Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-19 / 65-66. szám
\ Vuis PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 65-60 SZÁM. £ra 5Q fillér 1954 AUGUSZTUS 20. PÊN TEK. jqCXjqqp0qq0q000000q0000o0qqOOCjqq0qqoocxx3ooooooooooocxjuooulxjooqooociooucxxxajlxxaaaj|ji«ajo-^a«aj<jc Éljen a ugusztus 20. alkotmányunk ünnepe! «yfOr)QQonff>yy-ywvwvvwvvtfYvyiiYinrinn(vmio(mmitxio(mxx)OOOOOOOOX)(fa^^ Büszkék vagyunk rájuk... — GYENES MIHÂLYNÊ, a legjobb dolgozók közé tartozik az egri Állami Áruházban. — DR. TÓTH JENŐ, a mátraházi Tüdő- szanatórium kitűnő orvosa, sok betegének adta már vissza egészségét. Szakadatlanul tanul, hogy a pavlovi tanok segítségével újabb eredményeket érhessen el a TBC gyógyítása terén. — HEGYI JÁNOS, az egri vasútállomás műszaki ellenőre Munka Érdemrenddel kitüntetett érdemes vasutas, a Szocialista Munka Hőse. — VIRÁG FERENC, a vercelpusztai állami gazdaság kiváló elletőse, 130 százalékra teljesítette szaporulati tervét. Az alkotmány ünnepén Ünnepel dolgozó népünk, ünnepli az ötesztendős alkotmányt, ünnepli jogait, ünnepli azokat a kötelezettségeket, melyeknek mgvalósításával szebb, gazdagabb lesz élete. Ünnepel dolgozó népünk, ünnepli szabadságát, békéjét, ünnepli legyőzhetetlen erejét, a közel tízesztendős megfeszített munka minden sikerét. Együtt dobog most az ország szive, egymásbasimul a város és a falu keze, megállnak, s ünnepelnek a gépek, a szerszámok, a traktorok a földeken, a ceruzák, a körzők a mérnöki irodákban, hivatalokban — együtt ünnepel a egész ország, minden becsületes magyar ember. öt esztendővel ezelőtt öltött testet népünk ezredéves álma és sokesztendős, már ezerszer kimondott, de törvénybe még nem iktatott hálája a felszabadítója, a szovjet nép iránt. „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a nagytőkések nép- ellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját ...” — hangzik az alkotmány bevezetője. S hozzátehetjük, hogy az elmúlt öt esztendő alatt, csak fokozódott a hála érzete, mint- ahogy szinte szünet nélkül fokozódott az a felbecsülhetetlen segítség, amellyel támogat minket nagy barátunk és szomszédunk, a Szovjetunió. Félévtized alatt sok minden megváltozott ebben az országban, de lényegesen megváltozott az a nemzetközi helyzet is, amelyben végeztük, és végezzük építőmunkánkat. Mégváltozott — a mi javunkra, a béketábor javára, mely olyan erőkkel gyarapodott, mint a 6«>0 milliós siépi Kína, mint a felszabadult VI. a».,, iBt3 be a tvmze;V=;,! helyzet eb sédéit, uapíienden voltak a koniiiktusok, emelkedtek, hanyathomlok emelkedtek a hadiipar részvényei, kovácsolták a terveket Korea ellen, doliárfujtatóval élesztgették az atomhisztéria tüzét. Itthon Grősz és társai, a jugoszláv emberrablók, diverzánsok és kémek készítgették elő a talajt a „rendszerváltozáshoz”. Truman elnök és Acheson külügyminiszter, a francia, az olasz és angol vezető politikusok, később Eisenhower és Dulles úgy beszéltek a háborúról, mint az elkerülhetetlen jóról, mely ideig-óráig révbe vezetheti a tőkésrendszer léket kapott hajóját. Fegyverkezés, Bikini-szigeti atomrobbantás, atlanti paktum, Egyiptom, Irán, Malájföld, Korea. Görögország: bűnös kezek gyújtogatták szerte a világon a háború kénes tüzét. S a háború hiénáinak vad csataüvöltése közepette a szovjet állam, kommunista pártja vezetésével, diadalmasan fejezte be a szocializmus építését, s az örökké élő, zseniális Sztálin útmutatása nyomán megkezdte a kommunizmus építését. Kína felszabadult, Koreában elhallgattak a fegyverek, Berlin, Genf után elhallgattak Vietnamban is. ügy állt az őrjöngő háborús tervek örvényében a szovjet nép vezette béketábor, mint a meg- rendíthetetlen szikla. S e tábor tagjaként, a mi hazánk is gyors léptekkel — ha belpolitikájában a kormányprogramm előtt hibákat is elkövetve — halad a Magyar Dolgozók Pártja mutatta úton; — diadalmasan építi ötéves tervét az ipari ország, Magyarország. A béke és a tárgyalások eszméje egyre másra csavarja ki a háborús őrültek kezéből a fegyvert — s az eszme, párosulva a béke- tábor munkájának óriási sikereivel, egyre világosabbá teszi mindenki előtt: nem jó üzlet a háború, egyetlen jó „üzlet” van csak, a béke, az építés. A különböző társadalmi rendszerek, békés együttélése lehetőségének lenini elve napjainkban is győzelmet aratott. öt esztendővel ezelőtt más volt Heves megye is. Erdei, hegyei ugyanazok szemre, az emberek is. De ott, ahol csak a dudva termett, ma modern gyár dolgozik. Ott, ahol a szik miatt az elvetett búza még magát sem adta vissza, most rizsföldek hintáznak az augusztusi ég alatt. S hogy változtak az emberek?! „Ez az ország a nrénk, egyedül a miénk, olyan lesz, amilyennek mi építjük” — írja levelében Molnár József a kiskörei állami gazdaságból. Dolgozó népünk valóban megértette. hogy tulajdonosa az országnak, s az olyan lesz, amilyenné két dolgos keze formálja. Ezért búgnak most egyre serényebben a cséplőgépek a szérűkön, ezért fejezte be augusztus közepére közel tíz község a csép- lést, ezért teljesítette két község Atkár és Gyöngyössolymos — a beadást, ezért törlesztette már le adósságát a terv teljesítése mellett, Petőfi-altáró, ezért lett élüzem a Xl-es akna. „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó paraszok állama...” „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” S a nép, az ország tulajdonosa, féltő gonddal óvja az alkotmányban lefektetett jogait, s kötelessége teljesítésével védi, ápolja, gazdagítja hazáját, amely már véglegesen és visszavonhatatlanul az övé. Hiba volna azonban az ünnep vidám pillanataiban is megfeledkezni arról, hogy még sok, nagyon sok munka vár ránk. Az imperialisták ugyan deffenzívába szorultak, de nem mondtak, mert a tőkésrendszerből fakadóan nem is mondhattak le háborús terveikről, mint a gazdasági válság egyetlen kivezető útjáról. Csak rajtunk, a mi munkánkon múlik, hogy mennyire lesz tartós és szilárd a béke, csak rajtunk múlik, a mi erőnkön, hogy mennyire hatja át az egész világot a tárgyalások szelleme. A béke védelme még kemény erőfeszítéseket, sok áldozatot és helytállást követel mindannyiunktól, Heves megye minden dolgozójától. A párt III. kongresszusa, a kormányprogramm megvalósítása, a dunai árvízkárok felszámolása igen komoly feladatok elé állította — éppen egyéni érdekeiért is — a dolgozó népet. A határozatok meg\ lósítása terén már értünk el eredményeket. Üzemeinkben, ?*lv:’'r>kb*.i vidámabban, felszabadultabban megy a munka, egyre több közszükségleti cikket, műtrágyát, kisgépet kap a falu, s egyre több élelem, nyersanyag jut az ipar, a város számára. Boltjainkban nincs áruhiány, a legfontosabb cikkekből, áruféleségekből megfelelő mennyiség áll a dolgozó nép rendekezésére. Fokozott erővel, nagy összefogásban állítjuk helyre az árvíz pusztításait. Az eredmények tehát elvitathatlanok, de hozzátehetjük, — korántsem kielégítőéit. Az iparban még mindig igen magas az előállított termékek önköltsége, egyrészt, mert nem kielégítő a munka termelékenysége, másrészt bajok vannak a munka- és bérfegyelemmel, a gazdaságvezetés színvonalával. Ez az oka annak, hogy több üzemünk, elsősorban bányáink adósai népgazdaságunknak, minden egyes dolgozónak. A falu népe döntő többségében teljesíti állampolgári kötelezettségét, mégis vannak olyanok, akik csak kapni szeretnének, de adni nem; részben, vagy egészben hátralékosak a beadással. Közeleg az őszi betakarítás, majd pedig a szántás-vetés — mind megannyi fontos nehéz munka, a jövő esztendő termése függ tőle. E feladatok sikeres megoldása nélkül nem haladhatunk tovább a megkezdett úton, nem emelhetjük népünk életszínvonalát olyan ütemben, mint ahogyan azt a' kormányprogramm, a pártkongresszus határozatai előírják. Kemény, megfeszített munkára, szilárd fegyelemre, a kommunisták fokozott példa- mutatására van szükség, Tiogy megszüntessük a hibákat, hogy többet, jobbat és olcsóbbat termeljünk dolgozó népünk ellátására. Ezekre Is gondolni kell, a holnapra is ügyelni kell, amikor az elmúlt öt esztendőt, annak minden sikerét, az alkotmányt ünnepeljük. Ma és holnap baráti találkozókon szorít kezet az üzemek és falvak népe. Legyenek ezek a találkozók egymást biztatóak, segítők. Mondják el egymásnak a találkozó részvevői, mit vár a falu a várostól, a város a falutól, de azt is, hogy mit tettek egymásért. Csak közös erővel, még nagyobb egységgel vívhatjuk tovább azt a harcot, amely eddigi győzelmeivel elvezetett minket 1954 augusztus 20-ához, az alkotmány ötéves évfordulójához. Jó ünnepet, víg ünneplést, ió munkát és sok sikert — ezt kívánunk Heves megye minden dolgozójának. ...és követjük példájukat — FERENCZFALVl KÁLMÁNNÉ, a gyöngyösi I. számú általánosiskola kiváló tanítója nemcsak tanít, de szakadatlanul tanul maga is. — PAMUK IMRE, a gyöngyösi városi tanács egyik legjobb dolgozója, a mezőgazda- sági osztály vezetője. Szívós harcot folytatott, hogy lehető legkisebb területre korlátozzák a peronoszpóra kártéte'ét. — BARANYI JÁNOS, a hatvani cipészszövetkezet dolgozója 179 százalékos teljesítmény- nvel köszöntötte a'kntm-ínyunk évfordulóját. — Hogy jóminőségű legyen a liszt, friss, ropogós a kenyér, az nem kis mértékben Táncos Jánoson, a selypi Zsófia-malom almolnárán múlik. Táncos János mindent e'követ, hogy ne legyen panasz a liszt minőségére.
