Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-19 / 65-66. szám
2 1954 augusztus 20. péntek NÉPÚJSÁG A NÉPÚJSÁG BRIGÁDJA JELENTI: Mi az oka a lemaradásnak, hogyan lehet azt felszámolni Egercsehi bányán A „Népújság” szerkezsősége az Illetékes szervek bevonásával vizsgálatot tartott az Egercsehi bányán, hogy felderítse, ml az oka a bánya súlyos lemaradásának, milyen lehetőségek vannak a lemaradás felszámolására. II. Rendet kell teremteni a bányában Ennek első lépése a normális munkakörülmények megteremtése. A VII-es ereszke nem szükségszerűen vizes. A vízlevezető csövek és árkok rend- behozatalával lehet segíteni a bajon. A vágatok szélén ássanak 30 méterenként csille nagyságú víz- és iszapgyüjtő medencéket, ahová a víz lefolyik és összegyűl. A vízgyüjtés munkáját egy ember elvégzi. A víztelenítés után a kaparószalag nem túrja a sarat, a szállítószalag sem kopik olyan mértékben. Egy másik javaslat szerint deszkával, vagy lemezzel is meg lehet védeni a gumiszalagot a felülről becsepegő víztőL A sok meddő, használt és hulladékanyag kitakarításával biztosítani tudják a frontfejtés zavartalan kiszolgálásához szükséges vágatszélességet. A munkakörülmények javítása érdekében a szellőzőberendezések működtetésével tökéletessé kell tenni a levegőellátást, hasonlóképpen az ivóvízellátást is. A vállalat íomérnöke, Láng elvtárs vállalta, hogy 48 óra alatt rendet teremt a bányában, elhárítja a termelést gátló körülményeket, ha addig nem kell a tarvet teljesíteni. Szerinte a rendteremtés és a gépek javítása után egész hónap folyamán semmi zavar nem lesz. önálló kezdeményezés, szép elgondolás ez. Várjuk a hatását. Egy másik elgondolás szerint naponta egy harmadban csak fenntartási és javítási munkákat kellene végezni, ez biztosítaná a másik két harmad zavartalan termelését. A terv így is teljesíthető lenne. A munkaerők átcsoportosításával növelni kell a produktív létszámot. Rendet kell tehát teremteni a bánya belsejében és szervezet- ségében egyaránt. Lent a VII-es fronton hallottuk: a múltban az egyik dorogi bányaigazgató a vizes bányában olyan rendet és tisztaságot követelt, hogy félcipőben járt le oda. Miért ne tudnánk ma a saját bányánkban nem a kapitalista igazgató, hanem mindannyiunk érdekében rendet és tisztaságot teremtem? Mitől függ a műszakiak tekintélye? Sok a panasz a műszakiak munkájára. Nem érzik feladatuk fontosságát, nincs tekintélyük, nem tudnak a termelés parancsnokai lenni. Szó nélkül tűrik a lógásokat, fegyelmezetlenségeket, nem tekintik személyes ügyüknek sem a bánya, sem a dolgozók érdekeit. Elnézőek, éppen ezért nincs tekintélyűk a-7 elvesztett tekin- té... jgazerz. ének módjai: a szeméivé'-- { damutatás, a dolgozók «e . őse, a% műszaki feltételek biztosítása, a dolgozik óinak, apró-cseprő :ése. A tekintélytartásnak nem kevésbbé fontos eszköze a határozott követelmények felállítása, azok végrehajtásának ellenőrzése, a mulasztók felelősségrevonása. így lesz minden aknász, front- mester, körletvezető és felügyelő a helyzet ura, a termelés igazi parancsnoka. A katonaságot az jellemzi, hogy ott rend és fegyelem van. Ezt biztosítja a parancs és annak végrehajtása. A bányász is katona, a termelés katonája. Egetvjsehifién azonban nem mernek „parancsot“ adni. A főmérnök elvtárs például a bánya rendbehozásához csak kérte a gépműhely támogatá- I lessége azt határozott sát, pedig neki joga. sőt köte- | rancsban“ utasítani. Műszaki intézkedések „pa A kapitalista rendszer igen korszerűtlen és rendezetlen