Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-16 / 73. szám

4 NÎPUJSÏG 1954 szeptember 18. csBtürfük. Sóos Magda: Erős szálak Hírek a megyéből Ez a könyv a népi demokrá­ciák közötti békés együttműkö­dés regénye. Hőse Sinkó Gábor, alumíniumkohászból lett vezér- igazgató, a maga munkaterüle­tén küzd az együttműködés si­keréért. Megismeri Gecső Ve­ronikát — későbbi feleségét — aki áldozatosan és hűségesen kitart férje mellett az ellenség­gel vívott harcban is. A re­gény izgalmas, fordulatos jele­netekben mutatja be nagy építkezéseink eseményeit, az alumíniumiparban dolgozók sorsát és a baráti Csehszlovák Népköztársaság mai életét/ Sarkadi Imre: Veréb-üdülő A kötet az írónak a felsza­badulás óta írt legjobb elbeszé­léseit gyűjti össze. A 15 elbe­szélés a parasztság életének problémáiról ad képet. A kö­tet első elbeszélései a felsza­badulást követő hónapokban, a földosztás befejezésekor ját­szódnak. A későbbiek a pa­rasztság életének egy-egy fordulópontját ábrázolják, az első termelőszövetkezetek meg­alakulását, a falusi osztályharc kiélesedését, a termelőszövet­kezetek megerősítését és fejlő­dését. Az utolsó elbeszélések a kormányprogramm megjelené­sét követő egészséges változást mutatják be. — SZEPTEMBER 20-ÁN az egri járási kultúrházban dr. Szántó Imre főiskolai tanár Eger város szabadságharcos hagyományairól tart előadást. — A GYÖNGYÖSI TÉGLA­GYÁRBAN Barta János és brigádja állandóan tartja kon­gresszusi versenyeredményét, a 120—130 százalékot. A kar­bantartás terén Vasborosi László jár az élen 140 száza­lékos átlagteljesítménnyel. JBravek László) — SZEPTEMBER lft-ÉN az egri járási kultúrházban borászati kiállítás lesz. — MEGYÉNKBEN a be­gyűjtésben, betalzaritásban és tarlóhántásban jó munkát vég­zett dolgozó parasztokat a Suha-Cserniczky zenekar juta­lomműsorban részesíti. Hegedűs Géza: Útvesztőben A Horthy-fasizmus éveibe visz el Hegedűs Géza regénye. Két testvér — az egyik ügy­véd, a másik nyomdász — iz­galmas, cselekményekben gazdag életűtján megismerjük az elnyomás éveinek gyilkos módszereit, s ugyanakkor az ezzel szembenálló és ellenük hősiesen harcoló illegális mun­kásmozgalmat. A regény kü­lönböző osztályokhoz tartozó szereplői kitűnő típusai a har­mincas évek gazdasági és kul­turális életének. Szeptember 19-én tartják a IV. Békekölcsön első sorsolását Szeptember 19-én Cegléden rendezik meg a IV. Békeköl­csön első sorsolását, összesen mintegy 24,914.000 forint nye­reménnyel. A kötvények egy- részét 200 és 500 forintos ösz- szevont címletekben bocsátot­ták ki és az összevont címletű kötvényekre több nyeremény is esik. A feles és negyedes részivöt vényekre a IV. Béke­kölcsön esetében is a rájuk eső résznyereményt fizetik lei. Ha a két számmal ellátott 200, illetve az öt számmal el­látott 500 forintos névértékű, összevont címletű kötvényeket húzzák ki 200, 500. vagy 1000 forintos nyereménnyel, a ki­sorsolt kötvények minden osz­tályban a nyeremények két­szeresét, illetve ötszörösét nye­rik. Üzletvezetőm nagy szeretettel tanít Régi vágyam volt, hogy a kereskedelem szolgálatába áll­hassak. Egy napon meglepe­téssel láttam a földművesszö­vetkezet üzletében „Dolgozó parasztfiatalok, gyertek keres­kedelmi tanulónak“ feliratú plakátot. Ekkor fellobbant bennem ismét a kereskedelem iránti szeretet. Jelentkeztem a szövetkezet ügyvezetőjénél, mert úgy éreztem, hogy ez a pálya lesz az élethivatásom. Felvételi kérelmet adtam be, melyet az igazgatóság elfoga­dott. s így kerültem a szövet­kezeti üzletbe tanulóinak. Elő­ször csak nézegettem, szemlé­lődtem, hogy megismerjem munkahelyemet. Üzletvezetőm nagy szeretettel tanít és igyeik- sz.ik tudását átadni mind el­méleti. mi#id gyakorlati téren. Megtanultam tőle a vásárlók­kal udvariasan bánni, s őket becsülettel kiszolgálni. Ahogy telik az idő. mindjobban meg­szeretem a kereskedelmi szak­mát, s bizony ma már nehezen válnék meg tőle. Munkámat a legnagyobb igyekezettel vég­zem. hogy segíthessek a szo­cialista kereskedelem fellendí­tésében. Molnár Ferenc Sarud Jó jövedelmet ad a rizstermesztés Megyénk tiszamenti vidékén már több mint egy hete folyik a rizs aratása. A termelőszö­vetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok mindenütt szén fermést takarítanak be. A kis­körei Dózsa termelőszövetke­zetben a családtagok segítsé­gével már több mint 100 hol­dét learattak. A termés min­den eddigit felülmúl. Huszon- négymázsa rizs takarítanak lie egy holdról. A pélyi Rákosi termelőszövetkezetben meg­kezdték a rizstermés cséplését is. A zsákok szaporán telnek a szép, hófehér rizzsel. A csép­ié« eddigi eredménye szerint 22 mázsás termést takarítanak be holdanként, A szép termés­ből bőven jut a szövetkezet tagjainak. Az idén több mint másfél kiló rizst osztanak ki munkaegységenként. Az idén jó jövedelmet ad a rizs az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. A earudi rizs­termelő szakkör tagjai 100 hol­Az Állami Faluszínház műsora: Az Állami Faluszínház szep­tember 16—20-ig Heves megye területén a „Ludas Matyi“ című hárotnfelvonásos vígjáté­kot a következő helyeken mu­latja be: Szeptember 16, csütörtök: Öevesaranyos; 17, péntek: Párád; 18, szombat: Mátraháza; 19, vasárnap: Mátrafüred. das táblájukról 15 mázsás át­lagtermést takarítanak be. Számításuk szerint a rizs töbn mint 10.000 forint jövedelmet hoz holdanként. — A7, EGRI JÂRASI KUL- TÚRHÁZ még ebben a hónap­ban — az üzemek és vállala­tok kultúrfelelősei részvételé­vel — megbeszélést tart az el­következendő kultúrmunkáról. Megbeszélik itt az ősszel induló téli bérletműsort is. Ezen a bérletműsoron hat előadást tart a szolnoki színház és a debreceni MÁV-zenekar. Ú— AZ .,GRI TÜZÉP dolgo­zói 11-én ünnepelték meg vál­lalatuk fennállásának ötéves évfordulóját. Az ünnepségen Bodnár Péter igazgató mon­dott beszédet, utána a vállalat Ceinn-Bumm cirkusza nagysi­kerű műsorával szórakoztatta a megjelenteket. Â »mkúiiak felhívása nyomán Ez év áprilisában Vaskút termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai felhívással fordultak hazánk minden köz­ségéhez. Egyéni pénztakaré­kossági mozgalmat indítottak „Ahány ház, annyi betét­könyv“ címmel. Vaskút fel­hívása nagy megértésre talált, százával csatlakoztak a közsé­gek és a városok, és a megyék között pénztakarékossági' ver­seny indult meg. A verseny értékelése megtörtént. A vas- kútiak nagysikerű kezdemé­nyezéséhez mintegy 2200 köz­ség, 50 város és minden megye csatlakozott s 40 ezer új betét­könyvet váltottak dolgozóink. Valóban minden háznál van takarékbetétkönyv. Legszebb eredményt a következő közsé­gek értek el: Halászi, (Győr- Sopron megye). Ebben a köz­ségben 422 a lakóházak és 820 a betétkönyvek száma, Kútfej község (Zala megye), ahol 112 lakóház van, 223 be­tétkönyv van. De szép ered­ményt értek el Ormosbányán (Borsod megye), Derékegyhá­zán (Csongrád megyeben), J ász- karajenőn, Pusztavacson (Pest megye). A városok közötti verseny­ben első lett Sztáiinváros, 2. Székesfehérvár, 3. Pécs. Me­gyei versenyben 1. Csongrád megye. A versenyben legjobb helyezést elért községek, vá­rosok és megyék takarékossá­gi aktívái jutalmazásban ré­szesülnek. Az „Ahány ház, any- nyi betétkönyv“ című mozga­lom az értékeléssel még nem fejeződött be és csak buzdítja dolgozóinkat, hogy még többen vegyenek részt az egyéni pénz­takarékossági mozgalomban. Megyénk területén 82 köz­ség csatlakozott a vaskúti pénztakarékcssági mozgalom­hoz. A legjobb eredményt Vú- mosgyörk községben érték el, ahol a községi tanács szívügyé­nek tekintette és támogatta e mozgalmat. Az Országos Ta­karékpénztár 1000 forintos ju­talomban részesítette Vámos- györic község tanácsát és ju­talmat adott a község két leg­jobb aktívájának. A jutalma­kat tanácsülésen nyújtotta át a megyei tanács kiküldötte. Az „Ahány ház, annyi taka­rékbetétkönyv“ versenymozga­lomban szép eredményt értek el Bélapátfalva, Kerekharaszt, Apc, Rózsaszentmárton, Már­káz, Szihalom, Felsőtárkány, Kál, Adács községek tanácsai is. I, ■ Egyre szépül a kardesondi bliiirottbon környéke Karácsond község kultúrott- honának vezetősége pár hó­nappal ezelőtt azzal a felhí­vással fordult az ország falusi kultúrotthoftainak vezetőségé­hez, hogy a lakossággal kar­öltve parkosítsák és tegyék széppé kultúrotthonaik kör­nyékét. Ebben a mozgalomban a kezdeményezőknek kellett példát mutatni. A karácson- diák nem is késlekedtek. Még két hónappal ezelőtt a község kultúrotthona előtti térség, amely egy hold területet tesz ki, a falu szégyene, sártenger colt. A kultúrotthon vezetősé­ge karöltve a községi tanács­csal, a lakossághoz fordult se­gítségért. A segítség nem is maradt el. A karácsondiak nagy szorgalommal fogtak hozzá kultúrotthonuk kör­nyékének parkosításához. Ad­dig nem nyugodtak, míg valóságos virágoskertet nem varázsoltak a kultúrotthon környékére. Nem feledkeztek meg gyermekeik szórakozásá­ról sem, mert a parkban gyer­mekjátszóteret is létesítettek. Ide a hintákat, a felszerelése­ket a kultúrotthont patronáló üzemek: a Gyöngyösi Váltó- gyár, a hatvani MÁV fűtőház és a budapesti MÁV északi főműhely dolgozói készítették el. A karácsondi kultúrotthon vezetősége ezúton is köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a kultúrotthon környékének par­kosításában és széppé tételé­ben segítségükre siettek. Egy éj Velencében Az Egri Vörös Csillag Filmszínház szeptember 16—22-ig az Egy éj Velencében című színes, osztrák filmet tűzte műsorára. Egy szerelmes, bonyodalmas, vidám éjszaka elevenedik meg előttünk Johann Strauss operettje nyomán. MOZIK MŰSORA EGRI VÖRÖS CSftLAG: Szeptember 16—22-iff: Egy éj Velen­cében (osztrák). 19- én, vasárnap délelőtt li-kor ma­tiné: Szép Ifjúság. EGER, DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: Szeptember 16—19-ig: Komédiások (cseh). 20— 21-ig: Béke és barátság (szov­jet). 19-én, vasánap délelőtt matiné li­kőr: Ki lesz a gyrates? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szeptember 16—22-ig: Hűtlen asz­szonyok (olasz). 19-én, vasárnap matiné: Ütközet bé­kében (magyar). GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szeptember 17—22-ig: örökség a ketrecben (német). 19-én, vasárnap matiné: Vihar Grú­ziában (szovjet). HATVAN: Szeptember 16-áll: A vér titka (cseh). 18— 20-ig: Luxustutajon (szovjet). 19- én, vasárnap matiné: Rejtelmes sziget (szovjet). FÜZESABONY: Szeptember 16-án: Halálraítélt hajé (angol). 18— 20-ig: Szicíliai vérbosszú (olasz). 21—23-ig: Kis karmester (francia). 19- én, vasárnap matiné: Furfangos fejedelem (szovjet). Megalakultak megyénkben a népfront járási, városi és községi előkészítő bizottságai Szeptember 12-én, vasárnap a rádió és az újságok közöl­ték a Hazafias Népfront Elő­készítő Bizottságának közle­ményét. Szinte percek, órák alatt jutott el e felhívás me­gyénk városaiba, községeibe és két nap múlva megyénk há­rom városa, hat járása jelen­tette: a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának köz­leménye értelmében megalakí­tották a népfront járási, váro­si és községi előkészítő bi­zottságait. A népfront előkészítő bi­zottságokba mindenütt — a felhívásnak megfelelően — a politikai, társadalmi és tömeg­szervezetek, kulturális szer­vek, üzemek, földművesszö- vetkezetek, termelőszövetke­zetei,', községi termelési bizott­ságok és a békebizottságok képviselőit vonták be. A népfront előkészítő bizott­ságok az elkövetkező időben a hazafias népfront bizottsá­gok megválasztását készítik elő. Szőlészeti szakkör alakult Tódcbrón Tódebrő községben a föld­művesszövetkezet tagjai szőlé­szeti szakkört alakítottak. A A tudomány világából y Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója Száztíz évvel ezelőtt, 1844 szeptember 14-én született Pus­kás Tivadar, aki az első euró­pai telefonközpont és a buda­pesti telefonhírmondó megal­kotásával örökre beírta nevét a technika történetébe. Puskás Tivadar jómódú, szé­kely családból származott. A bécsi Theresianumban nevel­kedett, az előkelő élet azon­ban nem igen vonzotta, szí­vesebben foglalkozott már ek­kor is a műszaki tudományok­kal. Apja halála után pedig végérvényesen eldöntötte, hogy gyakorlati pályára lép. Mivel Magyarországon nem tudott érvényesülni, 1869-ben, mint mérnök, a Keleti-vasút építé­sénél a londoni Waring Test­vérek cégnél vállalt munka­kört. A vasútvonal átadása után Bécsben dolgozott, ké­sőbb bejárta Amerikát, majd Európába visszatérve megis­merkedett az abban az időben feltalált Hughes-féle betűtáv­íróval. Éppen a Hughes-féle távíró­val kapcsolatos központi kap­csolórendszer kidolgozásával foglalkozik, amikor értesül ar­ve fogadta ezt a tervet, az ese­mények azonban rövid időn belül igazolták Puskás Tivadar zseniális meglátását, mert a telefonközpontok rohamosan elterjedtek az egész világon. 1878-ban visszatért Ameri­kából és Párizsban létrehoz­ta Európa első telefonközpont­ját. A budapesti telefonháló­zat és telefonközpont meg­építése az akkori kormánykö­rök maradisága és nemtörő­dömsége miatt már sokkal na­gyobb nehézségekbe ütkö­zött. 1881 februárjában mégis megépült az első vonal, május 1-én pedig átadták a közfor­galomnak az első telefonköz­pontot is, mely 10.000 előfize­tőt fogadott be. Puskás Tivadar már ebben az időben foglalkozott másik jelentős találmányával, a tele­fonhírmondóval, amelyet elő­ször Párizsban mutatott be, 1881-ben. 1893-ban Budapes­ten ki is építették a telefon- hírmondót, amellyel több mint 30 évvel előzte meg a rádió által megvalósított szórakoz­tató műsor gondolatát. A telefonhírmondó elve lé­nyegében ugyanaz, mint a ról, hogy Amerikában Bell Graham, süketnéma intézeti tanár feltalálta a telefont. Pus­kás Tivadar azonnal felis­merte az új találmány jelentő­ségét, áthajózott Amerikába, hogy a Bell-féle telefont a helyszínen tanulmányozza. Bell találmányának haszno­sítására az akkor már világ­szerte ismert Edisont kérte meg, aki némileg módosította is annak szerkezetét, de a gyakorlati alkalmazására nem talált megoldást. Edison kez­detben az új találmányban nem látott egyebet, mint va­lami újabb „távíró“-félét, amellyel most már élőszóval lehet az egyik állomásról a má­sikra híreket továbbítani. Puskás Tivadar, aki rövide­sen Edison munkatársa lett, elsőnek vetette fel a telefon- központ gondolatát. Olyan köz­pontot tervezett, amelybe tet­szésszerinti számú előfizető kapcsolható be, tehát A elő­fizető nemcsak B-vel beszél­het közös vonalon, hanem C, D, stb. előfizetőkkel is. Az egyes vonalak összekapcsolá­sát a telefonKözpont alkalma­zottai végzik. Edison kétked­telefoné, azzal a különbséggel, hogy mikrofonok csak a köz­pontban vannak és így csak a központ beszélhet az előfize­tőkhöz. A központon keresztül kötötték össze az előfizetők vonalait az operaházzal, hang- versenyteremmel, stb. Termé szetesen a kivitelezésben né­hány műszaki problémát is meg kellett oldani, ezeket itt nem említem. A részleteiben nagy leleményességgel kidol­gozott rendszer hosszú időn keresztül kifogástalanul mű­ködött és annak idején nem egyszer fölkeltette a külföldi szakkörök érdeklődését is. Kezdetben a telefonhírmondó csak „beszélő újság“ volt. Jó­val később fejlődött ki a mai rádióhoz hasonlóvá. Népsze­rűségére jellemző, hogy 1930- ban — tehát már a rádió ide­jében — 10.000 előfizetője volt. Puskás Tivadar már nem ér­te meg zseniális alkotásának széles körben való elter­jedését, mert egy hónappal ké­sőbb, ahogyan a telefonhírmon­dó megkezdte adását, 1893 március 16-án meghalt. Somos János főiskolai adjunktus belépési nyilatkozatokat eddig már közel 20 dolgozó paraszt írta alá. A földművesszövetke- zet a megye adottságának megfelelő tervezetet dolgozott ki, melynek alapjáéi az értéke­sítést és felvásárlást a szakkör részére biztosítják. Emellett gondoskodnak agrotechnikai támogatásról is. (Süveges Be­nedek) ÜJ létesítmények Egerfarmoson 172 ezer forin­tos beruházással új fúrott kút létesült. Ugyancsak új kutat kapott a füzesabonyi gépállo­más is, a 86 ezer forintos be­ruházásból. Mindkét kutat a közeli napokban adják át a dolgozóknak. Egyre nő a mozilátogatók száma A nyár folyamán nemcsak a városi, de megyénk kisebb mozijaiban is igen sok érde­kes és szép filmet mutattak be. Különösen augusztus hó­napban nőtt meg a moziláto­gatók száma. Ebben a hónap­ban megyénkben 258.011 láto­gatója volt filmszínházaink­nak. Egerben a Vörös Csillag mozinak 35.051, a Dózsa film­I színháznak 8947 látogatója volt augusztus második felé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents