Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-12 / 63. szám
7 népöjsXg M54 augusztus 12, csütörtök. ÚJRA PETŐFIÉtÁ AYÁJV Megnőtt a munkakedv, emelkedik a termelés a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél Lapunk június 24-i számában bíráló cikket írtunk a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt (Petőfibánya) munkafegyelméről, a termelésben mutatkozó lemaradásról, a táppénzcsalók és az álbetegek törvénytelen mesterkedéseiről. Mintegy másfél hónap telt el azóta és most érdemes megnézni a jelenlegi helyzetet. Mutatkozik-e némi javulás, vagy sem? A trösztnél szerzett tapasztalatok alapján igennel lehet válaszolni e kérdésre. A tröszt kommunistái és gazdasági vezetői újra kezükben tartják a gyeplőt és a hullámvölgyből újra a felemelkedés felé vezet az út. A mezőgazdasági munka oroszlánrésze: a kapálás, aratás véget ért, az üdülésen lévők is pihent erővel újra munkába állottak, csökkent, de még mindig nem szűnt meg teljesen a munkaerőhiány. A frontokat újra rendesen tudják telepíteni, és június 25-e óta állandóan emelkedik a termelés, a harmadik dekád eredménye már majdnem elérte a 100 százalékot. Augusztus első napjaiban a napi termelés mindig 100 százalékon felül van. Nemrég új front, a 20-as állott a termelés szolgálatába Petőfi-altárón. A rózsái XX-es aknán szintén kékszárnyú, hazafelé haladó front adja a szenet. Javult a műszakiak ellenőrző munkája, a műszaki vezetés színvonala. Fokozott gondot fordítanak a szellőztetésre, a vágatok karbantartására, a gépek jobb kihasználására. Pe- tőfi-altáró mindhárom F—4-es' gépe dolgozik és ezenkívül még kettőt akarnak munkába állítani. A párt- és szakszervezet eredményes munkájának hatására nőtt a munkakedv. Sok dolgozó gyakorta jelentkezik pótműszakra. Az aknapártszervezetek harmadonként és brigádonként röpgyűléseken beszélték meg a dolgozókkal Gerő elvtárs „Készüljünk a télre“ című cikkét és ebből megállapították feladataikat. A régi versenykedv szikrája újra lángralobbant és egymás után születnek a bányásznap tiszteletére tett versenyfelhívások és felajánlások. A tröszt a Várpalotai Szénbányászati Tröszttel áll versenyben. A termelési értekezleteken sok szép vállalás hangzik el a dolgozók és a műszakiak részéről. Vidé ki Márton körletvezető aknász például elmondja, hogy a körletében dolgozók vállalásait ő úgy segíti, hogy minden szükséges műszaki feltételt biztosít a munkához. Jónéhány hiba vár még orvoslásra a közeljövőben. Az elmúlt hónapok alatt — különösen Gyöngyösön — elhanyagolták az elóvájásokat, az új munkahelyek előkészítését, rablógazdálkodást folytattak. Ezeket is feltétlenül pótolni kell. Hiba van a versenyértékelésnél is, nincs versenyértékelés Petőfi-altárón, az ÜB- elnök arról panaszkodik, hogy versenyértékelőit máshová vitték dolgozni és egy ember nem képes 800 dolgozó versenyének állandó nyilvánosságáról gondoskodni. A felemelkedés útjára lépett Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozóitól nagyszerű eredményeket, szép teljesítmé. nyékét várunk a jövőben. Eddigi munkájuk ígéret arra, hogy a bányásznapra pótolják lemaradásukat és még jobban elősegítik az ország szén- és villamosenergia ellátását, tv y Megjelent a „Társadalmi Szemle“ új száma A „Társadalmi Szemle“ most megjelent júliusi számában „Az ország kenyeréért“ című vezércikk a termés betakarítása, s a begyűjtés terén előttünk álló feladatokat tárgyalja. Tauszk György elvtárs cikke az ipari önköltségcsökkentéssel kapcsolatos legfontosabb feladatokkal foglalkozik, „A háború utáni idők irra- cionalista ideológiájáról“ címmel a „Társadalmi Szemle“ kivonatosan közli Lukács ~\örgy elvtárs közeljövőben megjelenő „Az ész trónfosztása“ című könyvének utószavát. Mao Ce-tung válogatott műveinek III. kötetéről Salgő László elvtárs írt cikket. „A nép alkalmazásának kérdéseiről indított vitához“ című rovatban a folyóirat közli Mód Aladár elvtárs válaszát, fcA nép“ és gazdaságpolitikánk kérdéseinek helyes megvilágításáért“ című cikkben a szerkesztőbizottság lezárja és ösz- szefoglalja ezt a vitát. A „Szemle“ rovatban Bácskai Tamás elvtárs. a Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésével foglalkozik. Szántó Rezső elvtárs európai szak- szervezetek feladatairól ír az európai szakszervezeti értekezlet berlini ülésének határozatai alapján. Simó Jenő elvtárs, a Magyar írók Országos Szövetsége legutóbbi közgyűlésének munkáját értékeli. A folyóirat összefoglaló cikket közöl a Pártfőiskolán a népinemzeti egység és az új népfront kérdésében lezajlott vitáról. A „Folyóiratszemle“ rovatban Lakos Sándor és Lőcsei Pál elvtársak a „Propagandista“ című folyóirat munkáját elemzik. Termelőszövetkezeti elnök levele: A jó irányítás tanulást követel tőlünk A termelőszövetkezet vezetése, a dolgozók munkájának irányítása az elnöktől mindig felelősségteljes munkát igényel, de sajnos nem minden esetben felelnek meg a követelményeknek termelőszövetkezeti vezetőink. A jó irányítás tanulást követel tőlünk. Pártunk és kormányzatunk lehetőséget ad az elnököknek, hogy termelőszövetkezeti elnökképző akadémián vegyenek részt és a tanultakat felhasználva, még jobb munkát végezzenek szövetkezeteikben. Az elméleti tudás nagy jelentőségét magam is tapasztaltam, hiszen feladataimat nem tudtam úgy ellátni, ahogyan azt a tagság megkövetelte, például nem tudtam megfelelően ellenőrizni a könyvelést. Amikor az elnökképző akadémiát elvégeztem, munkámat az előzőnél sokkal jobban végezhettem, amit az akadémián tanultam, szövetkezeti életünk irányításában jól felhasználhatom. A többi termelőszövetkezet elnökeinek üzenem, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az akadémián. Bessenyei József a hevesi tsz elnöke. Ai árvízkárosultakért... AZ EGRI LAKATOSÄRU- GYÁR dolgozói az első alkalommal háromezer forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak részére, majd később felajánlották, hogy három hónapon keresztül fizetésük egy százalékát adják oda. tr AZ EGRI CIPÉSZ KTSZ főüzemének dolgozói fizetésük három százalékát, azaz háromezer 98?' forintot gyűjtöttek össze./ y i/tv Gyúrkő Gézát A SÉRELEM A HÉVES VEZEKÉN Yt BÉKE termelőszövetkezet egy vagon szénával segíti az árvízsújtotta vidék lakosságát. A gyűjtésben élenjártak Ivanics Mártonné. Bettenbuk István és Zbiskó Ignácz. (Fülöp Sándor.) ★ A MEZŐTÁRKÁNYI GYŐZELEM termelőszövetkezet egy vagon szalmát, egy vagon szálastakarmányt, tíz mázsa búzát és 100 liter tejet bocsát a bajbajutottak rendelkezésé re. A csoport elnöke Székely Lajos egy mázsa búzát adott. * HATVAN ÉS KÖRNYÉKE Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói fizetésük négy százaié kát ajánlották fel és így hatezer forint gyűlt össze. ★ A SELYPI CUKORGYÁRBAN is folyamatban van a gyűjtés. Idáig több, mint 12 ezer forintot fizettek be a 200-as csekkszámlára. ★ A MÁTRAI DOLGOZÓK önkéntes adakozásának eredményeképpen eddig már 45 ezer forintot gyűjtöttek össze. Ezenkívül műsoros esték rendezésével is segítenek. Legutóbb 1200 forintot adtak postára, a kultúrrendezvény teljes bevételét. A műsoros estek rendezésében élenjárnak a Mátrai Állami Erdőgazdaság, a SZOT és a belügyi dolgozók kultúrcsoportjai. (Bodor Imre, Major Endre.) ■k KEREKHARASZT község három termelőszövetkezete összesen 30 mázsa terménnyel járult hozzá a segítségadáshoz. ★ A RECSKI ÉRCBÁNYA MNDSZ üzemi szervezete bált rendezett az árvízkárosultak javára. 800 forintot, a bevétel összegét már postára is adták. ★ AZ EGRI VENDÉGI, ÁTÓ- IPARI VÁLLALAT dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére eddig 7370 forintot ajánlottak fel, átlagos felajánlás 52 forint. A gyűjtés tovább folyik. __________ — A HEVES-VERCEL- PUSZTAI ÁLLAMI GAZDASÁGBA]^ Veréb József munkacsapata 1023 mázsa gabonát csépelt el. Cséplési átlaga 129 százalék. A gazdaság elvégezte 640 hold tarlóhántását és 125 holdon a másodvetést, j Ülést tartott Egerben a megyei pártaktíva Az elmúlt szombaton ülést tartott Egerben a megyei pártaktíva. Az ülésen résztvett Csergő János elvtárs, a Központi Vezetőség ipari és közlekdési osztályának vezetője, valamint Kálmán Sándor elvtárs, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezetek osztálya helyettes vezetője. A pártaktíva meghallgatta és megvitatta a megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját • — melyet Komócsin Mihály elvtárs, a párt-végrehajtó bizottság első titkára mondott el — a pártkongresszus határozatai végrehajtásának eddigi eredményeiről s a további feladatokról. Az aktívaülés részvevői rögzítették azokat a tennivalókat, melyek Heves megye kommunistái, dolgozói előtt állnak a mezőgazdaság, az ipar, a kulturális, valamit# a pártélet területén s hozzászólásaikban hangoztatták, hogy mindent elkövetnek a pártkongresz- szus határozatainak sikeres végrehajtásáért. Tanácsaink munkájából Bizalommal fordulnak a dolgozók a Panaszügyi Csoporthoz A megyei tanács panaszügyi csoportjához naponta igen sok panaszos levél érkezik. Megírják a megye dolgozói panaszaikat, sérelmeiket és kérik a panaszügyi csoportot, hogy legyenek segítségükre az ügy elintézésénél. Az utolsó negyedévben a panaszügyi csoporthoz 955 levél érkezett és a megyei tanács különböző osztályaihoz. 1214 panaszos levél futott be. Bármely panasz elintézésének határideje 20 nap. Az elmúlt napokban intézte a panaszügyi csoport Kovács Busa Kálmán mikófalvai lakos panaszát, akitől a járási tanács pénzügyi osztálya 1520 forinttal több adót követelt. A panaszügyi csoport a megyei tanács pénzügyi osztályán keresztül elintézte, hogy eltöröljék Kovács Busa Kálmán 1520 forintos jogtalan adótöbbletét. Ez csak egy kiragadott példa a sokszáz beérkezett panaszos levél közül, melyeket nagy gonddal és lelkiismeretesen intéztek el a megyei tanács panaszirodáján. Augusztus 20-án kezdődik a Tervkölcsön kilencedik sorsolása Egyhónapi szünet után augusztusban tovább folytatódik az államkölcsönök sorsolása. Augusztus 20-án kerül sor az ötéves Tervkölcsön kilencedik, tehát utolsóelőtti húzásaira. A sorsolás ez alkalommal is négy napig, tehát augusztus 23-ig bezáróan tart. Az ötéves Tervkölcsön sorsolását Budapesten rendezik. A megnyitó ünnepség augusztus 20-án délelőtt 10 órakor IfeSz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon s még aznap délután 3 órakor a Zeneművészeti Főiskolán folytatják a sorsolást. A következő három napon ugyancsak a Zeneművészeti Főiskola nagytermében délután 2 órai kezdettel bonyolódnak le a további sorsolások. Az ötéves Tervkölcsön utolsóelőtti húzásai során 76.600 kötvényt 30,697.400 forint összértékű nyereménnyel, 415.300 kötvényt pedig névértékben törlesztéssel 79,173.300 forint értékben ■ sorsolnak ki. A négynapos húzás alkalmával tehát 491.000 kötvényt sorsolnak ki 109,877.700 forint értékben. DISZ-HIREK — HÁROM IFJÚSÁGI DISZ cséplőbrigád végez kiváló munkát Erdőtelken. Az MNDSZ és a DISZ-szervezet, a Sztálin DISZ cséplőbrigádot versenyzászlóval jutalmazta jó munkájáért. — AUGUSZTUS 20-RA, alkotmányunk ünnepére és szeptember 5-re, a bányásznapra a Petőfi-bányai DISZ- fiatalok is lelkesen készülnek. A 17-es aknafronton dolgozó DISZ-brigád a