Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-19 / 65-66. szám

1954 augusztus 20. péntek. NÉPÚJSÁG Sz tilrtbit a a a q ij o iLáq n W\J^M ROMÁNIA: A falvak kulfúrélete A kultúrotthonok a Komán Népköztársaság falvaiban a kulturális élet valóságos fel­legvárai. Ma már aktív és vál­tozatos kultúrélet folyik a kui- túrotthonokban, — melyeknek száma meghaladja a 15.500-at, — az olvasóházakban, amelyek jelentős könyvtárakkal rendel­keznek, továbbá a kultúrkö­rökben. Nagy népszerűségnek örvendenek a pihenőnapokon rendezett kultúrális összejöve­telek, valamint a hét folyamán szervezett kultúrestek. A pihe­nőnapokon rendezett összejö­vetelek immár hagyományo­sakká váltak a falvak életé­ben. így pl. 1953-ban ország­szerte 286.700-ra emelkedett ezeknek a száma, a nézőközön­sége pedig meghaladta a 31 milliót. A Tudomány és Kultúra Ter­jesztésének Társasága, amely­ben nagy számmal vesznek részt tudósok, művészek, nagy ügyeimet fordít a falvak életé­re, s előadásokat rendez a sa­játos helyi viszonyoknak meg­felelően. Csupán ebben az év­ben 1,600.000 személy vett részt az előadásokon. A népi demokratikus rend­szer éveiben a népművészet fej­lődése virágzó eredményeket ért el. Az állam támogatásával, a nép soraiból kiváló előadó- művészek kerültek ki. akik ma­gas színvonalon mutatják be a népművészet kincseit. A Román Népköztársaság fal­vaiban ma 25.000 ének- és táncegyüttes, színjátszóegyüt­tes működik, több mint 350.000 taggal. A Központi Alkotóház, ez a nemrégen létrehozott in­tézmény, különféle akciókat szervezett s ezek a népművé­szet fejlődéséhez, a műkedvelő művészegyüttesek színvonalá­nak emelkedéséhez vezetnek. Az Alkotóház szaktanfolyamo­kat szervezett, népművészeti is­kolákat állítottak fel, kéziköny­veket ad ki, kiállításokat, pá­lyázatokat rendez, stb. A nemzeti kisebbségek ál­tal lakott vidékeken a kulturá­lis előadások műsorát a kisebb­ár ségek nyelvén is bemutatják, s ezáltal fejlesztik ezeknek a népeknek művészetét. A Ro­mán Népköztársaság falvaiban több mint 7000 kultúrotthon rendelkezik rádiókészülékkel és több mint 1000 kultúrotthon filmvetítőgéppel. Ellentétben a műit rendszerrel, a film ma mind jobban meghonosodik a falvakban. Ebben az évben pl. a falusi mozik és filmkaravá­nok — utóbbiak száma eléri a 45-öt — négy hónap leforgása alatt majdnem 60.000 helyiség­ben mutattak be különféle nagyfilmeket és mezőgazdasá­gi híradókat. 1950-től kezdve a kultúrott­honok keretében agrotechnikai körök és általános kultúrkörök jöttek létre. 1953-ban körülbe­lül 3500 agrotechnikai-kört szerveztek. Ezek hozzásegítik a dolgozó parasztságot olyan tudományos ismeretek meg­szerzéséhez, amelyek a fejlett gazdálkodáshoz szükségesek. A dolgozó parasztság fejlő­désének szempontjából hasz­nos munkát végeznek az álta­lános kultúrkörök is. Sztálin- tartományban, Avrig község elektrotechnikai körének tag­jai a szerzett ismeretek alap­ján önálló laboratóriumot léte­sítettek, több telepes rádióké­szüléket. gyártottak, bevezet­ték a villanyvilágítást a kul- túrotthonban, a nyár folyamán pedig villamosították a községi szérűket. A rajonközpontokban élő dol­gozók kultúrális igényeinek ki­elégítésére. továbbá a rajonok- ban működő kultúrális intézmé­nyek módszeres irányítására rajononként külön kultúrházak jöttek létre. Az első ilyen kul- túrházat 1952-ben nyitották meg Cluj tartományban, Dis- trita városában. Az ezt követő években más rajonokban is kul- túrházakat építettek; számuk ma 62-re emelkedett. Mindez csupán néhány pél­da volt a Román Népköztár­saság falvaiban folyó kultúr­áiéiról. — A világhírű Trencsianszke Teplice ásványvíz forrásainál gyógyítják magukat a csehszlovák dolgozók. A képen a Szín- fürdő morsUlbyn épült Haman öltözője. SVÁJC: Svájcban is nyomorog a nép Svájcnak is megvan a maga kizsákmányolt munkásosztálya, de a profit nagy részét messze a határokon túl, Madrid­ban, Manchesterben, New-York- ban és Sidney-ben izzadják ki. Mióta másfél évszázaddal ez­előtt a bécsi kongresszus sem­legessé nyilvánította a svájci kantonok szövetségét minden háború, forradalom, gazdasági vihar elöl, ide menekült a töke. Ide hordták a déli nádültetvé­nyeken éhenpusztult munkások­ból kisajtolt aranyat, ide hozták a belga kereskedők 1916-ban a mérges gázzal kimart szemek csillogásából szerzett gyémánto­kat, és Svájcba küldte Göring azt a pénzt, melyet az elham­vasztottak milliónyi aranyfog- löméséért kaptak. Svájcban így milliárdos vagyonok, óriási bél­és külföldi tökék halmozódlak fel. De maga Svájc is könyör­telenül kisajtolja dolgozó népé­ből a legvégső erőt is. És itt vannak az osztrák, nyugat­német, olasz dolgozók, akiket hazulról üldözött el a munka­nélküliség és akik, ha nem akarnak nyomorogni éhbérért vállalják a munkát. Es jaj an­nak, aki szólni mer, fekete lis­tára kerül, szétküldik nevét az összes munkáltatónak, hiába ke­res állást, senki sem alkal­mazza. . — A romániai Sztálinváros traktorgyár dolgozói gondos or­vosi kezelésben részesülnek a gyár új kórházában. BULGÁRIA: SZOVJETUNIÓ: a Úszó szanatórium a Volgán A moszkvai folyami kikötő­ből a napokban indult útjára az úszó szanatórium, amely a Volgán közlekedik. A szana­tóriumnak berendezett gőz­hajó fedélzetén üdülök utaz­nak. Közöttük van Mihail Eir- szov esztergályos. Marija Iva­nova telefonkezelőnő. Vaszilij Kruglov ács — összesen 70 ember. Gyönyörű út vár rájuk a Moszkva-csatornán, majd a Volgán, egészen Asztrahánig. Meglátják a volgamenti tája­kat, megismerkednek a part­menti városok nevezetességei­vel, ellátogatnak a kujbisevi és szálingrádi vízierőmű épít­kezéséhez. A hajón minden a pihenők teljes kényelmét szolgálja. Vi­lágos, otthonos fülkék, tágas szalonok, a fedélzeten délsza­ki növények alatt kényelmes karosszékek és heverők. Az üdülők rendelkezésére gazdag könyvtár áll. Gyakran vetíte­nek filmeket. A nyár folya­mán az úszó szanatóriumban több mint ezer dolgozó tölti szabadságát. — A szovjet hadiflotta tengerészei a jólsikerült gyakorlat után vidáman fürdenek a langyosvízű tengerben. A gép, amely megkönnyíti a dohánytermelők munkáját SPANYOLORSZÁG: A spanyol nép nem fogadja el Franco jelszavát Bulgária nagymennyiségű és kitűnő minőségű dohányt ter­mel, a dohány megművelése azonban sok munkáskezet, kitar­tó, nehéz munkát igényel. Ezért a párt és a kormány a különféle mezőgazdasági munkafolyama­tok gépesítésével párhuzamosan gondot fordít a dohánytermelők munkájának megkönnyítésére is. Evégett folyó évben a Szov­jetunióból tíz „CP—6” típusú csemetelültetőgépet hoztak be. Ebből hármat a tudományos in­tézetek kaptak, mig a többit szétosztották a főbb dohányter­mesztő körzetek gépállomásai között. A „CP—6” főkép dohány és mahorka ültetésre való, de paradicsom és káposzta ülteté­sére is felhasználható. A halál szolgálati tett. En­nek a jelszónak a szellemében neveli Franco a spanyol ifjúsá­got, aki megpróbálta Spanyol- országot az inkvizíció és börtö­nök hazájává változtatni. Nem is olyan hosszú idő alatt. Spa­nyolországban 50 ezer nagybir­tokos kezére jutott az összes megművelhető föld több mint 50 százaléka. Ugyanúkkor a hiva­talosan megállapított létmini­mum 50 százaléka alá szorítot­ták a dolgozók bérét. De a spa­nyol nép nem teszi magáévá Franco jelszavát. A spanyol nép jelszava híres. Jobb állva meghalni, mint térdenállva él­ni. Ez a jelszó ragyogott 15 évvel ezelőtt Madrid hős vé­dőinek szemében. S ez ragyo­gott 1951 tavaszán, mikor a nép hatalmas sztrájkba tört ki Franco ellen. Es e! raSy°R mos! is a ncp szemében, amely meg akarja védeni Spanyolor­szágot attól, hogy amerikai tá­maszponttá váljék. ÖRÖKORSZÁG: A népegészségügy helyzetéről Törökországban a nép egész­ségügye kétségbeejtő. A betegek 80 százaléka orvosi segítség nélkül gyötrődik. Még akinek van is pénze, hogy megfizesse, az sem igen jut hozzá, mert rendkívül kevés az orvos. Az egyik törökországi árus elmon­dotta, hogy felesége alig egy hónapja halt meg, miután meg­szülte hatodik egyermekét. A legidősebb 9 évest az vigyáz a kicsinyekre és az gondozza a pici csecsemőt is, hiszen Török­országban ismeretlen fogalom a napköziotthon. Az istambuli nagy bazárban töméntelen áru van felhalmozva, mert alig van vevő. Csodálatosan szép sző­nyegeket lehet látni, amelynek alkotói gugoló fehér szakállas, fáradt szemű öregek. Életüknek nagy részét erre áldozták, hogy a csodálatosan szép mintákat szövögessék. A villamosok itt első-, másod- és harmadosztá- lyúak, hiszen az is számit, ha pár fillérrel olcsóbb harmadosz­tályú kocsira szállhat az árus, aki nem sokat árusíthatott a vá­sárban. — A művészek és szellemi dolgozók tüntetése Ausztriá­ban. A tüntetők a művészek és tudósok részére is követelnek öregségi ellátást. — A drezdai német Egészségügyi Múzeum tanszereket előállító részlegében az emberi test minden részét élethű pon­tossággal állítják e'ő és küldik külföldi országokba, mint tan-, illetve kiállítási anyagot. Ebben a múzeumban készült az Eger­ben bemutatott egészségügyi kiállítás anyaga is. FULOPSZIGETEK: Különös törvények CSEHSZLOVÁKIA A fütöpszigeti hatóságok jú­nius 19-én törvényt hoztak nyil­vánosságra. amelynek az a cél­ja. hogy a tengerentúli kínaikat teljesen megfossza a megélhetés jogától. Ez a törvény kimondja, hogy 1954 május 15-től a kül­földi lakosok nem nyithatnak új kiskereskedelmi üzleteket s ugyanakkor az ilyen üzletekkel rendelkezők leszármazottait megfosztják az örökösödési jog előnyeitől. Továbbmenve, e törvény értel­mében a Fülöp-szigeteken élő kínai kereskedőktől meg lehet vonni az iparengedélyt, bebörtö- nözhetők és más büntetésekkel sújthatok. A fütöpszigeti kormány nyíl­tan hangoztatja, hogy ez a tör­vény nem vonatkozik az ameri­kaiakra. A törvény nyilvánosságra ho­zatala nagy felháborodást kel­tett mind a filippinók, mind a kínai lakosok körében, s a kor­mányzati tisztviselők nagy ré­sze sem ért vele egyet. Iskolaügy A csehszlovákiai gyermekek legnagyobb része általános mű­veltségi iskolába való lépésük előtt már óvodába jár, ha a szülők ügy kívánják, ahová 3—6 éves gyermekeket vesznek fel. Annak ellenére, hogy 1938- hoz viszonyítva 1953-ban az óvodák száma 1812-ről 6318-ra emelkedett és hogy azokba már több mint negyedmillió gyermek jár, mégis állandóan új óvodákat kell létesíteni és működésüket állandóan javí­tani. Óvodákat a volt gyárosok és nagybirtokosok átépített vil­láiban létesítenek, vagy ker­tekben, vagy más befüvesített területen e célra különösen előnyösen megtervezett épüle­tek .formájában. Itt a gyerme­kek állandó orvosi felügyelet alatt vannak, figyelemmel ki­sérik fejlődésüket és gondos­kodnak nevelésükről és szóra­kozásukról. A legtöbb óvo­dában a gyermekek kiadós táplálékot (uzsonnákat és ebédeket) kapnak

Next

/
Thumbnails
Contents