Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-30 / 77. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 szeptember 39. csGtőrfSk. KOVÁCS ENDRE: Elsők a munkában, elsők a nevelésben A visontai szőlők közé is be­köszöntött az ősz. A hamvas fürtöket, melyek szerényen húzódnak meg a sárguló tőké­ken, nem háborgatja még a szüretelők keze. Szüret előtti mozgolódás látszik a faluban, pedig sok gazdának „elugrott“ a szőlője. A téli fagy, a jég, meg a peronoszpóra egymást túllicitálva károsította a vison- taiakat. De lesz azért visontai hárslevelű. Hiába garázdál­kodtak a természet erői. Azok az emberek, akik eddig sem nyugodtak bele, hogy munká­juk gyümölcse elpusztuljon, az idén is sikeresen szembeszáll­tak az alattomos peronoszpóra támadásával. Aki nem saj­nálta a permetezést, a fárad­ságot, az idén is szüretel. A faluban a Petőfi tsz-nek, mely nemrégen gazdálkodik, sikerült „megfogni“ a szőlőt, s ha nem is teljes termést, de jobbat takarít be, mint az egyéniek, akik a fuvarozás miatt csak négyszer-ötször permetezték szőlőjüket. Most sok gazda irigykedve nézi a szövetkezet szőlőjét, de a falu nagyobb része, egész évben figyelve a szövetkezeti tagok szorgoskodását, elismeréssel beszél munkájukról. „Nincs bor, kevés a szőlő' Most a szüretről, a termés- kilátásról, meg a békekölcsön­jegyzésről esik legtöbb szó a faluban. A jegyzés híre elju­tott már a falu minden házá­hoz,. mégis nehezen telnek a gyíijtőívek. Panaszkodnak az emberek: „kevés a szőlő, nincs bor " s nemrégen a búcsún 120 hektó bort adtak el — kis té­telekben. Azt is mondják, miért jegyezzünk, úgysem lát­juk hasznát. Ez nem igaz, csak szét kell nézni a faluban, s meggyőződhetnek az ellenke­zőjéről. A kultúrház bővítésére 12 ezer forintot kapott a falu. A határban lévő artézikúttól vízvezetéket építenek 150 ezer forintos költséggel. Ez hirte- lenjéből az állam segítsége. A falubeliek mégis késnek a vi­szonzással, egy százalékát sem jegyezték annak az összegnek, mellyel az állam az idén segí­tette a falut. ,Könnyű nekik — megmaradt a szőlő' A faluban nem lehet min­denkire azt mondani, hogy nem akarja viszonozni az ál­lam segítő készségét. A Petőfi tsz tagjai egytől egyig hozzá­járultak forintjaikkal a vízve­zeték, meg a kultúrház építé­séhez. A tsz tagjai annyi köl­csönt jegyeztek, mint a falu gazdái összesen. „Tehették, van miből“ — ez a falu véle­ménye. „Könnyű nekik — mondja Söregi György közép­paraszt — nekik megmaradt a szőlőjük, nekünk meg annyi maradt, hogy disznótorra ha elég lész.“ Bizony a szövetkezet hatszor permetezett, ötször po­rozott, míg Sőregi gazda csak ötször permetezte meg jó más­fél hold szőlőjét; Ez a siker titka, nem a szerencse. Gajdács István élenjáró gazda, tanácstag is elismerés­sel beszél a szövetkezetről. A hordásnál a tsz fogatai segí­tettek neki, ezt a segítséget ő is viszonozta. Jó barátságban van a tsz-tagokkal, most még­sem követte példájukat. Vár a jegyzéssel. Szerinte azoknak kell kezdeni, akiknek 20—40 hektó boruk lapul még a pin­cében. Az itt a hiba, hogy a Gajdács Istvánoknak nem ma­gyarázzák meg, hogy nincs idő a várakozásra, igen helyes követni a szövetkezetiek példá­ját, akik