tröszt összes brigádját versenyre hívta. — A NAGYGOMBOSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a DISZ- cséptöbrigádok napi teljesítménye állandóan 140 százalék feleit van. A cséplőbrigádok közt folyó verseny győztesének a nagygombosi állami gazdaság három díjat tűzött ki: I. karóra, 2. cigarettatárca és 3. töltőtoll. — A CSANYI ALLAMI GAZDASÁGBAN a DlSZ-csép- lőcsapat teljesítménye állandóan 130 százalék, ezért a gazdaság a cséplés befejezésekor megjutalmazza őket. JOOOOOOfXlOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOCXXXXXXXXDOOOOOOOOOOOCXXXXXXXJOOOOOOOCJOOOOOOOOOacXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOO Két ember ül a földmfl. vesszövetkezet italmérése tisztá nak alig nevezhető asztala mellett. Az egyik olyan hatvanat taposó forma, a másik feleidös lehet. Vasárnap este. Az ivó zsúfolt, egy árva cigány cincogtatja kopott hegedűjét. A hegedű a vastag füsttől-e, vagy az ivó párás levegőjétől — nem lehet tudni — szörcsög, mint a náthás ember. Báli Pista rekedtes hangján kiséri a vonó járását, néhá- nyan hozzádrummognak, odálbb a másik sarokban Kiss Jakab János — má megint részeg az istenadta — óbégatja milHószor hallott nótáját: „kék nefelejts, kék nefelejts virágzik a ...” A hangzavar tehát teljes, besfírű- sődött a hangulat — de a két embert ez szemmel láthatólag mitsem zavarja. Beszélnek halkan, rendületlen. Azaz, hogy in kább csak az egyik beszél, a másik hallgatja. A beszelő Gyurjca pál, a helybeli szövetkezet sertésgondozója, aki már oklevelet is kapott, mert úgy szaporodnak keze alatt a mangalicák, mint a legyek. A hallgató pedig Timár Jóska, a község fiatal párttitkára. — Mert Jóska öcsém, ismersz te éngem. Nem vagyok én kapcaember, sohsem voltam. Élek a demokráciában becsülettel, nem is kell nékem már olyan sok, közelebb a lábam a sírhoz, mint a tánchoz — legyint a levegőbe Gyurica, aztán gyorsan belevág, mert látja, hogy Timár válaszolni akar. — Ne is mondd, Jóska fiam, ne is mondd Kilépek én még, ha az egész világ is jön hozzám könyörögni, akkor is... Ki én! Pedig, de szivemhez nőttek azok a jószágok — érzékenyül el a hangja. Ha meghallják a lépé seim, úgy rohannak, mintha cukorra! édesgetném őket... A szavam? ... Azt meg száz méterről is meghallják. Az a jó anya, aki most kilencet fialt, nohát azt én etettem üvegen keresztül ... ápolgattam ... kene- gettem, hogy lábraálljon ... Nem vagyok én a szövetkezet ellensége, és aztán igazán a magam jószántából jöttem ide ... Figyeli csak arra, amit most mondok! — tartja fel ujját egy pillanatra, aztán gyorsan cigarettát kotor elő a gyűrött zacskóból, hörpint egyet a fröccs- ből... — Heten voltunk otthon gyerekek, a hétből a legidősebb tíz- esztendős. És öten dolgoz tunk... ezt add össze. Öten gyerekek, csak az apáim nem. Kaszások, dudvások, azok voltunk negyed napszámért. Felnőttet nem fogadtak fel a Hadik gróf birtokán, mert az egész napszámot kért... Mi dolgoztunk, apám meg ült, annyi napot, ahányan dolgoztunk, mert- hocry nem jártunk iskolába. Beidézték érte, megbüntették, vagy 60 ezer koronára, s hogy pénz se égen, se földön, hát leülte az öregem. így volt ez, nem máskép ... így élte életét azelőtt a magamfajta ember... És mégis kilépek. — De Gyurica bátyám, hát legalább azt mondja meg, hogy miért teszi? — Elég baj az fiam, hogy egy községi párttitkárnak ezt mondani kell. Azért van a párt, azért vagy te, hogy tudjad, mi a baj nálunk. Tímár nagyot nye, A fene — igaza van az öregnek, — Hát én Kovács miatt lépek ki. ö miatta... Megmondom — Az elnök miatt? — Amiatt fiam, pedig már negyedik esztendeje, hogy együtt vagyunk jóban-rosszban. Elő szőr inkább csak a rosszban, de most aztán elég volt... Nem