bányát hagyott Egercsehiben. Kiterjedéséhez mérten igen j kevés, mintegy 150 méter hosz- szú az összes fejtési homlokhossz. A mostoha helyzet közepette is jól állják a sarat a derék vájárok. Napi fejteljesít- ménvük átlagosan 50 mázsa. Mégis a sok üzemzavar és műszaki hiba mellett nem tudják a tervet teljesíteni. A fő- és a fejtési szállító vágatok nincsenek úgy elkészítve, hogy azokon keresztül biztosítani tudnák a termelés menetének zavartalanságát. Műszaki intézkedések egész sorozatára és azok megvalósítására van szükség minden téren. Alkalmazzák a jó, és bevált módszereket. A melegcsákánv- váltás ne csak papíron legyen meg, hanem a munkafegyelem pontos betartásával használják ki a 480 percet. Egercsehiben azelőtt igen eredményesen alkalmazták a ciklusos módszert Akkor élüzem volt a bánya. Vezessék be most is. A front fejtéseken kevésbbé, de a vas tag szénben való elővájásnál sikeresen alkalmazhatnák a millszekundos robbantást. Próbálják meg. A jövőévi többtermelés ígérete a bánya feltárás. Fokozott gonddal végezzék el az év végére a nagytelepi vastag szén feltárását, valamint a vágatok kihajtását. A hazafelé haladó fejtés módszerének alkalmazásával szép teljesítményt nyújthat Egercsehi. Alkalmazzák továbbra is a TH gyűrűs ácsolásokat, hiszen a tröszt és a minisztérium biztosítja az ehhez szükséges anyagot. Centralizálni kell a szétszórt termelést, s így az előkészített új frontok indulásáig is biztosítani kell a terv teljesítését. A gépek karbantartása Öröm és jó érzés nézni a gépek munkáját. A jól működő gép rengeteg munkától, fáradságtól menti meg a bányászokat. A gép segít az emberen Egercsehiben is. sajnos az ember itt nem viszonozza ezt a segítséget. Az üzemzavarok, géphibásodások magas százalékáról már tettünk említést. Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a helyzetet. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt naponta 1300 vagon szenet termelő, sok géppel dolgozó nagyüzem. Karbantartó személyzete mégis csak 30— 40 fő. Egercsehi ehhez képest napi 36 vagonos tervet teljesítene, gépe igen kevés, és a karbantartók száma pedig 90. A sák „bába“ azután itt valóban nem törődik a „gyerekekkel“, sem a gépműhelyben, sem a bányában. Mindenki csak a másikra vár. sénki se felelős semmiért. Szerencsésnek mondhatja magát a bányában az a csapat, amely egy karbantartó lakatost tud fogni, ha elszakad a gumi, vagy a kaparószalag. A gépműhelyben előfordul, hogy egy-egy dolgozó nyolc óra alatt készít el olyan szellőzősapkát, melynek munkaideje fél óra. A munka megjavításának első lépése — bármilyen furcsán hangzik is — a karbantartók számának csökkentése. Minden egyes.embert felelőssé kell tenni a rábízott munkáért, s a bányában egy-egy lakatost egy bizonyos gépegységért úgy, hogy gépi hibából a termelésben ne legyen zavar. Eddig sajnos ezt nem tették, nem fordultak senkihez határozott követelésekkel, s nem is történt felelősségrevonás. Rákosi elvtárs a III. pártkongresszuson a következőket mondotta ezzel kapcsolatban: „Növelni kell a gazdasági vezetők felelősségét, s ennek érdekében meg kell sáifjóritani j felelős- ségrevonást az elkövetett hibáikért és mulasztásákért.“ (Folytatjuk.) 4/riLÁM< (Számos községünkben a dolgozó parasztok egyrész« csak részben teljesíti beadási kötelezettségét, gondolván, hogy ez is elég: az az egy-két kiló nem számít.) — De eladó kartárs. ennek a nadrágnak csak az egyik szára van meg, egy jő rész hiányzik belőle... — Ugyan kérem, az az egy-két centi nem számít! «XiOaaXJCyVXjCXXXJCJOOÖDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOíXX^OOOOCOOOOCXXOOCXÍOOCOCXXCiOOCOOOOÖOOOOŰ* Tanácsaink elintézték Bódi István, maklártályai lakos, régebben megrokkant. A kétgyermekes családapa felesége hirtelen meghalt, és igen nehéz anyagi körülmények közé került. A községi tanács segítségére sietett, 500 forintot utalt ki, a megyei tanács pedig 250 forintot, egyszeri gyorssegélyként. ★ NAGY JÓZSEF, hevesi lakos, panaszt tett a községi tanácsnak, hogy magas a beadási kötelezettsége. A tanács megvizsgálta panaszát és megállapította, hogy a kivetés helyes és jogos, tehát törölni nem lehet. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy Nagy József, aki a j'árási tanács szerint kétlakinak volt feltüntetve, állandóan a mezőgazdaságban dolgozik. Ezért adójából 223 forintot elengedtek. ★ (VAGI' JANOS, kompotti lakosnak is volt kérelme A községi begyűjtési megbízott, beadási kötelezettséggel terhelte, holott, csak egy katasztrális hold haszonbérlete van. A tanács utánanézett Nagy János kérelmének, és az lett a megállapítás, hogy ebben az esetben a begyűjtési megbízott tárt el helyesen, mert egy hold után is jár beadás. így a beadást nem törölhették. A munkás-paraszt szövetség további megszilárdításáról tárgyalt a füzesabonyi járás pártaktíva értekezlete (Tudósítónktól.) Az elmúlt héten a füzesabonyi járási párt-végrehajtóbizottság pálrtaktívaértekezletet tartott. A pártaktíva számot vetett a párt III. kongresszusa határozatai megvalósításáért végzett eddiigi munkával és megmutatta azokat a legfontosabb tennivalókat, melyeket a határozat megváló sításáért végezni kell. A mezőgazdaság fejlődése és a munkás-paraszt szövetség Jó néhány fontos kérdéssel foglalkozott az értekezlet, de különösen nagy, helyet kapót! mind a beszámolóban — ame lyet Zeke Sándor elvtárs, a párt végrehajtóbizóttság titkára mon dott e1 — mind a hozzászólál sokban a járás mezőgazdaságán nak fejlődése és a munkásparaszt szövetség. Dolgozó parasztjaink az idén jobb munkát végeztek, mint az elmúlt évben. Éppen ezért — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — gabona- termésük állaga csaknem eléri a múlt évit, a kapások pedig a nagyobb területen végzett trágyázás. « gondos növényápolás nyomán gazdagabb termést ígérnek, mint az előző évben. Az aratás ideje 10 nappal rövidüli ebben az évben, a behord äs be feiezés előtt áll, a másodvetési tervet — me'y igen alacsony volt — jelentősen túlteljesítették. A csét>lés is megfelelő ütemben halad, egyre emelkedik a cséplőgépek napi teljesítménye Lemaradás a tarlóhántásban mutatkozik, a járás mindössze 34.5 százalékra teljesítette tervét Erőteljesen fejlődnek az őszi nagycsatából győztesen kikerüli termelőszövetkezetek. A szervezettebb. fegyelmezettebb munka, a családtagok bevonása most t több termékben jelentkezik. A poroszlói Béke tsz — mint ahogy elnöke beszámolt a párt- aktívának — az elmúlt évben 42, most pedig 24 nap alatt végzett az aratással és augusztus 20-ra a cséplést is elvégzik. A termelőcsoportok jó munkájának eredményié, hogy — előreláthatólag — a csoporttagok jövedelme ez évben meghaladja a múlt évit. Amíg az elmúlt évben átlagosan egy munkaegységre 3.52 forint. 3 kiló búza 1.54 kiló árpa jutott, addiig az idén: 3.52 forint készpénz helyett 12 forint, 3 helyett 4 kiló búza és 2.64 kiló szálastakar - rnány helyett több mint három kilót kaptak a tsz-tagok. Mindezeket látják a kívülálló dolgozó parasztok és a volt csoport- tagak is. ezért többen kérik felvételűket a csoportba. A poroszlói Béke tsz-be több közép- paraszt be akar lépni és az ősszel kilépők között is van. aki vissza akar menni. A legtöbb csoportban örömmel fogadják a belépőket, mert szükség van a dolgos kézre, a besenyőtelki Béke Útjában és az eger- farmosi Uj Barázdában azonban — helytelenül — nem akarják visszavenni azokat, akik megbánták, hogy kiléptek. Az értekezlet világosan megmutatta: a mezőgazdaságban elért eredményeket a munka s- osztály segítségével érték el. Többen hangsúlyozták, hogy a két testvérosztálvi szövetsége az elmúlt évben erősödött. S a kongresszus megmutatta a munkás-paraszt szövetség további szilárdulásdnak útját is. Fel kell lendíteni a mezőgazdaságot, fo: kozni a teiméshozamot a munkásosztály segítségével — fokozottabban kell támogatni egymást a két szövetségesnek. A parasztság azzal járul hozzá a szövetség szilárdításához, ha minél többet termel, teljesíti kötelességét az állam iránt és egyre bőségesebb árut visz a piacra. A munkásosczíály pedig egyebek között azzal is. hogy mind több iparcikket, mezőgazda-sági eszközt gyárt a falu számára. Ennek a helyes kapcsolatnak kezdeti eredményei már mutatkoznak a járásban. A parasztság egyre több terméket ad el. vásárlóerejének növekedését és egyben a munkásosztály nagyobb segítését világosan mutatja a íöldlmüvesszövetkezetek forgalma. A járás területén lévő földművesszövetkezeti boltok forgalma 1954 első fe’ében 1953 első feléhez viszonyítva hat millió 185 ezer forinttal — 36.8 százalékkal — növekedert. Mint ahogy az értekezlet rámutatott, van még tennivaló a szövetség erősítésében. Igen sok volt a panasz a. cséplőgépek állása miatt, több mezőgazdasági kisgép kellene, a falura küldött egves árucikkek minősége terén is van javítani való. De volt szó a parasztság feladatáról. a falu feladatáról is. arról, hogy sokam nem látják még a munkás-paraszt szöve'- ség másik olda'át, azt az oldalt, amelyik a dolgozó parasztság kötelességét határozza meg. Fényesen bizonyítja ezt az adófizetés, a begyűjtés. Igen sok dolgozó paraszt nem fizeti rendszeresen adóját és mintegy ötezerre tehető azoknak a száma, akik még ebben az évben egy- áltálátn nem fizettek adót. Nem jobb a helyzet a begyűjtésben sem. A járás dolgozó parasztjai évi beadásukat sertésből mindössze 21, marhából 53. tejből 38, baromfiból 19, tojásból 48 százalékra teljesítették. A ga- bomaibegivüjtésben sem büszkél- kediiet a járás. Több mint 450 olyan termelő van, -aki bár teljességében elcsépelt, mégis csak részben teljesítette gabonabeadását, 163 pedig egyáltalán nem. Legtöbb hátralékos Tódeb- rőn és Feldebrőn van — több mint 100 részlegies és 50 teljes hátralékos. Es ezek a mulasztók éppúgy élvezik a munkásosztály segítségét, mint a becsületes teljesítők. Nem kevés azoknak a száma sem, akik jogtalan kedvezményekkel akarták megrövidíteni, becsapni a munkásosztályt, a szövetségest. Ezidáig mintegy 26 vagonra tehető az a mennyiség, amellyel meg akarták rövidíteni az államot. Mi az oka a lemaradásnak a begyűjtésben? A beszámoló és a vita is figyelmeztetett arra, hogy az állami szerveknek többet kell tö- rödniök a beadással. Gallyas István elvtárs, a szihalmi párt- titkár elmondotta, hogy községükben a tanács nem él a törvény által biztosított jogával a mulasztókkal szemben. A hátralékosok száma egyre növekszik, a felelősségrevonáls annál kevésbbé. Egyes tanácsvezetők úgy gondolják, hogy akkor nő a tekintélyűk, ha elnézik a törvényszegést. S hogy ez mennyire helytelen, a pártaktiva igazolta. Többen elmondották, hogy akkor nő csak a tanács tekintélye, ha a falu látja, hogy vezetői nem tűrik a törvényszegést, a spekulációt, hogy a becsületes dolgozó parasztok nem szeretik az olyan államot, amelyet be lehet csapni. Az ellenség — elsősorban a kulák — izgat a beadás ellen. S nemcsak izgat, hanem szabotálja is a beadást. Adóban is legtöbbel a kulákok tartoznak — Szthalmon egy-egy kulák 25—30 ezer forinttal adósa az államnak. A munka ütemét is igyekszik hátráltatni a« ellenség. Szihal- mon, ahelyett, hogy a tartóhán- táist végezték volna, fuvarba jártak a kulákok. A poroszlói állami gazdaságból a kulákok igyekeztek 60—100 forintos napszámmal elcsábítani a dolgozókat és ezért a napszámért kora hajnaltól késő estig dolgoztatták azokat, akik hal Igáitak a csábító szóra. A kulákok igyekeznek mindenhol ártani: több helyen úibó! nagy mennyiségben vásárolják fel a lisztet. Sarudon például egyes kulákok 100—150 kiló lisztet vesznek, hogy zavart idézzenek elő az áruellátásban. Általában tapasztalható, hogy eltúlozzák az egyes helyeken mutatkozó alacsonyabb termést. Pártszervezeteink, népnevelőink nem szádnak 6zembe a kulák híresztelésekkel. Pedlig, ha egyes helyeken alacsonyabb is a termésátlag, mint az elmúlt évben, semmi ok a kétségbeesésre, hisz a ka pások pótolják az esetleges kiesésit. Kompolton. az Uj Barázda termelőszövetkezet tagjait azzal akarta elvonni az ellenség a munkától, hogy azt híresz- telte: olyan tesz a termésük, hogv éhenhalnak. A szorgalmas tagok alaposan rácáfoltak erre. Nem sajnálták a földtől a műtrágyái, a munkált és holdanként átlcu/ 8.5 mázsás búzát takarítottak be földjükről, mig az egyéniek csak hét mázsát. A poroszlói állami gazdaság igazgatója is beszámolt: lényeges csökkenés nincs a termésátlagban. Meggyőző, sokoldalú agitációtl Megemlítette a beszámoló és a hozzászólók is foglalkoztak azzal, hogy nem kielégítő a já r ás ban az agitáció. Többen bí r állt álk a p árt-végreh aj tóbi zott sápot, mert nem ad megfelelő se gítséget a nevelőimunkához, nem látja el megfelelő érvelőiéi a népnevelőket Pedig soha nem volt olyan szükség az okos, meggyőző, helves érvelésre, mint napjainkban, mikor a HL kon gresszus megvalósításáért, az új szakasz politikájának sikeréért folyik a harc. A pártaktívaérte- kezlet választ adott arra, hogyan magyarázzuk meg a dolgozó parasztoknak, hogy a beadás szükséges, hasznos, hogy ez az állam, az egész nép. a dolgozó paraszt érdeke is. Való igaz: az állam csak akkor tudja segíteni a dolgozó parasztot, ha a dolgozó paraszt is segíti az államot kötelessége teljesítésé vei. Sok feladatról, sok eredményről és még több hibáról szóltak az elvtársak. Legtöbben azt M elmondották, mit akarnak tenni a feladatok valóraválltása, az eredmények növelése és a hibák felszámolása érdekében. Sokat beszéltek a pártmunkáról, a kommunisták tevékenységéről is De kevés szó esett a pártegységről. Pedig a kongresszus elve« — és következésképpen az aktíván elhangzott feladatok is — csak akkor valósulnak meg, ha az első sorokban egységesen szétszakíthatatlan összeforrott: ságukban a kommunisták halaidnak, ha a párttagok egységesen küzdenek a kongresszus határozatainak végrehajtásáért és egységesen fáradoznak a párton- kívüli tömegek mozgósításáért. Mi sem bizonvií ja ékesebben ezt. mint az elmúlt tíz év eredményei, amelyről a kongresszus beszámolt, amelyet a füzesabonyi járás kommunistái és min den egyes dolgozója salát mags életén lemérhet. Papp Janót