elsőnek ajánlották fel forintjaikat a falu szépítéséért. ,Ne várjunk reggelig' Kot órája bukott le a nap az «basa;-: hegyek mögött. A Pei U>r udvarán elhalt a sze­lektor zúgása, a kukoricá­it') nos sercegése váltotta fel hangját. Kukoricát fosztott a tsz tagsága. Együtt volt a nagy család, beszéd, tréfa járta. Éj­szakába nyúlt már az idő, mi­kor Dér elv társ, a tsz agronó- musa az irodába invitálta a ta. cagjait. A békekölcsönjegy- zés'ól beszélt, s arról, hogy a jegyzett összeg negyedrésze a faluban marad, vízvezeték építésére, parkosításra, s egyéb építkezésre. Néhányan hozzá­szóltak: „majd reggel jegy­zőnk“. De elnyomta hangju­kat a szövetkezet többi tagjai­nak válasza: „Egy percet sem várunk, nem reggelig“. Sorra járt az ív. Elsőnek Csepje András, a tsz kommu­nista elnöke kanyarította oda nevét, aztán Bernáthné, a tsz párttitkára adta oda a maga 100 forintját, s utána a párt­tagok, pártonkívüliek, Siska András. Török Sándor jegyez­ték a falu boldogulásáért. Be- nus József és Györki Lószlóné alkudozott egy kicsit, de a tsz kommunistái elmondták ne­kik, hogy az államtól kapták földjüket, a szőlőt, melyből még most is 20 hektó bor van a pincéjükben. Most pedig fukarkodnak azzal szemben, amely annyit segített. Ez a kis vita nem tartott sokáig, min­denki megértette, hogy ezt a szerény segítséget nem lehet megtagadni. A kommunisták ismét jól vizsgáztak. Mikor a tsz-ben mindenkit meggyőztek, s min­denki jegyzett békekölcsönt, nyakukba vették a falut. Idős Bernáth Alajos tsz-tag egy es­te 350 forintot jegyeztetett, rajta kívül még öten járnak a tsz-böl esténkint a faluba, hogy minél több egyéni gazda hozzájáruljon a vízvezeték építéséhez, ahhoz, hogy több rézgálic, minőségi vetőmag ke­rüljön a faluba. Van-e különbség? A békekölcsönjegyzésnél to­vább növekedett a tsz jó hír­neve. A tsz kommunistái — akik annyit dolgoztak a szö­vetkezet tagjai neveléséért — nemcsak most mutattak pél­dát a faluban. Nemcsak most rántották magukkal a této­vázó, bizalmatlan embereket. Hosszú idő óta érezték, hogy nekik többet kell tenni, töb­bet vár tőlük a párt és a falu, érezték ezt, s eszerint csele­kedtek. Látszólag — s ezt a szövet­kezet tagjai is mondják — nem sok különbséget látni a pártonkívüli és a kommunista tsz-tagok között, de ha mé iyebben, tüzetesebben vizsgál­juk a szövetkezet életét, az emberek magatartását, azt ál­lapítjuk meg, mégis van kü­lönbség. Jobban, biztosabban lehet számítani a szövetkezet kommunista tagjaira. A szövet­kezet gerincének lehet őket ne­vezni, mert ha kell, mindent félredobnak, ha a közös mun­káról van szó. Első a közös, aztán a háztáji Idős, szerény, kipróbált har­cosa a szövetkezeti mozgalom­nak Kéri János. 1919-es öreg bolsevik, legidősebb talán a tsz-tagek közül, s neki van mafdnem a legtöbb munkaegy­sége. Ritkás bajusszal övezett ajk.V kevés szó hagyja el, de nem Hyen fukar a tettekkel. Aratál után a tagság szét­széledt . cséplőgépekhez, vagy más'" műnkára. A szövetkezet búzája szanaszét maradt. Kéri János Györki Lászlóval kéz­iéit a hordáshoz. S mikor a többiek látták, hogy személyes érdeküket félredobva dolgoz­nak a közös kenyér megmen­téséért, Szabó Béláné, Szabó Istvánná, s még néhányan csatlakoztak hozzájuk, segítek tek behordani a kint hagyott búzakereszteket. A tsz többi kommunistája is megtesz mindent, ha a közös munkáról van szó. Török Sán­dor, a tsz alapító tagja is kommunistához méltóan dolgo­zik. Július végéig 193 munka­egységet szerzett, mindig első volt, most is első a közösségi munkában. A permetezés ide­jén, mikor minden perc drága volt, napról napra a tsz-ben dolgozott. Előbb a közösben végzett a permetezéssel, aztán kezdett a háztáji szőlőjének megmunkálásához. Míg mások éppen az ellenkezőjét csinál­ták. Mikor megkérdeztük tőle, miért teszi, szerényen megje­gyezte: „Nekünk kell meg­mutatni, mi a helyes. Ki csi­nálja, ha mi nem kezdjük?“ Természetesnek, helyénvaló­nak veszi, hogy rájuk több feladat hárul, többet és szíver sebben dolgoznak, mint a többi tag. Ezért tudott Sebők Mi­hály 170 munkaegységet sze­rezni, ezért dolgozott annyit Török Sándor, hogy egy hónap alatt 75 munkaegységet Írtak javára. Éjjel-nappal a szövetkezetben Megválasztotta a községi népfront&izottságot Poroszló Mikor nagyon összegyűlik a munka, mindig a kommunis­ták mentik meg a tsz-t a rá­galmazástól. Mindig találnak megoldást a hibák kijavításá­ra. így van ez most is. A beta­karítás sok munkáskezet igé­nyel. Nappal a kukoricát tör­ték, éjjel pedig fosztottak. A szövetkezet motorjai, akiktől a helyes kezdeményezések szár­maznak — a kommunisták. A pártonkívüliek itt is gyanakod­va nézik őket;' mikor taggyű­lést hívnak össze, egy-egy na­gyobb munka előtt. A szövet­kezet vezető erejére, néha- né­ha bizalmatlanul tekintenek, azt hiszik, hogy a kommunis­ták akarják az elnök helyett a tsz gazdasági vezetését ke­zükbe venni. Helytelen nézet ez. A kommunisták nem az elnök feladatát akarják el­látni, csak jó példával moz­gósítani a többieket szorga­lomra, áldozatvállalásra, a kö­zös vagyon megvédésére, Nemcsak a tsz tagjai élnek a faluban A tsz kommunistái tehát a nagy családban jelentős munkát végeznek. De a -fel­adatuk nemcsak ennyi. Nem­csak a tsz tagjai élnek a falu­ban. Rajtuk kívül több mint ezer ember él, dolgozik, örül, vagy tétován keresi az utat. Ezekkel elsősorban a kommu­nistáknak kell foglalkozniok. Olyan eleven, összekötő ka­pocsnak kell lenniök az egyé­niek és a tsz-tagok között, hogy segítségükkel megtalál­ják egymást — sa helyes u — a régi és az új módon gazdálkodó emberek. Ezt a szép feladatot vállal­ták a tsz kommunistái. Mun­ka közben, este gyakran be­szélgetnek a falubeli gazdák­kal. Agitálnak, vagy ha úgy esik, védik a szövetkezet iga­zát. Mert erre is sor kerül. Nemrégiben Setét Jánossal akadt össze Csepje András, a jövedelemről, meg a szőlőről beszéltek. Setét — aki szereti a szövetkezetét megszólni, s a kákán is csomót keres, hogy bebizonyítsa igazát — így tá­madt az elnökre: — Mit beszéltek! Néztem a szőlőtöket a műút mellett, ugyanúgy tönkre ment, mint a többi. — Az ám — válaszolt neki Csepje — csakhogy a széléről boldog, boldogtalan szedi a fürtöket, beljebb kellett volna menni testvér, ha igazat akarsz mondani. Erre aztán többen is bele­szóltak, akik meggyőződtek arról, hogy az elnöknek van igaza. így sikerült bebizonyí­tani a tsz igazát. De az ilyen esetek ma már ritkábbak. A beszélgetések egyre inkább a várható jövedelem, meg a be­lépések körül folynak, Szükség van a dolgos kézre A tsz kommunistái, ha sze­rét tehetik, beszélnek a kívül­állókkal, mert kell a tsz-ben a dolgos kéz. Sokszor maguk az egyéniek keresik az alkal­mat a beszélgetésre. így lett a tsz tagja Szabó József hathol­das dolgozó paraszt, most pe­dig újabb három belépőre szá­mít a termelőszövetkezet. Ferencsik i Erzsébet már többször beszélt Török Sán­dorral, a tsz kommunista tag­jával. Érdeklődött a jövede­lemről, mikor megtudta tőle, hogy tavaly 37 hektó bort ka­pott, s az idén is jobban sike­rült a tsz szőlője, mint az egyénieké — a harmadik be szélgetés után — kijelentette, ő is tsz-tag lesz. A párttagok felvilágosító munkája nyomán Szekrényes János is gyakran érdeklődött a tsz-tagoktól, hogyan élnek, jó-e a szövetkezetben? A múlt héten fosztani is eljött, hogy közelebbről megismerkedjen leendő munkatársaival. Rövi­desen ő is' tsz-tag lesz, sokat használt a fosztás közben foly­tatott beszélgetés. Megint a kommunistákra vár a munka neheze Nem volt tehá^ hiábavaló a tsz nyolc kommunistájának két évi munkája. A tsz-ben is so­kat tettek az emberek nevelé­séért, de még többet segítettek a faluban végzett felvilágosító munkájukkal a szövetkezeti mozgalomnak. Most, mikor minden munkáskézre szükség lesz, hogy a jövőévi kenyér­nek való is idejében a földbe kerüljön, az évi munka gyü­mölcse se vesszen kárba, ismét a kommunistákra vár a mun ka neheze. A többletmunka, az áldozat- vállalás, megbecsülést, tisztele­tet hoz majd a párttagokra. Nyugodt lelkiismerettel állhat­nak a párt előtt, ha a régi hír­nevükhöz méltóan ezen a napsugaras őszön sem hoznak szégyent a kommunista névre és a szövetkezeti mozgalomra. Zsúfolásig megtelt a földmű­vesszövetkezet nagyterme az elmúlt pénteken Poroszlón. Idősek, fiatalok, asszonyok, pe­dagógusok, kisiparosók, — az egész falu képviseltette magát, hogy résztvegyen a 29 tagú népfront-bizottság megválasz­tásában. A bizottság feladatai­ról Halász Lajos 12 holdas kö- zépparasz# tájékoztatta az egy­begyűlteket. Elmondotta, hogy a falu életében eddig is jelen­tős változások történtek, de, hogy még szebb, gazdagabb és tartalmasabb legyen ez az élet, eredményeseb legyen a po- roszlóiak munkája, ahhoz a Ha­zafias Népfront nyújt felbecsül­hetetlen segítséget. Felszólítot­ta a poroszlói választókat, ve­gyenek részt minél nagyobb szálmban a Népfront munkájá­ban, s szavazatukkal segítsék elő a helyi Népfront bizottság megalakulását. À beszámolóhoz Szabó Sán­dor tiszai halász szólt hozzá először. — Dolgoztam én azelőtt is a népfrontban, tudom, mi min­dent köszönhetünk munkájá­nak. A párt segítségével az osz­totta ki a földet, az segített bennünket az újjáépítés első éveiben is. Tudom, hogy a mos­tani népfront még többet akar, még több segítséget tud adni, s ha támogatjuk, a kormánypro- gramm végrehajtásált segítjük. Csak annyit mondok, hogy én rám mindig számíthat a nép­front-bizottság. Kiráy János, a helyi cipész KTSZ dolgozója arról beszélt hozzászólásában, hogy meg« tisztelésnek veszik, hogy ők is dolgozhatnak a Népfront-bi­zottságban, s ígéretet tett a kis­iparosok nevében, hogy min­denben támogatják a bizottság munkáját. Kocsis Vince hathoU das dolgozó paraszt, Kovács Lajos a munkásság és paraszt« ság szövetségéről, egymásra utaltságáról beszélt hozzászó­lásában. Ezután Halász Lajos, az elő­készítő bizottság nevében is­mertette a \bizottság javasla­tát; ki legyen az a 29 tag, aki résztvegyen a helyi Hazafias Népfront-bizottságban. A javas« lat széleskörű megelégedettsé­get váltott ki, hisz az előkészí­tő bizottság úgy állította ősz- sze, hogy valóban a legjobbak képviseljék a falu minden tár­sadalmi rétegét. Olyanokat je­löltek, mint például Kovács Law jós mintagazda, a termelési bi­zottság elnöke, akit a megyei népfront tagjának, valamint a népfront kongresszusi küldöt­tének is jelölt a falu. Vagy Dr, Márk orvos, Széles János a Béke tsz elnöke, K■ Tóth Ilona tanítónő, valamint KTSZ dolgo­zók, a MÁV, az állami gazda­ság, a földművesszövetkezet képviselői is szerepelteli a ja­vaslatban. A javaslat egyhangú elfoga­dása után a megalakult helyi népfront-bizottság elhatároz­ta, hogy egy héten belül ösz- szeül, megválassza az elnöksé­get, s elkészíti a bizottság munkatervét Helyi népfrontbizottságok alakultak megyénkben Az elmúlt szombaton és va­sárnap megyénk számos közsé­gében megalakultak a helyi népfront-bizottságok. Vécsen, Poroszlón, Visontán nagy lel­kesedéssel választotta meg a falu a bizottságokat. Markazon például 20 tagú bizottságot vá­lasztottak, olyanok vesznek részt a bizottságok munkájában, mint Simonyák János nyolchol­das középparaszt, Özse József bognár, Rados István igazgató tanító. Itt választották meg Mladoniczki elvtársat, a járási népfront bizottság tagjának, va­lamint kongresszusi küldőttnok, A békekölcsön jegyzés hírei Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy jobb helyezést érjünk el — Értekezlet a megyei tanácson — / (Tudósítónktól) A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 22-én ér­tekezletet tartott a járási, váro­si tanácsok elnökei, pénzügyi osztályok vezetői és begyűjtési hivatalvezetők részére, amelyen Hud'ák Imre VB-elnökhelyettes ismertette a begyűjtésben eléri eredményeket és a hiányosságo­kat. Felhívta az értekezlet rész­vevőinek figyelmét a begyűj­tésben előttünk álló feladatokra. Minden lehetőségünk, adottsá­gunk megvolt és megvan ahhoz — mondotta Hudák elvtárs hogy megyénk ne a 12. helyen, hanem az első három között áll­jon. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelynek során a járási tanácsok elnökei elmondták a gabonabegyüjtés tapasztalatait. Járási tanácsaink vezetői látják az őszi feladatok fontosságát, s az eddigi gabonabegyüjtés ta­pasztalatait felhasználva látnak hozzá a további munkához. Tóth István mb, VB-titkár a negyedik negyedévi adóbevételi terv teljesítéséről számolt be Rámutatott az adózás fontossá­gára, az eredményekre és hiá­nyosságokra, s azokra a felada­tokra, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek a hiányosságok felszámolásához. — Súlyos hi­ba, hogy községi tanácsaink ve­zetői nem ismerik eléggé a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga által kiadott pénzügyi hatá­rozatokat sem. Például Kiskörén, Gyöngyössolymoson, Kaiban, Felnémeten, s még jónéhány községben — mondotta többek között. Községi tanácsaink nagy többsége azonban péld'amuta tóan végzi munkáját. Értékem a járások eredményeit, sorrend : következő: 1. hevesi, 2. egri, 3. hatvani 4. gyöngyösi, 5. füzesabonyi, 6 pé+ervásári járás. Városok sorrendje: 1. Hatvan 2. Eger, 3. Gyöngyös. A be számolót követő vita taoaszta latcsere formájában zajlott le. Tatai István — ÜZEMÜNK NÉPNE­VELŐI példamutatóan elsőik között jegyezték nevüket az ívre. MuSei Sándomé, Her- czeg Magda, Sebe József né, a munkások nagyrészével, fizetésük 50 százalékát adták szebb jövőjükért. (Licska Pétemé, Egri Dohánygyár.) — A HATVANI ÄRU- DÄK és a központi dolgozók 23-án déli 12 óráig 100 szá­zalékban lejegyeztek. Szabó Béla 1300 forintot, György János — aki pártonkívüli — 900 forint fizetéséből 600 forintot ajánlott fel. 21-én, amikor a vidéki árudáikban is befejeződött a jegyzés, 62.250 forint gyűlt össze ke­reskedelmünkben, (Juhász Lajosné.) — AZ ATKAri gépál­lomás dolgozói is lelkesen kiveszik részüket az Ötödik Békekölcsön jegyzésből. Szep­tember 25-ig 24.100 fo­rintot jegyeztek, mert azt akarják, hogy gépállomásuk a jövőben korszerű mező- gazdasági gépeket kapjon. (Kormos István, párttitkár.) — POROSZLÖN Farkas Gábor örömmel fogadta a népnevelőket — mert én még minden évben jegyez­tem — mondta, amíg 100 fo­rintot írt neve mellé. így hálálom meg államunknak a sok kedvezményt, amit ax utóbbi időben kaptam. — A KÖMLÖI Kossuth, tarnabodi Kossuth és a fele sőtárkányi Dózsa termelőé szövetkezetek minden tagja segíti kölcsönadott pénzével államunkat. — A BÉKEKÖLCSÖN­JEGYZÉSBEN élenjártak párttagjaink. Verpelét köz­ségben Hadobás István, a Dózsa termelőszövetkezet tagja már az első napokban felajánlott 500 forintot. HÍREK — A Selyp! Cementgyáí szeptember 25-én reggel be­fejezte harmadik negyedéves klinker- és cementtermelési tervét, — A NOVAJI állami álta­lános iskola tanulói lelkesen vettek részt a kalász- (10 mázsa 85 kilót gyűjtöt­tek) és mákgubógyüjtésben, amelyben az eredmény több mint 8 mázsa lett. (Daragó István.) A Magyar Szabadságharcos Szövetség hevesm&gyei bizottsága csatlakozása A megyebizottság örömmel üdvözli a Szövetség Országos Központjának csatlakozását a Hazafias Népfronthoz. A megyebizottság magáévá téve a Hazafias Népfront fel­hívását, elhatározta, hogy csatlakozik a széles tömegeket átfogó Hazafias Népfront moz­galmához. Szövetségünk feladata ifjú­ságunk és dolgozó népünk ha­zafias nevelése, hagyomá­nyaink megőrzése és ápolása. Szövetségünk tovább kíván­ja erősíteni szeretett Néphad­seregünket, mint békénk ak­tív védelmezőjét, tovább kí­vánjuk mélyíteni dolgozóink­ban a pártunk és hazánk irán­ti olthatatlan szeretet, az ellen­ség elleni határtalan gyűlöle­tet. Ezért a megyebizottság kéri a Szabadságharcos Szövetség tagjait, alapszervezeteit, klulx jait, bizottságait, vegyenek részt teljes odaadással a nép­front munkájában, legyenek élharcosai a nagy népi tömeg* mozgalomnak. Magyar Szabadságharcos Szövetség Hevesmegyei Bizottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents