha nem szilárdítanánk meg elsősorban a két szövetséges politikai kapcsolatát, a gazdasági érintkezések továbbszélesítése mellett. Miért fontos napjainkban oly különösen a munkásparaszt szövetség továbbszilárditása? A párt III. kongresszusa a népjólét emelését jelölte meg legfontosabb feladatunknak. A népjólét emelése nem könnyű és nem is egyik napról a másikra megoldható feladat — megvalósításához, a pártkongresszus határozatainak végrehajtásához az egész dolgozó nép, minden dolgozó társadalmi réteg bevonása szükséges. A széles néptömegek aktivizálására a Hazafias Népfront a hivatott, mely éppen napjainkban alakul meg «ov.'a a «wg>e községeiben, városaiban a dolgozók legjobb jóiból. \ népfront keretén belül történik a tanácsok megválasztása is — s bátran hozzátehetjük: ahogyan most választunk, majd úgy dolgoznak négy esztendeig a tanácsok. A népfront azonban nem azt jelenti, hogy a munkás- osztálynak kisebb lett a felelőssége, kevesebb a munkája, de azt sem, hogy nincs már szükség a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősitésére. Ellenkezőleg! Éppen a népfront milliós kispolgári, s egyes kérdésekben bizonyos mértékig még távolabb álló tömegeket mozgósító ereje megköveteli, hogy ezt az erőt helyes irányba terelje pártunk, a munkásosztály, s hogy segítsen ebben dolgozó parasztságunk. A helyes és eredményes népfront- politika megköveteli, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szorosabbra vonja szövetségét, erősítse ezzel hazánkat, biztosítsa termelő munkájával, politikai aktivitásával a kitűzött feladatok megvalósítását. Melyek azok a tennivalók, amelyek a munkás-paraszt szövetség továbbszilárdításában előttünk állnak? Az elmúlt nyáron számottevő segítséget adtak a falunak az üzemi patronázs-csoportok — elsősorban gyakorlati téren. De keveset politikai területen. Most egyikről sem beszélhetünk. Megszűnt az üzemi patronázs-csoportok munkája, pedig a falu politikai nevelése, a falusi, termelőszövetkezeti pártszervezetek támogatása, a szövetkezeti mozgalom erősítése éppen most követel fokozott munkát. Feltétlenül életre kell kelteni ismét a patronázs-mozgal- mat, s meg kell tölteni helyes politikai tartalommal. A munkásosztály kötelességteljesítését jelenti azonban az is, hogy olcsó, jő minőségű árut szállít megfelelő mennyiségben a falunak. A tervek teljesítése, a minőség javítása, a legszigorúbb takarékosság az üzemek életében — ez most minden egyes munkás, műszaki vezető fe'adata. A népjólét emelése elképzelhetetlen szűk árualappal, drága és rossz minőségű áruval. De megvan a maga feladata a dolgozó parasztságnak is. Az őszi munkák gyors, jó elvégzése, a jövőévi élelmiszerellátás alapjainak lerakása, az állampolgári fegyelem betartása — begyűjtés, adófizetés, állami tartozások kiegyenlítése — itt kell helytállnia a falunak. Kevés kenyérrel, kevés hússal, egyszóval szűkös élelemmel nem tud dolgozni a munkás, tehát szűkösen kap árut. mezőgazdasági felszerelést a falu is. A bőséges élelmiszerellátás biztosítása a talaj művelésén, a begyűjtésen keresztül — ez a falu feladata. Az állam je'entös támogatást adott a falunak. Egyedül Recsken például 17 ház énül most állami kölcsönnel. Az előttünk álló gazdasági feladatok sikerének biztosítására, éppen a falu és a város inléte emelésére, elengedhetetlenül szükségesek azok a forintok is, amelveket most az állam kér kölcsön az Ötödik Békekölcsön kibocsátásával. A munkás-paraszt szövetség, a falu és a város összefogásának beszédes bizonyítéka: ki milyen becsülettel jegyzi az ötödik Békekölcsönt, ki hogy segíti az államot — s hozzátehetjük, sajátmagát — a kormá.iyprogramm feladatainak sikeres végrehajtásában. Nem kis feladatok állnak tehát előttünk: a télre való felkészülés városon és falun, a tanácsválasztásck. Ezeket csakis úgy vihetjük sikerre, a Hazafias Népfront csakis lígy lehet valóban milliós tömegeket átfogó politikai erő. ha a munkásság és a parasztság tovább szilárdítja alkotó szövetségét, ha maradéktalanul eleget tesz a szövetségben vállalt kötelezettségeinek. S az így elért sikereknek az egész ország látja hasznát. Az egri leánygimnázium tanulóinak színpompás felvonulása az Ifjúsági Béketalálkozón, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi I Megyénk dolgozó népe a kölcsön jegyzés sikeréért Példásan jegyez Atkár szövetkezeti község I Kommunisták példája Atkár szövetkezeti község dolgozó parasztjai is lelkesen jegyzik a békekölcsönt. A község termelőszövetkezeteiben már csaknem mindenütt befejezték a jegyzést. A Micsurin termelőszövetkezetben Virág Gergely elnök ötszáz forintot írt a jegyeztető ívre. — Örömmel adom kölcsön megtakarított forintjaimat az államnak, mert tudom, hogy az a magunk hasznára válik. A múltban például a község utcáin térdig érő sárban jártak az emberek, a falu külső részein petróleumlámpák - pislákoltak a házakban. A mi kölcsönadott forintjainkból ma már az össze» mellékutcát járdákkal látták M. a házakban Pcdu Akik 1000 forintot jegyeztek Az utcákat járó népnevelőket minden háznál örömmel fogadták, így Egerben Angyalos! Gábor egyénileg dolgozó paraszt is, aki a Maklári-út 43. szám alatt lakik. Büszkén jegyzett neve mellé 1000 forintot. Példáját követte ifj. Angyalosi István Ceglédi-út 13. szám alatti lakos, szintén dolgozó paraszt, aki hasonlóan 1000 forintot Íratott. villanyfény mellett dolgoznak szórakoznak a falu lakói. Ha csak a mi szövetkezetünk fejlődését is nézzük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt két év alatt 20 tagunk épített új családi házat magának, s munkánkat nagyban megkönnyíti a községben létesített új gépállomás. A tsz-elnök példáját követve, 54 szövetkezeti tag má!r lejegyzett. Befejezték a jegyzést a Petőfi termelőszövetkezetben is, ahol mind a 26 tag aláírta nevét a jegyzésgyüjtő ívre. A község egyénileg dolgozó parasztjai közül több mint kétszázan jegyeztek a haza felviráMindig visszakaptam ! Kovács Dezső a Mátravidéki Erőmű dolgozója, az eddigi békekölcsönjegyzéseknél mindig segítette államunkat pénzével. A békekölcsön húzásoknál, ahogyan ezt a népnevelőknek elmondotta, nem hiába nézte meg kötvényeit, legtöbbször nyert. Most, amikor újból felkeresték, havi 700 forint fizetése mellett, 700 forintot íratott a népnevelőkkel — mondván — bízik abban, hogy rövid időn belül nyeremény formájában visz- szakapja forintjait. A besenyötelki Honfoglalás termelőszövetkezetben is széles visszhangra talált a békekölcsönjegyzés felhívásának híre. Elsőnek Ragó Vilmos párttitkár jegyzett 200 forintot, s nyomában a szövetkezet 21 párttagja szinte egyszerre jegyezte le forintjait az V. Békekölcsönből. Forintjainkkal is segítsünk! Bizonyára minden dolgozótársam észrevette saját életén, mennyit változott, szépült, gazdagodott országunk. Én úgy gondolom, hogy sokat segítettek ebben azok a forintok, amelyeket eddig öt alkalommal adtunk kölcsön államunknak. Sokan vagyunk családosak, s mindannyian családunkra gondoltunk az V. Békekölcsön jegyzésénél is. Szerettem volna ne vem mellé nagyobb összeget írni, hiszen tudom, hogy jó helyre adott, kamatostól visszakapom, de csak 500 forintig jutott erőmből. Mégis megnyugtat az érzés, mert ha keveset is, de szívesen adtam, büseke vagyok arra, hogy a pénzemmel segíthetek államunknak. Ha egy évre pillantok vissza, nem is tudnám mindazt elsorolni, amit kedvezményként kaptunk. Uj üzemi fürdőnk és öltözőnk van, fizetésünkhöz 10 százalék egészségügyi pótlékot kaptunk, s naponta védőételnek fél- liter tejet. Emlékszem, Rét évvel ezelőtt pedig munkaruhát kaptunk, bár ezt a Munka Törvény- könyve nem kötelezi. És nekem az is nagyon jól esett, hogy amíg feleségem dolgozott, addig másféléves gyermekemre féltő gonddal vigyáztak az üzem napközijében. S nem egyszer meggyőződtem a dohánygyári napközi kifogástalan ellátásáról. Bízom abban, hogy az V. Békekölcsönt is he marosan visszakapom bölcsödé u-n. !■ •,'•hajakban, napköziotthonokba' For áljainkkal is elősegítjük, hogy a következő nyáron több dolgozó üdülhet, több lakóházat építhetnek, vagy javíthatnak és zavartalan lesz városunk, országunk népének télen az élelem, ruházati és tüzelőellátása. Nyári Sándor Egri Bútorgyár kétszeres sztahanovistája. ,,Ha megnövünk, mi is jegyzünk kölcsönt“ A gyöngyösi vágóhíd és húsfeldolgozó vállalat feldolgozó üzemének munkásai: Magon József, Fülcki László és Csesznok Bertalan örömmel ajánlották forintjaikat a haza és saját maguk hasznára. A békekölcsönjegyzéssel kapcsolatban sok levél érkezett szerkesztőségünkhöz. Öregek, ifjak, úttörők írnak arról, hogy mit ie’ent nekik a békekölcsön, « hogy mennyit kaptak vissza a jegyzett kölcsönökből. Az ötödik Békekölcsön jegyzése alkalmából a gyöngyösi áitalános- isko'ások közül többen írtak szerkesztőségünkhöz. Gábor Mária VII. osztályos tanuló ezt írja levelében: „Ha én keresnék, én is jegyeznék kölcsönt, hogy több úi és szép iskola, óvoda, könyvtár, színház és mozi tegyen hazáinkban.” Fecsó Péter megváltozott életünkről ír. Igaz, hogy kicsi volt még akkor — de világosan él emlékezetében a háború okoz‘a pusztítás, s fiatal kora ellenére most is látta szépülő életünk sok-sok megnyilatkozását. ö is megérti már, hogy MEZOTARKANYBAN szeptember 27-ig mintegy 210 dolgozó jegyzett átlamkötcsönt. A község dolgozói tudják, hogy az államnak kölcsönadott forintjaikat többszörösen kapják vissza és hogy a visszamaradó 25 százalékát járdaépítésre fordítják majd. — ZOHANY Sándor poroszlói termelőszövetkezeti tag a békekölcsön jegyzés idején, bár nem volt beosztva népnevelőnek, mégis jó munkát végzett. Hogy ne menjen üres kézzel a házakhoz, felírta ívére 200 forint jegyzését. ehhez a dolgozók forintiai is szükségesek, e ezért kér minden szülőt; járuljon hozzá, hogy minél több iskola, napköziotthon épülhessen országunkban „Az eddigi jegyzések eredményeként egyik napról a másikra nőnek ki a földből a gyárak, épülnek a bölcsődék, napköziotthonok, a gyermekek tiszta, napfényes iskolákban tanulhatnak, egyre többen járhatnak színházba, moziba, nem hiába volt tehát az eddigi köicsön- jegyzés” — írja Sur'guta László, aki az áltaiánosiskoia VIII. osztályában tanul. Bengyel Zsuzsi úttörő a fiatalokat szólítja fel. hogy minél többen jegyezzenek kölcsönt, mert eddig is a legtöbb segítséget, támogatást a fiatalság kapta államunktól. így is segítem fiam tanulását Kurcz Kálmán tódebrői dolgozó nem várta meg, amíg a népnevelők eljutnak utcájába, szeptember 25-én bement a községi tanácshoz, s elmondotta, hogy békekölcsönt szeretne jegyezni.. Amikor 200 forintot felajánlott, azt is megmondta miért ajánlja: fia középiskolában tanul, szeretné, ha államunk továbbra is úgy támo látná a tanulásban, mint eddig.
