Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-23 / 75. szám
irtlAG PHOLETÁRjAt EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 szeptember 23. csütörtök. A népjólét emelésének kölcsöne Ma jelent meg a Magyar Népköztársaság Miniszter•'-'4 tanácsának nagyjelentőségű felhívása: „A HAZA JAVÄRA, a MAGAD HASZNÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT!“ öt esztendővel ezelőtt, ötéves tervünk hajnalán fordult először a kormány a magyar néphez, hogy segítse forintjaival is szép hazánk felvirágoztatását, erejének növelését: saját élete gazdagítását. Fél évtized telt el azóta, s a fél évtized ország-világ előtt bebizonyította: a kölcsönadót forintok jól kamatoztak, magas „percentet“ hoztak. Az Ötödik Békekölcsön-jegyzés óráiban, amikor előre tekint egész népünk, álljunk meg egy pillanatra, tekintsünk vissza az elmúlt fél évtizedre, nyugodtan és tárgyilagosan mérjük le — mit kamatoztak forintjaink. öt esztendő alatt 21 ízben volt kölcsönkötvénysorso- lás, melynek keretében 23,250.000 forintot fizetett vissza államunk a megye kölcsönjegyzőinek. S nem egy esetben igen „magas kamattal“ történt ez a visszafizetés: kedden fizettek ki az egri OTP-nél Restás János balatoni lakosnak 25 ezer forintot, Sike Ernő gyöngyösi, Tóth Mihály hevesi lakos 50—50 ezer forintot nyert a tervkölcsön sorsoláson. Mégis, a közel negyedszázmilliós visszafizetés csak egy töredéke a térítésnek, csak néhány gyümölcse annak a hatalmas almáskertnek, amelynek szüntelenül érik. zamatosodik kincse. Nemcsak a visszakapott, azonnal megszámlálható forintok mérik, hogy érdemes-e kölcsönt jegyezni. Nem! Az egész fejlődő élet minden nagy- szerűsége adhat csak erre tökéletes választ. A z, hogy öt esztendő alatt ipari megye lett szűkebb hazánk, új bányaüzemek létesültek, új gyárak épültek, korszerűsítették a régieket: több és jobb lett termelésünk, könnyebbé vált az emberek munkája. Az, hogy 1950-től ez év elejéig majd 1000 kislakás épült fel, hogy Gyöngyösön 160 lakás épül, hogy eddig majd háromszáz új otthonba költöztek be megyénk dolgozói. Ezek a tények adnak választ, melyek azonban mindig csak részei az egésznek. Még nem szóltunk a kormányprogramm, a párt- kongresszus határozatai alapján a mezőgazdaságnak nyújtót hatalmasarányú segítségről, a Lanz-Bulldog traktorokról, a szőlő alá forgató SztalinyecrőL a műtrágyáról, de nem szóltunk a kereskedelemről, az árutól dús falusi boltokról, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáról és még igen-igen sok mindenről, melyek az elvetett ma.. ,— n kölcsönadott forintok — óriássá nőtt gyümölcsei. V-ifiden; ç. ii tailla, lát i t ez »/ért is fogadja meg- r* --stl, mély együttérzés-< > met. iC. dolgozó népe az Ötödik Békekölcsön kibocsátásának hirét. De azért is, mert gazdasági életünk meg fennálló nehézségeinek megoldása, az új ötéves tervre való felkészülés egyik alapjának tekintheti — mert valóban az Is — a mostani békekölcsönjegyzést. A népjólét emelése nem egyik napról a másik nap- ra megoldható feladat. .. mindenkinek meg kell értenie, hogy az életszínvonalat nem lehet csak a készből emelni, ehhez a termelés szakadatlan emelkedése kell, újat kell gyártani“ — mondotta Rákosi elvtárs a budapesti pártbizottság tanácskozásán. A termelékenység emelése, a tervek teljesítése, az önköltségcsökkentés mellett jelentős segítséget ad az életszínvonal emeléséhez a mostani kölcsönjegyzés is. Már tavaly a község, a város jegyzésének 20 százaléka ott maradt, közvetlenül felhasználhatták a helyi szervek terveik megvalósítására. Nem egy községben ebből létesítettek kutat, bővítették a járda-, úthálózatot, vagy a kultúrotthonokat. Most a jegyzett ösz- szeg 25 százaléka marad vissza a helyi tervek megvalósítására — tehát minél többen jegyeznek, annál nagyobb összeg. A kölcsönjegyzés így szinte azonnali segítség egyes helyi problémák megoldásában, a népjólét emelésében. Nagyobb pénzügyi alapot teremt a helyi tanácsok pénz- gazdálkodásában a helyi politika kialakításához. Számos olyan terv valósulhat meg valóban egyik napról a másikra, amelyet eddig bizonyos pénzügyi nehézségek gátoltak: tovább lehet bővíteni a kultúrotthont, lehet vásárolni apaállatot, új kutat is lehet létesíteni — s ez elsősorban most a kölcsönjegyzőkön, a megye dolgozóin múlik. Ezen túlmenően azonban ez a jegyzés segiti a mezőgazdaságfejlesztési terv sikeres végrehajtását, a mezőgazdasági beruházások fokozását, ugyanakkor a közszükségleti cikkek termelésének bővülését, a nagyobb választék biztosítását is. Easzóval: több kenyeret és húst, több ruhát és motorkerékpárt — gazdagabb, vidámabb életet jelent mindenki számára. De a kölcsönjegyzés, az erő, az egység kifejezője is. Bizonyítja — mint ahogy már eddig is bizonyította — hogy népünk bízik kormányában, az államhatalom részesének. az ország tulajdonosának vallja magát — s így is cselekszik. Kölcsönadott forintjaival szavaz dolgozó népünk: helyesli a párt, a kormány politikáját, segíti támogatja e politika megvalósítását, részt követel magának a világméretekben folyó békeharcból. A ki meglátogatta a budapesti Országos Mezőgazda■í*' sági Kiállítást, szinte egy csokorba kötve láthatta kölcsönadott forintjainak gyümölcsét, hazájának erejét, munkájának minden eredményét. A kombájnok, a legkülönbözőbb munkára alkalmas traktorok, a kereskedelem pavilonjaiban felhalmozódott töméntelen áru, de maga az egész kiállítás hihetetlen színessége és bősége, óriási forga'ma, a külföldi államok részvétele minden szónál ékesebben bizonyítja hazánk erejét és tekintélyét és azt, hogy pártunk helyes utat mutatott népünk számára, s ez az út máris meghozta a maga eredményeit. De megelégedhetünk-e az eddigi eredményekkel? Nyilvánvaló, hogy nem. A szocializmust építő országok — így hazánk is — mindig előre tekintenek, mindig többet, szebbet és jobbat akarnak, s ez nemcsak a haza, az ország, de minden egyes ember legszemélyesebb érdeke, legszentebb ügye is. Éppen ezért .A HAZA JAVARA. A MAGAD HASZNÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT!“ Tóth Mihály hevesi lakos 50 ezer forintot nyert az Első Békekölcsön sorsolásán. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az Ötödik Békekölcsön jegyzésére MAGYARORSZÄG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az Új államkölcsönt. Felhívjuk dolgózó népünket, hogy szorgalmas építő munkája mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. Az új államkölcsönt, az Ötödik Békekölcsönt 1100 millió forintban bocsátja ki államunk, T. elynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fenyegeti. Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romol hazánk földjéről hanem új, egészséges élet lukiét gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a mun- kásosztály, a dolgozó parasztvelésére használta fel azt. Az áilamkölcsönök — a béke kölcsönét, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített ság, az értelmiség - gesz né- ' •• jé unkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államköl- csönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Az államköl- csönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét nöés nyereménnyel tetézett ösz- szegekkei a jegyzők közvetlen hasznára is váltak. A kormányprogramm új távlatokat nyitott meg dolgozóink előtt, s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja dolgozó népünk, s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogramm megvalósításához az államkölcsön ösz- szege is hozzásegített. Az Ötödik Békekölcsön 1100 millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mező- gazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi s az Ötödik Békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar Dolvozók! *'(nívósok! Parasztok! Értelmiségiek! A haza felemelkedésé, a nép jóléte további emelése érdekeben fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954 szeptember hó 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Törvény as alkotmány módosé fásáról Ajl országgyűlés keddi ülésének első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosító rendelkezések a következők: 1. Hatásköri vonalon: Míg eddig az egyes igazgatási szervek területi változásait a minisztertanács határozta meg, ezentúl ez az állam- hatalom szerveinek, tehát a tanácsoknak is a hatáskörébe tartozik. Eddig a helyi tanácsok a helyi gazdasági tervet és költség- vetést csak előkészíthették, most meg is állapítják; természetesen az állami költségvetés keretein belül. Eddig az államigazgatási szervek a végrehajtó bizottságok mellett külön szervet létesíthettek, ezentúl ezt nem tehetik; a helyi tanács hatáskörébe tertozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei látják el. 2. Jogi helyzetben: Eddig a minisztertanács az államhatalom helyi szervei, tehát a tanács által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot, vagy intézkedést megsemmisíthetett, illetőleg megváltoztathatott, amely az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti. Ezentúl a minisztertanácsnak ez a joga csak az államigazgatási szerveket illetően marad meg. Gyakorlati jelentősége ennek a dolgozó nép érdekeit érintő határozatok, illetőleg intézkedések tekintetében van, mert magától értetődő, hogy az államhatalom helyi szervének a jogszabályokat meg kell tartania. Eddig a végrehajtó bizottságok közvetlenül felelősek voltak a helyi tanácsoknak és 3 felsőbb tanácsok végrehajtó bizottságainak, és kötelesek voltak munkájukban az állam- igazgatási szervek rendelkezéseit megtartani. A módosító rendelkezés a felelősséget kiterjeszti a felső államhatalmi szervek és a minisztertanács irányában, kimondja továbbá, hogy a végrehajtó bizottságok munkájukban nemcsak az államigazgatási, hanem az állam- hatalmi szervek rendelkezéseit is kötelesek megtartani, tehát a tanácsokét is. Igen nagy jelentősége van a tanácsi reformban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa szerepének. Az elnöki tanács eddigi formális, reprezentatív és kivételes törvényhozó szerepe mellé nagyfontosságú, az államhatalmi és az államigazgatási szervek összehangzó működését biztosítani hivatott, elég bő feladatkört kap. Háromszáz forint helyett ötvenezer forint nyeremény ET özei a falu szélén öreg vályogházak sorakoznak egymás mellett. Alig lehet megkülönböztetni egyiket a másiktól, annyira egyformák: Régi, de takaroson tiszta, csinos valamennyi. Alkotmány-út 82. szám. Ez olvasható az egyik fehérreme- szelt, alacsony deszkakeritésú ház homlokzatán. Tóth Mihály, a hevesi Állat- és Zsírbegyü]tő Vállalat kocsisa lakik itt feleségével. A kis porta külseje is elárulja, egyszerű, a munkát, az életet szerető emberek laknak a négy fal közöt. A kéttagú család, az apa és az anya alig néhány évvel ezelőtt vesztette el legdrágább kincsét, két gyermekét. A sors megviselte őket, de a pillanatnyi megrendülés után becsülettel dolgoznak, iparkodnak tovább a szebb, boldogabb holnapért. Erre adta megtakarított forintjait is Tóth Mihály, amikor az első békekölcsönjegyzéskor háromszáz forintot adott kölcsön az államnak. — Tudom, hogy előbb vagy utóbb többszörösen visszaiérül az a pénz — mondotta, amikor aláírta a jegyzésgyüftö ivet. S nem tévedett. Az Első Békekölcsön májusi sorsolásán 50.000 forinttal húzták ki kötvényét. Az egyszerű ember ekkor is szerény volt. Nem gondolta, hogy a sok megpróbáltatás után szerencse is érheti az életben. Nem keresett, nem kutatott a pénz után. Az Országos Takarékpénztár azonban a nyerteskötvények felülvizsgálása során megállapította, hogy Tóth Mihály a kötvény tulajdonosa, és erről nyomban értesítette is. A boldog nyertes feleségével szombaton délelőtt átvette a pénzt az OTP egri fiókjánál. — Jókor jött a pénz a házhoz, jön a tél, kell a meleg ruha — mondta örömmel a pénz átvételekor. Magamnak csizmát, nagykabátot, feleségemnek ünneplőruhát, meleg kendőt vásárolunk. Azonkívül újjal cseréljük fel az ócska bútordarabokat is. 30.000 forintot pedig a takarékba teszünk, hogy kamatozzon, míg nem lesz rá szükségünk. Kétszázezer forint - almából A felnémeti Petőfi termelő- szövetkezet holdas gyümölcsösében megkezdődött a gazdag almatenmés szüretelése. A tsz tagjai eddig több mint egy vagon 13—15 dek ->.s Sóvári és Jonathán almát szedtek le. A tízszer permetezett és gondosan ápolt gyümölcsfák termése még a tavalyit is felülmúlja. Holdanként több mint egy vagon termést szednek le. A szép, ízletes almából bőven jut a szövetkezet tagjainak. A zárszámadási előkészületek során kiszámították, hogy egy munkaegységre legalább hét kiló almát osztanak. Szabó Lajos, a szövetkezet jól dolgozó tagja, aki eddig 410 munkaegységet teljesített, közel 30 mázsa aknát visz haza*