vagyok én taknyos gyerek, akinek szava sincs — méltatlankodott elkeseredve Gyurica. Engem már tarisznyáztak akkor, amikor az elnök még a világon sem volt... Timár hallgatott. Valóban innen-onnan, mintha hallott volna már kósza hírt, hogy megnőtt a feje Andrásnak, hogy olyan parancsolgató féle kezd belőle lenni, dehogy... hogy ilyen komoly ... hogy Gyurica bácsi, az alapító tag is ki akar lépni? ... úgy látszik komolyabb a baj, mintsem gondolta. — Pali bácsi, mondja el, hátha tudunk segíteni rajta — for dúlt az öreghez. — Segíteni? Késő lesz az már. Akkor kellett volna először, amikor nélkülünk szerződött a kenderre. A föld se bírta, mi magunk sem — rá is fizettünk vagy tízezer forintot. Akkor kellett volna szólni. Mert mi szóltunk. De letorkolt, hogy így meg úgy, ő az elnök, ő messzebb lát, meg aztán a vállalkozásban van veszteség is ... Besenyeiék meg helyeseltek, már hogyne, mikor sógorok volnának. TV “ ° J°’ mondtuk. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik. De kinek kell olyan ló, amelyik csak azért botlik. mert nem hallgat az okos szóra .. Mert ez nem hallgat. Építkez zünk, azt mondja. Hát jó, épít kezzünk ... Erre eladja a leg szebb mangalica süldőket, s hiá ba tiltakoztam, hogy van ott alja is, letorkolt, hogv jó anyagért, jó malac jár.- Végezzem a magam dolgát, ne üssem be az orromat abba, amit ő csinál... Hát hallottál már ilyet? — tárja szét a karját Gyurica, megmérgesedve a visszaemlékezéstől. — Mintha nem is az én malacaimról lenne szó? — Kilépett Fajcsák Tóni is az őszön. Elég szamár volt. De az elnök nem fizette ki a bevitt új boronája árát. Besenyeiék helyeselték, mi jó néhányan nem. Most úgy beszélnek rólunk, mint a szövetkezet ellenségeiről, akik el akarják prédálni a közös vagyont. Mi akarjuk elprédálni?! Fajcsák meg most kiabál ránk tücsköt-bogarat. És igaza is van. Ami jár. az jár ... Kiss Jakab János asztalra bukott fejjel horkol, csak a cigány reszeli a hegedűt rendületlen. Gyurica bácsi horgas kezében megnyomorgatja a Kossuthot, odalöki a zacskót Timár elé is: — Gyújts rák a fene az ilyen életbe. Ez nem szövetkezés, ti meg nem látjátok. Ültök bent az irodában, így elvtársak, meg úgy elvtársak és a sok beszédtől elfelejtitek a szemeteket használni. Tud-e arról titkár elvtárs — fordította hirtelen magázásra a szót — hogy Pesten borpincénk van? — Borpince? Nem én — ámult el Timár. De ez csak jó, szép jövedelmet hoz... — No- hát, mert mi sem tudunk róla. A jövede'em pedig • sehol, azaz, hogy az elnök, meg a sógor zsebébe. Ide vezetett a kender, meg a malac, meg a vállalkozás, meg az elnöki mész szelátás, ide vezetett, hogy nekünk csak kuss volt... Hát ezért lépek ki... Most már tudod legalább. — Hogy mondta Gyurica bátyám? Hogy az elnök ... hogy maguk nem tudnak a pincéről? Ezért akar maga kilépni? De ezért nem kilépni kell, hanem szólni, kiabálni, ököllel verni az ajtót, kizavarni a szövetkezetből a csalókat. Érti? Nahát majd mi kiabálunk, de olyat, hogy kipenderülnek tőle a saját zsebükre dolgozók... Gyurica bácsi haI!fratott Elnyomogatta a tövig szítt cigarettát, aztán felállít. — No én megyek, nehogy görbét mondjon az asszony. Azt meg ne mondd, hog.y nem szóltam, mert éppen most csináltam. Tudod1 öcsém, aki 65 évéből fél évszázadnál többet szenvedett, az nagyon meg tudja becsülni a nyugalmat. Az Aranykalász nékem nyugalmat adott, olyan lett, mint az öreg ágyam. Nagyon fájna, ha baj lenne véle Hát csak azért szóltam, a kilépéssel, még csak elvárok már egy darabig — hunyorított egyet felvidámodva szemével. Az éjszakába borult falu csendje úgy fogta körül Gyurica Pált, mint öreg álgya, melyet valamikor negyven esztendővel ezelőtt vettek a gyöngyösi vásá ron. i i
