Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-16 / 73. szám

1954 szeptember 1«. csütörtök. NÉPÚJSÁG Ők is szeretnék, ha a gép megkönnyítené munkájukat A köveket is kiforgatja az eke. Kézierővel, vagy igával ezt sem lehetne eredményesen elvégezni. gép jó munkát végez még a régebben használhatatlan Sár­hegy oldalában is. Mindany- nyian látni szerették volna a gépet. A körzet pártszervezete, a Magyar-Szovjet Társaság segítségükre sietett és öt dol­gozóval együtt elmentek Aba- sárra megnézni a gépet. Egész úton a Sztalinyecről beszélgettek. Abasáron azután valamennyien két szemükkel győződhettek meg. hogy a nagy hernyótalpas gép valóban jó munkát végez. Beszélget­tek azokkal az abasári gaz­dákkal is, Előházi Ernővel, A Sárhegy oldalán szovjetgyártmányú Sztalinyec fordítja a Eperjesi Alfréddal, meg a töb- földet. Az egriek a gép munkáját figyelik. bivel, akiknek már dolgozott Jobb munkát várunk Petőfi allűrétől A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt dolgozói csatla­kozva a csolnoki bányászok felhívásához — azt határoz­ták el. hogy november 7-e tiszteletére újabb 5000 tonná­val segítik a lemaradó trösz­tök adósságának törlesztését. De a bányásznap előtti lelke­sedés most hanyatlóban van a mátravidéki trösztnél, kü­lönösen a Petőfi-altáró bányá­szainál. A figyelmetlen bizto­sítás eredményeképpen ebben az aknaüzemben a két legna­gyobb frontfejtés összement, s így az altáró hétfő reggelig esedékes havi tervét csupán 62 százalékra teljesítette. A rossz munka érezteti hatását a tröszt teljesítményében is. A többi aknaüzem dolgozói — mint például a gyöngyösi XII-es akna, melynek bányá­szai 108 és a szűcsi Xl-es ak­naüzem, ahol esedékes havi tervüket 106.2 százalékra tel­jesítették — hiába feszítik meg erejüket, mert Petőfi- altáró lerontja a teljesít­ményt. A Petőfi altáró bányászai, akik ez évben a legtöbb terven fe­lüli szenet termelték a trösz­tön belül, most a tröszt ered­ményét a havi tervteljesítés­ben 21.6 százalékra rántották vissza. Az altáró bányászai és műszaki vezetői kövessék a többi aknaüzem bányászait, akik lelkiismeretes és pontos bányabiztosítás mellett a bá­nyásznap után is becsületesen helytállnak a tervte'.jesítés- ben. Kelemen I>ajos, Szered! Lajos, Mezei József mintagazda és Szeredi László egri egyénileg dolgozó parasztok az abasári oltványtelepet nézik. üjlőrincíalván hiányzik a kommüRista példamutatás Ujlőrincfalva nagyon lema­radt a tojás- és baromfit) e- gyiijtési terv teljesítésében. A hátralékosok kimutatását vizs­gálva. feltűnt, hogy akiknek példát kellene mutatni, a part­tagoknak és tanácstagoknak, azoknak is hátralékuk van. A helyi pártszervezet hat tagja és tíz tanácstag két és fél má­zsa tojással, 44 kiló baromfi­val tartozik az első félévről. Ha csupán a párttag és tanács­tag hátralékosok rendeznék Nagy szakértelmet igényel az oltványnevelés. Valiskó János abasári dolgozó paraszt 40 ezer oltványt nevel. Vizet enged a vesszőkre. A látogatók és az abasári dolgozó parasztok a gép munkájáról beszélgetnek. a gép Elmondották, hogy az utóbbi napokban 1000 négy­szögölet szántott fel, ide majd saszlát telepítenek. A gép ve­zetője pedig arról beszçlt. hogy alig tud a sok igénylésnek eledet tenni. Hazafelé minden gazda ar­ra gondolt, milyen jó lenne, ha Egerbe is küddenének egy ily&n gépet. Idehaza elmond­ták. amit láttak, s máris 40 gazda jelentkezett, akinek szó­ló alá kellene fordítani. De biztos lenne a későbbiekben még több is. Most már a ta­nács segítségét várják és re­mélik, hogy Egerbe még a hűvös idő beállta előtt meg­érkezik a Sztalinyec. meg­könnyíti a parasztok munká­ját. Luzsi Antal IV. körzet párttitkára beadásukat, a község háromne­gyedévi tervében több, mint 10 százalékos emelkedés lenne. Baj van a példamutatással a vezetőség részéről is. Ambrus János párttitkár négy és fél kilogramm tojással, három és fél kilogramm baromfival ma­radt adósa államunknak, s az ő „példáját“ követve Bak La­jos párttag 24 kiló tojással, három kiló baromfival tarto­zik. Nagy mennyiségű hátralé­ka van még Nagy István, Tóth Sándor, Danyi Imre pártta­goknak is. A tanácstagok közül Török István, Alázatos József, ifjabb Danyi Mátyás tartozik legtöbb tojással és baromfival. A község dolgozó parasztjai joggal elvárják, hogy a falu vezetői s tanácstagjai teljesít­sék állampolgári kötelességü­ket. Pajzs József járási ellenőr Tagjelölt lettem Az egercsehi bányaüzem pártszervezete augusztus 21-én rendes havi taggyűlést tartott, melyen én, mint fiatal sztahano vista is részt vettem. A pártszervezet vezetősége értesített, hogy helyesli tag jelölt felvételi kérelmemet, s a tagság elé terjeszti. Öröm és büszkeség töltött el, amikor a pártbizottság titkára, Szecski, elvtárs. a második napirendi pontként a tagság elé terjesztett: tagjelölt felvételi kérelmemet. Elmondotta, hogy a pártbizott­ság javasolja a felvételemet, mert a termelésben és a politilMi\ munkában is úgy kivettem a részem, hogy 18 éves korom elle-1 nére is felvehetnek a munkásosztály élcsapatának sorai közé. A tagság egyltangúlag megszavazta fölvételemet. Nagyonj boldog vagyok, hogy én is tagjelöltje lehetek az eaercsehi bánya pártszervezetének, azon leszek, hogy jobb munkával példát mutassak bányásztársaimnak, hogy idővel ők is kiérde­meljék azt a nagy tisztességet, hogy a párt tagjai lehessenek Ország b. András sztahanovista vájár, Eger csehi 5 Pedagógusok és szülők a gyermekekért Most, a tanítási év kezdetén az iskolákban új lendülettel kezdődött meg a munka. A nevelők és à tanulók rö­viden lemérik az előző év eredményeit, hiányosságait és ezek alapján kezdik meg nagy munkájukat. Ebben az évben pedagógusaink, gyer­mekeink és nem utolsó­sorban a szülők, többet vár­nak az iskolától. A tanév első napjától kezdve jól ki kell használni minden percet, min­den órát. Ahhoz, hogy az isko­lában pedagógusaink és gyer­mekeink valóban jó munkát végezzenek, szükséges a szülök támogatása, a szülői munka- közösség munkája. Az iskolai szülői munkaközösségek már több éve működnek, s elmond­hatjuk, minden évben jobb munkát végeznek uedagcgu- saimkkal a gyermekek nevelé­sénél. Ferencfalvi Kálmánné gyön­gyösi pedagógus azt faja: ..Mi. pedagógusok eddig is bebizo­nyítottuk, hogy megfelelünk hivatásunknak és ezután, ha lehet, még jobban igyekszünk mindent megtenni a ránkbí­zott legdrágább kincsért: a gyermekért“. Nemcsak Ferenc­falvi Kálmánné, de minden pedagógus ezekkel az érzések­kel eltelve lát munkához. MNDSZ-szervezeteink is se­gítik a szülői munkaközössé­gek megszervezését és azok munkáját. Beszélgetnek az üzemekben, munkahelyeken azokkal a szülőkkel, akiknek iskolás gyermekük van. El­mondják. milyen szép feladat a gyermekek és a pedagógu­sok munkáját elősegíteni, y Csikós Istvánná, Eger város MNDSZ elnöke így ír a szülői munkaközösségekről: „A tanév első napjától városunk isko­láinál megkezdték munkájukat a szülői munkaközösségek. Lelkes, jó munkájukat ne hagyjuk visszaesni, fokozzuk az érdeklődést minden szülő­ben az iskola iránt. Beszél­jünk a múlt évi jó és rossz tapasztalatokról. Arról, mi az, ami a múlt évben elősegítette gyermekeink és pedagógu­saink munkáját. Beszélgeté­seink során hozzuk fel a jó példákat. így az egri VIII. számú iskola szülői munkakö­zösségének jó munkáját, kik egész évben segítették az isko­lát és az évzáró előtt jól sike­rült karnevált rendeztek, s az ezer forintos bevételt az isko­la szépítésére fordították. Vagy a közgazdasági technikum szü­lői munkaközösségét, amely több mint 10 ezer forintot for­dított az iskola szépítésére“. Nemcsak a% iskolákban vi­gyázunk féltő gonddal legdrá­gább kincsünkre, a gyermek­re, hanem az óvodákban is. Az elmúlt évben Eger város óvodáinak szülői munkaközös­ségei is jó munkát végeztek, az óvoda szépítésétől a gyer­mekjáték készítésig minden munkából kivették részüket. Csikós Istvánná szavai a szülői munkaközösségekről így hangzanak: „Ne csak a pedae gógusok dolga legyen a gyer­mek tanítása, nevelése, vagy csak a szülőké otthon, hanem mindkettőjüké közösen, mindig* Okos, művelt, becsületes, ki­váló jellemű embereket aka­runk nevelni és |ez csak az igazi közös munka alapján, pe­dagógusaink együttműködésé­vel lehetséges. A mi gyerme­keinket közösen nevelje a csa­lád és az iskola, ezért szük­séges a szülők és pedagógusok együttműködése, vagyis a szü­lői munkaközösség“. E gondolatot Bógyi Kálmán, a megyei tanács oktatási osz­tályának dolgozója így folytat­ja Makarenko a nagy szovjet nevelő szavaival: „A gyermek nevelése életünk fontos terü­lete. Ök teremtik meg majd a történelmet. Gyermekeink a jövendő apák és anyák és ők is gyermekeik nevelői lesz­nek. Gyermekeink a mi öreg­ségünk, a helyes nevelés a mi boldog öregkorunk, a rossz ne­velés a mi jövendő bánatunk, könnyeink, bűnünk a többi emberekkel szemben, az or­szággal szemben“. Rövid, de tartalmas és mély gondolatok ezek. Most, a tanév és az egész nevelői munka kezdetén va­gyunk, de máris szükséges, hogy pedagógusaink együttmű­ködve a szülői munkaközössé­gekkel, a tanítási év 10 hó­napján át igazi, becsületes, művelt és hazafias polgárokat neveljenek társadalmunknak. Bányász dolgozók az iskoláért A Mátravidéki Szénbányák Rózsaszentmártoni üzeme az utóbbi napokban tanúságot tett arról, hogy a termelés ál­landó emelése mellett szivén viseli a dolgozók gyerekeinek sorsát is. Dorner Lajosné, a szülői munkaközösség elnöke és Mátra Ferenc kezdeménye­zésére több, mint 25 községi éo üzemi dolgozó gyűlt össze a tanácsházánál, hogy megbe­széljék, mit lehetne tenni az iskola fejlesztése, szépítése, egészségesebbé tétele érdeké­ben. Ennek a munkának ered­ményeképpen már megjelen­tek a villanyszerelők, asztalo­sok, lakatosok, hogy áldozat­kész munkával kijavítsanak minden hibát. A munka és anyag 2500 forint értékű. Emellett elhatározta az üzem pártszervezete és vezetősége, hogy a tanév folyamán is vé­gigvizsgálják az iskolát és az adódó hiányosságokat kijavít­ják. A szülői munkaközösség Dorner Lajosné lelkes mun- kaja nyomán nekilátott a tan­termek és a folyosó szépítésé­nek. A bábcsoport munkája révén kerültek tiszta fehér függönyök az ablakokra. A bányaüzem és a szülői mun­kaközösség ígéretet tett arra is, hogy aktív módon résztvesz a tanulók nevelésében. FÁCÁN JÁNOS igazgató Rózsaszentmárton Októberben miihiekundos robbantással omhsitják a szenet A rozsai IX-es akna egyik iro­dai szobájában, az asztalnál mélyen olvasásba merülve, ül az igazgató. Juhász András, előtte kéktáblás könyv fekszik kinyitva, melynek lapjai elárul­ják, hogy kevés kézben fordult még meg. A könyv Kóta József munkája, a Lőmesíer. Többször gondoltak már arra, de valójában csak augusztus­ban határozták el véglegesen, hogy ebben az aknában, a' gyúj- tózsinóros robbantás helyett áttérnek a millszekundos rob­bantásra. Legtöbb bányánkban ez még ismeretlen, régebb idő óta csupán Tatabányán alkal­mazzák. Ezért mielőtt beveze­tik, szükség van a tapasztalat- cserére. A választás Nagy Ist­ván és Gnád János lömesterre esett, és a vezetőség úgy hatá­rozott, hogy egy hetet töltenek Tatabányán és megszerzik a gyakorlatot, megismerkednek a robbantás legfontosabb tudni­valóivá!. Most néhányat lapoz az igaz­gató, és a könyvnek azt a részét tanulmányozza alaposabban, ahol az előző robbantással szembeni előnyét tartalmazzák a sorok. Szükség van erre, hiszen szükséges, hogy mindenkivel megértessék, miért változtatnak a régen használt módszeren. A millszekundos robbantás olyan erőket idéz — olvassa — amely­nek hullámai a szénfal rétegei­ben nem tölcséreket vájnak ki, hanem egyenletesen az egészet leomlasztják. A szenet azután nem vágják hátra, hanem a szénfal mellett marad, egyenle­tesen aprózva. Az is egyik jó tulajdonsága, hogy nem rázza meg a tetőt és a falakat, Mire a két lőmesíer megérke­zik a szerzett tapasztalatokkal, akkorra már a 8-as frontrész dolgozói is megismerkednek a millszekundos robbantás elméle­ti tudnivalóival, erről addig több előadást hallhatnak. Lázas izgalommal, kíváncsian várják október hónapot, amikor ők is bevezetik munkájukba, az egész­ségükre is teljesen ártalmatlan új robbantási módszert, Az egri IV. körzet gazdakö­rének tagjai esténként gyak­ran összeülnek, beszélgetnek munkájukról, terveikről. Az elmúlt- estéken nem egyszer szóbakerült a szőlőtelepítés és azt is elmondották, hogy a földfordítás miatt bizony már többször kevesebb területet alakítottak át szőlőtermővé. Úgy határoztak, hogy most néhányan megint szőlőt tele­pítenek. Ahogy így beszélget­tek, valaki eljutott hozzájuk az Abasáron földfordítási munkákat végző szovjet gyártmányú Sztalinyec híré­vel. Elmesélte nekik, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents